Amikor a második gyermekedet várod, a várandósság varázsa gyakran keveredik a mindennapi logisztika kőkemény valóságával. Míg az első babánál még volt időd pihenni, lábadat felpolcolva olvasgatni a fejlődéséről, most egy örökmozgó kisgyerek diktálja a tempót, aki nem érti, miért nem repülhet már olyan magasra apa vagy anya karjaiban. Az egyik leggyakoribb kérdés, ami ilyenkor megfogalmazódik a kismamákban, az emelés biztonságára vonatkozik. Vajon ártasz a pocaklakónak, ha felkapod a síró totyogót? Meddig terhelhető a női test, amikor már egy másik életet is táplál? Ebben a cikkben körbejárjuk a fizikai határokat, a biztonságos technikákat és azokat a trükköket, amelyekkel megkímélheted magad a felesleges megterheléstől.
A szervezet változásai a második várandósság alatt
A második várandósság során a tested már egyfajta „rutinnal” vág bele a folyamatba, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy könnyebb dolgod lesz. A szövetek, az izmok és a szalagok már egyszer megnyúltak, ami miatt a pocak gyakran hamarabb láthatóvá válik, és a tartóizmok is lazábbak lehetnek. Ez a lazaság a relaxin nevű hormonnak köszönhető, amelynek szintje már a terhesség elejétől megemelkedik. A relaxin feladata, hogy felkészítse a medencét a tágulásra, ám mellékhatásként az összes többi ízületedet is sérülékenyebbé teszi.
Amikor nehezet emelsz, ez a hormonális változás fokozott kockázatot jelent. A bokád, a térded és különösen a derekad instabilabbá válik, így egy rossz mozdulat sokkal könnyebben vezethet ránduláshoz vagy tartós fájdalomhoz. A második babánál a hátizmok és a hasizmok már eleve egy korábbi megterhelés után próbálnak helytállni, ezért a regenerációjuk és a teherbírásuk is eltérhet az első alkalommal tapasztaltaktól. Érdemes tudatosítani, hogy a tested most másfajta támogatást igényel, mint korábban.
A méh súlya és a benne növekvő magzat, a magzatvíz, valamint a méhlepény együttesen módosítják a súlypontodat. Ez a súlypont-eltolódás folyamatosan változik, ahogy haladsz előre a trimeszterekben. Ha ehhez hozzáadunk egy 10-15 kilogrammos kisgyereket, az extra terhelés nemcsak a gerincedet, hanem a medencefenék izmait is próbára teszi. Ezek az izmok tartják a belső szerveidet és a növekvő méhet is, így az emelés során fellépő hasűri nyomás közvetlenül őket terheli.
A testünk emlékezik az előző várandósságra, de a napi rutin egy kisgyermek mellett sokkal nagyobb fizikai fegyelmet követel meg tőlünk, mint az első alkalommal.
Mit mond az orvostudomány az emelésről
A modern szülészet-nőgyógyászat ma már sokkal árnyaltabban látja a terhesség alatti fizikai aktivitást, mint évtizedekkel ezelőtt. Régen a kismamákat szinte „betegként” kezelték, akitől minden nehéz tárgyat elvettek. Ma már tudjuk, hogy az egészséges, komplikációmentes terhesség alatt a mérsékelt fizikai aktivitás kifejezetten hasznos. Azonban az „emelés” fogalma alatt nem egy súlyzós edzést értünk, hanem a mindennapi tárgyak és a kisgyermek mozgatását.
Az általános ajánlások szerint a kismamáknak érdemes kerülniük a 10-12 kilogrammnál nehezebb súlyok rendszeres emelését, különösen a második trimeszter után. Természetesen egy kisgyerekes anyukának ez a tanács gyakran kivitelezhetetlennek tűnik. Egy átlagos kétéves súlya ugyanis már bőven meghaladja ezt a határt. A lényeg itt nem a tilalomban, hanem a mértékletességben és a technikában rejlik. Ha az orvosod nem állapított meg különösebb kockázatot, például méhszájgyengeséget vagy alacsonyan tapadó lepényt, akkor a megszokott súlyok emelése általában nem okoz közvetlen bajt.
A tudományos kutatások rámutatnak, hogy a hirtelen, rántásszerű mozdulatok és a hosszan tartó, statikus nehéz súlytartás azok, amelyek valóban növelhetik a koraszülés vagy a placenta leválásának kockázatát. A szervezetünk jelzéseire való odafigyelés alapvető. Ha emelés közben feszülést, keményedést vagy nyilalló fájdalmat érzel a kismedence tájékán, az egy egyértelmű stop-jelzés a testedtől. Ilyenkor a pihenés nem opció, hanem kötelező feladat.
A kisgyermek emelésének pszichológiája és gyakorlata
A nagyobbik gyermeked számára az, hogy felveszed, többet jelent puszta helyváltoztatásnál. Ez a biztonság, a szeretet és a figyelem jele. Amikor terhes vagy, és nem tudod őt annyiszor megölelni a levegőbe emelve, mindketten érezhettek némi frusztrációt. A gyermek megérzi a változást, és talán pont ilyenkor válik „matricává”, aki folyton a karodban akar lenni. Ez egy természetes reakció a részéről az érkező változásokra.
Tanítsd meg neki fokozatosan, hogy anya ölelése akkor is elérhető, ha nem a levegőben történik. Ülj le a kanapéra vagy a szőnyegre, és hívd őt az öledbe. Ezzel elkerülöd az emelést, mégis megadod neki azt a közelséget, amire vágyik. Érdemes bevezetni új rituálékat, ahol a fizikai kontaktus megmarad, de a te hátad és hasad pihenhet. Például a közös könyvnézegetés vagy a „kuckózás” remek alternatívák lehetnek a cipelés helyett.
Ha mégis fel kell emelned őt – például be kell tenned az etetőszékbe vagy az autóba –, próbáld meg őt is bevonni a folyamatba. Magyarázd el neki, hogy most segítenie kell anyának. A nagyobbacska totyogók már képesek fellépőre állni, vagy kapaszkodni, miközben segítesz nekik. Ez nemcsak téged kímél meg, hanem az ő önállóságát is növeli, és segít neki felkészülni a nagytesó szerepre, ahol már neki is kicsit „nagynak” kell lennie.
Hogyan emeljünk helyesen terhesen
A helyes emelési technika elsajátítása az egyik legjobb befektetés a saját egészségedbe. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy derékból hajlanak előre, ami hatalmas nyomást gyakorol az ágyéki gerincszakaszra és a hasfalra. Terhesség alatt ez a mozdulat hatványozottan káros. A kulcs minden esetben a lábakban van. A lábaid a tested legerősebb izmaival rendelkeznek, használd őket!
Amikor le kell hajolnod a kisgyermekedért, állj terpeszbe, hogy stabil alapot biztosíts magadnak. Hajlítsd a térdedet, és guggolj le egyenes háttal. Fontos, hogy a gyermeket minél közelebb húzd a testedhez, mielőtt felegyenesednél. Minél távolabb van a súly a tested középpontjától, annál nagyobb terhelés éri a gerincedet. Emelés közben fújd ki a levegőt, ez segít stabilizálni a belső hasűri nyomást és védi a medencefenéket.
Soha ne csavarodj el emelés közben! Ha felvetted a gyereket, és meg akarsz fordulni, ne a derekadat tekerd el, hanem az egész testeddel, a lábaiddal fordulj irányba. A csavarodó mozdulat és az emelés kombinációja a leggyakoribb oka a becsípődéseknek és a szalaghúzódásoknak. Ha úgy érzed, hogy a gyerek túl ficánkolós, inkább várj egy pillanatot, amíg megnyugszik, mert egy váratlan rántás könnyen kibillenthet az egyensúlyodból.
| Helytelen mozdulat | Helyes alternatíva |
|---|---|
| Derékból hajlás nyújtott lábbal | Guggolás egyenes háttal, hajlított térddel |
| A súly távol tartása a testtől | A gyermek szoros magadhoz ölelése emelés előtt |
| Levegő benntartása emeléskor | Kilégzés az erőfeszítés pillanatában |
| Törzsből való elcsavarodás | Lábbal történő irányváltás emelés után |
Mikor válhat veszélyessé az emelés
Bár a legtöbb esetben az emelés nem okoz tragédiát, vannak bizonyos állapotok és tünetek, amiket komolyan kell venni. A várandósság nem az az időszak, amikor bizonyítanod kell a fizikai teherbírásodat. Ha az orvosod veszélyeztetett terhességet állapított meg, az emelésre vonatkozó tilalmat szigorúan be kell tartani. Ilyenkor a gravitáció és a fizikai megterhelés közvetlen hatással lehet a méhszáj állapotára.
Vannak egyértelmű vészjelek, amelyek fellépésekor azonnal abba kell hagynod minden tevékenységet. Az egyik ilyen az éles, késszúrásszerű fájdalom az alhasban vagy a deréktájékon. Ez jelezheti a szalagok túlnyúlását, de akár komolyabb problémát is. A hüvelyi vérzés vagy a szivárgó magzatvíz gyanúja esetén nem kérdés, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni. Ezek a tünetek nem feltétlenül az emeléstől következnek be, de a fizikai megterhelés súlyosbíthatja az alaphelyzetet.
A méh keményedése, vagyis a Braxton-Hicks összehúzódások természetesek a második trimesztertől, de ha ezek az emelés hatására rendszeressé válnak, pihenésre kényszerítenek. A tested így jelzi, hogy az adott terhelés már sok volt neki. Érdemes figyelni a pulzusodra és a légzésedre is; ha egy egyszerű emelés után percekig kapkodod a levegőt, az azt jelenti, hogy a szervezeted túl sok energiát használ fel a fizikai munkához, amit inkább a baba táplálására kellene fordítania.
A medencefenék védelme a második babánál
A medencefenék izomzata az egyik legfontosabb, mégis legkevesebbet emlegetett terület a terhesség alatti emelés kapcsán. Ezek az izmok tartják a kismedencei szerveket, és a terhesség során eleve hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Minden egyes alkalommal, amikor nehezet emelsz és nem figyelsz a technikára, ez a nyomás tovább nő, ami hosszú távon inkontinenciához vagy méhsüllyedéshez vezethet.
A második terhességnél a gátizmok már lehetnek gyengébbek az első szülés miatt. Ezért az emelés során különösen fontos a „lift-technika” alkalmazása: mielőtt megemelnéd a súlyt, tudatosan feszítsd meg a gátizmaidat, mintha egy liftet húznál felfelé a hüvelyedben. Ezzel egy belső támaszt hozol létre, amely segít ellensúlyozni a hasűri nyomást. Ez a kis mozdulat rengeteget számít a későbbi regeneráció szempontjából is.
Sokan nem is gondolják, de a vécéhasználat vagy a tüsszentés is hasonló terhelést jelenthet, mint egy nehezebb tárgy felemelése. Tanulj meg tudatosan létezni a testedben. Ha érzed, hogy egy mozdulat „lefelé nyom”, próbáld meg korrigálni. A gyógytorna vagy a kismama jóga olyan eszközöket adhat a kezedbe, amelyekkel megerősítheted ezeket a rejtett izmokat, így a mindennapi emelgetés is kevésbé lesz megterhelő a szervezeted számára.
Gyakorlati tippek a mindennapi logisztikához
A kisgyerekes élet tele van olyan helyzetekkel, ahol az emelés elkerülhetetlennek tűnik. Azonban egy kis kreativitással sok mindent kiválthatsz. Az egyik legnagyobb kihívás az autóba való behelyezés. Ha a gyermeked már elég nagy, tanítsd meg neki, hogyan másszon be egyedül az ülésébe. Te csak a rögzítésnél segíts, így megspórolod a legnehezebb mozdulatot. Ehhez érdemes egy kis műanyag fellépőt tartani a kocsiban.
A fürdetés egy másik kritikus pont. Ahelyett, hogy te emelnéd ki a vízből a vizes, csúszós gyereket, kérd meg a párodat, hogy ez legyen az ő feladata. Ha egyedül vagy, engedd le a vizet a kádból, mielőtt kivennéd őt, vagy hagyd, hogy ő másszon ki egy biztos támaszték segítségével. A pelenkázásnál is érdemes változtatni: ha már túl nehéz a pelenkázóasztalra emelni, végezd a műveletet a földön egy puha matracon vagy a kanapén.
A bevásárlásnál is légy stratégiai. Használd a házhozszállítást, vagy ha boltba mész, kérj segítséget a nehéz szatyrok autóba tételéhez. Ne próbálj meg mindent egyszerre bevinni a házba. Inkább fordulj többször, vagy várj, amíg megérkezik a segítség. A hátizsák használata sokkal szerencsésebb, mint az oldaltáskáé, mert egyenletesen osztja el a súlyt a két válladon, és nem húzza el a gerincedet egyik irányba sem.
A segítségkérés nem a gyengeség jele, hanem a felelősségteljes anyaságé. A tested most egy új életet épít, ez a legfontosabb munkád.
Hogyan beszéljünk a kisgyermekkel a határokról
A gyermekek hihetetlenül empatikusak tudnak lenni, ha megfelelően kommunikálunk velük. Ne azt mondd neki, hogy „nem vehetlek fel, mert fáj a hátam”, hanem inkább azt, hogy „anya pocakjában nő a kistesód, és most vigyáznunk kell rá”. Ezzel bevonod őt a gondoskodásba, és nem elutasításként éli meg a fizikai távolságot. Használj pozitív megerősítéseket, amikor önállóan mászik fel valahova, vagy amikor elfogadja, hogy csak az öledbe ülhet.
Fontos, hogy ne érezze úgy, a baba „elveszi” tőle az anyukáját. Ha nem tudod felemelni, kompenzáld másfajta figyelemmel. Játsszatok olyan játékokat, amikhez nem kell nagy mozgás: építőkockázzatok a szőnyegen, színezzetek, vagy mesélj neki. Ezek a pillanatok éppolyan értékesek számára, mint a cipelés. Ha látja, hogy továbbra is elérhető vagy számára érzelmileg, könnyebben elfogadja majd a fizikai korlátokat is.
Készítsd fel őt azokra a helyzetekre is, amikor más fogja emelni. „Most apa fog betenni a kocsiba, mert ő az erőművész a családban!” Az ilyen játékos megközelítések segítenek abban, hogy a változás természetesnek tűnjön. A türelem itt kulcsfontosságú, hiszen neki is időbe telik megszokni az új felállást. Ne feledd, a cél az, hogy a biztonságérzete megmaradjon, miközben te vigyázol magadra és a pocaklakóra.
Az alvás és a pihenés szerepe a terhelhetőségben
A fizikai teherbírásod nagyban függ attól, hogy mennyire vagy kipihent. Tudom, egy kisgyerek mellett az „alvás” fogalma sokszor csak álom, de a második terhesség alatt a regeneráció létfontosságú. Ha krónikusan fáradt vagy, az izmaid lassabban reagálnak, a figyelmed lankad, és sokkal nagyobb az esélye egy rossz mozdulatnak vagy elesésnek emelés közben.
Próbálj meg a nap folyamán „mikropihenőket” beiktatni. Ha a gyermeked alszik, te is feküdj le, még ha csak 20 percre is. Ne a házimunkával foglalkozz olyankor, amikor a testednek pihenésre van szüksége. A magnéziumpótlásról is érdemes egyeztetni az orvosoddal, mivel ez az ásványi anyag segít az izmok ellazulásában és a görcsök megelőzésében, ami közvetetten javítja a fizikai állapotodat.
Az éjszakai alvás minőségét javíthatod egy kismama párnával, amely megtámasztja a pocakodat és a hátadat. Ha a hátad éjszaka tud pihenni, nappal sokkal ellenállóbb lesz az igénybevétellel szemben. Ne feledd, hogy a fáradtság növeli a fájdalomérzetet is; ami kipihenten egy könnyű emelésnek tűnik, az kimerülten ólomsúlyként nehezedhet a vállaidra. Vigyázz magadra, mert a türelmed és az erőd a családod tartópillére.
Eszközök, amik megkönnyítik az életedet
A modern technológia és néhány egyszerű otthoni eszköz rengeteg terhet levehet a válladról. Kezdjük a legegyszerűbbel: a fellépőkkel. Legyen a fürdőszobában, a konyhában, és akár az autó mellett is egy stabil, csúszásmentes sámli. Ha a gyerek fel tud mászni a kézmosóhoz vagy a vécére, azzal napi több tucat emelést spórolsz meg. Ezek az apróságok összeadódnak a nap végére.
Egy jó minőségű babakocsi vagy kismotor is segíthet. Ha sétálni mentek, ne te cipeld a gyereket, ha elfáradt. Mindig legyen nálad a babakocsi, még ha ő már „nagyfiúnak” vagy „nagylánynak” is érzi magát. Ha mégis cipelni kell, egy megfelelően felhelyezett csatos hordozó (ha az orvosod engedélyezi) jobb megoldás lehet, mint kézben tartani, mert a súlyt a csípődön osztja el, nem a karjaidat és a hátadat terheli.
Otthonra érdemes beszerezni egy hosszú nyelű cipőkanalat, vagy olyan cipőket, amiket hajolgatás nélkül fel tudsz venni. Bár ezek nem közvetlenül az emeléshez kapcsolódnak, de minden egyes hajolás, amit megspórolsz, energiát hagy a szervezetedben a valóban fontos mozdulatokhoz. A konyhában használj gurulós zsúrkocsit a nehezebb edények vagy a bevásárlás mozgatásához a pulton belül.
A lelkiismeret-furdalás kezelése
Sok anyuka érez bűntudatot, amiért nem tudja ugyanazt a fizikai intenzitást nyújtani az elsőszülöttnek, mint korábban. Ez a bűntudat azonban teljesen felesleges. A gyermekednek nem egy „emelőgépre” van szüksége, hanem egy egészséges és boldog anyára. Az, hogy korlátokat szabsz a saját védelmedben, egyben tanítás is számára az öngondoskodásról és a határok tiszteletben tartásáról.
Gondolj úgy erre az időszakra, mint egy átmeneti állapotra. Néhány hónap, és újra képes leszel majd őt pörgetni, emelgetni. Most azonban a fókusz megoszlik, és ez így van rendjén. Ha elfogadod, hogy nem kell „szupernőnek” lenned, aki egyszerre várandós és olimpiai súlyemelő, a stressz-szinted is csökkenni fog, ami a babának is jót tesz. A nyugodt anya mellett a gyerek is nyugodtabb lesz, és kevesebb „akaratos” emelési helyzet adódik majd.
Beszélgess más anyukákkal is, akik hasonló cipőben járnak. Látni fogod, hogy mindenki küzd ezekkel az érzésekkel. A közösségi média gyakran azt sugallja, hogy a terhesség alatt is mindent ugyanúgy kell csinálni, de a valóság az, hogy minden test és minden terhesség más. Hallgass a megérzéseidre, és bocsáss meg magadnak, ha néha nemet kell mondanod egy ölelésre vágyó totyogónak – majd pótoljátok azt ülve, egy nagy közös meséléssel.
A környezet bevonása és a segítségkérés
A második babánál a „falu”, amire a gyerekneveléshez szükség van, még fontosabbá válik. Ne várj addig a segítségkéréssel, amíg már fájdalmaid vannak. Delegáld a nehéz feladatokat a párodnak, a nagyszülőknek vagy egy közeli barátnak. A játszótéri látogatásoknál például kérj meg valakit, hogy segítsen a gyereknek a mászókán, ha te már nem érzed biztonságosnak a közreműködést.
A háztartási munkák terén is engedj a maximalizmusból. Nem baj, ha nem csillog minden, vagy ha egyszerűbb ételek kerülnek az asztalra. Ha megtehetitek, vegyetek igénybe segítséget a takarításhoz vagy a nagybevásárláshoz. Ezek nem luxus dolgok, hanem a te és a baba egészségének védelmét szolgálják. A pároddal való őszinte kommunikáció is elengedhetetlen; mondd el neki pontosan, melyek azok a mozdulatok, amik már nehezedre esnek, hogy átvehesse tőled.
Gyakran a környezetünk tagjai azért nem segítenek, mert azt látják, hogy „milyen jól bírod”. Ne félj kimutatni, ha elfáradtál. Egy kismama számára a pihenés nem jutalom, hanem biológiai szükséglet. Minél több segítséget fogadsz el a mindennapokban, annál több energiád marad a minőségi időre a nagyobbal és a pocaklakóval való kapcsolódásra.
Felkészülés a harmadik trimeszterre
Ahogy közeledsz a szüléshez, a tested egyre inkább a felkészülésre koncentrál. A harmadik trimeszterben az emelés már tényleg csak a legvégső esetben jöhet szóba. Ilyenkor a hasfal már nagyon feszes, a baba feje pedig mélyebbre ereszkedhet, ami fokozott nyomást gyakorol a méhszájra. Ebben az időszakban már a saját súlyod cipelése is elég feladat a szervezetednek.
Készítsd fel a nagyobbik gyereket, hogy anya mostmár „nagyon pocakos”, és egyre többet kell pihennie. Ebben az időszakban érdemes bevezetni az olyan játékokat, ahol te lehetsz a „beteg”, akit a kisgyerek gyógyít meg, vagy a „királynő”, akit kiszolgálnak. Ezek a szerepjátékok szórakoztatóak számára, neked pedig lehetőséget adnak a fekvésre vagy ülésre.
Nézd át az otthoni környezeteteket még egyszer utoljára a szülés előtt. Minden fontos dolog legyen elérhető magasságban, hogy ne kelljen hajolgatnod vagy nyújtózkodnod értük. A nyújtózkodás és emelés kombinációja a harmadik trimeszterben különösen megterhelő lehet a hasizmoknak (diastasis recti kockázata). Vigyázz az utolsó hetekben is, hiszen a cél a zökkenőmentes szülés és az azt követő gyors regeneráció, aminek alapkövét most rakod le.
Gyakran Ismételt Kérdések a terhesség alatti emelésről
1. Tényleg tilos 5 kilónál nehezebbet emelni? 🚫
Nincs egyetlen kőbe vésett szám, ami minden kismamára igaz lenne. Az 5 kilogramm egy általános biztonsági javaslat, de ha egészséges vagy és hozzászoktál a terheléshez, a tested ennél többet is elbírhat. A legfontosabb, hogy figyeld a saját határaidat, és ne akkor próbálj rekordokat döntögetni, amikor várandós vagy.
2. Okozhat-e vetélést egy egyszeri nehéz emelés? ⚠️
Egy egészséges terhesség esetén egyetlen, véletlen nehéz mozdulat rendkívül ritkán vezet vetéléshez. A természet nagyon jól védi a babát a méhen belül. Azonban a rendszeres, túlzott megterhelés vagy a hirtelen rántás fokozhatja a kockázatokat, különösen ha eleve fennáll valamilyen orvosi probléma.
3. Mi történik, ha emelés közben megkeményedik a hasam? 🤰
A has keményedése (Braxton-Hicks összehúzódás) a méhizomzat reakciója a terhelésre. Ha ez emelés után történik, az egy jelzés, hogy pihenned kell. Ülj le, igyál egy pohár vizet, és lélegezz mélyeket. Ha a keményedések pihenésre nem múlnak el, vagy rendszeressé válnak, hívd fel az orvosodat.
4. Hogyan tegyem be a totyogót az autóba emelés nélkül? 🚗
A legjobb módszer, ha beszerzel egy kis fellépőt, amin a gyermek magától fel tud mászni az autóba, majd onnan az ülésbe. Te csak irányítsd és tartsd az egyensúlyát. Ha ez nem megoldható, próbálj meg te is beülni mellé a hátsó ülésre, és ott, kisebb erőkifejtéssel a helyére segíteni.
5. Mit tegyek, ha a gyerekem csak a karomban nyugszik meg? 🧸
Ilyenkor próbálj meg leülni vele. Az ölelés hatékonysága nem függ attól, hogy állsz vagy ülsz. Ha nagyon sír és fel kell emelned, tedd azt a helyes technikával: guggolásból, egyenes háttal, és amint lehet, keress egy helyet, ahol leülhetsz vele. A közelség a lényeg, nem a magasság.
6. Veszélyesebb a második terhességnél az emelés, mint az elsőnél? 🔄
Nem feltétlenül veszélyesebb a baba szempontjából, de a te testednek megterhelőbb lehet. Az izmok és szalagok már lazábbak, a medencefenék pedig gyengébb lehet az előző szülés miatt. Emiatt te magad sérülékenyebb vagy a hátfájásra, becsípődésre vagy későbbi kismedencei problémákra.
7. Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulnom emelés után? 📞
Azonnal kérj orvosi segítséget, ha erős alhasi fájdalmat, hüvelyi vérzést, magzatvíz-szivárgást tapasztalsz, vagy ha a baba mozgásának intenzitása jelentősen megváltozik. Akkor is érdemes konzultálnod a védőnővel vagy orvossal, ha rendszeres derékfájásod van, ami akadályoz a napi tevékenységeidben.
Leave a Comment