Kinek és mennyi szülői szabadság jár Magyarországon? Részletes útmutató apáknak is

A kisbaba érkezése minden család életében egyedülálló és megismételhetetlen időszak, amely tele van izgalommal, várakozással és persze rengeteg kérdéssel. A babakelengye összeállítása és a gyerekszoba berendezése mellett az egyik legégetőbb téma a szülők számára a munkaerőpiaci helyzetük rendezése és a különböző állami támogatások igénybevétele. Magyarországon a családtámogatási rendszer meglehetősen összetett, így nem csoda, ha az édesanyák és az édesapák is gyakran elvesznek a jogszabályok és a rövidítések rengetegében.

A szülői szerepvállalás támogatása nem csupán anyagi kérdés, hanem a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséről is szól. Az utóbbi években több olyan jogszabályi változás is történt, amely kifejezetten az édesapák bevonódását segíti az első hetekben, hónapokban. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre vesszük át, kinek, mennyi és milyen típusú szabadság, illetve ellátás jár, hogy a család minden tagja a legfontosabb dologra, az új jövevényre koncentrálhasson.

A csecsemőgondozási díj alapjai és jogosultsági feltételei

Az ellátások sorában az első és talán legjelentősebb tétel a csecsemőgondozási díj, ismertebb nevén a CSED. Ez az összeg közvetlenül a szülést követően, illetve már a szülést megelőző négy hétben is igényelhető. A CSED célja, hogy az édesanya jövedelmét pótolja abban az időszakban, amikor a regenerációra és az újszülöttről való gondoskodásra kell fókuszálnia. Fontos tudni, hogy ez az ellátás 168 napig, azaz körülbelül fél évig jár.

A jogosultsághoz elengedhetetlen, hogy az édesanya a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított legyen. Ez nem feltétlenül jelent folyamatos munkaviszonyt, a napok összeadódhatnak különböző munkahelyekről vagy akár felsőoktatási tanulmányok idejéből is. A CSED egyik legnagyobb előnye, hogy mértéke a naptári napi alap 100 százaléka, ami azt jelenti, hogy az édesanya gyakorlatilag a korábbi bruttó bérének megfelelő összeget kapja kézhez, mindössze a személyi jövedelemadó levonásával.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a CSED folyósítása alatt a szülő nem végezhet keresőtevékenységet. Ez a fél év kizárólag a babáról szól, és a jogszabályalkotó ezzel is ösztönzi az anyát a pihenésre. Az igénylés folyamata ma már viszonylag egyszerűen, a munkáltatón keresztül vagy egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási pénztárnál intézhető.

A gyermekgondozási díj mint a hosszú távú biztonság záloga

Amint lejár a CSED 168 napos időszaka, a legtöbb család a gyermekgondozási díjra, vagyis a GYED-re vált át. Ez az ellátás a gyermek két éves koráig jár, ikrek esetén pedig három éves korig. A GYED összege már némileg korlátozottabb, hiszen a korábbi jövedelem 70 százalékát teszi ki, de van egy felső határa is. Ez a plafon a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ami minden évben a minimálbér emelkedésével arányosan nő.

A GYED rugalmassága abban rejlik, hogy a gyermek féléves kora után a szülő már visszatérhet dolgozni, miközben az ellátást továbbra is folyósítják. Ez a GYED Extra néven ismertté vált lehetőség hatalmas segítség azoknak a családoknak, ahol az anyagi biztonság vagy a karrier megőrzése miatt szükséges a korai munkába állás. Ilyenkor a fizetés és a támogatás egyszerre illeti meg a szülőt, ami jelentős többletforrást jelenthet a háztartásnak.

Létezik emellett a diplomás GYED is, amelyet azok a kismamák igényelhetnek, akik felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy közvetlenül azok befejezése után válnak szülővé. Itt nem a korábbi munkabér, hanem a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kalkulálják az ellátást, biztosítva ezzel a fiatal értelmiségiek számára is a méltó indulást.

Az édesapák szerepe és az apasági szabadság újdonságai

Az apák jelenléte a szülés utáni hetekben felbecsülhetetlen értékű mind az anya regenerációja, mind az apa-gyermek kötődés kialakulása szempontjából. Magyarországon az apasági szabadság mértéke nemrégiben 10 munkanapra emelkedett. Ezt az időtartamot az édesapa a gyermek születésétől vagy az örökbefogadástól számított második hónap végéig veheti igénybe. Ez a tíz nap két részletben is kivehető, de a legtöbb apa egyben használja fel, hogy az első két hetet teljesen a családjának szentelhesse.

Fontos részletszabály, hogy az apasági szabadság első öt napjára a távolléti díj 100 százaléka jár, míg a hatodik naptól a tizedikig a távolléti díj 40 százalékát fizeti a munkáltató. Bár ez az utóbbi öt nap anyagilag kevésbé vonzó, a családok többsége mégis él vele, hiszen az együtt töltött idő értéke nem mérhető pénzben. Az igényléshez csupán a gyermek születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni a munkahelyen.

Az apák számára is nyitva áll a lehetőség a GYED igénybevételére. Ha az édesapa magasabb jövedelemmel rendelkezik, mint az édesanya, gyakran döntenek úgy, hogy a gyermek féléves kora után az apa igényli meg a GYED-et, miközben mindketten dolgoznak. Ez egy legális és anyagilag előnyös konstrukció, amely segít optimalizálni a család bevételét.

A szülői szabadság intézménye mint új lehetőség

Az európai uniós irányelveknek megfelelően hazánkban is bevezetésre került a szülői szabadság, amely egy teljesen új eleme a hazai jogrendnek. Ez a típusú szabadság mindkét szülőt megilleti, és gyermekenként 44 munkanapnyi időtartamot jelent. Ezt a szabadságot a gyermek három éves koráig lehet felhasználni, feltéve, hogy a szülő legalább egy éve fennálló munkaviszonnyal rendelkezik az adott cégnél.

Sokan keverik a szülői szabadságot a pótszabadsággal vagy a GYED-del, de ez egy különálló kategória. A szülői szabadság alatt a szülő a távolléti díjának csupán 15 százalékára jogosult. Első hallásra ez az összeg alacsonynak tűnhet, de a célja nem is feltétlenül a jövedelempótlás, hanem az, hogy a szülő legálisan távol maradhasson a munkától olyan kritikus időszakokban, mint például a bölcsődei vagy óvodai beszoktatás, vagy ha a gyermek hosszabb ideig tartó otthoni gondozást igényel.

A szülői szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni a munkáltatónak. Bár a munkáltató bizonyos esetekben elhalaszthatja a szabadság kiadását, alapvetően köteles azt biztosítani a szülő számára. Ez a jogi eszköz egyfajta biztonsági hálót nyújt a szülőknek, hogy ne kelljen választaniuk a gyermekük biztonsága és a munkahelyük megtartása között.

A gyermekgondozást segítő ellátás és a nagycsaládosok támogatása

Amikor a gyermek betölti a második életévét (vagy ikrek esetén a harmadikat), és a szülő nem tér vissza a munkaerőpiacra, vagy nem jogosult GYED-re, a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES lép életbe. A GYES összege fix, jelenleg havonta bruttó 28 500 forint, amelyből nyugdíjjárulékot vonnak le. Ez az összeg hosszú évek óta változatlan, és bár önmagában nem elegendő a megélhetéshez, kiegészítő segítséget jelent.

A GYES a gyermek három éves koráig jár, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén pedig egészen tíz éves korig. Fontos tudni, hogy a GYES mellett a szülő a gyermek fél éves kora után már korlátozás nélkül dolgozhat. Sok édesanya választja ezt az utat, amikor részmunkaidőben kezd újra dolgozni, így a fizetése mellett a GYES összege is megmarad.

A nagycsaládosok, tehát a legalább három gyermeket nevelők számára létezik a gyermeknevelési támogatás (GYET), amelyet a legkisebb gyermek három éves korától nyolc éves koráig folyósítanak. Ez a támogatás is a GYES összegével egyezik meg, és célja, hogy segítse azokat a szülőket, akik főállású anyaként vagy apaként a népes család koordinálását választják hivatásul.

Szabadság és munkajogi védelem a visszatérés után

Gyakori kérdés a szülők körében, hogy mi történik a felhalmozott szabadságokkal, amíg otthon maradnak a babával. A magyar munkajog értelmében a CSED teljes időtartama alatt, valamint a fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES) első hat hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy amikor az édesanya vagy az édesapa egy-két év után visszatér a munkahelyére, akár több tíz napnyi szabadsággal is rendelkezhet, amit a munkáltató köteles kiadni.

A munkába való visszatérés sokszor szorongással tölti el a szülőket, de a törvény védi őket. A szülőt a gyermek három éves koráig megilleti a felmondási védelem, amennyiben fizetés nélküli szabadságon van. Ha a szülő visszatér dolgozni, a védelem már nem abszolút, de a munkáltatónak továbbra is alapos indokkal kell szolgálnia, ha meg kívánna válni az alkalmazottól. Ezen felül a szülő kérheti a munkaideje módosítását is: a gyermek négy éves koráig (három vagy több gyermek esetén hat éves koráig) a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőre módosítani, ha a szülő ezt kéri.

Az éves rendes szabadság mellé a szülőknek gyermekeik száma után pótszabadság is jár. Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, három vagy több gyermek után összesen hét munkanap plusz szabadság illeti meg mind az édesanyát, mind az édesapát minden naptári évben. Ez a kedvezmény segít abban, hogy az iskolai szünetek vagy a betegségek idején könnyebben megoldható legyen a felügyelet.

Gyakorlati tanácsok az ügyintézéshez

A bürokrácia útvesztőiben való eligazodáshoz elengedhetetlen a tudatosság és a pontosság. Az ellátások igénylése során figyelni kell a határidőkre, mivel visszamenőleg legfeljebb hat hónapra igényelhetők ezek a juttatások. Az első lépés mindig az orvosi igazolások beszerzése, majd a munkáltató értesítése. Ha valaki egyéni vállalkozó vagy állástalan, közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz vagy az illetékes kormányhivatalhoz kell fordulnia.

Érdemes az okmányokat digitalizálni és rendszerezve tárolni, hiszen a születési anyakönyvi kivonatra, a TAJ-kártyára és az adóigazolványra számtalan helyen szükség lesz. A digitális ügyintézés térnyerésével az Ügyfélkapu használata szinte kikerülhetetlen és rendkívül kényelmes megoldás, ahol nyomon követhetjük a kérelmeink állapotát és a kifizetések ütemezését.

Ne feledkezzünk meg a családi adókedvezményről sem, amely nem szabadság típusú juttatás, de jelentősen növeli a család nettó bevételét. Ez a kedvezmény már a várandósság 91. napjától igénybe vehető magzat után is, és a szülők megoszthatják egymás között. A családi pótlék pedig egy alanyi jogon járó ellátás, amelyet szintén a születés után azonnal érdemes megigényelni.

A magyarországi családtámogatási rendszer az egyik legösszetettebb Európában, amely egyszerre próbálja segíteni a szülők otthonmaradását és a munkaerőpiacra való visszatérést. Legyen szó a 168 napos CSED-ről, a rugalmas GYED-ről vagy az újonnan bevezetett 44 napos szülői szabadságról, a lehetőségek tárháza széles. A legfontosabb, hogy minden család a saját igényeihez és anyagi lehetőségeihez mérten válassza ki a legmegfelelőbb utat, kihasználva a törvény adta kereteket a gyermeknevelés első éveiben.

Az édesapák növekvő bevonódása és a számukra biztosított dedikált napok jelzik, hogy a társadalom és a jogalkotó is elismeri a közös teherviselés fontosságát. A szabadságok és ellátások rendszere nemcsak pénzügyi stabilitást, hanem érzelmi biztonságot is nyújt, hiszen lehetővé teszi, hogy a szülők jelen lehessenek gyermekük életének legfontosabb pillanataiban. A tájékozottság ebben a helyzetben aranyat ér, hiszen a jól megtervezett családi logisztika és pénzügyek levételnek egy nagy terhet a vállunkról, így marad időnk és energiánk arra, ami valóban számít: a közös élményekre és a szeretetre.

Gyakran ismételt kérdések a szülői szabadságokról és ellátásokról

👶 Igénybe veheti-e az édesapa a GYED-et az édesanya helyett?

Igen, az édesapa is jogosult a GYED-re, amennyiben rendelkezik a szükséges 365 napos biztosítási idővel. Gyakori megoldás, hogy a baba féléves kora után az apa igényli az ellátást, mert így a család magasabb összeghez juthat, miközben mindkét szülő dolgozik.

🗓️ Mikor kell bejelenteni a munkáltatónak a szülői szabadság igényét?

A 44 munkanapos szülői szabadság igénybevételi szándékát legalább 15 nappal a tervezett kezdés előtt írásban kell jelezni a munkáltató felé. Az apasági szabadság (10 nap) esetében is javasolt a mielőbbi bejelentés, de ott a szülés ténye az irányadó.

💰 Mennyi pénzt kapok a 44 napos szülői szabadság alatt?

A szülői szabadság idejére a távolléti díj 15 százaléka jár. Fontos tudni, hogy ebből az összegből is levonják a GYED vagy GYES összegét, ha a szülő éppen részesül ilyen ellátásban, így ez a forma elsősorban a munkától való jogszerű távolmaradást szolgálja, nem a jövedelemszerzést.

🤰 Mi történik, ha a GYED alatt érkezik a következő baba?

Ezt hívják „kistestvér-kedvezménynek”. Ha a következő gyermek a GYED vagy GYES folyósítása alatt, vagy annak lejártát követő bizonyos időn belül születik, az édesanya újra jogosulttá válik a CSED-re és a GYED-re a korábbi alapja szerint, még akkor is, ha nem tért vissza dolgozni a két szülés között.

🏥 Jár-e szabadság a beteg gyermek ápolása idejére?

A beteg gyermek ápolása esetén nem szabadságot, hanem gyermekápolási táppénzt (GYÁP) vehet igénybe a szülő. Ennek mértéke a gyermek életkorától és a szülő biztosítási idejétől függ, és évente meghatározott számú nap vehető igénybe.

👨‍💼 Megtagadhatja-e a főnököm az apasági szabadság kiadását?

Nem, a munkáltató köteles kiadni az apasági szabadságot az édesapa által kért időpontban, a gyermek születését követő két hónapon belül. Ez egy alanyi jogon járó munkavállalói kedvezmény, amellyel a munkáltató nem vitatkozhat.

💼 Mi lesz a felhalmozott szabadságommal, ha több évet maradok otthon?

A CSED teljes ideje és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt ugyanúgy gyűlik a rendes szabadság, mintha dolgoznál. Amikor visszatérsz, ezt a munkáltató köteles természetben kiadni. Sok kismama ezzel a „tömbösített” szabadsággal kezdi az újra munkába állást, ami segíti a fokozatos visszarázódást.