A kisbaba érkezése az élet egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb eseménye, amely rengeteg érzelmet és változást hoz magával a család minden tagja számára. Ebben az örömteli, de gyakran mozgalmas időszakban a leendő szülőknek nemcsak az érzelmi felkészülésre, hanem a gyakorlati és anyagi biztonság megteremtésére is figyelniük kell. Magyarországon a családtámogatási rendszer egyik alapköve a csecsemőgondozási díj, amely segít abban, hogy az édesanya az első hónapokban teljes mértékben a gyermekére és a regenerálódásra koncentrálhasson. Érdemes már a várandósság alatt megismerni az igénylés menetét és a jogosultság feltételeit, hogy a bürokrácia ne okozzon felesleges stresszt az újszülött körüli teendők sűrűjében.
Mindent a csecsemőgondozási díj alapjairól
A csecsemőgondozási díj, közismertebb nevén a CSED, egy olyan biztosítási alapú pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg az édesanyát. Ez a juttatás kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy pótolja a kieső jövedelmet abban a kritikus időszakban, amikor az anya a gyermek gondozása miatt nem tud munkát végezni. Ez az ellátás nem szociális alapon jár, hanem a korábbi munkaviszony és a befizetett járulékok teremtik meg a fedezetét, így szoros összefüggésben áll a korábbi keresettel.
Az elmúlt években jelentős változások történtek a rendszerben, amelyek kedvezően érintették a családokat. Korábban a juttatás mértéke alacsonyabb volt, azonban a jelenlegi szabályozás szerint a CSED összege a naptári napi alap 100 százaléka, ami kiemelkedő segítséget jelent. Ez azt jelenti, hogy az édesanyák a szülést követő első félévben gyakorlatilag a teljes korábbi bruttó fizetésüket megkapják, ami jelentősen megkönnyíti az új élethelyzethez való alkalmazkodást.
A juttatás folyósításának időtartama fixen meghatározott, összesen 168 napig, vagyis 24 hétig jár. Ez az időszak általában a szülés várható időpontja előtt négy héttel kezdődhet meg, de legkésőbb a gyermek születésének napjától indul. A rugalmasság lehetővé teszi, hogy az édesanya saját fizikai állapota és döntése alapján határozza meg, mikor vonul vissza a munkától a pihenés és a felkészülés érdekében.
A csecsemőgondozási díj nem csupán egy pénzügyi juttatás, hanem a társadalmi elismerés jele, amely támogatja az anyaság első, legfontosabb hónapjait.
A jogosultság feltételeinek részletes elemzése
Ahhoz, hogy valaki részesülhessen ebben az ellátásban, két alapvető feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Az egyik legfontosabb kritérium a biztosítotti jogviszony megléte a szülés időpontjában, vagy a biztosítás megszűnését követő meghatározott időn belül történő szülés. Ez a jogviszony legtöbbször munkaviszonyt jelent, de ide tartozik az egyéni vállalkozói lét vagy bizonyos esetekben az álláskeresési járadékban való részesülés is.
A másik kritikus feltétel az időbeli korlát, amely szerint a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie az igénylőnek. Ez a 365 nap nem kell, hogy folyamatos legyen, a két év alatt összegyűjtött napok száma adódik össze. Lényeges részlet, hogy ebbe az időszakba sok minden beleszámíthat, például a korábbi gyermekkel töltött GYED vagy GYES ideje is, amennyiben az alatt is fennállt a biztosítási jogviszony.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki tanulmányai befejezése után azonnal gyermeket vár. A jogalkotó rájuk is gondolt, így a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből 180 napot be lehet számítani a szükséges 365 napba. Ez a kedvezmény segít a fiatal édesanyáknak, hogy ők is hozzájuthassanak a támogatáshoz, még ha nincs is hosszú munkatapasztalatuk.
Hogyan számolják ki a 365 napos időszakot
A napok számítása során minden olyan időszakot figyelembe vesznek, amikor az érintett után megfizették a szükséges járulékokat. Ide tartozik a munkavégzés ideje, a betegszabadság és a táppénz időtartama is. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ha a kismama több munkáltatónál is dolgozott az elmúlt két évben, az összes jogviszonyt össze kell adni a jogosultság megállapításához.
Amennyiben a biztosítási jogviszony megszakad, az nem feltétlenül jelent problémát, ha a szünet nem haladja meg a 30 napot. Ha a megszakítás ennél hosszabb, akkor az azt megelőző időszakot már nem lehet figyelembe venni a 365 nap számításakor, kivéve bizonyos speciális eseteket. Érdemes tehát folyamatosan nyomon követni a jogviszonyok alakulását, különösen munkahelyváltás környékén, ha családalapítást tervezünk.
A számításnál a hatóságok a szülést megelőző két évet vizsgálják meg alaposan. Ha ebben az időszakban megvan a kellő számú biztosítási nap, az igénylés zöld utat kap. Előfordulhat, hogy valaki csak néhány nappal csúszik le a határidőről, ilyenkor érdemes szakemberrel konzultálni, mert bizonyos méltányossági szempontok is érvényesülhetnek, bár ezek alkalmazása meglehetősen szűk körű.
Az igénylés időzítése és a szülési szabadság
A CSED igénylésének időpontja stratégiai jelentőséggel bírhat. A törvény lehetővé teszi, hogy az ellátást a szülés várható időpontja előtt legfeljebb 28 nappal már kérvényezzük. Ez különösen akkor ajánlott, ha a kismama állapota már nem teszi lehetővé a munkavégzést, vagy ha szeretne egy kis időt hagyni magának a mentális és fizikai felkészülésre az otthoni környezetben.
Természetesen dönthetünk úgy is, hogy egészen a baba megszületéséig dolgozunk, és csak a szülés napjától indítjuk el a folyósítást. Ebben az esetben a 168 napos időtartam a születésnapjától ketyeg. Fontos tudni, hogy a CSED csak és kizárólag a szülési szabadság idejére jár. Ha valaki az ellátás folyósítása mellett munkát végez (akár otthonról is), az az ellátásra való jogosultság elvesztésével járhat az adott időszakra.
A szülési szabadság kivétele kötelező az anya egészségének védelme érdekében. A 24 hétből legalább két hetet mindenképpen igénybe kell venni. A gyakorlatban azonban szinte mindenki kihasználja a teljes időkeretet, hiszen ez az időszak az aranyórától kezdve a szoptatás kialakulásán át a baba napirendjének megszilárdításáig minden szempontból meghatározó a család életében.
A pénzügyi keretek és a juttatás összege
A csecsemőgondozási díj összege az egyik legvonzóbb eleme a magyar családtámogatási rendszernek. Mivel a bruttó jövedelem 100 százalékát veszik alapul, az édesanya pénztárcája nem érzi meg a kiesést, sőt, bizonyos esetekben a nettó összeg magasabb is lehet, mint a korábbi munkabér. Ez azért lehetséges, mert a CSED-ből kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, a társadalombiztosítási járulékot nem.
A számítás alapja a kérelem benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem. Ha nincs meg a 180 napnyi jövedelem a vizsgált időszakban, akkor a 120 napos szabályt alkalmazzák. Amennyiben egyik sem áll rendelkezésre, a minimálbér kétszerese vagy a tényleges jövedelem alapján kalkulálnak a szakemberek, figyelembe véve a legkedvezőbb lehetőségeket az anya számára.
Lényeges szempont az is, hogy a CSED-nek nincs felső korlátja, ellentétben például a GYED-del. Ez azt jelenti, hogy a magasabb keresetű édesanyák is a valós, teljes jövedelmük alapján kapják meg az ellátást. Ez a biztonságérzet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a családok bátrabban vállaljanak gyermeket, tudva, hogy az első félévben nem kell jelentős életszínvonal-csökkenéssel számolniuk.
A 100 százalékos CSED bevezetése mérföldkő volt a hazai családpolitikában, amely valós anyagi elismerést nyújt az anyáknak a legfontosabb időszakban.
Adózási szabályok és kedvezmények
Bár a CSED után személyi jövedelemadót kell fizetni, nem szabad elfelejteni az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét sem. A családi adókedvezmény már a magzat 91 napos korától jár, így ezt már a CSED folyósítása alatt is érvényesíteni lehet. Ez tovább növeli a kézhez kapott összeget, hiszen csökkenti a levonandó adó mértékét.
Emellett érdemes figyelni a 25 év alattiak vagy a 30 év alatti anyák adókedvezményére is, amennyiben az érintett ebbe a korcsoportba tartozik. Ezek a mentességek jelentős plusz forrást hagyhatnak a családi kasszában. Az igénylés során egy nyilatkozatot kell kitölteni, amelyben kérjük az adókedvezmények figyelembevételét, így a kifizetőhely már a csökkentett adóval növelt összeget utalja át.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK) szintén egy rendkívül előnyös szabályozás. Azok az édesanyák, akik jogosultak erre, mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az élethosszig tartó kedvezmény keretében. Számukra a bruttó CSED összege megegyezik a nettó összeggel, ami kiemelkedő pénzügyi stabilitást biztosít a nagycsaládok számára.
Az ügyintézés menete alkalmazottak számára
Az alkalmazotti jogviszonyban állók számára az ügyintézés viszonylag egyszerű, hiszen a folyamat nagy részét a munkáltató és a kifizetőhely koordinálja. Az első lépés a szükséges nyomtatványok beszerzése és kitöltése. A „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű formanyomtatvány a legfontosabb dokumentum, amelyet a munkáltatónál kell leadni.
A kérelemhez csatolni kell a terhesgondozási kiskönyv másolatát vagy az orvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, amennyiben a szülés előtt indítjuk el a folyamatot. Ha a baba már megszületett, a születési anyakönyvi kivonat másolatára és a gyermek adóazonosító jelére is szükség lesz. A munkáltató köteles a dokumentumokat befogadni és továbbítani az illetékes kormányhivatal vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely felé.
A legtöbb nagyobb vállalat saját TB-kifizetőhellyel rendelkezik, ilyenkor az ügyintézés házon belül történik, és a kifizetés is a bérszámfejtéssel egy időben érkezik. Kisebb cégek esetében a Magyar Államkincstár vagy a Kormányhivatal egészségbiztosítási szervei végzik a bírálatot és az utalást. Ebben az esetben a kifizetés általában a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig történik meg a megadott bankszámlára.
Egyéni vállalkozók és önfoglalkoztatók teendői
Az egyéni vállalkozók esetében az ügyintézés valamivel több figyelmet igényel, mivel nekik saját maguknak vagy könyvelőjük segítségével kell intézniük a folyamatot. Az igénylést elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a megfelelő elektronikus űrlapon. Ez a folyamat ma már teljesen digitalizált, ami meggyorsítja a bírálatot.
Lényeges, hogy a vállalkozónak a szülés időpontjában is biztosítottnak kell lennie, és nem lehet köztartozása, amely akadályozná a juttatás folyósítását. A CSED alatt a vállalkozói tevékenységet nem kötelező szüneteltetni, de személyesen munkát nem végezhet a vállalkozó az ellátás mellett. Ha van alkalmazottja vagy segítő családtagja, ők továbbvihetik az üzletmenetet, de az édesanyának a pihenésre kell koncentrálnia.
A járulékfizetési kötelezettségek is változnak ebben az időszakban. A CSED folyósítása alatt az egyéni vállalkozó mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, ami jelentős könnyítést jelent. Érdemes a könyvelővel szorosan együttműködni, hogy minden bevallás és adatbejelentés pontosan érkezzen be az adóhatósághoz, elkerülve ezzel a későbbi bonyodalmakat.
Dokumentumok és szükséges igazolások listája
Bár a bürokrácia csökkentése érdekében sok adatot már elektronikusan kérdeznek le a hatóságok, bizonyos papírok megléte elengedhetetlen. Az érvényes személyazonosító okmányok és a lakcímkártya alapvetőek, de szükség lesz a TAJ-kártyára is. Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság igazolása kulcsfontosságú az ellátás megállapításához.
Amennyiben korábban külföldön dolgozott az igénylő, szükség lehet az ottani biztosítási idő igazolására is (például az E104-es nyomtatványra). Az Európai Unión belüli munkavégzés beszámítható a 365 napba, de ehhez a hivatalos igazolások beszerzése időigényes lehet. Javasolt ezeket a dokumentumokat még a szülés előtt beszerezni, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen külföldi hivatalokkal levelezni.
A családi pótlék igénylésével egy időben érdemes a CSED-et is intézni, ha még nem tettük meg korábban. A hivatalos nyomtatványok pontos kitöltése, a bankszámlaszám helyes megadása és az adókedvezményekről szóló nyilatkozatok mind-mind részét képezik a sikeres folyamatnak. Egy apró hiba vagy hiányzó aláírás is késleltetheti az első kifizetést, ezért minden papírt kétszer ellenőrizzünk le.
Speciális esetek: örökbefogadás és az apa jogosultsága
A jogszabályok nemcsak a vér szerinti anyákra gondolnak. Örökbefogadás esetén az örökbefogadó szülő is jogosult lehet a CSED-re, amennyiben a gyermek még nem töltötte be az ellátásra jogosító kort. Ilyenkor a gyermeket a gondozásba vétel napjától illeti meg az ellátás az örökbefogadó szülőt, ugyanúgy 168 napon keresztül, mint a vér szerinti anyák esetében.
Bár a CSED elsősorban az anya juttatása, bizonyos tragikus vagy különleges esetekben az apa is igénybe veheti. Ha az anya egészségi állapota miatt kikerül a háztartásból, vagy sajnos elhalálozik, az apa jogosulttá válik a csecsemőgondozási díjra a hátralévő időtartamra. Ez a szabály biztosítja, hogy a baba minden körülmények között megkapja a szükséges anyagi támogatást és a szülői gondoskodás lehetőségét.
Szintén az apa kaphatja meg az ellátást, ha az anya felügyeleti joga megszűnik. Ezek a helyzetek szerencsére ritkák, de a jogszabályi háttér rugalmassága mutatja, hogy a rendszer középpontjában a gyermek jóléte és biztonsága áll. Az apa jogosultságához is szükséges a megfelelő biztosítási idő és a munkaviszony igazolása.
A folyósítás részletei és a kifizetés gyakorisága
A csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag folyósítják. Ez azt jelenti, hogy a januári ellátást február elején kapja meg az édesanya. A kifizetés történhet postai úton vagy bankszámlára való utalással. A legtöbben a banki átutalást választják, mivel ez gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb megoldás az otthon lévő szülők számára.
Az ellátás összege minden hónapban változhat egy kicsit, attól függően, hogy az adott hónap hány naptári napból áll. Mivel a CSED-et naptári napi alap alapján számolják, egy 31 napos hónapban valamivel magasabb lesz az összeg, mint februárban. Ez egy természetes jelenség, amely a pontos elszámolásból adódik.
Fontos tudni, hogy a CSED folyósításának ideje alatt az anya továbbra is biztosítottnak minősül. Ez azt jelenti, hogy jogosult marad minden egészségügyi szolgáltatásra, és ez az időszak nyugdíjra jogosító szolgálati időnek is számít. Nem szakad meg a folyamatos jogviszonya, ami a későbbi ellátások, például a GYED vagy egy következő gyermek után járó juttatások szempontjából is lényeges.
Visszamenőleges igénylés lehetősége
Néha előfordul, hogy a nagy rohanásban vagy váratlan események miatt az anyuka nem tudja azonnal benyújtani az igényét. Jó hír, hogy a csecsemőgondozási díjat visszamenőleg is igényelni lehet, legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőleg. Ez egyfajta biztonsági hálót jelent a feledékenyebb vagy nehezebb helyzetbe került szülőknek.
Azonban a visszamenőleges igénylés hátránya, hogy az elmaradt összegek egyben történő kifizetése bár örömteli, az azt megelőző hónapokban a családnak saját tartalékaiból kell finanszíroznia a megélhetést. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy amint lehetőség van rá, indítsák el az adminisztrációt. A kifizetések pontossága és a családi költségvetés tervezhetősége miatt ez a legbölcsebb döntés.
A visszamenőleges kifizetésnél is ugyanazok a szabályok érvényesek az adózásra és a számítási alapra, mint a rendes ütemezés szerint benyújtott kérelmeknél. A hivatal ilyenkor is megvizsgálja a jogosultsági feltételeket a szülés időpontjára vonatkozóan, és ha minden rendben van, a teljes elmaradt összeget átutalják.
A hat hónapos visszamenőleges lehetőség nyugalmat ad, de a tudatos tervezés és az időben leadott kérelem a zökkenőmentes mindennapok záloga.
Mi történik, ha elutasítják a kérelmet?
Bár a legtöbb igénylés sikeres, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hatóság elutasítja a kérelmet. Ennek leggyakoribb oka a szükséges 365 napos biztosítási idő hiánya vagy a hiányos dokumentáció. Ilyenkor az elutasító határozat részletesen indokolja a döntést, és tájékoztatást ad a jogorvoslati lehetőségekről is.
Ha a döntéssel nem értünk egyet, fellebbezésre vagy a határozat bírósági felülvizsgálatára van lehetőség. Sokszor egy egyszerű adateltérés vagy egy korábbi munkáltató mulasztása (például be nem jelentett jogviszony) áll a háttérben. Ilyenkor érdemes felvenni a kapcsolatot a korábbi munkahelyekkel vagy az adóhatósággal az adatok tisztázása érdekében.
Amennyiben valóban nem áll fenn a jogosultság, érdemes megvizsgálni más támogatási formákat. A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) alanyi jogon jár minden szülőnek, függetlenül a korábbi munkaviszonytól, így senki sem marad teljesen ellátás nélkül. Azonban a CSED és a GYES összege között jelentős különbség van, ezért fontos minden követ megmozgatni a biztosítási jogviszony igazolása érdekében.
Gyakori hibák és hogyan kerüljük el őket
Az egyik leggyakoribb hiba az adatszolgáltatás hiányossága. Gyakran előfordul, hogy az anyuka nem jelzi időben a munkáltatónak a szülési szabadság kezdetét, vagy nem küldi be a gyermek születése utáni iratokat. Emiatt a kifizetések megcsúszhatnak, ami felesleges feszültséget okozhat. A kulcs a folyamatos kommunikáció a munkáltatóval vagy a bérszámfejtővel.
Szintén probléma lehet, ha nem megfelelően nyilatkozunk az adókedvezményekről. Ha valaki elfelejti kérni a családi adókedvezményt, az összeget később az éves adóbevallásban visszaigényelheti ugyan, de a mindennapokban hiányozni fog az a pár tízezer forint. Érdemes alaposan átolvasni minden nyilatkozatot, és szükség esetén segítséget kérni a kitöltésükhöz.
Vállalkozók esetében gyakori hiba a határidők elmulasztása az elektronikus bevallásoknál. Mivel náluk nincs egy központi HR-osztály, aki figyelmeztesse őket, nekik kell észben tartaniuk az időpontokat. Egy jól beállított emlékeztető a telefonban vagy egy megbízható könyvelő aranyat érhet ezekben a hónapokban.
A CSED és a GYED közötti váltás
Amint lejár a 168 napos CSED időszak, a szülő jogosulttá válik a gyermekgondozási díjra, azaz a GYED-re. Ez az átmenet nem automatikus, a GYED-et külön kell igényelni. Célszerű ezt már a CSED lejárta előtt egy-két hónappal megtenni, hogy a kifizetések folyamatosak maradjanak, és ne legyen üresjárat a családi kasszában.
A GYED összege már némileg másképp alakul, mint a CSED-é. Míg a CSED a jövedelem 100 százaléka, a GYED a 70 százaléka, és van egy törvényben meghatározott felső korlátja (a minimálbér kétszeresének 70 százaléka). Emellett a GYED-ből már nemcsak adót, hanem nyugdíjjárulékot is vonnak, így a kézhez kapott összeg érezhetően kevesebb lesz, mint a CSED idején.
A váltás időszaka jó alkalom arra is, hogy a szülők átgondolják az anyagi tervezést. Mivel a bevétel csökkenni fog, érdemes a CSED idején kapott magasabb összegek egy részét félretenni a későbbi hónapokra. A tudatosság és az előrelátás segít abban, hogy a baba növekedésével járó növekvő költségeket is könnyedén kezelni tudja a család.
Munkavégzés a juttatás mellett
Sokan kérdezik, hogy szabad-e dolgozni a CSED folyósítása alatt. A válasz határozott nem. A csecsemőgondozási díj célja éppen az, hogy az anya mentesüljön a munkavégzés alól a gyermek gondozása érdekében. Ha a hatóság tudomást szerez arról, hogy az ellátott keresőtevékenységet folytat, a juttatás folyósítását azonnal felfüggesztik.
Ez a szabályozás szigorúbb, mint a GYED esetében, ahol a gyermek féléves kora után már korlátozás nélkül lehet munkát vállalni az ellátás megtartása mellett. A CSED 168 napja alatt azonban a jogalkotó az anya és a gyermek pihenését és összeszokását tekinti elsődlegesnek, így a munkavégzés nem fér össze az ellátás szellemiségével.
Kivételt képeznek bizonyos jogdíjak vagy korábbi munkavégzésből származó kifizetések, amelyek nem a CSED ideje alatti aktív munkából erednek. Ha bizonytalanok vagyunk egy-egy bevétellel kapcsolatban, mindenképpen egyeztessünk a kifizetőhellyel, hogy elkerüljük a későbbi visszafizetési kötelezettséget.
Gyakran ismételt kérdések a CSED igényléséhez
👶 Mikor kell legkésőbb benyújtani a CSED igénylést?
Az igényt legkésőbb a szülés napján érdemes benyújtani, de a törvény lehetőséget ad a szülés előtti 28. naptól való igénylésre is. Ha elmaradna a beadás, hat hónapig visszamenőleg még pótolható, de a folyamatosság érdekében jobb időben cselekedni.
💼 Kell-e munkaviszony a szülés pillanatában a CSED-hez?
Igen, az egyik alapfeltétel, hogy az édesanya a szülés napján biztosított legyen, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szüljön. Ha valaki táppénz alatt szül, az is biztosított jogviszonynak számít.
💰 Tényleg több lehet a CSED, mint a korábbi fizetésem?
Igen, előfordulhat, mert a CSED-ből csak 15% SZJA-t vonnak, míg a munkabérből a 18,5% társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni. Ha emellett adókedvezményeket is igénybe vesz valaki, a nettó összeg valóban magasabb lehet a korábbi fizetésénél.
📅 Mi számít bele a szükséges 365 napba?
Minden biztosításban töltött nap számít: a munkaviszony, az egyéni vállalkozói lét, a táppénz, a korábbi GYED vagy GYES időszaka, sőt, a felsőoktatási tanulmányokból is beszámítható maximum 180 nap.
🤰 Mi történik, ha a CSED alatt újra teherbe esem?
Ha az újabb gyermek a CSED vagy a későbbi GYED ideje alatt érkezik, az édesanya jogosult lesz az újabb gyermek után is a CSED-re, amennyiben a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll. Ezt nevezik sokan „tgyás-gyed-csed spirálnak”.
🏥 Hol kell igényelni a CSED-et, ha munkanélküli vagyok?
Amennyiben a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül történik a szülés, az igényt a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró osztályán kell benyújtani.
📑 Szükséges-e a baba adóazonosító jele az igényléshez?
A CSED megindításához a szülés előtt még nem, de a baba megszületése után az adatokat frissíteni kell a kifizetőhelynél, és az adókedvezmény érvényesítéséhez feltétlenül szükség lesz a gyermek adóazonosító jelére.
Leave a Comment