Amikor egy pár elindul a gyermekvállalás útján, és nehézségekbe ütközik, a figyelem gyakran a női reproduktív egészségre terelődik. Pedig a meddőségi esetek közel felében a férfi oldal jelenti a kihívást. Az utóbbi évek tudományos áttörései azonban rámutattak, hogy a férfi meddőség nem csupán egy izolált reproduktív probléma, hanem egy sokkal szélesebb, szisztémás egészségügyi állapot jelzője lehet. Egy friss, nemzetközi kutatás sokkoló eredménnyel szolgált: azoknál a férfiaknál, akiknek diagnosztizált meddőségi problémájuk van, kétszeresére nőhet a rákos megbetegedések, különösen a mellrák és a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ez a felfedezés alapjaiban írja át a meddőséghez való klinikai hozzáállást, és új utakat nyit a megelőzésben.
A tudományos áttörés háttere: a kétszeres kockázat
A kutatók régóta gyanították, hogy a rossz spermium minőség vagy a meddőséget okozó strukturális problémák mögött meghúzódó genetikai eltérések más egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A legújabb, nagyszabású kohorszvizsgálatok, amelyek több ezer meddő férfit követtek nyomon évtizedeken keresztül, megerősítették ezeket a feltételezéseket. A fókuszba a germinatív sejtek (spermiumtermelő sejtek) és a szomatikus sejtek (testi sejtek) közötti közös genetikai útvonalak kerültek.
A legmegdöbbentőbb adat a mellrák és a férfi meddőség közötti kapcsolat volt. Bár a férfi mellrák ritka, annál agresszívebb. A meddő férfiak körében ez a diagnózis gyakrabban fordult elő, mint az általános populációban. Ez a megfigyelés azonnal felkeltette a figyelmet, mivel a mellrák kialakulásának hátterében gyakran azonosíthatóak a DNS-javító mechanizmusok hibái, mint például a BRCA1 és BRCA2 génmutációk.
A kutatások szerint a meddő férfiak jelentős részénél olyan genetikai eltérések vannak jelen, amelyek nemcsak a spermiumok képződését gátolják, hanem a daganatok kialakulásával szembeni védelmi vonalat is gyengítik. Ez a kettős hatás magyarázza a megnövekedett kockázatot. A reproduktív egészség tehát egyfajta „korai figyelmeztető rendszerként” is funkcionálhat a szisztémás onkológiai kockázatok szempontjából.
„A férfi meddőség nem csupán egy reproduktív kihívás, hanem egy ablak a férfi szisztémás egészségére. Ha a spermiumtermelés hibás, az arra utalhat, hogy a szervezet DNS-javító mechanizmusai nem működnek optimálisan – és ez a daganatos kockázat alapja.”
A közös genetikai nevező: BRCA és a DNS-javítás
Ahhoz, hogy megértsük ezt a komplex összefüggést, mélyebbre kell ásnunk a genetika területén. A BRCA1 és BRCA2 gének (Breast Cancer Susceptibility Gene) elsősorban a női mell- és petefészekrák kockázatával kapcsolatosak, de kulcsszerepet játszanak a DNS-károsodás javításában minden emberi sejtben, így a férfiakban is.
A BRCA2 gén mutációja különösen releváns a férfiak egészségére nézve. Ez a gén felelős a kettős szálú DNS-törések helyreállításáért. Amikor a spermiumok képződnek (spermatogenezis), a sejtosztódás rendkívül gyors és intenzív, ami gyakori DNS-károsodással jár. Ha a BRCA2 nem működik megfelelően, a spermiumok genetikailag instabillá válnak, ami rossz spermium morfológiához, alacsony számhoz (oligozoospermia) vagy teljes hiányhoz (azoospermia) vezethet.
Ugyanez a hibás DNS-javítási mechanizmus azonban a test más sejtjeiben is jelen van. Ha egy testi sejt DNS-e károsodik (például környezeti tényezők, UV-sugárzás vagy életmódbeli okok miatt), és a BRCA2 nem képes helyreállítani a hibát, az felhalmozódott mutációkhoz és végül rákos elváltozáshoz vezethet. A férfi meddőség tehát gyakran a BRCA mutáció csendes, korai jele lehet.
A BRCA-n kívül más géneket is azonosítottak, amelyek szerepet játszanak mind a meddőségben, mind a rák kockázatában. Ilyenek például az ATM (Ataxia Telangiectasia Mutated) és a CHEK2 gének. Ezek is részt vesznek a sejtciklus ellenőrző pontjainak és a DNS-javításnak a szabályozásában. Ha ezen gének működésében zavar támad, az egyaránt ronthatja a spermiumtermelés hatékonyságát és növelheti a daganatos hajlamot.
A férfi mellrák: egy elfeledett kockázat
Bár a férfiaknál is előforduló mellrák rendkívül ritka, a meddőségi központok statisztikái szerint a meddő férfiaknál mért kockázatnövekedés jelentős. Ez a rákfajta gyakran késői stádiumban kerül felismerésre, mivel a férfiak és az orvosok is hajlamosak figyelmen kívül hagyni a tüneteket, azt gondolva, hogy ez kizárólag női betegség.
A férfi mellrák kialakulásának fő kockázati tényezője a genetika, különösen a BRCA2 mutáció. Azoknál a férfiaknál, akik hordozzák ezt a mutációt, a mellrák kialakulásának élethosszig tartó kockázata jelentősen megnő. Ha ehhez hozzáadódik a hormonális egyensúlyzavar, amely gyakran kíséri a súlyos meddőségi problémákat (pl. magasabb ösztrogénszint, alacsony tesztoszteronszint), a kockázat tovább emelkedhet.
A férfi meddőség és a BRCA2 mutáció közötti szoros összefüggés arra kényszeríti a szakembereket, hogy a meddő párok kivizsgálásakor ne csak a reproduktív célokra összpontosítsanak, hanem az onkológiai prevencióra is kiterjesszék a figyelmet.
Miért a BRCA2, és miért a mellrák?
A BRCA2 gén nemcsak a DNS-javításban játszik szerepet, hanem a spermiumokban lévő kromoszómák stabilizálásában is. A mutáció hatására a spermiumok DNS-fragmentációja megnő, ami a meddőség egyik fő oka. A mellrák (férfiaknál és nőknél egyaránt) azon rákfajták közé tartozik, amelyek leginkább érzékenyek a BRCA-függő DNS-javítás hiányára.
A kutatások feltárták, hogy azok a meddő férfiak, akiknél a spermiumszám rendkívül alacsony (oligozoospermia) vagy teljesen hiányzik (non-obstruktív azoospermia), a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezek az állapotok gyakran a spermatogenezis genetikai zavaraira vezethetők vissza, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fent említett tumor szupresszor gének hibáihoz. Éppen ezért az andrológiai kivizsgálás során a súlyos spermiogram eltéréseket mutató férfiak genetikai tesztelése egyre inkább ajánlottá válik.
A meddőség mint általános egészségügyi marker
A férfi reproduktív egészség állapota valójában a teljes testi egészség tükörképe. A tesztoszteron termelés, a spermiumok érése és mozgékonysága rendkívül energiaigényes folyamatok, amelyek érzékenyek a szervezetet érő stresszre, a gyulladásra és a hormonális egyensúlyzavarokra.
A meddőségi problémákkal küzdő férfiaknál gyakrabban fordul elő a normál populációhoz képest:
- Szív- és érrendszeri betegségek: Az alacsony tesztoszteronszint és a metabolikus szindróma gyakran jár együtt.
- Cukorbetegség (2-es típusú): Az inzulinrezisztencia és a spermium minőség romlása között szoros összefüggés mutatható ki.
- Prosztatarák: Bár az összefüggés mechanizmusa más, mint a mellrák esetében, a közös genetikai gyökerek és hormonális zavarok itt is szerepet játszanak.
Ez a felismerés azt jelenti, hogy a meddőségi kivizsgálásnak egyfajta átfogó egészségügyi szűrővizsgálatként kellene funkcionálnia. Ha egy férfi meddő, az nem csak a gyermekvállalási képességét érinti, hanem potenciálisan előre jelezheti más súlyos krónikus betegségek kialakulását is.
Klinikai következmények és a szűrés fontossága
A kutatási eredmények fényében a klinikai protokolloknak változniuk kell. Az andrológusoknak és urológusoknak, akik meddő férfiakat vizsgálnak, proaktívabb szerepet kell vállalniuk a genetikai és onkológiai kockázatok felmérésében.
Mikor indokolt a genetikai tesztelés?
Nem minden meddő férfinál szükséges a kiterjesztett genetikai szűrés. A tesztelés elsősorban az alábbi esetekben indokolt:
- Súlyos oligozoospermia vagy azoospermia: Ha a spermiumszám rendkívül alacsony, vagy teljesen hiányzik.
- Családi anamnézis: Ha a férfi családjában (anyai vagy apai ágon) halmozottan fordult elő mellrák, petefészekrák, hasnyálmirigyrák vagy prosztatarák.
- Korai rákos megbetegedések: Ha a férfi rokonai fiatalon kaptak rákdiagnózist.
A genetikai tanácsadás során a szakemberek felmérik a BRCA mutáció hordozásának kockázatát. Ha a teszt pozitív eredményt hoz, az érintett férfi bevonható egy szigorúbb onkológiai szűrési programba. Ez magában foglalhatja a rendszeres prosztata-specifikus antigén (PSA) vizsgálatokat, illetve a mell önvizsgálatának és klinikai vizsgálatának oktatását.
| Meddőségi diagnózis | Leginkább érintett gén | Fő rákos kockázat | Klinikai ajánlás |
|---|---|---|---|
| Non-obstruktív azoospermia (NOA) | BRCA2, Y-kromoszóma eltérések | Mellrák, Prosztatarák | Kiterjesztett genetikai szűrés |
| Súlyos oligozoospermia | CHEK2, ATM | Prosztatarák | Rendszeres PSA ellenőrzés |
| Teratozoospermia (rossz morfológia) | DNS fragmentáció magas | Általános onkológiai kockázat | Életmódbeli változtatások |
A spermium DNS fragmentáció és a rák kapcsolata
A spermium DNS fragmentáció (SDF) az egyik leggyakoribb probléma, amellyel a meddőségi központok szembesülnek. Ez azt jelenti, hogy a spermiumok genetikai anyaga sérült. Magas SDF-szint esetén nemcsak a teherbeesés esélye csökken, hanem a vetélés kockázata is megnő.
A legújabb kutatások szerint a magas SDF-szint önmagában is összefüggésbe hozható a szisztémás DNS-javítási zavarokkal. Ha a szervezet nem képes hatékonyan megvédeni a spermiumok törékeny genetikai anyagát, az arra utal, hogy a testi sejtek védekezőképessége is gyenge. Ez a DNS-károsodás felhalmozódása az, ami a meddőség és a rák közötti hidat képezi.
A szakemberek egyre inkább azt javasolják, hogy a meddő pároknál, ahol a férfi SDF szintje magas, ne csak a termékenységi kezelések (pl. ICSI) optimalizálására törekedjenek, hanem vizsgálják meg a férfi általános egészségi állapotát, beleértve a gyulladásos markereket és az oxidatív stressz szintjét is. Az oxidatív stressz a DNS-károsodás egyik fő kiváltója, amely mind a spermium minőségét, mind a rák kockázatát befolyásolja.
A DNS fragmentáció tesztelése ma már nem csak a reproduktív prognózist jelzi előre, hanem potenciálisan egy korai onkológiai riasztásként is szolgálhat.
Életmódbeli tényezők: a kockázat csökkentése
Bár a genetikai hajlamot nem lehet megváltoztatni, az életmódbeli tényezők jelentős mértékben befolyásolhatják, hogy a genetikai kockázat valóban betegséggé fejlődik-e. Ez különösen igaz a meddő férfiak esetében, akiknél már eleve magasabb a szisztémás terhelés.
1. Az oxidatív stressz minimalizálása
Az oxidatív stressz az a folyamat, amely során a szabad gyökök károsítják a sejteket és a DNS-t. Ez mind a spermiumok, mind a testi sejtek genetikai anyagát veszélyezteti. A meddő férfiaknak kiemelten fontos a szabad gyökök elleni védekezés.
- Antioxidánsok: Magas dózisú C- és E-vitamin, szelén, cink, L-karnitin, Q10 koenzim bevitele, amely bizonyítottan javíthatja a spermium minőségét és csökkentheti az SDF-szintet.
- Kerülendő anyagok: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás drámaian növeli az oxidatív stresszt és a DNS-károsodást. Ezek teljes elhagyása kulcsfontosságú.
2. Hormonális egyensúly és testsúly
A túlsúly és az elhízás összefügg a meddőséggel és növeli a rákos megbetegedések, különösen a mellrák kockázatát (mivel a zsírsejtek ösztrogént termelnek). A testzsír csökkentése segít normalizálni a tesztoszteron/ösztrogén arányt, ami javítja a spermiumok egészségét és csökkenti a hormonfüggő rákok kockázatát.
3. Környezeti méreganyagok elkerülése
Az endokrin diszruptorok (például a BPA, ftalátok) olyan vegyi anyagok, amelyek megzavarják a hormonrendszert. Ezek negatívan hatnak a spermiumtermelésre, és feltételezhetően szerepet játszanak a rákos folyamatok elindításában is. A férfiaknak érdemes minimalizálniuk a műanyagok, növényvédő szerek és bizonyos kozmetikumok használatát.
Pszichológiai teher: a kettős diagnózis árnyékában
A meddőség diagnózisa önmagában is hatalmas pszichológiai terhet jelent egy pár számára. Ha ehhez hozzáadódik a tudat, hogy a meddőség egy potenciálisan halálos betegség, a rák fokozott kockázatát jelzi, a stressz és a szorongás szintje ugrásszerűen megnő. A férfi meddőség kezelése során ezért elengedhetetlen a pszichológiai támogatás.
A férfiak hajlamosak internalizálni a meddőséggel kapcsolatos érzéseket, ami szégyenérzethez és izolációhoz vezethet. Ha a genetikai tesztek még rákos hajlamot is mutatnak, a férfiaknak rendkívül nehéz lehet feldolgozni ezt a kettős diagnózist. Fontos, hogy a klinikai csapatok (andrológus, onkológus, genetikus) szorosan együttműködjenek, és biztosítsák a megfelelő lelki támogatást.
A partner szerepe itt felbecsülhetetlen. A nyílt kommunikáció és az együttérzés segíthet a férfiaknak abban, hogy ne érezzék magukat hibásnak, és proaktívan részt vegyenek a szűrővizsgálatokban és az életmódbeli változtatásokban.
A kommunikáció ereje a párkapcsolatban
A meddőségi utazás során a párok gyakran csak a teherbeesésre fókuszálnak, elfelejtve a férfi általános egészségét. A rák kockázatának feltárása azonban lehetőséget ad arra, hogy a pár együtt, közösen nézzen szembe az egészségügyi kihívásokkal. A női partnernek (aki gyakran maga is érintett lehet a családi rákos hajlam szempontjából) támogatóan kell fellépnie, ösztönözve a férfit a rendszeres orvosi ellenőrzésekre.
Az a tudat, hogy a meddőség és a rák kockázata közös genetikai gyökerekből eredhet, segíthet a férfiaknak abban, hogy ne a „hibát” keressék magukban, hanem azonosítsák a problémát, amely kezelést és figyelmet igényel.
A tudományos jövő: személyre szabott andrológia
A kutatási eredmények egy új korszakot nyitnak meg a reproduktív orvoslásban. A jövőben a cél a személyre szabott andrológiai ellátás kialakítása, amely nem csak a spermiumok számát és mozgékonyságát vizsgálja, hanem a genetikai stabilitást és a rákos hajlamot is feltárja.
Egyre több kutatás fókuszál az úgynevezett folyékony biopsziára. Ez a módszer lehetővé teszi a keringő tumor DNS (ctDNA) kimutatását a vérből, ami a rák korai stádiumában történő felismerését segítheti. Bár ez a technológia még fejlesztés alatt áll, a jövőben a meddő férfiak szűrésének része lehet, kiegészítve a hagyományos genetikai teszteket.
Ezen túlmenően, a tudósok azon dolgoznak, hogy pontosabban meghatározzák, a BRCA2 mutáció mely specifikus alléljai okoznak nagyobb valószínűséggel meddőséget, és melyek növelik a rák kockázatát. Ez finomhangolhatja a szűrési protokollokat, elkerülve a feleslegesen aggódó betegeket és a túlzott orvosi beavatkozásokat.
A megelőzés szerepe
A legjobb védekezés a megelőzés. A meddő férfiak esetében ez a proaktív egészségügyi magatartást jelenti. Ha a genetikai hajlam ismert, a megelőző onkológiai szűrések (például évente végzett ultrahang, rendszeres laborvizsgálatok) radikálisan javíthatják a korai felismerés esélyeit, ami a túlélési arány szempontjából döntő jelentőségű.
Az egészséges életmód, a táplálkozás optimalizálása, a krónikus gyulladás csökkentése és a stresszkezelés mind-mind olyan eszközök, amelyekkel a meddő férfiak aktívan csökkenthetik a genetikai kockázatok megnyilvánulását. A reproduktív egészség és az onkológiai egészség elválaszthatatlanok – a spermium minősége a testi egészség barométere.
A hormonális zavarok szerepe a kettős kockázatban
A meddőség hátterében gyakran hormonális egyensúlyzavarok állnak, amelyek szintén hozzájárulhatnak a rákos kockázat növekedéséhez. A hipogonadizmus (alacsony tesztoszteronszint) a meddő férfiak jelentős részét érinti. Az alacsony tesztoszteronszintet összefüggésbe hozták a metabolikus szindrómával, a szív- és érrendszeri betegségekkel és bizonyos rákfajtákkal.
A tesztoszteron termelődésének zavara gyakran a HPT-tengely (hipotalamusz-hipofízis-here tengely) diszfunkciójából ered. Ez a tengely szabályozza a spermiumok képződését és a tesztoszteronszintet. Ha a szabályozás hibás, nem csak a spermiumok száma csökken, hanem a szervezet általános hormonális egyensúlya is felborul.
A magasabb ösztrogénszint, amely a túlsúlyos férfiaknál gyakori, növeli a férfi mellrák kockázatát. Az ösztrogén elősegítheti a mell mirigyszövetének proliferációját. Ez a hormonális diszreguláció tehát egy másik, nem genetikai útvonalon keresztül is hozzájárulhat a meddőség és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolathoz.
A komplex összefüggések miatt a meddőségi vizsgálatnak tartalmaznia kell egy részletes hormonprofilt. A hormonpótló terápiák vagy a hormonális egyensúly helyreállítását célzó kezelések nemcsak a termékenységet javíthatják, hanem az általános onkológiai kockázatot is csökkenthetik.
A nemi kromoszóma eltérések és a rák
A súlyos meddőség egyik leggyakoribb genetikai oka a nemi kromoszómák számbeli vagy szerkezeti eltérése. A legismertebb ilyen állapot a Klinefelter-szindróma (47, XXY). Ezek a férfiak szinte kivétel nélkül azoospermiásak, és szigorú andrológiai felügyeletet igényelnek.
A Klinefelter-szindrómás férfiaknál a mellrák kockázata drámaian megnő (akár 20-50-szeresére is emelkedhet az általános populációhoz képest). Ez a magas kockázat a megváltozott hormonális környezetnek (magas ösztrogén és alacsony tesztoszteron) és a megnövekedett emlőszövetnek köszönhető.
Ezekben az esetekben a meddőség diagnózisa azonnali genetikai tanácsadást és onkológiai szűrési programot igényel, ami magában foglalja a rendszeres mammográfiát és a mell ultrahangot. Ez a példa is élesen rámutat arra, hogy a férfi meddőség bizonyos formái egyértelmű és közvetlen kapcsolatban állnak a rák fokozott kockázatával, ami megköveteli az interdiszciplináris megközelítést.
A kutatások tehát egyértelműen azt sugallják, hogy a férfi reproduktív egészség vizsgálata sokkal többet jelent, mint a gyermekvállalási képesség felmérése. Ez egy kritikus lépés a férfiak hosszú távú szisztémás egészségének megőrzésében és a potenciálisan halálos betegségek korai felismerésében. A meddő férfiak a jövőben nem csupán meddőségi páciensek, hanem magas kockázatú onkológiai csoport tagjai is lehetnek, akik speciális, proaktív ellátást igényelnek.
Gyakran ismételt kérdések a férfi meddőségről és a rák kockázatáról
1. Hogyan kapcsolódik a férfi meddőség a mellrákhoz, ha a férfiaknál ritka a betegség? 🤔
Bár a férfi mellrák valóban ritka, a kutatások szerint azoknál a férfiaknál, akiknél diagnosztizált meddőségi probléma áll fenn (különösen a súlyos spermiumszám-csökkenés vagy azoospermia), a mellrák kialakulásának kockázata kétszeresére nőhet az átlaghoz képest. Ez a kapcsolat a közös genetikai gyökerekben rejlik, elsősorban a BRCA2 génmutációkban, amelyek felelősek a DNS-javításért. Ha ez a mechanizmus hibás, az egyaránt ronthatja a spermium minőségét és növelheti a rákos daganatok kialakulásának esélyét a testi sejtekben.
2. Milyen típusú meddőségi problémák jelentenek legnagyobb kockázatot? 🧬
A legnagyobb kockázatot azok a meddőségi problémák hordozzák, amelyek hátterében genetikai okok állnak. Ide tartozik a non-obstruktív azoospermia (a spermiumok teljes hiánya a termelési zavar miatt) és a súlyos oligozoospermia (rendkívül alacsony spermiumszám). Ezek az állapotok gyakran kapcsolódnak a tumor szupresszor gének (mint a BRCA2, ATM, CHEK2) hibáihoz vagy kromoszóma-rendellenességekhez (pl. Klinefelter-szindróma), amelyek igazoltan növelik a mellrák és a prosztatarák kockázatát.
3. Mikor kell egy meddő férfinak genetikai szűrésen részt vennie? 👨⚕️
A genetikai szűrés akkor indokolt, ha súlyos meddőségi diagnózis áll fenn (pl. azoospermia), vagy ha a férfi családjában halmozottan fordult elő rákos megbetegedés (mellrák, petefészekrák, prosztatarák fiatal korban). Az andrológus vagy urológus a spermiogram eredményei és a részletes családi anamnézis alapján javasolhatja a kiterjesztett genetikai teszteket, beleértve a BRCA mutáció vizsgálatát.
4. A meddőség kezelése (pl. IVF) befolyásolja a rák kockázatát? 🔬
A meddőségi kezelések (mint az IVF vagy ICSI) önmagukban nem befolyásolják a genetikai alapú rák kockázatát. A kezelések célja a reproduktív funkció helyreállítása vagy megkerülése. A kockázat a meddőséget okozó alapbetegségben rejlik. Azonban a sikeres kezelés után is fontos, hogy a férfi, akinél a genetikai hajlamot feltárták, részt vegyen a rendszeres onkológiai szűrővizsgálatokban, mivel a genetikai hiba továbbra is fennáll.
5. Mit tehet a férfi az életmódjával a kockázat csökkentése érdekében? 💪
Bár a genetikai kockázat állandó, az életmódbeli tényezők jelentősen befolyásolhatják annak megnyilvánulását. Kulcsfontosságú az oxidatív stressz csökkentése: a dohányzás teljes elhagyása, az alkoholfogyasztás minimalizálása, valamint az antioxidánsokban gazdag étrend (C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink) fogyasztása. A normál testsúly fenntartása (ösztrogénszint szabályozása) és a környezeti endokrin diszruptorok (műanyagok) kerülése szintén segít csökkenteni az általános onkológiai terhelést.
6. A magas spermium DNS fragmentáció (SDF) önmagában is rákos kockázatot jelez? 💔
A magas spermium DNS fragmentáció (SDF) azt jelzi, hogy a spermiumok genetikai anyaga sérült. Bár az SDF-et elsősorban a teherbeesési nehézségekkel hozzák összefüggésbe, a mögöttes ok gyakran a szisztémás DNS-javítási mechanizmusok hibája vagy a súlyos oxidatív stressz. Mivel ezek a zavarok a rák kialakulásában is szerepet játszanak, a magas SDF-szint egyfajta figyelmeztető jelként is szolgálhat a férfi általános egészségi állapotával kapcsolatban, és indokolttá teszi az átfogóbb orvosi kivizsgálást.
7. Milyen szűrővizsgálatokat kell bevezetni a meddő férfiaknál? 🩺
A magas kockázatú meddő férfiaknál (főleg BRCA-mutáció hordozóknál) a standard andrológiai kivizsgáláson túl bevezetendő a rendszeres prosztata-specifikus antigén (PSA) ellenőrzés a prosztatarák korai felismerésére, valamint a mell önvizsgálatának elsajátítása. Bizonyos esetekben (pl. Klinefelter-szindróma, BRCA2 mutáció) a rendszeres klinikai mellvizsgálat és ultrahang, esetleg mammográfia is javasolt lehet, mivel a férfi mellrák korai felismerése kritikus a túlélés szempontjából.
Leave a Comment