A családi konyha illata semmihez sem fogható, különösen akkor, amikor egy esős délutánon a serpenyőben sülő tészta édes aromája keveredik a sülő hús és a karamellizálódó gyümölcs illatával. A palacsinta nálunk, magyaroknál sokkal több, mint egy egyszerű édesség vagy gyors vacsora; ez az az étel, amely generációkat köt össze, és amelynek ezer arca van. Ma egy olyan változatot hoztam el nektek, amely túllép a hagyományos kakaós vagy lekváros tölteléken, és egy igazi gasztronómiai kalandra hívja az egész családot.
Az almás-csirkés töltelék első hallásra talán szokatlannak tűnhet, de az ízek harmóniája azonnal meggyőzi még a legválogatósabb gyerkőcöket is. A csirkehús selymessége és az alma természetes édessége, valamint enyhe savassága olyan párost alkot, amely egyszerre laktató és frissítő. Ez a recept tökéletes példája annak, hogyan varázsolhatunk ínyenc fogást hétköznapi alapanyagokból, anélkül, hogy órákat töltenénk a tűzhely mellett.
A főzés során nem csupán az éhségünket csillapítjuk, hanem élményeket is alkotunk, és ez az étel különösen alkalmas arra, hogy a kicsiket is bevonjuk az előkészületekbe. Legyen szó a tészta csomómentesre keveréséről vagy az alma szeleteléséről, minden mozdulat közelebb hoz minket egymáshoz. Engedjétek meg magatoknak a kísérletezés örömét, és fedezzétek fel újra ezt a klasszikus alapokon nyugvó, mégis modern fogást.
A palacsinta története és helye a magyar gasztronómiában
A palacsinta gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza, ahol még „placenta” néven ismerték a lepényszerű süteményt, amely akkoriban még inkább a mai lángoshoz vagy lepényhez hasonlított. Az évszázadok során a recept finomodott, a tészta vékonyodott, és a töltelékek variációja végtelenné vált. Magyarországon a 19. századra vált a polgári konyha elengedhetetlen részévé, és azóta is töretlen a népszerűsége minden háztartásban.
Érdekesség, hogy bár mi leggyakrabban desszertként gondolunk rá, a világ számos pontján a sós változatok dominálnak, gondoljunk csak a francia galette-re vagy az orosz blinire. A magyar konyha zsenialitása abban rejlik, hogy képes volt ötvözni a hagyományos alapanyagokat az újító szándékkal. Az almás-csirkés változat éppen ezt az innovatív szellemiséget képviseli, ahol a sós és az édes határvonala izgalmas módon mosódik össze.
A palacsinta nem csupán étel, hanem kulturális szimbólum is, amely a vendégszeretetet és a családi gondoskodást jelképezi. Nincs olyan nagymama, akinek ne lenne meg a saját, titkos receptje a legtökéletesebb, szakadásmentes tésztához. Ez a modern, csirkés interpretáció tiszteleg a hagyományok előtt, miközben kiszolgálja a mai, egészségtudatosabb és kalandvágyóbb ízlést is.
„A főzés nem csupán receptek követése, hanem az ízek és emlékek harmonikus összefonódása a tányéron.”
Miért működik együtt a csirke és az alma
Az ízek párosításának tudománya, vagyis a „food pairing” rávilágít arra, hogy bizonyos alapanyagok molekuláris szinten egészítik ki egymást. A csirkehús semleges, mégis karakteres ízvilága kiválóan befogadja az alma gyümölcsös jegyeit. Ez a kombináció különösen népszerű az északi és a francia konyhában, ahol a sültek mellé gyakran tálalnak gyümölcsös mártásokat vagy sült almát.
Az alma pektintartalma főzés közben selymes állagot kölcsönöz a tölteléknek, ami segít abban, hogy a csirkemell ne száradjon ki a hőhatás alatt. A gyümölcsben található természetes cukrok karamellizálódnak, ami egy mélyebb, összetettebb ízprofilt eredményez. Ez a természetes édesség kiválóan ellensúlyozza a sós fűszereket, például a kakukkfüvet vagy a rozmaringot.
A kismamák számára ez a párosítás különösen előnyös, hiszen a gyerekek ösztönösen vonzódnak az édesebb ízekhez. Ha a húst gyümölccsel kombináljuk, sokkal nagyobb eséllyel fogadják el az új textúrákat és alapanyagokat. Ez egy remek módszer arra, hogy értékes rostokat és vitaminokat csempésszünk a gyerkőcök étrendjébe, miközben ők csak azt érzik, hogy valami nagyon finomat esznek.
Az alapanyagok kiválasztásának titkai
A jó étel alapja mindig a minőségi hozzávaló, és ez ennél a receptnél sincs másképp. A csirkehús esetében javasolt a tanyasi vagy szabadtartású csirke mellehúsát választani, mivel ezeknek a húsoknak feszesebb a szerkezete és gazdagabb az íze. Kerüljük a vizes, felfújt húsokat, mert azok sütés közben túl sok folyadékot eresztenek, ami eláztathatja a palacsintatésztát.
Az alma kiválasztása legalább ennyire kritikus pontja a sikernek. Olyan fajtát keressünk, amely sütés közben is megőrzi az alakját, nem esik szét kásássá, de kellően lédús. A Jonagold, az Idared vagy a savanykásabb Granny Smith kiváló választás lehet. Érdemes kísérletezni a fajtákkal, hiszen egy édesebb alma egészen más karaktert ad az ételnek, mint egy fanyarabb változat.
A liszt és a tej minősége határozza meg a palacsinta lágyságát. Használjunk finomlisztet, de bátran keverhetjük egy kevés tönkölyliszttel is az egészségesebb profil érdekében. A tej legyen teljes értékű, legalább 2,8%-os, mert a zsírtartalom felel a tészta rugalmasságáért és selymességéért. Ne feledkezzünk meg a tojásról sem: a friss, háztáji tojás sárgája gyönyörű aranyszínt kölcsönöz a palacsintáknak.
| Alapanyag | Típus / Javaslat | Szerepe az ételben |
|---|---|---|
| Csirke | Csirkemell filé | Fehérjeforrás, szaftos alap |
| Alma | Jonagold vagy Idared | Édesség, rostok és selymesség |
| Liszt | Búzafinomliszt (BL55) | A tészta szerkezete és tartása |
| Folyadék | Tej és szénsavas ásványvíz | Könnyedség és lágyság |
A tökéletes palacsintatészta elkészítése
A palacsintasütés sokak számára mumus, de néhány egyszerű szabály betartásával bárki mesterévé válhat. A legfontosabb a pihentetés: a bekevert tésztának legalább 30 percre szüksége van a hűtőben, hogy a lisztben lévő keményítőszemcsék megszívják magukat folyadékkal. Ez garantálja, hogy a tészta ne szakadjon el fordításkor, és kellően rugalmas maradjon.
A tészta állaga akkor ideális, ha tejszín sűrűségű; ha túl sűrű, a palacsinta vastag és gumiszerű lesz, ha túl híg, akkor nehéz lesz megfordítani. A buborékos szerkezet titka a szénsavas ásványvíz vagy szóda, amit közvetlenül a sütés előtt érdemes a masszához keverni. Ez a kis trükk extra könnyedséget és „levegősséget” ad a tésztának, amitől az szinte elolvad a szájban.
A sütéshez használjunk tapadásmentes serpenyőt, és csak az első palacsinta előtt kenjük meg vékonyan olajjal vagy vajjal. A túl sok zsiradékban a tészta inkább sülni fog, mintsem simulni, és elveszíti jellegzetes textúráját. Törekedjünk a vékony rétegekre, és várjuk meg, amíg a szélek elválnak a serpenyő falától, mielőtt megpróbálnánk átfordítani a palacsintát.
Az ínyenc almás-csirkés töltelék titkai
A töltelék elkészítésekor a cél a rétegzett ízélmény elérése. A csirkehúst vágjuk apró, egyenletes kockákra, hogy minden falatban jusson belőle. Kezdjük a hús fehéredésig tartó pirításával, majd adjuk hozzá az almát. A gyümölcsöt nem szabad túlfőzni; akkor a legjobb, ha még van egy kis tartása, de már átvette a fűszerek aromáját.
A fűszerezésnél ne féljünk a friss zöldfűszerektől. A friss kakukkfű és egy kevés őrölt fehérbors csodásan kiemeli az alma aromáját. Ha valami igazán különlegesre vágyunk, egy csipet fahéjat is adhatunk hozzá – ne aggódjunk, nem lesz sütemény íze, a fahéj kiválóan működik sós környezetben is, mélységet adva az ételnek. Egy kevés dijoni mustár vagy tejszín pedig segít összefogni az összetevőket egy krémes egésszé.
Fontos, hogy a töltelék ne legyen túl folyós, mert akkor kifolyik a palacsintából és eláztatja azt. Ha szükséges, egy teáskanál keményítővel vagy lassú forralással sűríthetjük a mártást. A cél egy olyan gazdag, sűrű ragu, amely megül a tészta ölelésében, és minden falatnál érezteti a különböző textúrák találkozását.
„Az alma és a csirke találkozása a serpenyőben olyan, mint egy jól megkomponált szimfónia: minden elemnek megvan a maga helye és ideje.”
Lépésről lépésre: az elkészítés folyamata
A főzést mindig az előkészítéssel kezdjük, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen. Mossuk meg és kockázzuk fel a csirkemellet, hámozzuk meg az almákat, és készítsük elő a fűszereket. Ha előre dolgozunk, elkerülhetjük a kapkodást, és jobban oda tudunk figyelni az ízek finomhangolására. A tészta bekeverése legyen az első lépés, hogy legyen ideje pihenni, amíg a töltelék készül.
Egy nagyobb serpenyőben hevítsünk kevés vajat vagy olajat, és dobjuk rá a csirkekockákat. Pirítsuk őket fehéredésig, majd adjuk hozzá az almát és az apróra vágott hagymát. Ezen a ponton sózzuk és borsozzuk, majd adjuk hozzá a választott zöldfűszereket. Fedő alatt pároljuk 5-8 percig, amíg az alma megpuhul, de nem esik szét.
Amíg a töltelék hűl egy kicsit, süssük ki a palacsintákat. Egy-egy merőkanálnyi tésztát oszlassunk el egyenletesen a forró serpenyőben, és süssük mindkét oldalát aranybarnára. A kisült palacsintákat tartsuk melegen egy tál letakarásával. Amikor minden kész, jöhet a töltés: tegyünk két-három evőkanálnyi ragut a palacsinta közepére, hajtsuk be a széleit, majd tekerjük fel szorosan.
Variációk és mentességek a receptben
A mai modern konyhában elengedhetetlen, hogy felkészültek legyünk a különböző ételérzékenységekre vagy diétákra. Szerencsére ez a recept rendkívül rugalmas. A tészta elkészíthető gluténmentes lisztkeverékkel is, bár ilyenkor érdemes egy extra tojást hozzáadni a jobb összetartás érdekében. A tej kiváltható növényi alternatívákkal, például zab- vagy mandulatejjel is, ami egy plusz diós aromát adhat az ételnek.
Ha valaki a tejmentes diétát követi, a töltelék krémesítéséhez használhat kókusztejszínt vagy egyszerűen csak több almapürét. A vegetáriánusok számára a csirke helyettesíthető füstölt tofuval vagy sűrűbb húsú gombákkal, például laska- vagy barna csiperkegombával. Az alma-gomba párosítás is meglepően ízletes és laktató alternatíva lehet a húsmentes napokra.
Az ínyencek tovább fokozhatják az élvezeteket egy kevés kéksajt vagy camembert hozzáadásával a töltelékbe. A sajt ráolvad a meleg húsra és almára, létrehozva egy krémes, karakteres mártást a palacsintán belül. Ez a változat már-már éttermi színvonalúvá emeli ezt az egyszerű otthoni fogást, amit egy pohár száraz fehérborral tehetünk még emlékezetesebbé a felnőttek számára.
Tálalási tippek a vizuális élményért
Tudjuk jól, hogy először a szemünkkel eszünk, és ez különösen igaz a gyerekekre. Egy szépen tálalt étel sokkal hívogatóbb, és meghozza a kedvet a kóstoláshoz. A töltött palacsintákat tálalhatjuk egészben, vagy ferdén kettévágva, hogy látszódjon a gazdag töltelék. Egy kevés friss zöldfűszerrel, például petrezselyemmel vagy snidlinggel megszórva azonnal frissebbé válik az összhatás.
A tányér mellé kínálhatunk egy kevés könnyű tejfölös mártást vagy egy kis extra almaszószt. A színek játéka is fontos: az aranybarna palacsinta, a pirosas almahéj-darabkák és a zöld fűszerek harmóniája étvágygerjesztő látványt nyújt. Ha vendégeket várunk, a palacsintákat egy tűzálló tálba is fektethetjük, megszórhatjuk kevés sajttal, és pár percre a sütőbe tolva rápiríthatjuk azt.
Ne feledkezzünk meg a köretről sem, bár ez az étel önmagában is teljes értékű. Egy friss, ropogós zöldsaláta citrusos öntettel remekül ellensúlyozza a palacsinta laktatóságát. A gyerekeknek tálalhatjuk „batyu” formában is, egy szál leforrázott snidlinggel vagy póréhagymával összefogva a palacsinta tetejét, ami játékossá és izgalmassá teszi a vacsorát.
„A tálalás a szeretetnyelvünk vizuális megjelenése a konyhában.”
Egészségügyi előnyök és tápanyagtartalom
Ez a különleges palacsinta nemcsak finom, hanem tápanyagokban is gazdag választás. A csirkemell kiváló minőségű, sovány fehérjeforrás, amely elengedhetetlen az izmok fejlődéséhez és a szervezet regenerálódásához. Az alma pedig igazi szuperélelmiszer: tele van C-vitaminnal, flavonoidokkal és élelmi rostokkal, amelyek segítik az emésztést és erősítik az immunrendszert.
A palacsintatészta szénhidráttartalma energiát ad a nap folyamán, különösen, ha teljes kiőrlésű lisztet is használunk. A tojásban található kolin és vitaminok támogatják az agyműködést, ami a fejlődésben lévő gyerekek számára kiemelten fontos. Ha az ételt kevés zsiradékkal készítjük, és kerüljük a túlzott cukrozást, egy kiegyensúlyozott, egészséges fogást kapunk.
A házi készítésű ételek legnagyobb előnye, hogy pontosan tudjuk, mi kerül bele. Elkerülhetjük a készételekben található rejtett adalékanyagokat, tartósítószereket és a túlzott nátriumbevitelt. Ez a recept lehetővé teszi, hogy kontrolláljuk az ízeket és az összetevők minőségét, így nyugodt szívvel adhatjuk a család legkisebb tagjainak is.
Főzés gyerekekkel: tippek anyukáknak
A konyha a legjobb játszótér és tanulási helyszín a gyerekek számára. Vonjuk be őket a folyamatokba! A kisebbek segíthetnek a liszt kimérésében vagy a tészta keverésében, ami fejleszti a finommotoros készségeiket. Az alma megmosása vagy a fűszerek illatolása pedig érzékszervi fejlesztésnek is beillik. Beszélgessünk velük az alapanyagokról, meséljük el, honnan jön a tojás vagy hogyan nő az alma a fán.
A közös főzés során a gyerekek sokkal nyitottabbá válnak az új ízekre. Ha ők maguk segítettek elkészíteni a tölteléket, büszkén fogják megkóstolni a végeredményt, még akkor is, ha alapvetően bizalmatlanok a „zöldséges-gyümölcsös” húsokkal szemben. Legyünk türelmesek a lisztfelhőkkel és a kilöttyent tejjel; a közös élmény és a gyerek önbizalmának épülése sokkal többet ér, mint egy makulátlanul tiszta konyhapult.
Alakítsunk ki kis „munkaállomásokat” számukra, ahol biztonságosan tevékenykedhetnek. Használhatnak műanyag kést a puhább almák szeleteléséhez, vagy ők lehetnek a „fűszermesterek”, akik a csipetnyi sóért felelnek. Ezek a pillanatok építik a bizalmat és a kötődést, a palacsinta pedig csak az eszköz ehhez a minőségi időtöltéshez.
Gyakori hibák és hogyan kerüljük el őket
Az egyik leggyakoribb hiba, ha a palacsinta tésztája túl gumiszerű lesz. Ez általában a túlkeverés miatt történik: ha túl sokáig és túl intenzíven keverjük a lisztet a folyadékkal, a sikér túl erősen kidolgozódik. Csak addig keverjük, amíg a nagy csomók eltűnnek, a kisebb pöttyök a pihentetés alatt maguktól is feloldódnak majd. A másik kritikus pont a hőmérséklet: ha nem elég forró a serpenyő, a tészta nem sül, hanem csak szárad, ha pedig túl forró, megég, mielőtt átsülne.
A töltelék esetében a legfőbb baklövés a túlzott vizezés. Az alma önmagában is sok vizet enged, így ne adjunk hozzá extra folyadékot az elején. Ha túl sok lé marad alatta, vegyük le a fedőt, és magasabb lángon forraljuk el a felesleget, hogy a mártás krémesen vonja be a húst és a gyümölcsöt. Ügyeljünk a sózásra is: az alma édessége miatt könnyű alulsózni az ételt, ezért kóstoljunk folyamatosan.
Végül, ne töltsük meg a palacsintákat túl korán. Ha a töltött palacsinták hosszú ideig állnak a tálaláson előtt, a tészta magába szívja a töltelék nedvességét és elveszíti tartását. A legjobb, ha frissen, közvetlenül a fogyasztás előtt állítjuk össze a tekercseket. Ha mégis előre kell dolgoznunk, a tésztát és a ragut tároljuk külön, és csak tálaláskor melegítsük össze őket.
Szezonalitás és fenntarthatóság
Bár alma és csirke egész évben elérhető, ez az étel különösen ősszel és télen esik jól, amikor vágyunk a melengető, fűszeresebb ízekre. Próbáljunk meg helyi termelőktől vásárolni a piacon; a hazai almafajták sokszínűsége lenyűgöző, és támogatjuk vele a helyi gazdaságot. A szezonalitás figyelembevétele nemcsak környezettudatos döntés, hanem az ételeink minőségét is javítja, hiszen a frissen szedett gyümölcsnek nincs párja.
A fenntarthatóság jegyében a megmaradt sült csirkét is felhasználhatjuk ehhez a recepthez. A maradékmentés egyik legfinomabb módja, ha a tegnapi sültet felkockázzuk, és egy gyors almás párolással új életet lehelünk belé. A konyhai hulladék csökkentése és az alapanyagok tisztelete fontos érték, amit a gyerekeinknek is átadhatunk a példánkon keresztül.
A palacsinta alapvetően egy alacsony ökológiai lábnyomú étel, főleg ha odafigyelünk a forrásokra. A tojás és a tej kiválasztásakor keressük a fenntartható gazdálkodásból származó termékeket. Minden apró döntés számít, és a tudatos konyhavezetés nemcsak az egészségünknek, hanem a bolygónknak is jót tesz.
Hogyan tegyük még különlegesebbé
Ha egy kis extra „csavart” szeretnénk vinni a receptbe, próbáljuk ki a panírozott, rántott változatot. A megtöltött palacsintákat mártsuk lisztbe, tojásba és zsemlemorzsába, majd süssük ki bő olajban. Ez a „Hortobágyi módra” emlékeztető megoldás egy ropogós külsőt ad az ételnek, ami izgalmas kontrasztot alkot a puha almás belsővel. Ez a változat különösen ünnepi alkalmakkor vagy vendégváró falatként arathat nagy sikert.
Egy másik lehetőség a tészta ízesítése. Adhatunk a palacsintatésztához finomra vágott zöldfűszereket vagy egy kevés reszelt parmezánt, így maga a tészta is karakteresebb lesz. Az almás töltelék mellé szórhatunk pirított diót vagy fenyőmagot is, ami egy plusz ropogós textúrát és mély, pörkölt aromát kölcsönöz a fogásnak. A lehetőségeknek csak a képzeletünk szab határt.
Ne feledkezzünk meg a tálaláshoz használt szószokról sem. Egy könnyű, mézes-mustáros öntet vagy egy kapros joghurtmártás tökéletesen kiegészíti az almás-csirkés palacsintát. Ezek a kiegészítők segítenek abban, hogy az étel ne legyen száraz, és minden falat egy újabb felfedezés maradjon. Kísérletezzünk bátran, és találjuk meg a családunk saját, kedvenc variációját!
Az almás-csirkés palacsinta mint közösségi élmény
A főzés és az étkezés ereje a közösségalkotásban rejlik. Ez az étel tökéletes alapja egy baráti vacsorának vagy egy nagy családi összejövetelnek. Készíthetünk egy „palacsinta-bárt”, ahol a kisütött tészták mellé többféle tölteléket, köztük az almás-csirkéset is kitesszük, és mindenki maga állíthatja össze a saját kedvencét. Ez a kötetlen forma segít abban, hogy a házigazda is részt vehessen a beszélgetésben, ne csak a konyhában szorgoskodjon.
Az ételek megosztása, az ízek megvitatása és a közös asztal körüli nevetés az, ami igazán emlékezetessé tesz egy étkezést. Az almás-csirkés palacsinta különlegessége beszédtémát ad, hiszen sokak számára újdonság ez a párosítás. Legyünk büszkék a kreativitásunkra, és osszuk meg másokkal is a receptet, terjesztve ezzel a modern, otthoni gasztronómia örömét.
Végül, emlékezzünk rá, hogy a legfontosabb összetevő mindig a szeretet és a figyelem, amivel az ételt készítjük. Legyen szó egy gyors hétköznapi vacsoráról vagy egy ráérős vasárnapi ebédről, az almás-csirkés palacsinta mindig egy kis melegséget és különlegességet visz az asztalra, emlékeztetve minket arra, hogy az egyszerű dolgokból is születhetnek csodák.
Gyakran Ismételt Kérdések a Különleges almás-csirkés palacsintáról
Milyen típusú csirkehúst érdemes leginkább használni? 🍗
A legalkalmasabb a csirkemell filé, mert ez a leggyorsabban elkészülő és legsoványabb rész, amely tökéletesen átveszi az alma és a fűszerek aromáját. Ha valaki szaftosabb töltelékre vágyik, használhat kicsontozott csirkecombot is, de ebben az esetben a párolási idő kicsit hosszabb lehet, hogy a hús teljesen megpuhuljon.
Nem lesz túl édes az étel az almától? 🍎
Nem, az alma inkább egyfajta természetes ízfokozóként és selymesítőként működik. A fűszerek, mint a só, a bors és a kakukkfű, ellensúlyozzák a gyümölcscukrot, így a végeredmény egy kifinomult, sós-pikáns ízvilág lesz. Fontos, hogy ne adjunk hozzá cukrot, hagyjuk, hogy az alma természetes zamata érvényesüljön.
Lehet-e előre elkészíteni a tölteléket? ⏳
Igen, a töltelék akár egy nappal korábban is elkészíthető és hűtőben tárolható. Sőt, az ízeknek még jót is tesz, ha van idejük összeérni. Tálalás előtt azonban érdemes serpenyőben vagy mikrohullámú sütőben alaposan átmelegíteni, mielőtt a palacsintákba töltenénk.
Hogyan érhetem el, hogy ne szakadjon el a palacsintatészta? 🥞
A titok a pihentetésben és a tojások számában rejlik. Legalább 30 perc pihentetés szükséges a hűtőben, hogy a sikér szerkezete stabilizálódjon. Ha mégis szakadna, adjunk hozzá egy extra tojást vagy egy kevés lisztet. Ügyeljünk arra is, hogy a serpenyő kellően forró legyen, mielőtt beleöntjük az első adagot.
Milyen köretet ajánlasz mellé? 🥗
Mivel a palacsinta önmagában is tartalmaz szénhidrátot, fehérjét és rostot, egy könnyű friss saláta a legjobb választás. Egy citromos-olívaolajos öntettel készült madársaláta vagy rukkola remekül kiegészíti a töltelék krémességét. Ha tartalmasabb étkezésre vágyunk, egy kevés párolt jázminrizs is illik mellé.
Fagyasztható-e a kész, töltött palacsinta? ❄️
Igen, a megtöltött palacsinták jól bírják a fagyasztást. Érdemes őket egyenként folpackba csomagolni, hogy ne ragadjanak össze. Felengedés után sütőben, kevés sajttal megszórva érdemes újramelegíteni őket, így visszakapják friss állagukat és ízüket.
Milyen almát válasszak, ha nem szeretem a túl savanyú ízeket? 🍏
Ebben az esetben válasszunk édesebb, aromásabb fajtákat, mint a Golden Delicious vagy a Gala. Ezek az almák sütés közben nagyon lágyak és édesek lesznek, ami még selymesebbé teszi a csirkés ragut. Ha pedig éppen a savanykásabb kontrasztot kedveljük, maradjunk a Granny Smith vagy a Jonathan típusoknál.
Leave a Comment