Az iskolapadok világa ma már távolról sem csupán a krétaporról és a dolgozatok izgalmáról szól. A digitális forradalom és a társadalmi változások egy olyan új dinamikát hoztak az oktatási intézmények falai közé, ahol a bántalmazás formái kifinomultabbá és láthatatlanabbá váltak. Szülőként a legnagyobb félelmünk, hogy gyermekünk áldozattá válik, vagy éppen elkövetőként sodródik bajba, mégis ritkán beszélünk a folyamat valódi jogi súlyáról. A zéró tolerancia elve nem egy divatos szlogen, hanem egy olyan védőháló, amelynek minden szemét törvények és fegyelmi szabályzatok rögzítik, hogy biztonságot nyújtsanak a legsebezhetőbbeknek.
Az iskolai bántalmazás fogalmi keretei a modern pedagógiában
Ahhoz, hogy érdemben felléphessünk a bullying ellen, pontosan rögzítenünk kell, mit is tekintünk bántalmazásnak a mai magyar iskolarendszerben. Nem minden konfliktus minősül bullyingnak, de minden elnyomó szándékú, ismétlődő negatív cselekedet ide tartozik. A szakemberek különbséget tesznek a fizikai agresszió, a verbális bántás és a kapcsolati, más néven szociális izoláció között. Ez utóbbi a legnehezebben tetten érhető, hiszen a kiközösítés, a pletykaterjesztés vagy a levegőnek nézés nem hagy látható nyomokat a bőrön.
A jogalkotó és a pedagógiai szakma egyetért abban, hogy a bántalmazás lényegi eleme az erőfölénnyel való visszaélés. Ez az erőfölény fakadhat fizikai erőből, népszerűségből, vagy akár a technológiai jártasságból is. Amikor egy gyermek rendszerszerűen célponttá válik, az nem egy „rossz vicc”, hanem a személyiségi jogainak súlyos sérelme. A zéró tolerancia jegyében az intézményeknek kötelességük felismerni ezeket a mintázatokat még azelőtt, hogy a helyzet visszafordíthatatlanná válna.
Az online tér térnyerésével a bullying határai elmosódtak. A cyberbullying, azaz az internetes zaklatás, az iskola falain kívül is folytatódik, így az áldozat számára nem létezik többé biztonságos menedék. Ez a 24 órás kitettség teszi indokolttá, hogy a jogi szabályozás ne álljon meg az iskola kapujában. A pedagógusok és a szülők közös felelőssége, hogy felismerjék a megváltozott viselkedést, a hirtelen zárkózottságot vagy a tanulmányi eredmények romlását, amelyek mind a háttérben zajló dráma jelei lehetnek.
A bántalmazás nem a gyerekek közötti természetes szelekció része, hanem egy olyan rendszerszintű hiba, amely azonnali beavatkozást igényel minden érintett felnőtt részéről.
A köznevelési törvény és az intézményi felelősség alapjai
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szigorúan szabályozza az iskola kötelezettségeit a gyermekek biztonságával kapcsolatban. Az intézmény nem csupán az oktatásért felel, hanem a gyermek testi és lelki épségének megóvásáért is abban az időben, amíg a felügyelete alatt áll. Ez a jogi alapvetés határozza meg, hogy mi történik, ha egy konfliktus elfajul. Az iskolának rendelkeznie kell egy belső protokollal, amely leírja a bántalmazás esetén követendő lépéseket, és ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ), valamint a Házirendben is rögzítenie kell.
Amennyiben egy iskola tudomást szerez a bántalmazásról, de nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, súlyos mulasztást követ el. Ez a mulasztás polgári jogi felelősséget vonhat maga után, ami azt jelenti, hogy az intézmény akár kártérítés fizetésére is kötelezhető, ha bizonyítható, hogy a tétlensége miatt érte sérelem a gyermeket. A zéró tolerancia tehát nem csupán erkölcsi elvárás, hanem egy kőkemény jogi megfelelési kényszer az iskolavezetés számára.
Érdemes tudni, hogy a tanárok és az iskola alkalmazottai közfeladatot ellátó személynek minősülnek, ami különleges védelmet, de egyben fokozott felelősséget is ró rájuk. Ha egy pedagógus látja a bántalmazást, de elfordítja a fejét, azzal nemcsak a pedagógiai etika ellen vét, hanem jogszabályi kötelezettségét is megszegi. A jelzési kötelezettség a gyermekvédelmi rendszer felé szintén kritikus pont, hiszen a súlyosabb esetek már túlléphetnek az iskola hatáskörén.
Fegyelmi eljárások a tanintézmény falain belül
Ha a bántalmazás ténye bebizonyosodik, az iskola saját hatáskörében fegyelmi intézkedéseket hozhat. Ezeknek a lépéseknek a célja nem csupán a büntetés, hanem a megelőzés és a közösségi normák helyreállítása is. A fegyelmi intézkedések skálája a szóbeli figyelmeztetéstől egészen a másik iskolába való áthelyezésig terjedhet. Azonban minden ilyen döntést alapos vizsgálatnak kell megelőznie, ahol az elkövetőt és az áldozatot is meghallgatják.
A legsúlyosabb fegyelmi büntetés a tanulói jogviszony megszüntetése, vagyis a kizárás az iskolából. Ez azonban tanköteles korú gyermekek esetében bonyolult folyamat, hiszen az államnak garantálnia kell az oktatáshoz való jogot. Ilyenkor az iskolának együtt kell működnie a tankerülettel, hogy a bántalmazót egy másik intézményben helyezzék el, ahol esélyt kaphat a tiszta lappal való indulásra, miközben az eredeti közösség megszabadul a fenyegetettségtől.
A fegyelmi eljárás során a szülők jelenléte és tájékoztatása elengedhetetlen. A jogszabályok biztosítják a védekezéshez való jogot az elkövetőnek is, ami sokszor feszültséget szül az áldozat szüleiben. Ugyanakkor a korrekt eljárás garantálja, hogy a döntés megtámadhatatlan legyen, és valóban a gyermekek hosszú távú érdekét szolgálja. A zéró tolerancia itt azt jelenti, hogy nincs „elkenés”, minden incidensnek írásos nyoma marad, és minden tettnek következménye van.
Amikor a rendőrség is bekapcsolódik: büntetőjogi következmények
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a gyermekkori csínytevések nem esnek a Büntető Törvénykönyv (Btk.) hatálya alá. Magyarországon a büntethetőség alsó korhatára bizonyos súlyos bűncselekmények esetén 12 év, általánosságban pedig 14 év. Ez azt jelenti, hogy egy felső tagozatos diák már büntetőjogilag is felelősségre vonható a tetteiért. Az iskolai bántalmazás során leggyakrabban a zaklatás, a testi sértés, a könnyű testi sértés, a rágalmazás és a becsületsértés tényállása merül fel.
A zaklatás (Btk. 222. §) például megvalósul, ha valaki mást rendszeresen vagy tartósan háborgat, és ezzel a magánéletébe durván beavatkozik. Az online elküldött fenyegető üzenetek, a megalázó videók megosztása mind ebbe a kategóriába tartoznak. Ha a bántalmazás tettlegességig fajul, és az nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz, máris könnyű testi sértésről beszélünk, amely magánindítványra büntethető. Fontos megérteni, hogy a törvény nem tesz engedményt csak azért, mert az eset az iskola folyosóján történt.
A büntetőeljárás megindítása drasztikus lépésnek tűnhet, de bizonyos helyzetekben ez az egyetlen módja az áldozat védelmének. A rendőrségi feljelentés után a fiatalkorúak ügyésze és a pártfogó felügyelő is bekapcsolódik a folyamatba. A cél ilyenkor is elsősorban a nevelés, de a javítóintézeti nevelés vagy a próbára bocsátás lehetősége valós visszatartó erővel bírhat a jövőbeli elkövetésekre nézve.
A szülők polgári jogi és anyagi felelőssége
Míg a büntetőjog az egyéni felelősséget firtatja, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a kártérítés és a sérelemdíj kérdéskörét szabályozza. Amennyiben egy gyermek bántalmazza társát, a károkért elsősorban a szülő felel, mint törvényes képviselő. Ez a felelősség kiterjedhet a fizikai sérülések orvosi költségeire, a megrongált ruházatra vagy eszközökre, de a legjelentősebb tétel ma már gyakran a sérelemdíj.
A sérelemdíj a nem vagyoni károk, például a lelki trauma, az önértékelés romlása vagy a szorongásos betegségek kompenzálására szolgál. Ha egy gyermeknek pszichológushoz kell járnia a bullying miatt, a terápia költségeit a bántalmazó szüleitől lehet jogi úton követelni. Ez a szemlélet rákényszeríti a családokat arra, hogy komolyan vegyék gyermekük viselkedését, hiszen a hanyagságuknak közvetlen anyagi vonzata is lehet.
A bírósági gyakorlat egyre szigorúbb ezen a téren. A szülők mentesülhetnek a felelősség alól, ha bizonyítani tudják, hogy a nevelés és a felügyelet terén úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Azonban, ha a gyermek már többször követett el hasonlót, és a szülők nem tettek lépéseket a magatartás korrigálására, a felelősségük megkerülhetetlen. A zéró tolerancia tehát a családi asztalnál kezdődik, ahol a szülőnek világossá kell tennie: a mások bántása elfogadhatatlan.
A pedagógusok és az intézményvezetés kártérítési felelőssége
Az iskola felelőssége nem ér véget a fegyelmi tárgyalás lezárásával. A jogszabályok szerint az intézmény felelős azért a kárért, amelyet a tanuló az iskolai felügyelet ideje alatt okoz, kivéve, ha az iskola bizonyítja, hogy a károkozást a tőle elvárható gondossággal sem tudta volna elhárítani. Ez azt jelenti, hogy ha a szünetben a folyosón, tanári felügyelet hiányában történik a bántalmazás, az iskola mulasztása egyértelmű.
A kártérítési perekben a bíróság vizsgálja az ügyeleti rendet, a pedagógusok reakcióidejét és az iskola korábbi intézkedéseit. Ha egy szülő többször jelezte írásban, hogy gyermekét bántják, de az igazgató nem tett semmit, az intézmény „felróható magatartása” megállapítható. Ilyenkor az iskola és a fenntartó (például a Tankerületi Központ) egyetemlegesen felelhet a kifizetendő összegekért.
Ez a jogi környezet arra ösztönzi az iskolákat, hogy ne söpörjék a szőnyeg alá a problémákat. A dokumentáció rendkívül fontos: minden bejelentésről, meghallgatásról és intézkedésről jegyzőkönyvnek kell készülnie. A transzparens működés az iskola legjobb védekezése egy esetleges perben, egyben pedig az áldozat számára is garancia arra, hogy az ügyét komolyan veszik.
Digitális lábnyom és a cyberbullying jogi útvesztői
Az online bántalmazás sajátossága, hogy a bizonyítékok gyakran digitális formában léteznek. Képernyőfotók, üzenetváltások és naplófájlok szolgálnak alapul a jogi eljárásokhoz. A magyar jogrendszerben az információs rendszer felhasználásával elkövetett visszaélés vagy a személyes adattal való visszaélés is felmerülhet a bullying kapcsán. Például egy osztálytársról készült megalázó fotó engedély nélküli terjesztése súlyos jogsértés.
A közösségi média platformok (Facebook, Instagram, TikTok) belső szabályzata mellett a magyar törvények is érvényesek. A „véleménynyilvánítás szabadsága” nem terjed ki mások emberi méltóságának sárba tiprására. A bíróságok ma már rutinból kezelik a digitális bizonyítékokat, így az elkövetők nem bújhatnak az anonimitás vagy a virtuális tér látszólagos büntetlensége mögé.
A cyberbullying esetén különösen fontos a gyorsaság. A digitális tartalom pillanatok alatt terjed, ezért az áldozat szüleinek azonnal dokumentálniuk kell mindent, mielőtt a posztokat törölnék. A zéró tolerancia jegyében az iskoláknak oktatniuk kellene a médiatudatosságot is, de ha a baj megtörténik, a jogi út a rendőrségi kiberbűnözési osztályán keresztül vezethet a megoldáshoz.
A tanúk és a „néma szemlélők” szerepe és felelőssége
A bullying soha nem csak két emberről szól; ott van a háttérben az osztályközösség, a szemlélők, akik hallgatásukkal vagy nevetésükkel legitimálják az erőszakot. Bár a hallgatás önmagában ritkán bűncselekmény, bizonyos esetekben a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §) is felmerülhet, ha valaki látja, hogy társa közvetlen életveszélyben vagy súlyos sérülés veszélyében van, mégsem tesz semmit.
Pedagógiai szempontból a néma szemlélők aktiválása a kulcs a bántalmazás megállításához. Jogi értelemben ők tanúk, akiknek vallomása döntő lehet egy fegyelmi vagy büntetőeljárás során. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy az árulkodás és a segítségkérés közötti különbség az életmentésben rejlik. A zéró tolerancia rendszerében a közösség minden tagjának felelőssége, hogy ne adjon teret az agressziónak.
A tanúvallomások védelme szintén lényeges elem. Sok gyermek azért nem mer beszélni, mert fél a megtorlástól. Az iskolai protokolloknak biztosítaniuk kell az anonimitást vagy a védett környezetet a bejelentők számára. Ha a közösség megtapasztalja, hogy a kiállásnak pozitív eredménye van, a bullying dinamikája összeomlik.
Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció az iskolában
Nem minden esetnek kell a bíróságon végződnie. A helyreállító (restratív) technika célja, hogy az elkövető szembesüljön tette következményeivel, és lehetőséget kapjon a kár jóvátételére. Ez a módszer gyakran hatékonyabb a puszta büntetésnél, mivel az érzelmi intelligenciára és az empátiára épít. A mediáció során egy képzett szakember segít a feleknek leülni és átbeszélni a történteket.
A mediáció csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél önként vállalja, és nincs szó súlyos fizikai bűncselekményről. Az áldozat számára ez lehetőséget ad arra, hogy elmondja fájdalmát, és választ kapjon a „miért?” kérdésre. Az elkövető pedig kiléphet a megbélyegzett szerepből, ha valódi megbánást tanúsít és tesz a közösségbe való visszailleszkedésért. Ez a folyamat a jogi szigor mellett a humánus megoldásokra is kaput nyit.
Ugyanakkor a mediáció nem jelentheti a felelősség alóli kibújást. Ha a megállapodás nem teljesül, a fegyelmi eljárást folytatni kell. A zéró tolerancia nem zárja ki a megbocsátást, de alapfeltételül szabja a változást és a biztonság garantálását. Az iskola dolga, hogy megtalálja az egyensúlyt a szigor és a nevelő célzatú párbeszéd között.
A Gyermekjogi Képviselő és az Ombudsman szerepe
Amikor a szülő úgy érzi, hogy az iskola falai között nem kap igazságot, külső jogvédő szervekhez fordulhat. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) keretein belül működő gyermekjogi képviselők ingyenes segítséget nyújtanak. Ők segítenek értelmezni a jogszabályokat, részt vehetnek a fegyelmi tárgyalásokon, és közvetíthetnek az iskola és a család között.
Ha rendszerszintű problémák merülnek fel, például az iskola módszeresen figyelmen kívül hagyja a panaszokat, az Alapvető Jogok Biztosához (Ombudsman) lehet fordulni. Az Ombudsman vizsgálata rávilágíthat az intézményi hiányosságokra, és ajánlásokat fogalmazhat meg a minisztérium felé. Ez a szint már a szélesebb nyilvánosságot és a politikai döntéshozókat is elérheti, ami gyakran kényszerítő erővel bír az elavult gyakorlatok megváltoztatására.
Ezek a szervek garanciát jelentenek arra, hogy a gyermek minden körülmények között jogalany marad, és nem válik egy bürokratikus rendszer áldozatává. A szülőknek tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül a küzdelemben. A jogi utak ismerete önbizalmat ad ahhoz, hogy határozottan fellépjenek gyermekük érdekeiért, még akkor is, ha az iskola ellenállást tanúsít.
A jog nem csupán papírra vetett betű, hanem egy pajzs, amit minden szülőnek meg kell tanulnia tartani a gyermeke felett.
Gyakorlati lépések a bizonyítékgyűjtéshez
Amennyiben felmerül a bántalmazás gyanúja, a szülőnek stratégiai nyugalmat kell tanúsítania. Az első és legfontosabb lépés a dokumentáció. Minden beszélgetést a pedagógussal, minden e-mailt és minden gyermek által elmondott részletet rögzíteni kell. Ha fizikai sérülés történt, azonnal látleletet kell vetetni az orvossal, még akkor is, ha apróságnak tűnik. A látlelet hivatalos okirat, amely később alapja lehet egy rendőrségi feljelentésnek.
Online zaklatás esetén ne töröljük az üzeneteket mérgünkben! Készítsünk képernyőmentést, ahol látszik a feladó neve, az időpont és a tartalom. Ha videóról van szó, próbáljuk meg letölteni vagy más módon rögzíteni. A közösségi média szolgáltatóknak is tehetünk jelentést, de a jogi bizonyítás szempontjából a nyers adatok megőrzése a legfontosabb. Érdemes egy naplót is vezetni a gyermek hangulati változásairól és az elhangzott panaszokról.
Amikor behívnak minket az iskolába, ne menjünk egyedül, ha tehetjük. Kérhetjük egy tanú vagy egy ügyvéd jelenlétét is, bár utóbbi az elején feszültséget kelthet. A cél az, hogy a megbeszélésről emlékeztető vagy jegyzőkönyv készüljön, amelyet minden jelenlévő aláír. Így elkerülhető a későbbi „ki mit mondott” típusú vita, és az iskola is látja, hogy a szülő tájékozott és elszánt.
A pedagógusok védelme a bántalmazással szemben
Bár a cikk fókuszában a diákok közötti bullying áll, nem mehetünk el szó nélkül a tanárokat érő bántalmazás mellett sem. A zéró tolerancia rájuk is vonatkozik. Egy pedagógus verbális vagy fizikai bántalmazása a diák vagy a szülő részéről szintén súlyos jogi következményeket von maga után. Mint említettük, a tanár közfeladatot ellátó személy, így az ellene elkövetett erőszak minősített esetnek számít a Btk.-ban.
Az iskolai légkör akkor lesz egészséges, ha a tisztelet kölcsönös. Egy olyan intézményben, ahol a szülők fenyegetik a tanárokat, a diákok is felhatalmazva érzik magukat a társuk bántására. A jogi védelem tehát egy körforgás: a tanár biztonsága a záloga annak, hogy ő is meg tudja védeni a rábízott gyermekeket. A fegyelmi szabályzatoknak ki kell térniük az oktatók méltóságának védelmére is.
Ha egy pedagógus válik bántalmazás célpontjává, az iskola fenntartójának kötelessége jogi segítséget nyújtania számára. Ez a fellépés erőt sugároz a közösség felé, és egyértelművé teszi, hogy az agresszió semmilyen formája nem tolerálható, függetlenül attól, ki az áldozat és ki az elkövető. A rendszerszintű biztonság csak így valósulhat meg.
Összehangolt fellépés a tartós változásért
A bullying elleni küzdelem nem egyetlen csata, hanem egy folyamatos figyelem. A jogi és fegyelmi következmények ismerete csak az egyik oldala az éremnek; a másik a prevenció és az érzelmi nevelés. Az iskoláknak olyan programokat kellene bevezetniük, mint a „Békés Iskolák” vagy a finn mintájú „KiVa”, amelyek bizonyítottan csökkentik a bántalmazási esetek számát. Ezek a programok a közösségi felelősségre építenek, és eszközt adnak a gyerekek kezébe a konfliktusok kezelésére.
A szülők és pedagógusok közötti őszinte kommunikáció elengedhetetlen. Ha egy osztályban megjelenik a bullying, azt nem szabad egyedi esetként kezelni, hanem a csoportdinamika hibájaként kell orvosolni. A zéró tolerancia akkor működik, ha az első csúfolódásnál megszólal a vészcsengő, és nem várjuk meg, amíg valaki sírva fakad vagy félve megy iskolába. A jogi szabályozás adja a keretet, de a tartalommal nekünk, felnőtteknek kell megtöltenünk.
A cél minden esetben a gyermek hosszú távú jóléte. Akár áldozat, akár elkövető a gyermekünk, szüksége van az iránymutatásra és a határok egyértelmű kijelölésére. A törvények nem azért vannak, hogy megfélemlítsenek, hanem hogy rendet vágjanak az érzelmi káoszban, és garantálják mindenkinek a legalapvetőbb jogot: a biztonságos tanuláshoz való jogot.
| Bántalmazás típusa | Lehetséges jogi kategória | Fegyelmi következmény |
|---|---|---|
| Gúnyolódás, kiközösítés | Becsületsértés | Osztályfőnöki/Igazgatói intő |
| Internetes lejáratás | Zaklatás, Személyes adattal való visszaélés | Szigorú megrovás, fegyelmi eljárás |
| Fizikai lökdösődés, ütés | Testi sértés (könnyű/súlyos) | Iskolaváltás kezdeményezése, rendőrségi ügy |
| Zsarolás, értéktárgy elvétele | Kényszerítés, rablás/kifosztás | Azonnali fegyelmi eljárás, jogviszony megszüntetése |
Végezetül fontos tudatosítani, hogy az iskola nem egy jogon kívüli sziget. Ami a munkahelyen zaklatás, az az iskolában is az. Ami az utcán bűncselekmény, az a tanteremben is az marad. A felnövekvő generációknak meg kell érteniük, hogy a tetteikért való felelősségvállalás a felnőtté válás legfontosabb lépcsőfoka. Mi, szülők pedig azzal segítünk a legtöbbet, ha nem félünk a jog eszközeihez nyúlni, ha a gyermekünk biztonsága a tét. A zéró tolerancia csak akkor lesz valóság, ha mindenki – diák, szülő, tanár és jogalkotó – kiveszi belőle a részét.
Gyakori kérdések az iskolai bántalmazás jogi következményeiről
Hány éves kortól büntethető egy gyermek, ha bántalmazza a társát? 🧒
Magyarországon az általános büntethetőségi korhatár 14 év. Azonban bizonyos súlyos, erőszakos bűncselekmények (például súlyos testi sértés vagy rablás) esetén a gyermek már 12 éves korától felelősségre vonható, amennyiben rendelkezett a tette következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel.
Köteles-e az iskola rendőrségi feljelentést tenni? 👮
Amennyiben az iskola dolgozói bűncselekmény elkövetésének gyanúját észlelik (például súlyos testi sértés vagy kábítószerrel kapcsolatos visszaélés), kötelességük jelezni azt a hatóságok felé. Kisebb súlyú esetekben mérlegelhetnek, de a gyermekvédelmi jelzőrendszer felé fennálló tájékoztatási kötelezettségük szinte minden bántalmazási ügyben fennáll.
Perelhető-e az iskola, ha a gyermekemet rendszeresen bántják? ⚖️
Igen, amennyiben bizonyítható, hogy az iskola tudott a bántalmazásról, de nem tette meg a tőle elvárható intézkedéseket a gyermek védelmében. Polgári peres eljárásban kártérítés vagy sérelemdíj követelhető az intézménytől vagy a fenntartótól a mulasztás miatt bekövetkezett lelki vagy fizikai károkért.
Mit tehetek, ha a cyberbullying az iskolaidőn kívül történik? 📱
Bár az eset a közösségi médiában zajlik, ha az érintettek ugyanabba az iskolába járnak, a konfliktus hatása megjelenik az osztályteremben is. Az iskola fegyelmi jogköre ilyenkor is kiterjedhet a tanulóra, ha a magatartása súlyosan sérti az intézmény hírnevét vagy akadályozza a többi diák zavartalan tanulását. Emellett rendőrségi feljelentés is tehető zaklatás miatt.
Kötelezhetnek-e egy gyermeket iskolaváltásra a bántalmazás miatt? 🏫
Fegyelmi eljárás keretében az egyik legsúlyosabb büntetés a tanulói jogviszony megszüntetése. Tanköteles korú gyermek esetén ilyenkor az iskolának és a tankerületnek gondoskodnia kell egy másik befogadó intézményről. Az áthelyezés célja az áldozat védelme és a bántalmazó számára egy új közeg biztosítása.
Ki fizeti ki a bántalmazott gyermek pszichológiai kezelését? 💰
Első körben a szülőnek kell megelőlegeznie a költségeket, de polgári jogi úton ezek az összegek behajthatók a bántalmazó gyermek szüleitől. A kártérítési igény magában foglalhatja a terápiás költségeket, a gyógyszereket, sőt, a szülő kiesett munkabérét is, ha a gyermek ápolása miatt nem tudott dolgozni.
Mi a teendő, ha a tanár a bántalmazó? 👩🏫
A pedagógus által elkövetett bántalmazás (legyen az verbális megalázás vagy fizikai fenyítés) súlyos munkajogi és büntetőjogi kategória. Ilyenkor azonnal az iskolaigazgatóhoz, a fenntartóhoz és a gyermekjogi képviselőhöz kell fordulni. A tanár ellen fegyelmi eljárás indulhat, ami az állásának elvesztéséhez és a hivatástól való eltiltáshoz is vezethet.
Leave a Comment