Amikor egy házasság vagy egy hosszú távú párkapcsolat véget ér, a felek érthető módon érzelmi viharok közepette próbálják újraszervezni az életüket. A közös otthon elhagyása, a bútorok megosztása és a napi rutin átalakítása mellett azonban van egy olyan terület, amely hideg racionalitást és pontos tájékozódást igényel: a családi juttatások és adókedvezmények rendszere. Magyarországon a családtámogatási forma szorosan összefonódik a gyermekneveléssel, így a különválás nemcsak magánéleti, hanem komoly pénzügyi döntéseket is magával von.
A szétköltözés pillanatában sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az állami támogatások igénybevételének jogosultsága alapvetően megváltozhat. Nem csupán arról van szó, hogy kihez kerül a gyermek, hanem arról is, hogy a felek hogyan tudnak együttműködni a jövőben a hivatalos ügyintézés során. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb konfliktus nem is a tartásdíj mértékéből, hanem az adókedvezmények megosztásának tisztázatlanságából fakad, ami hosszú távon akár százezres kiesést is jelenthet a családi kasszában.
A magyar adórendszer rugalmasan kezeli a külön élő szülők helyzetét, de ez a rugalmasság csak akkor válik előnnyé, ha a szülők ismerik a lehetőségeiket. Legyen szó a családi adókedvezményről, a családi pótlékról vagy az egyéb, gyermekek után járó juttatásokról, a jogszabályok pontosan meghatározzák, ki és milyen feltételekkel tarthat igényt ezekre a pénzösszegekre. Az alábbiakban részletesen végigvesszük azokat a pontokat, amelyek segítenek eligazodni ebben az útvesztőben, megkímélve a szülőket a felesleges hivatali köröktől és a későbbi büntetésektől.
A családi adókedvezmény alapjai különválás után
A családi adókedvezmény az egyik legjelentősebb tétel a szülők nettó jövedelmének alakulásában. Ez a kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, így közvetlenül több pénz marad a borítékban a hónap végén. Amíg a szülők együtt élnek, általában közösen döntenek arról, melyikük vegye igénybe a kedvezményt, vagy milyen arányban osszák meg azt. A válás vagy a különköltözés után azonban a jogosultság alapja a gyermek elhelyezése és a háztartás közössége lesz.
A főszabály szerint az a szülő jogosult a családi kedvezményre, aki a saját háztartásában neveli a gyermeket. Ha a bíróság vagy a szülők megállapodása alapján a gyermek az egyik szülőnél van elhelyezve, akkor ő válik az elsődleges jogosulttá. Ez azt jelenti, hogy a másik szülő – aki a tartásdíjat fizeti – alapesetben elveszíti a közvetlen jogosultságát a kedvezmény érvényesítésére, kivéve, ha a felek erről másképp nem rendelkeznek a jogszabályi kereteken belül.
A családi adókedvezmény nem egy alanyi jogon járó fix összeg, hanem a jövedelemadó terhére érvényesíthető könnyítés, amelynek összege a gyermekek számától függ.
Fontos tudni, hogy a kedvezmény összege 2024-ben is sávosan alakul. Egy gyermek esetén havi 10 000 forint, két gyermeknél gyermekenként 20 000 forint (összesen 40 000 forint), három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 33 000 forint (három gyereknél 99 000 forint) nettó megtakarítást jelent. Válásnál kritikus pont, hogy ha több gyermek van, a szülők szétoszthatják-e őket „papíron” a kedvezmény maximalizálása érdekében, de a valóságban a gyermeket nevelő szülő nyilatkozata a mérvadó.
A külön élő szülők esetében a kedvezmény megosztása továbbra is lehetséges, de ehhez szoros együttműködésre van szükség. Ha a felek jó viszonyban maradnak, megállapodhatnak abban, hogy a kedvezmény egy részét a külön élő szülő érvényesíti az adóbevallásában. Ehhez azonban elengedhetetlen a gyermeket nevelő szülő írásos hozzájárulása és a NAV felé történő közös nyilatkozattétel. Ezt a megoldást gyakran akkor választják, ha az egyik szülőnek nincs elegendő adóköteles jövedelme a teljes kedvezmény kiaknázásához.
Váltott gondoskodás és az ötvenszázalékos szabály
Az elmúlt évek egyik legfontosabb változása a magyar családjogban a váltott gondoskodás intézményének előtérbe kerülése volt. Ebben az esetben a gyermek idejét nagyjából egyenlő arányban tölti mindkét szülőnél, és a jogi státusza is „közös szülői felügyelet”. Pénzügyi szempontból ez egy speciális helyzetet teremt, ahol mindkét szülő saját jogán válik jogosulttá a kedvezmények egy részére.
Váltott gondoskodás esetén a családi pótlék és a családi adókedvezmény is 50-50 százalékos arányban osztható meg a szülők között. Ez egy igazságosnak tűnő megoldás, ugyanakkor komoly adminisztrációs teherrel jár. Mindkét szülőnek külön-külön kell igényelnie a saját részét a Magyar Államkincstárnál, illetve a munkáltatójánál leadott adóelőleg-nyilatkozatban is jeleznie kell a megosztás tényét.
Érdemes azonban figyelembe venni a matematikai oldalt is. Mivel a kedvezmény összege a gyermekek számától függ, két gyermek esetén a váltott gondoskodás keretében mindkét szülő 1-1 gyermek után járó kedvezményre tarthatna igényt (ami 10-10 ezer forint lenne), de a jogszabály lehetővé teszi, hogy a két gyermeket nevelőként tekintsenek rájuk, és így a 20-20 ezer forintos sávba essenek. Ez a technikai részlet teszi lehetővé, hogy a szülők ne járjanak rosszabbul anyagilag a különválás miatt.
A váltott gondoskodás bejegyzéséhez bírósági végzés vagy a gyámhatóság által jóváhagyott egyezség szükséges. Bemondásra a hatóságok nem fogadják el az 50 százalékos megosztást. Amennyiben ez a dokumentum megvan, a szülőknek ügyelniük kell arra, hogy a nyilatkozataik összhangban legyenek. Ha az egyik szülő véletlenül a teljes összeget kéri, miközben a másik is igényli az 50 százalékot, a NAV rendszere azonnal jelezni fogja az ellentmondást, ami adóbírságot vonhat maga után.
A családi pótlék sorsa a különköltözés után
A családi pótlék összege bár nem nevezhető magasnak, mégis alapját képezi számos egyéb jogosultságnak, például az ingyenes tankönyvnek vagy az étkezési kedvezményeknek. Alapesetben a családi pótlékot az a szülő kapja, akinél a gyermek lakik. Váláskor az egyik első feladat a Magyar Államkincstár (MÁK) értesítése a változásról. Ha a gyermek elhelyezése megváltozik, az új gondozó szülőnek igényelnie kell a folyósítást a saját nevére.
A családi pótlék igénylése során fontos tisztázni a „háztartásban nevelt gyermek” fogalmát. Ha a szülő új kapcsolatot létesít és élettársi viszonyban él, az élettárs nem válik automatikusan jogosulttá a gyermek utáni kedvezményekre, de a háztartásban lévő gyermekek száma befolyásolhatja a kedvezmény mértékét, ha az élettársnak is van saját gyermeke. Ez az úgynevezett mozaikcsaládok esete, ahol a számítások bonyolulttá válhatnak.
| Gyermekek száma | Családi pótlék összege (HUF) | Adókedvezmény mértéke (HUF/gyermek) |
|---|---|---|
| 1 gyermek | 12 200 | 10 000 |
| 2 gyermek | 13 300 (gyermekenként) | 20 000 |
| 3 vagy több gyermek | 16 000 (gyermekenként) | 33 000 |
A táblázatban szereplő összegek az alapértelmezett értékek. Fontos hangsúlyozni, hogy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén ezek az összegek magasabbak. Váláskor ezen emelt összegek sorsa is követi a gyermek elhelyezését. A szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a családi pótlék nem visszamenőleges hatályú a végtelenségig, így a változás bejelentését a költözést követő 15 napon belül érdemes megtenni.
Amennyiben a külön élő szülő fizeti a tartásdíjat, ő nem kaphatja a családi pótlékot, de a bíróság a tartásdíj összegének megállapításakor figyelembe veszi, hogy a gyermeket nevelő szülő részesül ebben a juttatásban. Ezért a családi pótlék nem egy „extra” jövedelem a gondozó szülőnél, hanem a gyermek tartásához való állami hozzájárulás, amely csökkenti a szülők közvetlen anyagi terheit.
A tartásdíj és az adókedvezmény kapcsolata
Gyakori tévhit, hogy aki tartásdíjat fizet, az automatikusan jogosult a családi adókedvezmény felére. Ez jogilag nem állja meg a helyét. A gyermektartásdíj a szülő alkotmányos és törvényi kötelezettsége, amely független az adórendszer által kínált kedvezményektől. A tartásdíj összege a gyermek indokolt szükségletein és a szülő teherbíró képességén alapul.
Ugyanakkor a felek kötelesek (vagy legalábbis erősen ajánlott) a tartásdíjról való megegyezéskor beszélni az adókedvezményről is. Ha a gondozó szülőnek nincs jövedelme (például GYES-en van a kisebbik gyermekkel), célszerű lehet engednie, hogy a külön élő, dolgozó szülő érvényesítse a kedvezményt, és az így nyert összeget vagy annak egy részét építsék be a tartásdíjba. Ez egy win-win szituáció, de kizárólag a felek önkéntes megállapodásán és bizalmán alapul.
A bírósági gyakorlat szerint a tartásdíj megállapításánál a nettó jövedelem az irányadó. A nettó jövedelembe pedig beletartozik az érvényesített családi adókedvezmény is. Tehát, ha a gondozó szülő igénybe veszi a kedvezményt, a saját jövedelme magasabb lesz, ami némileg csökkentheti a másik szülőtől elvárt tartásdíj mértékét, hiszen a szülők a saját jövedelmük arányában járulnak hozzá a gyermek költségeihez.
Egy másik fontos szempont az adóvisszatérítések kérdése. Ha az állam rendkívüli adóvisszatérítést rendel el (mint ahogy azt láthattuk korábban), az a szülő kapja meg az összeget, aki az adóbevallásában a kedvezményt érvényesítette. Ha a szülők nem rögzítették előre, mi történik az ilyen váratlan juttatásokkal, az komoly feszültséget generálhat. A bölcs szülői magatartás ilyenkor a gyermek szükségleteit helyezi előtérbe ahelyett, hogy a pénzt a sajátjaként kezelné.
Amikor a gyermek továbbtanul: az „eltartott” fogalma
A családi kedvezmény rendszere nem ér véget a gyermek 18. életévének betöltésével, ha a gyermek középiskolában vagy felsőoktatásban tanul tovább. Válás után azonban különösen figyelni kell az „eltartott” és a „kedvezményezett eltartott” közötti különbségre. Míg kedvezmény csak a kedvezményezett eltartott (általában a 18 év alatti vagy középiskolás gyermek) után jár, a már nem jogosult, de egyetemen tanuló testvér növelheti a kisebb testvér után járó kedvezmény összegét.
Például, ha egy elvált anya két gyermeket nevel, akik közül az egyik már egyetemista, a másik még általános iskolás, akkor az anya egy gyermek után kap pénzt, de a kétgyermekeseknek járó magasabb (20 000 Ft) összeget veheti igénybe. Ehhez azonban igazolni kell az egyetemista gyermek hallgatói jogviszonyát. A külön élő apának ilyenkor nincs beleszólása a folyamatba, hacsak nem ő az, aki a nagyobb gyermek taníttatását kizárólagosan finanszírozza, és a felek erről megállapodnak.
A felsőoktatásban tanuló gyermek esetében a családi pótlék folyósítása megszűnik, de az eltartotti státusza megmarad az adóbevallás szempontjából. Ha a szülők váltott gondoskodásban állapodtak meg korábban, a gyermek nagykorúvá válása és továbbtanulása esetén érdemes felülvizsgálni a megállapodást. Gyakran előfordul, hogy az egyetemista gyermek már nem ingázik a két szülő között, hanem kollégiumban él, ami újabb pénzügyi tervezést igényel.
Fontos kiemelni, hogy az egyetemista gyermek utáni kedvezmény-növelés csak addig jár, amíg a gyermeknek nincs önálló jövedelme, vagy ha van, az nem haladja meg a jogszabályban rögzített határt. A szülőknek kommunikálniuk kell a gyermek tanulmányi előmeneteléről, mert egy passzív félév vagy az egyetem elhagyása azonnali változást jelent az adózási státuszban, és a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt 12 százalékos bírsággal növelten kell visszafizetni a NAV-nak.
Az első házasok kedvezménye váláskor
Sok fiatal pár él az első házasok kedvezményével, amely havi 5 000 forint nettó megtakarítást jelent a házasságkötést követő 24 hónapban. Kevesen gondolnak bele, de ez a kedvezmény a házassági életközösség megszűnésével, illetve a válás jogerőre emelkedésével azonnal megszűnik. Nem lehet tovább érvényesíteni akkor sem, ha a 24 hónap még nem telt le.
A jogszabály szerint a kedvezményre való jogosultság a házasság felbontását követő hónaptól szűnik meg. Ha a felek már korábban különköltöztek, de a válást még nem mondták ki, papíron még igénybe vehetik a kedvezményt, feltéve, hogy közös háztartásban élnek. Azonban a valóságban a különköltözés ténye gyakran már maga után vonja a kedvezményről való lemondást a félreértések elkerülése végett.
Amennyiben a pár egyik tagja a házasság alatt már igénybe vette a kedvezményt, és a válás után újraházasodik, egy érdekes helyzet áll elő. Ha az új házastárs számára ez az első házasság, akkor ő jogosult lehet a kedvezményre, de a már egyszer házas fél nem „viszi magával” az újabb 24 hónapot. Ebben a kérdésben érdemes adószakértővel konzultálni, mert a mozaikcsaládok alakulásakor az adókedvezmények optimalizálása komoly megtakarításokat eredményezhet.
A válási folyamat során elkövetett egyik leggyakoribb hiba, hogy a felek elfelejtik leállítani az első házasok kedvezményének érvényesítését a munkáltatónál. Mivel ez a kedvezmény automatikusan jár a nyilatkozat alapján, a munkáltató nem tud a válásról, hacsak a munkavállaló nem szól. A jogosulatlan igénybevétel pedig az adóév végén derül ki, amikor a NAV összeveti az adatokat a személyi állapotot rögzítő nyilvántartással.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
A magyar adórendszer egyik legerősebb kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentessége. Ez a jogosultság szerencsére nem vész el válás esetén sem. Ha egy anya már megszerezte ezt a státuszt, azaz élete során legalább négy gyermeket saját háztartásában felnevelt (vagy jelenleg is nevel), akkor a keresőtevékenységéből származó jövedelme után továbbra sem kell SZJA-t fizetnie.
Azonban a válás befolyásolhatja a kedvezmény érvényesítésének technikai részleteit. Ha az anya és az apa különválnak, és a négy gyermek közül néhány az apánál kerül elhelyezésre, felmerülhet a kérdés, hogy az anya továbbra is „nevelőnek” minősül-e. A törvény szerint a jogosultság végleges marad, ha a gyermekek után korábban már legalább 12 éven keresztül fennállt a családi pótlékra való jogosultság.
A NÉTAK-kedvezmény az anyák elismerése, amely válás után is biztonsági hálót nyújt, függetlenül a családi állapot megváltozásától.
Bonyolultabb a helyzet, ha a válás akkor történik, amikor a gyermekek még kicsik, és a négyes számot csak később érné el az anya. Ha a különválás miatt a gyermekek elhelyezése megoszlik, és az anya háztartásában nem marad meg a bűvös négyes szám a jogosultság megszerzése előtt, akkor elbukhatja ezt az élethosszig tartó mentességet. Ezért a válási egyezség során az anyagi szempontok között ezt is mérlegelni kell, hiszen az SZJA-mentesség évtizedes távlatban több tízmillió forintos tételt jelenthet.
Az apák számára fontos információ, hogy a NÉTAK kizárólag az anyákat illeti meg. Az apa válás után sem veheti át ezt a jogosultságot, még akkor sem, ha ő neveli egyedül a négy gyermeket. Az apa ebben az esetben „csak” a hagyományos családi adókedvezményt tudja érvényesíteni, ami bár jelentős, de nem jelent teljes adómentességet a munkabérre.
Ingatlantámogatások és a CSOK sorsa válásnál
A legfájdalmasabb és legbonyolultabb pont a válás során általában a közös ingatlan és az ahhoz kapcsolódó állami támogatások, különösen a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény). A CSOK feltételei között szerepel a 10 éves bentlakási kötelezettség és az, hogy a szülőknek a gyermekkel közös háztartásban kell élniük. A válás és a különköltözés ezen alapfeltételek egyikét szinte biztosan sérti.
Ha a szülők elválnak, de az egyik szülő a gyermekekkel az ingatlanban marad, a támogatást általában nem kell visszafizetni, feltéve, hogy a bent maradó szülő átveszi a hitelt és a támogatással kapcsolatos kötelezettségeket. Ehhez a bank és a Magyar Államkincstár hozzájárulása is szükséges. A távozó szülőnek ilyenkor le kell mondania a tulajdonrészéről a másik fél javára, aki így egyedüli kötelezetté válik.
Sokkal nehezebb a helyzet, ha az ingatlant eladják. Ilyenkor a CSOK összegét időarányosan vagy teljes egészében vissza kell fizetni, méghozzá késedelmi kamattal növelten. Ez alól csak kevés kivétel van, például ha a visszafizetendő összeget egy másik ingatlan vásárlására fordítják (felfüggesztés), de ez elvált felek esetén, akik két külön lakásba költöznek, technikailag szinte kivitelezhetetlen.
A megelőlegezett CSOK (amikor még meg nem született gyermekekre vállaltak támogatást) válás esetén különösen veszélyes. Ha a házasságot a vállalt gyermekek megszületése előtt felbontják, a kedvezményt a válás jogerőre emelkedését követő 60 napon belül vissza kell fizetni. A késedelmi kamat mértéke ilyenkor a jegybanki alapkamat többszöröse is lehet, ami pillanatok alatt anyagi csődbe viheti az amúgy is nehéz helyzetben lévő feleket. Éppen ezért a válóperes ügyvédek első kérdései között szerepel a CSOK-szerződés ellenőrzése.
Gyakori hibák és hogyan kerüljük el őket
A legtöbb probléma a rossz kommunikációból és az adózási szabályok nem ismeretéből fakad. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a szülők „bosszúból” mindketten igénybe veszik a teljes családi kedvezményt a munkáltatójuknál. A NAV rendszere ezt az adóév végén összefésüli, és mindkét szülőt előveszik. A jogosulatlanul igénybe vett összeget nemcsak vissza kell fizetni, hanem 12 százalékos különbözeti bírsággal is számolni kell.
Egy másik hiba az adóelőleg-nyilatkozatok frissítésének elmaradása. A válás pillanatában, vagy ha a gyermek elköltözik az egyik szülőtől, azonnal (8 napon belül) új nyilatkozatot kell tenni a munkáltatónál. Sokan várnak az adóbevallásig, de addigra a tartozás már felhalmozódik. A modern ügyfélkapus rendszerekben ezek a nyilatkozatok pár perc alatt online is elintézhetők, így nincs kifogás az elmaradásra.
A harmadik kritikus pont a gyermekelhelyezés szövegezése a bírósági végzésben. Nem mindegy, hogy a bíróság „közös szülői felügyeletet” vagy „az egyik szülőnél történő elhelyezést” mond ki. Az adóhatóság és a Kincstár szigorúan a jogerős végzés szavaihoz tartja magát. Ha a felek a valóságban váltott gondoskodásban élnek, de a papír szerint az anyánál van a gyermek, az apa hivatalosan nem igényelheti a kedvezmény felét, még akkor sem, ha a hét felében ő eteti a gyereket.
Végül, de nem utolsósorban, érdemes figyelni a határidőkre. A családi pótlék igénylése két hónapra visszamenőleg lehetséges, de az adókedvezmény az egész adóévre vonatkozik. Ha valaki év közben elfelejtette érvényesíteni, az adóbevallásában még megteheti, de ehhez szüksége lesz a másik szülő adataira és nyilatkozatára is. A harag rossz tanácsadó: a pénzügyi stabilitás érdekében a feleknek legalább az adóügyekben pragmatikusnak kell maradniuk.
Praktikus lépések a zökkenőmentes ügyintézéshez
Az első és legfontosabb lépés a tájékozódás. Mielőtt bármilyen papírt aláírnának a bíróságon, a szülőknek érdemes egy közös táblázatot készíteniük az összes kapott juttatásról. Ki kapja a családi pótlékot? Ki érvényesíti az adókedvezményt? Van-e CSOK vagy Babaváró hitel a lakáson? Ezen adatok ismeretében lehet csak reális tartásdíjat és méltányos vagyonmegosztást kalkulálni.
A második lépés az írásos megállapodás. Még ha nem is kötelező minden apró részletet a bírósági ítéletbe foglalni, egy ügyvéd előtt kötött, vagy akár csak két tanúval aláírt magánokirat, amely rögzíti az adókedvezmények megosztásának módját, később aranyat érhet. Ez védi mindkét felet a későbbi követelésektől vagy a rosszhiszemű nyilatkozatoktól.
Harmadik lépésként jöhet az adminisztráció. Az alábbi folyamatot érdemes követni:
- Értesítsük a munkáltatót a családi állapot megváltozásáról és az adókedvezmény módosításáról.
- Lépjünk be az Ügyfélkapura, és ellenőrizzük a Magyar Államkincstárnál rögzített adatokat a családi pótlék tekintetében.
- Ha ingatlan is érintett, keressük fel a hitelező bankot, és tájékozódjunk a szerződésmódosítás feltételeiről.
- Kérjünk igazolást a gyermek tanulói jogviszonyáról, ha középiskolás vagy egyetemista.
A válás utáni újrakezdés egyik pillére az anyagi biztonság. Bár a hivatalos ügyintézés száraznak és fárasztónak tűnhet a lelkileg megterhelő időszakban, a pontos adminisztrációval megelőzhetők azok a plusz feszültségek, amelyeket egy hirtelen jött adótartozás vagy egy elutasított támogatási kérelem okozna. A gyermek érdeke az, hogy mindkét szülője stabil háttérrel rendelkezzen, és ebben az állami juttatások tudatos kezelése megkerülhetetlen tényező.
A családi adókedvezmény és az egyéb juttatások nem csupán számok egy papíron, hanem eszközök a gyermek jólétének biztosítására. Ha a szülők képesek félretenni a személyes ellentéteket és közösen optimalizálni ezeket a lehetőségeket, azzal a gyermekük jövőjébe fektetnek be. A tájékozottság és a jogkövető magatartás hosszú távon mindig kifizetődik, mind anyagilag, mind a lelki béke szempontjából.
Gyakran ismételt kérdések a válás utáni juttatásokról
1. Kérhetem a családi adókedvezményt, ha én fizetem a tartásdíjat, de a gyerek nem nálam lakik? 🏠
Csak abban az esetben, ha a gyermeket nevelő szülővel erről külön megállapodtok, és ő az adóbevallásában lemond a kedvezmény egy részéről vagy egészéről az Ön javára. Alapesetben a kedvezmény azt illeti meg, akinél a gyermek lakik.
2. Mi történik a családi pótlékkal, ha 50-50 százalékos váltott gondoskodásban állapodunk meg? 🤝
Ebben az esetben mindkét szülő jogosult a családi pótlék 50 százalékára. Ehhez mindkettőtöknek külön igényt kell benyújtania a Magyar Államkincstárhoz a bírósági végzés csatolásával.
3. Válás után is jár a négygyermekes anyák SZJA-mentessége? 👩👧👦
Igen, ha a jogosultságot már megszerezte az anya (legalább négy gyermeket felnevelt vagy nevel), akkor az élethosszig tartó adómentesség a válás után is megmarad, függetlenül attól, hogy a gyermekek éppen melyik szülőnél laknak.
4. Kell-e büntetést fizetni a CSOK után, ha elválunk, de én maradok a házban a gyerekekkel? 🏦
Általában nem, ha az ingatlanban maradó szülő átvállalja a támogatással kapcsolatos kötelezettségeket, és a gyermekek lakóhelye nem változik. Ehhez azonban a banki és kincstári hozzájárulás elengedhetetlen.
5. Megosztható-e a családi adókedvezmény élettárs és elvált szülő között? 🧩
Igen, ha az elvált, gyermeket nevelő szülő új élettárssal él együtt, a kedvezményt megoszthatja az új partnerével is, feltéve, hogy legalább egy éve élettársak és ezt igazolni tudják. A külön élő vér szerinti apa ilyenkor kiesik a körből, hacsak nincs más megállapodás.
6. Mi van akkor, ha a volt házastársam nem hajlandó aláírni az adókedvezményről szóló nyilatkozatot? ✍️
Sajnos a kedvezmény megosztása önkéntes alapú. Ha nincs bírósági ítélet a megosztásról (ami ritka), és a gondozó szülő elzárkózik, a külön élő szülő nem tudja kényszeríteni a kedvezmény átadására.
7. Be kell jelentenem a munkáltatómnak, ha elváltam, de a gyerek nálam maradt? 🏢
Igen, mindenképpen. Bár a jogosultságod megmarad, a családi állapotod változása miatt új adóelőleg-nyilatkozatot kell tenned, hogy az adatok a valóságnak megfeleljenek, és elkerüld az év végi adóegyeztetési problémákat.
Leave a Comment