Amikor a hőmérő higanyszála tartósan harminc fok fölé kúszik, természetes, hogy mindannyian kicsit lassabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat. Azonban létezik egy pont, ahol a hőség már nem csupán kényelmetlenség, hanem elviselhetetlen fizikai teher, amely gátolja a mindennapi életvitelt. Sokan hajlamosak legyinteni, mondván, biztosan csak a koruk vagy a rossz kondíciójuk az oka, ám a háttérben gyakran rejtett élettani folyamatok vagy krónikus betegségek állnak. A hőségintolerancia nem csupán annyit jelent, hogy valaki nem szereti a nyarat; ez egy valós tünetegyüttes, amelynél a szervezet képtelen megfelelően szabályozni a belső hőmérsékletét, vagy rendellenes módon reagál a környezeti melegre.
A belső termosztát működése és a hőszabályozás zavarai
Az emberi test egy rendkívül összetett hűtőrendszerrel rendelkezik, amelynek központja az agyban található hipotalamusz. Ez a terület felelős azért, hogy belső maghőmérsékletünk folyamatosan 37 Celsius-fok körül mozogjon, függetlenül attól, hogy a sarki hidegben vagy a trópusi hőségben tartózkodunk. Amikor a környezeti hőmérséklet emelkedik, a szervezetünk két fő mechanizmust aktivál: a bőr ereinek tágulását (vazodilatáció) és a verejtékezést. A kitágult ereken keresztül több vér áramlik a bőrfelszín közelébe, ahol a felesleges hő távozni tud, míg az izzadtság elpárolgása hűti a bőrt.
Hőségintolerancia esetén ez a finomhangolt rendszer szenved csorbát. Valahol az információátadás vagy a fizikai válaszreakció során hiba csúszik a gépezetbe. Ennek oka lehet az idegrendszer zavara, a keringési rendszer elégtelensége vagy az anyagcsere felgyorsulása. Érdemes megfigyelni, hogy a panaszok fokozatosan alakultak-e ki, vagy egy bizonyos életeseményhez, esetleg gyógyszerváltáshoz köthetők. Az érintettek gyakran számolnak be szédülésről, heves szívdobogásról, extrém kimerültségről vagy akár hányingerről is, amint a levegő melegebbé válik.
A hőségintolerancia nem jellemhiba vagy az állóképesség hiánya, hanem egy jelzés a szervezettől, hogy valamilyen belső egyensúly felborult.
Gyakran előfordul, hogy az egyén nem is tud a háttérben meghúzódó problémáról, csupán azt tapasztalja, hogy míg mások élvezik a napsütést, ő a besötétített szobában, ventilátor mellett is szenved. A tünetek súlyossága változó, de mindenképpen figyelmet érdemelnek, különösen, ha az illető korábban jól bírta a nyári hónapokat. A hirtelen megváltozott hőtűrő képesség az egyik legfontosabb jelzője annak, hogy érdemes felkeresni egy szakorvost egy alapos kivizsgálás céljából.
A pajzsmirigy túlműködése és a fokozott belső hőtermelés
Az egyik leggyakoribb endokrinológiai ok a hőségintolerancia mögött a pajzsmirigy túlműködése, más néven hipertireózis. A pajzsmirigy, ez a nyak elülső részén található apró, pillangó alakú szerv, felelős a szervezet anyagcseréjének sebességéért. Ha túl sok hormont (T3 és T4) termel, az egész test „túlpörög”. Képzeljük el úgy, mintha egy autónak folyamatosan tövig nyomnánk a gázpedálját: a motor túlságosan felmelegszik, és képtelen visszahűlni.
A hipertireózisban szenvedők alapanyagcseréje jelentősen megemelkedik, ami folyamatos belső hőtermeléssel jár. Számukra már a huszonöt fokos szobahőmérséklet is fojtogatónak tűnhet. Jellemző tünet a nyugalmi állapotban is tapasztalható szapora pulzus, a finom kézremegés, az indokolatlan fogyás és az alvászavarok. Mivel a szervezetük már eleve „túl van fűtve”, a külső hőség elviselhetetlen terhelést ró a keringésükre. A bőrük gyakran meleg és nedves tapintású, az izzadás pedig náluk sokkal hamarabb és intenzívebben jelentkezik, mint az egészséges embereknél.
A diagnózis felállítása viszonylag egyszerű egy vérvétel segítségével, ahol a TSH, T3 és T4 szinteket ellenőrzik. A megfelelő gyógyszeres kezeléssel vagy jódterápiával az anyagcsere normalizálható, és ezzel együtt a hőségtűrő képesség is visszatérhet a korábbi szintre. Lényeges tudni, hogy a kezeletlen pajzsmirigy túlműködés hosszú távon megterheli a szívet, ezért a hőségre való érzékenységet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha ilyen kísérő tünetekkel párosul.
Cukorbetegség és a verejtékezés akadályai
Kevesen gondolnák, de a cukorbetegség (diabétesz) mind az 1-es, mind a 2-es típus esetében jelentősen befolyásolja a szervezet hőleadó képességét. Ennek hátterében több élettani tényező is áll. Egyrészt a tartósan magas vércukorszint károsíthatja az ereket és az idegeket, beleértve azokat az idegeket is, amelyek a verejtékmirigyeket szabályozzák. Ezt autonóm neuropátiának nevezzük, és az egyik következménye az lehet, hogy a test nem képes hatékonyan izzadni ott, ahol és amikor kellene.
Ha a verejtékezés nem indul be időben vagy nem elégséges mértékű, a test maghőmérséklete veszélyes szintre emelkedhet. Emellett a cukorbetegek szervezete hajlamosabb a kiszáradásra is. A magas vércukorszint miatt a vese több vizeletet választ ki, hogy megpróbálja kiüríteni a felesleges cukrot, ami folyadékvesztéssel jár. A hőségben a fokozott folyadékigény és a betegség okozta dehidratáció együttesen súlyos állapotot, akár hőgutát is eredményezhet.
A diabétesszel élőknek különösen ügyelniük kell a nyári hónapokban a megfelelő hidratálásra és a gyakori vércukorszint-ellenőrzésre. A hőség ugyanis megváltoztathatja az inzulin felszívódásának gyorsaságát is. A kitágult erek miatt az inzulin gyorsabban kerülhet a véráramba, ami váratlan hipoglikémiához (alacsony vércukorszinthez) vezethet. A hőségintolerancia tehát náluk nem csupán komfortérzeti kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázat, amely szigorú odafigyelést igényel.
Szklerózis multiplex és az Uhthoff-jelenség
A neurológiai betegségek közül a szklerózis multiplex (SM) az egyik legismertebb állapot, amelynél a hőség drasztikus hatással van a beteg állapotára. Ezt a jelenséget Uhthoff-szindrómának hívják. A meleg hatására az SM-es betegek neurológiai tünetei – mint például a látászavar, a végtaggyengeség vagy a koordinációs problémák – átmenetileg felerősödnek. Ez nem jelenti a betegség tényleges rosszabbodását (shub-ot), de a mindennapi funkciókat jelentősen korlátozza.
A jelenség oka, hogy a sérült, demielinizált idegrostok a hőmérséklet emelkedésével még lassabban és bizonytalanabbul vezetik az ingerületeket. Már egy fél fokos emelkedés a testhőmérsékletben elegendő lehet ahhoz, hogy a beteg úgy érezze, minden ereje elhagyta. Éppen ezért az SM-mel élők számára a légkondicionáló berendezés nem luxus, hanem az életminőség fenntartásának alapvető eszköze.
Sok érintett használ speciális hűtőmellényeket vagy alkalmaz hideg vizes borogatást a csuklóján és a nyakán, hogy kordában tartsa a tüneteit. Fontos tudatosítani, hogy ez a fajta hőségérzékenység teljesen objektív élettani folyamat, és semmi köze a pszichés állapothoz. A környezet megértése és támogatása sokat segíthet abban, hogy a betegek a nyári időszakban is aktívak maradhassanak, legalább a hűvösebb napszakokban.
Szív- és érrendszeri megbetegedések a kánikulában
A szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők számára a kánikula az egyik legveszélyesebb időszak. Amikor melegünk van, a szívnek sokkal keményebben kell dolgoznia: percenként több vért kell pumpálnia, hogy a bőr ereibe juttassa azt a hűtés érdekében. Ez egy egészséges szív számára is megterhelő, de egy gyengébb szívizomzat vagy szívelégtelenség esetén kritikus állapotot idézhet elő.
A hőségintolerancia itt gyakran légszomjjal, extrém fáradékonysággal és ödémásodással (lábdagadás) párosul. A szervezet próbálja hűteni magát, de a keringési rendszer nem bírja a tempót. Emellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, különösen a vízhajtók (diuretikumok), tovább nehezíthetik a helyzetet, mivel fokozzák a kiszáradás veszélyét és felboríthatják az elektrolit-háztartást.
A vérnyomás gyakran ingadozóvá válik a hőségben. Míg a meleg tágítja az ereket, ami elvileg csökkentené a vérnyomást, a szervezet stresszreakciója és a folyadékvesztés miatt a vér besűrűsödhet, ami növeli a trombózis vagy az infarktus kockázatát. Aki szívbetegséggel él, annak a hőség elviselhetetlensége egyértelmű jelzés arra, hogy a keringése a teljesítőképessége határán van.
A hormonális változások és a menopauza hatása
A hölgyek életében a változókor az az időszak, amikor a hőségintolerancia szinte népbetegséggé válik. A menopauza idején bekövetkező ösztrogénszint-csökkenés közvetlen hatással van a hipotalamusz működésére. Az agy hőszabályozó központja „megzavarodik”, és olyan ingerekre is hőhullámmal reagál, amelyek korábban semmilyen problémát nem okoztak.
A klasszikus hőhullámok nem csupán szubjektív érzések; ilyenkor a bőr hőmérséklete valóban megemelkedik, a pulzus felgyorsul, és intenzív izzadás lép fel. Ha ehhez még egy forró nyári nap is társul, az érintett nők úgy érezhetik, mintha lángolna a testük. A hőségintolerancia ilyenkor gyakran jár ingerlékenységgel, alvászavarral és koncentrációs nehézségekkel.
Érdemes tudni, hogy nem csak a menopauza, hanem bármilyen jelentős hormonális változás – például a terhesség vagy bizonyos nőgyógyászati kezelések – is megváltoztathatja a hőtűrő képességet. A kismamák esetében a megnövekedett vértérfogat és az intenzívebb anyagcsere eleve magasabb belső hőmérsékletet eredményez, ami a nyári melegben gyorsan kimerüléshez vezethet. A megfelelő öltözködés, a természetes anyagok (pamut, len) viselése és a réteges öltözködés sokat segíthet a tünetek enyhítésében.
Gyógyszerek, amelyek láthatatlanul rontják a hőtűrést
Sokszor nem maga a betegség, hanem az arra szedett gyógyszer okozza a fokozott hőérzékenységet. Számos olyan készítmény létezik, amely befolyásolja a szervezet izzadási képességét vagy a folyadékháztartást. Az antidepresszánsok és az antipszichotikumok például gyakran hatnak a központi idegrendszerre oly módon, hogy gátolják a hűtési mechanizmusokat.
Az antihisztaminok, amelyeket allergiára szedünk, szintén csökkenthetik a verejtékezést, ahogy bizonyos vérnyomáscsökkentők (béta-blokkolók) is akadályozhatják a bőr vérellátásának fokozódását. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb gyógyszercsoportokat, amelyeknél felléphet hőségintolerancia:
| Gyógyszercsoport | Hatásmechanizmus a hőségben |
|---|---|
| Vízhajtók (Diuretikumok) | Fokozzák a kiszáradás és az elektrolit-vesztés kockázatát. |
| Béta-blokkolók | Gátolják a szívfrekvencia emelkedését és a bőr ereinek tágulását. |
| Antidepresszánsok (SSRI-k) | Megzavarhatják a hipotalamusz hőszabályozó funkcióit. |
| Antihisztaminok | Csökkentik a verejtékmirigyek aktivitását. |
| Vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók) | Befolyásolják a szomjúságérzetet és a folyadékegyensúlyt. |
Ha valaki rendszeresen szed gyógyszert és azt tapasztalja, hogy a meleg elviselhetetlenné vált számára, nem szabad önhatalmúlag elhagynia a készítményt. Ehelyett konzultálni kell a kezelőorvossal, aki módosíthatja az adagolást a nyári időszakra, vagy alternatív megoldást javasolhat. A tudatosság itt is életmentő lehet, hiszen a gyógyszermellékhatásként fellépő hőségérzékenység gyakran megelőzhető megfelelő óvintézkedésekkel.
Vérszegénység és az oxigénszállítás zavarai
A vashiányos vérszegénység (anémia) paradox módon hőségintoleranciát és fázékonyságot is okozhat, de a nyári kánikulában az előbbi a jellemzőbb és veszélyesebb. Amikor nincs elég vörösvérsejtünk az oxigén szállításához, a szívnek és a tüdőnek sokkal keményebben kell dolgoznia. A hőségben, amikor a szervezet amúgy is extra erőfeszítést tesz a hűtés érdekében, ez a többletterhelés azonnali kimerüléshez vezet.
A vérszegénységben szenvedők gyakran panaszkodnak arra, hogy a melegben „elfogy a levegőjük”, elszürkülnek vagy elsápadnak, és erős fejfájás gyötri őket. A szervezetük egyszerűen nem tudja fenntartani az egyensúlyt a létfontosságú szervek oxigénellátása és a bőr hűtése között. A vashiány ráadásul befolyásolja a pajzsmirigyhormonok termelődését is, ami tovább rontja a belső termosztát működését.
Egy egyszerű laborvizsgálat fényt deríthet a vashiányra vagy az alacsony hemoglobinszintre. A vaspótlás és a vitamindús táplálkozás hosszú távon megoldást nyújt, de a nyári időszakban ezeknek a betegeknek különösen figyelniük kell a fokozatos terhelésre és a tűző nap kerülésére. Az anémia kezelése nemcsak az energiaszintet állítja helyre, hanem segít abban is, hogy a test jobban alkalmazkodjon a hőmérsékleti ingadozásokhoz.
Autoimmun betegségek és a gyulladásos folyamatok
A krónikus gyulladással járó autoimmun betegségek, mint például a lupusz (SLE) vagy a rheumatoid arthritis, szintén gyakran társulnak hőségintoleranciával. Ezeknél a kórképeknél a szervezet immunrendszere folyamatosan „riadókészültségben” van, ami emeli az alap testhőmérsékletet és fokozza a fáradékonyságot. A lupuszos betegek esetében ráadásul a napsugárzás (UV-fény) közvetlenül is kiválthatja a betegség fellángolását, amihez láz és ízületi fájdalmak társulhatnak.
A gyulladásos folyamatok során felszabaduló citokinek hatással vannak a hipotalamuszra, módosítva annak érzékenységét. Ezért az érintettek gyakran éreznek hirtelen forróságot vagy éppen hidegrázást. A krónikus betegek számára a hőség egy plusz stresszforrás, amely kimeríti a szervezet amúgy is véges tartalékait. Számukra a nyár nem a pihenésről, hanem a túlélésről szól, ha nem tartják be a szigorú életmódbeli szabályokat.
A megelőzés itt is a legfontosabb: a fényvédelem, a hűvös környezet és a gyulladáscsökkentő étrend sokat segíthet. Az autoimmun betegeknek érdemes a fizikai aktivitásukat a kora reggeli vagy a késő esti órákra korlátozniuk, amikor a hőmérséklet még elviselhető, és a Nap sugárzása sem olyan intenzív.
Amikor a testünk jelzi, hogy elég, ne próbáljuk meg akaraterővel legyőzni a biológiát. A pihenés ilyenkor nem gyengeség, hanem öngondoskodás.
Az elhízás mint mechanikai és élettani akadály
Bár az elhízást gyakran csak esztétikai kérdésként kezelik, orvosilag egy komplex állapot, amely jelentősen rontja a hőtűrést. A felesleges zsírszövet szigetelő rétegként funkcionál, amely megnehezíti a belső hő távozását a külvilág felé. Minél nagyobb a testtömeg, annál több hőt termelnek az alapvető életfunkciók, miközben a bőrfelület mérete (ahol a hűtés történik) nem nő ezzel arányosan.
A túlsúlyos embereknek több energiába telik bármilyen mozgás, ami további hőtermeléssel jár. A szívüknek és a tüdejüknek is nagyobb terhelést kell elviselnie. Emellett a bőrredők közötti területen a párolgás gátolt, ami nemcsak a hűtés hatékonyságát csökkenti, hanem különféle bőrproblémákhoz, például gombás fertőzésekhez vagy irritációhoz is vezethet.
Az életmódváltás és a súlycsökkentés az egyik leghatékonyabb módja a hőtűrő képesség javításának, de ez egy hosszú folyamat. Rövid távon a pamutruházat, a bőrfelületek tisztán és szárazon tartása, valamint a fizikai aktivitás tudatos megtervezése nyújthat enyhülést. Fontos, hogy a túlsúlyos személyek ne érezzenek szégyent, ha hamarabb elfáradnak a melegben, hanem fogadják el szervezetük korlátait és tegyenek meg mindent a biztonságos hűtés érdekében.
Pszichés tényezők és a szorongásos zavarok
Nem mehetünk el szó nélkül a mentális állapot hőszabályozásra gyakorolt hatása mellett sem. A szorongás és a pánikbetegség gyakran produkál olyan tüneteket, amelyek összetéveszthetők vagy felerősíthetők a hőség által. A szorongásos roham során a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódba kapcsol, ami izzadással, szapora pulzussal és forróságérzettel jár.
Aki eleve szorongó típus, az a kánikulát egyfajta fenyegetésként élheti meg. A fizikai diszkomfort (légszomj, verejtékezés) pánikrohamot válthat ki, mert az illető úgy érzi, nem kap levegőt vagy elájul. Ez egy öngerjesztő folyamattá válhat: a hőség okozta tünetek szorongást szülnek, a szorongás pedig tovább emeli a testhőmérsékletet és a pulzust.
Ilyenkor a relaxációs technikák, a tudatos légzés és a hűvös inger (például hideg vizes arcmosás) segíthet megszakítani ezt a kört. Fontos megérteni, hogy a pszichés eredetű hőségintolerancia is valós szenvedést okoz, és ugyanolyan odafigyelést igényel, mint a fizikai betegségek. A kognitív terápia és bizonyos esetekben a szakorvos által felírt készítmények sokat javíthatnak az egyén életminőségén a nyári hónapokban is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A hőségintolerancia egy jelzés. Ha azt tapasztaljuk, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen rosszabbul bírjuk a meleget, vagy ha a hőség hatására olyan tüneteink jelentkeznek, mint a szédülés, ájulásérzés, zavartság vagy krónikus kimerültség, ne halogassuk a kivizsgálást. Kezdjük egy általános laborvizsgálattal, ahol ellenőrizhetik a vérképet, a pajzsmirigyműködést és a vércukorszintet.
Különösen fontos az orvosi konzultáció, ha szívpanaszaink vannak, vagy ha rendszeresen szedünk valamilyen gyógyszert. Az orvos segíthet elkülöníteni, hogy a tüneteket egy lappangó betegség, a gyógyszerek mellékhatása vagy életmódbeli tényezők okozzák-e. A korai diagnózis nemcsak a nyári komfortérzetet javítja, hanem megelőzheti a komolyabb egészségügyi kríziseket, például a hőgutát vagy a szív-érrendszeri eseményeket.
A hőségintolerancia kezelése minden esetben az alapbetegség terápiájával kezdődik. Legyen szó hormonpótlásról, vaspótlásról vagy a vérnyomás beállításáról, a szervezet egyensúlyának helyreállítása az elsődleges cél. Emellett a tudatos életmód, a megfelelő hidratálás és a környezetünkhöz való alkalmazkodás segít abban, hogy a nyár ne a szenvedésről, hanem az élményekről szóljon.
Praktikus tanácsok a mindennapokra
Amíg a kivizsgálás zajlik, vagy ha tudjuk, hogy állapotunk miatt érzékenyebbek vagyunk a melegre, érdemes bevezetni néhány egyszerű, de hatékony rutint. A legfontosabb a folyadékpótlás, de nem mindegy, mit iszunk. A cukros üdítők és a koffein fokozhatják a vízhajtó hatást és a szívdobogást, ezért a legjobb a tiszta víz, az ásványvíz vagy a cukrozatlan gyógyteák fogyasztása.
A táplálkozásunk is befolyásolja a hőérzetünket. A nehéz, zsíros ételek emésztése sok energiát igényel és fokozza a belső hőtermelést. Nyáron válasszuk a könnyű salátákat, leveseket és magas víztartalmú gyümölcsöket (görögdinnye, uborka). Érdemes naponta többször, kisebb adagokat enni, hogy ne terheljük meg egyszerre az anyagcserénket.
Az otthonunk hűtése szintén alapvető. Ha nincs légkondicionáló, a hajnali szellőztetés, majd a napközbeni besötétítés sokat számít. Használhatunk ventilátort, de ne közvetlenül magunkra irányítsuk, hanem a levegő keringetésére. Egy nedves lepedő a nyitott ablak előtt vagy egy tál jég a ventilátor előtt házi „légkondiként” funkcionálhat. A testünk hűtésére a langyos zuhany sokkal hatékonyabb, mint a jéghideg, mert az utóbbi sokkot okoz az ereknek, amire a szervezet fűtéssel reagálhat.
Végezetül, ne felejtsük el, hogy a megelőzés a legjobb védekezés. Tervezzük meg a napunkat úgy, hogy a 11 és 16 óra közötti időszakot hűvös helyen töltsük. Ha mégis ki kell mennünk, viseljünk széles karimájú kalapot, napszemüveget és használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet. Az egészségünk megőrzése érdekében fontos felismerni a határainkat és tiszteletben tartani a testünk jelzéseit.
Gyakori kérdések a hőségintolerancia kapcsán
Mi a különbség a normális hőségérzet és a hőségintolerancia között? 🌡️
Normális esetben mindenki izzad és elfárad a hőségben, de ez a pihenés és folyadékpótlás hatására gyorsan elmúlik. Hőségintoleranciáról akkor beszélünk, ha a panaszok extrém módon jelentkeznek (például hányinger, zavartság, teljes kimerültség), és a szervezet még hűvösebb környezetben is nehezen regenerálódik.
Okozhat-e a hőségintolerancia hosszú távú károsodást? 🧠
Maga az intolerancia egy tünet, de ha extrém hőségnek tesszük ki a nem megfelelően védekező szervezetet, az hőgutához vagy keringési összeomláshoz vezethet. Hosszú távon a kezeletlen alapbetegség (például pajzsmirigy-zavar) okozhat károsodást, nem pedig a melegérzet maga.
Lehet-e örökölni a melegre való érzékenységet? 🧬
Közvetlenül nem örökölhető, de az arra hajlamosító betegségek (például pajzsmirigyproblémák, cukorbetegség, szív- és érrendszeri gyengeség) genetikailag kódoltak lehetnek. Így ha a családban többen is rosszul bírják a meleget, érdemes hasonló egészségügyi okokat keresni a háttérben.
A gyerekek és az idősek miért érzékenyebbek a hőségre? 👶👵
A kisgyermekek hőszabályozó rendszere még nem fejlődött ki teljesen, testfelületük arányaiban nagyobb, mint a tömegük, így gyorsabban felmelegszenek. Az időseknél a szomjúságérzet csökkenése, az erek rugalmatlansága és a krónikus betegségekre szedett gyógyszerek okozzák a fokozott kockázatot.
Befolyásolja-e a kávé és az alkohol a hőtűrést? ☕🍷
Igen, mindkettő negatívan hat. A koffein növeli a pulzust és vízhajtó hatású, míg az alkohol tágítja a perifériás ereket és gátolja az agy hőszabályozó központjának hatékony működését, emellett súlyos dehidratációt okozhat.
Létezik-e „hőség-allergia”? ☀️
Valódi hőség-allergia nincs, de létezik a csalánkiütés egy típusa (kolinerg urticaria), amely a testhőmérséklet emelkedésére vagy az izzadásra jelentkező viszkető, vörös foltokkal jár. Ezt gyakran összetévesztik a napallergiával, de valójában a belső hőre adott immunválasz.
Segíthet-e a sport a hőségintolerancia leküzdésében? 🏃
A jó általános kondíció és a stabil keringési rendszer javítja a szervezet alkalmazkodóképességét. Ugyanakkor az edzéseket fokozatosan kell felépíteni, és hőségintolerancia esetén tilos a kánikulában sportolni, mert az életveszélyes terhelést jelenthet a szívnek.
Leave a Comment