A szülővé válás az életünk egyik legmeghatározóbb élménye, amely nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is új alapokra helyezi a mindennapjainkat. Amikor egy kisbaba érkezik a családba, a prioritások azonnal átrendeződnek, és a biztonság megteremtése válik a legfontosabb feladattá. A magyar adórendszer egyik legjelentősebb pillére a családi adókedvezmény, amely érdemi segítséget nyújt abban, hogy több pénz maradjon a családi kasszában. Sokan azonban nincsenek tisztában a részletekkel, vagy nem használják ki a rendszer adta összes lehetőséget. Ebben a részletes útmutatóban lépésről lépésre vesszük végig, hogyan navigálhatsz magabiztosan az adókedvezmények világában, hogy minden forintot a gyermekeid jövőjére fordíthass.
Mindent az alapokról: mi is pontosan a családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény lényege, hogy az állam az eltartott gyermekek után adóalap-csökkentő lehetőséget biztosít a szülők számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bruttó jövedelmednek egy meghatározott része után nem kell megfizetned a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Fontos látni, hogy ez nem egy fix összegű segély, hanem a munkaviszonyból vagy egyéb adózandó jövedelemből származó adóteher mérséklése.
A kedvezmény mértéke közvetlenül függ a gyermekek számától, és minél több gyermeket nevelsz, annál magasabb az egy főre jutó összeg is. A rendszer rugalmasságát mutatja, hogy ha az összevont adóalap nem elegendő a kedvezmény teljes érvényesítéséhez, akkor a járulékok terhére is igénybe vehető a támogatás. Ez biztosítja, hogy az alacsonyabb keresetűek vagy a sokgyermekesek is maximálisan részesülhessenek a juttatásból.
A jogosultság köre meglehetősen tág, hiszen nemcsak a vér szerinti szülők, hanem a nevelőszülők és a gyámok is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Még a várandósság idején is megnyílik ez a kapu, így már a születés előtt megkezdődhet a családi fészek anyagi megerősítése. A jogszabályi háttér folyamatosan finomodik, hogy a lehető legjobban lekövesse a modern családmodellek változásait.
Az eltartott és a kedvezményezett eltartott fogalma közötti különbség
Sokan összekeverik ezt a két kategóriát, pedig a különbség ismerete alapvető a pontos számításhoz. Eltartottnak minősül minden olyan személy a háztartásban, aki után a családi pótlékot folyósítják, vagy aki figyelembe vehető a gyermekszám meghatározásakor. Ilyen például egy egyetemista nagytestvér, aki után már nem jár pótlék, de jelenléte növeli a kisebb testvérek után járó kedvezmény összegét.
A kedvezményezett eltartott ezzel szemben az a gyermek, aki után konkrétan jár a havi levonható összeg. Ők jellemzően a kiskorú gyermekek, vagy a köznevelési intézményben tanuló fiatalok a tanulmányaik befejezéséig, de legfeljebb 20 éves korukig. A rendszer logikája szerint a nagyobb gyerek „statisztikai létszámként” segít, a kisebbek pedig a konkrét kedvezményt generálják.
Gyakori eset, hogy egy háromgyermekes családban a legidősebb már egyetemista, így ő már csak eltartottnak számít. Ebben a helyzetben a szülők két gyermek után kapnak kedvezményezett eltartotti összeget, de azt a háromgyermekes kategória szerinti magasabb kulccsal számolhatják el. Ez a megkülönböztetés teszi lehetővé, hogy a nagycsaládos státusz előnyei megmaradjanak, amíg a gyerekek önállósodnak.
A családi adókedvezmény nem csupán egy szám a bérpapíron, hanem egy tudatos eszköz a szülők kezében, amellyel stabilabb hátteret teremthetnek gyermekeik számára.
Havi összegek és kategóriák a gyermekszám tükrében
A kedvezmény összege sávosan változik, ösztönözve a gyermekvállalást és elismerve a nagyobb családok magasabb költségeit. Egy gyermek esetén az adóalap 66 670 forinttal csökkenthető, ami a fizetésedben havi 10 000 forint nettó növekményt jelent. Ez az összeg szerénynek tűnhet, de éves szinten már egy komolyabb családi kirándulás vagy a bölcsődei extrák fedezetét is jelentheti.
Két gyermeknél a kedvezmény mértéke jelentősen megugrik: gyermekenként 133 330 forint adóalap-kedvezmény jár. Ez nettó 20 000 forintot jelent gyermekenként, tehát összesen havi 40 000 forint marad pluszban a szülőknél. Ez a lépcsőzetesség tükrözi azt a kormányzati szándékot, hogy a második gyermek vállalása anyagilag is érezhetően könnyebb legyen.
A bűvös hármas szám elérésekor a kedvezmény mértéke eléri a maximumot: gyermekenként 220 000 forint adóalap-csökkentés érvényesíthető. Nettó értéken ez 33 000 forintot jelent fejenként, ami három gyermek esetén már 99 000 forint havi többletet eredményez. Minden további gyermek után ugyanez a 33 000 forintos nettó összeg jár, így egy népesebb családban az adókedvezmény akár a teljes fizetendő SZJA-t és járulékokat is lenullázhatja.
Várandósság és az adókedvezmény: mikortól jár a támogatás
Sok kismama nem tudja, hogy a családi adókedvezmény már a baba megszületése előtt is igénybe vehető. A jogosultság a várandósság 91. napjától nyílik meg, ami általában a 13. terhességi hetet jelenti. Ez a lehetőség nagy könnyebbséget jelent a babavárás sokszor költséges időszakában, hiszen a babaszoba berendezése vagy a szükséges felszerelések beszerzése már ekkor elindul.
Az igényléshez szükség van egy orvosi igazolásra, amelyet a nőgyógyász állít ki a fogantatás vélhető időpontja alapján. Nem kell megvárni a születést, a nyilatkozatot már a várandósság alatt le lehet adni a munkáltatónak. Ha valaki erről lemarad, semmi gond, hiszen az éves adóbevalláskor visszamenőleg, egy összegben is visszakérheti a neki járó pénzt.
Érdemes figyelni az időzítésre, mert a 91. nap elérésekor az adott hónapra már a teljes kedvezmény jár. Ha például a bűvös dátum a hónap végére esik, a szülő akkor is jogosult a teljes havi összegre. Ez az időszak az első gyermeknél 10 000 forintot, a másodiknál vagy harmadiknál pedig a rájuk vonatkozó magasabb összeget jelenti a családi büdzsében.
Így osztható meg a kedvezmény a szülők között
A rendszer egyik legnagyobb előnye az oszthatóság, ami lehetővé teszi, hogy a szülők közösen döntsék el, ki vegye igénybe a kedvezményt. Erre akkor van szükség, ha az egyik szülő jövedelme nem elég magas ahhoz, hogy a teljes összeget érvényesítse. Ilyenkor a házastársak vagy élettársak megoszthatják egymás között az adóalap-kedvezményt, optimálisra hangolva a családi bevételeket.
A megosztás történhet év közben a munkáltatónak tett nyilatkozattal, vagy az év végén az adóbevallásban. Gyakori stratégia, hogy a magasabb jövedelmű szülő érvényesíti a kedvezményt, hogy biztosan elfogyjon a teljes keret. Ha azonban mindkét szülőnek van elegendő adózandó jövedelme, tetszőleges arányban osztozhatnak, ami rugalmasságot ad a havi pénzügyi tervezéshez.
Élettársak esetén fontos kitétel, hogy a kedvezményt csak a közös gyermek után oszthatják meg, vagy ha az egyik fél a másik gyermekének nevelőszülője/gyámja. A házaspárok helyzete egyszerűbb, ők szinte bármilyen felállásban kérhetik a közös érvényesítést. Mindig érdemes egy gyors kalkulációt végezni, hogy melyik felosztással jár jobban a család hosszú távon.
A családi járulékkedvezmény mint mentőöv
Amikor az összevont adóalap után fizetendő 15 százalékos SZJA nem elég a kedvezmény teljes levonásához, belép a képbe a családi járulékkedvezmény. Ez azt jelenti, hogy a maradék összeget a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból is le lehet vonni. Ez a szabály rendkívül fontos a többgyermekes vagy alacsonyabb bérrel rendelkező szülők számára, mert így nem vész el a támogatás egyetlen forintja sem.
A járulékkedvezmény automatikusan kiszámításra kerül, ha a havi adóelőleg-nyilatkozatot megfelelően kitöltöd és leadod. A bérszámfejtés során először az SZJA-t csökkentik nulláig, majd ha még maradt érvényesíthető keret, azt a TB-járulékból vonják le. Ezzel a módszerrel a nettó fizetés jelentősen magasabb lehet, mint ami a bruttó bér alapján várható lenne.
Fontos tudni, hogy bizonyos jövedelemtípusok után nem vehető igénybe a járulékkedvezmény, de a klasszikus munkaviszonyból származó bérnél igen. Aki egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, szintén élhet ezzel a lehetőséggel a saját kivétje vagy munkabére után. Ez a többlépcsős védelem garantálja, hogy a gyermeknevelési támogatás valóban eljusson az érintettekhez.
Az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény kapcsolata
A friss házasok számára egy külön kedvezmény is rendelkezésre áll, ami havonta nettó 5 000 forintot jelent a pár számára két éven keresztül. Sokan kérdezik, hogy ez megfér-e a családi adókedvezmény mellett, és a válasz határozott igen. Sőt, a sorrend is kötött: először az első házasok kedvezményét kell érvényesíteni, és csak utána a családit.
Ez a kombináció különösen előnyös a fiatal pároknak, akiknél a házasságkötést követően hamarosan érkezik az első baba. Ilyenkor a havi 5 000 forint mellé belép a 91. naptól az első gyermek utáni 10 000 forint, így összesen 15 000 forinttal nő a havi keret. Ez az „induló csomag” segít az új életközösség anyagi alapjainak lerakásában.
A két év letelte után az első házasok kedvezménye megszűnik, de addigra a családi kedvezmény már stabil részévé válik a költségvetésnek. Érdemes figyelni arra, hogy a házassági kedvezményt is lehet kérni megosztva vagy egyben az egyik félnek. A gyakorlatban legegyszerűbb, ha az veszi igénybe, akinek magasabb a jövedelme, de ez egyéni megegyezés kérdése.
Beteg vagy tartósan beteg gyermek után járó plusz kedvezmény
A jogalkotó felismerte, hogy a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok extra anyagi terhekkel néznek szembe. Éppen ezért 2023-tól bevezettek egy kiegészítő kedvezményt, amely havi plusz 10 000 forint nettó összeget jelent minden egyes érintett gyermek után. Ez a családi adókedvezmény alapösszegén felül jár, mintegy célzott támogatásként a speciális igényekre.
Az emelt összeg érvényesítéséhez az adóalapot további 66 670 forinttal lehet csökkenteni kedvezményezett eltartottanként. Fontos feltétel, hogy a gyermek után emelt összegű családi pótlék járjon, amit szakorvosi igazolás támaszt alá. Ez a többletforrás segíthet a terápiák, gyógyszerek vagy speciális segédeszközök finanszírozásában.
Az igénylés folyamata megegyezik a normál adókedvezményével, csupán a nyilatkozaton külön jelezni kell a beteg gyermek utáni jogosultságot. Ha valaki év közben nem kérte, az adóbevallásban ezt is pótolhatja visszamenőleg. Ez a típusú segítség kifejezetten méltányos, hiszen a legnehezebb helyzetben lévő családokat célozza meg plusz forrásokkal.
Egyetemista a családban: hogyan befolyásolja a számokat
Amikor a legidősebb gyermek eléri a felnőttkort és továbbtanul, a szülők gyakran azt hiszik, hogy elveszítik az utána járó támogatást. Bár ő maga után már nem jár közvetlen adókedvezmény (nem kedvezményezett eltartott), eltartottként továbbra is szerepelhet a rendszerben. Ez kulcsfontosságú a kisebb testvérek után járó összeg meghatározásakor.
Vegyünk egy példát: három gyermek van, a legidősebb egyetemen tanul, a másik kettő még iskolás. Ebben az esetben a család továbbra is háromgyermekesnek minősül a kategória szempontjából. Így a két kisebb után nem a kétgyermekes (20-20 ezer Ft), hanem a háromgyermekes (33-33 ezer Ft) kulccsal kapják a szülők a kedvezményt. Ez havonta 26 000 forint különbséget jelent a családi kasszában.
Az egyetemista státusz igazolásához hallgatói jogviszony-igazolás szükséges, amelyet a felsőoktatási intézmény állít ki. Addig számít eltartottnak, amíg nincs rendszeres keresete és az első diplomája megszerzéséért tanul (de maximum 25 éves koráig). Érdemes minden félévben ellenőrizni a jogosultságot, hogy ne érjen minket meglepetés az adóév végén.
A családi adókedvezmény érvényesítése egyéni vállalkozóként
Az egyéni vállalkozók világa speciális adózási formákat ismer, de a családi kedvezmény szinte mindegyikben jelen van. Az átalányadózók például a jövedelmükből vonhatják le a kedvezményt, ami náluk is az SZJA és a járulékok terhére érvényesíthető. Mivel az átalányadózás sávos és mentességi határhoz kötött, a számítás némileg komplexebb lehet, mint egy alkalmazottnál.
A vállalkozóknak saját maguknak kell elkészíteniük a bevallásukat vagy a könyvelőjükre bízni a feladatot, de a nyilatkozattétel náluk is létezik. Havonta a járulékbevallásban (2358-as vagy 2458-as nyomtatvány) kell feltüntetni az igénybe vett összeget. Aki nem havonta, hanem negyedévente adózik, annak is érdemes figyelnie a pontos keretösszegekre.
A KATA-s vállalkozók esete más, hiszen ők fix tételes adót fizetnek, amiből alapesetben nem vonható le a családi kedvezmény. Ha azonban a KATA mellett van más, SZJA-köteles jövedelmük (például ingatlan bérbeadás vagy részmunkaidős állás), akkor arra érvényesíthetik a támogatást. Fontos mérlegelni az adózási forma választásakor, hogy a családi kedvezmény elvesztése vagy megtartása mennyit nyom a latban.
Gyakori hibák az igénylés során, amiket kerülj el
Az egyik legtipikusabb hiba, amikor a szülők elfelejtik frissíteni a nyilatkozatukat egy új élethelyzet beálltakor. Ha megszületik a baba, vagy ha az egyik gyermek befejezi a tanulmányait, a munkáltató nem fogja magától tudni a változást. Egy elkésett nyilatkozat miatt hónapokra eleshetünk a pénztől, amit aztán csak a következő év májusában kapunk meg.
Szintén gyakori probléma a megosztás és a közös érvényesítés fogalmának keverése. A közös érvényesítés azt jelenti, hogy mindketten egyidejűleg veszitek igénybe a kedvezményt, míg a megosztásnál az egyik szülő átadja a kerete egy részét a másiknak. Pontatlan kitöltés esetén a NAV hibásnak minősítheti a bevallást, ami adóhiányhoz vagy büntetéshez is vezethet.
Végül, sokan elfelejtik a 91. napos szabályt a várandósságnál, és csak a születés után kezdik el kérni a támogatást. Bár utólag ez korrigálható, a várandósság alatti extra bevétel sokat segíthet a felkészülésben. Mindig érdemes a határidőkre emlékeztetőt beállítani, és évente legalább egyszer átnézni az aktuális jogszabályi változásokat.
| Gyermekek száma | Adóalap-kedvezmény (Ft/hó/fő) | Nettó megtakarítás (Ft/hó/összesen) |
|---|---|---|
| 1 gyermek | 66 670 Ft | 10 000 Ft |
| 2 gyermek | 133 330 Ft | 40 000 Ft |
| 3 vagy több gyermek | 220 000 Ft | 99 000 Ft-tól |
Hogyan töltsd ki az adóelőleg-nyilatkozatot helyesen
Az adóelőleg-nyilatkozat az a dokumentum, amellyel jelzed a munkáltatód felé, hogy igényt tartasz a kedvezményre. Manapság a legegyszerűbb út az Online Nyilatkozati Kitöltő Program (ONYA) használata a NAV felületén. Itt az adatok nagy része automatikusan betöltődik, és a rendszer segít elkerülni a logikai hibákat is a kitöltés során.
Ha a papíralapú megoldást választod, figyelj arra, hogy minden gyermek adóazonosító jelét pontosan tüntesd fel. Adóazonosító jel nélkül nem érvényesíthető a kedvezmény, így ha még nincs a babának, azt az első adandó alkalommal igényeld meg. A nyilatkozaton meg kell jelölnöd a jogosultsági jogcímet is, ami legtöbbször „szülő” vagy „várandós nő házastársa”.
Ne felejtsd el, hogy ha év közben változik a jövedelmed vagy a családi állapotod, bármikor adhatsz le új nyilatkozatot. Nem vagy köteles az év elején leadott verzióhoz ragaszkodni, ha az már nem tükrözi a valóságot. A munkáltató a leadást követő havi bérszámfejtésnél már figyelembe fogja venni az új adatokat.
Az éves adóbevallás és a családi kedvezmény utólagos rendezése
Akadnak olyan helyzetek, amikor valaki nem szeretné vagy nem tudja év közben igénybe venni a kedvezményt. Ennek oka lehet a változó jövedelem, a bizalmatlanság a bérszámfejtéssel szemben, vagy egyszerűen a takarékoskodási szándék. Ilyenkor az éves SZJA-bevallásban (május 20-ig) egy összegben kérhető vissza a teljes évi kedvezmény, ami jelentős tőkeinjekciót jelenthet májusban.
A bevallás elkészítésekor a NAV tervezete tartalmazza a munkáltató által már figyelembe vett kedvezményeket. Ha év közben nem kérted, itt kell manuálisan beírnod a gyermekek adatait és a jogosultsági hónapokat. Nagyon fontos, hogy ilyenkor is rendelkezésre álljanak az igazolások, például a tanulói jogviszonyról vagy a tartós betegségről.
Ha a bevallásban több kedvezményt mutatsz ki, mint amennyit év közben kaptál, a különbözetet a NAV 30 napon belül kiutalja a bankszámládra. Ez sok család számára egyfajta „kényszermegtakarítás”, amiből a nyaralást vagy a beiskolázást fedezik. Arra azonban vigyázz, hogy ha véletlenül többet vettél igénybe év közben, mint amennyi járt volna, azt vissza kell fizetned, adott esetben büntetőkamattal növelten.
Speciális helyzetek: elvált szülők és mozaikcsaládok
A modern családmodell egyik legnagyobb kihívása az adókedvezmények igazságos és szabályos elosztása különélő szülők esetén. Alapszabály, hogy a kedvezményt az a szülő érvényesítheti, aki a családi pótlékra jogosult. Ha a szülők közösen nevelik a gyermeket és a családi pótlékot 50-50 százalékban kapják, akkor az adókedvezményt is megoszthatják egymás között.
Mozaikcsaládoknál, ahol a szülők korábbi kapcsolataiból is vannak gyerekek, a számítás még izgalmasabb. Együttélő házastársak esetén a saját és a közös gyermekek száma összeadódik, ami magasabb kategóriába sorolhatja a családot. Ezért is fontos a házassági anyakönyvi kivonat, mert az élettársak nem minden esetben tudják így összevonni a kedvezményeket.
Érdemes ezeket a kérdéseket még az adóév elején tisztázni az ex-partnerrel, hogy elkerülhető legyen a kettős igénylés. A NAV rendszere azonnal kiszűri, ha ugyanarra az adóazonosító jelre két különböző szülő is teljes kedvezményt kér. Egy ilyen konfliktus nemcsak kellemetlen adminisztrációt, hanem felesleges feszültséget is szül a családi kapcsolatokban.
A pénzügyi tudatosság a családban ott kezdődik, hogy ismerjük a jogainkat és élünk az állam által kínált legális lehetőségekkel.
Hogyan kalkulálj előre: tervezés a családi költségvetéshez
A sikeres családi gazdálkodás alapja az előrelátás, különösen ha nagyobb kiadások – mint például egy autócsere vagy lakásfelújítás – előtt álltok. A családi adókedvezmény fix pont a tervezésben, de érdemes figyelembe venni az esetleges béremeléseket vagy munkahelyváltásokat is. Egy jól felépített Excel-táblázat vagy egy online kalkulátor segítségével pontosan láthatjátok a havi mozgásteret.
A tervezés során ne csak a jelenlegi állapotot nézzétek, hanem a következő 1-2 évet is. Ha például az egyik gyermek jövőre egyetemre megy, számoljatok azzal, hogyan változik majd a kedvezmény mértéke. Ha pedig bővülne a család, kalkuláljátok bele a 91. naptól járó többletet is.
A tudatos szülő nemcsak elkölti ezt a pénzt, hanem egy részét célzottan a gyermek jövőjére fordítja. Egy babakötvény vagy egy gyermek-megtakarítási program remek helye lehet annak a havi 10-20-33 ezer forintnak. Így az adókedvezmény nemcsak a jelent teszi könnyebbé, hanem a gyermek elindulását is támogatja majd a felnőtt életben.
Munkaviszonyon kívüli jövedelmek és a kedvezmény
Nemcsak a klasszikus 8 órás munkaviszony után jár a kedvezmény, hanem szinte minden olyan jövedelem után, ami az összevont adóalap részét képezi. Ilyen például a megbízási díj, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem vagy az őstermelői tevékenység. Ha több forrásból van bevételed, eldöntheted, melyiknél érvényesíted a kedvezményt, vagy meg is oszthatod közöttük.
Ingatlan bérbeadás esetén például, ha magánszemélyként adózol, a 15 százalékos SZJA-t csökkentheted a családi kedvezménnyel. Ez különösen akkor előnyös, ha a főállású béred nem elég magas a teljes kedvezmény kimerítéséhez. Fontos azonban a precíz könyvelés és az adóelőleg-fizetési kötelezettség betartása.
Vannak azonban olyan jövedelmek, amelyek külön adózó jövedelemnek számítanak, mint például az osztalék vagy az árfolyamnyereség. Ezek után sajnos nem érvényesíthető a családi adókedvezmény. Mindig érdemes szakemberrel vagy adótanácsadóval konzultálni, ha a jövedelemszerkezeted összetettebb az átlagosnál, hogy ne maradj le a lehetőségekről.
Külföldi munkavégzés és a magyar családi adókedvezmény
Sok magyar család él abban a helyzetben, hogy az egyik szülő külföldön dolgozik, míg a család itthon maradt. Ilyenkor a kettős adóztatást elkerülő egyezmények és az EU-s szabályok döntenek a jogosultságról. Ha a szülő Magyarországon is rendelkezik adózandó jövedelemmel, itt is érvényesítheti a kedvezményt, de figyelembe kell venni a külföldön kapott hasonló juttatásokat.
Az úgynevezett 75 százalékos szabály szerint, ha valaki jövedelmének legalább háromnegyede Magyarországon adózik, akkor jogosult a teljes magyar adókedvezményre, még akkor is, ha nem belföldi illetőségű. Ez fordítva is igaz lehet: a külföldön dolgozó magyarok az adott ország családtámogatási rendszerét is igénybe vehetik, ami gyakran még kedvezőbb is lehet a hazainál.
Mivel ez a terület rendkívül bonyolult és országonként változik, ilyenkor elengedhetetlen a nemzetközi adózásban jártas szakember segítsége. A cél minden esetben az, hogy a család ott vegye igénybe a támogatást, ahol az a legmagasabb összeget jelenti, elkerülve az illegális kettős igénylést.
Várható változások és a családi kedvezmény jövője
A gazdaságpolitikai nyilatkozatok alapján látható, hogy a családi adókedvezmény rendszere továbbra is kiemelt prioritás marad. Vannak tervek a kedvezmény összegének további emelésére, különösen a kétgyermekes családok esetében, hogy tovább ösztönözzék a növekedést. Érdemes figyelemmel kísérni a költségvetési híreket, mert a sávhatárok elmozdulása akár több tízezer forintot is jelenthet pluszban.
A digitalizáció is folytatódik: a cél, hogy az igénylés folyamata még egyszerűbbé váljon, és a NAV rendszerei automatikusan felajánlják a legoptimálisabb megosztási arányokat a szülők számára. Ez csökkenti az adminisztrációs terheket és a hibalehetőségeket is. A jövőben várhatóan még több élethelyzetet tud majd lefedni a rendszer, rugalmasabban alkalmazkodva a modern kor kihívásaihoz.
Addig is a legfontosabb, hogy minden szülő tisztában legyen a jelenlegi lehetőségeivel. A tudatosság ezen a téren nemcsak a pénzről szól, hanem arról a biztonságról is, amit a gyermekeinknek nyújtani tudunk. Használd ki te is maximálisan ezt az útmutatót, és ne hagyd, hogy a bürokrácia útba álljon a családod anyagi jólétének.
Gyakori kérdések a családi adókedvezményről
❓ Mikortól igényelhető a kedvezmény a terhesség alatt?
A várandósság 91. napjától nyílik meg a jogosultság, ami általában a 13. terhességi hetet jelenti. Szükséges hozzá egy orvosi igazolás a fogantatás vélhető időpontjáról.
🏠 Élettársak is megoszthatják egymás között a kedvezményt?
Igen, de csak a közös gyermek után, vagy ha az egyik fél a másik gyermekének nevelőszülője/gyámja. A házaspárokhoz képest náluk szűkebb a kör, de a közös baba után teljes a jogosultság.
🎓 Mi történik, ha a gyerek betölti a 18-at, de még tanul?
Amíg középiskolában tanul, változatlanul jár utána a kedvezmény (maximum 20 éves koráig). Ha egyetemre megy, már csak eltartottként számít, ami a kisebb testvérek kedvezményét növelheti.
💼 Katás vállalkozóként igénybe vehetem a támogatást?
Kizárólag a KATA adóból nem vonható le a családi kedvezmény. Ha azonban van mellette más SZJA-köteles jövedelmed (pl. munkaviszony vagy bérbeadás), arra már érvényesítheted.
🤒 Mennyi plusz pénz jár tartósan beteg gyermek után?
2023-tól minden tartósan beteg vagy súlyos fogyatékkal élő gyermek után havi nettó 10 000 forint extra kedvezmény jár az alapösszegen felül.
📅 Meddig kell leadni a nyilatkozatot a munkahelyen?
Bármikor leadhatod az év során, de célszerű minél előbb, hogy már az első havi fizetésednél érvényesítsék. Ha lemaradsz, az adóbevalláskor utólag is visszakérheted a pénzt.
📉 Mi van, ha nem elég magas a fizetésem az összes kedvezményhez?
Ilyenkor lép életbe a családi járulékkedvezmény: a maradék összeget a 18,5%-os TB-járulékból vonják le, így a támogatás nem vész el.
Leave a Comment