Amikor egy leendő édesanya rágyújt, általában az azonnali, jól ismert kockázatokra gondolunk: a koraszülésre, a kis súlyra vagy a légúti problémákra. Ezek a veszélyek valósak és súlyosak. Azonban a tudományos kutatások egyre ijesztőbb képet festenek arról, hogy a várandósság alatti dohányzás hatása sokkal messzebbre nyúlik, mint azt eddig hittük. Egy láthatatlan örökségről van szó, amely nem csupán a születendő gyermeket, az F1 generációt érinti, hanem potenciálisan az ő felnőttkori reproduktív egészségét, sőt, még a következő, az unokák generációját is veszélyezteti a meddőség kockázatával.
A kémiai támadás a magzati sejtek ellen
A cigaretta füstje több ezer kémiai anyagot tartalmaz, melyek közül több száz bizonyítottan toxikus, mutagén vagy karcinogén. A leggyakrabban emlegetett bűnösök, mint a nikotin, a szén-monoxid és a kátrány, könnyedén átjutnak a placentán, és közvetlenül bejutnak a magzat vérkeringésébe. A magzat valójában magasabb koncentrációjú mérgező anyagoknak van kitéve, mint az édesanya, mivel a méhlepény nem tökéletes szűrő, ráadásul a magzati máj méregtelenítő képessége még fejletlen.
A nikotin önmagában érszűkítő hatású, ami csökkenti az oxigén- és tápanyagellátást a fejlődő szövetekben. Ez a krónikus oxigénhiány (hipoxia) önmagában is károsítja a sejtfejlődést, különösen azokat a szerveket, amelyek gyorsan növekednek. De a legmélyebb és leginkább elhúzódó hatást a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) és a nehézfémek fejtik ki, mint például a kadmium, amelyek közvetlenül a DNS szintjén okozhatnak visszafordíthatatlan sérüléseket.
A várandósság alatt bevitt toxikus terhelés nem csupán a magzat aktuális egészségét befolyásolja, hanem azt a sejtkészletet is, amelyből a felnőttkori reproduktív szervek és a csírasejtek kialakulnak. Ez a folyamat a várandósság kritikus időszakaiban zajlik, és rendkívül érzékeny a külső behatásokra.
A várandósság alatti dohányzás nem csupán az anya és a magzat egészségét érinti, hanem egy biológiai időzített bombát helyez el a fejlődő csírasejtekben, amely évtizedekkel később robbanhat, amikor a gyermek maga próbál családot alapítani.
A reproduktív rendszer alapjainak megzavarása
A reproduktív rendszer alapjait már az első trimeszterben lefekteti a természet. A gonadális fejlődés, azaz a petefészkek és a herék kialakulása rendkívül korán elkezdődik. Ezen időszak alatt a csírasejtek – a petesejtek és a spermiumok előfutárai – aktív osztódáson és differenciálódáson mennek keresztül.
A kritikus ablakok: Amikor a károsodás visszafordíthatatlan
Különösen a női magzatok esetében a petesejtek (oociták) készlete, az úgynevezett ovariális rezerv, már a méhen belüli élet során meghatározódik. Egy kislány már a születésekor birtokában van az összes petesejtnek, amit élete során fel fog használni. Ha az anya dohányzik a terhesség alatt, a cigaretta mérgei közvetlenül károsíthatják ezeket a primordiális tüszőket és az azokban lévő petesejteket.
A kutatások kimutatták, hogy a dohányzásnak kitett női magzatoknál jelentősen csökkenhet a kezdeti petesejt szám. Ez a csökkent ovariális rezerv azt jelenti, hogy az F1 generáció női tagjai hamarabb kerülhetnek a perimenopauza állapotába, és sokkal rövidebb ideig élvezhetik a reproduktív életet. A csökkent petesejt minőség és mennyiség pedig közvetlenül növeli a felnőttkori meddőség kockázatát.
A fiúmagzatoknál is hasonlóan súlyos a helyzet, bár a spermiumtermelés (spermatogenezis) csak serdülőkorban indul be teljes erővel. A méhen belüli dohányzásnak való kitettség azonban befolyásolja a Leydig- és Sertoli-sejtek fejlődését, amelyek felelősek a tesztoszteron termeléséért és a spermiumok támogatásáért. Ennek eredményeként az F1 generációs férfiaknál felnőttkorban csökkent spermiumszámot és mozgékonyságot figyeltek meg, ami szintén a férfi meddőség egyik fő oka lehet.
Az intergenerációs hatás mechanizmusa: Az F2 generáció veszélyeztetése
Ez a legmegdöbbentőbb felfedezés: a várandósság alatti dohányzás hatása nem áll meg az első generációnál. A tudomány az F2 generáció, az unokák reproduktív egészségét is vizsgálja. De hogyan lehetséges ez?
A válasz a csírasejtek kettős expozíciójában rejlik. Ha egy várandós nő dohányzik, a dohányfüst mérgei nemcsak az ő szervezetét és a magzat (F1) szerveit érik, hanem közvetlenül károsítják az F1 magzatban fejlődő csírasejteket is. Ez a csírasejt az F1 gyermeken belül fejlődik, és ez fogja létrehozni az F2 generációt.
Például, ha az anya dohányzik, és kislánya van (F1), a kislány petefészkeiben fejlődő petesejtek (amelyekből az F2 unoka fog megfoganni) már a nagymama dohányzása miatt sérülhetnek. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a nagymama életmódbeli döntése közvetlenül befolyásolja az unoka reproduktív potenciálját, még mielőtt az unoka egyáltalán megfoganna.
A DNS sérülése és a kromoszóma-rendellenességek
A cigarettafüstben lévő toxikus anyagok, különösen a PAH-ok, közvetlen DNS-károsodást okoznak a fejlődő csírasejtekben. Ez a károsodás mutációkat eredményezhet, vagy megzavarhatja a kromoszómák helyes szétválását a sejtosztódás során. A sérült DNS-sel rendelkező petesejtek vagy spermiumok kevésbé életképesek, és ha mégis megtermékenyülnek, nagyobb eséllyel vezetnek vetéléshez vagy genetikai rendellenességekhez. A megmaradó, látszólag egészséges csírasejtek is hordozhatnak rejtett károsodásokat, amelyek a későbbi meddőség vagy szubfertilitás okai lehetnek.
Epigenetikai változások: A dohányzás mint genetikai programozó
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tudományos áttörése a dohányzás hatásának megértésében az epigenetika területén történt. Az epigenetika azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a környezeti tényezők a génkifejeződést anélkül, hogy magát a DNS-szekvenciát megváltoztatnák. A dohányzás egy rendkívül erős epigenetikai programozó.
A metiláció szerepe a reprodukcióban
A leggyakrabban vizsgált epigenetikai mechanizmus a DNS-metiláció. Ez egy olyan kémiai folyamat, amely „ki- vagy bekapcsol” bizonyos géneket. A dohányfüstben lévő toxinok megzavarják a metilációs mintákat a csírasejtekben. A reproduktív egészség szempontjából kritikus gének – például azok, amelyek a hormonreceptorok működését, a petesejtek érését vagy a spermiumok mozgékonyságát szabályozzák – metilációs állapota megváltozhat.
Ha a dohányzás hatására a metiláció olyan géneket kapcsol ki, amelyek a normál tüszőfejlődéshez szükségesek, az F1 lánygyermek reproduktív rendszere már eleve hátrányból indul. Ez a programozás átörökíthető a következő generációra, még akkor is, ha az F1 generáció tagja soha életében nem dohányzott. Ez a biológiai „memória” az, ami a várandósság alatti dohányzás hatását intergenerációssá teszi.
Az epigenetikai programozás révén a nagymama dohányzási szokása nem csak a lányát, hanem az unokáját is szubfertilitásra vagy meddőségre hajlamosíthatja, egyfajta negatív örökölt „genetikai sorsot” adva át.
Az F1 lánygyermekek reproduktív egészsége a nagyító alatt
A női reproduktív rendszer különösen érzékeny a méhen belüli toxikus expozícióra. A dohányzásnak kitett lányoknál számos reproduktív rendellenesség kockázata nő meg, amelyek mind a meddőség irányába mutatnak.
Csökkent ovariális rezerv és korai menopauza
A leggyakrabban dokumentált hatás a petesejtek számának drasztikus csökkenése. A kutatások szerint azoknál a nőknél, akiknek az édesanyja dohányzott a terhesség alatt, az ovariális rezerv már fiatal felnőttkorban alacsonyabb lehet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb esélyük van teherbe esni, különösen későbbi életkorban. Ezen felül, a menopauza átlagosan 1–4 évvel korábban jelentkezhet, lerövidítve a rendelkezésre álló termékeny időszakot.
A petesejt minősége is romlik. A dohányzásból származó szabad gyökök és oxidatív stressz károsítják a petesejtek mitokondriumait, amelyek a sejt energiaellátásáért felelősek. A rossz minőségű petesejtek nehezebben termékenyülnek meg, és nagyobb eséllyel vezetnek korai vetéléshez vagy sikertelen asszisztált reprodukciós kezelésekhez, mint az IVF.
Endometriozis és policisztás ovárium szindróma (PCOS) kockázata
Bár a közvetlen ok-okozati összefüggések még kutatás alatt állnak, több tanulmány is felveti, hogy a méhen belüli dohányzásnak való kitettség összefüggésbe hozható az endometriozis és a PCOS megnövekedett kockázatával az F1 lánygyermekeknél. Mindkét állapot a női meddőség vezető okai közé tartozik. A toxikus anyagok befolyásolhatják a hormonális rendszert (endokrin diszruptor hatás), ami megzavarja az ovulációt és a méhnyálkahártya ciklikus változásait.
A méhen belüli nikotinexpozíció megzavarhatja a hypothalamus-hipofízis-gonadális tengely finomhangolását, ami hosszú távon hormonális egyensúlyzavarokhoz vezet, amelyek alapvetőek a reproduktív egészség szempontjából.
Az F1 fiúgyermekek reproduktív kihívásai: A spermiumok minősége
A férfi meddőség gyakran a spermiumszám, a mozgékonyság vagy az alak (morfológia) rendellenességeiből fakad. A várandósság alatti dohányzás mindhárom paramétert negatívan befolyásolhatja.
A spermiumok mennyisége és mozgékonysága
A tudományos eredmények azt mutatják, hogy azok a fiúk, akiknek az édesanyja terhesség alatt dohányzott, átlagosan 20-40%-kal alacsonyabb spermiumszámmal rendelkezhetnek felnőttkorukban, mint azok, akik nem voltak kitéve ennek a toxikus terhelésnek. A spermiumok mozgékonysága is gyakran csökkent. Ez a jelenség a Sertoli-sejtek korai károsodásával magyarázható, amelyek a spermiumok fejlődéséhez szükséges tápanyagokat biztosítják.
A nikotin és metabolitjai károsítják a spermiumok DNS-ét is. A spermium DNS fragmentációja (töredezettsége) megnő, ami bár önmagában nem feltétlenül okoz teljes meddőséget, jelentősen csökkenti a sikeres megtermékenyítés esélyét, és növeli a korai terhességi veszteség kockázatát.
Urogenitális rendellenességek
A dohányzásnak való kitettség összefüggésbe hozható bizonyos urogenitális fejlődési rendellenességek megnövekedett kockázatával is a fiúknál, mint például a rejtett here (cryptorchidizmus) vagy a húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése (hypospadiasis). Bár ezek a problémák sebészileg korrigálhatók, jelzik a reproduktív szervek fejlődésének méhen belüli zavarát, amely kiterjedhet a csírasejtek fejlődésére is, növelve a későbbi meddőség valószínűségét.
A méhen belüli dohányzásnak való kitettség a fiúknál egy csendes, hosszú távú károsodást okoz, amely csak évtizedekkel később, a gyermekvállalás idején válik nyilvánvalóvá a csökkent spermium minőség formájában.
Klinikai adatok és kutatási eredmények
A jelenség tudományos megalapozottsága egyre erősebb. Számos nagy kohorsz vizsgálat (olyan vizsgálatok, amelyek hosszú távon követik nyomon a résztvevőket) igazolja az intergenerációs hatást.
A brit és skandináv kutatások tanulságai
Az egyik legátfogóbb kutatás a Bristol University által végzett „Avon Longitudinal Study of Parents and Children” (ALSPAC) volt. Ez a vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy azoknál a nőknél, akiknek az édesanyja dohányzott a terhesség alatt, csökkent a tüszők száma és az AMH (Anti-Müllerian Hormon) szintje – ez utóbbi a petefészek-tartalék egyik legfontosabb markere.
A dán és finn regisztereken alapuló tanulmányok pedig a férfi reproduktív egészségre fókuszáltak, és megerősítették a jelentősen alacsonyabb spermiumszámot azokban a felnőtt férfiakban, akik méhen belül ki voltak téve a dohányfüstnek. A hatás dózisfüggő volt: minél többet dohányzott az anya, annál nagyobb volt a károsodás mértéke.
Magyar vonatkozású kutatások is alátámasztják, hogy a terhességi toxikus expozíció, különösen a dohányzás, növeli a reproduktív problémák kockázatát. Bár a magyarországi adatok specifikusan az F2 generáció meddőségére vonatkozóan még gyűjtés alatt állnak, a magzati fejlődésre gyakorolt negatív hatások – mint a szívfejlődési rendellenességek vagy a légúti problémák – jól dokumentáltak, amelyek szorosan összefüggnek a sejtkárosodással.
Az állatkísérletek szerepe
Mivel embereken nehéz etikai okokból vizsgálni az F2 generációt, az állatkísérletek kulcsfontosságúak a mechanizmus megértésében. Patkányokon és egereken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a nikotinnak vagy a PAH-oknak kitett várandós állatok utódai (F1) és azok utódai (F2) is csökkent fertilitást mutattak. Különösen a petefészkek korai öregedését és a csírasejtek károsodását figyelték meg, megerősítve az intergenerációs dohányzás hatását.
Környezeti tényezők és a passzív dohányzás szerepe
Fontos megérteni, hogy nem csak az aktív dohányzás jelent veszélyt. A passzív dohányzás, vagy más néven a másodlagos füst (Secondhand Smoke, SHS) is tartalmazza a cigarettafüstben lévő toxikus anyagok nagy részét, és ugyanolyan könnyen átjut a placentán.
A passzív dohányzás mint meddőségi rizikófaktor
Ha az édesanya nem dohányzik, de a partner vagy a vele egy háztartásban élők igen, a magzat ugyanúgy ki van téve a káros anyagoknak. Kutatások szerint a passzív dohányzásnak kitett várandós nők magzataiban is megfigyelhető a DNS-károsodás és az epigenetikai elváltozások, amelyek a jövőbeli meddőség kockázatát hordozzák.
A harmadlagos füst (Thirdhand Smoke, THS) fogalma is egyre nagyobb figyelmet kap. Ez a füst maradványa, amely megmarad a ruhákon, bútorokon és falakon. Bár a THS méhen belüli hatása még kevésbé feltárt, a születés utáni csecsemőkori expozíció is növelheti a légúti és más egészségügyi problémák kockázatát, amelyek közvetetten befolyásolhatják az általános reproduktív egészséget.
| Generáció | Célpont | Fő károsodás | Reproduktív következmény (Felnőttkorban) |
|---|---|---|---|
| F0 (Várandós anya) | Placenta, Anyai szervezet | Érszűkület, oxigénhiány, toxikus anyagok átjutása | Koraszülés, vetélés |
| F1 (Gyermek) | Csírasejtek (petesejtek/spermiumok), Gonádok | DNS-károsodás, Epigenetikai programozás | Csökkent ovariális rezerv, Korai menopauza, Alacsony spermiumszám, Meddőség |
| F2 (Unoka) | Csírasejtek (a nagyszülő expozíciójából eredően) | Örökölt epigenetikai elváltozások | Növekedett szubfertilitás kockázat, Fogamzási nehézségek |
A megelőzés mint a jövőbe fektetett egészség
A tudományos tények ismeretében a legfontosabb lépés a megelőzés. A legideálisabb forgatókönyv az, ha a leendő szülők már a tervezési fázisban, de legkésőbb a fogamzás pillanatában teljesen felhagynak a dohányzással. A várandósság alatti cigaretta elhagyása nem csak az azonnali kockázatokat csökkenti, hanem hosszú távon védi az utódok reproduktív potenciálját.
A dohányzásról való leszokás stratégiái
A leszokás nem könnyű, különösen stresszes időszakban, mint a terhesség. Azonban a kismamáknak nyújtott szakmai támogatás elengedhetetlen. Ide tartozik a háziorvosi tanácsadás, a nikotinpótló terápiák (bizonyos formái orvosi felügyelettel biztonságosak lehetnek a terhesség alatt), és a pszichológiai támogatás. Fontos hangsúlyozni, hogy a leszokás előnyei minden kockázatot felülmúlnak.
A partner szerepe kulcsfontosságú. Ha a leendő apa dohányzik, nemcsak a passzív dohányzás kockázatát növeli a kismama és a magzat számára, hanem a saját spermiumainak minőségét is rontja, ami már a fogamzást is nehezítheti. A családi felelősségvállalás magában foglalja a közös, füstmentes környezet kialakítását.
A kockázatok minimalizálása, ha a leszokás nem sikerül
Ideális esetben a várandós anya egyáltalán nem dohányzik. Ha ez valamilyen okból mégsem sikerül teljesen, a károsodás mértéke erősen dózisfüggő. Minden egyes elhagyott cigaretta csökkenti a toxikus terhelést. Fontos, hogy a terhesgondozás során az orvosok és védőnők ne ítélkezzenek, hanem támogassák a kismamát a dohányzás minimalizálásában és a teljes leszokás elérésében.
A táplálkozás és a megfelelő vitaminbevitel, különösen az antioxidánsok (például C-vitamin és E-vitamin) segíthetnek csökkenteni a szabad gyökök okozta oxidatív stresszt, bár ez nem helyettesíti a dohányzás teljes elhagyását. Az antioxidánsok szerepe a csírasejtek védelmében egyre inkább előtérbe kerül a reproduktív orvoslásban.
A felelősség kiterjesztése: Túl a szülői döntésen
A dohányzás káros hatásainak ismerete megköveteli, hogy a társadalom ne csak egyéni egészségügyi kérdésként tekintsen rá, hanem egy generációkon átívelő népegészségügyi problémaként. A várandósság alatti dohányzás nem csupán egy pillanatnyi rossz döntés, hanem egy öröklött reproduktív hátrány, amely a jövő nemzedékeit is érinti.
A szülőknek fel kell ismerniük, hogy a magzatban lévő csírasejtek sérülése egy hosszú távú, néma kárt okoz. Ez a kár nem fog azonnal megmutatkozni, hanem csak 20-30 évvel később, amikor az F1 gyermek próbál majd saját családot alapítani. Ez a tudatosság a legfőbb motiváció lehet a leszokásra.
A közegészségügyi kampányoknak és a szűrővizsgálatoknak is hangsúlyozniuk kell az intergenerációs kockázatot. Ha a várandósság alatti dohányzásról szóló tájékoztatás nem csak a koraszülésre, hanem a meddőség későbbi kockázatára is felhívja a figyelmet, az jobban megragadhatja azokat, akik a hosszú távú következményeket hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
A gyermekek egészségének védelme a legmélyebb szülői ösztön. A felismerés, hogy egy ma elszívott cigaretta veszélyezteti az unoka fogamzóképességét, talán az egyik legerősebb érv a füstmentes várandósság mellett. Ez a tudás hatalom, és lehetőséget ad arra, hogy megszakítsuk a károsodás generációkon átívelő láncolatát.
A reproduktív orvoslás területén dolgozó szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy felmérjék, a meddőségi páciensek édesanyja dohányzott-e a terhesség alatt. Ez a tényező bekerül a kockázati anamnézisbe, segítve a szakembereket abban, hogy jobban megértsék az alacsony petesejt rezerv vagy a rossz spermiumminőség hátterében álló okokat. Az időben történő diagnózis és a személyre szabott kezelés kulcsfontosságú a meddőségi kezelések sikerességéhez, különösen azokban az esetekben, ahol a probléma a méhen belüli expozícióra vezethető vissza. A tudományos konszenzus egyértelmű: a dohányzás abszolút kerülendő a gyermekvállalás teljes időszaka alatt, a tervezéstől a szoptatás végéig.
A prevenció nem csak az anyán múlik, hanem a család, a tágabb környezet és az egészségügyi rendszer támogatásán. A füstmentes környezet biztosítása a legfontosabb ajándék, amit a leendő szülők a születendő gyermeküknek adhatnak. Ez a fajta felelősségvállalás nem csupán a jelenlegi gyermek egészségét védi, hanem biztosítja a jövő generációinak reproduktív esélyeit is, megakadályozva a meddőség öröklött kockázatát.
Gyakran ismételt kérdések a várandósság alatti dohányzás generációs hatásairól
🚬 Mi az intergenerációs meddőségi hatás pontosan?
Az intergenerációs meddőségi hatás azt jelenti, hogy a várandós anya (F0 generáció) dohányzása nem csak a születendő gyermek (F1 generáció) egészségét károsítja, hanem közvetlenül károsítja az F1 magzatban fejlődő csírasejteket is. Ez a károsodás később, az F1 felnőttkorában, meddőséghez vagy szubfertilitáshoz vezethet. Sőt, az F2, azaz az unokák reproduktív potenciálját is negatívan befolyásolhatja.
🔬 Miért olyan káros a dohányzás a fejlődő csírasejtekre?
A cigarettafüstben lévő toxinok, mint a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) és a nehézfémek, könnyen átjutnak a placentán. Ezek az anyagok közvetlenül okoznak DNS-károsodást és oxidatív stresszt a fejlődő petesejtekben és a herék csírasejtjeiben. Ezenkívül megzavarják az epigenetikai folyamatokat (pl. DNS-metiláció), ami hibásan programozza a reproduktív funkciókért felelős géneket, hosszú távú hatást eredményezve.
👶 Csak a lánygyermekek vannak veszélyben a korai menopauza miatt?
Nem, mindkét nem érintett, bár más mechanizmusokkal. A lányoknál a petesejt készlet (ovariális rezerv) csökken, ami korai menopauzához és meddőséghez vezethet. A fiúknál a méhen belüli expozíció a felnőttkori spermiumszám és mozgékonyság csökkenéséhez, valamint a spermium DNS-ének fragmentációjához vezethet, ami a férfi meddőség gyakori oka.
🚭 Mennyire veszélyes a passzív dohányzás a várandósság alatt?
A passzív dohányzás (Secondhand Smoke) szinte ugyanannyira veszélyes, mint az aktív dohányzás. A füstben lévő toxikus anyagok bejutnak az anya szervezetébe, és elérik a magzatot. Ha az anya nem dohányzik, de a partnere igen, a magzat ugyanúgy ki van téve a toxikus terhelésnek, ami növeli az F1 generáció reproduktív problémáinak kockázatát.
⏱️ Mikor van a legnagyobb kockázat a magzati reproduktív rendszer fejlődésére?
A legkritikusabb időszak a várandósság korai szakasza, különösen az első és második trimeszter. Ekkor zajlik a gonadális fejlődés és a petesejtek kezdeti készletének kialakulása a női magzatoknál. Bármely dohányzás a terhesség alatt káros, de a korai expozíció a leginkább pusztító, mivel a csírasejtek ekkor a legérzékenyebbek.
🧬 Visszafordítható az epigenetikai károsodás, amit a dohányzás okoz?
Az epigenetikai változások elméletileg visszafordíthatók, de a méhen belüli expozíció által okozott csírasejt-károsodás visszafordítása rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen. A legjobb stratégia a megelőzés: ha a dohányzás elmarad a várandósság alatt, azzal elkerülhető a káros epigenetikai programozás. Az F1 generáció tagjai egészséges életmóddal és táplálkozással segíthetik a saját reproduktív egészségüket, de a kezdeti sejtkészlet sérülése megmaradhat.
🛑 Ha az anya csak keveset dohányzott, fennáll még a meddőség kockázata az F1 generációnál?
Igen. A kutatások azt mutatják, hogy a káros hatás dózisfüggő, de még a csekély expozíció is növeli a kockázatot. Nincs olyan biztonságos mennyiségű cigaretta, amely garantálná a magzat teljes védelmét. Még napi néhány szál cigaretta is elegendő toxikus anyagot juttat a magzathoz ahhoz, hogy befolyásolja a csírasejtek fejlődését és növelje a későbbi meddőség esélyét.
Leave a Comment