Amikor az első gyermekünk megszületik, a családalapítás útja simának és magától értetődőnek tűnik. A fogantatás könnyedén megtörtént, a terhesség lezajlott – miért lenne másként a kistesóval? Aztán telnek a hónapok, majd az évek, és a várt pozitív teszt csak nem akar megjelenni. Ez az a pont, ahol sok szülő szembesül a másodlagos meddőség fájdalmas valóságával. Ez a helyzet nem kevésbé nehéz, mint a primer meddőség, sőt, pszichológiailag gyakran még nagyobb terhet ró a párra, hiszen a környezet és sokszor ők maguk is elvárják, hogy ha egyszer már sikerült, akkor másodszorra is menni fog. Lássuk, mi állhat a háttérben, és milyen lépéseket tehetünk a második gyermekáldás reményében.
Mi is az a másodlagos meddőség, és miért érint minket?
A másodlagos meddőség definíciója egyszerű: az a helyzet, amikor egy párnak már van legalább egy gyermeke, de a sikeres fogamzást követően legalább 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be újabb terhesség. Ha a nő 35 év feletti, ez az időtartam 6 hónapra csökken. A statisztikák azt mutatják, hogy a meddőségi esetek jelentős része, egyes becslések szerint akár 40-60%-a, másodlagos meddőség. Ez a tény sokak számára megdöbbentő lehet, hiszen a társadalmi diskurzus gyakran csak a gyermektelen párok küzdelmére fókuszál.
A legfőbb különbség a primer meddőséghez képest az, hogy a másodlagos meddőségben érintett párok gyakran kettős érzelmi teherrel küzdenek. Egyrészt ott van a vágy, a csalódottság és a veszteség érzése, másrészt pedig a bűntudat, amiért már van egy egészséges gyermekük, miközben mások még az elsőért is harcolnak. Ez a bűntudat sokszor megakadályozza őket abban, hogy nyíltan beszéljenek a problémáikról, és segítséget kérjenek.
A másodlagos meddőség sokszor rejtett, csendes küzdelem, amit a párok nehezen osztanak meg, hiszen úgy érzik, hálátlannak tűnnek az egyetlen gyermekük mellett.
Az idő múlása: a legfőbb biológiai tényező
A leggyakoribb és legmarkánsabb tényező, ami a másodlagos meddőség kialakulásához vezet, az életkor előrehaladása. Bár az első baba esetleg könnyedén megfogant 30 évesen, a következő próbálkozás idejére a nő már elérheti a 35-40 éves kort. Az idő múlása nemcsak a petesejtek számát csökkenti drasztikusan, hanem azok minőségét is rontja.
A petefészek tartalékának csökkenése
A nők egy meghatározott számú petesejt-tartalékkal születnek, ami az idő előrehaladtával folyamatosan apad. Ezt a tartalékot méri az AMH (Anti-Müllerian Hormon) szint. Míg az első terhesség idején az AMH szint még optimális lehetett, a második gyermek tervezésekor már alacsonyabb lehet, ami nehezíti a fogantatást. Ráadásul az idősebb petesejtek nagyobb eséllyel hordoznak kromoszóma-rendellenességet, ami a beágyazódás kudarcához vagy korai vetéléshez vezethet.
A ciklusok szabályossága is változhat. Lehet, hogy a ciklusok még mindig rendszeresnek tűnnek, de az ovuláció minősége romlik, vagy a luteális fázis (a peteérés utáni szakasz) megrövidül, ami szintén kedvezőtlen a beágyazódásra nézve. Érdemes a hőmérőzésre és az ovulációs tesztekre hagyatkozni, hogy biztosak legyünk a peteérés időpontjában, főleg ha az első baba után a ciklusunk megváltozott.
A partner életkora is számít
Bár a férfiak termékenysége kevésbé drasztikusan csökken az életkorral, mint a nőké, a 40. életév felett a spermiumok minősége is romolhat. Nő a sperma DNS fragmentációjának esélye, ami szintén hozzájárulhat a sikertelen fogantatáshoz, a vetélésekhez, vagy a meddőségi kezelések hatékonyságának csökkenéséhez. A férfi meddőségi vizsgálat elengedhetetlen része a diagnosztikai folyamatnak, még akkor is, ha az első gyermek könnyen megfogant.
Testi változások az első terhesség és szülés után
Az első szülés, különösen, ha az császármetszéssel történt, jelentős változásokat okozhat a női reproduktív rendszerben. Ezek a változások lehetnek a másodlagos meddőség közvetlen okai.
Méhproblémák: mióma, polipok és hegesedés
A szülés utáni időszakban, vagy pusztán az idő múlásával megjelenhetnek olyan elváltozások a méhben, amelyek gátolják a beágyazódást. A méh miómák (jóindulatú izomcsomók) és a polipok gyakran nőnek az idő múlásával, és ha a méh üregében helyezkednek el, fizikai akadályt képezhetnek a terhesség létrejöttében. Ezeket ultrahanggal, vagy még pontosabban, hiszteroszkópiával lehet diagnosztizálni és szükség esetén eltávolítani.
A méh hegesedése, különösen császármetszés után, megváltoztathatja a méh üregét és gyulladásos reakciókat válthat ki, ami nehezíti a beágyazódást.
A császármetszés hege (úgynevezett isthmocele) is okozhat problémát. Ez egy kis tasak vagy bemélyedés a régi metszés helyén, ahol folyadék gyűlhet össze. Ez a folyadék gátolhatja a spermiumok mozgását, vagy megzavarhatja a beágyazódási folyamatot. Az isthmocele súlyosságától függően sebészeti korrekcióra lehet szükség.
Petevezeték elzáródása és gyulladás
Az első szülés utáni időszakban előforduló kismedencei gyulladások (PID), endometriózis, vagy akár egy korábbi nemi úton terjedő fertőzés, ami az első terhesség előtt tünetmentes volt, károsíthatja a petevezetékeket. Ha a petevezetékek részben vagy teljesen elzáródnak, a petesejt és a spermium nem tud találkozni, vagy a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe. Ez a leggyakoribb oka a másodlagos tubális meddőségnek. A petevezetékek átjárhatóságát HSG (Hysterosalpingográfia) vizsgálattal ellenőrzik.
Endometriózis és adenomyosis
Az endometriózis, amikor a méhnyálkahártya-szerű szövet a méhen kívül növekszik, gyakran progresszív betegség. Lehet, hogy az első terhesség idején még enyhe volt, de az évek alatt súlyosbodott, hegesedést és gyulladást okozva a kismedencében, ami jelentősen rontja a fogantatás esélyét. Az adenomyosis, amikor az endometrium szövet beágyazódik a méh izomfalába, szintén kialakulhat vagy súlyosbodhat az első szülés után, és megnehezítheti a beágyazódást.
Hormonális és anyagcsere változások
A terhesség, a szoptatás és az anyaság intenzív időszaka jelentős hormonális és életmódbeli változásokat hozhat, amelyek felboríthatják a finom egyensúlyt, ami a sikeres fogantatáshoz szükséges.
Pajzsmirigy diszfunkció
A postpartum időszakban gyakori a pajzsmirigy rendellenességek kialakulása, beleértve a postpartum thyreoiditist. A pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis), még enyhe formában is, megzavarhatja az ovulációt és növelheti a vetélés kockázatát. Ha a TSH szint nincs optimálisan beállítva (ami a teherbeeséshez 2,5 mIU/L alatt ideális), a fogantatás elmaradhat. Egy egyszerű vérvétel fényt deríthet erre a problémára.
Testtömeg és életmód
Az anyaság kezdeti évei gyakran járnak alváshiánnyal, rendszertelen étkezéssel és a mozgás háttérbe szorulásával. Sok nő tapasztal súlygyarapodást az első terhesség után, amit nehéz leadni. A jelentős túlsúly vagy elhízás (BMI > 30) inzulinrezisztenciát okozhat, ami megzavarja a hormonális egyensúlyt és gátolja a peteérést. A reproduktív endokrinológusok gyakran javasolják a testsúly optimalizálását, mielőtt komolyabb meddőségi kezelésekbe kezdenének.
Ugyanakkor a szoptatás is befolyásolhatja a fogamzóképességet. Bár a szoptatás nem 100%-os védekezés, a prolaktin hormon magas szintje gátolja az ovulációt. Bár sok nő szoptatás alatt teherbe esik, másoknál a teljes elválasztásig nem indul újra a normális ciklus. Ha a gyermek már elmúlt egyéves, és a szoptatás intenzív, érdemes lehet csökkenteni a szoptatások számát, vagy teljesen elválasztani a babát a fogantatás esélyének növelése érdekében.
A mentális teher: stressz és a termékenység paradoxona
A modern anyaság tele van stresszel. Az első gyermek gondozása, a munka és a magánélet egyensúlyozása, valamint a kistestvér iránti vágy okozta nyomás mind hozzájárulhat a meddőséghez. A krónikus stressz emeli a kortizol szintet, ami negatívan befolyásolja a GnRH (Gonadotropin-releasing hormon) termelődését, ezáltal felborítva az ovulációt szabályozó hormonok egyensúlyát.
A másodlagos meddőségben élők gyakran éreznek nyomást a környezetük részéről is. A kérdések: „Mikor jön a kistesó?” vagy „Nem akarjátok, hogy egyke maradjon?” állandóan emlékeztetik őket a sikertelen próbálkozásokra. Ez a fajta szociális nyomás tovább fokozza a stresszt és a szorongást.
A krónikus stressz nem csak lelki teher; biokémiai úton is gátolhatja a peteérést és a beágyazódást.
Fontos felismerni, hogy a stresszkezelés nem luxus, hanem a termékenységi kezelés része. A relaxációs technikák, a jóga, a mindfulness és a pszichológiai tanácsadás segíthetnek csökkenteni a kortizol szintet, ezzel támogatva a test természetes működését.
A diagnosztikai út: mikor és hová forduljunk?
Ha a 35 év alatti nőknél 12 hónap, a 35 év felettieknél 6 hónap sikertelen próbálkozás után a pár úgy dönt, ideje szakemberhez fordulni. A másodlagos meddőség diagnózisa ugyanazokat a lépéseket követi, mint a primer meddőségé, de a hangsúly a lehetséges új tényezők azonosításán van.
A kezdeti vizsgálatok
A folyamat általában egy alapos anamnézissel indul, ahol részletesen áttekintik az első terhesség és szülés körülményeit, a jelenlegi ciklusokat, és a pár életmódját. Ezt követik a célzott vizsgálatok:
| Vizsgálat | Célja | Milyen problémára utalhat? |
|---|---|---|
| Hormonprofil (3. napi FSH, LH, E2, PRL) | A petefészek működésének és az ovulációnak az értékelése. | Ovulációs zavarok, korai petefészek kimerülés (POI). |
| AMH (Anti-Müllerian Hormon) | A petefészek tartalékának pontos mérése. | Az idő múlása okozta tartalékcsökkenés. |
| TSH és Prolaktin | A pajzsmirigy és az agyalapi mirigy működésének ellenőrzése. | Pajzsmirigy alulműködés, hyperprolaktinémia. |
| Spermaanalízis (Spermiogram) | A spermiumok számának, mozgékonyságának és morfológiájának vizsgálata. | Férfi termékenység romlása az idő múlásával. |
| HSG (Hysterosalpingográfia) | A petevezetékek átjárhatóságának és a méh üregének vizsgálata. | Tubális elzáródás, méhsövény, isthmocele. |
Fejlettebb diagnosztikai módszerek
Ha az alapvizsgálatok nem adnak egyértelmű eredményt, vagy ha felmerül az endometriózis vagy a méhproblémák gyanúja, további, invazívabb vizsgálatok válhatnak szükségessé:
- Hiszteroszkópia: A méh üregének közvetlen vizsgálata kamerával, ami lehetővé teszi a polipok, miómák vagy hegesedések azonnali eltávolítását.
- Laparoszkópia: Minimálisan invazív műtét, amellyel felderíthető és kezelhető az endometriózis, valamint a kismedencei összenövések.
- DNS fragmentációs teszt: Férfiaknál a spermiumok genetikai anyagának épségét vizsgálja, ami fontos a beágyazódás szempontjából, különösen idősebb korban.
A teljes körű diagnózis felállítása kulcsfontosságú, hiszen a kezelés sikeressége azon múlik, hogy pontosan azonosítjuk-e a problémát, amely az első terhesség óta felmerült.
Kezelési lehetőségek: a könnyebb lépésektől a komplex megoldásokig
A másodlagos meddőség kezelése mindig a kiváltó októl függ. Mivel a párok már bizonyítottan termékenyek voltak, gyakran elegendő lehet egy kisebb beavatkozás vagy életmódbeli változás.
Életmód és természetes támogatás
Mielőtt a gyógyszerekhez nyúlnánk, érdemes optimalizálni az életmódot. Ez magában foglalja az ideális testsúly elérését, a gyulladáscsökkentő étrendet (pl. mediterrán diéta), a koffein és az alkohol minimalizálását, valamint a folsav, D-vitamin és szükség esetén Omega-3 zsírsavak szedését. Ha az ovuláció a stressz vagy a testsúly miatt rendszertelen, ezek a lépések önmagukban is helyreállíthatják a ciklust.
Ovuláció serkentése
Ha a probléma az életkorral összefüggő gyengébb peteérés, vagy enyhe PCOS (Policisztás Ovárium Szindróma), az orvosok gyakran írnak fel ovulációt serkentő gyógyszereket, mint például a Clomifen-citrát (Clostilbegyt) vagy a Letrozol. Ezek a gyógyszerek stimulálják a petefészkeket, hogy több vagy jobb minőségű petesejtet érleljenek.
Ezt a kezelést gyakran időzített együttléttel vagy IUI-val (intrauterin inszemináció) kombinálják. Az IUI során a laboratóriumban előkészített, legjobb minőségű spermiumokat közvetlenül a méhbe juttatják az ovuláció idején. Ez különösen hasznos lehet, ha a férfi spermiumminősége kissé romlott, vagy ha a méhnyaknyák akadályozza a spermiumok mozgását.
Sebészeti beavatkozások
Ha a diagnózis szerint a probléma anatómiai (mióma, polip, isthmocele, endometriózis), a sebészeti megoldás lehet a kulcs. A hiszteroszkópos vagy laparoszkópos műtétek célja a méh üregének helyreállítása, a hegesedések eltávolítása és a kismedencei környezet optimalizálása. Sok esetben egy sikeres műtét után a fogantatás természetes úton is bekövetkezhet, elkerülve a mesterséges megtermékenyítést.
IVF másodlagos meddőség esetén: mikor szükséges a lombik?
Ha az életkor előrehaladott (38 év felett), a petefészek tartalék alacsony, súlyos tubális károsodás vagy a spermium minőségének drasztikus romlása áll fenn, az orvosok gyakran javasolják a mesterséges megtermékenyítést, azaz az IVF (In Vitro Fertilization) kezelést.
A korábbi siker nem garancia
Bár az első gyermek fogantatása sikeres volt, ez nem jelenti azt, hogy az IVF kezelés könnyebb lesz. Az idő múlása és a petesejt minőségének romlása gyakran azt eredményezi, hogy több stimulációs ciklusra van szükség, és a beültethető embriók száma alacsonyabb lehet. Az egyénre szabott protokoll kialakítása kulcsfontosságú, figyelembe véve a nő AMH szintjét és korábbi reakcióját a hormonkezelésekre.
A másodlagos meddőségben érintettek számára gyakran nehezebb elfogadni az IVF-et, hiszen emlékeznek arra, milyen könnyen jött az első baba. Fontos megérteni, hogy az IVF nem kudarc, hanem eszköz, amely lehetővé teszi a biológiai akadályok áthidalását, különösen, ha a petevezetékek nem működnek, vagy ha az AMH szint már kritikus.
Preimplantációs genetikai szűrés (PGT)
Mivel a másodlagos meddőség gyakran az életkorhoz kapcsolódik, és így nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, az orvosok javasolhatják a PGT (Preimplantation Genetic Testing) elvégzését az IVF során. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy csak a genetikailag egészséges embriókat ültessék be, növelve ezzel a sikeres beágyazódás esélyét és csökkentve a vetélés kockázatát.
A másodlagos meddőség pszichológiai labirintusa
A másodlagos meddőség érzelmi terhe egyedülálló, és komoly hatással van a párkapcsolatra, valamint a meglévő gyermekkel való kapcsolatra is.
Bűntudat és elszigeteltség
A szülők gyakran érzik magukat bűnösnek, amiért „panaszkodnak”, miközben másoknak még egy gyermekük sincs. Ez a bűntudat elszigeteltséghez vezet, hiszen nehezebben keresnek támaszt. A barátok, akik szintén a második gyermeket tervezik, de könnyen teherbe esnek, akaratlanul is fájdalmat okozhatnak. Fontos, hogy a pár felismerje: az ő vágyuk és fájdalmuk is érvényes, függetlenül attól, hogy már van egy gyermekük.
A meglévő gyermekkel való kapcsolat is feszültté válhat. A szülők gyakran túlzottan aggódnak a gyermek egyke státusza miatt, és ez nyomást gyakorolhat a mindennapi interakciókra. Néha a kezelések és a stressz miatt a szülők kevésbé tudnak jelen lenni a meglévő gyermek életében, ami szintén bűntudatot okoz.
A párkapcsolat próbája
A meddőségi küzdelem megterheli a párkapcsolatot. A szexuális élet „programozottá” válik, ami csökkenti az intimitást. A felelősség elosztása, a kezelések miatti anyagi terhek és az érzelmi hullámvasút könnyen feszültséget generálhat. A nyílt kommunikáció, a közös célok meghatározása és a szakmai pszichológiai segítség igénybevétele elengedhetetlen a kapcsolat megóvása érdekében.
A másodlagos meddőség nem csak a termékenységről szól, hanem a veszteség feldolgozásáról: a vágyott családmodell, a könnyű fogantatás illúziójának elvesztéséről.
Speciális esetek és tévhitek a másodlagos meddőségről
Számos tévhit kering a köztudatban, amelyek félrevezetik a másodlagos meddőséggel küzdő párokat. Fontos, hogy tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket.
Tévhit: A császármetszés nem befolyásolja a következő teherbeesést
Valóság: Bár sok nő esik teherbe könnyedén császármetszés után, ahogy korábban említettük, a heg (isthmocele) problémákat okozhat. A hegszövet gyulladása, vagy az ott megrekedő folyadék megzavarhatja a spermiumok mozgását és a beágyazódást. Ha a császármetszés utáni heg okozza a problémát, célzott sebészeti megoldás szükséges, nem pedig hormonális kezelés.
Tévhit: Csak a női tényezők változtak az első baba óta
Valóság: A férfiak termékenysége is változik. A munkahelyi stressz növekedése, az egészség romlása, a gyógyszerek szedése vagy az életkor mind befolyásolhatja a sperma minőségét. A spermiogram ismétlése kötelező, még akkor is, ha az első gyermek apja ugyanaz a férfi.
Tévhit: Ha abbahagyom a stresszelést, sikerülni fog
Valóság: Bár a stressz csökkentése segíthet a hormonháztartás helyreállításában, a stressz nem okoz anatómiai elzáródást vagy alacsony AMH szintet. A „csak lazíts” tanácsok rendkívül károsak és bűntudatot keltenek. A másodlagos meddőség legtöbbször fizikai okokra vezethető vissza, amelyek orvosi beavatkozást igényelnek.
A remény és a továbblépés lehetőségei
A másodlagos meddőség diagnózisa és kezelése hosszú, kimerítő folyamat lehet. Fontos, hogy a párok ne veszítsék el a reményt, és legyenek nyitottak az alternatívákra.
A támogatás szerepe
Keressünk olyan támogató csoportokat, ahol másodlagos meddőséggel küzdő szülőkkel oszthatjuk meg tapasztalatainkat. Ez segít oldani az elszigeteltség érzését. A házaspárnak meg kell állapodnia abban, meddig mennek el a kezelésekkel, és mikor húzzák meg a határt. A határok felállítása segít abban, hogy a folyamat ne eméssze fel teljesen az életüket.
Az örökbefogadás alternatívája
Ha a biológiai úton történő gyermekvállalás nem lehetséges, vagy a kezelések kimerítették a párt, az örökbefogadás remek lehetőség a család bővítésére. Sokan attól tartanak, hogy az örökbefogadás nem adja meg azt az érzést, mint a saját gyermek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az örökbefogadott gyermek iránt érzett szeretet ugyanolyan mély és teljes lehet. Ez a döntés komoly érzelmi felkészülést igényel, és nem szabad sürgetni.
Az elfogadás és a hála
Végül, ha a küzdelem elhúzódik, vagy a kezelések nem járnak sikerrel, el kell jutni az elfogadás fázisába. Ez egy hosszú gyászmunka, amely során a szülők búcsút mondanak a vágyott második gyermeknek. Az elfogadás nem azt jelenti, hogy feladjuk a reményt, hanem azt, hogy teljes szívvel képesek vagyunk a meglévő gyermekünkre és a partnerünkre fókuszálni, hálát adva azért, amit már kaptunk. A család teljessége nem a számokon múlik, hanem a szeretet és a gondoskodás minőségén, amit a meglévő gyermekünknek adunk.
A másodlagos meddőség nehéz út, de a modern orvostudomány és a megfelelő érzelmi támogatás segítségével a legtöbb pár megtalálja a maga útját a teljes családi boldogsághoz, akár a kistestvér megérkezésével, akár a meglévő család értékeinek újrafelfedezésével.
Gyakran ismételt kérdések a másodlagos meddőségről és a teherbeesési nehézségekről
-
👶 Mi a leggyakoribb ok, amiért az első baba után nem sikerül újra teherbe esni?
- A leggyakoribb ok a női életkor előrehaladása és az ezzel járó petesejt-minőség romlása, valamint a petefészek tartalékának (AMH) csökkenése. Ezen felül gyakoriak a szülés utáni anatómiai változások, mint például a császármetszés hege (isthmocele), vagy az időközben kialakult kismedencei gyulladások, amelyek a petevezetékeket károsíthatják.
-
⏳ Mennyi ideig várjunk, mielőtt orvoshoz fordulunk másodlagos meddőség gyanújával?
- Ha a nő 35 év alatti, 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli próbálkozás után érdemes szakemberhez fordulni. Ha a nő 35 év feletti, ez az időtartam 6 hónapra csökken a gyorsan csökkenő termékenységi esélyek miatt. Ha ismert a korábbi császármetszés, endometriózis vagy PCOS, érdemes lehet hamarabb, akár 6 hónap után is konzultálni.
-
⚖️ Befolyásolja-e a testsúlyom és az életmódom a másodlagos meddőséget?
- Igen, jelentősen. A terhesség után felszedett túlsúly, különösen, ha inzulinrezisztenciával párosul, felboríthatja a hormonális egyensúlyt és gátolhatja az ovulációt. A krónikus stressz, az alváshiány és a rossz táplálkozás szintén negatívan hat a petesejt- és spermiumminőségre. Az életmód optimalizálása gyakran az első lépés a kezelésben.
-
✂️ Okozhat-e problémát a korábbi császármetszés hege?
- Igen. A császármetszés helyén kialakulhat egy méhüregi bemélyedés (isthmocele), ami folyadékot gyűjthet. Ez a folyadék gátolhatja a spermiumok feljutását és megzavarhatja az embrió beágyazódását. Speciális ultrahanggal vagy hiszteroszkópiával diagnosztizálható, és szükség esetén sebészileg korrigálható.
-
🧪 Milyen hormonvizsgálatok szükségesek a másodlagos meddőség esetén?
- Az alapvető hormonprofil (FSH, LH, Ösztradiol a ciklus 3. napján) mellett feltétlenül szükséges az AMH szint mérése, ami a petefészek aktuális tartalékát mutatja. Továbbá elengedhetetlen a TSH (pajzsmirigy) és a Prolaktin szint ellenőrzése, mivel ezek rendellenességei közvetlenül gátolhatják az ovulációt.
-
😔 Hogyan kezeljük a bűntudatot, amiért már van egy gyermekünk, de küzdünk a másodikért?
- Fontos felismerni, hogy a fájdalom és a vágy érvényes, függetlenül attól, hogy már van egy gyermekünk. Ne engedjük, hogy a bűntudat elszigeteljen. Keressünk támogató csoportokat, vagy forduljunk meddőségi tanácsadóhoz, aki segít feldolgozni a veszteség érzését és a szociális nyomást. A nyílt kommunikáció a partnerrel kulcsfontosságú.
-
🧬 Mikor javasolt az IVF kezelés másodlagos meddőség esetén?
- Az IVF-et általában akkor javasolják, ha a konzervatív kezelések (ovuláció serkentés, IUI) sikertelenek, ha a petevezetékek elzáródtak, ha a petefészek tartalék kritikusan alacsony (alacsony AMH), vagy ha a férfi meddőség súlyos mértékű. Különösen 38 év felett, az időveszteség elkerülése érdekében, gyakran gyorsabban döntenek az IVF mellett.
Leave a Comment