A konyhapultnál serénykedünk, a gyerekek a nappaliban játszanak, amikor hirtelen megszólal az a jól ismert, szívszorító sírás. Szülőként a reflexeink azonnal bekapcsolnak, és miközben a baleset helyszíne felé sietünk, az agyunk már a legrosszabb forgatókönyveket pörgeti. Egy apró horzsolás vagy egy mélyebb vágás? Csak egy piros folt vagy komoly égési sérülés? A bizonytalanság ilyenkor a legnagyobb ellenségünk, hiszen a gyors és magabiztos döntéshozatal nemcsak a fájdalmat csillapíthatja, hanem akár érdemben befolyásolhatja a gyógyulási folyamatot is. Ebben a bizonytalan helyzetben segítünk most eligazodni, hogy tudd, mikor elég egy színes sebtapasz és egy vigasztaló puszi, és mikor kell késlekedés nélkül a sürgősségire indulni.
Az otthoni elsősegélycsomag, ami biztonságot ad
Mielőtt bármilyen baleset történne, érdemes átgondolnunk, rendelkezünk-e a megfelelő eszközökkel a gyors beavatkozáshoz. Egy jól felszerelt házi patika nem csupán gyógyszerekből áll, hanem olyan speciális kötszerekből és fertőtlenítőkből, amelyekkel megelőzhetjük a nagyobb bajt. A szekrény mélyén lapuló, évekkel ezelőtt lejárt szavatosságú gézlapok helyett válasszunk modern, steril eszközöket.
A sebtisztításhoz ma már nem javasolják a maró hatású alkoholt vagy a hidrogén-peroxidot az irritáló tulajdonságaik miatt. Helyettük szerezzünk be színtelen, fájdalommentes octenidin-dihidroklorid tartalmú spray-t, amely nem csípi a sebet, így a legkisebbek sem fognak rettegni az ellátástól. Tartsunk otthon különböző méretű, vízlepergető sebtapaszokat, steril mull-lapokat és rugalmas pólyát is a rögzítéshez.
Az égési sérülésekre érdemes speciális hidrogél alapú kötszert vagy spray-t vásárolni, amely azonnal hűti az érintett területet és védi a szöveteket a további károsodástól. Ezek az eszközök jelentősen lerövidítik az elsődleges ellátási időt, amíg eldöntjük a következő lépést. Ha minden kéznél van, a pánik helyét átveszi a cselekvés, ami a legfontosabb tényező vészhelyzetben.
A higgadtság az első és legfontosabb gyógyszer, amit egy sérült gyereknek adhatunk; a szülő nyugalma biztonságot sugároz a káosz közepette is.
Vágások és horzsolások kezelése a nappali közepén
A gyerekek bőre vékonyabb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké, így egy egyszerű elesés is látványos vérzéssel járhat. A horzsolások bár felszíniek, gyakran szennyeződnek homokkal, földdel vagy fűvel, ami fokozza az elfertőződés kockázatát. Az első lépés minden esetben a seb alapos, tiszta vízzel történő kimosása, hogy eltávolítsuk a látható szennyeződéseket.
A vágott sebeknél a legfontosabb teendő a vérzés csillapítása direkt nyomással. Vegyünk egy steril gézlapot, és határozottan szorítsuk a sebre legalább 5-10 percen keresztül anélkül, hogy közben nézegetnénk, elállt-e már a vér. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a véralvadási folyamatok beinduljanak és stabil alvadék alakuljon ki a sérült erek végén.
Amennyiben a vágás szélei szétnyílnak, és a seb mélysége meghaladja a néhány millimétert, felmerül a sebzárás szükségessége. A hajas fejbőr sérülései különösen ijesztőek lehetnek a bőséges vérellátás miatt, de sokszor egy alapos tisztítás és nyomókötés után kiderül, hogy csak apró repedésről van szó. Ha azonban a vérzés lüktető jellegű vagy nem csillapodik a nyomás hatására, azonnal orvost kell keresni.
Mikor van szükség varrásra vagy sebészeti ragasztásra?
Sok szülő tart a varrástól, de a modern orvostudomány ma már számos kíméletesebb módszert is alkalmaz a sebszélek egyesítésére. A kisebb, tiszta vágásokat gyakran speciális sebösszehúzó tapaszokkal vagy szövetragasztóval látják el, ami fájdalommentes és esztétikailag is szebb gyógyulást eredményez. Ezeket azonban csak bizonyos típusú sebeknél lehet biztonsággal alkalmazni.
A varrás mellett akkor dönt a sebész, ha a vágás mély, az ízületek felett helyezkedik el, vagy ha a seb szélei roncsoltak és nem illeszthetők össze egyszerűen. Az arc sérülései esetén szinte mindig érdemes szakemberhez fordulni, hogy minimalizáljuk a későbbi hegesedést. A sebet a keletkezését követő 6-8 órán belül el kell látni, mert ezen az időablakon túl a fertőzésveszély miatt már nem javasolt az elsődleges sebzárás.
Figyeljünk a seb elhelyezkedésére is: a kézfejen, ujjakon lévő mély vágásoknál fennáll az inak vagy idegek sérülésének veszélye. Ha a gyermek nem tudja behajlítani az ujját, vagy zsibbadást panaszol, az ellátás nem várhat reggelig. Ilyenkor a sürgősségi sebészet az egyetlen helyes úti cél, ahol röntgennel vagy ultrahanggal is ellenőrizhetik a mélyebb struktúrák épségét.
A seb szépsége másodlagos a funkció épségéhez képest; egy rossz helyen lévő vágás funkciókiesést okozhat, ha nem kezelik időben.
Zúzódások és duzzanatok: több, mint egy lila folt
A kék-zöld foltok a gyerekkor természetes velejárói, hiszen a felfedezőút tele van kisebb ütközésekkel. A zúzódás során a bőr alatti apró erek megrepednek, és a szövetek közé vér szivárog, ami elszínezi a területet. Azonnali teendőként a hűtés a leghatékonyabb, mivel összehúzza az ereket és csökkenti a kialakuló ödéma mértékét.
Használjunk hideg vizes borogatást vagy konyharuhába csavart jégzselét, de soha ne tegyük a jeget közvetlenül a bőrre, mert fagyási sérülést okozhat. A hűtést érdemes 15-20 perces ciklusokban ismételni az első 24 órában. Ha a zúzódás mellé deformitás, rendellenes mozgathatóság vagy elviselhetetlen fájdalom társul, fennáll a csonttörés gyanúja, ami röntgenvizsgálatot igényel.
Külön figyelmet érdemelnek a hasi vagy mellkasi ütődések. Bár kívülről gyakran csak egy jelentéktelennek tűnő folt látszik, a belső szervek, mint a lép vagy a máj, sérülhetnek egy erősebb tompa ütéstől. Ha a gyermek a baleset után sápadt, bágyadt, fájlalja a hasát vagy szapora a légzése, ne kísérletezzünk otthoni borogatással, hanem hívjunk mentőt vagy induljunk a kórházba.
Fejsérülések: mikor gyanakodjunk agyrázkódásra?
Nincs olyan szülő, akinek ne állt volna meg a szíve, amikor gyermeke fejjel előre zuhant le a mászókáról vagy a kanapéról. A fejsérülések többsége szerencsére csak ijesztő „púp” formájában jelentkezik, mivel a fejbőr erei rendkívül tágulékonyak. A látható duzzanat gyakran nagyobb ijedtséget okoz, mint amekkora a valós probléma, de az óvatosság itt életmentő lehet.
Az agyrázkódás tünetei nem mindig jelentkeznek azonnal. Az eszméletvesztés, a tartós hányás, a zavartság vagy az emlékezetkiesés egyértelmű jelei annak, hogy orvosi megfigyelésre van szükség. Ha a gyermek a baleset után rögtön felsír, és rövid időn belül visszanyeri eredeti kedvét, játékkedvét, valószínűleg nem történt nagyobb baj, de az elkövetkező 24-48 órában szoros felügyeletet igényel.
Figyeljük a pupillák méretét és reakcióját a fényre, valamint a gyermek járását és beszédét. Ha szokatlan aluszékonyságot tapasztalunk, vagy nem tudjuk őt rendesen ébreszteni, az agy belnyomásának fokozódására utalhat. Az éjszakai felügyelet során érdemes pár óránként ránézni a kicsire, és meggyőződni róla, hogy reagál az érintésre vagy a hangunkra.
| Tünet | Teendő otthon | Mikor forduljunk orvoshoz? |
|---|---|---|
| Hányás | Egyszeri hányás után megfigyelés | Ismétlődő, sugárban jelentkező hányás |
| Alvás | Hagyjuk pihenni, de ellenőrizzük | Ha nem ébreszthető vagy túl zavart |
| Egyensúly | Pihentetés, nyugalom | Bizonytalan járás, szédülés |
| Látás | Sötétebb szoba biztosítása | Kettős látás, fényérzékenység |
Égési sérülések: a legfontosabb az első tíz perc
Az égési sérülés az egyik legfájdalmasabb baleset, és a kimenetele nagyban függ attól, mit teszünk a sérülés utáni első percekben. Legyen szó forró teáról, vasalóról vagy akár a napfény okozta leégésről, a legfontosabb lépés a hőhatás azonnali megszüntetése és a szövetek hűtése. A népi gyógymódokat, mint a tejföl, olaj vagy liszt használata, felejtsük el, mert ezek csak elzárják a sebet a levegőtől és fokozzák a fertőzésveszélyt.
A hűtést folyó, langyos (nem jéghideg!) csapvízzel végezzük legalább 15-20 percen keresztül. A túl hideg víz érszűkületet okozhat, ami rontja a terület vérellátását és lassítja a gyógyulást. Ha a ruha beleragadt az égésbe, ne próbáljuk meg letépni, inkább vágjuk körbe, és a ragadt részeket hagyjuk a szakemberre. A hűtés után fedjük le a területet lazán steril gézzel vagy tiszta, vasalt kendővel.
Az égések súlyosságát fokozatokba soroljuk. Az elsőfokú égés csak bőrpírral jár, a másodfokú már vízhólyagokkal, a harmadfokú pedig mélyebb szövetpusztulással, ahol a bőr fehérré vagy elszenesedetté válik. A vízhólyagokat soha ne szúrjuk ki otthon, mert azok természetes biológiai kötésként védik az alattuk lévő érzékeny bőrfelszínt az irritációtól és a baktériumoktól.
Mekkora területű égés számít kritikusnak?
Nemcsak az égés mélysége, hanem annak kiterjedése is meghatározza a sürgősséget. Gyermekeknél a testfelület arányai eltérnek a felnőttekétől, így egy kisebb terület sérülése is komoly folyadékvesztéssel és sokkos állapottal járhat. Egy egyszerű szabály szerint, ha az égett terület nagyobb, mint a gyermek tenyere, mindenképpen lássa orvos.
Kritikus területeknek számítanak az arc, a kezek, a lábak, az ízületek és a nemi szervek környéke. Ezeken a helyeken még az enyhébbnek tűnő égések is speciális ellátást igényelnek a funkciók megőrzése és a hegesedés elkerülése érdekében. Elektromos áram okozta égés esetén – még ha kívülről csak egy apró pont látszik is – azonnal kórházba kell menni, mert az áram belső szervi károsodást és szívritmuszavart okozhat.
Vegyi anyagok, például tisztítószerek okozta égésnél a lemosás még kritikusabb. Folyassunk bő vizet a sérült részre legalább 20-30 percig, hogy az összes maró anyagot eltávolítsuk. Ilyenkor érdemes a termék flakonját is magunkkal vinni az orvoshoz, hogy pontosan tudják, milyen semlegesítő szert vagy kezelést kell alkalmazniuk.
Az égési sérülés nem ér véget a seb begyógyulásával; a bőr védelme és a napsugárzástól való óvása még hónapokig alapvető feladat marad.
A fertőzés jelei: amire napokkal később is figyelnünk kell
A sikeres elsősegélynyújtás után sem dőlhetünk hátra teljesen. A sebek gyógyulási folyamatát naponta ellenőrizni kell, mert a baktériumok bármikor utat találhatnak a szövetekbe. A gyulladás korai szakaszában a seb környéke rózsaszín és enyhén duzzadt, ami normális jelenség, de vannak olyan intő jelek, amelyek antibiotikumos kezelést tehetnek szükségessé.
Ha a seb körüli pirosság terjedni kezd, a terület érintésre forróvá válik, vagy gennyes váladékozás jelentkezik, az fertőzésre utal. A lüktető fájdalom, amely nem hagyja aludni a gyermeket, szintén komoly figyelmeztetés. A láz vagy a nyirokcsomók duzzanata már szisztémás reakciót jelez, ilyenkor ne halogassuk a gyermekorvos felkeresését.
Sokan tartanak a vérmérgezéstől, amit a köznyelvben a sebtől induló piros csíkkal azonosítanak. Bár ez valóban a nyirokerek gyulladását jelzi, nem jelent azonnali életveszélyt, de mindenképpen sürgős orvosi beavatkozást igényel. A megelőzés legjobb módja a sebek tisztán tartása és a kötés rendszeres, steril cseréje, elkerülve a seb felesleges tapogatását kézzel.
Tetanusz és oltási fegyelem a balesetek árnyékában
A földdel, rozsdás tárgyakkal vagy állati harapással érintkező sebek esetén felmerül a tetanusz fertőzés kockázata. A Clostridium tetani nevű baktérium oxigénmentes környezetben, például mély szúrt sebekben szaporodik leginkább. Magyarországon a kötelező oltási rendnek köszönhetően a gyermekek többsége védett, de érdemes tisztában lenni az aktuális állapotukkal.
A csecsemőkori alapoltások után 6 és 11 éves korban kapnak emlékeztető oltást a gyerekek. Ha a sérülés gyanús, és az utolsó oltás óta több mint 5 év telt el, az orvos dönthet egy újabb emlékeztető oltás beadása mellett. Ez egy egyszerű óvintézkedés, ami teljes biztonságot nyújt egy súlyos, idegrendszert érintő betegséggel szemben.
Soha ne titkoljuk el az orvos előtt, ha a sérülés piszkos környezetben történt. Még egy apró tüske okozta szúrás is lehet veszélyes, ha mélyre viszi a szennyeződést. Az orvos ilyenkor nemcsak a sebet tisztítja ki sebészileg, hanem mérlegeli a specifikus immunglobulin beadását is, ha a gyermek oltási státusza bizonytalan vagy hiányos.
Állatharapás és karmolás: különleges protokoll
Legyen szó a saját házikedvencünkről vagy egy idegen kutyáról, az állatharapásokat mindig komolyan kell venni. Az állatok szájüregében lévő baktériumflóra teljesen más, mint az emberé, és a harapott sebek rendkívül hajlamosak a befertőződésre a roncsolt szövetek és a mélyre hatoló fognyomok miatt. Az első lépés itt is a bő szappanos vizes mosás és fertőtlenítés.
Minden állatharapás után kötelező orvoshoz fordulni. A szakembernek jelentenie kell az esetet, és ellenőrizni kell az állat veszettség elleni oltottságát. Ha az állat nem megfigyelhető vagy nincs oltva, a gyermeknek veszettség elleni oltássorozatot kell kapnia, ami ma már nem a régi, fájdalmas módszerrel történik, de elengedhetetlen a biztonság érdekében.
A macskakarmolás egy speciális betegséget, az úgynevezett macskakarmolási betegséget is okozhatja, ami hetekkel később jelentkező nyirokcsomó-duzzanattal jár. Ha a gyermekünk macskával érintkezett, és később ismeretlen eredetű láza lesz vagy csomót tapintunk a hónaljában, nyakán, mindenképpen említsük meg az orvosnak az esetet. A megelőzés kulcsa itt is a seb azonnali és alapos fertőtlenítése.
Lelki elsősegély: hogyan nyugtassuk meg a sérült gyereket?
A testi sérülés mellett a lelki trauma is jelentős lehet egy balesetnél. A gyerekek gyakran nemcsak a fájdalomtól sírnak, hanem a látványtól, a vér megjelenésétől és a szülők rémült arcától is megijednek. Az elsősegélynyújtás részét kell, hogy képezze a pszichés támogatás is, ami segít a gyereknek feldolgozni az eseményeket és együttműködni az ellátás során.
Guggoljunk le hozzá, tartsuk a szemkontaktust, és beszéljünk hozzá nyugodt, halk hangon. Kerüljük az olyan mondatokat, mint a „ne sírj, nem fáj”, hiszen ezzel érvénytelenítjük az érzéseit. Ehelyett mondjuk azt: „tudom, hogy most nagyon fáj és megijedtél, de itt vagyok, és vigyázok rád”. Mondjuk el neki pontosan, mi fog történni: „most lelocsoljuk egy kicsit vízzel, ami hűvös lesz, aztán teszünk rá egy matricát”.
A figyelemelterelés csodákra képes. Énekeljünk, meséljünk vagy kérjük meg, hogy segítsen fogni a gézlapot, ha már nagyobb. Ha a kórházba kerülés elkerülhetetlen, vigyük magunkkal a kedvenc alvókáját vagy játékát. A kórházi környezet idegen és félelmetes, de a szülő jelenléte és egy ismerős tárgy biztonságos buborékot vonhat a kicsi köré a vizsgálatok alatt is.
Mikor hívjunk mentőt és mikor üljünk autóba?
Vészhelyzetben a legnehezebb döntés, hogy várjunk-e a segítségre vagy mi magunk induljunk el. Mentőt (112) akkor kell hívni, ha a sérült állapota kritikus: eszméletlen, nehézlégzése van, masszívan vérzik, amit nyomással sem tudunk csillapítani, vagy ha gerincsérülés gyanúja merül fel. Ezekben az esetekben a szállítás közbeni szakszerű felügyelet életmentő.
Ha a gyermek stabil, éber, de a sérülése (például egy mély vágás vagy gyanítható törés) ellátást igényel, mi magunk is bevihetjük a legközelebbi gyermek-sürgősségi osztályra. Ilyenkor is fontos azonban, hogy ne pánikolva vezessünk, mert egy közúti baleset csak tetézné a bajt. Ha nincs mellettünk másik felnőtt, aki nyugtatná a gyereket hátul, inkább kérjünk segítséget a mentőktől.
Készítsünk össze egy „sürgősségi borítékot” otthon, amiben benne van a gyermek TAJ-kártyája, oltási könyve, az esetleges krónikus betegségeiről és rendszeresen szedett gyógyszereiről szóló lista. Ez a kis csomag aranyat ér, amikor a stressz hatására minden kiesik a fejünkből a felvételi pultnál. A gyors adatszolgáltatás felgyorsítja a triázs folyamatát és a tényleges orvosi vizsgálat megkezdését.
A sürgősségi osztály nem versenyhelyzet; a várakozási időt a sérülés súlyossága, nem pedig az érkezési sorrend határozza meg.
Hogyan készüljünk fel a várakozásra a sürgősségin?
A sürgősségi betegellátás sajátossága a triázs rendszer, ami azt jelenti, hogy a betegeket állapotuk súlyossága szerint sorolják be. Egy vérző sebbel érkező gyermek valószínűleg hamarabb kerül sorra, mint aki napok óta tartó köhögéssel érkezik, de még így is fel kell készülni a többórás várakozásra. Legyen nálunk elegendő innivaló, egy kis keksz (ha az orvos megengedi az evést) és feltöltött telefon vagy könyv.
Ne próbáljuk meg sürgetni a személyzetet, hacsak nem látjuk a gyermek állapotának hirtelen romlását. Az ápolók és orvosok a háttérben gyakran súlyosabb eseteket látnak el, amiről a váróteremben tartózkodók nem is tudnak. Türelemmel és együttműködéssel segítjük a leginkább a munkájukat, ami végső soron a mi gyermekünk gyógyulását is szolgálja.
Amikor sorra kerülünk, próbáljunk lényegre törőek lenni. Mondjuk el pontosan, mikor, hol és hogyan történt a baleset, milyen elsősegélyben részesítettük már otthon, és volt-e eszméletvesztés vagy hányás. Ne felejtsük el megemlíteni a gyógyszerallergiákat sem! Az orvos minden információt mérlegelni fog a diagnózis felállításakor és a kezelési terv elkészítésekor.
Otthoni utógondozás: a gyógyulás útja
A kórházból való hazatérés után kezdődik a valódi gyógyulás, amihez a mi odafigyelésünk elengedhetetlen. A sebeket tisztán és szárazon kell tartani, hacsak az orvos mást nem rendelt. A modern kötszerek egy része vízálló, így a rövid zuhanyozás megengedett, de a kádban való áztatás vagy az uszoda látogatása szigorúan tilos, amíg a seb teljesen be nem gyógyult vagy a varratokat el nem távolították.
Figyeljük a seb környezetét a már említett fertőzésre utaló jelek miatt. A fájdalomcsillapításra használjunk paracetamol vagy ibuprofen tartalmú készítményeket a gyermek életkorának megfelelő adagolásban. Ha a gyereknek pihenést írtak elő (például agyrázkódás vagy törés után), tartsuk be szigorúan, még ha ő már jól is érzi magát és szaladgálni szeretne.
A hegkezelés akkor kezdődik, amikor a seb már bezáródott. Használhatunk szilikonos hegkezelő géleket vagy tapaszokat, amelyek segítenek puhán és laposan tartani a heget. A friss hegszövet rendkívül érzékeny a napfényre, könnyen bebarnulhat, ezért legalább egy évig gondoskodjunk a terület magas faktorszámú (SPF 50+) fényvédelméről vagy takarjuk le ruházattal.
Mindent a sebekről és a biztonságról
Hogyan állapíthatom meg otthon, hogy elfertőződött-e a seb? 🌡️
A fertőzés leggyakoribb jelei a seb körüli fokozódó bőrpír, a lüktető fájdalom, a terület forrósága és a gennyes, sárgás váladékozás. Ha a pirosság csíkszerűen terjed a sebektől távolodva, vagy a gyermeknek láza lesz, az mindenképpen orvosi vizsgálatot igényel. A korai felismerés segít megelőzni a mélyebb szöveti gyulladásokat.
Szabad-e jeget tenni közvetlenül az égési sérülésre? 🧊
Szigorúan tilos jeget tenni az égett bőrre, mert az extrém hideg fagyási sérülést okozhat a már amúgy is károsodott szöveteken. A jég érszűkületet vált ki, ami rontja a vérkeringést és lassítja a gyógyulási folyamatot. A legjobb megoldás a 15-20 perces langyos, folyó vizes hűtés, ami kíméletesen vonja el a hőt.
Mikor kell a gyermeket orvoshoz vinni egy fejre esés után? 🤕
Azonnal induljunk el, ha eszméletvesztést, ismétlődő hányást, zavartságot vagy szokatlan aluszékonyságot tapasztalunk. Szintén figyelmeztető jel, ha a gyermek beszéde akadozóvá válik, kettős látásra panaszkodik, vagy ha a füléből, orrából véres vagy vízszerű folyadék ürül. Ha bizonytalanok vagyunk, egy telefonos egyeztetés a gyermekorvossal segíthet a döntésben.
Hogyan kezeljem a vízhólyagokat az égési sérülésen? 🫧
A vízhólyagokat nem szabad kiszúrni vagy letépni, mert azok steril környezetet biztosítanak a gyógyuló bőrnek. Ha magától kifakad, tiszta vízzel mossuk le, fertőtlenítsük fájdalommentes spray-vel, és fedjük le laza, steril kötéssel. Ha a vízhólyag tartalma zavarossá válik, vagy a környéke begyullad, forduljunk szakemberhez.
Milyen vágásokat kell feltétlenül összevarrni? 🧵
Varrásra általában akkor van szükség, ha a seb mélyebb 5-6 milliméternél, ha a szélei nem érnek össze maguktól, vagy ha lüktető vérzés jelentkezik. Az arc, a kézfej és az ízületek felett elhelyezkedő vágásoknál a funkció megőrzése és az esztétika miatt szinte mindig javasolt a sebészi ellátás. A varrást a baleset után 6-8 órán belül el kell végezni.
Mi a teendő, ha a gyermekem idegen tárgyat (pl. szilánkot) nyelt vagy szippantott fel? 🧸
Ha a tárgy elzárja a légutakat és a gyermek fuldoklik, azonnal hívjunk mentőt és kezdjük meg az elsősegélyt (hátbaütés, Heimlich-manőver). Ha a tárgyat lenyelte és nincs panasza, érdemes röntgenvizsgálattal ellenőrizni annak helyzetét, különösen, ha az éles tárgy vagy elem. Az elemek nyelése azonnali sürgősségi állapotnak minősül a kémiai marás veszélye miatt.
Mikor szükséges tetanusz elleni oltás egy baleset után? 💉
Tetanusz emlékeztető oltás akkor indokolt, ha a seb szennyezett (földdel, trágyával, rozsdával érintkezett), és a gyermek utolsó oltása óta több mint 5 év telt el. Tiszta vágások esetén 10 év a határ. Ha bármilyen kétség merül fel az oltási státusszal kapcsolatban, az orvos inkább beadja az oltást, mivel a megelőzés az egyetlen biztos védekezés a betegség ellen.
Leave a Comment