A nagycsaládos lét Magyarországon nem csupán érzelmi és logisztikai vállalás, hanem egy olyan életforma, amelyet az állam különleges gazdasági kiváltságokkal igyekezett elismerni az elmúlt években. Amikor egy édesanya a negyedik gyermekét is a világra hozza, vagy éppen az élet úgy hozza, hogy négy gyermeket nevel fel, egy olyan kapu nyílik meg előtte, amely radikálisan átalakítja a család anyagi biztonságát. Az élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentesség, vagy ahogy a szaknyelv hívja, a NÉTAK, nem csupán egy rövid távú segély, hanem egyfajta társadalmi szerződés, amely méltatja azt a hihetetlen munkát és elköteleződést, amit egy nagycsalád irányítása megkövetel.
A hétköznapi rohanásban, az iskolai uzsonnák csomagolása és a délutáni különórák szervezése közben sokszor nehéz átlátni a jogszabályok sűrűjét, pedig a tudatosság ebben a kérdésben szó szerint milliókat hagyhat a családi kasszában. Ez a kedvezmény ugyanis nem automatikusan jár minden életszakaszban, hanem tudatos adminisztrációt és a részletek pontos ismeretét igényli. Érdemes tehát megállni egy pillanatra, és alaposan körbejárni, ki, mikor és hogyan veheti igénybe ezt a rendkívüli lehetőséget, amely Európai viszonylatban is egyedülállónak számít.
A négygyermekes anyák kedvezményének lényege és filozófiája
A magyar adórendszer egyik legmeghatározóbb eleme a családok támogatása, amelynek csúcsán a négygyermekes édesanyák mentessége áll. Ez az intézkedés 2020 januárjában lépett életbe azzal a nem titkolt céllal, hogy javítsa a több gyermeket nevelő nők anyagi helyzetét, és ösztönözze a munkaerőpiaci jelenlétüket. Nem egy egyszerű adóalap-csökkentő tételről van szó, hanem egy teljes mentességről a 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) megfizetése alól bizonyos jövedelemtípusok esetén.
Ez a kedvezmény azért különleges, mert nem korlátozódik a gyermekek kiskorára. Ha egy anya egyszer megszerezte a jogosultságot, az élete végéig elkíséri, függetlenül attól, hogy a gyermekek időközben felnőnek, kirepülnek, vagy saját családot alapítanak. Ez egyfajta életre szóló életjáradék, amely a munkával megszerzett jövedelmet teszi értékesebbé, elismerve, hogy a nagycsaládos anyák a társadalom fenntarthatóságának oszlopai. A szemléletmód alapja, hogy aki ennyi gyermeket nevel, az már a „közösbe” való hozzájárulását a gyermeknevelés fáradalmaival bőven teljesítette.
A NÉTAK nem csupán egy pénzügyi kedvezmény, hanem a társadalom mély meghajlása az anyai hivatás előtt, amely a család és a karrier egyensúlyát hivatott segíteni.
A kedvezmény bevezetése óta tízezrek éltek a lehetőséggel, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a családi költségvetésben ez a tétel sokszor a havi törlesztőrészletek, a nagyobb utazások vagy a gyerekek taníttatásának fedezetét jelenti. Fontos látni, hogy ez a mentesség nem függ a jövedelem nagyságától, nincs felső korlátja, így a magasabb fizetéssel rendelkező édesanyák arányaiban még jelentősebb összeget takaríthatnak meg. Ez ösztönzi a szakmai fejlődést és a magasabb hozzáadott értékű munkavégzést is a nagycsalád mellett.
Ki számít hivatalosan négygyermekes anyának a törvény szerint?
A jogosultság megállapításánál a jogszabály igen precízen határozza meg, ki minősül négygyermekes anyának. Az alapfeltétel, hogy az édesanya legalább négy gyermek után legyen jogosult a családi pótlékra, vagy a jogosultsága korábban legalább 12 éven keresztül fennállt. Ez a kitétel biztosítja, hogy a kedvezmény valóban azokhoz jusson el, akik érdemben részt vettek a gyermekek nevelésében és eltartásában hosszú időn keresztül.
A „gyermek” fogalma alá tartoznak a vér szerinti és az örökbefogadott gyermekek is. Fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezmény szempontjából nem tesznek különbséget a biológiai kapcsolat és az örökbefogadás között; amint a jogerős határozat megszületik az örökbefogadásról, a gyermek bekerül a „számlálásba”. Ez a megközelítés támogatja azokat a családokat is, akik nemes módon vállalják a vér szerinti szülők nélkül maradt kicsik felnevelését.
Sajnos az élet olykor tragédiákat is tartogat, de a jogalkotó ebben az esetben is méltányos volt. Ha egy gyermek elhalálozik, őt továbbra is figyelembe kell venni a gyermekszám megállapításakor, feltéve, hogy utána a családi pótlékra való jogosultság korábban fennállt. Ez a rendelkezés kegyeleti okokból és a szülői erőfeszítések elismeréseként is rendkívül fontos, hiszen az elhunyt gyermek emléke és az érte tett korábbi erőfeszítések nem vesznek el az adórendszerben.
A nevelt gyermekek, azaz a nevelőszülők által gondozott kicsik esete némileg eltérő. A nevelőszülői jogviszony keretében nevelt gyermekek után a nevelőanya nem válik jogosulttá a NÉTAK-ra, mivel ebben az esetben a gyermeknevelés egyfajta hivatásszerű tevékenység, amelyért külön díjazás jár. A kedvezmény kifejezetten a saját (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermeküket nevelő anyákra fókuszál.
A jogosultság kezdete és az időbeli keretek
A kedvezmény nem visszamenőleges hatályú a bevezetése előtti évekre, de a jogosultság bármikor beállhat, amint a negyedik gyermek „megérkezik”. A pontos kezdő dátum az a hónap, amelyben a negyedik gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Ez általában a gyermek születésének hónapja, de örökbefogadás esetén az eljárás lezárultának időpontja a mérvadó.
Lényeges részlet, hogy a mentesség az adott év minden olyan hónapjára jár, amelyben a feltételek fennállnak. Ha valaki év közben válik négygyermekes anyává, onnantól kezdve élvezheti az adómentességet. Az élethosszig tartó jelleg pedig azt jelenti, hogy még akkor is megmarad a kedvezmény, ha a legidősebb gyerekek már rég kirepültek, 30 évesek, vagy saját gyermekeik vannak. A státusz egyszeri elérése örökös kiváltságot jelent.
Gyakori kérdés, hogy mi történik, ha egy édesanya korábban már nevelt négy gyermeket, de ők már felnőttek 2020 előtt. A válasz örömteli: ők is jogosultak a kedvezményre! Nem feltétel, hogy a törvény hatálybalépésekor a gyermekek még kiskorúak legyenek. Ha az édesanya bizonyítani tudja (vagy az adóhatóság nyilvántartásaiban szerepel), hogy élete során legalább négy gyermeket felnevelt, a mentesség a munkába állása vagy a jelenlegi munkaviszonya során azonnal érvényesíthető.
A jogosultság megszűnése gyakorlatilag lehetetlen, hacsak nem történik valamilyen rendkívüli jogi felülvizsgálat az örökbefogadás tekintetében vagy hasonló extrém helyzet. A NÉTAK tehát egy fix pont az édesanyák életében, amelyre hosszú távú pénzügyi terveket, hiteleket vagy megtakarításokat lehet alapozni. Ez a stabilitás a legnagyobb értéke a rendszernek.
Milyen jövedelmek után nem kell SZJA-t fizetni?
Bár a köznyelvben „teljes adómentességként” emlegetjük, a szakmai pontosság megköveteli, hogy tisztázzuk: csak a személyi jövedelemadóról van szó, és csak bizonyos típusú bevételek esetén. A mentesség elsősorban az összevont adóalapba tartozó, munkával összefüggő jövedelmekre vonatkozik. Ez magában foglalja a munkabért, a táppénzt, a csecsemőgondozási díjat (CSED), a gyermekgondozási díjat (GYED), valamint az egyéni vállalkozói kivétet is.
A munkaviszonyból származó jövedelem a legegyértelműbb kategória. Ide tartozik az alapbér, a túlóra, a prémium, a jutalom és minden egyéb olyan juttatás, amely a munkaszerződés alapján megilleti az édesanyát. Fontos tudni, hogy a 15%-os SZJA-t spórolja meg az anya, de a társadalombiztosítási járulékot (jelenleg 18,5%) továbbra is fizetnie kell. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fizetéséből sokkal több marad a zsebében, mint egy gyermektelen vagy kevesebb gyermeket nevelő kollégájának.
| Jövedelem típusa | Adómentes (SZJA)? | Járulékot kell fizetni? |
|---|---|---|
| Munkabér | Igen | Igen |
| CSED / GYED | Igen | Igen (nyugdíjjárulék) |
| Ingatlan bérbeadás | Nem | N/A |
| Osztalékjövedelem | Nem | N/A |
| Tiszteletdíj | Igen | Igen |
Vannak azonban jövedelmek, amelyek kívül esnek ezen a körön. Ilyenek például a külön adózó jövedelmek: az ingatlan értékesítéséből származó profit, az ingatlan bérbeadásából származó bevétel, az osztalék, vagy az árfolyamnyereség. Ezek után továbbra is meg kell fizetni a 15%-os adót, függetlenül a gyermekek számától. Érdemes tehát a befektetési portfóliót vagy a családi vállalkozás kifizetési struktúráját úgy alakítani, hogy a mentesség alá eső munkajövedelmek domináljanak.
A mezőgazdasági őstermelők számára is elérhető a kedvezmény, ami a vidéki Magyarországon élő nagycsaládok számára hatalmas segítség. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem meghatározott része is mentesül az adó alól, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztését vagy a technológiai korszerűsítést a felszabaduló forrásokból. Ez a széles spektrum biztosítja, hogy a társadalom minden rétegéből érkező nagycsaládos anyák érezhessék a támogatást.
Adminisztráció és a nyilatkozattétel folyamata
A kedvezmény igénybevétele nem automatikus, de szerencsére nem is igényel bonyolult hivatali procedúrát. A legfontosabb dokumentum az adóelőleg-nyilatkozat, amelyet az édesanyának át kell adnia a munkáltatója felé. Ezen a nyomtatványon büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy jogosult a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményére, és megadja a gyermekek adatait (név, adóazonosító jel).
A modern technológia szerencsére ezen a téren is segít. Az adóhatóság (NAV) honlapján keresztül elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) segítségével pár perc alatt elkészíthető a nyilatkozat. Ha valaki ügyfélkapuval rendelkezik, digitálisan is elküldheti a munkáltatójának, vagy a NAV-on keresztül közvetlenül is érvényesítheti. Ez a rugalmasság különösen fontos az elfoglalt édesanyáknak, akiknek minden perc számít.
Ha valaki év közben elfelejti leadni a nyilatkozatot, nincs ok az aggodalomra. A kedvezmény nem vész el, csupán a havi kifizetések során nem érvényesül. Ebben az esetben a következő év tavaszán esedékes SZJA-bevallásban egy összegben visszaigényelhető a levont adó. Sokan szándékosan ezt az utat választják, mert így egyfajta kényszer-megtakarításként egyszerre jutnak hozzá egy jelentősebb összeghez, amit aztán nagyobb családi célokra fordíthatnak.
Mire kell figyelni a kitöltéskor? A legfontosabb a gyermekek adatainak pontossága. Bár a NAV rendszere sok adatot már előre betölt, érdemes ellenőrizni az adóazonosító jeleket. Ha egy gyermek után már nem jár családi pótlék (mert felnőtt), őt is szerepeltetni kell a nyilatkozatban a jogosultság igazolása érdekében, de külön jelölni kell a státuszát. A munkáltató a nyilatkozat alapján már a nettó fizetés kiszámításakor figyelembe veszi a mentességet, így az anya már a fizetésnapon többet kap kézhez.
A NÉTAK és a családi adókedvezmény kapcsolata
Gyakori forrása a félreértéseknek, hogy hogyan működik együtt a négygyermekesek adómentessége a „hagyományos” családi adókedvezménnyel. Sokan azt hiszik, hogy választani kell a kettő között, de a valóság sokkal kedvezőbb: a két kedvezmény kiegészíti egymást. Mivel a NÉTAK az SZJA-t nullára csökkenti, a családi adókedvezményt az édesanya már nem tudja az SZJA-ból igénybe venni (hiszen nincs miből levonni).
Azonban a családi adókedvezmény nem vész el! A jogszabály lehetővé teszi, hogy az édesanya a fennmaradó kedvezményt a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékból vonja le. Ez azt jelenti, hogy egy négygyermekes anya, akinek magas a fizetése, nemcsak SZJA-t nem fizet, hanem a járulékaiból is jelentős kedvezményt kaphat. Ha pedig az ő jövedelme még így sem elegendő a teljes családi kedvezmény érvényesítéséhez, a férje (az édesapa) a saját adóalapjából továbbra is igénybe veheti a gyermekek után járó teljes összeget.
Ez a kombinált hatás teszi lehetővé, hogy a nagycsaládoknál a bruttó jövedelem szinte egésze nettóvá váljon. Egy jól átgondolt családi adóoptimalizálással – ahol az anya veszi igénybe a NÉTAK-ot, az apa pedig a családi kedvezményt – a háztartás elkölthető jövedelme radikálisan megemelkedhet. Érdemes adószakértővel vagy a bérszámfejtővel egyeztetni az optimális megosztásról, különösen, ha a jövedelmi viszonyok az év során változnak.
A családi kedvezmény mértéke négy gyermek esetén jelentős: gyermekenként havonta 33 000 forint adómegtakarítást jelent, ami összesen 132 000 forintot tesz ki havonta. Ha az anya NÉTAK-os, és a járulékai engedik, ő is érvényesítheti ezt, de ha az apa magasabb jövedelemmel rendelkezik, gyakran kifizetődőbb, ha ő érvényesíti a családi kedvezményt, míg az anya élvezi az SZJA-mentességet. Ez a rugalmasság a magyar rendszer egyik legnagyobb előnye.
Speciális élethelyzetek: válás, újraházasodás és mozaikcsaládok
A modern családmodellben gyakran előfordul, hogy a gyermekek nem ugyanattól az apától születnek, vagy a szülők különválnak. A NÉTAK szempontjából a legfontosabb láncszem az édesanya. A mentességre való jogosultságát nem befolyásolja a családi állapota. Legyen hajadon, férjezett, elvált vagy özvegy, ha megszülte vagy örökbe fogadta, és saját háztartásában nevelte a négy gyermeket, a kedvezmény megilleti őt.
A mozaikcsaládok esetében a helyzet némileg árnyaltabb. Ha egy anyának van két saját gyermeke, és a jelenlegi férjének is van két gyermeke az előző kapcsolatából, akiket közösen nevelnek, az anya nem válik jogosulttá a NÉTAK-ra. A törvény ugyanis a saját (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermekek számát nézi. Ebben az esetben csak akkor járna a mentesség, ha az anya hivatalosan is örökbe fogadná párja gyermekeit, és így elérné a bűvös négyes számot.
Válás esetén az anya nem veszíti el a jogosultságát, még akkor sem, ha a gyermekek felügyeleti joga megoszlik, vagy ha a gyermekek az apához kerülnek. A kulcsfontosságú feltétel az, hogy korábban legalább 12 éven át fennállt-e a családi pótlékra való jogosultság. Mivel az anya szülte a gyermekeket, a vér szerinti kapcsolat okán a jogosultsága „szerzett jognak” minősül, amit egy válás nem írhat felül. Ez biztonságot ad az édesanyáknak az élet nehéz szakaszaiban is.
Az újraházasodás semmilyen negatív hatással nincs a kedvezményre. Sőt, ha az új házasságból születik az ötödik vagy hatodik gyermek, az csak megerősíti a státuszt. Fontos azonban tudni, hogy a kedvezmény csak az édesanyát illeti meg. Az édesapa, még ha egyedülállóként nevel is négy gyermeket, jelenleg nem jogosult hasonló típusú SZJA-mentességre (ő „csak” a családi adókedvezményt veheti igénybe). Ez egy fontos különbségtétel, amely az anyák biológiai és társadalmi szerepvállalását emeli ki.
Vállalkozó édesanyák és az adómentesség
A NÉTAK nem csak az alkalmazottak privilégiuma. Az egyéni vállalkozók, az őstermelők és a társas vállalkozások tagjai is élhetnek vele, bár a technikai megvalósítás némileg eltérhet. Egy egyéni vállalkozó anya esetében a vállalkozói kivét mentesül az SZJA alól. Ez hatalmas segítség a vállalkozás indításakor vagy bővítésekor, hiszen a megspórolt adót vissza lehet forgatni az üzletbe.
Az átalányadózást választó édesanyák számára is rendkívül vonzó ez az opció. Náluk az átalányban megállapított jövedelem SZJA-mentes lesz. Mivel az átalányadózás eleve egy egyszerűsített és kedvező adózási forma, a NÉTAK-kal kombinálva szinte verhetetlen konstrukciót alkot. Fontos azonban, hogy a járulékokat (TB járulék, szociális hozzájárulási adó) továbbra is a meghatározott alapok után kell megfizetni.
Mi a helyzet a KATA-s édesanyákkal? A régi KATA rendszerben a fix havi adó nem oszlott meg SZJA-ra és járulékokra, így ott nem lehetett érvényesíteni a kedvezményt. Az új, 2022-ben bevezetett KATA esetében hasonló a helyzet: a fix 50 000 forint nem váltható ki a NÉTAK-kal. Emiatt sok négygyermekes édesanyának érdemes megfontolnia az átalányadózásra való áttérést, ahol a mentesség közvetlenül érvényesíthető, és gyakran kedvezőbb végeredményt hoz, mint a KATA.
A mezőgazdasági őstermelők számára a mentesség a jövedelmük meghatározott részére vonatkozik, ami ösztönzi a családi gazdaságok fenntartását. A gazdálkodó anyák így több forrást tudnak biztosítani a földek karbantartására vagy az állatállomány fejlesztésére. Összességében elmondható, hogy a jogalkotó törekedett arra, hogy a foglalkoztatási formától függetlenül minden négygyermekes anya részesülhessen a támogatásban, ösztönözve az önfoglalkoztatást is.
Gyakori hibák és azok elkerülése
A leggyakoribb hiba a tájékozatlanságból fakad: sok édesanya azt hiszi, hogy ha a gyerekei már nagyok, ő már nem jogosult. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, ez a mentesség örök. Soha nem késő elkezdeni az érvényesítését. Ha valaki évek óta jogosult lenne, de nem tudott róla, az elévülési időn belül (5 év) önellenőrzéssel visszaigényelheti a korábban befizetett SZJA-t a NAV-tól. Ez akár többmillió forintos visszatérítést is jelenthet.
Egy másik kritikus pont az adóelőleg-nyilatkozat elmaradása vagy helytelen kitöltése. Ha az anya munkahelyet vált, az új helyen ismét le kell adnia a nyilatkozatot; a régi munkahelyről ez nem öröklődik automatikusan. Érdemes a belépéskor, az egyéb papírokkal együtt azonnal rendezni ezt a kérdést, hogy ne maradjon ki egyetlen hónapnyi kedvezmény sem.
Problémát okozhat az is, ha az édesanya nem megfelelően jelöli meg a gyermekeket. Előfordulhat, hogy egy édesanya nevel négy gyermeket, de az egyikük nem saját, és nincs örökbefogadva. Ha őt is beszámítja, és jogosulatlanul veszi igénybe a kedvezményt, egy adóellenőrzés során súlyos bírsággal és a jogtalanul igénybe vett összeg kamatokkal növelt visszafizetésével kell számolnia. Ezért minden esetben meg kell győződni a jogi státuszról.
Szintén hiba lehet a jövedelemtípusok keverése. Ha valakinek van munkabére és ingatlan bérbeadásból származó bevétele is, csak az előbbi mentesül az adó alól. Ha a könyvelő vagy az anya tévesen a teljes jövedelmére alkalmazza a mentességet, az adóhiányt eredményez. A pontosság és a tiszta különválasztás elengedhetetlen a hosszú távú nyugalomhoz.
A kedvezmény társadalmi és pszichológiai hatásai
Bár a cikk nagy része a számokról szól, nem mehetünk el a mentesség lelki hatásai mellett sem. Egy négygyermekes édesanya számára a pénzügyi függetlenség és a magasabb nettó jövedelem egyfajta szabadságot ad. Kevesebb túlórát kell vállalnia ahhoz, hogy ugyanazt a színvonalat biztosítsa a gyermekeinek, ami több minőségi időt jelent a családdal. Ez a fajta tehermentesítés csökkenti a kiégés kockázatát, ami a nagycsaládos szülőknél gyakori jelenség.
A mentesség emellett önbizalmat is ad. A munkaerőpiacon sokszor hátrányos helyzetben vannak a többgyermekes nők, de a NÉTAK-kal a kezükben „olcsóbb” munkaerővé válnak a munkáltató számára bizonyos értelemben (bár a bruttó bér ugyanannyi, az anya elégedettebb), és a saját karrierjükbe való befektetés is jobban megtérül. Nem kell választaniuk a hivatás és a család között olyan élesen, hiszen a munkájuk gyümölcse nagyobb arányban marad náluk.
A társadalmi elismerés is fontos tényező. Az, hogy az adórendszer kiemelt partnerként kezeli a nagycsaládos anyákat, azt üzeni, hogy az ő áldozatvállalásuk érték. Ez erősíti a társadalmi kohéziót és pozitív példát mutat a fiatalabb generációknak. A gyermekvállalás így nem csupán lemondásként, hanem egy támogatott, megbecsült életútként jelenik meg a közgondolkodásban.
Hosszú távon ez a stabilitás segíti a gyermekek jövőjét is. A magasabb családi jövedelem jobb oktatási lehetőségeket, egészségesebb életmódot és több kulturális élményt tesz elérhetővé a kicsik számára. Így a NÉTAK hatása túlmutat a jelenen: a jövő generációiba történő közvetett befektetésként is értelmezhető.
Amikor az állam elengedi az adót, valójában időt és lehetőséget ad az édesanyáknak, hogy arra koncentráljanak, ami a legfontosabb: a gyermekeik jövőjére.
Hogyan készüljünk fel a jövőre?
Bár a jelenlegi szabályozás stabil, érdemes folyamatosan követni a híreket és a jogszabályi változásokat. A családtámogatási rendszer időről időre finomodik, új elemekkel bővülhet, vagy a meglévők adminisztrációja egyszerűsödhet. A tudatos szülő nemcsak a gyermekeit neveli, hanem a pénzügyeit is rendben tartja. Ez a mentesség egy olyan alap, amelyre biztonsággal lehet építkezni.
Érdemes lehet egy külön megtakarítási számlát nyitni a „megspórolt” SZJA-nak. Ha egy édesanya havi 100 000 forintot takarít meg az adómentesség révén, az tíz év alatt, kamatok nélkül is 12 millió forint. Ez az összeg fedezheti a gyermekek egyetemi tanulmányait, az első lakásukhoz szükséges önrészt, vagy akár az édesanya saját nyugdíjas éveinek kényelmét. A tudatos tervezés a kulcs ahhoz, hogy a kedvezmény ne csak elfolyjon a napi kiadásokra, hanem valódi, tartós értéket teremtsen.
Végezetül, ne felejtsük el megosztani ezt a tudást más édesanyákkal is! Sokszor egy baráti beszélgetés során derül ki, hogy valaki nem is tudott a jogosultságáról, vagy bizonytalan volt a feltételekben. A közösségi erő és az információcsere segít abban, hogy mindenki élhessen a neki járó jogokkal, és a nagycsaládos lét valóban egy örömteli, anyagilag is fenntartható életforma maradjon Magyarországon.
Az adómentesség lehetősége tehát több, mint egy paragrafus a törvénykönyvben. Ez egy ígéret és egy eszköz az édesanyák kezében, amellyel formálhatják családjuk sorsát. Használják ki okosan, éljenek vele bátran, és büszkélkedjenek azzal a teljesítménnyel, amit négy vagy több gyermek felnevelése jelent.
Gyakran Ismételt Kérdések a négygyermekesek adómentességéről
Kell-e adóbevallást készítenem, ha NÉTAK-os vagyok? 📝
Igen, az adóbevallási kötelezettség továbbra is fennáll. Bár adót nem kell fizetnie a mentesített jövedelmek után, a jövedelmeket be kell vallani a NAV felé. A legtöbb esetben a NAV által készített adóbevallási tervezet már tartalmazza a mentességet, de azt mindenképpen ellenőrizni és jóváhagyni szükséges.
Mi történik, ha külföldön dolgozom négygyermekes anyaként? ✈️
A kedvezmény a magyar személyi jövedelemadóra vonatkozik. Ha Ön külföldön adózik, ott az adott ország szabályai érvényesek. Ha azonban magyarországi kifizetőtől származik jövedelme, de külföldön él, vagy fordítva, a kettős adóztatást elkerülő egyezmények és a magyar szabályok együttes vizsgálata szükséges. Általánosságban a mentesség a magyar adóalanyokra és a Magyarországon adóztatható jövedelmekre korlátozódik.
Beleszámít-e a jövedelmem a nyugdíjba, ha nem fizetek SZJA-t? 👵
Igen, teljes mértékben! A nyugdíj alapját a bruttó jövedelem és a megfizetett társadalombiztosítási járulék adja. Mivel járulékot továbbra is fizet (vagy a családi kedvezmény révén az állam azt megfizetettnek tekinti), az adómentesség nem csökkenti a várható nyugdíj összegét és a szolgálati időt sem befolyásolja hátrányosan.
Visszamenőleg hány évre igényelhetem a kedvezményt? ⏳
A kedvezmény 2020. január 1-jével lépett életbe. Ha Ön azóta jogosult volt rá, de nem vette igénybe, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül (általában 5 év) önellenőrzéssel visszaigényelheti a befizetett SZJA-t. Tehát jelenleg a 2020-as évig lehet visszanyúlni.
Mi a teendő, ha sajnos elhunyt az egyik gyermekem? 🕯️
A tragédia ellenére a gyermek továbbra is beleszámít a létszámba a mentesség szempontjából. Ha utána korábban fennállt a családi pótlékra való jogosultság (akár csak egy rövid ideig is), őt örökre „negyedik” (vagy harmadik, második stb.) gyermekként kell kezelni a NÉTAK szempontjából.
Igénybe vehetem-e a mentességet, ha a gyermekeim már 40 felettiek? 🎓
Természetesen! A kedvezmény szempontjából nem a gyermekek jelenlegi életkora számít, hanem az, hogy Ön felnevelte-e őket. Ha valaha jogosult volt utánuk családi pótlékra legalább 12 éven keresztül (vagy amíg a jogosultság tartott), a mentesség Önnek élete végéig jár a munkaviszonyból származó jövedelmére.
Változik-e valami, ha csak három saját gyermekem van, de a férjem hozott még kettőt? 👨👩👧👦
Sajnos ebben az esetben nem jár a NÉTAK, kivéve, ha a férje gyermekeit hivatalosan örökbe fogadja. A törvény a saját (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermekek számát tekinti mérvadónak az édesanya szempontjából. A nevelt gyermekek után a családi adókedvezmény megosztható, de a NÉTAK-hoz a jogi szülői státusz szükséges.
Leave a Comment