Amikor az ember először tartja a karjában újszülött kisbabáját, a végtelen szeretet mellett gyakran egyfajta egészséges döbbenet is úrrá lesz rajta. A mozifilmekben látott, pirospozsgás, sima bőrű és tökéletes formájú csecsemők képe ugyanis ritkán találkozik a valósággal. A természet bölcs, de néha meglehetősen különös utakat választ az életkezdéshez, és az újdonsült szülők sokszor azon kapják magukat, hogy aggódva figyelik gyermekük legapróbb rezdüléseit is. Pedig a legtöbb furcsaság mögött lenyűgöző biológiai folyamatok állnak, amelyek a baba túlélését és alkalmazkodását szolgálják.
A csúcsos fej és a koponyacsontok különös tánca
Az egyik legelső dolog, ami egy frissen született baba láttán feltűnhet, az a fejének formája. Gyakran nem az a tökéletes gömbölyűség jellemzi, amit a babakelengye-katalógusok sugallnak, hanem inkább egy enyhén megnyúlt, csúcsos vagy aszimmetrikus alak. Ez a látvány elsőre ijesztő lehet, de valójában az emberi evolúció egyik legzseniálisabb megoldásáról van szó. A természet így gondoskodott arról, hogy a baba feje átférjen a szűk szülőcsatornán anélkül, hogy maradandó károsodást szenvedne.
Az újszülöttek koponyája nem egyetlen szilárd csontból áll, hanem több különálló lemez alkotja, amelyeket rugalmas kötőszövetes részek, úgynevezett varratok és kutacsok választanak el egymástól. Ez a rugalmasság teszi lehetővé, hogy a csontok a szülés közben egymásra csússzanak, jelentősen csökkentve a fej kerületét. Ezt a folyamatot hívják a szakemberek alakulásnak vagy moldingnak, ami teljesen természetes velejárója a hüvelyi szülésnek.
A természet nem véletlenül hagyta nyitva a kutacsokat; ez a rugalmasság a kulcsa annak, hogy az emberi agy ilyen nagyra nőhessen, miközben a születés folyamata továbbra is biztonságos marad.
A kutacsok közül a legismertebb a fejtetőn található, rombusz alakú nagykutacs, amelynek lüktetése sok szülőt tölt el aggodalommal. Ez a lüktetés valójában a szívveréssel van összhangban, és csupán azt jelzi, hogy a vér áramlik az agyban. A kutacsoknak nemcsak a szülésnél van szerepük, hanem a baba életének első évében is, hiszen ekkor az agy mérete elképesztő sebességgel növekszik, és a koponyának követnie kell ezt a tágulást.
Érdemes tudni, hogy a csúcsos fejforma általában néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül magától rendeződik. Ahogy a baba elkezdi mozgatni a fejét, és a külső nyomás megszűnik, a koponyacsontok szépen a helyükre vándorolnak. Ha azonban a szülő úgy érzi, hogy az aszimmetria tartósan megmarad, vagy a baba mindig csak egy irányba néz, érdemes szakemberhez, például gyógytornászhoz vagy osteopathoz fordulni, mert ez néha izomfeszességre utalhat.
Ne feledjük, hogy az újszülött feje a testéhez képest aránytalanul nagy, és a nyakizmok még nem képesek megtartani ezt a súlyt, ezért a stabil támasztás mindig elsődleges szempont.
A koponya formálhatósága mellett egy másik gyakori jelenség a fejen jelentkező duzzanat, amit caput succedaneumnak neveznek. Ez egyfajta ödéma, amely a szülés során fellépő nyomás hatására alakul ki a fejbőr alatt. Bár látványos, nem érinti a csontokat vagy az agyat, és általában pár nap alatt nyomtalanul felszívódik, ahogy a baba szervezete elkezdi elszállítani a felgyülemlett folyadékot.
Az újszülöttkori akné és a hormonok játéka
Sok édesanya kétségbeesik, amikor a baba néhány hetes korában apró, pirosas pattanások jelennek meg az arcán, a homlokán vagy az állán. Gyakran ételallergiára vagy higiéniai hiányosságokra gyanakszanak, pedig az esetek döntő többségében az úgynevezett újszülöttkori akne áll a háttérben. Ez a jelenség a babák közel húsz-harminc százalékát érinti, és tisztán élettani okai vannak, amelyek a méhen belüli életre vezethetők vissza.
A terhesség utolsó szakaszában az anyai hormonok a méhlepényen keresztül átjutnak a magzat szervezetébe. Ezek a hormonok a születés után is jelen vannak a baba vérében, és stimulálják a még éretlen faggyúmirigyeket. Az eredmény kísértetiesen hasonlít a kamaszkori pattanásokhoz, de fontos hangsúlyozni, hogy ez nem fáj a babának, és nem is viszket. A legfontosabb teendő ilyenkor a türelem és a bőr kíméletes tisztítása tiszta vízzel.
| Jellemző | Újszülöttkori akne | Ételallergia (kiütés) |
|---|---|---|
| Megjelenés helye | Főként az arc, néha a vállak. | Az egész testen bárhol jelentkezhet. |
| Viszketés | Nem viszket, nem zavarja a babát. | Gyakran erős viszketéssel jár. |
| Időtartam | Pár hét alatt magától elmúlik. | Az allergén kiiktatásáig fennáll. |
A bőrápolás során kerülni kell az erős vegyszereket, az olajos krémeket és a pattanások nyomkodását, mert ez fertőzésekhez vagy hegesedéshez vezethet. A szakemberek szerint a legjobb, ha békén hagyjuk ezeket a kiütéseket. Ahogy az anyai hormonok fokozatosan kiürülnek a baba szervezetéből, a faggyúmirigyek működése normalizálódik, és a bőr ismét babapuha lesz.
Nem csak pattanásokkal találkozhatunk; gyakoriak az apró, fehér pöttyök is az orr környékén, amelyeket miliának neveznek. Ezek elzáródott verejtékmirigyek, amelyek szintén maguktól kitisztulnak. Egy másik furcsaság a „koszmó”, amely a fejbőrön megjelenő sárgás, zsíros felrakódás. Bár esztétikailag zavaró lehet, ez sem betegség, hanem a túlzott faggyútermelés és bizonyos gombák jelenlétének együttes hatása, ami olajos áztatással és óvatos fésüléssel kezelhető.
Érdemes megemlíteni a „gólyacsípést” vagy „angyalpuszit” is, ami a tarkón, a szemhéjakon vagy a két szemöldök között megjelenő vöröses folt. Ezek tágult hajszálerek, amelyek síráskor vagy erőlködéskor felerősödnek. Az arc területén lévők általában az első év végére elhalványulnak, míg a tarkón lévők gyakran megmaradnak, de a haj később eltakarja őket.
A rendszertelen légzés és a szülői éberség
Semmi sem tudja úgy megijeszteni az újdonsült szülőt az éjszaka közepén, mint amikor azt hallja, hogy a babája légzése hirtelen megváltozik. Az újszülöttek légzési mintázata köszönőviszonyban sincs a felnőttek egyenletes, ritmikus levegővételeivel. Ez a jelenség, amit periodikus légzésnek hívnak, teljesen normális az első hónapokban, amíg a baba idegrendszere és a légzésközpontja el nem éri a megfelelő érettségi szintet.
A babák gyakran vesznek néhány gyors, kapkodó levegőt, amit egy rövid, akár 5-10 másodpercig tartó szünet követhet. Ezután egy mély sóhajtással folytatják az alvást, mintha mi sem történt volna. Ez a ritmusváltás azért következik be, mert a szervezetük még csak most tanulja, hogyan reagáljon a vér szén-dioxid szintjének változásaira. Amíg a baba színe rózsaszín, és a szünetek nem hosszabbak 15-20 másodpercnél, nincs ok az aggodalomra.
Az újszülöttek kizárólag az orrukon keresztül lélegeznek életük első hónapjaiban, ami egy fontos védekező mechanizmus a szoptatás alatti biztonságos levegővételhez.
Mivel a babák orrjáratai rendkívül szűkek, egy egészen minimális váladék vagy egy porszem is szörcsögő, hörgő hangot válthat ki. Ez gyakran hangzik úgy, mintha a baba meg lenne fázva, de ha nincs láza és jó az étvágya, akkor valószínűleg csak a természetes tisztulási folyamat zajlik. A babák ráadásul gyakran tüsszentenek, ami nem feltétlenül a nátha jele; egyszerűen így tisztítják ki az orrukból a szöszöket és a felesleges váladékot.
A légzésfigyelő készülékek használata sokat segíthet a szülők nyugalmának megőrzésében, de fontos, hogy ne csak a gépre hagyatkozzunk. Érdemes megfigyelni a baba mellkasának mozgását és az általános közérzetét. Ha a baba bőre kékes vagy szürkés árnyalatot vesz fel, ha a légzése tartósan nagyon szapora (percenként 60 feletti), vagy ha minden légvételnél láthatóan behúzódik a bordák közötti terület, azonnal orvosi segítséget kell kérni.
Érdekes tény, hogy az újszülöttek alvás közben rengeteg hangot adnak ki. Nyöszörögnek, morognak, sőt néha még nevetnek is álmukban. Ezek a hangok az aktív alvási fázishoz kapcsolódnak, amely az újszülöttek alvásidejének jelentős részét teszi ki. Ebben a fázisban az agy feldolgozza a napközben ért ingereket, és bár a szülő számára úgy tűnhet, a baba mindjárt felébred, gyakran csak mélyen benne van az álomvilágában.
A csecsemők légzése nem csupán biológiai funkció, hanem egyfajta kommunikáció is, amelyen keresztül jelzik kényelmi szintjüket és az idegrendszerük aktuális állapotát.
Váratlan mozdulatok és a primitív reflexek világa
Az újszülöttek mozgása sokszor darabosnak, sőt ijesztően rángatózónak tűnhet. Aki először látja a Moro-reflexet működés közben, könnyen azt hiheti, hogy a baba megijedt valamitől, vagy éppen leesik valahonnan. Amikor a baba hirtelen széttárja a karjait, majd mintha átölelné a levegőt, visszahúzza őket a teste elé, valójában egy ősi, túlélést segítő mechanizmust mutat be. Ez a reflex segített az ősemberek babáinak kapaszkodni az anyjukba, ha hirtelen mozdulat történt.
A primitív reflexek az éretlen idegrendszer jelei, és kulcsfontosságúak a baba fejlődése szempontjából. Ilyen például a markoló reflex is: ha megérintjük az újszülött tenyerét, ő olyan erősen rászorít az ujjunkra, hogy akár a saját súlyát is képes lenne megtartani egy pillanatig. Ez a fogás ösztönös, és nem tudatos szeretetmegnyilvánulás, bár érzelmileg kétségtelenül felemelő élmény a szülő számára.
Egy másik izgalmas jelenség a lépegető reflex. Ha a babát függőlegesen tartjuk, és a talpa szilárd felülethez ér, elkezdi emelgetni a lábait, mintha járni próbálna. Ez természetesen nem valódi járás, és néhány hónapon belül el is tűnik, hogy később átadja a helyét a tudatos mozgásfejlődésnek. Ezek a reflexek azért fontosak, mert jelzik az orvosnak, hogy a baba központi idegrendszere megfelelően működik.
A babák gyakran mutatnak apró remegéseket is, különösen az állukon vagy a végtagjaikon, amikor sírnak vagy izgatottak. Ez az éretlen idegrendszer „zaja”, ahol az ingerületek még nem futnak végig simán az idegpályákon. Amíg ezek a remegések gyengéd érintésre megszűnnek, és nem járnak öntudatvesztéssel, addig a fejlődés természetes részének tekintendők. Az idő előrehaladtával, ahogy az idegeket borító velőshüvely (mielin) vastagodik, a mozgások koordináltabbá válnak.
A kereső és szopó reflexek szintén az életben maradást szolgálják. Ha megérintjük a baba arcát az ajka közelében, ő azonnal abba az irányba fordítja a fejét és tátogni kezd. Ez a mechanizmus segít neki megtalálni az anyamellet vagy a cumisüveget. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a reflexek még alvás közben is aktívak lehetnek, ilyenkor látjuk a babákat „üresben” szopizni a szájukkal.
A szülők gyakran aggódnak a baba izomtónusa miatt is. Az újszülöttek alaphelyzetben „flekciós” tartásban vannak, vagyis a karjaik és lábaik be vannak hajlítva, a kezük pedig ökölbe van szorítva. Ez a méhen belüli szűk hely eredménye. Ha egy újszülött végtagjai teljesen elernyedtek és petyhüdtnek tűnnek, az orvosi vizsgálatot igényel, de a többségüknél a fokozatos ellazulás a jellemző az első hónapok során.
Hormonális meglepetések: Boszorkánytej és duzzanatok
Vannak olyan jelenségek az újszülötteknél, amelyekről ritkán esik szó a felkészítő tanfolyamokon, pedig meglehetősen gyakoriak és látványosak. Az egyik ilyen a babák melleinek megduzzadása, ami mindkét nemnél előfordulhat. Sőt, esetenként még néhány csepp tejszerű váladék is ürülhet belőlük, amit a népi nyelv „boszorkánytejnek” nevez. Ez a látvány sokszor pánikba ejti a szülőket, de a háttérben itt is az anyai hormonok állnak.
A várandósság alatt az anya szervezetében termelődő ösztrogén és más hormonok serkentik az újszülött mirigyszöveteinek fejlődését. A születés után ezek a hormonok hirtelen elapadnak az anya felől, de a baba szervezetében még egy ideig keringenek, kiváltva ezt a reakciót. Nagyon fontos, hogy ezeket a duzzanatokat soha ne nyomkodjuk vagy próbáljuk meg „kifejni”, mert az fájdalmas gyulladást vagy fertőzést okozhat a babának.
Hasonló hormonális okokra vezethető vissza a lány újszülötteknél tapasztalható „mini-menstruáció”. Ez a pelenkában megjelenő kevés véres vagy nyákos váladékot jelenti. Bár elsőre sokkoló lehet vért látni a baba pelenkájában, ez csupán a méhnyálkahártya reakciója az anyai hormonok megvonására. Ez a jelenség általában csak egyszer-kétszer fordul elő, és nem igényel semmilyen kezelést.
| Jelenség | Oka | Teendő |
|---|---|---|
| Emlőduzzanat | Anyai ösztrogén hatása | Békén hagyni, nem nyomkodni |
| Vérpötty lányoknál | Hormonmegvonás | Tisztítás, megfigyelés |
| Duzzadt herék | Folyadékgyülem vagy hormonok | Orvosi ellenőrzés (általában felszívódik) |
A fiú babáknál is megfigyelhetők hasonló hormonális vagy fizikai furcsaságok, például a herék átmeneti duzzanata. Ez gyakran vízsérv (hydrocele) következménye, ami a hasüregből a herék köré vándorolt folyadékot jelenti. Az esetek többségében ez a folyadék az első életév végére magától felszívódik. A lényeg, hogy a gyermekorvos minden rutinvizsgálat alkalmával ellenőrizze a területet.
Ezek a hormonális hatások az újszülött viselkedésére is befolyással lehetnek. Az első napok aluszékonysága után jelentkező hirtelen éberség vagy nyugtalanság részben a szervezet hormonális áthangolódásának is köszönhető. A baba teste ilyenkor tanulja meg önállóan szabályozni a saját belső háztartását, ami egy hatalmas és energiaigényes feladat.
Érdemes megjegyezni, hogy az anyatejes táplálás során is jutnak át hormonok a babába, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint a méhlepényen keresztül. Ez azonban nem ártalmas, sőt, segíti a baba immunrendszerének érését és a kötődés kialakulását. A hormonális jelenségek többsége az első hónap végére teljesen és nyomtalanul eltűnik, ahogy a baba saját endokrin rendszere átveszi az irányítást.
Lanugo és magzatmáz: A baba első „ruházata”
Amikor a baba megszületik, a bőre gyakran nem az a rózsaszín selyem, amire számítunk. Sok újszülöttet egy sűrű, fehér, krémszerű réteg borít, amit magzatmáznak (vernix caseosa) hívnak. Bár esztétikailag talán nem a legvonzóbb, ez az anyag az egyik legdrágább „kozmetikum” a világon. A magzatmáz védi a baba bőrét a felázástól a magzatvízben töltött kilenc hónap alatt, és rendkívül fontos szerepe van a születés után is.
A modern szemlélet szerint a magzatmázat nem szabad rögtön a születés után lemosni. Antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, hidratálja a bőrt, és segít a babának a hőháztartás szabályozásában. A legtöbb kórházban ma már megvárják, amíg ez a réteg magától beszívódik vagy a ruházat dörzsölése hatására lekopik. Ez a természetes védőgát segít megelőzni az újszülöttkori bőrfertőzéseket is.
A magzatmáz egy biológiai csoda, amely egyszerre szolgál vízhatlan ruhaként, hőszigetelőként és természetes antibakteriális krémként az élet első napjaiban.
Egy másik meglepő látvány a „szőrös” baba. Különösen a koraszülött vagy a terminust éppen csak elérő babáknál gyakori a lanugo, ami egy finom, piheszerű szőrzet a háton, a vállakon és néha az arcon. Ez a szőrzet tartja meg a magzatmázat a bőrön a méhen belül. Sokan megijednek, hogy a gyermekük „farkasemberként” fog felnőni, de a lanugo az első hetekben elkopik, és helyét a normál babahaj és bőrfelszín veszi át.
A baba bőre az első napokban egyébként is komoly változásokon megy keresztül. Gyakran tapasztalható szárazság, hámlás, különösen a csuklókon és a bokákon. Ez teljesen normális, hiszen a baba a vizes közegből a száraz levegőre került. Nincs szükség drága hidratálókra; a természetes hámlás után a bőr alól előbukkan az egészséges, puha réteg. A túlzott krémezés néha többet árt, mint használ, mert elzárhatja a pórusokat.
Az újszülöttek színe is változatos lehet. A kezek és lábak gyakran kékes árnyalatúak (akrocianózis), mivel a keringés még nem tökéletes a perifériákon. Ez nem azt jelenti, hogy a baba fázik, hanem azt, hogy a szervezet a létfontosságú szervek felé irányítja a vért. Ha a baba teste meleg, és csak a végtagok hűvösek, az teljesen rendben van. A sárgaság is gyakori vendég az első héten, amit a bilirubin nevű anyag felhalmozódása okoz; ez legtöbbször sok evéssel és fénnyel orvosolható.
Érdekes megfigyelni a babák körmét is. Sokan már hosszú, karmolós körmökkel születnek, amelyek nagyon puhák, de élesek. Az első hetekben nem ajánlott a körömvágás, mert a körömágy és a körömlemez még nem vált el élesen egymástól, és könnyen sérülést okozhatunk. Inkább kis kesztyűvel vagy a ruhaujj visszahajtásával érdemes védeni a babát a saját karmaitól, amíg a körmök kicsit meg nem keményednek és biztonságosan vághatóvá válnak.
Az érzékszervek kezdeti tökéletlensége
Gyakran látni, hogy az újszülöttek szemei „beugranak” középre, vagy mintha nem ugyanabba az irányba néznének. Ez a kancsalság az első hónapokban teljesen elfogadható, mivel a szemmozgató izmok még nem koordináltak, és a baba agya még csak most tanulja meg összeilleszteni a két szemből érkező képet. A látásuk egyébként is korlátozott: nagyjából 20-25 centiméterre látnak élesen, ami pontosan az a távolság, ahol az anya arca van szoptatás közben.
A babák rajonganak a kontrasztokért. A fekete-fehér ábrák, az erős vonalak vonzzák a tekintetüket, mert ezeket tudják a legkönnyebben feldolgozni. A színeket kezdetben csak korlátozottan érzékelik, a piros az első, amit felismernek. Ezért nem kell aggódni, ha a baba nem követi a tekintetével a távoli tárgyakat; őt most csak a közvetlen környezete és az emberi arc érdekli, ami a kötődés kialakulásához elengedhetetlen.
A hallásuk már a méhen belül is fejlett volt, de a külvilág zajai másképp jutnak el hozzájuk. Az újszülöttek gyakran megriadnak a hirtelen, éles zajoktól, de az egyenletes, monoton duruzsolást – mint a hajszárító vagy a fehér zaj – megnyugtatónak találják, mert ez emlékezteti őket a méhben hallott véráramlás és szívverés zajára. Érdekes módon a magasabb tónusú hangokra, például a „dajkanyelvre” jobban felfigyelnek, mint a mélyebb férfihangokra.
A szaglás és az ízlelés talán a legfejlettebb érzékszerveik a születéskor. Az újszülött már pár napos korában felismeri az édesanyja bőrének és az anyatejnek az illatát. Ez az illatfelismerés vezeti őt az élelemforráshoz. Az ízlelőbimbóik is az édes íz felé hajlanak, ami az anyatej alapvető karakterisztikája. Ez az ösztönös preferencia biztosítja, hogy a baba elfogadja a számára legfontosabb táplálékot.
A baba érzékszervei nem fejletlenek, hanem pontosan arra vannak kalibrálva, amire az életben maradáshoz és az anyával való kapcsolódáshoz szükségük van.
Az érintés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A baba bőre az egyik legnagyobb érzékszerv, amin keresztül információkat gyűjt a világról. A bőrkontaktus (kenguruzás) nemcsak megnyugtatja az újszülöttet, hanem segít a szívritmus és a testhőmérséklet stabilizálásában is. Az érintésen keresztül a baba biztonságban érzi magát, ami az idegrendszeri fejlődés alapköve.
Végül, bár a babák sokat sírnak, az életük első heteiben ezt könnyek nélkül teszik. A könnycsatornák még nem termelnek elegendő folyadékot, vagy még nincsenek teljesen nyitva, így a sírás inkább csak hangos segélykiáltás. Ha egy baba szeme állandóan „úszik a könnyben” vagy váladékozik, az elzáródott könnycsatornára utalhat, ami gyakori jelenség és rendszeres masszírozással általában megoldódik.
Gyakori kérdések az újszülött-jelenségekről
Valóban normális, ha a babám alvás közben furcsa hangokat ad ki? 💤
Igen, az újszülöttek rendkívül zajos alvók. A nyöszörgés, hörgés, szörcsögés és a különböző torokhangok teljesen természetesek. Ennek oka az éretlen légzésközpont és a szűk orrjáratok. Amíg a baba nem mutatja nehézlégzés jeleit és a bőrszíne egészséges, ezek a hangok csupán az alvás természetes velejárói.
Mikor kell elkezdenem kezelni az újszülöttkori pattanásokat? 🧴
A legfontosabb szabály, hogy az újszülöttkori aknét nem kell kezelni. Kerülni kell a pattanás elleni készítményeket és az olajos krémeket. A napi egyszeri, tiszta vizes lemosás elegendő. Ha a bőr nagyon gyulladtnak vagy gennyesnek tűnik, érdemes megmutatni a védőnőnek vagy a gyermekorvosnak, de az esetek 95%-ában magától elmúlik.
Nem baj, ha a babám feje kicsit aszimmetrikusnak tűnik? 👶
A szülés utáni napokban a fej aszimmetriája szinte mindennapos a koponyacsontok elmozdulása miatt. Ez általában pár héten belül rendeződik. Fontos azonban figyelni, hogy a baba mindkét irányba egyformán fordítsa a fejét. Ha csak az egyik oldalt preferálja, érdemes szakember segítségét kérni a nyakizmok lazításához.
Miért remeg az újszülött álla sírás közben? 😮
Ez az éretlen idegrendszer tipikus jele. Az ingerületek még nem tudnak teljesen célzottan és finoman végigfutni az idegpályákon, ezért izgalmi állapotban (mint a sírás vagy a lehűlés) apró remegések jelentkezhetnek. Ez a jelenség az első hónapok után, az idegrendszer érésével párhuzamosan magától megszűnik.
Tényleg nem szabad lemosni a fehér réteget a baba bőréről? 🧼
A modern ajánlások szerint a magzatmáz (vernix) az újszülött legjobb természetes bőrvédője. Segíti a hidratálást és véd a fertőzések ellen. Javasolt megvárni, amíg magától beszívódik vagy lekopik, ezért az első fürdetéssel is érdemes várni legalább 24 órát, de akár többet is.
Mit tegyek, ha vért látok a kislányom pelenkájában? 🩸
Bár ijesztő, a kislányoknál jelentkező kevés vérzés a pelenkában (úgynevezett pszeudo-menstruáció) természetes hormonális válasz az anyai hormonok megvonására. Ha csak egyszer-kétszer fordul elő és kis mennyiségű, nincs teendő. Amennyiben a vérzés jelentős vagy ismétlődő, természetesen orvosi konzultáció szükséges.
Miért tüsszent a babám olyan sokat, ha nem is beteg? 🤧
A tüsszentés az újszülöttnél nem a megfázás elsődleges jele, hanem egy tisztító mechanizmus. Mivel ők csak az orrukon lélegeznek, a legkisebb porszem, szösz vagy visszamaradt magzatvíz-maradvány is ingerli az orrnyálkahártyát. A tüsszentéssel szabadítják fel az orrjárataikat, hogy akadálytalanul lélegezhessenek.
Leave a Comment