Mindent, amit a szülés előtti táppénzről (CSED) tudni érdemes 2025-ben

A gyermekvárás időszaka tele van izgalommal, tervezgetéssel és természetesen némi bizonytalansággal is, különösen, ha az anyagi biztonságról van szó. Magyarországon a családtámogatási rendszer egyik legfontosabb pillére a csecsemőgondozási díj, ismertebb nevén a CSED, amely a szülést követő első hónapokban hivatott pótolni a kieső jövedelmet. 2025-ben is kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kismamák tisztában legyenek a jogosultsági feltételekkel, az igénylés menetével és az ellátás pontos összegével, hiszen ez az alapja a nyugodt babavárásnak. Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre vesszük végig a szabályozás minden apró részletét, hogy Önnek csak a legfontosabbal, a születendő gyermekével kelljen foglalkoznia.

A csecsemőgondozási díj alapvető fogalma és rendeltetése

A CSED egy biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság idejére jár az édesanyáknak. Nem szabad összetéveszteni a betegszabadsággal vagy a várandósság alatti táppénzzel, bár a köznyelvben sokszor „szülés előtti táppénzként” hivatkoznak rá, ha az anya már a kiírt időpont előtt igénybe veszi. Elsődleges célja, hogy a gyermek születését követő első 168 napban, azaz nagyjából fél évig, biztosítsa a család megélhetését.

Ez az ellátási forma különleges helyet foglal el a magyar szociális hálóban, mivel 2021 júliusa óta az összege rendkívül kedvezővé vált. Míg korábban a korábbi jövedelem 70 százalékát tette ki, addig ma már a naptári napi alap 100 százalékát kapják meg az érintettek. Ez azt jelenti, hogy a CSED folyósítása alatt az édesanya több pénzt kaphat kézhez, mint amennyit korábban munkabérként hazavitt, hiszen az ellátásból kizárólag személyi jövedelemadót vonnak, társadalombiztosítási járulékot nem.

A csecsemőgondozási díj 2025-ben is az egyik legvonzóbb családtámogatási elem, hiszen a korábbi bruttó jövedelem teljes egészét alapul veszi a számítás során.

A jogszabályi háttér szigorúan meghatározza, ki és milyen feltételekkel válhat jogosulttá erre az összegre. A rendszer a folyamatos biztosítási jogviszonyt díjazza, így ösztönözve a munkavállalást a gyermekvállalás előtt. Fontos tudni, hogy a CSED nem alanyi jogon jár, mint például a családi pótlék, hanem előzetes járulékfizetéshez kötött.

Ki jogosult a csecsemőgondozási díjra 2025-ben

A jogosultság legfontosabb feltétele, hogy az édesanyának a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie. Ez a 365 nap nem feltétlenül kell, hogy egybefüggő legyen, több rövidebb munkaviszonyból vagy egyéb biztosítási jogviszonyból is összeadódhat. A lényeg, hogy a szülés napjától visszafelé számított két évben meglegyen a szükséges napok száma.

Biztosítottnak minősülnek a munkaviszonyban állók, az egyéni és társas vállalkozók, valamint azok is, akik mezőgazdasági őstermelőként fizetik a járulékokat. Emellett bizonyos speciális élethelyzetek is beleszámítanak a bűvös 365 napba. Ilyen például a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, amennyiben az egy évnél hosszabb ideig tartott, de legfeljebb 180 napot lehet így elismertetni.

Szintén jogosulttá válhat az az anya, akinek a biztosítási jogviszonya a szülés napját megelőzően megszűnt, de az a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül következik be. Ha a biztosítás megszűnése után az anya baleseti táppénzt kapott, és annak ideje alatt vagy a megszűnést követő 28 napon belül szül, szintén megnyílik a jogosultság. Ezek a szabályok védőhálót nyújtanak azoknak a kismamáknak, akik a várandósság alatt veszítik el állásukat.

Mely időszakok számítanak bele a biztosítási időbe

A 365 nap kiszámítása során sokan bizonytalanok, hogy pontosan mit is vehetnek figyelembe. A munkában töltött napokon túl ide tartozik a táppénz, a baleseti táppénz, a korábbi gyermek után kapott CSED, GYED vagy GYES időszaka is. Ez rendkívül fontos a „testvér-gyed” néven ismert jelenség szempontjából, amikor a gyerekek kis korkülönbséggel érkeznek.

Ha az édesanya két gyermek születése között nem tér vissza a munkaerőpiacra, mert még az első gyermekével van otthon, a korábbi ellátások ideje biztosítási időnek minősül. Ezáltal a második, harmadik gyermek után is jogosulttá válik a csecsemőgondozási díjra, feltéve, hogy az első gyermek születésekor megvolt a szükséges jogviszonya. Ez a folytonosság stabilitást ad a többgyermekes családoknak.

A felsőoktatásban résztvevők esetében a hallgatói jogviszony igazolása elengedhetetlen. A 2025-ös szabályok értelmében a diplomás CSED is elérhető azok számára, akik tanulmányaik alatt vagy közvetlenül azok befejezése után válnak szülővé. Bár ennek összege eltér a munkaviszony alapján számítottól, mégis jelentős segítséget jelent a fiatal felnőtteknek az életkezdéshez.

A CSED összege és a kifizetés mértéke

A CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizetett összeg megegyezik a korábbi bruttó bérrel, amiből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra. Mivel a munkabérből általában 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is vonnak, a CSED nettó összege magasabb lesz, mint a korábbi nettó fizetés.

A számítás alapja általában a szülést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napnyi jövedelem. Ha nincs meg a 180 napnyi jövedelem, de van legalább 120 nap, akkor azzal számolnak. Ha ennél is kevesebb a figyelembe vehető napok száma, akkor a minimálbér vagy a garantált bérminimum bizonyos százaléka képezheti az alapját, hacsak a szerződés szerinti tényleges jövedelem ennél nem alacsonyabb.

A CSED esetében nincs felső korlát, azaz plafon, ellentétben a gyermekgondozási díjjal (GYED). Ezért a magasabb jövedelemmel rendelkező anyák számára ez az időszak anyagilag kifejezetten kedvező.

2025-ben is érvényes, hogy az ellátásból levont SZJA összege nullára csökkenhet, ha az édesanya jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, vagy a 25 év alattiak SZJA-mentességére. Ilyen esetekben az édesanya a bruttó összeg 100 százalékát kézhez kapja, ami páratlan támogatási forma az Európai Unióban is.

Mikor kezdhető meg a CSED igénybevétele

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság tartamára jár, ami összesen 24 hét, azaz 168 nap. Nem kötelező megvárni a baba tényleges megszületését az igényléssel. A törvény lehetővé teszi, hogy a kismama a várható szülési időpont előtt 4 héttel már megkezdje a szülési szabadságát és ezzel együtt a CSED folyósítását.

Sok kismama mérlegeli, hogy érdemes-e már a szülés előtt elindítani az ellátást. Ha az egészségi állapota megengedi, sokan az utolsó pillanatig dolgoznak, vagy táppénzre mennek, hogy a 168 napnyi CSED minél tovább kitartson a baba születése után. Fontos tudni, hogy ha a szülés előtt 28 nappal nem indítják el, akkor legkésőbb a szülés napjával megkezdődik a folyósítás.

A 168 napos időtartam kötött, nem hosszabbítható meg még ikerszülés esetén sem. A CSED lejárta után a szülőknek dönteniük kell a következő ellátási forma, jellemzően a GYED igénybevételéről. A váltás nem automatikus, új kérelmet kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz vagy a munkáltatóhoz.

A CSED igénylésének folyamata és a szükséges dokumentumok

Az igénylés menete attól függ, hogy a kismama alkalmazottként dolgozik, vagy egyéni vállalkozó. A munkaviszonyban állók dolga a legegyszerűbb: nekik a munkáltatójuknál kell benyújtaniuk a kérelmet. A legtöbb nagyvállalatnál a HR osztály pontosan tudja a folyamatot és biztosítja a szükséges nyomtatványokat, például a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű dokumentumot.

Az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók és azok, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró osztályához fordulhatnak. Az igénylés elektronikusan is benyújtható az Ügyfélkapun keresztül, ami 2025-ben már a leggyorsabb és leghatékonyabb módja az ügyintézésnek.

A kérelemhez mellékelni kell a várandósgondozási könyv másolatát vagy a kórházi igazolást a szülésről. Ha a szülés előtt igénylik, akkor az orvosi igazolás szükséges a várható szülési időpontról. Külföldi munkaviszony esetén igazolni kell az ott megszerzett biztosítási időt is az E104-es nyomtatvány segítségével, hogy az beleszámítson a 365 napba.

Vállalkozók speciális helyzete a CSED tekintetében

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai gyakran aggódnak, hogy rájuk milyen szabályok vonatkoznak. Számukra is a 365 napos biztosítási idő a mérvadó, azonban az ellátás alapját a bevallott és megfizetett járulékok képezik. Egy átalányadózó vállalkozó esetében például az átalányban megállapított jövedelem lesz a CSED alapja.

Kiemelten fontos, hogy a vállalkozásnak ne legyen köztartozása, mert ez akadályozhatja az ügymenetet. A CSED folyósítása alatt az egyéni vállalkozónak nem kell fizetnie a saját járulékait, amennyiben a tevékenységét szünetelteti vagy személyesen nem működik közre a munkában. Ez jelentős könnyebbség, ugyanakkor bevételszerző tevékenységet sem folytathat ebben az időszakban.

A KATA adózási forma átalakítása után sokan váltottak átalányadóra, náluk a 2025-ös kifizetések már az új rendszer szerint történnek. Érdemes adótanácsadóval konzultálni a szülés előtt, hogy az optimális jövedelembevallás történjen meg, hiszen a CSED összege közvetlenül a befizetett járulékoktól függ.

Munkavégzés a CSED folyósítása alatt

Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy szabad-e dolgozni a CSED mellett. A válasz határozott nem. A jogszabály kimondja, hogy nem jár a csecsemőgondozási díj arra az időszakra, amikor az érintett bármilyen formában keresőtevékenységet folytat. Ez alól nincs kivétel, sem részmunkaidő, sem alkalmi munka nem megengedett.

A tiltás oka a CSED jellegében rejlik: ez egy olyan ellátás, amely kifejezetten a munkából való kiesést hivatott kompenzálni, hogy az anya kizárólag a csecsemő gondozására koncentrálhasson. Amennyiben a hatóság tudomást szerez a munkavégzésről, a kifizetett összeget vissza kell fizetni, és a jogosultság megszűnik.

Ezzel szemben a GYED (gyermekgondozási díj) mellett már korlátozás nélkül lehet dolgozni a gyermek féléves kora után. Ezért sokan várják türelmetlenül a 168 nap leteltét, ha anyagi vagy karrier szempontból fontos számukra a korai visszatérés a munka világába. A CSED ideje alatt azonban a pihenésé és a babáé a főszerep.

Táppénz és CSED kapcsolata: a „9-es kód” jelentősége

Sok kismama a várandósság egy pontján keresőképtelenné válik, amit a köznyelv veszélyeztetett terhességnek nevez. Ilyenkor az orvos „9-es kóddal” veszi állományba az anyát, ami a terhesség-szülés miatti keresőképtelenséget jelenti. Fontos tudni, hogy a táppénz összege alacsonyabb, mint a CSED-é: a napi átlagkereset 50 vagy 60 százaléka.

A táppénz és a CSED nem folyósítható egyszerre. Amint a kismama megkezdi a szülési szabadságát (legkorábban 28 nappal a szülés előtt), a táppénz jogosultsága megszűnik, és átadja a helyét a CSED-nek. Emiatt anyagilag érdemesebb minél előbb átváltani a CSED-re, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, hiszen az 100 százalékos térítést jelent.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a kismama inkább a táppénzen marad a szülés napjáig, hogy a 168 napnyi CSED-et csak a baba születése után kezdje el fogyasztani. Ez akkor lehet előnyös, ha a szülés utáni félévben maximalizálni szeretnék a magasabb összegű ellátás időtartamát. Ezt a döntést érdemes a családi költségvetés és a tervezett munkába állás függvényében meghozni.

Hogyan történik a CSED kifizetése

A CSED-et havonta utólag folyósítják, általában a tárgyhónapot követő hónap elején, de legkésőbb 10. napjáig. Aki kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál dolgozik, annak a bérezéssel azonos napon érkezik az összeg. Akinek az Államkincstár utal, az postai úton vagy bankszámlára kérheti a kifizetést.

Az ellátás megállapításáról határozat születik, amelyet a kérelmező postai vagy elektronikus úton kap meg. Ebben szerepel a naptári napi alap összege és a folyósítás időtartama. Fontos ezt a dokumentumot megőrizni, mert a későbbi ellátások (GYED, GYES) igénylésénél vagy hitelfelvételnél szükség lehet rá.

Ha a kifizetés során hiba történik, vagy az anya nem ért egyet a megállapított összeggel, fellebbezésre van lehetőség. A magyar közigazgatásban 2025-ben már rövid ügyintézési határidőkkel dolgoznak, így a panaszokat viszonylag gyorsan kivizsgálják. Érdemes minden bérpapírt és igazolást pontosan ellenőrizni az utalás megérkezésekor.

A diplomás CSED különleges szabályai

A fiatal anyák támogatása érdekében létezik a diplomás CSED, amely azoknak jár, akik nem rendelkeznek a szükséges 365 napnyi munkaviszonnyal, de a gyermek születését megelőző két éven belül legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyt igazolnak a felsőoktatásban. Ez egyfajta méltányossági alapú, de jogszabályban rögzített segítség.

Ennek összege nem a korábbi fizetéshez kötődik, hanem a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz. Az alapképzésben résztvevők a minimálbér, míg a mesterképzésben vagy doktori képzésben résztvevők a garantált bérminimum alapján kapják az ellátást. Bár ez az összeg alacsonyabb lehet, mint egy teljes állású munkaviszony után járó CSED, mégis stabil alapot nyújt a hallgatóknak.

A diplomás CSED igényléséhez szükség van az oktatási intézmény igazolására a hallgatói jogviszonyról. Fontos szabály, hogy a gyermeknek a hallgatói jogviszony ideje alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül kell megszületnie. Ez a lehetőség 2025-ben is nyitva áll a továbbtanuló kismamák előtt.

CSED és a 30 év alatti anyák adókedvezménye

Egyre több fiatal anyát érint a 2023-ban bevezetett, és 2025-ben is kiemelt jelentőségű adókedvezmény, amely a 30 év alatti anyák számára biztosít személyi jövedelemadó-mentességet. Mivel a CSED-ből alapvetően csak 15% SZJA-t vonnának, ez a kedvezmény azt jelenti, hogy az érintett kismamák a teljes bruttó összeget megkapják.

A kedvezményre az az anya jogosult, aki a 30. életévét még nem töltötte be, és gyermeket vállal. A mentesség a magzat 91 napos korától az édesanya 30. életévének betöltéséig jár. Ez a CSED összegét tekintve azt jelenti, hogy a fiatal édesanyák jövedelme jelentősen megugrik a korábbi nettó fizetésükhöz képest, ami óriási segítséget jelent a babakelengye megvásárlásában és a családalapításban.

Az adókedvezmény igénybevétele nem automatikus, a kifizető felé nyilatkozatot kell tenni. Ezt megtehetjük az online adóelőleg-nyilatkozatok felületén is. Ha valaki elmulasztja a nyilatkozattételt év közben, az adóbevalláskor egy összegben visszaigényelheti a levont adót, de a havi plusz bevétel általában kedvezőbb a családoknak.

Ellátás típusa	Mértéke (Bruttó)	Levonások
CSED (alapeset)	Jövedelem 100%-a	15% SZJA
CSED (30 év alatti anya)	Jövedelem 100%-a	0% (Adómentes)
GYED	Jövedelem 70%-a (Maximalizált)	15% SZJA + 10% nyugdíjjárulék

Mi történik ikerszülés esetén

Gyakori tévhit, hogy ikrek esetén a CSED összege többszöröződik. Sajnos ez nem így van: a csecsemőgondozási díj összege független a született gyermekek számától, hiszen az ellátás az anya kieső jövedelmét pótolja, nem pedig gyermekenkénti támogatás. Az időtartam is változatlanul 168 nap marad.

Azonban az ikrekkel érkező családoknak sem kell elkeseredniük, mert a későbbi ellátásoknál már jelentkezik a többlettámogatás. A GYED időtartama ikrek esetén meghosszabbodik, és a GYES (gyermekgondozási segély) összege is többszöröződik a gyermekek számának megfelelően. A CSED időszaka alatt viszont a hangsúly az édesanya regenerálódásán és az első közös hónapokon van.

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ikerterhesség esetén gyakrabban fordul elő veszélyeztetett állapot, ami hosszabb táppénzes időszakot eredményezhet a CSED előtt. Ilyenkor a pénzügyi tervezésnél számolni kell azzal, hogy a táppénz összege elmarad a várható CSED mértékétől.

A CSED és a korábbi munkaviszony megszűnése

Kritikus kérdés, hogy mi történik, ha a kismama a várandósság alatt veszíti el a munkáját. A magyar szabályozás szerencsére tartalmaz védelmi mechanizmusokat. Ha a munkaviszony a várandósság ideje alatt szűnik meg (például határozott idejű szerződés lejárta miatt), a kismama „passzív jogon” is jogosulttá válhat a CSED-re, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül.

Amennyiben a 42 napon túl következik be a szülés, de az anya munkanélküli járadékban (álláskeresési járadék) részesül, ez az időszak is biztosítási időnek számít. Ezért nagyon fontos, hogy a munkaviszony megszűnése után az anya azonnal regisztráljon a munkaügyi központban, hogy a folytonosság ne szakadjon meg.

Ha valaki a szülés pillanatában nem áll munkaviszonyban, de megvan a két éven belüli 365 napja, akkor is igényelheti az ellátást. Ebben az esetben a számítás alapja a korábbi jövedelme lesz, de a kérelmet közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtania. A rendszer tehát igyekszik méltányos maradni azokhoz is, akik önhibájukon kívül maradtak munka nélkül a babavárás alatt.

Az apa igényelheti-e a CSED-et

Bár a neve „csecsemőgondozási díj”, és elsősorban az anyáknak szánják, léteznek olyan kivételes esetek, amikor az apa is jogosulttá válhat rá. Ez akkor fordulhat elő, ha az édesanya egészségi állapota miatt nem tudja saját háztartásában nevelni a gyermeket, vagy ha az anya sajnálatos módon életét veszti.

Szintén az apa kaphatja a CSED-et, ha az anya felügyeleti joga megszűnik. 2025-ben a jogszabályok már rugalmasabban kezelik az örökbefogadó szülőket is: az örökbefogadó apa is igénybe veheti a szülési szabadságot és a vele járó ellátást, amennyiben ő a gyermek gondozója. Alapesetben azonban, ha mindkét szülő jelen van és egészséges, a CSED az édesanyát illeti meg.

Az apák számára a gyermek születésekor járó „apa-szabadság” (pótszabadság) nyújt lehetőséget a kezdeti segítségnyújtásra. Ez 10 munkanapot jelent, amelyet a szülést követő két hónapon belül kell kiadni. Ez az időszak független a CSED-től, és az apa távolléti díjat kap erre az időre.

A CSED folyósítása utáni teendők

Amikor a 168 nap a végéhez közeledik, a szülőknek nem szabad elfelejteniük a következő lépést. A CSED nem fordul át automatikusan GYED-be. A gyermekgondozási díjra vonatkozó igényt külön kell benyújtani, ideális esetben a CSED lejártát megelőző hónapban.

A GYED összege már korlátozott: a naptári napi jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a gyakorlatban egy felső plafont jelent, ami 2025-ben is meghatározza a családok bevételeit. Fontos a váltás időzítése, hogy ne maradjon ki egyetlen hónap sem kifizetés nélkül.

A CSED időszaka alatt szerzett tapasztalatok és a stabil anyagi háttér segítenek abban, hogy a szülők átgondolják a hosszú távú terveiket. Sokan ekkor döntik el, hogy mikor térnek vissza a munkaerőpiacra, vagy terveznek-e kistestvért. A magyar rendszer egyik előnye a rugalmasság, ami lehetővé teszi a különféle ellátások kombinálását.

Gyakori hibák és azok elkerülése

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kismamák elfelejtik ellenőrizni a biztosítási idejüket a tervezési fázisban. Ha csak néhány nap hiányzik a 365-höz, az ellátástól való elesés komoly anyagi veszteséget jelent. Érdemes lekérni a biztosítási jogviszonyról szóló igazolást az Ügyfélkapun keresztül, ha bizonytalanok vagyunk.

A másik jellemző probléma a nyomtatványok hiányos kitöltése vagy a határidők elmulasztása. A CSED visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra igényelhető. Ha valaki ennél később észlelte, hogy jogosult lett volna, az már nem kaphatja meg az összeget. A pontosság és a naprakészség kifizetődő.

Vállalkozók esetében a járulékfizetés elmaradása a legfőbb buktató. Még egy kisebb összegű tartozás is a kérelem elutasításához vagy az ügyintézés jelentős elhúzódásához vezethet. A szülés várható időpontja előtt pár hónappal javasolt egy nullás igazolást kérni a NAV-tól a saját nyugalmunk érdekében.

A precíz adminisztráció ugyanolyan fontos része a babavárásnak, mint az egészségügyi vizsgálatokon való részvétel.

Összefüggések más családtámogatásokkal

A CSED mellett a kismama továbbra is jogosult a családi pótlékra, valamint igényelheti az egyszeri anyasági támogatást is a szülés után. Ez utóbbi alanyi jogon jár minden anyának, aki legalább négyszer részt vett terhesgondozáson (koraszülésnél egyszer). Ezek az összegek kiegészítik a CSED-et, segítve a kezdeti nagyobb kiadások fedezését.

Érdemes tisztában lenni a családi adókedvezmény szabályaival is. A CSED-ből levonandó 15% SZJA tovább csökkenthető a gyermek után járó adókedvezménnyel, amennyiben az anyának van fizetendő adója (tehát nem él a 30 év alattiak mentességével). Ha az anya nem tudja érvényesíteni az adókedvezményt, azt az apa is megteheti a saját béréből.

A 2025-ös évben a kormányzati kommunikáció alapján a családi adókedvezmény mértékének növelése is várható, ami tovább javíthatja a kisgyermekes családok anyagi helyzetét. A CSED időszaka alatt kapott magasabb nettó összeg jó alap lehet egy családi megtakarítás elindításához is.

Tanácsok a pénzügyi tervezéshez a CSED idejére

Mivel a CSED összege magasabb, mint a későbbi ellátásoké (GYED, GYES), sok szakértő javasolja, hogy a családok próbálják meg félretenni a különbözetet. A baba fél éves kora után a bevétel érezhetően csökkenni fog, különösen azoknál, akik a GYED-plafon felett kerestek korábban. Egy jól felépített tartalék segíthet az átmenet megkönnyítésében.

A kismamáknak érdemes előre kiszámolniuk a várható nettó CSED-et online kalkulátorok segítségével vagy a HR osztály segítségével. Ha tudjuk a pontos összeget, könnyebb megtervezni a nagyobb beruházásokat, mint a babakocsi, a kiságy vagy a szobafestés. A pénzügyi tudatosság csökkenti a stresszt, ami a kismama és a baba számára is kulcsfontosságú.

Ne felejtsük el, hogy a CSED ideje alatt nemcsak a jövedelmünk változik, hanem a kiadásaink is. Bár a rezsi és az élelmiszerköltségek maradnak, megjelennek a pelenka, a tápszer (ha szükséges) és a babaápolási cikkek költségei. A CSED 100 százalékos mértéke pont ezt a kezdeti anyagi sokkot hivatott tompítani.

Gyakran Ismételt Kérdések a CSED-ről 2025-ben