Repül az idő, és néha bele sem gondolunk, hogy egy teljes évtized telt el azóta, hogy a 2014-es év kismamái izgatottan lapozgatták a névválasztási tanácsadókat. Akkoriban a világ még kicsit más arcát mutatta, a közösségi média éppen csak kezdte teljesen átszőni a mindennapjainkat, és a babavárás intimebb pillanatait még ritkábban osztottuk meg a nagyvilággal. Mégis, a névválasztási szokások már akkor is hűen tükrözték a társadalmi változásokat, a vágyainkat és azt a kulturális közeget, amelyben éltünk. Visszatekintve tíz év távlatából, a lánynevek toplistája egy izgalmas időkapszula, amely mesél a hagyományok tiszteletéről és a modernitás iránti olthatatlan vágyról egyaránt.
A 2014-es év statisztikái szerint a magyar szülők előszeretettel választottak olyan neveket, amelyek lágy hangzásúak, gyakran magánhangzóra végződnek, és hordoznak magukban egyfajta időtlen eleganciát. Nem csupán egy azonosítót kerestek a gyermekeiknek, hanem egy olyan sorsjegyet, amely egyszerre teszi őket különlegessé és segíti az integrációjukat a globális világba. Ebben az időszakban vált igazán láthatóvá az a trend, hogy a klasszikus magyar nevek mellett egyre nagyobb teret hódítottak a nemzetközileg is könnyen kiejthető, rövid és dallamos változatok.
A Hanna név megkérdőjelezhetetlen egyeduralma
Ha a tíz évvel ezelőtti toplistákról beszélünk, egyszerűen lehetetlen megkerülni a Hanna nevet. Ez a bibliai eredetű, héber gyökerekkel rendelkező név 2014-ben már évek óta betonbiztosan tartotta az első helyét a népszerűségi listákon. De vajon mi titka ennek a pár betűnek, amiért szülők ezrei döntöttek mellette? A Hanna sikerének egyik kulcsa a hihetetlen rugalmassága: egyszerre hangzik komolyan egy felnőtt nő viselőjén, és becézhető kedvesen egy kislány számára. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a név szinte minden idegen nyelven ugyanúgy hangzik, ami a külföldi utazások és a nemzetközi karrier korában hatalmas előnyt jelentett a szülők szemében.
A Hanna név jelentése „kegyelem” vagy „könyörület”, ami önmagában is egyfajta szakrális és mély tartalmat kölcsönzött a névnek. A szülők 2014-ben gyakran hivatkoztak arra, hogy a név egyszerűsége és tisztasága fogta meg őket leginkább. Ebben az időszakban a minimalizmus nemcsak a lakberendezésben, hanem a névválasztásban is hódított. A felesleges cicomáktól mentes, rövid és ütős nevek korszaka volt ez, ahol a Hanna tökéletesen megtestesítette a modern magyar kislány eszményképét.
A névválasztás 2014-ben már nem csupán családi hagyomány volt, hanem egyfajta önkifejezési forma, ahol a szülők a Hanna névvel az időtlen értékeket és a modern nyitottságot ötvözték.
Érdekes megfigyelni, hogy a Hanna népszerűsége hogyan hatott más, hasonló hangzású nevekre is. Sokan, akik szerették volna elkerülni a „túlzottan gyakori” jelzőt, de maradnának a stílusnál, elkezdték felfedezni a Johanna vagy a Hanna-Liza kettős neveket. Azonban a statisztikák könyörtelenek: 2014-ben a sima, egyszerű Hanna volt az a név, amellyel a legtöbb óvodai jelet el kellett látni a ruhákon. Ez a dominancia olyannyira erős volt, hogy szinte minden baráti társaságban akadt legalább egy kis Hanna abban az évben.
Az Anna név örök ragyogása és a hagyományok tisztelete
Míg a Hanna a modern csúcsokat ostromolta, addig az Anna név megmutatta, hogy a klasszikus értékek soha nem mennek ki a divatból. Az Anna 2014-ben is stabilan a második helyet foglalta el, bizonyítva, hogy a magyar szülők egy jelentős része továbbra is bízik a több évszázados tradíciókban. Ez a név olyan, mint egy jó minőségű kasmírpulóver: soha nem lesz ódivatú, és minden élethelyzetben megállja a helyét. Az Anna névben ott rejlik a nagymamák emléke és a jövő ígérete is.
Az Anna népszerűsége 2014-ben részben annak is köszönhető volt, hogy rendkívül jól kombinálható más nevekkel. Ebben az időszakban kezdett igazán felfutni a két keresztneves rendszer, és az Anna szinte mindenhez passzolt. Legyen szó Anna-Máriáról, Anna-Belláról vagy Anna-Lucáról, a név stabil alapot biztosított a kreatívabb szülői elképzeléseknek is. Ráadásul az Anna név rövid, könnyen leírható, és a gyerekek is hamar megtanulják kiejteni, ami a praktikus szempontokat figyelembe vevő szülők számára sem volt utolsó szempont.
A vallási kötődés és a névnapi hagyományok szintén erősítették az Anna pozícióját. Július 26-a, Anna napja, Magyarországon hagyományosan nagy ünnep, sok településen ekkor tartják a búcsút, és az Anna-bálok kultusza is hozzájárult a név presztízséhez. 2014-ben a szülők úgy érezték, hogy az Anna névvel egyfajta biztonságot és stabilitást adnak a lányuknak egy gyorsan változó világban. Nem akartak kockáztatni túl extrém nevekkel, inkább maradtak a jól bevált, elegáns választásnál.
A természet ihlette nevek: Jázmin és Boglárka
A 2014-es esztendőben a toplisták elején két gyönyörű virágnév is tündökölt: a Jázmin és a Boglárka. Ez a trend jól mutatta, hogy a szülők vágytak a természetessége és a lágy, nőies kisugárzásra. A Jázmin név térnyerése különösen izgalmas, hiszen az ezredforduló után indult el egy meredeken felfelé ívelő pályán. A név egzotikus, mégis könnyen befogadható csengése sokakat elvarázsolt. A Közel-Kelet illatait és a Disney-mesék hercegnőit idéző név 2014-ben a harmadik legnépszerűbb választás volt.
A Jázmin név sikerét részben a popkultúra is táplálta, de a magyar fülnek is kedves volt a hangzása. A név jelentése maga a virág, amely a tisztaság és a kedvesség szimbóluma. Sokan azért választották ezt, mert valami mást kerestek, mint a hagyományos Mária vagy Erzsébet, de mégsem akartak túl elrugaszkodni a magyar nyelv sajátosságaitól. A Jázmin név lágy „j” és „sz” hangjai különleges zeneiséget adnak a névnek, ami a kismamák számára gyakran döntő érv volt a választásnál.
Ezzel szemben a Boglárka a hamisítatlan magyar hagyományokat képviselte a toplisták első tíz helyezettje között. Míg a Jázminnak volt egy nemzetközi felhangja, a Boglárka ízig-vérig hazai maradt. A név eredetileg egy boglárka nevű virágról és az ékszerekről kapta a nevét, jelentése pedig „fényes”, „ékszer”. 2014-ben a Boglárka név választása egyfajta tisztelgés volt a magyar nyelv szépsége előtt. Annak ellenére, hogy külföldiek számára nehezebben kiejthető a „gy” és „r” hangok miatt, a hazai szülők kitartottak mellette, mert egyfajta nemzeti öntudatot és bájt sugárzott.
| Helyezés | Név | Újszülöttek száma |
|---|---|---|
| 1. | Hanna | 1856 |
| 2. | Anna | 1245 |
| 3. | Jázmin | 1023 |
| 4. | Luca | 987 |
| 5. | Zoé | 945 |
| 6. | Boglárka | 912 |
| 7. | Léna | 876 |
| 8. | Emma | 854 |
| 9. | Zsófia | 812 |
| 10. |
A rövid nevek forradalma: Zoé és Léna
Tíz évvel ezelőtt már egyértelműen látszott, hogy a hosszú, többszótagos nevek kezdenek háttérbe szorulni. A Zoé és a Léna nevek üstökösként robbantak be a köztudatba, és 2014-ben már az élvonalban foglaltak helyet. Ezek a nevek a modern szülői attitűdöt tükrözték: legyenek rövidek, dinamikusak és mentesek a bonyolult becézési formáktól. A Zoé név, amely görögül „életet” jelent, különösen vonzó volt a fiatalabb generációk számára. Nemcsak azért, mert divatosnak számított, hanem mert egyfajta pozitív életszemléletet is sugallt.
A Zoé név körüli rajongás érdekes szociológiai jelenség volt. Sokan úgy érezték, hogy ez a név kitörést jelent a megszokott sémákból, és egyfajta világpolgári identitást kölcsönöz a gyereknek. A név írásmódja is változatos volt az akkori szabályozások keretein belül, de a legtöbben maradtak az egyszerű, magyarított formánál. 2014-ben a Zoé már nem számított „külföldieskedőnek”, hanem a magyar névtár szerves és kedvelt részévé vált, amit mi sem bizonyít jobban, mint az előkelő ötödik helyezése.
Hasonló utat járt be a Léna is. Ez a név, amely eredetileg a Magdaléna vagy a Heléna becézett formája volt, önállósodott, és 2014-re az egyik legkeresettebb lánynévvé vált. A Léna hangzása lágy, dallamos, és van benne egyfajta megfoghatatlan elegancia. A szülők szerették, hogy nem igényel különösebb becézést, hiszen önmagában is kedvesen cseng. A rövid nevek térnyerése mögött ott állt az a praktikus megfontolás is, hogy a gyerekek hamarabb megtanulják leírni a saját nevüket, és a hivatalos ügyintézés során is kevesebb a hibalehetőség.
A Luca név titokzatos vonzereje
A 2014-es toplista egyik legstabilabb szereplője a Luca volt. Ez a név különleges helyet foglal el a magyar kultúrában, hiszen a Luca-naphoz kötődő népszokások mélyen beépültek a közösségi tudatba. Ugyanakkor a név hangzása rendkívül modernnek hatott tíz évvel ezelőtt is. A Luca név a latin „lux”, azaz „fény” szóból ered, és ez a jelentéstartalom sok szülőt inspirált a választáskor. Egy kislány, aki fényt hoz a család életébe – ennél szebb üzenetet nehéz lenne találni.
A Luca név népszerűsége azért is érdekes, mert sikeresen hidalta át a generációs szakadékokat. Míg az idősebbeknek a népi hagyományok jutottak eszébe róla, addig a fiatal szülőknek egy sikkes, rövid és nemzetközileg is értelmezhető név volt. Érdekes módon a Luca név külföldön (például Olaszországban) gyakran férfinévként használatos, de Magyarországon ez a kettősség sosem okozott zavart, sőt, inkább egyfajta különleges karaktert adott a névnek.
2014-ben a Luca választása egyfajta középutat jelentett a túl modern Zoé és a túl hagyományos Anna között. Volt benne egy csipetnyi pajkosság, de megvolt benne a méltóság is. A statisztikák azt mutatják, hogy a név népszerűsége egyenletes volt az egész országban, nem korlátozódott csak a nagyvárosokra vagy bizonyos társadalmi rétegekre. A Luca név egyszerűen „működött”, és tíz év elteltével is azt láthatjuk, hogy az akkori kis Lucák büszkén viselik ezt a fénnyel teli nevet.
A 2014-es év névadási szokásai jól mutatják a magyar családok vágyát az egyensúlyra: a múlt értékeinek megőrzésére és a jövő felé való nyitásra egyaránt.
Emma és Zsófia: A bölcsesség és a nemesség találkozása
A toplista nyolcadik és kilencedik helyén két olyan név állt 2014-ben, amelyek mély történelmi gyökerekkel rendelkeznek: az Emma és a Zsófia. Az Emma név visszatérése a divatba egyfajta „vintage” hullám része volt, amely nemcsak az öltözködésben, hanem a névadásban is megjelent. Ez a germán eredetű név, melynek jelentése „teljes” vagy „mindenséget átfogó”, az egész világon rendkívül népszerűvé vált ebben az időszakban. A magyar szülők is felismerték a benne rejlő finomságot és erőt.
Az Emma név népszerűségét növelte, hogy számos irodalmi műben és filmben is feltűnt, mint erős és független karakterek neve. 2014-ben az Emma név választása egyfajta tudatosságot is tükrözött: a szülők olyan nevet kerestek, amely intelligens és kifinomult benyomást kelt. Ez a név nem akart harsány lenni, mégis mindenki odafigyelt rá. Az Emma sikerét az is segítette, hogy szinte minden vezetéknévvel jól cseng, legyen az hosszú vagy rövid, magyaros vagy idegen hangzású.
A Zsófia név pedig a „bölcsesség” megtestesítőjeként maradt a toplistán. Ez a görög eredetű név évszázadok óta a magyar arisztokrácia és a polgárság kedvelt választása volt. 2014-ben a Zsófia név választása azt üzente, hogy a szülők értékelik a műveltséget és a hagyományos női értékeket. Bár a Zsófia egy hosszabb név, a becézési formái (Zsófi, Zsófika) rendkívül kedvessé és közvetlenné teszik a mindennapokban. Érdekes, hogy míg sok név jön és megy a divatban, a Zsófia tíz évvel ezelőtt is ugyanolyan stabilan tartotta magát, mint azóta bármikor.
A Flora és a virágnevek másodvirágzása
A toplista tizedik helyén 2014-ben a Flóra állt, ami tovább erősítette a virágnevek dominanciáját. A Flóra név a római mitológiában a virágok és a tavasz istennője volt, így a név viselője számára egyfajta örök megújulást és szépséget ígért. Ez a név különösen azok körében volt népszerű, akik szerették a klasszikus latin hangzást, de elkerülnék a túl gyakori neveket. A Flóra névben van valami éthosz és tisztaság, ami tíz évvel ezelőtt is vonzotta a kismamákat.
A Flóra mellett más virágnevek is fel-felbukkantak a bővebb toplistákon, mint például a Lili, a Viola vagy a Rózsa modernizált változatai. Ez a trend azt mutatta, hogy a szülők szerették volna a gyermekeiket a természet szépségeivel azonosítani. A virágnevek lágy hangzása tökéletesen illett ahhoz a képhez, amelyet a 2014-es szülők egy kislányról alkottak: legyen kedves, szép és természetes. A Flóra név ráadásul remekül illeszkedik a nemzetközi trendekbe is, hiszen Európa-szerte ismert és kedvelt név.
Érdemes megjegyezni, hogy a Flóra népszerűsége azóta is töretlen, sőt, bizonyos körökben még feljebb is kúszott a listán. Ez azt jelzi, hogy amit tíz évvel ezelőtt elindítottak a szülők, az egy tartós és fenntartható irányvonalnak bizonyult a magyar névadási kultúrában. A virágnevek nem csupán múló hóbortnak tűntek, hanem a magyar identitás és a természetszeretet modern kifejezésmódjává váltak.
Mi befolyásolta a választást 2014-ben?
Amikor tíz év távlatából elemezzük a neveket, fontos látni a hátteret is. 2014-ben a szülők információforrásai már jelentősen átalakultak. Míg korábban a családi Biblia vagy a névnaptár volt az irányadó, addig tíz évvel ezelőtt már az internetes fórumok, a „babás” weboldalak és a különböző névgenerátorok domináltak. A kismamák online közösségekben vitatták meg a lehetséges neveket, szavazásokat indítottak, és figyelték, hogy melyik névhez milyen jelentéstartalmat társítanak mások.
A popkultúra hatása is tagadhatatlan volt. Bár Magyarországon a névadást szigorú szabályok (az MTA Nyelvtudományi Intézetének listája) korlátozzák, a külföldi sorozatok, filmek és a hírességek gyermekeinek nevei beszivárogtak a magyar köztudatba. 2014-ben például a Trónok harca vagy más kultikus sorozatok népszerűsége már éreztette hatását, bár a listák élére még nem tudtak betörni az igazán extrém nevek. A szülők többsége maradt a biztonságos, de modern választásoknál, amit a Hanna vagy a Zoé sikere is jól példáz.
A vallási hagyományok és a családi örökség szerepe ugyan csökkent, de nem tűnt el teljesen. Sok családban továbbra is fontos volt, hogy a nagymama neve valamilyen formában megjelenjen, de 2014-ben ezt már gyakran második keresztnévként vagy a név egy modernebb változatában valósították meg. Az Erzsébetből Eliza lett, a Máriából Mia vagy Marilla. Ez a fajta kreatív névátalakítás jellemezte az akkori időszakot, ahol a múlt tisztelete találkozott a jelen egyediségével.
A kettős keresztnevek és az egyediség keresése
2014-ben egyre többen érezték úgy, hogy egyetlen keresztnév nem elég a gyermekük különlegességének kifejezésére. A kettős keresztnevek használata ekkor élte egyik aranykorát. Nem ritkán találkozhattunk olyan kombinációkkal, mint a Hanna Zoé, az Anna Léna vagy a Jázmin Boglárka. Ez a megoldás gyakran a szülők közötti kompromisszum eredménye volt, de sokszor egyszerűen csak a név hangzásának gazdagítása volt a cél. A kettős nevek lehetővé tették, hogy a gyereknek legyen egy „hagyományos” és egy „modern” neve is egyszerre.
Az egyediségre való törekvés azonban néha furcsa irányokat is vett. 2014-ben kezdtek elterjedni a ritkább, olykor archaikus nevek újraértelmezései is. Olyan nevek bukkantak fel a statisztikák alsóbb régióiban, mint az Adelina, a Lotti vagy a Mira. Ezek a nevek még nem voltak toplistásak, de már jelezték, hogy a szülők egy része unja a tömegneveket, és valami olyat keres, ami ritkábban hangzik el a játszótéren. Ez a folyamat azóta csak felerősödött, de tíz éve még a Hanna-Anna-Jázmin triumvirátus uralta a közízlést.
A névválasztás pszichológiája 2014-ben már sokat foglalkozott azzal, hogy a név hogyan befolyásolja a gyermek későbbi esélyeit. A szülők tudatosan kerültek olyan neveket, amelyekhez negatív sztereotípiák társultak, és keresték azokat, amelyek sikert, intelligenciát és magabiztosságot sugalltak. A Zsófia vagy az Emma név választása mögött gyakran ez a fajta tudatos jövőtervezés állt. Azt szerették volna, ha a lányuk neve minden ajtót megnyit előtte, akár itthon, akár külföldön képzeli el az életét.
A hangtan szerepe a névválasztásban
Ha megvizsgáljuk a 2014-es toplistát, feltűnő a magánhangzók dominanciája. A magyar szülők fülének a tíz évvel ezelőtti trendek szerint a lágy, nyitott hangzások voltak a legkedvesebbek. Szinte az összes népszerű név „a” betűre végződött, ami a magyar nyelvben a nőiesség egyik legfőbb hordozója a nevek terén. A Hanna, Anna, Luca, Boglárka, Léna, Zsófia, Flóra mind ezt a mintát követik. Ez a fonetikai egységesség egyfajta harmóniára való törekvést jelez.
A mássalhangzók tekintetében a lágyabb „l”, „n”, „m” és „j” hangok voltak túlsúlyban. Ezek a hangok barátságosabb, könnyebben megjegyezhető hangzatot adnak a névnek. A keményebb, pattogósabb mássalhangzókat tartalmazó nevek ekkoriban kevésbé voltak népszerűek. A szülők ösztönösen olyan neveket kerestek, amelyeket „jó kimondani”, amelyeknek van egyfajta belső dallama. Ez a zeneiség különösen fontos volt a kismamák számára, akik gyakran már a várandósság alatt mondogatták, ízlelgették a választott nevet.
A nevek hossza is beszédes: a két-három szótagos nevek voltak a legnépszerűbbek. Ez a hosszúság éppen ideális ahhoz, hogy a névnek legyen karaktere, de ne legyen túl nehézkes a mindennapi használat során. A 2014-es toplista nevei szinte kivétel nélkül ilyenek. Ez a strukturális hasonlóság azt mutatja, hogy létezik egyfajta kollektív esztétikai érzék, amely meghatározza, mit tartunk „szépnek” egy adott korszakban. Tíz évvel ezelőtt ez a szépség a lágyságban és a kiegyensúlyozottságban rejlett.
Regionális különbségek és társadalmi hatások
Bár az országos toplista egységes képet mutat, 2014-ben is megfigyelhetőek voltak regionális eltérések. Budapesten és a nagyvárosokban hamarabb megjelentek a modernebb, nemzetközibb hangzású nevek, mint a Zoé vagy a Léna. Ezzel szemben a vidéki településeken, kisebb falvakban a hagyományosabb nevek, mint az Anna vagy a Zsófia, még erősebben tartották magukat. Ez a különbség a társadalmi mobilitással és az információs hálózatok sűrűségével is magyarázható.
A társadalmi státusz és a névválasztás közötti összefüggés 2014-ben is téma volt a kutatók körében. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyakran választottak olyan neveket, amelyek történelmi vagy irodalmi háttérrel rendelkeztek (például Emma, Flóra), míg a populárisabb, média által sugallt nevek szélesebb körben terjedtek el. Azonban a Hanna név érdekessége pont az volt, hogy minden társadalmi rétegben egyformán népszerűvé vált, valódi „népnévvé” emelkedve.
A gazdasági környezet is közvetetten hatott a névadásra. 2014-ben Magyarország már túl volt a válság nehezén, és a családok kezdtek optimistábban tekinteni a jövőbe. Ez az optimizmus tükröződött a nevek jelentésében is: sok volt az „élet”, „fény”, „kegyelem” jelentésű név a listákon. A szülők a névvel is pozitív útravalót akartak adni gyermekeiknek, bízva abban, hogy a név viselője szerencsés és boldog életet él majd.
Hogyan tekintünk vissza ezekre a nevekre ma?
Tíz év elteltével a 2014-es toplistás nevek már nem csupán statisztikai adatok, hanem hús-vér gyerekek, akik ma már iskoláskorúak. Amikor ma végigmegyünk egy iskola folyosóján, és halljuk a Hanna, Zoé vagy Luca neveket, az egy egész generáció identitását idézi fel. Ezek a nevek jól vizsgáztak az idő próbáján: nem váltak nevetségessé vagy elavulttá, sőt, nagy részük ma is ott van a legnépszerűbbek között.
A 2014-es névválasztási hullám egyik legnagyobb tanulsága, hogy a szülők ösztönei gyakran megelőzik a tudatos trendkövetést. Akik akkor Hannának vagy Annának nevezték el a kislányukat, egy olyan közösségi ízléshez csatlakoztak, amely azóta is meghatározó Magyarországon. Ugyanakkor látható az is, hogy a nevek divatja lassabban változik, mint például az öltözködésé: tíz év nem volt elég ahhoz, hogy ezek a nevek teljesen kikopjanak, csupán a sorrendjük alakult át kicsit.
Visszatekintve, 2014 egyfajta aranykor volt a lánynevek tekintetében: volt benne elég bátorság az újításhoz (Zoé, Léna), de volt benne elég tisztelet a gyökerek iránt is (Anna, Boglárka). Ez az egyensúly tette az akkori toplistát annyira sikeressé és maradandóvá. A ma szülői generációja sokat tanulhat ebből az időszakból, leginkább azt, hogy a legjobb nevek azok, amelyek tíz év múlva is ugyanolyan kedvesen csengenek, mint amikor először kimondtuk őket az ultrahangos vizsgálat után.
A névadás felelőssége és öröme semmit sem változott az elmúlt évtizedben. Bár a nevek jönnek és mennek, a szándék ugyanaz marad: megtalálni azt a tökéletes szót, amely egy életen át kíséri a legfontosabb kincsünket. 2014 lánynevei méltó módon képviselték ezt a törekvést, és ma is emlékeztetnek minket arra a korszakra, amikor a Hanna és az Anna névvel indult el egy új generáció a nagybetűs élet útján.
Gyakran ismételt kérdések a 2014-es lánynevekről
Miért volt ennyire népszerű a Hanna név 2014-ben? 🌟
A Hanna népszerűsége a nemzetközi hangzásnak, a rövid, könnyen kiejthető formának és a pozitív bibliai jelentésnek köszönhető. Szinte minden nyelvben használatos, ami vonzó volt a globális gondolkodású szülőknek.
Melyik név volt a legnagyobb meglepetés a tíz évvel ezelőtti toplistán? 😲
A Zoé név gyors felemelkedése sokakat meglepett, hiszen viszonylag rövid idő alatt került az élmezőnybe, megelőzve sok hagyományos magyar nevet.
Mennyire voltak divatosak a virágnevek tíz éve? 🌸
Rendkívül! A Jázmin, a Boglárka és a Flóra is az első tízben szerepelt, ami mutatja a szülők természetközeli és romantikus névválasztási kedvét.
Visszaszorultak-e a hagyományos nevek, mint a Mária vagy az Erzsébet? 👵
Igen, 2014-ben ezek a nevek újszülötteknél már ritkán fordultak elő első keresztnévként. Inkább ezek modernebb változatai (pl. Mia, Eliza) vagy második keresztnévként való használatuk volt jellemző.
Befolyásolták a celebek a névválasztást Magyarországon? 🎤
Bár volt hatásuk, a magyar szülők 2014-ben még konzervatívabbak voltak, és az MTA szabályozása is gátat szabott a túl extrém, hírességek ihlette nevek elterjedésének.
Mi volt a jellemző a nevek hosszára abban az időben? 📏
A rövid, 2-3 szótagos nevek voltak a legnépszerűbbek. A szülők keresték a praktikus, jól becézhető vagy becézést nem igénylő formákat.
Változott-e jelentősen a toplista az elmúlt tíz évben? 🔄
A nevek nagy része ma is népszerű, de a sorrend változott. Néhány név, mint a Hanna vagy az Anna, tartósan az élen maradt, míg mások, például a Léna, még előrébb törtek.
Leave a Comment