Sok nő számára a gyermekvállalás felé vezető út nem egy egyenes, napsütötte ösvény, hanem inkább egy érzelmi hullámvasút, amely tele van bizonytalansággal és várakozással. Amikor a természetes fogantatás akadályokba ütközik, a tudomány modern eszközei kínálnak reményt, ám a jelenlegi hormonkezelések gyakran megterhelik a szervezetet. Ezen a ponton lép be a képbe egy egészen különleges fehérje, a kisspeptin, amely az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felfedezése a reproduktív medicina területén. Ez a molekula nem csupán egy újabb gyógyszer a listán, hanem a testünk saját karmestere, amely alapjaiban írhatja át a meddőség kezelésének protokolljait.
A kisspeptin felfedezésének romantikus története
Bár a neve első hallásra talán gyengéd érintésekre vagy érzelmekre utal, a kisspeptin elnevezése mögött egy egészen másfajta történet húzódik meg. A fehérjét 1996-ban fedezték fel a pennsylvaniai Hershey városában, amely világszerte a híres Hershey’s Kisses csokoládéról ismert. A kutatók eredetileg a daganatos betegségek áttétképződésének gátlását vizsgálták, és ekkor azonosították a KISS1 génet, amely a kisspeptin termelődéséért felelős. Kezdetben senki sem sejtette, hogy ez az apró fehérje lesz a női és férfi termékenység egyik legfőbb szabályozója.
Az ezredforduló utáni években derült fény arra, hogy azok az egyének, akiknek a szervezetéből hiányzik a kisspeptin receptor, soha nem jutnak el a pubertás korba. Ez a felismerés sokkolta a tudományos világot, hiszen rámutatott: a kisspeptin az az indítókapcsoló, amely beindítja a nemi érést és fenntartja a reproduktív ciklust. A kutatások iránya ekkor fordult élesen a meddőség irányába, keresve a módot, hogyan lehetne ezt a természetes mechanizmust a gyermekre vágyó párok segítésére fordítani.
A kisspeptin nem egy távoli, idegen anyag, hanem egy olyan peptid, amely alapvetően jelen van az agyunkban, pontosabban a hipotalamusz területén. Ez a régió felelős a szervezetünk legtöbb alapvető ösztönének és folyamatának irányításáért. Amikor a kisspeptin szintje megemelkedik, egyfajta parancsként hat a többi hormonra, elindítva azt a bonyolult láncreakciót, amely végül a peteéréshez és az ovulációhoz vezet.
A tudományos közösség hamar rájött, hogy ha sikerül kontrollált körülmények között adagolni ezt az anyagot, akkor egy sokkal természetesebb és biztonságosabb utat nyithatnak a meddőségi kezelésekben. A jelenlegi módszerekkel szemben, amelyek gyakran drasztikusan avatkoznak be a hormonháztartásba, a kisspeptin a test saját ritmusát igyekszik finomhangolni.
A kisspeptin nem csupán egy hormon, hanem az a biológiai karmester, amely nélkül a termékenység szimfóniája soha nem csendülne fel a szervezetünkben.
Hogyan irányítja a kisspeptin a női ciklust
A női test működése egy rendkívül precízen összehangolt óraműhöz hasonlítható, ahol minden fogaskeréknek pontosan a megfelelő időben kell mozdulnia. Ennek az óraműnek a legfontosabb vezérlője a GnRH (gonadotropin-felszabadító hormon), amely a hipofízist serkenti a tüszőérést stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) termelésére. Sokáig rejtély volt, hogy mi adja meg a kezdőlökést a GnRH termelődéséhez, amíg fel nem fedezték a kisspeptint.
A kisspeptin neuronok közvetlen kapcsolatban állnak a GnRH-t termelő idegsejtekkel. Amikor a szervezet felkészül az ovulációra, a kisspeptin szintje hirtelen megugrik, ami egyfajta „gyújtószikraként” funkcionál. Ez a szikra váltja ki azt az LH-csúcsot, amely elengedhetetlen a petesejt kiszabadulásához a tüszőből. Ha ez a folyamat sérül, a ciklus felborul, és a teherbeesés esélye minimálisra csökken.
A meddőséggel küzdő nők jelentős részénél a probléma gyökere éppen ebben a felsőbb szintű szabályozásban rejlik. Vannak, akiknél a stressz, az extrém diéta vagy az alacsony testsúly miatt a hipotalamusz „takarékos üzemmódba” kapcsol, és leállítja a kisspeptin termelését. Ezt nevezzük hipotalamikus amenorrheának, amikor a petefészkek ugyan egészségesek lennének, de nem kapják meg a működéshez szükséges központi utasítást.
A kisspeptin alapú kezelések egyik legnagyobb előnye, hogy képesek megkerülni ezeket a blokkokat. Ahelyett, hogy kívülről vinnének be hatalmas mennyiségű FSH-t vagy LH-t, a kisspeptin segítségével a szervezet saját hormontermelését serkentik. Ez egyfajta biológiai ösztönzés, amely sokkal közelebb áll a természetes folyamatokhoz, mint a hagyományos stimulációs protokollok.
Érdemes megérteni, hogy a kisspeptin hatása nem statikus. A ciklus különböző szakaszaiban más-más intenzitással van jelen, és érzékenyen reagál a szervezet egyéb jelzéseire is, például a leptinre, ami a zsírszövetek által termelt hormon. Ez magyarázza, miért függ össze oly szorosan a testsúly és a termékenység: ha nincs elég testzsír, nincs elég leptin, ami gátolja a kisspeptin felszabadulását, és így a ciklus leáll.
A lombikprogram forradalma és a kisspeptin szerepe
Az in vitro fertilizáció (IVF), vagyis a lombikbébi eljárás az elmúlt évtizedekben családok ezreinek segített, de a folyamat nem mentes a kockázatoktól. Az egyik legfélelmetesebb szövődmény az ováriális hiperstimulációs szindróma (OHSS), amely akkor alakul ki, ha a petefészkek túlhevesen reagálnak a hormonális serkentésre. Ez az állapot nemcsak fájdalmas, de súlyos esetekben életveszélyes is lehet.
A hagyományos IVF protokollok során az ovuláció kiváltására leggyakrabban a hCG (humán korion-gonadotropin) hormont használják. Bár a hCG hatékonyan érleli meg a petesejteket, hosszú ideig marad a szervezetben, és túlzottan stimulálja a petefészkeket. Itt jön a képbe a kisspeptin mint egy biztonságosabb alternatíva a „trigger”, azaz a végső érést kiváltó injekció szerepére.
Klinikai vizsgálatok, köztük az Imperial College London úttörő kutatásai bebizonyították, hogy a kisspeptin alkalmazásával az OHSS kockázata gyakorlatilag nullára csökkenthető. Mivel a kisspeptin a szervezet saját LH-hormonjának felszabadulását váltja ki, a hatás sokkal rövidebb ideig tart és fiziológiásabb jellegű. A petefészkek nem kerülnek kontrollálatlan állapotba, mégis kiváló minőségű, megtermékenyítésre alkalmas petesejteket nyerhetnek a szakemberek.
A kutatásokban részt vevő nők beszámolói szerint a kisspeptinnel végzett kezelés kevésbé volt megterhelő a szervezetük számára. Kevesebb vizesedés, puffadás és hangulatingadozás jelentkezett, mint a korábbi ciklusok során. Ez a szempont kiemelten fontos egy olyan folyamatban, ahol a lelki egyensúly és a fizikai jólét alapvetően befolyásolhatja a beágyazódás sikerességét.
A statisztikák is biztatóak: a kisspeptinnel stimulált ciklusok során a terhességi arányok elérik, sőt néha meghaladják a hagyományos módszerekkel elért eredményeket. Ez azt jelenti, hogy a biztonság növelése nem megy a hatékonyság rovására. A jövőben a kisspeptin válhat az aranystandarddá, különösen azon nők esetében, akik hajlamosak a túlstimulációra, például a policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedőknél.
Kisspeptin és a PCOS: új remény a hormonális egyensúlyhoz
A policisztás ovárium szindróma az egyik leggyakoribb oka a női meddőségnek, amely a reproduktív korú nők jelentős százalékát érinti. A PCOS egyik fő jellemzője a hormonális káosz: az LH és az inzulin szintje gyakran megemelkedik, miközben a peteérés elmarad vagy rendszertelenné válik. Ebben a komplex állapotban a kisspeptin szintje és szabályozása is gyakran zavart szenved.
A legújabb kutatások rávilágítottak arra, hogy PCOS esetén a kisspeptin neuronok túl aktívak lehetnek a ciklus bizonyos szakaszaiban, ami hozzájárul a magas LH-szinthez, ugyanakkor hiányzik az a koordinált „lökés”, ami az ovulációt kiváltaná. A szakemberek most azt vizsgálják, hogyan lehetne a kisspeptin antagonistákkal vagy éppen a hormon célzott adagolásával „újraindítani” a rendszert.
A PCOS-es nők számára a legnagyobb veszélyt a lombikprogram során éppen az említett OHSS jelenti. Mivel az ő petefészkeikben alapvetően sok kis tüsző található, a hagyományos stimuláció könnyen elszabadulhat. A kisspeptin használata náluk egyfajta védőhálót jelent. Lehetővé teszi a petesejtek érését anélkül, hogy a petefészkek veszélyes mértékben megnagyobbodnának.
Ezen túlmenően a kisspeptin szerepe nem áll meg a petefészkeknél. Befolyással van az anyagcserére és az inzulinérzékenységre is, ami a PCOS kezelésének másik kritikus pontja. Bár a kutatások ezen a téren még zajlanak, a tudósok optimisták: a kisspeptin nemcsak a fogantatásban, hanem a szindróma egyéb tüneteinek enyhítésében is segíthet a jövőben.
Egy olyan terápiás megközelítés, amely a tüneti kezelés helyett a központi szabályozást célozza meg, valódi áttörést hozhat. A PCOS-szel élő nők számára ez nemcsak a gyermekáldás esélyét jelenti, hanem egy élhetőbb, kiegyensúlyozottabb mindennapi élet ígéretét is, ahol a hormonok nem ellenségek, hanem támogató partnerek.
A kisspeptin hatása a férfi termékenységre
Bár a meddőségi diskurzus gyakran a nőkre fókuszál, a párok esetében az okok közel felében a férfi oldalán keresendő a probléma. A kisspeptin felfedezése ezen a téren is új távlatokat nyitott, hiszen ez a fehérje a férfiak szervezetében is ugyanolyan meghatározó szerepet tölt be, mint a nőknél. A herék tesztoszterontermelését és a spermiumok érését szintén a hipotalamusz-hipofízis tengely irányítja, amelynek a tetején a kisspeptin áll.
Alacsony tesztoszteronszint vagy gyenge spermakép esetén a hagyományos kezelések gyakran közvetlen hormonpótlást alkalmaznak. Ez azonban egy veszélyes csapda lehet: a külsőleg bevitt tesztoszteron negatív visszacsatolást küld az agynak, ami azt hiszi, van elég hormon, ezért leállítja a saját termelést és a spermiumképzést is. Ez a folyamat gyakran teljes nemzőképtelenséghez vezethet.
A kisspeptin ezzel szemben a természetes termelést serkenti. Az agyat ösztönzi arra, hogy több GnRH-t bocsásson ki, ami aztán utasítja a heréket a tesztoszteron és a hímivarsejtek előállítására. Ez a „belülről kifelé” ható módszer megőrzi a herék funkcióját, miközben javítja a hormonális státuszt. A kutatások szerint a kisspeptin infúzió vagy injekció jelentősen növeli az LH és a tesztoszteron szintjét egészséges és hipogonadizmussal küzdő férfiaknál egyaránt.
Érdekes megfigyelés, hogy a kisspeptin nemcsak a fizikai paraméterekre van hatással, hanem az agyi aktivitásra is. Funkcionális MRI vizsgálatok kimutatták, hogy a kisspeptin beadása után fokozódik az aktivitás az agy azon területein, amelyek a szexuális vonzalomért és az érzelmi kötődésért felelősek. Ez arra utal, hogy a hormon nemcsak a biológiai termékenységet, hanem a libidót és a párkapcsolati dinamikát is pozitívan befolyásolhatja.
A jövőben a kisspeptin alapú készítmények alternatívát nyújthatnak azoknak a férfiaknak, akiknél a stressz, az öregedés vagy bizonyos környezeti hatások miatt csökkent a nemzőképesség. Egy olyan szerről beszélünk, amely nem helyettesíti, hanem felébreszti a férfiasságot a forrásánál, lehetőséget adva a természetes úton történő családalapításra.
Az érzelmi központ és a termékenység kapcsolata
A meddőségi küzdelmek során gyakran hallani a tanácsot: „Csak ne stresszelj, és majd összejön!” Bár ez a mondat sokszor inkább dühítő, mintsem segítő, van benne egy mélyebb biológiai igazság, amelynek középpontjában ismét a kisspeptin áll. A tudomány ma már pontosan érti, hogyan blokkolja a krónikus stressz a fogantatást. A stresszhormonok, mint a kortizol, közvetlenül gátolják a kisspeptin neuronok működését az agyban.
Amikor a szervezet úgy érzi, veszélyben van – legyen az munkahelyi feszültség vagy a sikertelen próbálkozások miatti szorongás –, a túlélésre fókuszál, nem a szaporodásra. A kisspeptin szintje leesik, a GnRH pulzációja ritkul, és az ovuláció elmarad. Ez a biológiai biztonsági fék védi meg a nőt attól, hogy kedvezőtlen körülmények között essen teherbe, de a modern világban ez a fék gyakran olyankor is behúzva marad, amikor valójában nincs valós veszély.
A kisspeptin kezelések egyik legizgalmasabb aspektusa, hogy képesek lehetnek áttörni ezt a stressz okozta blokkot. Mivel közvetlenül a receptorokon hatnak, „meggyőzhetik” a rendszert arról, hogy a körülmények alkalmasak a reprodukcióra. Emellett a kisspeptinnek közvetlen szorongásoldó hatást is tulajdonítanak bizonyos kutatásokban, ami tovább segítheti a relaxált állapot elérését.
A pszichoszomatika és a neuroendokrinológia ezen a ponton találkozik. A kisspeptin hidat képez a gondolataink, érzelmeink és a petefészkeink működése között. Ez a felismerés a kismama magazinok szerkesztői és az orvosok számára is fontos üzenet: a meddőség nem csupán egy mechanikai hiba, hanem egy komplex állapot, ahol a lélek és a test párbeszédét kell helyreállítani.
Azzal, hogy a tudomány képessé válik ezt a finom hangolást gyógyszeresen is támogatni, nemcsak egy hormont adunk a nőknek, hanem egy eszközt, amivel a testük visszanyerheti a kontrollt a saját folyamatai felett. Ez a felhatalmazás érzése pedig önmagában is csökkentheti azt a bénító szorongást, ami oly sokszor kíséri a lombikprogramokat.
A stressz egy láthatatlan gát, a kisspeptin pedig az a kulcs, amely képes feloldani ezt a zárat az agyunk legmélyebb zugaiban.
Hogyan zajlik egy kisspeptin kezelés a gyakorlatban?
Sok olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy ha ez a hormon ilyen csodálatos, miért nem érhető el még minden patikában? A válasz a gyógyszerfejlesztés szigorú folyamataiban rejlik. Jelenleg a kisspeptin alkalmazása leginkább klinikai vizsgálatok és speciális meddőségi központok keretein belül zajlik. Az eljárás során a hormont általában injekció formájában juttatják a szervezetbe, hasonlóan az inzulinhoz vagy a hagyományos tüszőérlelőkhöz.
Egy tipikus protokoll során, például egy IVF ciklusban, a nőt először a szokásos módon stimulálják, hogy több tüsző érjen meg. Amikor a tüszők elérik a megfelelő méretet, a hagyományos hCG helyett kisspeptint kap. Az orvosok ekkor szigorúan monitorozzák a vér LH-szintjét, hogy lássák a szervezet természetes válaszát. Az időzítés itt kritikus: a kisspeptin egy rövid, de intenzív jelet küld, amely után 36 órával történik meg a petesejt-leszívás.
A páciensek számára a folyamat technikailag nem sokban különbözik a megszokottól, ám a mellékhatások hiánya látványos különbség. Nincs extrém hasfeszülés, nincs nehézlégzés, ami a túlstimuláció jele lehetne. A kezelés utáni napokban a szervezet gyorsabban regenerálódik, hiszen nem kell megbirkóznia a hCG hosszú felezési idejével.
A kutatók kísérleteznek orrspray formátummal is, ami még kényelmesebbé tenné az alkalmazást, különösen a hipotalamikus eredetű meddőség kezelésekor, ahol hosszabb távú, napi adagolásra lehet szükség. Ez a módszer kiküszöbölné a tűszúrástól való félelmet, és lehetővé tenné a hormon pulzáló adagolását, ami leginkább utánozza az agy természetes működését.
Bár a technológia még viszonylag új, az eddigi tapasztalatok rendkívül pozitívak. A szakemberek szerint a következő 5-10 évben a kisspeptin széles körben elterjedhet, és alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a „hormonkezelés” szóra gondolunk. Már nem egy ijesztő, mesterséges beavatkozásként fogunk rá tekinteni, hanem mint egy természetazonos támogatásra.
Összehasonlítás: kisspeptin versus hagyományos hormonok
Ahhoz, hogy valóban értékelni tudjuk a kisspeptin jelentőségét, érdemes szembeállítani a jelenleg használt módszerekkel. A leggyakrabban alkalmazott gonadotropinok (FSH, LH) közvetlenül a petefészkekre hatnak. Ez olyan, mintha egy autót a motor közvetlen rángatásával próbálnánk beindítani, ahelyett, hogy a slusszkulcsot fordítanánk el. Hatásos, de durva beavatkozás, amely könnyen „túlmelegítheti” a motort.
| Jellemző | Hagyományos hCG/GnRH | Kisspeptin kezelés |
|---|---|---|
| Hatásmechanizmus | Közvetlen stimuláció | Saját hormontermelés serkentése |
| OHSS kockázata | Jelentős (főleg PCOS esetén) | Gyakorlatilag nulla |
| Mellékhatások | Puffadás, vizesedés, hangulatingadozás | Minimális, természetközeli érzet |
| Alkalmazási mód | Injekció | Injekció / Orrspray (fejlesztés alatt) |
| Természetesség | Mesterségesen magas hormonszintek | Fiziológiás hormonszintek |
A táblázatból is jól látszik, hogy a kisspeptin legnagyobb vonzereje a biztonságban rejlik. Míg a hagyományos szerekkel az orvosoknak állandóan egyensúlyozniuk kell a hatékonyság és a veszélyes túlstimuláció között, a kisspeptin egyfajta beépített korlátozóval rendelkezik. A szervezet csak annyi hormont fog termelni a hatására, amennyit az agy és a hipofízis kapacitása megenged.
Egy másik lényeges különbség a petesejtek minősége. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a kisspeptin által kiváltott érési folyamat során a petesejtek érettebbek és jobb genetikai állapotúak lehetnek, mivel a fejlődésük ritmusa közelebb áll a természeteshez. Ez magasabb beágyazódási rátát és egészségesebb terhességet eredményezhet, ami minden leendő édesanya legfőbb vágya.
Természetesen nem minden esetben a kisspeptin a megoldás. Vannak olyan állapotok, például a petefészek-elégtelenség, ahol a petefészkek nem reagálnak a központi jelekre. Ilyenkor a kisspeptin sem tud csodát tenni. Azonban az esetek többségében, ahol a szabályozó mechanizmus sérült, ez az új kezelés mérföldkövet jelenthet.
A kisspeptin és a jövő orvostudománya
A kisspeptin kutatása nem áll meg a meddőségnél. A tudósok vizsgálják a szerepét a korai pubertás kezelésében, a menopauza tüneteinek enyhítésében, sőt még a csontritkulás megelőzésében is. Mivel a kisspeptin receptorok a test számos pontján megtalálhatóak, hatása sokkal szerteágazóbb, mint azt korábban gondolták. Ez a molekula a női egészség egyik legfontosabb záloga lehet a jövőben.
A személyre szabott medicina korában a kisspeptin lehetővé teszi, hogy a kezeléseket az egyén saját hormonális profiljához igazítsák. Nem lesz többé „egy méret mindenkire” típusú hormonadagolás. A diagnosztika fejlődésével pontosan mérhető lesz, kinek mennyi kisspeptinre van szüksége ahhoz, hogy a saját teste elvégezze a munkát. Ez a precíziós megközelítés minimalizálja a kudarcokat és maximalizálja az örömöt.
A kismamák és a babára vágyók számára a legfontosabb üzenet, hogy a tudomány nem pihen. Minden nap közelebb kerülünk ahhoz, hogy a meddőség ne egy végleges diagnózis, hanem egy áthidalható állapot legyen. A kisspeptin felfedezése és terápiás alkalmazása bizonyítja, hogy a természet megoldásai – mint egy apró fehérje az agyunkban – gyakran felülmúlják a legbonyolultabb mesterséges vegyületeket is.
Ahogy egyre több klinikai adat válik elérhetővé, és a szabályozó hatóságok is zöld utat adnak az új készítményeknek, a meddőségi klinikák várótermei is reménytelibbé válnak. A kisspeptin nemcsak egy tudományos érdekesség, hanem a születés kapujának új kulcsa, amely előttünk nyílik meg, ígérve egy gyengédebb, biztonságosabb utat az anyaság felé.
Érdemes tehát figyelemmel kísérni a híreket és konzultálni a szakemberekkel az új lehetőségekről. A tudatosság és a tájékozottság az első lépés a siker felé. A kisspeptin története pedig emlékeztet minket arra, hogy néha a legkisebb dolgok – mint egy molekulányi „puszi” az agyban – hozzák el a legnagyobb változásokat az életünkben.
Hogyan működik a kisspeptin? Gyakori kérdések és válaszok
🤔 Mi pontosan az a kisspeptin, és miért hívják így?
A kisspeptin egy fehérje (neuropeptid), amely az agyban termelődik és a szaporodási folyamatokat irányítja. Nevét a felfedezés helyszínéről, Hershey városáról és a híres „Kisses” csokoládéról kapta. Ez a hormon a reprodukciós rendszer „főkapcsolója”, amely elindítja a nemi érést és szabályozza a havi ciklust.
💡 Miben más a kisspeptin kezelés, mint a hagyományos lombikprogram?
A fő különbség a biztonságban és a természetességben rejlik. Míg a hagyományos szerek közvetlenül stimulálják a petefészket (ami kockázatos lehet), a kisspeptin az agyat ösztönzi arra, hogy a szervezet saját hormonjait szabadítsa fel. Ezzel szinte teljesen kiküszöbölhető a veszélyes túlstimulációs szindróma (OHSS).
🤰 Kinek javasolt leginkább a kisspeptin alapú terápia?
Különösen előnyös azoknak a nőknek, akik PCOS-ben (policisztás ovárium szindróma) szenvednek, mivel náluk magas a túlstimuláció kockázata. Emellett hatékony lehet stressz vagy súlyproblémák miatti ciklusleállás (hipotalamikus amenorrhea) esetén, és azoknál is, akiknél a hagyományos stimuláció nem hozott jó minőségű petesejteket.
💉 Vannak-e mellékhatásai a kisspeptinnek?
Az eddigi klinikai vizsgálatok szerint a kisspeptinnek minimális mellékhatása van a hagyományos hormonkezelésekhez képest. Mivel a test saját, élettani folyamatait utánozza, ritkább a puffadás, a hangulatingadozás vagy a vizesedés. A páciensek általában fizikailag sokkal könnyebben viselik a kezelést.
👨 A férfiak számára is hasznos lehet ez a felfedezés?
Igen, a kisspeptin a férfiaknál is alapvető fontosságú. Serkenti a tesztoszterontermelést és javítja a spermiumok minőségét anélkül, hogy leállítaná a herék saját működését (amit a külső tesztoszteronpótlás megtenne). Sőt, a kutatások szerint a libidóra és a szexuális vágyra is pozitív hatással lehet.
📅 Mikor válik széles körben elérhetővé ez a kezelés Magyarországon?
A kisspeptin jelenleg a klinikai kipróbálás szakaszában van világszerte. Néhány vezető meddőségi központ már alkalmazza speciális protokollok keretében, de a tömeges elterjedéséhez még néhány évre és a gyógyszerészeti engedélyek véglegesítésére van szükség. Érdemes a reproduktív endokrinológusnál érdeklődni az aktuális lehetőségekről.
🧠 Befolyásolja a stressz a kisspeptin szintjét?
Nagyon is! A krónikus stressz során felszabaduló hormonok (például a kortizol) gátolják a kisspeptin termelődését az agyban. Ezért van az, hogy nagy nyomás alatt gyakran felborul a ciklus vagy elmarad a teherbeesés. A kisspeptin kutatások segítenek jobban megérteni és kezelni ezt a lelki-testi összefüggést.
Leave a Comment