TSH érték és termékenység: mennyire fontos a pajzsmirigy hormon szintje?

Amikor a családalapításra készülünk, sokan a naptárat, az ovulációs teszteket és a vitaminokat veszik elő. A legtöbben a jól ismert hormonokra fókuszálnak: az ösztrogénre és a progeszteronra. Pedig van egy láthatatlan, ám annál hatalmasabb szereplő a színfalak mögött, amely csendben, de mélyen befolyásolja a teherbeesés sikerét és a terhesség megtartását: a pajzsmirigy. A pajzsmirigy egészsége kulcsfontosságú, és ennek egyik legfontosabb mutatója a TSH, vagyis a tireoidea-stimuláló hormon szintje. Ez a pici szám a vérképben sokkal többet árul el, mint gondolnánk, különösen, ha a várva várt gyermekáldás késlekedik.

Mi is az a TSH, és hol lakik a pajzsmirigy?

A TSH (Thyroid Stimulating Hormone) valójában nem a pajzsmirigy által termelt hormon. Ezt a hormont az agyalapi mirigy, azaz a hipofízis bocsátja ki. A szerepe egyszerű, mégis létfontosságú: ő a főparancsnok, aki utasítja a nyakunk elülső részén elhelyezkedő pajzsmirigyet, hogy termeljen pajzsmirigyhormonokat, nevezetesen a tiroxint (T4) és a trijódtironint (T3). Ezek a hormonok a testünk összes sejtjének üzemanyagául szolgálnak, szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet és az energiaszintet.

A rendszer úgy működik, mint egy rendkívül érzékeny termosztát. Ha a T3 és T4 szintje túl alacsony, a hipofízis több TSH-t termel, hogy „rávegye” a pajzsmirigyet a keményebb munkára. Ezzel szemben, ha túl sok T3 és T4 van a vérben, a hipofízis csökkenti a TSH termelést. Ez az úgynevezett negatív visszacsatolás biztosítja a szervezet finom egyensúlyát. Amikor a laboreredményünkön magas TSH-t látunk, az legtöbbször azt jelenti, hogy a pajzsmirigyünk alulműködik (hipotireózis), és a hipofízis kétségbeesetten próbálja stimulálni a működését.

A TSH nem pusztán egy laborérték. Ez a szám a pajzsmirigy és az agy közötti kommunikáció lakmuszpapírja, amely közvetlenül befolyásolja a peteérés és a beágyazódás sikerét.

A hormonális háló: hogyan befolyásolja a TSH a reproduktív rendszert?

A pajzsmirigyhormonok szorosan összefonódnak a női ciklust szabályozó hormonokkal. Ez az összefüggés messze túlmutat az energiaszinten vagy a testsúlyon. A T3 és T4 hormonoknak receptorai vannak a petefészkekben, a méhben és az agyalapi mirigyben is. Ha a pajzsmirigy nem működik optimálisan, az egész reproduktív rendszer kibillen az egyensúlyából.

A nem megfelelő pajzsmirigyműködés egyik leggyakoribb következménye az anovuláció, azaz a peteérés elmaradása. A TSH-szint emelkedése megzavarhatja a GnRH (gonadotropin releasing hormone) pulzáló kibocsátását, ami közvetlenül hat az FSH (tüszőérlelő hormon) és az LH (luteinizáló hormon) szintre. Ha ezek a hormonok nem a megfelelő ritmusban és mennyiségben szabadulnak fel, a tüsző nem érik meg rendesen, vagy nem reped meg időben.

Ezen túlmenően, az optimális pajzsmirigyműködés elengedhetetlen a sárgatest fázis megfelelő hosszához és minőségéhez. A sárgatest termeli a progeszteront, ami kritikus a méhnyálkahártya felkészítéséhez és a beágyazódott embrió táplálásához a terhesség korai szakaszában. A pajzsmirigy alulműködése gyakran alacsony progeszteron szintet eredményez, ami növeli a vetélés kockázatát, még akkor is, ha a teherbeesés sikerült.

Az optimális TSH érték: mi a különbség a „normál” és a „terhességet támogató” tartomány között?

Ez az a pont, ahol a legnagyobb félreértések szoktak felmerülni a páciensek és néha még a háziorvosok között is. A legtöbb laboratórium a TSH referencia tartományát 0,4 és 4,5 mIU/L között határozza meg. Ha az eredményed ezen a skálán belül van, a leleten az szerepel: „Normál tartományban”. Azonban a termékenységi szakemberek és az endokrinológusok konszenzusa szerint a teherbeesés szempontjából ez a tartomány túl tág.

Amikor a cél a spontán teherbeesés, a mesterséges megtermékenyítés (IVF) előkészítése, vagy a terhesség sikeres megtartása, a TSH-nak sokkal szigorúbb határok között kell lennie. A nemzetközi irányelvek és a klinikai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a TSH szintjét 2,5 mIU/L alatt kell tartani a fogantatás előtt és a terhesség első trimeszterében.

Miért ez a szigor? A 2,5 mIU/L feletti TSH értékek, még ha a labor szerint „normálisak” is, már összefüggésbe hozhatók a meddőség megnövekedett kockázatával, a ciklus zavaraival és a vetélések gyakoribb előfordulásával. Minél közelebb van az értékünk az ideális alsó határhoz (pl. 1,0-1,5 mIU/L), annál jobb eséllyel indulunk a hormonális egyensúly tekintetében.

TSH célok a reproduktív fázisokban

Fázis	Ideális TSH célérték (mIU/L)	Miért fontos?
Spontán teherbeesés tervezése	< 2,5	Optimalizálja az ovulációt és a sárgatest funkciót.
IVF/Mesterséges megtermékenyítés előtt	< 2,5 (ideálisan < 2,0)	Javítja a petesejt minőséget és a beágyazódási rátát.
Terhesség első trimesztere (1-12. hét)	< 2,5 (szigorú ellenőrzés!)	A magzat agyfejlődésének korai támogatása, vetélés megelőzése.
Terhesség második és harmadik trimesztere	< 3,0	A magzati pajzsmirigy már működik, de az anyai hormonok továbbra is fontosak.

Rejtőzködő alulműködés: a szubklinikai hipotireózis veszélyei

A pajzsmirigy alulműködésének két fő típusa van: a manifeszt (nyilvánvaló) hipotireózis, ahol a TSH magas és a szabad T4 (fT4) alacsony; és a sokkal gyakoribb, nehezebben felismerhető szubklinikai hipotireózis (SCH). Ez utóbbi esetében a TSH emelkedett (általában 4,5 mIU/L felett, de a termékenységi szakemberek szerint már 2,5 mIU/L felett is problémásnak tekinthető), miközben a szabad T4 még a normál tartományban van.

Sokan, akik szubklinikai hipotireózisban szenvednek, nem tapasztalnak klasszikus tüneteket, mint a jelentős súlygyarapodás vagy a folyamatos fázás. Ehelyett a tünetek finomabbak lehetnek: enyhe fáradtság, száraz bőr, vagy ami a legfontosabb, a meddőség. Ha egy pár egy éven át sikertelenül próbálkozik a teherbeeséssel, a szubklinikai hipotireózis szűrése az egyik első lépés kell, hogy legyen.

A szubklinikai hipotireózis kezelése általában levotiroxin (L-Thyroxin) pótlással történik, ami a szintetikus T4 hormon. A cél az, hogy ezzel a gyógyszerrel a TSH szintet visszanyomjuk az optimális, 2,5 mIU/L alatti szintre. Ez a kezelés nemcsak a teherbeesés esélyét növeli, hanem drámaian csökkenti a vetélés kockázatát is, különösen az első trimeszterben.

A szubklinikai hipotireózis a meddőség csendes gyilkosa. Mivel a tünetek enyhék lehetnek, sok nő csak a sikertelen próbálkozások után döbben rá, hogy a probléma gyökere a pajzsmirigyben rejtőzik.

A Hashimoto thyreoiditis: amikor a test a saját pajzsmirigye ellen fordul

Nem elegendő csak a TSH-t megnézni, ha a termékenységi problémák okát keressük. Szükséges az autoimmun pajzsmirigygyulladás, a Hashimoto thyreoiditis vizsgálata is. Ez a leggyakoribb oka a pajzsmirigy alulműködésnek a fejlett világban, és gyakran még azelőtt jelen van, hogy a TSH értéke elkezdené meghaladni a normál tartományt.

A Hashimoto esetében a szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja a pajzsmirigyet, és antitesteket termel ellene. A két legfontosabb mérhető antitest az anti-TPO (thyreoidea peroxidáz antitest) és az anti-Tg (tireoglobulin antitest). Ezek az antitestek lassan, de biztosan károsítják a pajzsmirigyszövetet, ami idővel csökkent hormontermeléshez vezet.

Mi a helyzet, ha a TSH normális (pl. 1,5 mIU/L), de az anti-TPO szint nagyon magas? Ezt az állapotot nevezzük euthyreoid Hashimoto-nak. Bár a hormonok szintje még megfelelő, az antitestek jelenléte önmagában is negatív hatással lehet a termékenységre. Kutatások kimutatták, hogy az anti-TPO pozitivitás még normális TSH mellett is növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát, valamint csökkentheti az IVF sikerrátáját. Ezért javasolják a szakemberek, hogy Hashimoto esetén a TSH-t még szigorúbban, ideálisan 2,0 mIU/L alatt tartsák.

A pajzsmirigy és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kapcsolata

Gyakran előfordul, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknek egyidejűleg pajzsmirigyproblémájuk is van. Bár a két állapot eltérő gyökerekkel rendelkezik, kölcsönösen súlyosbíthatják egymást. A PCOS-t gyakran kíséri inzulinrezisztencia és magas androgén (férfi hormon) szint, ami maga is negatívan hat az ovulációra.

A pajzsmirigy alulműködés és a PCOS közötti összefüggés a hormonális dominóeffektusra vezethető vissza. A pajzsmirigyhormonok segítenek a glükóz anyagcserében és az inzulin érzékenység szabályozásában. Ha a TSH magas, az inzulinrezisztencia súlyosbodhat, ami tovább növeli az androgén termelést, és rontja a PCOS tüneteit. Ezért a PCOS-es páciensek esetében különösen fontos a TSH szigorú ellenőrzése és optimalizálása a 2,5 mIU/L alatti tartományba, ezzel is segítve a ciklus szabályozását és a petesejt minőség javítását.

Túlműködés és terhesség: a hyperthyreosis kockázatai

Bár a meddőségi problémák hátterében sokkal gyakrabban áll az alulműködés, a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) is komoly akadályt jelenthet a teherbeesés előtt és alatt. A hyperthyreosis esetén a TSH szint rendkívül alacsony (gyakran a mérési tartomány alatt), míg a T3 és T4 szint magas.

A túlműködés tünetei közé tartozik a szapora szívverés, idegesség, hirtelen súlyvesztés és hőhullámok. A túlzott pajzsmirigyhormonok felgyorsítják a szervezet anyagcseréjét, ami megzavarja a menstruációs ciklust és gátolhatja az ovulációt. Ráadásul a kezeletlen hyperthyreosis súlyos terhességi komplikációkat okozhat, mint például: vetélés, koraszülés, praeeclampsia (terhességi toxémia) és alacsony születési súly. A leggyakoribb oka a terhesség alatti hyperthyreosisnak a Graves-Basedow kór, amely autoimmun betegség.

A túlműködés kezelése a terhesség alatt különösen bonyolult, mivel sok gyógyszer átjut a placentán. Az endokrinológus gondos felügyelete elengedhetetlen, és a kezelés során általában a legkisebb hatékony adagban alkalmazott pajzsmirigy-ellenes gyógyszereket (pl. Propiltiouracil, Methimazol) használják, hogy minimalizálják a magzatra gyakorolt esetleges negatív hatásokat.

Kivizsgálás és endokrinológiai konzultáció: mikor forduljunk szakemberhez?

Sok nő csak a meddőségi kivizsgálás részeként találkozik először az endokrinológussal. Ideális esetben azonban már a családtervezés kezdetén érdemes ellenőrizni a pajzsmirigy státuszát, különösen, ha a családban előfordult pajzsmirigybetegség, autoimmun kórkép, vagy ha a nőnek szabálytalan a ciklusa.

A teljes pajzsmirigy panelnek feltétlenül tartalmaznia kell a következőket:

• TSH (Tireoidea-stimuláló hormon)
• fT4 (Szabad tiroxin)
• fT3 (Szabad trijódtironin)
• Anti-TPO (Tireoidea peroxidáz antitest)
• Anti-Tg (Tireoglobulin antitest)

Ha a TSH 2,5 mIU/L feletti, vagy ha bármelyik antitest pozitív, endokrinológushoz kell fordulni. Az endokrinológus fogja meghatározni a megfelelő gyógyszeres kezelést, amelynek célja a TSH szint normalizálása és a terhesség alatti ideális egyensúly megtartása. A kezelés beállítása nem azonnali folyamat; általában 6-8 hét elteltével kell ellenőrizni a TSH-t, és szükség esetén módosítani a gyógyszer adagját.

Ne várjunk addig, amíg a TSH értéke eléri a „beteg” kategóriát. A termékenységi célok sokkal szigorúbbak, mint az általános egészségügyi határértékek.

Levotiroxin terápia: a TSH optimalizálásának alappillére

A levotiroxin (L-Thyroxin) a szintetikus T4 hormon, amely megegyezik a pajzsmirigy által termelt hormonnal. Ez a terápia a pajzsmirigy alulműködés standard kezelése, és a meddőség kezelésében is kulcsszerepet játszik, amennyiben a TSH magas.

A gyógyszeres kezelés megkezdésekor néhány fontos szabályt be kell tartani a maximális felszívódás érdekében. A levotiroxint mindig éhgyomorra, reggel kell bevenni, legalább 30-60 perccel az első étkezés vagy kávé előtt. Ezenkívül számos étrend-kiegészítő és gyógyszer zavarhatja a felszívódását, ideértve a vasat, a kalciumot és a savlekötőket. Ezeket a készítményeket legalább 4 órás időeltolódással kell bevenni a levotiroxin után.

A terápia megkezdése után a TSH szint lassan csökken. A teherbeesési kísérleteket csak akkor érdemes intenzíven folytatni, ha a TSH már stabilan a termékenységi tartományban van (2,5 mIU/L alatt). Ez biztosítja, hogy a méh és a petefészkek a lehető legjobb hormonális környezetben működjenek.

A TSH és az asszisztált reprodukciós eljárások (IVF)

A pajzsmirigy optimális működése különösen kritikus az in vitro fertilizáció (IVF) során. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a 2,5 mIU/L feletti TSH értékű nőknek alacsonyabb a terhességi rátája, és nagyobb az esélye a korai vetélésre, még akkor is, ha kiváló minőségű embriókat ültetnek be.

Az IVF előkészítése során a hormonális stimuláció hatalmas terhelést jelent a szervezetnek. A stimulációs gyógyszerek (pl. a magas ösztrogénszint) átmenetileg megváltoztathatják a pajzsmirigyhormonok kötődését, ami megváltoztathatja a TSH igényét. Ezért az IVF-protokoll megkezdése előtt elengedhetetlen a TSH szigorú optimalizálása. Sőt, egyes klinikák már a 2,0 mIU/L alatti TSH szintet is megkövetelik a maximális siker érdekében.

Ha a páciens Hashimoto-s, még normál TSH mellett is érdemes megfontolni a levotiroxin adását az IVF ciklus alatt, hogy minimalizálják az autoimmun gyulladás reproduktív rendszerre gyakorolt negatív hatásait. Ez a stratégia a beágyazódás esélyeit is javíthatja.

A terhesség: TSH szükséglet robbanásszerű növekedése

A pillanat, amikor a pozitív terhességi tesztet a kezünkben tartjuk, nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigy gondjaink megoldódtak. Éppen ellenkezőleg: a terhesség hatalmas igénybevételt jelent a pajzsmirigy számára, különösen az első trimeszterben.

Miért? A fejlődő magzat az első 10-12 hétben teljesen az anyai pajzsmirigyhormonokra van utalva. A T3 és T4 elengedhetetlenek a magzat idegrendszerének és agyának megfelelő fejlődéséhez. Ráadásul a terhességi hormon, a hCG (humán choriogonadotropin) szerkezetileg hasonlít a TSH-hoz, és képes stimulálni a pajzsmirigyet. Ez a stimuláció átmenetileg csökkentheti a TSH-t, de a pajzsmirigynek mégis sokkal több hormont kell termelnie – akár 30-50%-kal többet, mint terhesség előtt.

Ha egy nő már levotiroxint szed, a pozitív teszt után azonnal fel kell vennie a kapcsolatot orvosával. Szinte minden esetben szükséges a levotiroxin adag azonnali emelése (általában 25-50%-kal). A TSH-t a terhesség első trimeszterében 4-6 hetente ellenőrizni kell, hogy biztosítsuk az ideális tartományban maradást (2,5 mIU/L alatt). A terhesség második és harmadik trimeszterében a TSH célértéke kissé lazulhat (3,0 mIU/L alatt), de a szoros monitoring végig szükséges.

Életmódi tényezők: a pajzsmirigy támogatása

A TSH optimalizálása nem csak gyógyszerkérdés. Az életmódi tényezők, különösen az étrend és a stresszkezelés, jelentősen befolyásolhatják a pajzsmirigy működését, különösen Hashimoto esetén.

1. Táplálkozás és mikrotápanyagok

A pajzsmirigy hormonok termeléséhez és aktiválásához számos mikrotápanyagra van szükség:

• Jód: Alapvető építőköve a T3 és T4 hormonoknak. Fontos a megfelelő bevitel, de autoimmun pajzsmirigygyulladás esetén a túl sok jód ronthatja az állapotot. Terhesség alatt a jódpótlás általában ajánlott, de csak orvosi felügyelettel.
• Szelén: Ez egy erős antioxidáns, amely kulcsfontosságú a T4 T3-má való átalakításában. Emellett a szelén csökkentheti az anti-TPO antitestek szintjét Hashimoto-s betegeknél, ezzel mérsékelve az autoimmun támadást.
• Cink: Szükséges a TSH felszabadításához és a pajzsmirigyhormonok működéséhez.
• Vas és Ferritin: A vashiány ronthatja a pajzsmirigy működését. Ha alacsony a ferritin szint, a T4 nem tud megfelelően átalakulni T3-má.
• D-vitamin: A D-vitamin hiány gyakran társul autoimmun betegségekhez, beleértve a Hashimotót is. Optimalizálása segíthet az immunrendszer kiegyensúlyozásában.

2. Stressz és a kortizol hatása

A krónikus stressz és az ebből fakadó magas kortizol (stresszhormon) szint negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését. A kortizol gátolhatja a TSH termelését, és csökkentheti a T4 T3-má történő átalakulását. Amikor a szervezet folyamatosan „harcolj vagy menekülj” üzemmódban van, a reproduktív funkciók háttérbe szorulnak. A termékenység javítása érdekében elengedhetetlen a stresszkezelés, legyen szó jógáról, meditációról vagy elegendő alvásról.

A TSH érték dinamikus természete: miért kell folyamatosan ellenőrizni?

Sok nő azt gondolja, hogy ha egyszer beállították a megfelelő gyógyszeradagot, a probléma megoldódott. A TSH értéke azonban rendkívül dinamikus, és folyamatosan változik a szervezet igényeinek megfelelően. Ezt a változást több tényező is kiválthatja:

• Testsúly változása: Jelentős súlygyarapodás vagy fogyás megkövetelheti a levotiroxin adagjának módosítását.
• Gyógyszerkölcsönhatások: Új gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, ösztrogénpótlás, egyes antidepresszánsok) bevezetése befolyásolhatja a T4 kötődését.
• Terhesség: Ahogy már említettük, a terhesség alatt drámaian megemelkedik a pajzsmirigyhormon szükséglet.
• Az autoimmun folyamat előrehaladása: Hashimoto esetén a pajzsmirigy pusztulása lassan folytatódik, ami idővel nagyobb gyógyszeradagot igényel.

A családtervezés során, a gyógyszeres kezelés mellett, az endokrinológus általában javasolja a TSH ellenőrzését 6-8 hetente, amíg az érték stabilizálódik. Ez a szoros kontroll biztosítja, hogy a szervezet mindig a legoptimálisabb hormonális egyensúlyban legyen, maximalizálva ezzel a teherbeesés esélyét és a terhesség biztonságát.

A pajzsmirigy apró, de hatalmas szerv. A TSH érték optimalizálása nemcsak a teherbeesési esélyeket növeli, hanem a jövőbeni gyermekünk egészséges fejlődésének alapjait is lerakja. A tudatosság, a pontos laborvizsgálatok és a szakemberrel való szoros együttműködés a kulcs ahhoz, hogy ez a láthatatlan hormonális háló a családalapítás szolgálatába álljon.

---

Gyakran ismételt kérdések a TSH értékről és a teherbeesésről

1. 🤔 Mi a különbség a TSH és az fT4 érték között, és melyik a fontosabb a termékenység szempontjából?

A TSH (Tireoidea-stimuláló hormon) az agyalapi mirigy által termelt hormon, amely a pajzsmirigy működését szabályozza. Az fT4 (szabad tiroxin) pedig a ténylegesen aktív pajzsmirigyhormon, ami szabadon kering a vérben. A termékenység szempontjából mindkét érték fontos, de a TSH a legérzékenyebb mutatója a pajzsmirigy alulműködésének. Ha a TSH emelkedett, az azt jelzi, hogy a szervezetnek több T4-re van szüksége. A szakemberek elsősorban a TSH-t optimalizálják a 2,5 mIU/L alatti tartományba, de az fT4-nek is a normál tartomány felső felében kell lennie a reproduktív egészség érdekében.

2. 💊 Ha levotiroxint szedek, mikor kezdhetek el próbálkozni a teherbeeséssel?

Akkor érdemes elkezdeni a teherbeesési kísérleteket, ha az endokrinológus által beállított levotiroxin adag mellett a TSH szintje stabilan a termékenységi célérték alatt van, azaz 2,5 mIU/L alatt. Ez általában 6-12 hét gyógyszerszedés után következik be. A stabilizált TSH szint elérése csökkenti a vetélés és a magzati fejlődési zavarok kockázatát, így biztosítva a sikeres terhesség alapjait.

3. 🤰 Mi történik a TSH értékemmel, ha terhes leszek?

A terhesség első trimeszterében a TSH igény drámaian megnő, akár 30-50%-kal. Ennek oka a hCG hormon pajzsmirigyet stimuláló hatása és a magzat hormonigénye. Ha már szedsz levotiroxint, a pozitív teszt után azonnal konzultálj orvosoddal, mert valószínűleg azonnali adagemelésre lesz szükség. A TSH-t a terhesség alatt szorosan, kezdetben 4-6 hetente ellenőrizni kell.

4. 🧬 Mit jelent, ha a TSH-m normális, de az anti-TPO antitestem pozitív?

Ez az úgynevezett euthyreoid Hashimoto. Bár a pajzsmirigy még elegendő hormont termel (normális TSH), az antitestek jelenléte autoimmun gyulladást jelez. Az antitestek önmagukban is növelhetik a meddőség és a vetélés kockázatát. Ilyen esetben a termékenységi szakemberek gyakran javasolják a levotiroxin alacsony dózisú adását, hogy a TSH-t még szigorúbban (ideálisan 2,0 mIU/L alatt) tartsák, és ezzel csökkentsék az immunrendszer negatív hatását a beágyazódásra.

5. ☕ Befolyásolja a kávé vagy az étkezés a levotiroxin felszívódását?

Igen, jelentősen! A levotiroxin felszívódását gátolhatja szinte minden, beleértve a kávét, a tejet, a kalciumot, a vasat és az ételeket. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyógyszert reggel, éhgyomorra, egy pohár vízzel vegyük be, és legalább 30-60 percet várjunk az első étkezés vagy kávé elfogyasztása előtt. A nem megfelelő felszívódás miatt a TSH szintje rosszul beállítottnak tűnhet.

6. ⚖️ A súlyom normális. Lehetek mégis szubklinikai hipotireózisos?

Igen. A szubklinikai hipotireózis (SCH) esetében a TSH már emelkedett (2,5-4,5 mIU/L között), de a T4 szint még normális. Ilyenkor a klasszikus tünetek, mint a jelentős súlygyarapodás, gyakran hiányoznak. Azonban az enyhe tünetek (fáradtság, száraz bőr) vagy a meddőség lehetnek az egyetlen jelek. A testsúly önmagában nem zárja ki az SCH lehetőségét, ami kezelést igényel a fogantatás sikeréhez.

7. 🔬 Milyen gyakran kell ellenőrizni a TSH-t, ha már beállítottuk a gyógyszert?

Ha a TSH szint már stabilan a célértéken van, és nem vagy terhes, általában évente egyszer vagy kétszer javasolt az ellenőrzés. Amennyiben azonban aktívan próbálkoztok a teherbeeséssel, vagy IVF-re készültök, a TSH-t szorosabban, 6-8 hetente ellenőrizni kell. Terhesség alatt ez a gyakoriság 4-6 hétre csökken, különösen az első trimeszterben, mivel a hormonigény gyorsan változik.