Amikor egy kismama a szíve alatt hordozza gyermekét, számtalan kérdés merül fel benne a jövővel kapcsolatban. Vajon kire fog hasonlítani? Milyen lesz a mosolya, az alkata, és persze az egyik legizgalmasabb talány: milyen színű lesz a baba szeme? Ez a vizuális jegy nem csupán esztétikai kérdés, hanem a genetika mélyebb összefüggéseibe is betekintést enged. Ebben az írásban felfedezzük a biológia titkait, hogy megértsük, miért születhet barna szemű szülőknek kék szemű gyermeke, és hogyan alakul ki az a végtelen árnyalat, amely minden emberi tekintetet egyedivé tesz a világon.
A biológiai háttér és a szivárványhártya titkai
Ahhoz, hogy megértsük a szem színének kialakulását, először a szem anatómiájába kell egy rövid betekintést nyernünk. A szem színes részét írisznek, vagy magyarul szivárványhártyának nevezzük. Ez a vékony, gyűrű alakú szövet felelős azért, hogy szabályozza a pupillán keresztül a szembe jutó fény mennyiségét. Az írisz színe alapvetően egy pigmenttől, a melanintól függ, amely ugyanaz az anyag, ami a bőrünk és a hajunk barnaságáért is felelős.
Az írisz két rétegből áll: az elülső rétegből, amit sztrómának hívunk, és a hátsó rétegből. Szinte minden embernél a hátsó réteg sötétbarna pigmentet tartalmaz. A különbséget a sztrómában található melanin mennyisége és eloszlása jelenti. Ha valakinek sok melanin van az írisze elülső részében, a szeme barna lesz. Ha kevesebb, akkor a fény másképpen verődik vissza, és a szem kéknek, zöldnek vagy szürkének látszik.
A szem színe nem egy festékanyag, hanem a fény és a pigmentek játéka a szövetek között.
A kék szem például valójában nem tartalmaz kék pigmentet. A kék szín a Tyndall-jelenség eredménye, ami hasonló ahhoz a folyamathoz, ami miatt az eget is kéknek látjuk. A fény szóródik a sztróma rostjain, és a rövidebb hullámhosszú kék fény verődik vissza a szemlélő felé. Ez az oka annak, hogy a világos szeműek tekintete gyakran változik a környező fényviszonyoktól vagy az öltözéküktől függően.
A mendeli genetika és a régi elméletek bukása
Sokáig azt tanították az iskolákban, hogy a szem színe egy egyszerű genetikai törvényszerűséget követ, amelyet Gregor Mendel osztrák szerzetes borsókísérletei alapján vezettek le. Eszerint a barna szem domináns, a kék pedig recesszív tulajdonság. Ebben a modellben mindenki két gént hordoz: egyet az apjától, egyet az anyjától. Ha valaki kap egy barna gént, a szeme barna lesz, és kék szem csak akkor jöhet létre, ha mindkét szülőtől kék gént örököl a gyermek.
Bár ez az elmélet egyszerű és könnyen érthető, a modern tudomány már régóta tudja, hogy a valóság ennél sokkal komplexebb. Ha a mendeli modell tökéletes lenne, akkor két kék szemű szülőnek soha nem születhetne barna szemű gyermeke. A valóságban azonban ez, bár ritkán, de előfordulhat. Ez arra utal, hogy nem egyetlen génpár dönti el a szemünk színét, hanem egy poligénes öröklődésről van szó.
A genetikusok ma már tudják, hogy legalább 16 különböző gén játszik szerepet abban, hogy végül milyen árnyalatot látunk a tükörben. Ez a sokszínűség teszi lehetővé, hogy a barna, a kék és a zöld színek mellett olyan köztes árnyalatok is létezzenek, mint a mogyoróbarna, az ámbra vagy a szürke. Az öröklődés folyamata tehát nem egy egyszerű igen-nem válasz, hanem egy bonyolult keverési folyamat.
A meghatározó gének: OCA2 és HERC2
Bár sok gén érintett, két főszereplőt mindenképpen nevesítenünk kell a 15-ös kromoszómán. Az egyik az OCA2 gén, amely egy P-protein nevű fehérjét kódol. Ez a fehérje a melanocitákban található sejtszervecskék, a melanoszómák éréséért felelős. Gyakorlatilag ez a gén határozza meg, hogy mennyi melanin termelődik az íriszben. Ha az OCA2 gén aktivitása alacsony, kevesebb melanin keletkezik, és világosabb lesz a szem.
A másik fontos tényező a HERC2 gén. Érdekes módon ez a gén nem közvetlenül a pigmentációért felel, hanem szabályozó szerepet tölt be. Egyfajta kapcsolóként működik az OCA2 gén mellett. Ha ez a kapcsoló „ki” állapotban van vagy korlátozottan működik, az OCA2 gén nem tudja kifejteni a hatását, ami szintén világos szemhez vezet. Ez a felfedezés magyarázatot ad arra, miért mutathatnak a szem színei olyan finom átmeneteket.
Ez a genetikai interakció teszi lehetővé a meglepetéseket a szülőszobán. Mivel a gének különböző variációkban öröklődnek, a nagyszülők, sőt a dédszülők genetikai állománya is hordozhat olyan rejtett információkat, amelyek generációkon át „aludtak”, majd hirtelen megmutatkoznak egy újszülött tekintetében. A genetikai lottó tehát nem csak a szülők látható tulajdonságaiból gazdálkodik.
Miért születik szinte minden baba kék szemmel
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke gyönyörű, mélykék vagy acélszürke szemekkel jön a világra, még akkor is, ha a családtagok többsége sötét szemű. Ennek oka a melanintermelés időzítésében keresendő. Az anyaméh sötétjében a babák melanocitái (a pigmenttermelő sejtek) még nincsenek aktív állapotban. Amikor a baba megszületik és fény éri a szemeit, ez a stimuláció indítja be a pigmentek termelődését.
Ez a folyamat nem egyik napról a másikra zajlik le. Az írisz pigmentációja hónapokig, sőt évekig is eltarthat. Általában hat-kilenc hónapos korra már körvonalazódik a végleges irány, de a teljes folyamat akár hároméves korig is elhúzódhat. Egy világoskék szemű újszülöttből tehát könnyen válhat barna szemű kisgyermek, ahogy a melanin fokozatosan lerakódik a sztrómában.
Érdemes megfigyelni, hogy a sötétebb bőrtónussal rendelkező népcsoportoknál a babák gyakran már barna vagy sötétszürke szemmel születnek. Náluk a genetikai program már a születés előtt magasabb melaninszintet irányoz elő. Ugyanakkor náluk is megfigyelhető a mélyülés: a kezdeti barna árnyalat az idő előrehaladtával gyakran még sötétebbé, majdnem feketévé válik.
A barna szem dominanciája és változatai
Világszinten a barna szem a leggyakoribb, az emberiség több mint 70-80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Genetikai szempontból a barna szeműek rendelkeznek a legtöbb melaninnal az íriszükben. Ez a tulajdonság evolúciós szempontból rendkívül előnyös volt azokon a területeken, ahol erős a napsugárzás, mivel a sötét pigment megvédi a szem belső struktúráit a káros UV-sugaraktól.
Azonban a barna sem egyetlen statikus szín. Skálája a világos mogyoróbarnától a mély, szinte éjfekete tónusig terjed. A világosbarna szemekben gyakran megfigyelhető egyfajta aranyos csillogás, míg a sötétebb változatoknál az írisz mintázata néha alig kivehető a sűrű pigmentáció miatt. A barna szeműek genetikája gyakran hordoz rejtett recesszív géneket világosabb színekre, amit „hordozó” állapotnak nevezünk.
A barna szem dominanciája nem jelenti azt, hogy ez a szín „erősebb” vagy „jobb”, egyszerűen csak a genetikai kódolás során a melanin jelenléte elnyomja a fény szóródásából adódó világosabb optikai hatásokat. Ha egy gyermek egy „barna” és egy „kék” gént örököl (egyszerűsítve a modellt), a szervezete termelni fog melanint, így a szem barna lesz, de ő maga továbbadhatja a kék szem lehetőségét a saját utódainak.
A titokzatos zöld szem ritkasága
A zöld szem az egyik legritkább és legmisztikusabb árnyalat az emberi populációban. Becslések szerint a világ népességének mindössze 2 százaléka rendelkezik valódi zöld szemekkel. Ez a szín egyfajta genetikai egyensúlyjáték eredménye: kevesebb melanint tartalmaz, mint a barna szem, de többet, mint a kék. Emellett egy lipokróm nevű sárgás pigment is jelen lehet a sztrómában, amely a kék fényszóródással keveredve hozza létre a zöld látványát.
A zöld szem leggyakrabban Észak- és Közép-Európában fordul elő, de találkozhatunk vele a Közel-Keleten vagy Közép-Ázsiában is. Érdekesség, hogy a nők körében statisztikailag valamivel gyakoribb ez a szemszín, mint a férfiaknál, bár ennek pontos biológiai okait még kutatják. A zöld szem öröklődése az egyik legkiszámíthatatlanabb folyamat, mivel több gén finomhangolását igényli.
Sokszor a zöld szemet összekeverik a mogyoróbarnával (hazel). A különbség az, hogy míg a zöld szem színe viszonylag egységes az egész íriszen, addig a mogyoróbarna szemekben jól elkülöníthető barna, zöld és néha arany sugarak vagy foltok láthatók. A valódi zöld szem ritkasága miatt gyakran társítanak hozzá különleges személyiségjegyeket a népi hiedelmekben, bár ezeknek természetesen nincs tudományos alapjuk.
Mogyoróbarna és ámbra: az aranyos csillogás világa
A mogyoróbarna (hazel) szem az egyik legdinamikusabb szín, amit gyakran „kaméleon” szemnek is neveznek. Az ilyen szemű emberek írisze változó mennyiségű melanint tartalmaz, amely egyenetlenül oszlik el. Jellemzően a pupilla körül barna gyűrű látható, amely kifelé haladva zöldesbe vagy aranybarnába hajlik. Ez az eloszlás teszi lehetővé, hogy a szem színe radikálisan másnak tűnjön attól függően, hogy milyen színű ruhát visel az illető, vagy milyen típusú fény éri az arcát.
Az ámbra vagy borostyánszínű szem még ritkább, és gyakran összetévesztik a világosbarnával. A különbség az, hogy az ámbra szem tiszta, sárgás-aranyos vagy rezes tónussal rendelkezik, és nem tartalmaz barna vagy zöld foltokat. Ez a szín a lipokróm (más néven feomelanin) pigment dominanciájának köszönhető, ami hasonló ahhoz, ami a vörös hajúaknál is megfigyelhető. Ez az árnyalat rendkívül ritka az embereknél, de gyakori az állatvilágban, például a farkasoknál vagy macskaféléknél.
Ezeknek a színeknek az öröklődése a legbonyolultabb, hiszen itt nemcsak a melanin mennyisége, hanem annak minőségi összetétele is számít. A mogyoróbarna szemű szülők gyermekei gyakran kapnak egy igazi genetikai „csomagot”, amiből bármilyen árnyalat kisülhet, a sötétbarnától a legvilágosabb zöldig.
Szürke szem: több mint a kék egy változata
Bár sokáig a kék szem egyik variánsaként tekintettek rá, a szürke szem valójában külön kategóriát érdemel. A szürke szemekben szintén nagyon kevés a melanin, de a sztrómában található kollagénrostok szerkezete eltér a kék szeműekétől. A nagyobb méretű rostok miatt a fény nemcsak szóródik, hanem minden hullámhosszon hasonló mértékben verődik vissza (hasonlóan ahhoz, ahogy a felhők is fehérek vagy szürkék lesznek a fényszórás miatt).
A szürke szeműek íriszében gyakran apró arany vagy barna foltok is felfedezhetők, ami még egyedibbé teszi a tekintetet. Statisztikailag ez a szín főként Kelet- és Észak-Európában jellemző. A szürke szemű babák gyakran kék szeműnek tűnnek születéskor, és csak később, a szövetszerkezet végleges kialakulásával válik nyilvánvalóvá a valódi színük.
A szürke szem esetében különösen fontos a fényviszonyok szerepe. Egy borús napon ezek a szemek mélyszürkének, majdnem ezüstösnek tűnhetnek, míg napsütésben inkább a kék dominál bennük. Ez a változékonyság az egyik legszebb példája annak, hogy a biológia és a fizika hogyan találkozik az emberi testben.
Különleges jelenségek: heterokrómia és egyebek
Néha a természet egészen különleges forgatókönyveket ír. Ilyen például a heterokrómia, amikor egy személy két szemének színe eltér egymástól (teljes heterokrómia), vagy egyazon szemen belül találhatók eltérő színű területek (részleges vagy centrális heterokrómia). Ez a jelenség a melanineloszlás egyenetlenségéből adódik, amit okozhat genetikai mutáció, születési trauma vagy ritkább esetben betegség is.
A centrális heterokrómia valójában gyakoribb, mint gondolnánk. Sok embernél a pupilla körül egy éles határvonalú, a szem többi részétől eltérő színű gyűrű található. Ez nem keverendő össze a mogyoróbarna szemmel, ahol a színek lágyan mosódnak össze. A heterokrómia legtöbbször ártatlan genetikai játék, amely semmilyen látásproblémával nem jár, sőt, sokan kifejezetten különlegesnek és vonzónak találják.
Az emberi szem egyedi mintázata annyira specifikus, hogy alkalmasabb azonosításra, mint az ujjlenyomat.
Egy másik ritka állapot az albinizmus, amely során a szervezet egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben termel melanint. Az albinizmussal élő emberek szeme gyakran nagyon világoskéknek vagy szürkének tűnik, de bizonyos fényviszonyok között vörösesnek vagy rózsaszínnek látszódhat. Ez azért van, mert a pigment hiánya miatt az írisz mögötti erek vörössége áttetszik a szöveteken. Ez az állapot fokozott fényérzékenységgel és gyakran látásromlással is együtt jár.
Hogyan jósolható meg a baba szemének színe
Bár a tudomány mai állása szerint 100 százalékos biztonsággal nem lehet megjósolni a baba szemének színét, léteznek bizonyos valószínűségi mutatók, amelyek segíthetnek a tippelésben. Ezek a táblázatok a szülők fenotípusán, azaz látható szemszínén alapulnak, de fontos szem előtt tartani, hogy a rejtett gének bármikor felülírhatják a papírformát.
| Apa szeme | Anya szeme | Barna baba (%) | Zöld baba (%) | Kék baba (%) |
|---|---|---|---|---|
| Kék | Kék | 1% | 1% | 98% |
| Barna | Barna | 75% | 19% | 6% |
| Barna | Kék | 50% | 0% | 50% |
| Zöld | Kék | 0% | 50% | 50% |
| Barna | Zöld | 50% | 37% | 13% |
Mint a táblázatból is látszik, még két barna szemű szülőnek is van esélye kék szemű gyermekre, ha mindketten hordozzák a recesszív világos gént. Ez gyakran előfordul olyan családokban, ahol a nagyszülők között voltak kék szeműek. Fordítva azonban sokkal kisebb a valószínűség: két kék szemű szülőnek szinte elhanyagolható esélye van barna szemű utódra, mivel a kék szem alapvetően a „barna” utasítás hiányát jelenti a genetikai kódban.
A mogyoróbarna és szürke szemek esetében a jóslás még nehezebb, hiszen ezek a színek több gén interakciójából születnek. Gyakran előfordul, hogy a gyermek szeme nem pontosan az egyik szülőét örökli, hanem egyfajta keveréket vagy egy teljesen új árnyalatot hoz létre, ami egyik felmenőjére sem hasonlít közvetlenül.
A nagyszülők és a távolabbi rokonok szerepe
Gyakran hallani a szülőszobán: „De hiszen nálunk mindenki barna szemű, hogy lehet a baba szeme ilyen világos?” Itt lép be a képbe a genetikai emlékezet. Minden ember két szemre vonatkozó „adathalmazt” hordoz, de csak az egyik látszik rajta. Ezt hívjuk genotípusnak (ami a DNS-ben van) és fenotípusnak (ami látható).
Ha egy barna szemű édesapának kék szemű volt az anyja, akkor az apa biztosan hordozza a kék szem génjét, még ha az ő szeme sötét is. Ha az édesanya szintén hordozója ennek a rejtett információnak, akkor a gyermekük 25 százalékos eséllyel kék szemű lesz. Ezért érdemes átböngészni a családi fotóalbumokat, mert a baba szeme gyakran egy-két generációval korábbi vonásokat hoz vissza a felszínre.
Ez a jelenség a genetikai sokszínűség záloga. Ha csak a domináns gének érvényesülnének, az emberiség már rég elvesztette volna a világosabb szemszíneket. A recesszív gének azonban „potyautasként” utaznak a generációkon keresztül, várva a megfelelő pillanatot, amikor egy másik hasonló génnel találkozva megmutathatják magukat.
Evolúciós magyarázatok a szemszínek változatosságára
Vajon miért alakult ki ennyiféle szemszín az embernél, miközben az emlősök többségénél a sötétbarna az egyeduralkodó? A kutatók szerint az emberiség ősei mind barna szeműek voltak. A kék szemért felelős genetikai mutáció körülbelül 6 000 – 10 000 évvel ezelőtt jelent meg a Fekete-tenger környékén. Ez azt jelenti, hogy minden kék szemű ember a világon egyetlen közös ősre vezethető vissza.
Az evolúciós elméletek több magyarázatot is kínálnak a világos szemszín fennmaradására. Az egyik a D-vitamin szintézissel kapcsolatos. Az északi területeken, ahol kevesebb a napsütés, a világosabb bőr és szem segített a szervezetnek több UV-sugárzást hasznosítani. Egy másik elmélet a szexuális szelekciót említi: a ritka és különleges tulajdonságok gyakran vonzóbbnak tűntek a párválasztás során, így a világos szemű egyének nagyobb eséllyel adták tovább génjeiket.
Emellett érdemes megemlíteni a fényérzékenységet is. A sötét szeműeknek jobb a védettségük az erős fénnyel szemben, ami a trópusokon létfontosságú volt. Ezzel szemben a világos szeműeknek jobb lehet a látásuk szürkületben vagy gyengébb fényviszonyok között, ami az északi erdőségekben vagy a hosszú téli időszakokban jelenthetett némi előnyt. A szemszín tehát nem csupán dísz, hanem az alkalmazkodás finom eszköze is volt a történelem során.
Fényérzékenység és a szem egészsége
Bár a cikk főként a genetikáról és az esztétikáról szól, fontos megemlíteni, hogy a szem színe hatással van a látáskomfortra is. Mivel a világos (kék, zöld, szürke) szemekben kevesebb a melanin, ezek az íriszek kevésbé képesek elnyelni a beérkező fényt. Ez azt jelenti, hogy a világos szemű emberek gyakran fényérzékenyebbek, és hamarabb éreznek késztetést napszemüveg viselésére egy verőfényes napon.
A kutatások azt is sugallják, hogy a sötét szeműeknél kisebb az esélye a makuladegeneráció és bizonyos szembetegségek kialakulásának, mivel a több pigment védelmet nyújt a retinának. Ugyanakkor a sötét szeműeknél gyakrabban fordulhat elő szürkehályog az idősebb korban. Ezek az összefüggések természetesen nem jelentik azt, hogy valaki beteg lesz a szemszíne miatt, csupán bizonyos statisztikai hajlamokat mutatnak.
Szülőként érdemes tehát odafigyelni, hogy ha gyermekünk világos szemű, még inkább ügyeljünk a megfelelő UV-védelemre már kiskorától kezdve. A babák szeme amúgy is sérülékenyebb, de a kevés pigmenttel rendelkező írisz több káros sugarat enged át a szem mélyebb rétegeibe, ami hosszú távon összeadódhat.
Gyakori tévhitek a szem színével kapcsolatban
A szem színe köré az idők során számtalan mítosz és tévhit szövődött. Az egyik legmakacsabb ilyen elképzelés, hogy az étrenddel megváltoztatható a szem színe. Vannak, akik azt állítják, hogy a nyers étrend vagy bizonyos méregtelenítő kúrák „tisztítják” az íriszt, és világosabbá teszik a szemet. Tudományosan ez teljesen alaptalan: a melanin mennyiségét a génjeink határozzák meg, és semmilyen étel nem képes átírni a DNS-ünket vagy eltávolítani a pigmenteket a szivárványhártyából.
Egy másik gyakori tévhit, hogy az érzelmi állapot tartósan megváltoztathatja a szemszínt. Bár igaz, hogy düh vagy erős öröm hatására a pupilla kitágul vagy összehúzódik, ami megváltoztatja az írisz pigmentjeinek sűrűségét és a fény visszaverődését, ez csak egy optikai csalódás. A szem ilyenkor „sötétebbnek” vagy „vizesebbnek” tűnhet, de a valódi színe változatlan marad.
Sokan hiszik azt is, hogy a szem színe a kor előrehaladtával csak sötétedni tud. Valójában az idősebb korban az írisz pigmenttartalma néha csökkenhet, amitől a szem kissé „kifakultnak” tűnik. Ez azonban egy lassú, természetes folyamat, és nem hasonlítható ahhoz a drasztikus változáshoz, ami a csecsemőkor első hónapjaiban zajlik le.
Az újszülöttkori szemápolás és megfigyelés
Mivel a szemszín alakulása egy hosszú folyamat, a szülőknek érdemes türelmesnek lenniük. Ne vonjunk le messzemenő következtetéseket az első hetek fotói alapján. Ha kíváncsiak vagyunk a valódi irányra, érdemes természetes fénynél, oldalról megfigyelni a baba íriszét. Ha apró barna pöttyöket vagy sötétebb gyűrűket látunk benne, nagy a valószínűsége, hogy a szem végül barna vagy mogyoróbarna lesz.
Fontos tudni, hogy bizonyos betegségek jelezhetik magukat a szem színének hirtelen változásával. Ha egy kisgyermek szemének színe rövid idő alatt megváltozik, vagy ha a két szem között hirtelen nagy különbség alakul ki, mindenképpen keressünk fel egy gyermek-szemészt. Bár a genetikai változás természetes, a gyulladások vagy bizonyos ritka gyermekkori daganatok is okozhatnak pigmentációs zavarokat.
A legtöbb esetben azonban a szem színének alakulása egy csodálatos utazás, amely során tanúi lehetünk a genetika kibontakozásának. Akár az anyuka mélykék szemét, akár az apuka tüzes barna tekintetét örökli a kicsi, a legfontosabb mindig a szemekben tükröződő egészség és az a különleges kötelék, amely a nézésen keresztül alakul ki szülő és gyermek között.
Milyen színű lesz a baba szeme? – Gyakori kérdések
👶 Mikor dől el véglegesen a baba szemének színe?
Bár a legtöbb változás az első 6-9 hónapban lezajlik, a folyamat akár 3 éves korig is eltarthat. Ritka esetekben a pubertáskorig is történhetnek kisebb árnyalatbeli finomodások.
👀 Lehet-e egy babának két különböző színű szeme?
Igen, ezt heterokrómiának nevezik. Ez lehet örökletes tulajdonság, de okozhatja a pigmentfejlődés átmeneti zavara is. Mindenképpen érdemes megmutatni szakorvosnak, de az esetek többségében ez csak egy különleges és ártalmatlan esztétikai jegy.
🍫 Megjósolható-e a szemszín, ha mindkét szülő barna szemű?
Nem 100 százalékosan. Ha mindkét szülő hordozza a világos szemért felelős gént (mert például nekik is voltak kék szemű felmenőik), akkor 25 százalék az esélye annak, hogy a gyermekük kék szemű lesz.
🧬 Miért változik a baba szeme szürkéből kékre vagy barnára?
A születéskor jelen lévő szürkés-kék árnyalat a melanin hiányának köszönhető. Ahogy a fényt kap a szem, a melanociták elkezdenek dolgozni, és a termelődő pigment mennyiségétől függően alakul ki a barna, zöld vagy marad meg a kék szín.
🍏 Befolyásolja-e a szoptatás vagy az étrend a szem színét?
Nem, ez egy elterjedt tévhit. A szem színét kizárólag a genetika és a fény hatására beinduló melanintermelés határozza meg, az elfogyasztott táplálék nincs hatással az írisz pigmentációjára.
🌍 Melyik a legritkább szemszín a világon?
A valódi zöld szemet tartják a legritkábbnak, a népesség mindössze 2 százaléka rendelkezik vele. Emellett az ámbra (borostyán) és az ibolyaszínű (ami az albinizmus egy speciális esete) szemek is rendkívül különlegesek.
🕶️ Érzékenyebbek-e a világos szemű babák a napfényre?
Igen, mivel kevesebb bennük a védő pigment, a kék, zöld és szürke szemű gyermekek gyakran hamarabb hunyorognak az erős fényben. Számukra fokozottan ajánlott a minőségi napszemüveg és a széles karimájú kalap viselése.
Leave a Comment