A hozzátáplálás időszaka minden édesanya életében egy izgalmas, várakozással teli, ugyanakkor kérdésekkel tűzdelt korszak. Amikor elérkezik az idő, hogy a kisbaba az anyatejen vagy a tápszeren kívül megismerkedjen az első szilárd ízekkel, a szülők törekszenek a legbiztonságosabb és legtáplálóbb alapanyagok kiválasztására. A körte évtizedek óta az egyik legnépszerűbb és leginkább ajánlott kezdő gyümölcs a szakemberek körében, hiszen selymes textúrája, édeskés aromája és rendkívüli emésztéssegítő tulajdonságai szinte predesztinálják erre a szerepre. Ez a nemes gyümölcs nem csupán az ízlelőbimbókat kényezteti, hanem komplex módon támogatja a fejlődő szervezetet a nagy váltás idején.
A hozzátáplálás mérföldkövei és a gyümölcsök szerepe
A csecsemők életében a hatodik hónap környéke jelenti azt a választóvonalat, amikor az emésztőrendszer és az idegrendszer már elég éretté válik az új textúrák befogadására. Az első kanálnyi püré nemcsak táplálék, hanem egy teljesen új világ kapuja, ahol a baba megtanulja a rágás alapjait, a nyelés koordinációját és felfedezi az édes íz finom árnyalatait. A gyümölcsök bevezetése azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a bennük lévő természetes cukrok, vitaminok és víz segítenek az átmenet megkönnyítésében, miközben pótolják a növekedéshez szükséges energiát.
A magyar táplálkozási szokásokban a körte mindig is kitüntetett helyet foglalt el az alma mellett. Míg az alma savassága néha érzékenyebben érintheti a babák pocakját, a körte lúgosító hatása és lágyabb rostszerkezete miatt gyakran még könnyebben tolerálható. Az érett körte húsa omlós, lédús, és olyan természetes édességet hordoz, amely emlékezteti a babát az anyatej édes tónusaira, így az elfogadási aránya rendkívül magas. A szakértők szerint a sikeres hozzátáplálás egyik titka a türelem és a fokozatosság, amelyhez a körte ideális partnernek bizonyul.
A természet patikájának egyik leggyengédebb kincse a körte, amely képes áthidalni a tejalapú táplálás és a szilárd ételek közötti olykor rögös utat.
Az édesanyák számára megnyugtató tudni, hogy ezzel a gyümölccsel ritkán alakul ki intolerancia vagy allergia. A körte bevezetésekor a baba nemcsak kalóriát kap, hanem értékes rostokat is, amelyek elengedhetetlenek a bélflóra egészséges kialakulásához. A hozzátáplálás során a változatosságra való törekvés alapvető, de az alapokat biztos, kipróbált és alacsony kockázatú élelmiszerekkel kell lerakni, hogy a kicsi emésztése ne terhelődjön túl az első hetekben.
Miért éppen a körte az egyik első választás?
Sok szülőben felmerül a kérdés, miért szerepel a körte minden ajánlás elején, megelőzve akár egzotikusabb szuperélelmiszereket is. A válasz a gyümölcs egyedülálló biológiai összetételében rejlik. A körte az egyik legkevésbé allergén gyümölcs, ami a modern, allergiákkal terhelt világunkban óriási előnyt jelent. Amikor egy csecsemő szervezete először találkozik idegen fehérjékkel vagy összetett szénhidrátokkal, a védekezőrendszere fokozott éberséggel reagálhat, ám a körte molekuláris szerkezete olyan barátságos, hogy szinte soha nem vált ki heves immunválaszt.
A gyümölcs textúrája egy másik meghatározó tényező. Az érett körte mechanikai feldolgozása, legyen szó párolásról vagy akár csak villával történő áttörésről, egy rendkívül homogén, selymes állagot eredményez. Ez a sűrűség ideális a nyelési reflex finomításához, hiszen nem túl folyós, mint a víz, de nem is tartalmaz darabos részeket, amelyek félrenyeléshez vezethetnének. A baba nyelve és ínye könnyedén megbirkózik vele, ami sikerélményt ad a kicsinek az evés során, és pozitív megerősítést jelent a további kísérletezéshez.
Érdemes szót ejteni a körte alacsony savtartalmáról is. Sok gyümölcs, mint például a bogyósok vagy a citrusfélék, magas szerves savtartalommal rendelkeznek, ami irritálhatja a baba éretlen gyomrát vagy kipirosodást okozhat a száj körül. A körte ezzel szemben rendkívül kíméletes a nyálkahártyához. Ez a lágyság teszi lehetővé, hogy már a hozzátáplálás legelső napjaiban, akár az almát követően vagy azzal egy időben bevezetésre kerüljön az étrendbe.
A körte tápanyagtartalma és élettani hatásai
A körte valódi tápanyagbomba, még ha elsőre nem is tűnik olyan harsánynak, mint egy narancs vagy egy áfonya. Gazdag C-vitaminban, amely nélkülözhetetlen az immunrendszer támogatásához és a vas felszívódásának elősegítéséhez. Ez utóbbi különösen lényeges a féléves kor körüli babáknál, mivel ebben az időszakban kezdenek kimerülni a születéskor hozott vastartalékaik. Ha a körtét vaspótló ételekkel, például gabonafélékkel kombináljuk, jelentősen javíthatjuk a tápanyagok hasznosulását.
A K-vitamin tartalma a véralvadás folyamataiban és a csontok egészséges fejlődésében játszik szerepet, ami a növekedésben lévő szervezet számára alapvető. Emellett a körte jelentős mennyiségű rezet is tartalmaz, amely támogatja a vörösvértestek képződését és az idegrendszer működését. Bár ezek az ásványi anyagok nyomelemekként vannak jelen, folyamatos bevitelük hozzájárul a baba általános vitalitásához és kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
| Tápanyag | Mennyiség | Élettani hatás |
|---|---|---|
| C-vitamin | 4-5 mg | Immunrendszer védelme |
| K-vitamin | 4.4 µg | Csontfejlődés támogatása |
| Kálium | 116 mg | Szív és izmok működése |
| Élelmi rost | 3.1 g | Egészséges emésztés |
A kálium jelenléte a körtében segít fenntartani a szervezet folyadékegyensúlyát és támogatja a szívműködést. Egy fejlődő szervezetben minden egyes elektrolitnak megvan a maga pontos feladata, és a körte természetes forrásként kínálja ezeket a babának, mesterséges adalékanyagoktól mentesen. Az antioxidánsok, mint például a flavonoidok, szintén jelen vannak a gyümölcsben, különösen a héjában, védve a sejteket az oxidatív stressztől, bár a legkisebbeknek a héjat kezdetben javasolt eltávolítani a könnyebb emészthetőség érdekében.
Az emésztés támogatója: rostok és pektin
A hozzátáplálás megkezdésekor az egyik leggyakoribb probléma a babák emésztésének megváltozása. Az anyatej után a szilárd ételek gyakran okoznak lassabb bélmozgást vagy keményebb székletet. Itt jön a képbe a körte, mint az egyik legjobb természetes megoldás. A körte kiemelkedően magas pektintartalommal bír. A pektin egy olyan vízben oldódó rost, amely a bélben gélszerű anyagot képez, ezáltal lágyítja a székletet és segíti annak könnyű áthaladását az emésztőrendszeren.
A gyümölcsben található rostok két típusra oszthatók: oldható és oldhatatlan rostokra. Míg az oldhatatlan rostok tömeget adnak a székletnek és mechanikusan serkentik a bélfalat, az oldható rostok táplálékul szolgálnak a bélflóra hasznos baktériumai számára. Ez a kettős hatás biztosítja, hogy a baba pocakja ne váljon feszessé, és elkerülhetőek legyenek a fájdalmas gázképződések, amelyek oly sokszor okoznak álmatlan éjszakákat a családnak az új ételek bevezetésekor.
A körte rostjai emellett segítenek a vércukorszint stabilizálásában is. Lassítják a gyümölcscukor felszívódását, így nem okoznak hirtelen inzulincsúcsokat, ami hosszú távon hozzájárul az egészséges anyagcsere kialakulásához. A rendszeres körtefogyasztás tehát nemcsak tüneti kezelést nyújt a székrekedésre, hanem aktívan építi a gyermek emésztőrendszerének ellenálló képességét és hatékonyságát.
A pektin a természet láthatatlan segítője, amely gondoskodik róla, hogy a baba első gasztronómiai élményeit ne árnyékolják be emésztési panaszok.
Természetes segítség a babakori székrekedés ellen
A szülők körében a körte leginkább a „székletlazító” hatásáról ismert, és nem véletlenül. A magas rosttartalom mellett a körte egy speciális cukoralkoholt, szorbitot is tartalmaz. A szorbit sajátossága, hogy nem szívódik fel teljes mértékben a vékonybélben, hanem a vastagbélbe jutva vizet vonz magához. Ez a folyamat természetes módon lazítja fel a székletet, így a baba számára az ürítés nem lesz megterhelő vagy fájdalmas.
Sok édesanya tapasztalja, hogy a banán vagy a répa bevezetése után a kicsi széklete jelentősen besűrűsödik. Ilyenkor a körte püréje kiváló ellensúlyként szolgál. Nem szükséges hashajtókhoz vagy gyógyszertári szirupokhoz nyúlni, ha a természet ilyen hatékony eszközt adott a kezünkbe. A körte lédússága továbbá hozzájárul a baba napi folyadékbeviteléhez is, ami szintén elengedhetetlen a székrekedés megelőzéséhez.
A székrekedés elleni küzdelemben a körte levét is gyakran alkalmazzák. Már néhány teáskanálnyi frissen facsart, szűretlen körtelé csodákra képes, ha a baba nehezen ürít. Lényeges azonban, hogy ne vigyük túlzásba, hiszen a túlzott szorbitbevitel puffadáshoz vezethet. A mértékletesség itt is aranyat ér: a napi étrendbe illesztett egy-két adag körtepüré általában elegendő a harmónia fenntartásához.
A hipoallergén jelleg előnyei a korai időszakban
Amikor a baba immunrendszere még éretlen, minden új élelmiszer potenciális veszélyforrásként jelenhet meg a szervezet számára. Az allergiás reakciók elkerülése érdekében a gyermekorvosok és védőnők olyan alapanyagokat javasolnak, amelyek bizonyítottan alacsony kockázatúak. A körte ebből a szempontból az élmezőnyben foglal helyet. A benne található fehérjék szerkezete olyan egyszerű, hogy a baba szervezete ritkán azonosítja őket ellenséges anyagként.
Ez a biztonságérzet szabadságot ad a szülőnek. Nem kell minden falatnál szorongani, hogy megjelennek-e kiütések vagy jelentkezik-e hasmenés. Természetesen az egyenkénti bevezetés elve itt is érvényes: érdemes három napig csak körtét adni (ha ez az új íz), hogy biztosak lehessünk a reakciómentességben. Ha a családban előfordul ételallergia, a körte még inkább felértékelődik, mint stabil és biztonságos pont a menüben.
A hipoallergén jelleg nemcsak a közvetlen allergiás reakciók hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyümölcs nem terheli feleslegesen az immunrendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet az energiáit a növekedésre és a kognitív fejlődésre fordítsa, ahelyett, hogy az emésztőrendszeri irritációkkal küzdene. A körte tehát egyfajta „biztonsági zóna” a hozzátáplálás gyakran zavaros vizein.
Hazai körtefajták és szezonalitás
Magyarország éghajlata kiválóan alkalmas a legfinomabb körtefajták termesztésére, így szinte az egész év során hozzájuthatunk friss, hazai terméshez. A szezonalitás figyelembevétele nemcsak környezetvédelmi szempontból lényeges, hanem a tápanyagtartalom miatt is. A fán érett, nem több ezer kilométerről utaztatott gyümölcsökben sokkal több a vitamin és kevesebb a tartósítást szolgáló vegyszer.
A legkorábbi fajták, mint például a Clapp kedveltje, már nyár közepén megjelennek a piacokon. Ezek a gyümölcsök húsosak, lédúsak és viszonylag hamar puhulnak, így azonnali felhasználásra kiválóak. A hozzátáplálást kezdő babáknak ezek a puha nyári körték az egyik legjobbak, mert szinte maguktól pürésednek. Később, az ősz beköszöntével érkezik a Vilmoskörte, amely intenzív aromájával és rendkívül finom húsával a kicsik és nagyok kedvence egyaránt.
A téli időszakban sem kell lemondanunk a körtéről. Az Alexander (Bosc kobak) vagy a Hardenpont fajták jól tárolhatók, és bár héjuk vastagabb és érdesebb, a belsejükben rejlő édes hús télen is kiváló vitaminforrás. Ezeket a fajtákat érdemes kicsit tovább hagyni érni a konyhapulton, hogy elérjék azt a vajas állagot, amit a babák a legszívesebben fogyasztanak. A hazai fajták ismerete segít abban, hogy mindig az aktuálisan legfrissebb és legízletesebb gyümölcs kerüljön a baba tálkájába.
A tökéletes körte kiválasztása és tárolása
A baba ételeihez mindig a legjobb minőségű alapanyagot keressük. De hogyan ismerjük fel a tökéletes körtét? Fontos tudni, hogy a körte az egyetlen olyan gyümölcs, amely belülről kifelé érik. Ezért ha a külseje már teljesen puha, megeshet, hogy a belseje már túlérett vagy barnulni kezdett. A legmegbízhatóbb módszer a „nyak-teszt”: ha a szár körüli részen enyhe nyomásra puhának érezzük a gyümölcsöt, akkor az már fogyasztásra kész és érett.
Vásárláskor keressük az ép, ütődésmentes darabokat. A körte héja érzékeny, és minden sérülés utat nyit a baktériumoknak és a gyors romlásnak. Ha még kemény gyümölcsöt vettünk, ne tegyük rögtön a hűtőbe! Szobahőmérsékleten, egy papírzacskóba téve (esetleg egy alma mellé, ami etilént bocsát ki) pár nap alatt tökéletesen beérik. Amint elérte az optimális érettséget, akkor már költözhet a hűtőszekrénybe, ahol még néhány napig megőrzi frissességét.
A tárolás során ügyeljünk arra, hogy a körte ne vegye át a hűtőben lévő többi étel, például a vöröshagyma vagy a sajtok illatát. A babák ízlelése rendkívül kifinomult, és egy idegen szag könnyen elveheti a kedvüket az evéstől. A tiszta, semleges környezet biztosítása alapvető a gyümölcs valódi aromájának megőrzéséhez. Mindig csak annyi gyümölcsöt készítsünk elő, amennyit a baba egyszerre elfogyaszt, hogy elkerüljük az oxidációt és a vitaminveszteséget.
Elkészítési módok a pürétől a falatkákig
A körte elkészítése a hozzátáplálás kezdetén általában a párolással kezdődik. Bár az érett körte nyersen is puha, a párolás segít lebontani a rostokat, így az emésztőrendszer számára még könnyebben feldolgozhatóvá válik. A gőz felett történő párolás a legjobb módszer, mert így marad meg a legtöbb vitamin és ásványi anyag a gyümölcsben. Mindössze 5-10 perc alatt a körte darabok omlóssá válnak, és egy botmixerrel vagy villával pillanatok alatt selymes pürét varázsolhatunk belőlük.
Ahogy a baba növekszik és ügyesedik, áttérhetünk a darabosabb állagokra. A körte erre is ideális, hiszen az érett gyümölcs húsa az ínyek között is könnyen szétomlik. Ha a BLW (falatkás táplálás) hívei vagyunk, a körtét hosszúkás szeletekre vágva kínálhatjuk. Fontos, hogy a héját kezdetben távolítsuk el, mert az rátapadhat a szájpadlásra vagy nehezebben rágható. A csúszós körte szeleteket beforgathatjuk egy kevés darált gabonapehelybe vagy puffasztott amarántba, hogy a baba könnyebben meg tudja fogni őket.
A sütőben sült körte egy másik ínycsiklandó variáció. A sütés során a gyümölcsben lévő cukrok karamellizálódnak, ami egy mélyebb, gazdagabb ízvilágot eredményez. Egy kevés fahéjjal megszórva (nyolc hónapos kor után) igazi csemege lehet a kicsinek. A sült körtét aztán belekeverhetjük natúr joghurtba vagy zabkásába is, ezzel változatosabbá téve a reggelit vagy az uzsonnát.
Az ételkészítés rítusa a szeretet kifejezése is; a gőzölgő, illatos körtepüré az otthon melegét és a gondoskodást szimbolizálja a baba számára.
Izgalmas ízkombinációk a változatos étrendért
Bár a körte önmagában is fenséges, kiválóan házasítható más élelmiszerekkel is. A klasszikus alma-körte párosítás után érdemes bátrabbnak lenni. A körte és az avokádó keveréke például igazi tápanyagbomba: a körte édessége ellensúlyozza az avokádó semlegességét, miközben az avokádóban lévő egészséges zsírok segítik a körte vitaminjainak felszívódását. Ez a kombináció ráadásul rendkívül krémes, amit a babák imádnak.
A zöldségek közül a sütőtök és az édesburgonya a legjobb partnerei a körtének. Mindkettő rendelkezik egy természetes édeskés beütéssel, ami harmonizál a gyümölccsel. Egy körte-sütőtök püré nemcsak látványos élénk színe miatt, hanem komplex béta-karotin és rosttartalma miatt is kiváló választás az őszi-téli hónapokban. Később, a tejtermékek bevezetésekor a natúr túrót vagy görög joghurtot is feldobhatjuk frissen reszelt körtével.
A gabonafélék és a körte kapcsolata szintén említést érdemel. A zabkása, a köles vagy a rizsnyák sokkal szívesebben fogyasztottá válik a baba számára, ha körtével édesítjük. Mivel a körte magas víztartalmú, segít lazítani a sűrűbb kásákat, így könnyebben nyelhetővé teszi azokat. A fűszerekkel is kísérletezhetünk mértékkel: egy egészen kevés reszelt gyömbér vagy valódi vanília (nem vanillincukor!) izgalmassá teheti a megszokott ízeket, fejlesztve a baba ízérzékelését.
A körte szerepe a hidratációban
A csecsemők folyadékigénye testsúlyukhoz képest magas, és a hozzátáplálás kezdetén, amikor a tejalapú étkezések száma csökkenni kezd, különösen oda kell figyelni a megfelelő hidratáltságra. A körte víztartalma megközelíti a 85-90%-ot, ami azt jelenti, hogy minden egyes falat hozzájárul a baba vízháztartásának egyensúlyához. Különösen nyári melegben vagy lázas állapotok idején lehet nagy segítség egy-egy adag lédús gyümölcs.
Sok baba nehezen barátkozik meg a tiszta víz ízével. Ilyenkor trükkhöz folyamodhatunk: a vízbe áztatott körteszeletek enyhe ízt adnak az italnak, ami vonzóbbá teheti azt a kicsi számára. Természetesen ez nem helyettesíti a tiszta vizet, de jó átmenet lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a bolti, cukrozott gyümölcslevek helyett mindig a házilag készített püréket vagy a frissen facsart, vízzel hígított leveket részesítsük előnyben.
A hidratáció nemcsak a szomjoltás miatt lényeges, hanem a sejtek optimális működéséhez és a méreganyagok kiválasztásához is. A körte káliumtartalma és víztartalma együttesen támogatja a vesék munkáját. Egy jól hidratált baba éberebb, bőre rugalmasabb és az emésztése is sokkal olajozottabban működik. A körte tehát egyfajta „ehető italként” is funkcionál a legkisebbek étrendjében.
Antioxidánsok és az immunrendszer védelme
Bár a körtét gyakran csak a rostjai miatt emlegetik, nem szabad elfeledkezni a benne lévő antioxidánsokról sem. Olyan vegyületeket tartalmaz, mint a kvercetin és a katechinek, amelyek segítenek a szervezetnek a gyulladások leküzdésében. A babák növekvő szervezete folyamatosan ki van téve a környezeti hatásoknak, és az immunrendszerük éppen ezekben a hónapokban tanulja meg a védekezést. Minden egyes antioxidáns molekula egyfajta pajzsként szolgál a sejtek számára.
A C-vitamin mellett a körte fitonutriensei hozzájárulnak az érrendszer egészségéhez is. Bár egy babánál még nem beszélünk érrendszeri betegségekről, az egészséges alapok letétele már az első falatokkal megkezdődik. Az egészséges táplálkozási minták elsajátítása, a gyümölcsök természetes szeretetének kialakítása hosszú távon védi meg a gyermeket a civilizációs betegségektől.
Érdekesség, hogy a körte héjában található az antioxidánsok jelentős része. Bár a hozzátáplálás legelején a héjat eltávolítjuk a fulladásveszély és az emészthetőség miatt, egyéves kor körül, amikor a baba már ügyesen rág, érdemes megpróbálkozni a héjastól kínált, alaposan megmosott gyümölccsel. Ezzel maximalizálhatjuk a tápanyagbevitelt és megtaníthatjuk a gyermeket a gyümölcs teljes valójának élvezetére.
Praktikus tippek az édesanyáknak
A körte feldolgozása során az egyik legnagyobb kihívás a gyors barnulás. Amint a gyümölcs húsa érintkezik a levegővel, az oxidációs folyamatok miatt elszíneződik. Ez bár az ízét nem befolyásolja jelentősen, a látványa kevésbé lehet vonzó a baba számára. Egy pár csepp citromlé segíthet megőrizni a világos színt, de ügyeljünk rá, hogy a citromot csak 8-10 hónapos kor után vezessük be. Addig is a legjobb megoldás, ha közvetlenül a fogyasztás előtt készítjük el a pürét.
Ha utazunk, a körte az egyik legjobb útitárs. Egy érett példányt akár egy kanállal is ki tudunk kaparni a héjából, így nincs szükség bonyolult konyhai eszközökre egy parkban vagy vendégségben elköltött uzsonnához. A körtepüré jól is fagyasztható: készítsünk nagyobb adagot, adagoljuk jégkockatartóba, és szükség esetén csak vegyünk ki pár kockát. Ez nagy segítség lehet a zsúfolt hétköznapokon.
Ne feledkezzünk meg a ruhák védelméről sem! A körte leve alattomos foltokat tud hagyni, amelyek száradás után nehezen jönnek ki. Érdemes nagyméretű előkét használni, vagy a babát olyankor etetni, amikor nem a legszebb ruhájában van. Ha mégis megtörténik a baj, a hideg vizes áztatás és az epeszappan általában megoldja a problémát, mielőtt a folt végleg rögzülne a rostok között.
A körte bevezetése a hozzátáplálásba tehát nem csupán egy pipa a listán, hanem egy tudatos lépés a baba egészséges fejlődése felé. Ez a szerény, de rendkívül értékes gyümölcs minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyre egy kezdő „evőnek” szüksége van: gyengéd, tápláló, és segít áthidalni az emésztési nehézségeket. Ahogy a baba felfedezi a körte édes világát, mi szülők megnyugodhatunk, hogy a lehető legjobbat adjuk neki a természet kincsestárából.
Gyakran ismételt kérdések a körte bevezetésével kapcsolatban
Mikor adhatok először körtét a babámnak? 🍐
A körte általában a hozzátáplálás megkezdésétől, azaz 6 hónapos kortól adható. Bizonyos esetekben, ha az orvos másképp nem javasolja, az alma után ez a második gyümölcs, amivel érdemes megismertetni a kicsit.
Héjával vagy anélkül kínáljam a körtét? 🍐
A hozzátáplálás kezdetén mindenképpen héja nélkül add a körtét, mert a héj nehezen emészthető és fulladásveszélyt okozhat. Később, 10-12 hónapos kor körül, ha már stabilan rág a baba, megpróbálkozhatsz a finomra reszelt, héjas változattal is.
Okozhat-e a körte puffadást a csecsemőnél? 🍐
Bár a körte alapvetően könnyen emészthető, magas rost- és szorbittartalma miatt érzékenyebb babáknál okozhat enyhe gázképződést, ha túl nagy mennyiségben fogyasztják. Érdemes fokozatosan, kis adagokkal kezdeni.
Melyik a legjobb körtefajta babáknak? 🍐
A Vilmoskörte és a Clapp kedveltje kiváló választás a selymes húsuk és édes ízük miatt. A lényeg, hogy a gyümölcs legyen teljesen érett (vajkörte állagú), mert az éretlen körte kemény és hasfájást okozhat.
Lehet-e fagyasztani a házi készítésű körtepürét? 🍐
Igen, a körtepüré kiválóan fagyasztható. Adagold kis tárolókba vagy jégkockatartóba, és fagyasztás után 2-3 hónapig biztonsággal felhasználhatod. Felengedés után alaposan keverd át!
Segít a körte, ha a babának székrekedése van? 🍐
Igen, a körte az egyik leghatékonyabb természetes székletlazító. A benne lévő pektin és szorbit segít lágyítani a székletet és serkenti a bélmozgást, ezért gyakran javasolják székrekedésre hajlamos babáknak.
Nyersen vagy főzve (párolva) jobb adni? 🍐
Az első hetekben a párolás javasolt, mert a hőkezelés során a rostok még lágyabbá válnak. Amikor a baba már megszokta a gyümölcsöt, az érett, puha körtét nyersen, reszelve vagy pürésítve is adhatod a vitaminok maximális megőrzése érdekében.
Leave a Comment