Amikor a családalapítás gondolata felmerül, vagy már javában benne vagyunk a babatervezés izgalmas időszakában, a folsav szedése az első és talán legfontosabb lépés, amit orvosunk javasol. Ez a B-vitamin, pontosabban a B9-vitamin, a sejtek osztódásában és az örökítőanyag (DNS) szintézisében játszott szerepe miatt vált a várandósgondozás alapkövévé. A kötelező napi dózis bevétele ma már rutinszerű, de mi van akkor, ha a rutin nem elég? Az utóbbi évek tudományos felfedezései rávilágítottak arra, hogy nem minden szervezet dolgozza fel egyformán a bevitt folsavat. Egyre többet hallani a személyre szabott folsavszedés szükségességéről, amely a modern genetikai ismeretekre alapozva kínál optimális védelmet a magzat fejlődésében fellépő kritikus hibákkal szemben. De mit is takar pontosan ez a személyre szabás, és honnan tudhatjuk, hogy nekünk szükségünk van-e rá?
A folsav szerepe: Túl a kötelező minimumon
A folsav (vagy szintetikus formájában a pteroil-monoglutaminsav) létfontosságú szerepe a várandósság korai szakaszában a velőcső záródásának biztosítása. A velőcső az az embrionális struktúra, amelyből később a baba agya és gerincvelője fejlődik. Ennek a létfontosságú folyamatnak a kritikus időszaka a fogantatástól számított első 28 napra esik, amikor sok nő még nem is tudja, hogy babát vár. A folsav hiánya ebben az időszakban súlyos velőcsőzáródási rendellenességekhez vezethet, mint például a spina bifida (nyitott gerinc) vagy az anencephalia (agykoponyahiány).
Éppen ezért a szakmai irányelvek világszerte azt javasolják, hogy a babatervezés megkezdése előtt legalább egy hónappal el kell kezdeni a folsav szedését, és ezt a terhesség első trimeszterének végéig folytatni kell. A hagyományos, általánosan javasolt napi adag általában 400 mikrogramm (µg) szintetikus folsav. Ez az adag statisztikailag jelentősen csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát a populáció nagy részénél.
„A folsav nem csupán egy vitamin. Ez egy biztosíték, egy védőpajzs, amely a legkorábbi és legsebezhetőbb fejlődési szakaszban nyújt támogatást a babának.”
Azonban a modern tudomány rámutatott, hogy a folsav metabolizmusa sokkal bonyolultabb folyamat, mint hittük. Ahhoz, hogy a folsav betölthesse sejtszintű funkcióit, aktiválnia kell magát, azaz át kell alakulnia biológiailag aktív formájává, a metilfoláttá (más néven 5-MTHF). Ez az átalakítás egy többlépcsős biokémiai folyamat, melynek egyik legfontosabb láncszeme egy enzim, amit a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz, vagy röviden MTHFR gén kódol.
A folsav rejtett arca: Miért nem működik mindenkinél a hagyományos forma?
A legtöbb terhesvitaminban és étrend-kiegészítőben megtalálható folsav a szintetikus forma. Ez olcsó, stabil, és a többség számára hatékony, feltéve, hogy a szervezetük képes azt hatékonyan aktiválni. A probléma ott kezdődik, hogy nem mindenki rendelkezik optimálisan működő MTHFR enzimmel.
Az MTHFR génmutáció, vagy pontosabban polimorfizmus, azt jelenti, hogy a gén kódjában apró eltérések vannak, amelyek befolyásolják az enzim hatékonyságát. Ezt az eltérést genetikailag örököljük. Ha valaki rendelkezik ezekkel az eltérésekkel, a szervezetének képessége a szintetikus folsav aktív metilfoláttá történő átalakítására jelentősen csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy hiába szedi az előírt adagot, a sejtjeihez nem jut el elegendő aktív B9-vitamin.
A metilfolát: Az aktív forma előnyei
A metilfolát (5-MTHF) az a forma, amit a szervezet azonnal fel tud használni, mivel már átment a szükséges aktivációs folyamatokon. Ha valaki MTHFR mutációval él, a metilfolát szedése megkerüli a hibásan működő enzimet, biztosítva ezzel a megfelelő folsavszintet a vérben és a szövetekben. Ez a kulcsa a személyre szabott folsavpótlásnak: nem a mennyiség a legfontosabb, hanem a minőség, azaz a forma, amit a szervezet ténylegesen hasznosítani tud.
A kutatások szerint bizonyos genetikai variánsok esetén az átalakítás hatékonysága akár 30-70%-kal is csökkenhet. Ha egy kismama szervezete csak 30%-os hatékonysággal tudja feldolgozni a standard folsavat, akkor a 400 µg-ból valójában csak 120 µg aktív forma jut el oda, ahol szükség van rá. Ez pedig már nem garantálja a maximális védelmet.
Az MTHFR gén és a kulcsfontosságú mutációk
Az MTHFR génnek több polimorfizmusa ismert, de két fő variáns a leggyakoribb és a legjelentősebb a folsavanyagcsere szempontjából: a C677T és az A1298C. Ezek az eltérések különböző mértékű enzimaktivitás-csökkenést okoznak.
A C677T variáns: A leggyakoribb kihívás
A C677T mutáció az MTHFR gén azon pontjára utal, ahol a Citozin helyett Timin bázis található. Ennek a variánsnak a jelenléte drámaian befolyásolhatja az enzim működését. Nézzük meg, milyen kombinációk fordulhatnak elő, hiszen mindenki két példányban örökli a gént (egyiket az anyától, másikat az apától):
- Heterozigóta (C/T): Csak az egyik génpéldány hordozza a mutációt. Az enzimaktivitás mintegy 30-40%-kal csökken. Ez a leggyakoribb forma, a lakosság jelentős részét érinti.
- Homozigóta (T/T): Mindkét génpéldány mutáns. Az enzimaktivitás akár 60-70%-kal is csökkenhet. Ezek az egyének szinte biztosan nem képesek hatékonyan feldolgozni a szintetikus folsavat, és náluk a metilfolát szedése különösen indokolt.
Az A1298C variáns és a kombinált heterozigóta állapot
Az A1298C variáns önmagában általában kevésbé befolyásolja a folsav anyagcserét, mint a C677T. Azonban a legnagyobb kihívást a kombinált heterozigóta állapot jelenti. Ez azt jelenti, hogy valaki az egyik génpéldányon C677T mutációt, a másikon pedig A1298C mutációt hordoz (C/T és A/C). Ebben az esetben a két „enyhébb” hiba együttesen olyan mértékű enzimaktivitás-csökkenést okozhat, amely vetekszik a C677T homozigóta állapotával.
A statisztikák szerint az európai népesség mintegy 40-60%-a hordoz valamilyen MTHFR polimorfizmust, amely befolyásolja a folsav hasznosítását. Ezért a hagyományos, egy kaptafára húzott vitaminpótlás sokak számára nem optimális.
Mit jelent a személyre szabott folsavszedés a gyakorlatban?
A személyre szabott folsavszedés azt jelenti, hogy a kismama genetikai profiljának, életmódjának és esetleges korábbi terhességi előzményeinek figyelembevételével határozzuk meg a szükséges B9-vitamin formáját és dózisát. Ez a megközelítés a prevenciót a legmagasabb szintre emeli.
1. Genetikai tesztelés
A személyre szabás alapja az MTHFR génpolimorfizmus vizsgálata. Ez egy egyszerű vérvétellel vagy nyálmintával elvégezhető genetikai teszt. A teszt kimutatja, hogy a kismama hordozza-e a C677T vagy az A1298C variánsokat, és ha igen, milyen kombinációban (hetero- vagy homozigóta). A teszt eredménye alapján az orvos vagy dietetikus pontosan meg tudja határozni a szükséges pótlást.
2. A forma kiválasztása
Ha a teszt negatív (azaz nincs jelentős MTHFR mutáció), a kismama nyugodtan szedheti a hagyományos szintetikus folsavat, bár sok szakember már ekkor is az aktív metilfolátot javasolja, megelőzés céljából. Ha azonban mutációt igazolnak, elengedhetetlen a metilfolát szedése. A metilfolátot gyakran „aktív folsavként” találjuk meg a terhesvitaminokban.
3. A dózis finomhangolása
A genetikai állapot nem csak a forma, hanem a dózis meghatározásában is segít. Míg a standard ajánlás 400 µg, a homozigóta mutációval rendelkező nőknek vagy a korábbi velőcsőzáródási rendellenesség miatt magas kockázatú csoportba tartozóknak gyakran magasabb dózisra van szükségük, akár 800 µg vagy 1000 µg metilfolátra naponta. Fontos, hogy a magasabb dózist mindig szakember felügyelete mellett határozzuk meg.
A személyre szabott folsavszedés nem egy divatos hóbort. Tudományos alapokon nyugvó, precíziós táplálkozástudomány, ami maximalizálja a védelmet a fogantatás előtti és a korai terhességi időszakban.
Kinek van szüksége genetikai vizsgálatra és személyre szabott pótlásra?
Bár a genetikai tesztelés még nem része az általános várandósgondozási protokollnak Magyarországon, egyre több nő és orvos kéri, különösen az alábbi kockázati csoportok esetében:
Magas kockázatú csoportok
- Korábbi velőcsőzáródási rendellenesség: Ha az előző terhesség során a magzatnál velőcsőzáródási rendellenességet (VZR) diagnosztizáltak, a következő terhesség kockázata jelentősen megnő. Ezeknek a nőknek a standard 400 µg helyett extrém magas, akár 4000 µg (4 mg) folsav vagy metilfolát szedését javasolják, általában már a tervezés fázisában. A genetikai teszt itt elengedhetetlen a forma meghatározásához.
- Családi halmozódás: Ha a családban (szülők, testvérek) előfordult VZR, vagy ismert a meglévő MTHFR mutáció.
- Ismert MTHFR mutáció: Ha a kismama már tudja a genetikai státuszát.
Közepes kockázatú csoportok (akiknek érdemes tesztelni)
A genetikai vizsgálat hasznos lehet azok számára is, akiknél az alábbi tényezők állnak fenn, mivel ezek a tényezők mind összefüggésbe hozhatók a metilációs folyamatok zavarával és a folsav-anyagcserével:
- Ismétlődő vetélések: A folsav és a metiláció zavara összefüggésbe hozható a korai és ismétlődő terhességi veszteségekkel.
- Magas homocisztein szint: A folsav anyagcsere zavara a homocisztein nevű aminosav szintjének emelkedését okozhatja. A magas homocisztein szintet összefüggésbe hozzák a trombózis kockázatával és bizonyos terhességi komplikációkkal (pl. preeclampsia).
- Bizonyos gyógyszerek szedése: Egyes gyógyszerek (pl. epilepszia elleni szerek, metotrexát) gátolják a folsav felszívódását és hasznosulását.
- Emésztési problémák: Felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia) esetén a folsav szintézis gyengülhet.
A döntés a tesztelésről mindig egyéni, de egyre több szakember vallja, hogy a babatervezés előtti átfogó kivizsgálás részeként érdemes elvégezni, hogy a folsavpótlás valóban maximális védelmet nyújtson.
A metiláció mesterkulcsa: Több, mint csak folsav
A metiláció egy alapvető biokémiai folyamat, amely során metilcsoportok (egy szén- és három hidrogénatom) kerülnek átadásra, befolyásolva ezzel többek között a DNS működését, a toxinok lebontását és a neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) termelését. Az MTHFR mutáció a metilációs ciklus egyik fontos lépését érinti, de nem az egyetlen. A személyre szabott folsavszedés ezért nem állhat meg a B9-vitaminnál.
A metilációs ciklus optimális működéséhez számos más kofaktorra is szükség van. Ezek közül a legfontosabbak a B12-vitamin, a B6-vitamin és a riboflavin (B2-vitamin). Ha ezekből a vitaminokból hiány lép fel, még a megfelelő mennyiségű metilfolát szedése mellett is akadozhat a folyamat.
A B12-vitamin és a szinergia
A B12-vitamin (kobalamin) szoros kapcsolatban áll a metilfoláttal. A metilfolát csak akkor tudja leadni metilcsoportját, ha a B12-vitamin is jelen van. Ez a két vitamin együtt dolgozik a homocisztein lebontásában és a DNS-szintézisben. Éppen ezért a modern, személyre szabott terhesvitaminok már nem csak metilfolátot tartalmaznak, hanem annak aktív párját, a metilkobalamint is (B12-vitamin aktív formája).
| Tulajdonság | Szintetikus Folsav | Metilfolát (Aktív Folát) |
|---|---|---|
| Kémiai név | Pteroil-monoglutaminsav | 5-metiltetrahidrofolát (5-MTHF) |
| Feldolgozás | MTHFR enzim szükséges az aktiváláshoz | Azonnal hasznosítható, megkerüli az MTHFR-t |
| Előny | Stabil, olcsó, bizonyítottan hatékony a többségnél | Hatékonyabb MTHFR mutáció esetén, magasabb felszívódás |
| Hátrány | Metabolizálatlan folsav felhalmozódhat | Költségesebb, kevésbé stabil (gyorsan bomlik) |
Az UFA (Unmetabolized Folic Acid) felhalmozódás veszélye
Mi történik, ha egy MTHFR mutációval rendelkező nő nagy mennyiségű szintetikus folsavat szed? Mivel az MTHFR enzim nem képes gyorsan átalakítani a folsavat aktív formává, a vérben felhalmozódhat az ún. metabolizálatlan folsav (UFA). Bár a kutatások még zajlanak az UFA pontos hatásaival kapcsolatban, néhány tanulmány felveti, hogy a túl magas UFA szint elfedheti a B12-vitamin hiányt, és potenciálisan befolyásolhatja az immunrendszer működését, sőt, egyesek szerint még a daganatos betegségek kockázatát is növelheti.
Ez a jelenség erősíti a személyre szabott folsavpótlás fontosságát. Ha tudjuk, hogy a szervezetünk nehezen dolgozza fel a szintetikus formát, miért kockáztatnánk a felhalmozódást, amikor rendelkezésre áll a közvetlenül hasznosítható, aktív forma?
A metilfolát és a terhességi kimenetel
A metilfolát nem csak a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében játszhat kulcsszerepet az érintett nők esetében. Az optimális metilációs státusz fenntartása a terhesség alatt kritikus lehet más szempontokból is. Kutatások utalnak arra, hogy a megfelelő folátszint:
- Csökkentheti a preeclampsia (terhességi toxémia) kockázatát.
- Hozzájárulhat a méhlepény megfelelő fejlődéséhez.
- Segíthet a koraszülés és az alacsony születési súly megelőzésében.
Ezek a hatások ismét rávilágítanak arra, hogy a babatervezés során a vitaminpótlásnak nem szabad a véletlenre bízott, egyen-megoldásnak lennie. Minden kismama egyedi biokémiai profillal rendelkezik, és ennek figyelembevétele a modern várandósgondozás alapja.
Életmód és epigenetika: Támogató tényezők
A genetikai adottságok nem megváltoztathatók, de az, ahogyan a génjeink működnek (az epigenetika), nagymértékben befolyásolható a környezeti tényezőkkel és az életmóddal. A személyre szabott folsavpótlás akkor a leghatékonyabb, ha azt egy átfogó, metilációt támogató életmód kíséri.
A táplálkozás szerepe
Bár a szintetikus folsav szedése elengedhetetlen a prevencióhoz, a természetes folátforrások bevitele is létfontosságú. A természetes folátok (melyek szintén metilfoláttá alakulnak) bőségesen megtalálhatók a sötétzöld leveles zöldségekben (spenót, kelkáposzta), hüvelyesekben (bab, lencse) és a májban. A táplálkozás során bevitt folátok hasznosulása általában jobb, mint a szintetikus folsavé.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy még a leggondosabban összeállított étrend sem képes biztosítani azt az extrém magas folsavszintet, amelyre a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzéséhez szükség van a kritikus időszakban. Ezért az étrend-kiegészítés (akár metilfoláttal) nem helyettesíthető, de kiegészíthető a megfelelő étrenddel.
Stressz és toxinok
A metilációs ciklus rendkívül érzékeny a stresszre és a környezeti toxinokra. A krónikus stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos nehézfémek mind fokozottan használják fel a metilcsoportokat, ezáltal leterhelve a metilációs folyamatot. Egy kismama, aki MTHFR mutációval rendelkezik, és emellett nagy stressznek van kitéve, kétszeresen is veszélyeztetett lehet a metilációs zavar szempontjából. A személyre szabott terhességi felkészülés ezért magában foglalja a stresszkezelési technikákat és a környezeti toxinok minimalizálását is.
A megfelelő metilfolát termék kiválasztása
Ha a genetikai teszt igazolja a mutációt, vagy ha a kismama egyszerűen a maximális biztonságra törekszik, a metilfolátot tartalmazó termékek felé kell fordulni. Nem mindegy azonban, milyen minőségű és milyen formájú metilfolátot választunk.
Minőségi szempontok
A metilfolát különböző formákban létezik, de a leggyakrabban használt és legjobban kutatott a kalcium-L-metilfolát (pl. a Metafolin® vagy Quatrefolic® márkanevek alatt). Ezek a szabadalmaztatott formák biztosítják a stabilitást és a magas biológiai hasznosulást. Érdemes olyan terméket választani, amely garantálja a hatóanyag pontos mennyiségét és tisztaságát.
Fontos továbbá, hogy a metilfolátot tartalmazó kiegészítő tartalmazza a megfelelő mennyiségű és aktív formájú B12-vitamint (metilkobalamint) is. Ezen felül a termék ne tartalmazzon felesleges adalékanyagokat vagy nagy mennyiségű szintetikus folsavat, ami zavarhatja az aktív forma felszívódását.
Amikor a metilfolátot választjuk, nézzük meg az összetevők listáját. Keressük az 5-MTHF, a metilfolát vagy a kalcium-L-metilfolát kifejezéseket, és győződjünk meg róla, hogy a B12-vitamin is metilkobalamin formájában szerepel.
Folsav és terhesség után: Hosszú távú egészség
A személyre szabott folsavpótlás nem ér véget a szüléssel. A metilációs folyamatok optimális működése a szoptatás alatt és az anya hosszú távú egészsége szempontjából is releváns. Az MTHFR mutációval rendelkező nők a terhesség után is profitálhatnak a metilfolát szedéséből, különösen, ha hajlamosak a magas homocisztein szintre, ami szív- és érrendszeri kockázatot jelenthet.
Ezen túlmenően, a metiláció zavara összefüggésbe hozható a hangulatingadozásokkal és bizonyos mentális egészségügyi állapotokkal. A folsav, a B6 és a B12-vitaminok létfontosságúak a szerotonin és a dopamin (boldogsághormonok) előállításához. Az optimális metilfolát szint fenntartása segíthet a postpartum depresszió kockázatának csökkentésében is, bár ez a terület még intenzív kutatás tárgyát képezi.
A gyermek genetikai státusza
Mivel a gyermek a szüleitől örökli az MTHFR gént, ha az anya mutáns, nagy eséllyel a gyermek is hordozni fogja legalább az egyik variánst. Ez a tény befolyásolja a gyermek későbbi vitaminpótlását és táplálkozási tanácsait. Bár a gyermekek rutinszerű genetikai tesztelése nem javasolt, a tudat, hogy a gyermek potenciálisan nehezebben metabolizálja a folsavat, segíthet a gyermekgyógyásznak és a szülőnek a megfelelő étrend-kiegészítők kiválasztásában a későbbi növekedési fázisokban.
A szakember szerepe a személyre szabásban
A legfontosabb, hogy a kismama ne egyedül vágjon bele a genetikai tesztek értelmezésébe és a dózisok meghatározásába. A személyre szabott folsavszedés mindig orvosi vagy szakképzett dietetikusi konzultációt igényel. Az orvos ismeri az egyén teljes kórtörténetét, figyelembe veszi a többi gyógyszeres kezelést és a meglévő betegségeket.
A szakember segít eldönteni, hogy a genetikai lelet alapján elegendő-e a standard 400 µg metilfolát, vagy szükséges-e a magasabb, 800-1000 µg-os adag. Különösen igaz ez a korábbi terhességi problémákkal vagy VZR-rel terhelt előzmények esetén, ahol a nagyon magas, gyógyszerészeti dózisok alkalmazása indokolt lehet.
A konzultáció során érdemes kitérni a homocisztein szint mérésére is, amely objektív képet ad a metilációs ciklus aktuális állapotáról. Ha a homocisztein szint magas, az megerősíti a metilfolát és az aktív B12, B6-vitaminok pótlásának szükségességét, függetlenül a genetikai lelettől.
A tudatos babatervezés ma már nem csupán a naptár figyelését jelenti, hanem a szervezetünk apró, genetikai szintű igényeinek megismerését is. A személyre szabott folsavszedés a modern prevenció egyik csúcsa, amely a tudomány és a gondoskodás találkozásánál biztosítja a legjobb kezdetet az új élet számára.
Gyakran ismételt kérdések a metilfolátról és a genetikai pótlásról
Itt gyűjtöttük össze a leggyakoribb kérdéseket, amelyek a személyre szabott folsavpótlás kapcsán felmerülhetnek a babatervezés időszakában.
Mi az az MTHFR génvizsgálat és mikor érdemes elvégezni? 🧬
Az MTHFR génvizsgálat egy genetikai teszt, amely kimutatja, hogy hordozza-e a szervezet a C677T vagy A1298C polimorfizmusokat, amelyek csökkentik a szintetikus folsav aktív metilfoláttá történő átalakításának képességét. Érdemes elvégezni babatervezés előtt, különösen, ha a családban előfordult velőcsőzáródási rendellenesség, ismétlődő vetélés, vagy ha a kismama magas homocisztein szinttel küzd. A teszt egyszerű vérvétellel vagy nyálmintával történik.
Túl lehet adagolni a metilfolátot? 💊
A metilfolát (aktív folát) vízben oldódó vitamin, ezért a felesleg nagy része kiürül a szervezetből. A metilfolát szedésekor nem áll fenn a metabolizálatlan folsav (UFA) felhalmozódásának kockázata, mint a szintetikus folsav esetében. Azonban a nagyon magas dózisú folsav/metilfolát szedését (1000 µg felett) mindig szakemberrel kell egyeztetni, mivel ez elfedheti a B12-vitamin súlyos hiányát.
Ha metilfolátot szedek, akkor is szükségem van a B12-vitaminra? ✨
Igen, feltétlenül. A metilfolát és a B12-vitamin (lehetőleg aktív metilkobalamin formájában) szorosan együtt dolgoznak a metilációs ciklusban és a homocisztein lebontásában. Ha csak metilfolátot szedünk, de B12-vitamin hiányunk van, a ciklus továbbra is akadozni fog. A két aktív forma együttes szedése biztosítja az optimális szinergiát.
Melyek a természetes folátforrások, és elegendőek-e önmagukban? 🥗
A természetes folátok a sötétzöld leveles zöldségekben (spenót, kel, brokkoli), hüvelyesekben (bab, lencse) és a citrusfélékben találhatók. Bár ezek az élelmiszerek rendkívül fontosak az egészséges étrendben, a babatervezés és a korai terhesség kritikus szakaszában nem elegendőek. A hőkezelés és a tárolás jelentősen csökkenti a foláttartalmat, ráadásul a prevencióhoz szükséges extrém magas védő dózist csak étrend-kiegészítővel lehet garantálni.
A terhesvitaminom folsavat tartalmaz. Hogyan tudom lecserélni metilfolátra? 🔄
Először konzultáljon orvosával vagy védőnőjével. Ha MTHFR mutációja van, vagy ismétlődő vetélés áll a háttérben, keressen olyan komplex terhesvitamint, amelyben a B9-vitamin 5-MTHF (metilfolát) formájában van feltüntetve, és tartalmazza a metilkobalamint is. Sok modern, prémium kategóriás terhesvitamin már automatikusan az aktív formákat használja.
Milyen gyakori az MTHFR génmutáció a magyar lakosság körében? 🌍
A genetikai polimorfizmusok (variánsok) rendkívül elterjedtek. Becslések szerint az európai népesség 40-60%-a hordozza legalább az egyik MTHFR variánst (C677T vagy A1298C) heterozigóta formában. A homozigóta C677T variáns, amely a legnagyobb kockázatot jelenti, a populáció 10-15%-át érinti.
Meddig kell szedni a folsavat/metilfolátot a terhesség alatt? ⏳
A velőcsőzáródás a terhesség első 28 napjában történik, így a legkritikusabb időszak a fogantatás előtti hónap és az első trimeszter (12. hét). A legtöbb szakmai irányelv javasolja a folsav/metilfolát szedését legalább az első trimeszter végéig. Ezt követően a vitaminpótlás a terhesség végéig folytatódik, a magzat növekedésének és az anya egészségének támogatása érdekében, de a dózis és a fókusz a vasra és a D-vitaminra tolódhat át.
Amikor a családalapítás gondolata felmerül, vagy már javában benne vagyunk a babatervezés izgalmas időszakában, a folsav szedése az első és talán legfontosabb lépés, amit orvosunk javasol. Ez a B-vitamin, pontosabban a B9-vitamin, a sejtek osztódásában és az örökítőanyag (DNS) szintézisében játszott szerepe miatt vált a várandósgondozás alapkövévé. A kötelező napi dózis bevétele ma már rutinszerű, de mi van akkor, ha a rutin nem elég? Az utóbbi évek tudományos felfedezései rávilágítottak arra, hogy nem minden szervezet dolgozza fel egyformán a bevitt folsavat. Egyre többet hallani a személyre szabott folsavszedés szükségességéről, amely a modern genetikai ismeretekre alapozva kínál optimális védelmet a magzat fejlődésében fellépő kritikus hibákkal szemben. De mit is takar pontosan ez a személyre szabás, és honnan tudhatjuk, hogy nekünk szükségünk van-e rá?
A folsav szerepe: Túl a kötelező minimumon
A folsav (vagy szintetikus formájában a pteroil-monoglutaminsav) létfontosságú szerepe a várandósság korai szakaszában a velőcső záródásának biztosítása. A velőcső az az embrionális struktúra, amelyből később a baba agya és gerincvelője fejlődik. Ennek a létfontosságú folyamatnak a kritikus időszaka a fogantatástól számított első 28 napra esik, amikor sok nő még nem is tudja, hogy babát vár. A folsav hiánya ebben az időszakban súlyos velőcsőzáródási rendellenességekhez vezethet, mint például a spina bifida (nyitott gerinc) vagy az anencephalia (agykoponyahiány).
Éppen ezért a szakmai irányelvek világszerte azt javasolják, hogy a babatervezés megkezdése előtt legalább egy hónappal el kell kezdeni a folsav szedését, és ezt a terhesség első trimeszterének végéig folytatni kell. A hagyományos, általánosan javasolt napi adag általában 400 mikrogramm (µg) szintetikus folsav. Ez az adag statisztikailag jelentősen csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát a populáció nagy részénél.
„A folsav nem csupán egy vitamin. Ez egy biztosíték, egy védőpajzs, amely a legkorábbi és legsebezhetőbb fejlődési szakaszban nyújt támogatást a babának.”
Azonban a modern tudomány rámutatott, hogy a folsav metabolizmusa sokkal bonyolultabb folyamat, mint hittük. Ahhoz, hogy a folsav betölthesse sejtszintű funkcióit, aktiválnia kell magát, azaz át kell alakulnia biológiailag aktív formájává, a metilfoláttá (más néven 5-MTHF). Ez az átalakítás egy többlépcsős biokémiai folyamat, melynek egyik legfontosabb láncszeme egy enzim, amit a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz, vagy röviden MTHFR gén kódol.
A folsav rejtett arca: Miért nem működik mindenkinél a hagyományos forma?
A legtöbb terhesvitaminban és étrend-kiegészítőben megtalálható folsav a szintetikus forma. Ez olcsó, stabil, és a többség számára hatékony, feltéve, hogy a szervezetük képes azt hatékonyan aktiválni. A probléma ott kezdődik, hogy nem mindenki rendelkezik optimálisan működő MTHFR enzimmel.
Az MTHFR génmutáció, vagy pontosabban polimorfizmus, azt jelenti, hogy a gén kódjában apró eltérések vannak, amelyek befolyásolják az enzim hatékonyságát. Ezt az eltérést genetikailag örököljük. Ha valaki rendelkezik ezekkel az eltérésekkel, a szervezetének képessége a szintetikus folsav aktív metilfoláttá történő átalakítására jelentősen csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy hiába szedi az előírt adagot, a sejtjeihez nem jut el elegendő aktív B9-vitamin.
A metilfolát: Az aktív forma előnyei
A metilfolát (5-MTHF) az a forma, amit a szervezet azonnal fel tud használni, mivel már átment a szükséges aktivációs folyamatokon. Ha valaki MTHFR mutációval él, a metilfolát szedése megkerüli a hibásan működő enzimet, biztosítva ezzel a megfelelő folsavszintet a vérben és a szövetekben. Ez a kulcsa a személyre szabott folsavpótlásnak: nem a mennyiség a legfontosabb, hanem a minőség, azaz a forma, amit a szervezet ténylegesen hasznosítani tud.
A kutatások szerint bizonyos genetikai variánsok esetén az átalakítás hatékonysága akár 30-70%-kal is csökkenhet. Ha egy kismama szervezete csak 30%-os hatékonysággal tudja feldolgozni a standard folsavat, akkor a 400 µg-ból valójában csak 120 µg aktív forma jut el oda, ahol szükség van rá. Ez pedig már nem garantálja a maximális védelmet.
Az MTHFR gén és a kulcsfontosságú mutációk
Az MTHFR génnek több polimorfizmusa ismert, de két fő variáns a leggyakoribb és a legjelentősebb a folsavanyagcsere szempontjából: a C677T és az A1298C. Ezek az eltérések különböző mértékű enzimaktivitás-csökkenést okoznak.
A C677T variáns: A leggyakoribb kihívás
A C677T mutáció az MTHFR gén azon pontjára utal, ahol a Citozin helyett Timin bázis található. Ennek a variánsnak a jelenléte drámaian befolyásolhatja az enzim működését. Nézzük meg, milyen kombinációk fordulhatnak elő, hiszen mindenki két példányban örökli a gént (egyiket az anyától, másikat az apától):
- Heterozigóta (C/T): Csak az egyik génpéldány hordozza a mutációt. Az enzimaktivitás mintegy 30-40%-kal csökken. Ez a leggyakoribb forma, a lakosság jelentős részét érinti.
- Homozigóta (T/T): Mindkét génpéldány mutáns. Az enzimaktivitás akár 60-70%-kal is csökkenhet. Ezek az egyének szinte biztosan nem képesek hatékonyan feldolgozni a szintetikus folsavat, és náluk a metilfolát szedése különösen indokolt.
Az A1298C variáns és a kombinált heterozigóta állapot
Az A1298C variáns önmagában általában kevésbé befolyásolja a folsav anyagcserét, mint a C677T. Azonban a legnagyobb kihívást a kombinált heterozigóta állapot jelenti. Ez azt jelenti, hogy valaki az egyik génpéldányon C677T mutációt, a másikon pedig A1298C mutációt hordoz (C/T és A/C). Ebben az esetben a két „enyhébb” hiba együttesen olyan mértékű enzimaktivitás-csökkenést okozhat, amely vetekszik a C677T homozigóta állapotával.
A statisztikák szerint az európai népesség mintegy 40-60%-a hordoz valamilyen MTHFR polimorfizmust, amely befolyásolja a folsav hasznosítását. Ezért a hagyományos, egy kaptafára húzott vitaminpótlás sokak számára nem optimális.
Mit jelent a személyre szabott folsavszedés a gyakorlatban?
A személyre szabott folsavszedés azt jelenti, hogy a kismama genetikai profiljának, életmódjának és esetleges korábbi terhességi előzményeinek figyelembevételével határozzuk meg a szükséges B9-vitamin formáját és dózisát. Ez a megközelítés a prevenciót a legmagasabb szintre emeli.
1. Genetikai tesztelés
A személyre szabás alapja az MTHFR génpolimorfizmus vizsgálata. Ez egy egyszerű vérvétellel vagy nyálmintával elvégezhető genetikai teszt. A teszt kimutatja, hogy a kismama hordozza-e a C677T vagy az A1298C variánsokat, és ha igen, milyen kombinációban (hetero- vagy homozigóta). A teszt eredménye alapján az orvos vagy dietetikus pontosan meg tudja határozni a szükséges pótlást.
2. A forma kiválasztása
Ha a teszt negatív (azaz nincs jelentős MTHFR mutáció), a kismama nyugodtan szedheti a hagyományos szintetikus folsavat, bár sok szakember már ekkor is az aktív metilfolátot javasolja, megelőzés céljából. Ha azonban mutációt igazolnak, elengedhetetlen a metilfolát szedése. A metilfolátot gyakran „aktív folsavként” találjuk meg a terhesvitaminokban.
3. A dózis finomhangolása
A genetikai állapot nem csak a forma, hanem a dózis meghatározásában is segít. Míg a standard ajánlás 400 µg, a homozigóta mutációval rendelkező nőknek vagy a korábbi velőcsőzáródási rendellenesség miatt magas kockázatú csoportba tartozóknak gyakran magasabb dózisra van szükségük, akár 800 µg vagy 1000 µg metilfolátra naponta. Fontos, hogy a magasabb dózist mindig szakember felügyelete mellett határozzuk meg.
A személyre szabott folsavszedés nem egy divatos hóbort. Tudományos alapokon nyugvó, precíziós táplálkozástudomány, ami maximalizálja a védelmet a fogantatás előtti és a korai terhességi időszakban.
Kinek van szüksége genetikai vizsgálatra és személyre szabott pótlásra?
Bár a genetikai tesztelés még nem része az általános várandósgondozási protokollnak Magyarországon, egyre több nő és orvos kéri, különösen az alábbi kockázati csoportok esetében:
Magas kockázatú csoportok
- Korábbi velőcsőzáródási rendellenesség: Ha az előző terhesség során a magzatnál velőcsőzáródási rendellenességet (VZR) diagnosztizáltak, a következő terhesség kockázata jelentősen megnő. Ezeknek a nőknek a standard 400 µg helyett extrém magas, akár 4000 µg (4 mg) folsav vagy metilfolát szedését javasolják, általában már a tervezés fázisában. A genetikai teszt itt elengedhetetlen a forma meghatározásához.
- Családi halmozódás: Ha a családban (szülők, testvérek) előfordult VZR, vagy ismert a meglévő MTHFR mutáció.
- Ismert MTHFR mutáció: Ha a kismama már tudja a genetikai státuszát.
Közepes kockázatú csoportok (akiknek érdemes tesztelni)
A genetikai vizsgálat hasznos lehet azok számára is, akiknél az alábbi tényezők állnak fenn, mivel ezek a tényezők mind összefüggésbe hozhatók a metilációs folyamatok zavarával és a folsav-anyagcserével:
- Ismétlődő vetélések: A folsav és a metiláció zavara összefüggésbe hozható a korai és ismétlődő terhességi veszteségekkel.
- Magas homocisztein szint: A folsav anyagcsere zavara a homocisztein nevű aminosav szintjének emelkedését okozhatja. A magas homocisztein szintet összefüggésbe hozzák a trombózis kockázatával és bizonyos terhességi komplikációkkal (pl. preeclampsia).
- Bizonyos gyógyszerek szedése: Egyes gyógyszerek (pl. epilepszia elleni szerek, metotrexát) gátolják a folsav felszívódását és hasznosulását.
- Emésztési problémák: Felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia) esetén a folsav szintézis gyengülhet.
A döntés a tesztelésről mindig egyéni, de egyre több szakember vallja, hogy a babatervezés előtti átfogó kivizsgálás részeként érdemes elvégezni, hogy a folsavpótlás valóban maximális védelmet nyújtson.
A metiláció mesterkulcsa: Több, mint csak folsav
A metiláció egy alapvető biokémiai folyamat, amely során metilcsoportok (egy szén- és három hidrogénatom) kerülnek átadásra, befolyásolva ezzel többek között a DNS működését, a toxinok lebontását és a neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) termelését. Az MTHFR mutáció a metilációs ciklus egyik fontos lépését érinti, de nem az egyetlen. A személyre szabott folsavszedés ezért nem állhat meg a B9-vitaminnál.
A metilációs ciklus optimális működéséhez számos más kofaktorra is szükség van. Ezek közül a legfontosabbak a B12-vitamin, a B6-vitamin és a riboflavin (B2-vitamin). Ha ezekből a vitaminokból hiány lép fel, még a megfelelő mennyiségű metilfolát szedése mellett is akadozhat a folyamat.
A B12-vitamin és a szinergia
A B12-vitamin (kobalamin) szoros kapcsolatban áll a metilfoláttal. A metilfolát csak akkor tudja leadni metilcsoportját, ha a B12-vitamin is jelen van. Ez a két vitamin együtt dolgozik a homocisztein lebontásában és a DNS-szintézisben. Éppen ezért a modern, személyre szabott terhesvitaminok már nem csak metilfolátot tartalmaznak, hanem annak aktív párját, a metilkobalamint is (B12-vitamin aktív formája).
| Tulajdonság | Szintetikus Folsav | Metilfolát (Aktív Folát) |
|---|---|---|
| Kémiai név | Pteroil-monoglutaminsav | 5-metiltetrahidrofolát (5-MTHF) |
| Feldolgozás | MTHFR enzim szükséges az aktiváláshoz | Azonnal hasznosítható, megkerüli az MTHFR-t |
| Előny | Stabil, olcsó, bizonyítottan hatékony a többségnél | Hatékonyabb MTHFR mutáció esetén, magasabb felszívódás |
| Hátrány | Metabolizálatlan folsav felhalmozódhat | Költségesebb, kevésbé stabil (gyorsan bomlik) |
Az UFA (Unmetabolized Folic Acid) felhalmozódás veszélye
Mi történik, ha egy MTHFR mutációval rendelkező nő nagy mennyiségű szintetikus folsavat szed? Mivel az MTHFR enzim nem képes gyorsan átalakítani a folsavat aktív formává, a vérben felhalmozódhat az ún. metabolizálatlan folsav (UFA). Bár a kutatások még zajlanak az UFA pontos hatásaival kapcsolatban, néhány tanulmány felveti, hogy a túl magas UFA szint elfedheti a B12-vitamin hiányt, és potenciálisan befolyásolhatja az immunrendszer működését, sőt, egyesek szerint még a daganatos betegségek kockázatát is növelheti.
Ez a jelenség erősíti a személyre szabott folsavpótlás fontosságát. Ha tudjuk, hogy a szervezetünk nehezen dolgozza fel a szintetikus formát, miért kockáztatnánk a felhalmozódást, amikor rendelkezésre áll a közvetlenül hasznosítható, aktív forma?
A metilfolát és a terhességi kimenetel
A metilfolát nem csak a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében játszhat kulcsszerepet az érintett nők esetében. Az optimális metilációs státusz fenntartása a terhesség alatt kritikus lehet más szempontokból is. Kutatások utalnak arra, hogy a megfelelő folátszint:
- Csökkentheti a preeclampsia (terhességi toxémia) kockázatát.
- Hozzájárulhat a méhlepény megfelelő fejlődéséhez.
- Segíthet a koraszülés és az alacsony születési súly megelőzésében.
Ezek a hatások ismét rávilágítanak arra, hogy a babatervezés során a vitaminpótlásnak nem szabad a véletlenre bízott, egyen-megoldásnak lennie. Minden kismama egyedi biokémiai profillal rendelkezik, és ennek figyelembevétele a modern várandósgondozás alapja.
Életmód és epigenetika: Támogató tényezők
A genetikai adottságok nem megváltoztathatók, de az, ahogyan a génjeink működnek (az epigenetika), nagymértékben befolyásolható a környezeti tényezőkkel és az életmóddal. A személyre szabott folsavpótlás akkor a leghatékonyabb, ha azt egy átfogó, metilációt támogató életmód kíséri.
A táplálkozás szerepe
Bár a szintetikus folsav szedése elengedhetetlen a prevencióhoz, a természetes folátforrások bevitele is létfontosságú. A természetes folátok (melyek szintén metilfoláttá alakulnak) bőségesen megtalálhatók a sötétzöld leveles zöldségekben (spenót, kelkáposzta), hüvelyesekben (bab, lencse) és a májban. A táplálkozás során bevitt folátok hasznosulása általában jobb, mint a szintetikus folsavé.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy még a leggondosabban összeállított étrend sem képes biztosítani azt az extrém magas folsavszintet, amelyre a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzéséhez szükség van a kritikus időszakban. Ezért az étrend-kiegészítés (akár metilfoláttal) nem helyettesíthető, de kiegészíthető a megfelelő étrenddel.
Stressz és toxinok
A metilációs ciklus rendkívül érzékeny a stresszre és a környezeti toxinokra. A krónikus stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos nehézfémek mind fokozottan használják fel a metilcsoportokat, ezáltal leterhelve a metilációs folyamatot. Egy kismama, aki MTHFR mutációval rendelkezik, és emellett nagy stressznek van kitéve, kétszeresen is veszélyeztetett lehet a metilációs zavar szempontjából. A személyre szabott terhességi felkészülés ezért magában foglalja a stresszkezelési technikákat és a környezeti toxinok minimalizálását is.
A megfelelő metilfolát termék kiválasztása
Ha a genetikai teszt igazolja a mutációt, vagy ha a kismama egyszerűen a maximális biztonságra törekszik, a metilfolátot tartalmazó termékek felé kell fordulni. Nem mindegy azonban, milyen minőségű és milyen formájú metilfolátot választunk.
Minőségi szempontok
A metilfolát különböző formákban létezik, de a leggyakrabban használt és legjobban kutatott a kalcium-L-metilfolát (pl. a Metafolin® vagy Quatrefolic® márkanevek alatt). Ezek a szabadalmaztatott formák biztosítják a stabilitást és a magas biológiai hasznosulást. Érdemes olyan terméket választani, amely garantálja a hatóanyag pontos mennyiségét és tisztaságát.
Fontos továbbá, hogy a metilfolátot tartalmazó kiegészítő tartalmazza a megfelelő mennyiségű és aktív formájú B12-vitamint (metilkobalamint) is. Ezen felül a termék ne tartalmazzon felesleges adalékanyagokat vagy nagy mennyiségű szintetikus folsavat, ami zavarhatja az aktív forma felszívódását.
Amikor a metilfolátot választjuk, nézzük meg az összetevők listáját. Keressük az 5-MTHF, a metilfolát vagy a kalcium-L-metilfolát kifejezéseket, és győződjünk meg róla, hogy a B12-vitamin is metilkobalamin formájában szerepel.
Folsav és terhesség után: Hosszú távú egészség
A személyre szabott folsavpótlás nem ér véget a szüléssel. A metilációs folyamatok optimális működése a szoptatás alatt és az anya hosszú távú egészsége szempontjából is releváns. Az MTHFR mutációval rendelkező nők a terhesség után is profitálhatnak a metilfolát szedéséből, különösen, ha hajlamosak a magas homocisztein szintre, ami szív- és érrendszeri kockázatot jelenthet.
Ezen túlmenően, a metiláció zavara összefüggésbe hozható a hangulatingadozásokkal és bizonyos mentális egészségügyi állapotokkal. A folsav, a B6 és a B12-vitaminok létfontosságúak a szerotonin és a dopamin (boldogsághormonok) előállításához. Az optimális metilfolát szint fenntartása segíthet a postpartum depresszió kockázatának csökkentésében is, bár ez a terület még intenzív kutatás tárgyát képezi.
A gyermek genetikai státusza
Mivel a gyermek a szüleitől örökli az MTHFR gént, ha az anya mutáns, nagy eséllyel a gyermek is hordozni fogja legalább az egyik variánst. Ez a tény befolyásolja a gyermek későbbi vitaminpótlását és táplálkozási tanácsait. Bár a gyermekek rutinszerű genetikai tesztelése nem javasolt, a tudat, hogy a gyermek potenciálisan nehezebben metabolizálja a folsavat, segíthet a gyermekgyógyásznak és a szülőnek a megfelelő étrend-kiegészítők kiválasztásában a későbbi növekedési fázisokban.
A szakember szerepe a személyre szabásban
A legfontosabb, hogy a kismama ne egyedül vágjon bele a genetikai tesztek értelmezésébe és a dózisok meghatározásába. A személyre szabott folsavszedés mindig orvosi vagy szakképzett dietetikusi konzultációt igényel. Az orvos ismeri az egyén teljes kórtörténetét, figyelembe veszi a többi gyógyszeres kezelést és a meglévő betegségeket.
A szakember segít eldönteni, hogy a genetikai lelet alapján elegendő-e a standard 400 µg metilfolát, vagy szükséges-e a magasabb, 800-1000 µg-os adag. Különösen igaz ez a korábbi terhességi problémákkal vagy VZR-rel terhelt előzmények esetén, ahol a nagyon magas, gyógyszerészeti dózisok alkalmazása indokolt lehet.
A konzultáció során érdemes kitérni a homocisztein szint mérésére is, amely objektív képet ad a metilációs ciklus aktuális állapotáról. Ha a homocisztein szint magas, az megerősíti a metilfolát és az aktív B12, B6-vitaminok pótlásának szükségességét, függetlenül a genetikai lelettől.
A tudatos babatervezés ma már nem csupán a naptár figyelését jelenti, hanem a szervezetünk apró, genetikai szintű igényeinek megismerését is. A személyre szabott folsavszedés a modern prevenció egyik csúcsa, amely a tudomány és a gondoskodás találkozásánál biztosítja a legjobb kezdetet az új élet számára.
Gyakran ismételt kérdések a metilfolátról és a genetikai pótlásról
Itt gyűjtöttük össze a leggyakoribb kérdéseket, amelyek a személyre szabott folsavpótlás kapcsán felmerülhetnek a babatervezés időszakában.
Mi az az MTHFR génvizsgálat és mikor érdemes elvégezni? 🧬
Az MTHFR génvizsgálat egy genetikai teszt, amely kimutatja, hogy hordozza-e a szervezet a C677T vagy A1298C polimorfizmusokat, amelyek csökkentik a szintetikus folsav aktív metilfoláttá történő átalakításának képességét. Érdemes elvégezni babatervezés előtt, különösen, ha a családban előfordult velőcsőzáródási rendellenesség, ismétlődő vetélés, vagy ha a kismama magas homocisztein szinttel küzd. A teszt egyszerű vérvétellel vagy nyálmintával történik.
Túl lehet adagolni a metilfolátot? 💊
A metilfolát (aktív folát) vízben oldódó vitamin, ezért a felesleg nagy része kiürül a szervezetből. A metilfolát szedésekor nem áll fenn a metabolizálatlan folsav (UFA) felhalmozódásának kockázata, mint a szintetikus folsav esetében. Azonban a nagyon magas dózisú folsav/metilfolát szedését (1000 µg felett) mindig szakemberrel kell egyeztetni, mivel ez elfedheti a B12-vitamin súlyos hiányát.
Ha metilfolátot szedek, akkor is szükségem van a B12-vitaminra? ✨
Igen, feltétlenül. A metilfolát és a B12-vitamin (lehetőleg aktív metilkobalamin formájában) szorosan együtt dolgoznak a metilációs ciklusban és a homocisztein lebontásában. Ha csak metilfolátot szedünk, de B12-vitamin hiányunk van, a ciklus továbbra is akadozni fog. A két aktív forma együttes szedése biztosítja az optimális szinergiát.
Melyek a természetes folátforrások, és elegendőek-e önmagukban? 🥗
A természetes folátok a sötétzöld leveles zöldségekben (spenót, kel, brokkoli), hüvelyesekben (bab, lencse) és a citrusfélékben találhatók. Bár ezek az élelmiszerek rendkívül fontosak az egészséges étrendben, a babatervezés és a korai terhesség kritikus szakaszában nem elegendőek. A hőkezelés és a tárolás jelentősen csökkenti a foláttartalmat, ráadásul a prevencióhoz szükséges extrém magas védő dózist csak étrend-kiegészítővel lehet garantálni.
A terhesvitaminom folsavat tartalmaz. Hogyan tudom lecserélni metilfolátra? 🔄
Először konzultáljon orvosával vagy védőnőjével. Ha MTHFR mutációja van, vagy ismétlődő vetélés áll a háttérben, keressen olyan komplex terhesvitamint, amelyben a B9-vitamin 5-MTHF (metilfolát) formájában van feltüntetve, és tartalmazza a metilkobalamint is. Sok modern, prémium kategóriás terhesvitamin már automatikusan az aktív formákat használja.
Milyen gyakori az MTHFR génmutáció a magyar lakosság körében? 🌍
A genetikai polimorfizmusok (variánsok) rendkívül elterjedtek. Becslések szerint az európai népesség 40-60%-a hordozza legalább az egyik MTHFR variánst (C677T vagy A1298C) heterozigóta formában. A homozigóta C677T variáns, amely a legnagyobb kockázatot jelenti, a populáció 10-15%-át érinti.
Meddig kell szedni a folsavat/metilfolátot a terhesség alatt? ⏳
A velőcsőzáródás a terhesség első 28 napjában történik, így a legkritikusabb időszak a fogantatás előtti hónap és az első trimeszter (12. hét). A legtöbb szakmai irányelv javasolja a folsav/metilfolát szedését legalább az első trimeszter végéig. Ezt követően a vitaminpótlás a terhesség végéig folytatódik, a magzat növekedésének és az anya egészségének támogatása érdekében, de a dózis és a fókusz a vasra és a D-vitaminra tolódhat át.
Leave a Comment