Amikor a gyermekünk homloka felforrósodik, az anyai szív automatikusan hevesebben kezd verni. Évtizedeken át azt tanultuk, hogy a láz egy legyőzendő ellenség, egy veszélyes állapot, amit a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni. Azonban az orvostudomány fejlődésével és a legújabb nemzetközi protokollok tükrében a lázcsillapítás szemlélete gyökeresen megváltozott. Ma már tudjuk, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet egyik leghatékonyabb védekező mechanizmusa a fertőzésekkel szemben. Ebben a cikkben körbejárjuk, mit jelent a modern lázmenedzsment, és miért vált az általános közérzet elsődlegessé a digitális kijelzőn megjelenő számértékekkel szemben.
A láz élettani háttere és a szervezet belső védelmi vonala
A láz nem egy véletlenszerű hiba a gépezetben, hanem a homeosztázis, vagyis a belső egyensúly fenntartásának egy igen kifinomult eszköze. Amikor kórokozók, például vírusok vagy baktériumok jutnak a szervezetbe, az immunrendszer sejtjei azonnal jelezni kezdenek az agyban található hőközpontnak, a hipotalamusznak. Ez a kis terület felelős azért, hogy testünk belső hőmérsékletét egy állandó, optimális szinten tartsa.
A fertőzés hatására felszabaduló pirogének hatására a hipotalamusz magasabbra állítja a „termosztátot”. Ilyenkor a test mindent megtesz, hogy elérje ezt az új, megemelt célértéket: az erek összehúzódnak a végtagokban, hogy csökkentsék a hőleadást, és izomremegés, azaz didergés kezdődhet a hőtermelés fokozására. Ez az oka annak, hogy a láz emelkedő szakaszában a gyermek keze és lába gyakran jéghideg, miközben a törzse már forró.
A megemelkedett testhőmérséklet számos előnnyel jár a gyógyulási folyamat során. A legtöbb kórokozó szaporodása jelentősen lelassul magasabb hőmérsékleten, miközben az immunrendszer sejtjei, például a fehérvérsejtek, sokkal aktívabbá és hatékonyabbá válnak. A láz tehát egy szövetséges, amely segít abban, hogy a betegség lefolyása rövidebb és kevésbé súlyos legyen.
A modern orvostudomány álláspontja szerint a láz önmagában nem károsítja az agyat és nem okoz maradandó szervi károsodást, még 40 fok feletti értékeknél sem, amennyiben azt fertőzés okozza.
A szülők körében gyakran tapasztalható szorongás, amelyet a szakirodalom „lázphóbiának” nevez, többnyire téves információkon alapul. Sokan tartanak attól, hogy a láz megállíthatatlanul emelkedik majd, amíg el nem ér egy kritikus szintet, de az emberi szervezet rendelkezik belső fékrendszerrel. Ritka kivételektől eltekintve a testhőmérséklet fertőzés kapcsán nem emelkedik 41-42 Celsius-fok fölé, mert a hipotalamusz megakadályozza a túlfűtést.
A lázcsillapítás 2.0 alapelvei a gyakorlatban
A legújabb szakmai irányelvek, amelyeket a hazai gyermekgyógyászati társaságok is magukévá tettek, szakítanak a korábbi „lázcsillapító-automatizmussal”. Régebben szinte kötelező volt gyógyszert adni, amint a hőmérő higanyszála elérte a 38 fokot, ma viszont a hangsúly a gyermek komfortérzetére helyeződött át. Ha a kisgyermeknek 39 fokos láza van, de közben játszik, iszik és jó a kedve, nem feltétlenül szükséges beavatkozni.
Ezzel szemben, ha a gyermeknek csak 38,2 fokos hőemelkedése van, de láthatóan szenved, fájdalmai vannak, sírós és vigasztalhatatlan, akkor indokolt a gyógyszer alkalmazása. A cél tehát nem a láz teljes eltüntetése és a normál testhőmérséklet mindenáron való elérése, hanem a betegség okozta kellemetlenségek enyhítése. A tüneti kezelés lényege, hogy segítsük a gyermeket az átmeneti nehéz időszak átvészelésében.
A modern protokoll hangsúlyozza, hogy a lázcsillapító gyógyszerek nem gyógyítják meg a betegséget, csupán a tüneteket fedik el. Éppen ezért nem szabad őket rutinszerűen, a láz megelőzésére használni. A szervezetnek szüksége van a lázra a hatékony védekezéshez, így a feleslegesen beadott gyógyszer akár meg is nyújthatja a betegség időtartamát. A figyelem középpontjában tehát nem a lázmérő, hanem maga a gyerek álljon.
A szülői megfigyelés a leghatékonyabb diagnosztikai eszköz. Érdemes figyelni a légzés ritmusát, a bőr színét, a gyermek éberségét és azt, hogy mennyire hajlandó folyadékot fogyasztani. Ezek a paraméterek sokkal többet árulnak el az állapot súlyosságáról, mint a testhőmérséklet abszolút értéke. A korszerű szemlélet arra bátorítja a szülőket, hogy bízzanak az ösztöneikben és a megfigyeléseikben.
A gyógyszeres lázcsillapítás modern eszköztára
Magyarországon alapvetően két hatóanyagcsoport érhető el a gyermekek láz- és fájdalomcsillapítására vény nélkül: a paracetamol és az ibuprofén. Mindkét hatóanyag biztonságos és hatékony, ha megfelelően alkalmazzuk őket. Rendkívül lényeges, hogy az adagolást mindig a gyermek aktuális testsúlyához igazítsuk, ne pedig az életkorához, hiszen a gyerekek fejlődési üteme nagyon eltérő lehet.
A paracetamol tartalmú készítmények kíméletesek a gyomorhoz, és már újszülött kortól alkalmazhatóak bizonyos formákban. Hatásuk általában 30-60 percen belül jelentkezik, és 4-6 órán át tart. Fontos tudni, hogy a túladagolása súlyos májkárosodáshoz vezethet, ezért szigorúan be kell tartani a napi maximális adagokat. Soha ne adjunk többet a javasoltnál, még akkor sem, ha a láz nem csökken olyan gyorsan, ahogy várnánk.
Az ibuprofén tartalmú szerek nemcsak a lázat csillapítják, hanem gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Ezeket a készítményeket általában 3 hónapos kor felett javasolják. Az ibuprofén előnye, hogy hatása gyakran hosszabb ideig, akár 6-8 órán át is tarthat. Ugyanakkor éhgyomorra adva irritálhatják a gyomornyálkahártyát, ezért célszerű, ha a gyermek eszik vagy iszik pár falatot a bevétele előtt.
| Hatóanyag | Fő hatásmechanizmus | Adagolás alapja | Alkalmazási korlát |
|---|---|---|---|
| Paracetamol | Központi fájdalom- és lázcsillapítás | Testsúly (10-15 mg/kg) | Májbetegség esetén óvatosan |
| Ibuprofén | Lázcsillapítás és gyulladáscsökkentés | Testsúly (5-10 mg/kg) | 3 hónapos kor alatt nem javasolt |
| Metamizol-nátrium | Erős lázcsillapítás (csak receptre) | Szigorú orvosi utasítás | Gyakran csak 1 éves kor felett |
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a kétféle hatóanyagot rutinszerűen váltogatni kell néhány óránként. A legfrissebb ajánlások azonban ezt nem javasolják rutinszerűen. A váltott adagolás jelentősen növeli a gyógyszerelési hibák és a túladagolás kockázatát, ráadásul nem bizonyított, hogy hatékonyabb lenne a monoterápiánál. Csak akkor érdemes a másik hatóanyaghoz nyúlni, ha az elsőként választott szer egyáltalán nem hatott, és a gyermek közérzete továbbra is rossz.
Fizikális lázcsillapítás: mikor és hogyan?
A hűtőfürdő és a priznic (vizes borogatás) generációk óta a lázcsillapítás alapkövei közé tartoztak. Azonban a modern protokollok ezen a területen is jelentős változásokat hoztak. Ma már tudjuk, hogy ezek a módszerek gyakran több kellemetlenséget okoznak a gyermeknek, mint amennyi hasznot hajtanak. A hűtőfürdő nem alkalmas a hipotalamuszban beállított érték módosítására, csupán a bőrfelszínről von el hőt.
A fizikális lázcsillapítást ma már csak akkor javasolják, ha a gyermek azt kifejezetten igényli vagy jól tolerálja. Soha ne kényszerítsük a síró, didergő gyereket hideg vizes borogatásba vagy fürdőbe. Ha didereg, az azt jelenti, hogy a szervezete éppen hőt akar termelni, a hűtéssel pedig csak további energiát vonunk el tőle, ami rontja az állapotát. Ilyenkor inkább takarjuk be könnyű takaróval, és várjuk meg, amíg a láz tetőzik.
Ha mégis a hűtőfürdő mellett döntünk, az mindig testmeleg vízről induljon. A gyermeket ültessük a kellemesen langyos vízbe, majd fokozatosan, nagyon lassan engedjünk hozzá hűvösebb vizet. Sose használjunk jéghideg vizet, mert az sokkot okozhat a szervezetnek és érszűkületet a bőrben, ami gátolja a hőleadást. A cél a kellemes ellazulás, nem pedig a drasztikus hűtés.
A priznic vagy vizes borogatás esetén is fontos a szabályok betartása. Csak a törzset szabad borogatni, a végtagokat nem, mivel ott az erek gyorsan összehúzódnak. A borogatás langyos legyen, ne hideg, és amint a textil átmelegszik, cserélni kell. Ha a gyermek tiltakozik, azonnal hagyjuk abba a folyamatot. A korszerű szemlélet szerint a gyógyszeres kezelés humánusabb és hatékonyabb módja a gyermek komfortjának javítására.
Tévhitek és igazságok a fogzási lázról
Szinte minden szülő találkozik azzal a nézettel, hogy a fogzás magas lázzal járhat. Azonban a tudományos kutatások ezt csak részben támasztják alá. A fogzás valóban okozhat hőemelkedést (38 fok alatt), fokozott nyáladzást, ínyérzékenységet és nyugtalanságot, de a 38,5-39 fok feletti lázat szinte soha nem a fogak előbújása okozza. Ilyenkor többnyire egy kísérő fertőzés áll a háttérben.
Mivel a fogzás folyamata hónapokig tarthat, és ez az időszak egybeesik az immunrendszer érésével, valamint a közösségbe kerüléssel, gyakran összemossák a tüneteket. Ha a gyermeknek magas láza van, ne írjuk azt a fogzás számlájára, hanem keressük az egyéb jeleket, például a torkfájást, orrfolyást vagy fülfájást. A fogzásba vetett vak hit elterelheti a figyelmet a valódi betegségekről.
A fogzási fájdalom enyhítésére léteznek helyi érzéstelenítő gélek és rágókák, de ha a fájdalom olyan mértékű, hogy a gyermek nem tud aludni vagy enni, egy adag testsúlynak megfelelő fájdalomcsillapító szirup sokat segíthet. Itt is érvényes az elv: a gyermek komfortja az első. Nem a számot kezeljük, hanem a kisbabánk fájdalmát csökkentjük, hogy pihenni tudjon.
Fontos megérteni, hogy a fogzás egy élettani folyamat, nem pedig betegség. A szervezet ugyan gyulladásos választ adhat az íny áttörésekor, de ez nem terheli meg annyira a rendszert, hogy valódi láz alakuljon ki. Ha tehát a lázmérő magas értéket mutat, érdemes felvenni a kapcsolatot a gyermekorvossal, és nem csupán a fogakra várni.
A lázgörcs: mítoszok és a valóság
A lázgörcs a szülők egyik legnagyobb rémálma. Ez az állapot ijesztő látványt nyújt: a gyermek elveszíti az eszméletét, megfeszül, rángatózni kezd, az arca pedig elszürkülhet vagy elkékülhet. Bár a látvány sokkoló, fontos tudni, hogy a lázgörcs az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan, és nem okoz maradandó agykárosodást. Általában 6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő, amikor az idegrendszer még éretlen a hirtelen hőmérséklet-változások kezelésére.
A legfontosabb tény, amit a modern protokollok hangsúlyoznak, hogy a lázgörcsöt nem lehet megelőzni lázcsillapító gyógyszerekkel. Korábban azt hitték, hogy ha időben beadunk egy kúpot, elkerülhető a görcs, de a kutatások bebizonyították, hogy ez nem igaz. A görcs gyakran a láz emelkedő szakaszában, olykor még a láz észlelése előtt jelentkezik. Éppen ezért felesleges és káros a gyermeket állandóan lázcsillapítókkal tömni csak azért, hogy megelőzzük a görcsöt.
Ha bekövetkezik a baj, a legfontosabb a higgadtság megőrzése. Fektessük a gyermeket stabil oldalfekvésbe egy biztonságos, puha felületre, ahol nem tudja megütni magát. Sose tegyünk semmit a szájába, és ne próbáljuk meg lefogni a rángatózó végtagokat. A legtöbb lázgörcs 1-3 percen belül magától megszűnik. Ha ez az első ilyen eset, vagy ha a görcs 5 percnél tovább tart, azonnal hívjunk mentőt.
A lázgörcsre hajlamos gyermekek szülei számára az orvos felírhat speciális, végbélbe adható görcsoldót, amelyet csak akkor kell alkalmazni, ha a görcs nem múlik el egy bizonyos időn belül. A modern szemlélet lényege itt is a félelem enyhítése: a lázgörcs nem egyenlő az epilepsziával, és a gyermekek többsége minden következmény nélkül kinövi ezt az állapotot az iskolás kor eléréséig.
Folyadékpótlás és ápolási feladatok láz esetén
Lázas állapotban a szervezet vízvesztesége jelentősen megnő. A gyorsabb légzés és a párolgás miatt a gyermek sokkal több folyadékot veszít, mint egészséges állapotban. Ezért a lázmenedzsment legfontosabb része nem a gyógyszer, hanem a hidratálás. Kínáljuk a gyermeket gyakran, kis adagokban vízzel, teával, hígított gyümölcslével vagy akár húslevessel.
A kiszáradás jeleire fokozottan ügyelni kell, különösen csecsemők és kisgyermekek esetében. Ha a gyermek nyelve száraz, a szemei beesettek, kevesebb mint napi 3-4 pisis pelenkája van, vagy ha síráskor nincsenek könnyei, az komoly figyelmeztető jel. Ilyenkor a folyadékpótlás már orvosi segítséget igényelhet. A lázas gyermek gyakran étvágytalan, ami természetes; ne erőltessük az evést, de az ivást annál inkább.
A környezet kialakítása is sokat számít. A lázas gyermeket ne öltöztessük túl, ne takarjuk be három vastag dunyhával. A cél, hogy a felesleges hő távozni tudjon a testéből. Adjunk rá vékony pamut pizsamát, és a szoba hőmérséklete ne legyen több 20-21 foknál. Gyakran szellőztessünk, hogy friss, oxigéndús levegő legyen a helyiségben, ami segíti a komfortérzetet.
A pihenés elengedhetetlen a gyógyuláshoz. A szervezet minden energiáját az immunválaszra fordítja, ezért természetes, ha a gyermek aluszékonyabb vagy bágyadtabb. Hagyjuk aludni, amennyit csak szeretne, de közben rendszeresen ellenőrizzük az állapotát. Ha az alvásból könnyen ébreszthető és a reakciói megfelelőek, nincs ok az aggodalomra. Az anyai közelség, a simogatás és a megnyugtató jelenlét olykor többet ér bármilyen gyógyszernél.
A folyadékpótlás során törekedjünk az elektrolitok bevitelére is, különösen ha a láz mellett hányás vagy hasmenés is jelentkezik, mert a tiszta víz önmagában nem pótolja az elveszített ásványi sókat.
Mikor forduljunk azonnal orvoshoz?
Bár a láz az esetek többségében ártalmatlan, vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad várni. A legfontosabb szabály, hogy három hónaposnál fiatalabb csecsemő láza esetén (38 fok felett) azonnal orvosi vizsgálat szükséges, függetlenül a gyermek közérzetétől. Ebben az életkorban az immunrendszer még nem tudja megfelelően lokalizálni a fertőzéseket, így a láz súlyos állapotot is jelezhet.
Nagyobb gyermekeknél is vannak bizonyos „vörös zászlók”, amelyek azonnali cselekvést igényelnek. Ilyen például a testszerte megjelenő apró, pontszerű bevérzések vagy foltok a bőrön, amelyek üvegpohárral rányomva nem halványodnak el. Ez súlyos fertőzés jele lehet. Szintén intő jel, ha a gyermek tarkója merev, nem tudja az állát a mellkasához érinteni, vagy ha szokatlanul éles, visító sírást hallat.
A légzési nehézség, a zihálás, a szapora vagy nehéz légzés szintén orvosi beavatkozást sürget. Ha a gyermek láza 3-4 napnál tovább tart anélkül, hogy javulás mutatkozna, vagy ha a lázcsillapító hatása után is extrém módon bágyadt és kedvetlen marad, szintén érdemes szakemberhez fordulni. Ne feledjük, mi ismerjük legjobban a gyermekünket; ha valami „nem stimmel”, bízzunk a megérzésünkben.
Az orvosi vizit során próbáljunk meg pontos adatokat szolgáltatni: mikor kezdődött a láz, milyen magas volt a maximuma, milyen egyéb tüneteket (köhögés, kiütés, hasmenés) észleltünk, és pontosan milyen dózisban adtunk gyógyszert. Ez segít az orvosnak a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia meghatározásában. A modern technológia, például a videóhívások vagy a fotók küldése a kiütésekről, nagyban megkönnyítheti a távkonzultációt is.
A láz mérésének pontossága és eszközei
A pontos mérés alapvető a helyzet értékeléséhez, de nem szabad a tizedfokok rabjává válni. A legmegbízhatóbb eredményt csecsemőknél a végbélben történő mérés adja, digitális lázmérővel. Ilyenkor fontos tudni, hogy a végbélben mért értékből 0,5 Celsius-fokot le kell vonni, hogy megkapjuk a testhőmérsékletet. A mérés előtt érdemes a mérő végét vazelinnel vagy babaolajjal bekenni a kényelem érdekében.
Nagyobb gyerekeknél, akik már együttműködőek, a hónaljban történő mérés is megfelelő, bár ez valamivel pontatlanabb lehet. A fülhőmérők gyorsak és kényelmesek, de a használatukhoz gyakorlat kell, mert ha nem megfelelően illesztjük a hallójáratba, tévesen alacsony értéket mutathatnak. A homloklázmérők és az érintésmentes eszközök leginkább tájékoztató jellegűek, egy magasabb értéknél érdemes hagyományos módon is ellenőrizni az eredményt.
A mérések gyakoriságát ne vigyük túlzásba. Ha a gyermek láthatóan jobban van, alszik vagy játszik, felesleges óránként keltegetni vagy zaklatni a lázmérővel. Elég naponta 3-4 alkalommal, illetve a gyógyszer beadása előtt és után ellenőrizni a hőmérsékletet. A lázmérés ne egy stresszforrás legyen, hanem egy eszköz a gyermek állapotának követésére.
Érdemes láznaplót vezetni, ahol rögzítjük az időpontokat, a mért értékeket és a beadott gyógyszereket. Ez különösen több napig tartó betegség esetén hasznos, mert segít látni a trendeket: például, hogy a lázmentes időszakok hosszabbodnak-e, vagy a csúcsértékek alacsonyabbak-e már. Ez az információ az orvos számára is rendkívül értékes lehet a betegség lefolyásának megítélésekor.
Lázcsillapítás különleges esetekben
Vannak olyan krónikus betegségekkel élő gyermekek, akiknél a lázmenedzsment szigorúbb odafigyelést igényel. Például szívbetegségek, neurológiai problémák vagy anyagcsere-betegségek esetén a láz extra megterhelést jelenthet a szervezet számára, így ezekben az esetekben az orvos korábbi beavatkozást javasolhat. Ilyenkor mindig tartsuk magunkat a kezelőorvos egyéni utasításaihoz.
A védőoltások utáni láz szintén gyakori jelenség. Ez egy normális immunválasz, ami azt mutatja, hogy a szervezet dolgozik a védettség kialakításán. Az oltás utáni lázat is a modern protokollok szerint kezeljük: csak akkor adjunk gyógyszert, ha a baba nyűgös vagy láthatóan fájdalmai vannak. Megelőzésként, az oltás előtt beadott lázcsillapító csökkentheti az oltás hatékonyságát, ezért ezt ne tegyük.
Utazás közben is felkészültnek kell lennünk. A házi patika alapdarabja legyen mindkét típusú hatóanyag (paracetamol és ibuprofén), méghozzá olyan formában, amit a gyermek könnyen elfogad: szirup, kúp vagy szájban oldódó tabletta. Külföldi utazás előtt tájékozódjunk a helyi nevekről, mert a márkanevek eltérhetnek, bár a hatóanyagok ugyanazok maradnak.
A közösségbe való visszatérés kérdése is ide tartozik. A protokoll szerint a gyermeknek legalább 24 órája láztalannak kell lennie (gyógyszer nélkül), mielőtt újra bölcsődébe vagy óvodába menne. Ez biztosítja, hogy a szervezete kellőképpen megerősödött, és nem adja át a fertőzést a többieknek. A lázmentesség még nem jelent teljes gyógyulást, a lábadozási időszakban is fontos a kímélő életmód.
A lázcsillapítás modern szemlélete tehát a bizalomról szól. Bizalom a gyermek szervezetének öngyógyító erejében, és bizalom a szülői megfigyelés pontosságában. Ha elengedjük a számok miatti szorongást, sokkal hatékonyabban és nyugodtabban tudjuk támogatni gyermekünket a gyógyulás útján. A szeretet, a türelem és a megfelelő hidratálás az a három oszlop, amelyre a modern lázcsillapítás épül, kiegészítve a gyógyszerek okos és indokolt használatával.
Az immunrendszerünk egy csodálatos gépezet, amelynek a láz az egyik legfontosabb motorja. Amikor engedjük, hogy ez a motor kontrollált keretek között fusson, valójában hosszú távon erősítjük gyermekünk egészségét. A lázcsillapítás 2.0 nem csupán orvosi protokoll, hanem egy szemléletváltás, amely segít nekünk, szülőknek, hogy tudatosabbak és magabiztosabbak legyünk a betegségek idején is. A legfontosabb mérce pedig maradjon mindig a gyermek mosolya és elégedettsége, ami a gyógyulás legbiztosabb jele.
Gyakran ismételt kérdések a modern lázcsillapításról
Tényleg nem baj, ha 39 fokos a láza a gyereknek és nem adok gyógyszert? 🌡️
Igen, amennyiben a gyermek közérzete jó, élénk, iszik és nem mutat fájdalomra utaló jeleket. A láz nem ellenség, hanem a gyógyulást segítő folyamat. Mindig a gyermek állapotát nézd, ne csak a hőmérőt!
Mikor kell a kúpot és mikor a szirupot választani? 💊
A kúp ideális választás, ha a gyermek hány, vagy ha nagyon kicsi és elutasítja a szirupot. A szirup pontosabb adagolást tesz lehetővé és nagyobb gyerekeknél általában népszerűbb, de a hatóanyag felszívódása szempontjából mindkét forma hatékony.
Lehet-e a gyereknek láza a fogzástól? 🦷
A fogzás általában csak enyhe hőemelkedést (38 fok alatt) okozhat. Ha a gyermek láza eléri a 38,5-39 fokot, akkor valószínűleg egy vírusos fertőzés zajlik éppen a háttérben, és nem a foga az elsődleges ok.
Mi a teendő, ha a lázcsillapító beadása után 10 perccel kihányja a gyógyszert? 🤢
Ha a szirup beadása után 15-20 percen belül hányás történik, a hatóanyag nagy része valószínűleg nem szívódott fel. Ilyenkor érdemes egy másik formát (például kúpot) alkalmazni, de előtte konzultálj orvossal vagy gyógyszerésszel a túladagolás elkerülése végett.
Használhatok-e mégis hűtőfürdőt, ha a nagymama ragaszkodik hozzá? 🛁
Csak akkor alkalmazd, ha a gyermek élvezi és nem didereg tőle. Ha sír, tiltakozik vagy fázik, a hűtőfürdő többet árt, mint használ. A modern szemlélet szerint a fizikális hűtés már nem kötelező eleme a lázcsillapításnak.
Miért ne váltogassam a Paracetamolt és az Ibuprofént? 🔄
A váltott adagolás jelentősen növeli a hibázás lehetőségét és a mellékhatások kockázatát. A legtöbb esetben egyféle hatóanyag is elegendő. Csak akkor válts, ha a választott gyógyszer egyáltalán nem javított a gyermek állapotán, és ezt is csak orvosi javaslatra tedd.
Mikor kell mentőt hívni láz miatt? 🚑
Azonnal hívj mentőt, ha a lázas gyermeknek nem halványuló bőrkiütései vannak, ha merev a tarkója, ha eszméletét veszti, ha nehezen lélegzik, vagy ha 5 percnél tovább tartó lázgörcse van.
Leave a Comment