A digitális világban ma már egyetlen kattintással megoszthatjuk a világgal az életünk legszebb pillanatait, egy jól sikerült receptet vagy egy inspiráló gondolatot. Kismamaként és tartalomgyártóként gyakran érezhetjük úgy, hogy az internet egy hatalmas, közös kincsesláda, ahonnan bárki bármit kivehet, hogy színesebbé tegye saját felületeit. Azonban a háttérben meghúzódó szerzői jogi szabályozások 2025-ben szigorúbbak és összetettebbek, mint valaha, így nem árt tisztában lenni azzal, hol húzódik a határ az inspiráció és a jogsértés között. Ebben a modern útvesztőben való eligazodás nemcsak a jogi viták elkerülése miatt lényeges, hanem azért is, mert a mások munkája iránti tisztelet az online közösségünk alapköve.
A szerzői jog mibenléte a modern digitális térben
Amikor valaki létrehoz egy egyedi írást, készít egy fotót a reggeli kávéjáról, vagy megvág egy hangulatos videót a gyermeke első lépéseiről, abban a pillanatban szerzői jogi védelem alá kerül az alkotása. Ez a védelem automatikusan létrejön, nem igényel külön regisztrációt vagy pecsétes papírt a hivataltól. 2025-ben a törvényi szabályozás még hangsúlyosabban védi az egyéni, eredeti jelleget, felismerve, hogy a digitális tartalom ugyanolyan értéket képvisel, mint egy festmény vagy egy nyomtatott könyv.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy ha egy kép vagy szöveg szabadon elérhető a keresőmotorokban, akkor az ingyenesen felhasználható. Valójában minden egyes pixel mögött áll valaki, aki időt és energiát fektetett az elkészítésébe. A szerzői vagyoni jogok lehetővé teszik az alkotó számára, hogy rendelkezzen a műve felhasználásáról, legyen szó másolásról, terjesztésről vagy átdolgozásról. Ez azt jelenti, hogy engedély nélkül még egy ártatlannak tűnő idézet vagy egy Pinteresten talált kép megosztása is jogi következményeket vonhat maga után.
A személyhez fűződő jogok pedig azt biztosítják, hogy a szerző neve mindig és minden körülmények között feltüntetésre kerüljön. Hiába fizetünk ki egy licencdíjat egy stockfotóért, bizonyos esetekben a forrás megjelölése továbbra is elvárás vagy jogi kötelezettség maradhat. Az online térben a szellemi tulajdon védelme a fenntartható tartalomgyártás záloga, amely garantálja, hogy az alkotók továbbra is motiváltak maradjanak az értékteremtésre.
A szerzői jog nem a korlátozásról, hanem az alkotói szabadság és az elvégzett munka méltányos elismeréséről szól a digitális korban is.
Miért nem elég a forrásmegjelölés önmagában
Gyakori tévhit a közösségi média felhasználói körében, hogy a „forrás: Pinterest” vagy a „kép az internetről” felirat mentesít a felelősség alól. A valóságban ez a fajta hivatkozás nem minősül jogilag érvényes engedélynek, sőt, gyakran csak rávilágít arra, hogy a felhasználó tisztában volt vele: a tartalom nem a sajátja. A jogtiszta felhasználáshoz minden esetben a szerző kifejezett hozzájárulása szükséges, hacsak a mű nem esik a szabad felhasználás körébe.
A forrás megjelölése etikai szempontból szép gesztus, de jogilag nem helyettesíti a felhasználási engedélyt (licencet). Ha például egy tehetséges grafikus illusztrációját szeretnénk használni a blogunkon, nem elég odaírni a nevét a kép alá. Meg kell győződnünk arról, hogy az adott művet nyilvános felhasználásra bocsátotta-e, vagy fel kell vennünk vele a kapcsolatot egy írásos engedély reményében. A 2025-ös algoritmusok már automatikusan felismerik a jogvédett tartalmakat, és sokszor a felhasználó tudta nélkül is korlátozhatják az adott profil elérését.
Érdemes megérteni a különbséget a megosztás és a feltöltés között is. Amikor egy platform beépített funkciójával, például a Facebook „Megosztás” gombjával vagy az Instagram „Storyban megosztás” opciójával élünk, általában nem követünk el jogsértést, mert a platform szabályzata ezt lehetővé teszi. A probléma akkor kezdődik, amikor lementjük a másét, majd saját tartalomként, saját fájlként töltjük fel újra. Ilyenkor megszakad a kapcsolat az eredeti szerzővel, és jogtalan másolatot hozunk létre.
A szabad felhasználás esetei és korlátai
Természetesen a törvény nem tiltja meg kategorikusan minden másolt elem használatát, létezik ugyanis a szabad felhasználás intézménye. Ez azonban jóval szűkebb mezsgye, mint azt a legtöbben gondolnák. Ide tartozik például az idézés, de csak abban az esetben, ha az az eredeti mű egy részletére korlátozódik, világosan megjelöli a szerzőt, és a felhasználás célja indokolja a beillesztést, például egy kritika, elemzés vagy tudományos értekezés keretében.
A magáncélú másolás szintén a szabad felhasználás körébe tartozik, ami annyit tesz, hogy ha egy szép receptet kinyomtatunk magunknak a konyhába, azzal nem sértünk jogot. Viszont abban a pillanatban, hogy ezt a receptet lefotózzuk és közzétesszük a saját, akár nem hirdetett blogunkon, kilépünk a magáncélú keretek közül. A nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel már terjesztésnek minősül, amihez engedély kell. 2025-ben a joggyakorlat különösen szigorúan kezeli a „tájékoztató jellegű” felhasználást is, ha az sérti a szerző gazdasági érdekeit.
Az oktatási célú felhasználás egy másik fontos terület, de itt is szigorú szabályok érvényesülnek. Az óvodai vagy iskolai prezentációkban felhasznált képek általában beleférnek ebbe a kategóriába, de ha ugyanezt a prezentációt feltöltjük egy nyilvános tudásmegosztó oldalra, már licencproblémákkal szembesülhetünk. Mindig mérlegelni kell, hogy a felhasználásunk nem helyettesíti-e az eredeti művet, és nem okoz-e kárt az alkotónak azáltal, hogy tőlünk ingyen megkapják azt, amiért nála fizetni kellene.
Képek és fotók legális beszerzése 2025-ben
A vizuális tartalom a közösségi média lelke, és kismamaként vagy vállalkozóként csábító lehet a legszebb fotókat egyszerűen „lekapni” a hálóról. A biztonságos út azonban a stockfotó oldalak használata, amelyek között találunk ingyenes és fizetős változatokat is. Az olyan oldalak, mint az Unsplash, a Pexels vagy a Pixabay, úgynevezett CC0 vagy saját, engedékeny licenc alatt kínálnak képeket, amelyek akár üzleti célra is felhasználhatók forrásmegjelölés nélkül.
Fontos azonban elolvasni az apróbetűs részt is, mert 2025-re sok platform módosította a feltételeit. Egyes ingyenes oldalak például tiltják a képek felhasználását AI tanítására vagy logók készítéséhez. A fizetős szolgáltatók, mint a Shutterstock vagy az Adobe Stock, magasabb szintű jogi garanciát vállalnak, ami különösen fontos lehet, ha a tartalmunkat hirdetésekben is használni szeretnénk. Egy megvásárolt licenc nemcsak a képet adja, hanem a nyugalmat is, hogy senki nem fog jogdíjköveteléssel jelentkezni nálunk.
Saját fotók készítésekor is érdemes figyelni a környezetre. Ha egy nyilvános helyen, például egy játszótéren fotózunk, ügyelnünk kell arra, hogy mások arcai ne legyenek felismerhetők engedély nélkül, különösen a személyiségi jogok és a GDPR miatt. A szerzői jog és a személyiségi jog kéz a kézben járnak; hiába a miénk a fotó technikailag, ha azon más magánszférája sérül, ugyanúgy jogsértést követhetünk el.
| Licenc típusa | Módosítás megengedett? | Üzleti célra használható? | Forrásmegjelölés kötelező? |
|---|---|---|---|
| Creative Commons Zero (CC0) | Igen | Igen | Nem |
| CC BY (Attribution) | Igen | Igen | Igen |
| CC BY-NC (Non-Commercial) | Igen | Nem | Igen |
| Standard Stock Licenc | Általában igen | Igen | Ritkán |
A mesterséges intelligencia és a szerzőség kérdései
A 2025-ös év egyik legnagyobb kihívása a mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalmak jogi státusza. Ha egy szoftverrel generáltatunk egy képet egy kismamáról, aki a parkban sétál, kié lesz a szerzői jog? Jelenleg a legtöbb jogrendszer, köztük a hazai is, úgy tartja, hogy szerző csak természetes személy lehet. Ez azt jelenti, hogy a tisztán AI által alkotott művekre nem vonatkozik a hagyományos szerzői jogi védelem, azok bizonyos értelemben közkinccsé válnak.
Ugyanakkor, ha az AI-t csak eszközként használjuk, és jelentős mértékben hozzáadjuk a saját kreativitásunkat – például egy komplex prompt összeállításával, majd az eredmény manuális utómunkájával –, akkor már beszélhetünk egyéni és eredeti jellegről. A helyzet azonban továbbra is képlékeny, és a platformok (mint az Instagram vagy a TikTok) már megkövetelik az AI használatának feltüntetését. Felhasználóként pedig figyelnünk kell arra, hogy az AI ne olyan adatbázisból merítsen, amely sérti élő művészek jogait.
Sok AI eszköz felhasználási feltételei kimondják, hogy a generált tartalom felett a felhasználó rendelkezik, de ez nem jelent automatikusan szerzői jogi védelmet a harmadik felekkel szemben. Ha valaki „ellopja” az általunk generált képet, nehezebb dolgunk lesz jogilag fellépni ellene, mintha mi magunk rajzoltuk volna. Ezért 2025-ben a hibrid tartalomgyártás a legbiztonságosabb: használjuk az AI-t inspirációnak vagy alapnak, de adjuk hozzá saját stílusunkat és gondolatainkat.
Zene és hanganyagok a közösségi médiában
A videós tartalmak, mint a Reels vagy a TikTok videók, elképzelhetetlenek zene nélkül. Itt a legkönnyebb belefutni a szerzői jogi törvényekbe, hiszen a zeneipar rendelkezik a legszigorúbb ellenőrző rendszerekkel. A közösségi platformok szerencsére kötnek globális megállapodásokat a kiadókkal, így a beépített zenei könyvtárakból választott dalok használata általában biztonságos. Ez azonban csak a platformon belüli megosztásra vonatkozik.
Ha egy népszerű slágerrel készítünk videót az Instagramra, majd ugyanezt a videót letöltjük és feltöltjük a saját weboldalunkra vagy YouTube-ra, ott már szerzői jogi figyelmeztetést vagy akár tiltást is kaphatunk. A YouTube algoritmusai például pillanatok alatt azonosítják a jogvédett dallamokat, és vagy némítják a videót, vagy a hirdetési bevételeket a jogtulajdonoshoz irányítják. Üzleti profilok esetében még óvatosabbnak kell lenni, mert rájuk gyakran más szabályok vonatkoznak a zenehasználat terén, mint a magánszemélyekre.
A legjobb megoldás a jogdíjmentes zenék (royalty-free) alkalmazása. Vannak kifejezetten olyan szolgáltatások, mint az Epidemic Sound vagy az Artlist, ahol előfizetés ellenében korlátlanul használhatunk magas minőségű zenéket minden platformon. Kismama bloggerekként, akik esetleg később szponzorált tartalmakkal is foglalkoznak, érdemes már az elején tiszta forrásból dolgozni, hogy később ne kelljen törölni a legsikeresebb videóinkat egy jogi vita miatt.
A népszerűség soha nem mentesít a szabályok betartása alól; egyetlen gyanútlanul felhasznált sláger is romba döntheti egy jól felépített csatorna hitelességét.
Idézetek és szöveges tartalmak átvétele
A szöveges tartalom esetében a leggyakoribb hiba a „másolás és beillesztés” módszere. Egy jól megfogalmazott gyermeknevelési tanács vagy egy megható gondolat átvételekor is szigorú szabályok érvényesülnek. Az idézés joga lehetővé teszi, hogy rövid részleteket emeljünk át mások munkájából, de ennek feltétele, hogy az idézet ne legyen öncélú. Mindig alá kell támasztania a saját mondanivalónkat, és nem helyettesítheti azt.
Ha egy teljes cikket vagy egy hosszabb blogbejegyzést szeretnénk megosztani a követőinkkel, a legkorrektebb és legbiztonságosabb út a linkelés. A linkelés nem minősül többszörözésnek, hiszen az olvasót az eredeti forráshoz irányítjuk, ahol a szerző megkapja az őt megillető látogatottságot. 2025-ben a keresőmotorok is büntetik a másolt tartalmakat (duplicate content), így a saját oldalunk SEO-ját is rontjuk, ha mások szövegeivel töltjük fel azt.
Az átfogalmazás (parafrazálás) szintén trükkös terület. Ha csak a szavakat cseréljük ki szinonimákra, de a gondolatmenet, a struktúra és az egyedi következtetések azonosak maradnak, az továbbra is plágiumnak minősülhet. A valódi inspiráció lényege, hogy elolvasunk több forrást, átszűrjük a saját tapasztalatainkon, és egy teljesen új, egyedi szemszöget hozunk létre. Ez a kismama magazinok és blogok világában különösen fontos, hiszen az olvasók a mi személyes hangvételünkre kíváncsiak.
Hogyan kérjünk engedélyt etikusan
Sokszor a legegyszerűbb út a legcélravezetőbb: ha nagyon tetszik valami, kérdezzük meg a készítőt, felhasználhatjuk-e. A legtöbb tartalomgyártó örül a megkeresésnek, ha azt tiszteletteljesen és világosan adjuk elő. Egy rövid e-mailben vagy üzenetben érdemes leírni, hogy kik vagyunk, hol szeretnénk használni a művet, és pontosan miért tetszett meg nekünk. A transzparencia bizalmat épít, és gyakran ingyenes hozzájárulást eredményez.
Fontos, hogy az engedélykérés ne utólag történjen. A „már kiraktam, remélem nem baj” hozzáállás gyakran szül konfliktust. Az írásos engedély (akár egy mentett képernyőkép egy Instagram üzenetről) bizonyító erejű lehet egy későbbi vitás helyzetben. Ha üzleti célra, például egy webshop termékfotóihoz szeretnénk felhasználni egy vásárlónk képét, ott már érdemes egy rövid, egyszerűsített felhasználási szerződést is aláíratni, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát.
A kérés során legyünk konkrétak: meddig szeretnénk használni a tartalmat, módosítani fogunk-e rajta (például teszünk-e rá feliratot), és hogyan fogjuk megjelölni a szerzőt. Ha a szerző nem válaszol, azt nem szabad beleegyezésnek tekinteni. A hallgatás a jogban nem jelent igent, ilyenkor sajnos más forrás után kell néznünk. A türelem és a professzionalizmus ezen a téren is kifizetődik, hiszen hosszú távú együttműködések alapja is lehet egy ilyen megkeresés.
A közösségi média platformok saját szabályai
Minden közösségi oldal rendelkezik egy felhasználási feltételek (Terms of Service) dokumentummal, amelyet regisztrációkor mindenki elfogad, de kevesen olvasnak el. Ezek a szabályzatok rögzítik, hogy a tartalom feltöltésével nem kizárólagos felhasználási jogot adunk a platformnak. Ez teszi lehetővé, hogy a Facebook megmutassa a képünket az ismerőseinknek, vagy hogy mások megoszthassák azt a falukon a belső funkciók használatával.
Azonban ez a jogátadás nem jelenti azt, hogy a tartalom közkinccsé válik. Csak az adott platform keretein belül érvényes. Ha egy influenszer fotóját látjuk az Instagramon, az nem jelenti azt, hogy azt lementve felhasználhatjuk a saját blogunk reklámjában. 2025-ben a platformok egyre kifinomultabb szerzői jogi eszközöket (például Facebook Rights Manager) adnak a tartalomgyártók kezébe, amivel nyomon követhetik, hová kerültek a fájljaik az interneten.
A „beágyazás” (embedding) egy érdekes kiskapu, amit a bíróságok is gyakran vizsgálnak. Ha egy YouTube videót vagy egy Instagram posztot az eredeti kóddal ágyazunk be a weboldalunkra, az általában nem jogsértő, mert technikailag a tartalom továbbra is az eredeti szerveren van, és az eredeti szerző irányítja. Viszont ha az illető törli a posztot, nálunk is eltűnik. Ez a módszer biztonságosabb alternatíva a fájlok közvetlen feltöltésénél, de itt is figyelni kell a kontextusra.
Személyiségi jogok és a gyermekek védelme
Kismamaként írva nem mehetünk el a legfontosabb kincsünk, a gyermekeink védelme mellett. A szerzői jog és a személyiségi jogok itt szorosan összefonódnak. Amikor egy másik anyuka képét osztjuk meg (engedéllyel!), amin a gyermeke is szerepel, fokozott felelősségünk van. A 2025-ös adatvédelmi irányelvek már nagyon szigorúan büntetik a gyermekekről készült felvételek engedély nélküli, pláne kereskedelmi célú felhasználását.
Sokan nem tudják, de a gyermeknek is vannak személyiségi jogai a saját szüleivel szemben is. Jogilag a szülő gyakorolja ezeket a jogokat, de a digitális lábnyom tudatos építése során mérlegelni kell, hogy az adott tartalom később, tíz-tizenöt év múlva nem lesz-e káros a gyerek számára. Ha más gyerekéről posztolunk, minden esetben kérjünk írásos hozzájárulást a szülőktől, még akkor is, ha csak egy háttérben elsuhanó kisfiúról van szó.
A biztonság kedvéért érdemes kerülni az olyan fotókat, ahol idegen gyerekek felismerhetők. Egy jól megválasztott vágással vagy egy kedves emojival kitakarhatjuk az arcokat, de a legprofibb megoldás az, ha olyan pillanatokat örökítünk meg, ahol a személyazonosság nem beazonosítható (például hátulról készült fotók). Ez nemcsak jogi, hanem etikai kötelességünk is a következő generáció felé.
Mit tegyünk, ha mi vagyunk az áldozatok?
Fájdalmas pillanat, amikor szembejön velünk a saját szövegünk vagy fotónk egy idegen oldalon, ráadásul úgy, mintha azt más készítette volna. Első lépésként ne essünk pánikba, és ne kezdjünk azonnal nyilvános háborút. Érdemes bizonyítékot gyűjteni: készítsünk képernyőképeket a jogsértő tartalomról, az URL-ről és a dátumról. Sokszor egy barátságos, de határozott hangvételű levél is elég, amiben kérjük a tartalom eltávolítását vagy a megfelelő forrásmegjelölést.
Ha az illető nem együttműködő, használhatjuk a platformok beépített jelentő funkcióit (DMCA notice). A szerzői jogi bejelentésekre a szolgáltatók kötelesek gyorsan reagálni, és általában el is távolítják a vitatott tartalmat. Súlyosabb esetben, például ha egy cég a mi fotónkkal hirdeti a termékét engedély nélkül, érdemes jogi szakemberhez fordulni. A 2025-ös jogszabályok lehetővé teszik a sérelemdíj és az elmaradt licencdíj követelését is.
Saját tartalmunk védelmében használhatunk vízjeleket, bár ezeket ma már sok AI eszköz képes eltávolítani. Sokkal hatékonyabb a metaadatok használata (IPTC adatok), amik a képfájlba kódolva tartalmazzák a szerző nevét és a szerzői jogi információkat. Minél egyedibb a stílusunk, annál könnyebb bizonyítani az eredetiséget. Ne feledjük: a közösségünk is a szemünk és fülünk lehet; gyakran a követők jelzik, ha valahol máshol látják viszont a munkánkat.
A licencdíjak és a költségvetés tervezése
A minőségi tartalomgyártásnak sokszor ára van, és ezt bele kell kalkulálni a büdzsébe, legyen szó hobbi blogról vagy üzleti vállalkozásról. 2025-ben már számos mikrolicencelési lehetőség létezik, amik lehetővé teszik, hogy pár euróért legálisan használjunk egy-egy profi grafikát vagy zenét. Nem kell rögtön a legdrágább előfizetésekre gondolni; sokszor az „egyszeri vásárlás” opció a legkifizetődőbb.
A befektetés megtérül, hiszen elkerülhetjük a több százezer forintos jogdíjköveteléseket és ügyvédi költségeket. Ezen felül a jogtiszta források használata emeli a márkánk fényét is. Az olvasók és a potenciális hirdetők is észreveszik, ha egy oldal igényes, saját vagy legálisan vásárolt képekkel dolgozik, nem pedig pixeles, vízjeles, „innen-onnan összeollózott” tartalmakkal. A hitelesség pedig a legfontosabb valuta a kismama-influenszer piacon.
Érdemes listát vezetni a használt licencelt tartalmakról és a hozzájuk tartozó bizonylatokról. Egy jól vezetett jogi adminisztráció életmentő lehet egy esetleges ellenőrzés vagy vitás ügy során. A tudatosság ezen a téren is a profizmus jele, és segít abban, hogy a tartalomgyártás örömteli alkotás maradjon, ne pedig állandó félelem a jogi következményektől.
A közösség ereje és az etikus megosztás
A közösségi média alapvetően a megosztáson alapul, és ez egy csodálatos dolog, ha jól csináljuk. Az etikus tartalomhasználat lényege a transzparencia és a kölcsönös elismerés. Ha látunk egy inspiráló gondolatot egy másik kismamánál, ahelyett, hogy lemásolnánk, inkább reagáljunk rá: „Ahogy [Név] is írta a legutóbbi posztjában, én is úgy gondolom, hogy…” Ezzel nemcsak jogilag maradunk tiszták, de kapcsolatokat is építünk a többi tartalomgyártóval.
A közösségi elismerés sokkal többet ér, mint egy lopott poszt rövid távú sikere. Ha mi magunk is példát mutatunk a szerzői jogok tiszteletben tartásával, arra ösztönözzük a követőinket és a versenytársainkat is, hogy így tegyenek. Ebben a támogató közegben mindenki biztonságban érezheti az alkotásait, és bátrabban mer megnyílni, megosztani a tapasztalatait.
Végezetül ne feledjük, hogy a törvények és a technológia változhatnak, de az alapvető emberi tisztesség és a mások munkája iránti megbecsülés örök. A 2025-ös év a tudatos tartalomfogyasztás és -gyártás éve, ahol a minőség és a jogtisztaság kéz a kézben jár. Használjuk bátran az internet adta lehetőségeket, de tegyük ezt okosan, felelősségteljesen és mindig a jogi kereteken belül maradva.
Gyakori kérdések a tartalomhasználatról 2025-ben
❓ Használhatom-e egy híres író idézetét a posztom alatt?
Igen, rövid idézeteket szabadon használhatsz, amennyiben megjelölöd a szerzőt és a forrást. Arra figyelj, hogy az idézet ne legyen hosszabb a saját gondolataidnál, és ne egy egész fejezetet másolj be! ✍️
❓ Ha megvettem egy stockfotót, örökre az enyém marad?
Ez a licenctől függ. A legtöbb „Standard” licenc örökös használatot biztosít, de lehetnek korlátozások a példányszámra (pl. nyomtatásnál) vagy a felhasználási módra vonatkozóan. Mindig őrizd meg a számlát! 📸
❓ Mi történik, ha véletlenül jogvédett zenét használtam a videómban?
A legvalószínűbb, hogy a platform (pl. YouTube) jelzi a jogsértést. Ilyenkor választhatsz, hogy némítod a videót, kicseréled a zenét a belső szerkesztővel, vagy elfogadod, hogy a videón megjelenő hirdetések bevétele a zeneszerzőhöz kerül. 🎶
❓ Kell engedélyt kérnem, ha egy másik anyuka nyilvános posztját akarom megosztani Storyban?
Ha az alkalmazás beépített „Megosztás” funkcióját használod, akkor nem kell külön engedély, hiszen ő a nyilvános beállítással ebbe beleegyezett. Ha viszont lemented a képét és újként töltöd fel, az már engedélyköteles! 📱
❓ Az AI-val generált képeimet bárki ellophatja büntetlenül?
Jelenleg a tisztán AI-képek nem élveznek teljes szerzői jogi védelmet, de a felhasználási feltételek tilthatják a másolást. Érdemes egyedi elemekkel kiegészíteni a képeket, hogy saját alkotásnak minősüljenek. 🤖
❓ Beperelhetnek-e, ha nem tudtam, hogy a kép jogvédett?
Igen, a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. A szerzői jogi vitákban a jóhiszeműség enyhítő körülmény lehet, de a kártérítést vagy a licencdíjat így is ki kell fizetni. ⚖️
❓ Hogyan tüntessem fel helyesen a forrást, ha szabad licencű képet használok?
A legjobb formátum: „Kép: [Szerző neve], forrás: [Weboldal neve], licenc: [pl. CC-BY 4.0]”. Ha a licenc nem írja elő, a név feltüntetése akkor is korrekt szakmai gesztus. 📝
Leave a Comment