Mikor jár táppénz veszélyeztetett terhesség esetén? A legfontosabb tudnivalók

A kisbaba érkezése minden családban egy varázslatos, várakozással teli időszak, ám néha az élet közbeszól, és az örömbe némi aggodalom vegyül. Amikor az orvos kimondja a diagnózist, miszerint a terhesség veszélyeztetett, a kismama váratlan és ismeretlen helyzetben találja magát, ahol a testi épsége mellett az anyagi biztonsága is kérdésessé válhat. Ez a pillanat nemcsak érzelmileg megterhelő, hanem rengeteg bürokratikus kérdést is felvet a munkajoggal és a társadalombiztosítással kapcsolatban. Ebben az írásban részletesen körbejárjuk, mikor és hogyan vehető igénybe a táppénz, mire kell figyelni az igénylés során, és milyen jogok illetik meg a kismamákat ebben a különleges életszakaszban.

A veszélyeztetett terhesség orvosi és jogi fogalma

Az orvostudomány szempontjából a veszélyeztetett terhesség egy olyan állapot, amelyben az anya vagy a magzat egészsége, esetleg élete fokozott kockázatnak van kitéve. Ez nem egyetlen konkrét betegséget jelent, hanem egy gyűjtőfogalom, amely alá számos diagnózis tartozhat a krónikus alapbetegségektől kezdve a várandósság alatt fellépő komplikációkig. Jogi értelemben a veszélyeztetett állapot alapozza meg a keresőképtelenséget, amely lehetővé teszi, hogy a kismama otthon maradjon, és ellátásban részesüljön, anélkül, hogy a munkahelyi kötelezettségei miatt aggódnia kellene.

A szakorvos döntése alapján történik meg a minősítés, aki figyelembe veszi az anya életkorát, korábbi vetéléseit, a fennálló ikerterhességet vagy olyan állapotokat, mint a terhességi cukorbetegség és a magas vérnyomás. Érdemes látni, hogy a veszélyeztetetté nyilvánítás nem csupán egy adminisztratív aktus, hanem a magzatvédelmi protokoll szerves része. A magyar jogrendszer különös figyelmet fordít ezekre az esetekre, biztosítva, hogy az anyagi bizonytalanság ne kényszerítse a kismamát a munkavégzés folytatására, ha az egészségügyi kockázattal jár.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy bármilyen panasz esetén automatikusan jár-e a táppénz. A válasz az, hogy a keresőképtelenséget minden esetben orvosi vizsgálatnak kell alátámasztania. Nem elegendő a kismama szubjektív rosszulléte, ha az orvosilag nem indokolja a munkából való kiesést. Ugyanakkor a modern szemlélet már elismeri a pszichés terhelést és a stresszes munkakörnyezetet is, mint olyan tényezőket, amelyek veszélyeztethetik a várandósság zavartalan lefolyását.

A 9-es kód jelentősége és az első napok szabályai

A magyar egészségügyi rendszerben a keresőképtelenség okát kódokkal jelölik a táppénzes papíron. A kismamák számára a bűvös szám a 9-es kód, amely kifejezetten a veszélyeztetett terhességet jelöli. Ennek a kódnak a használata alapjaiban változtatja meg a kifizetési szabályokat a normál betegszabadsághoz képest. Míg egy átlagos megfázás esetén az első 15 munkanap betegszabadságnak minősül, amit a munkáltató fizet, a 9-es kód esetén a kismama az első naptól kezdve táppénzre jogosult.

A 9-es kód használatával a kismama kikerüli a betegszabadság intézményét, és közvetlenül a társadalombiztosítás által finanszírozott táppénzes állományba kerül, ami jelentős különbséget jelent mind a kifizetés mértékében, mind annak forrásában.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem keletkezik közvetlen bérkifizetési kötelezettsége a hiányzás idejére, csupán a táppénz-hozzájárulást kell megfizetnie. A kismama számára pedig ez biztonságot ad, hiszen a táppénz összege a teljes időszakra kalkulálható. Lényeges kiemelni, hogy ha valaki nem a 9-es kóddal, hanem például egy influenzás megbetegedés miatt kerül állományba (ami 8-as kód), akkor rá a normál betegszabadság szabályai vonatkoznak, és csak a 15 nap letelte után kezdődik a táppénzes időszak.

A folyamat elindításához a nőgyógyász szakorvos javaslata szükséges, amelyet a háziorvos vezet át a rendszerbe. A háziorvos jogosult kiállítani az igazolást, amelyen szerepel a 9-es kód. Ezt az igazolást általában kéthetente kell megújítani, és eljuttatni a munkáltatóhoz vagy a bérszámfejtéshez. A modernizáció jegyében ma már egyre több helyen digitálisan is elérhetőek ezek az adatok, de a papír alapú bizonylat megőrzése továbbra is javasolt a kismamák számára.

Ki jogosult a terhességi táppénzre?

A táppénzre való jogosultság nem alanyi jogon jár minden várandós nőnek, hanem szigorú biztosítási feltételekhez kötött. Az első és legfontosabb kritérium a fennálló biztosítási jogviszony. Ez legtöbbször egy bejelentett munkaviszonyt jelent, de idetartozik az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony is, amennyiben a kismama fizeti maga után a járulékokat. Ha valaki a terhessége alatt válik munkanélkülivé, a jogosultsága korlátozottá válhat, ezért a munkaviszony megőrzése ilyenkor kritikus jelentőségű.

A másik pillér a biztosítási idő hossza. A táppénz folyósításának időtartama alapvetően függ attól, hogy a kismama hány napot töltött biztosításban a keresőképtelenségét megelőzően. Aki legalább egy éve folyamatosan dolgozik, az a keresőképtelenség teljes időtartamára kaphat ellátást, egészen a szülésig. Aki ennél kevesebb időt töltött a rendszerben, az csak annyi ideig kaphat táppénzt, amennyi folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a betegség kezdetekor.

A kifizetés feltétele továbbá a társadalombiztosítási járulék megfizetése. Olyan speciális esetekben, mint a hallgatói jogviszony vagy a különböző segélyeken lévő kismamák, a táppénz helyett más ellátási formák jöhetnek szóba. Az ellátás igénybevételéhez elengedhetetlen a magyarországi tartózkodási hely és az érvényes TAJ kártya is. A külföldön dolgozó, de Magyarországon élő kismamákra az Európai Unió koordinációs rendeletei vonatkoznak, ami bonyolultabbá teheti az igénylést.

A biztosítási idő szerepe a jogosultság megszerzésében

Gyakori félreértés, hogy a táppénz korlátlan ideig jár mindenkinek. Valójában a törvényalkotó a korábbi hozzájárulások mértékéhez köti az ellátás hosszát. Ha a kismama a keresőképtelenség első napját megelőző két éven belül rendelkezik legalább 365 napnyi biztosítási idővel, akkor nyugodtabb lehet. A 365 napnak nem kell feltétlenül folyamatosnak lennie, de a megszakítások nem haladhatják meg a 30 napot, különben a számláló újraindul.

Amennyiben a biztosítási idő rövidebb, mint egy év, a kismama csak a biztosításban töltött napok számával megegyező ideig jogosult a táppénzre. Például, ha valaki 120 napja dolgozik az új munkahelyén, és előtte hosszú ideig álláskereső volt, akkor a 9-es kódú táppénz is csak 120 napig folyósítható számára. Ez egy kritikus pont, hiszen a veszélyeztetett terhesség akár a 12. héttől a 40. hétig is tarthat, ami jóval több, mint 120 nap.

Ilyen esetekben érdemes megvizsgálni a méltányossági táppénz lehetőségét. Ez egy olyan különleges kérelem, amelyet az illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ebben a kismama kérheti az ellátás meghosszabbítását méltányossági alapon, figyelembe véve szociális helyzetét és az egészségügyi állapotát. Bár ez nem garantált juttatás, a várandósság ténye és a magzat védelme gyakran pozitív elbírálást eredményez a hatóságok részéről.

Mennyi az annyi? A táppénz összegének kiszámítása

A kismamák számára az egyik legégetőbb kérdés a pénzügyi keret meghatározása. A táppénz összege alapvetően a korábbi jövedelem százalékában kerül meghatározásra. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a 60%-os és az 50%-os mértéket. A 60%-os táppénz azoknak jár, akik legalább kétévnyi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. Akik ennél kevesebbet töltöttek a rendszerben, azok számára a táppénz mértéke a napi átlagkereset 50%-a.

A számítás alapja a keresőképtelenség kezdőnapját megelőző naptári év jövedelme, vagy ha ott nincs elég nap, akkor az azt megelőző időszak. A számítás során a bruttó jövedelmet veszik alapul, de a kifizetett összegből 15% személyi jövedelemadót vonnak le. Fontos tudni, hogy a táppénznek van egy felső korlátja, az úgynevezett táppénzplafon. Ez a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad része naponta. Ez azt jelenti, hogy a magasabb fizetéssel rendelkezők nem kapják meg a korábbi bérük 60%-át, ha az meghaladja ezt a törvényi maximumot.

Biztosítási idő hossza	Táppénz mértéke (%)	Levonások
Legalább 2 év folyamatos	60%	15% SZJA
2 évnél kevesebb	50%	15% SZJA
Kórházi ápolás alatt	50%	15% SZJA

A kifizetett összeg tehát érezhetően kevesebb lesz, mint a korábbi nettó fizetés. Éppen ezért érdemes előre tervezni és családi költségvetést készíteni. Jó hír viszont, hogy a táppénz idejére nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, és ez az időszak is beleszámít a nyugdíjba jogosító időbe. Továbbá a táppénz alapja befolyásolhatja a későbbi CSED (Csecsemőgondozási díj) és GYED (Gyermekgondozási díj) összegét is, ezért az ügyintézés pontossága sorsdöntő lehet.

A betegszabadság és a táppénz közötti alapvető különbség

Bár a köznyelvben gyakran mossuk össze a két fogalmat, a betegszabadság és a táppénz két teljesen eltérő kategória. A betegszabadság évente 15 munkanapra jár, és ezt a munkáltató fizeti. Mértéke a távolléti díj 70%-a. Ez az ellátási forma kizárólag a saját betegség miatti keresőképtelenségre vonatkozik, de veszélyeztetett terhesség (9-es kód) esetén nem alkalmazható. Ez egy igen kedvező szabály a kismamák számára, hiszen így nem „pazarolják el” a betegszabadságukat, és nem a munkáltatójukat terhelik a kieső időszak alatt.

A táppénz ezzel szemben a társadalombiztosítási rendszerből érkezik. Míg a betegszabadságot a bérrel együtt, a szokásos bérfizetési napon kapja meg a dolgozó, a táppénzt az állam (Magyar Államkincstár vagy a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató) utalja. Ha a munkáltató nem TB kifizetőhely, akkor az igényt a területileg illetékes kormányhivatal bírálja el és folyósítja, ami néha hosszabb átfutási időt jelenthet, mint a megszokott fizetési ciklus.

Egy másik lényeges differenciáló tényező, hogy a betegszabadság alatt nem szünetel a biztosítás, míg a táppénz alatt a kifizetett összegből nem vonnak TB járulékot. A kismamák számára a legfontosabb különbség mégis az, hogy a 9-es kódú táppénz az első naptól jár. Ha tehát hétfőn az orvos veszélyeztetetté nyilvánít, hétfőtől már a táppénzes rendszerben vagy, nem kell megvárnod a 15 napos betegszabadság lejárta utáni időszakot.

Az adminisztráció útvesztői: dokumentumok és határidők

A táppénz igénylése precizitást igényel, hiszen egy hiányzó aláírás vagy elfelejtett dokumentum hetekkel késleltetheti a kifizetést. Az első lépés a szakorvosi javaslat beszerzése. Ez egy olyan papír, amelyen a nőgyógyász rögzíti, hogy a várandósság veszélyeztetett, és javasolja a kismama munkából való kiemelését. Ezzel a papírral kell felkeresni a háziorvost, aki megnyitja a táppénzes naplót és kiállítja az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt.

A háziorvos általában kéthetente állítja ki az igazolásokat. Nagyon fontos, hogy ezeket a kismama időben juttassa el a munkáltatójához. Ha a cég rendelkezik TB kifizetőhellyel, az ügyintézés házon belül marad, és viszonylag gyors. Ha azonban a cég kisebb, és nem kifizetőhely, akkor a munkáltatónak továbbítania kell a dokumentumokat az egészségbiztosítási pénztár felé. Ehhez csatolni kell a „Foglalkoztatói igazolást” is, amely tartalmazza a béradatokat és a biztosítási időt.

Érdemes figyelni a határidőkre is. A táppénz iránti igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elfelejtette leadni a papírjait, még fél évig megteheti, de a családi kassza szempontjából jobb a folyamatosság. Mindig készítsünk fénymásolatot vagy fotót a leadott igazolásokról, mert az elveszett dokumentumok pótlása orvosi közreműködést és plusz köröket igényel.

Munkajogi védelem a veszélyeztetett terhesség alatt

Sok kismama tart attól, hogy ha táppénzre megy, elveszítheti az állását. A jó hír az, hogy a magyar Munka Törvénykönyve rendkívül erős védelmet biztosít a várandós nők számára. A felmondási védelem a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig, sőt, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha tudomása van a terhességről.

Lényeges momentum, hogy a védelem akkor is megilleti a kismamát, ha a terhesség tényét még nem közölte a munkáltatóval a felmondás közlésének pillanatában. Ilyenkor utólag is bejelenthető az állapot, és a felmondást vissza kell vonni. Azonban a veszélyeztetett terhesség és a táppénz nem jelent abszolút immunitást minden helyzetben. Az azonnali hatályú felmondás – súlyos kötelezettségszegés esetén – továbbra is lehetséges, bár ennek bizonyítása a munkáltató részéről rendkívül nehéz egy várandós nő esetében.

A munkajogi védelem részét képezi az is, hogy a kismamát a táppénzről való visszatérés után eredeti munkakörében, vagy annak megfelelő pozícióban kell tovább foglalkoztatni. A táppénz ideje alatt a munkavállaló nem kötelezhető munkavégzésre, és nem érheti hátrányos megkülönböztetés az állapota miatt. Ez a jogi biztonsági háló lehetővé teszi, hogy az anya kizárólag a saját és a baba egészségére koncentrálhasson.

Mi történik, ha megszűnik a munkaviszony a táppénz alatt?

Bár a felmondási védelem erős, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a munkaviszony mégis megszűnik. Ilyen például a határozott idejű munkaszerződés lejárta, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése (például felszámolás). Ezekben a helyzetekben a kismama nem marad ellátás nélkül, de a státusza megváltozik. Ha a munkaviszony a táppénz folyósítása alatt szűnik meg, a kismama jogosulttá válhat az úgynevezett passzív táppénzre, bár ez a fogalom a mai jogszabályokban már más formában létezik.

Jelenleg, ha a biztosítási jogviszony megszűnik a keresőképtelenség alatt, a táppénz folyósítása tovább folytatódhat, de csak korlátozott ideig. Ezt méltányossági alapon vagy baleseti táppénz esetén más szabályok mentén kezelik. Fontos tudni, hogy ha a munkaviszony megszűnik, a kismamának 15 napon belül regisztrálnia kell az állami foglalkoztatási szervnél, vagy más módon rendeznie kell a jogviszonyát, hogy a későbbi CSED/GYED jogosultsága ne vesszen el.

A munkaviszony megszűnése után a táppénzt közvetlenül az egészségbiztosítási szerv (kormányhivatal) folyósítja. Ilyenkor a kismamának kell tartania a kapcsolatot a hivatallal, és közvetlenül nekik beküldeni az orvosi igazolásokat. Ebben a nehéz helyzetben érdemes jogi vagy TB szakértő tanácsát kérni, mert a folytonosság fenntartása a kulcs a későbbi családtámogatási ellátások maximalizálásához.

A megszűnt munkaviszony utáni táppénz összege nem változik, de a kifizetés ritmusa eltérhet a megszokottól. Lényeges, hogy a kismama ilyenkor is betartsa az orvosi utasításokat, mert a keresőképtelenség felülvizsgálatára a hatóság bármikor sort keríthet. A passzív jellegű ellátás ideje alatt is él az együttműködési kötelezettség a kezelőorvossal.

Különleges esetek: egyéni vállalkozók és KATA-s kismamák

Az egyéni vállalkozók világa speciális szabályokat követ a táppénz tekintetében. Számukra nem létezik a munkáltatói kifizetés fogalma, minden igényt közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtani. A jogosultság alapfeltétele itt is a fennálló biztosítási jogviszony és a járulékok pontos megfizetése. Egyetlen napnyi tartozás is a táppénz iránti kérelem elutasítását vonhatja maga után, ezért a vállalkozóknak érdemes az adófolyószámlájukat tisztán tartaniuk.

A KATA-s vállalkozók (Kisadózó vállalkozások tételes adója) helyzete még egyedibb. Mivel ők fix összegű adót fizetnek, a táppénzük alapja nem a tényleges bevételük, hanem egy törvényben rögzített ellátási alap. Ez az alap sajnos gyakran alacsonyabb, mint egy átlagos alkalmazotti bér utáni táppénz. Aki a magasabb összegű KATA-t fizette korábban, annak az ellátási alapja is magasabb lesz, de még így is elmaradhat a várakozásoktól.

Vállalkozóként a táppénz igényléséhez szükséges a „Személyes közreműködői nyilatkozat” és a járulékfizetési igazolások. Lényeges szabály, hogy a táppénz folyósítása alatt a vállalkozó nem végezhet személyesen munkát a vállalkozásában. Ha mégis kénytelen számlázni vagy ügyeket intézni, azt csak alkalmazott vagy megbízott útján teheti meg, különben jogosulatlanná válik az ellátásra és visszafizetési kötelezettsége keletkezhet.

A mezőgazdasági őstermelők vagy a megbízási szerződéssel dolgozók számára is nyitott a táppénz lehetősége, ha elérik a minimális járulékfizetési szintet. Minden ilyen speciális esetben javasolt egy előzetes egyeztetés a könyvelővel vagy egy TB-szakértővel, hogy a kismama tisztában legyen a pontos összegekkel és a rá vonatkozó korlátozásokkal a veszélyeztetett terhesség idején.

A kezelőorvos és a háziorvos együttműködése

A táppénzes folyamat sikere két orvos szoros együttműködésén alapul. A szakorvos (nőgyógyász) a kompetens személy abban, hogy megállapítsa a veszélyeztetettséget. Ő írja elő a szükséges vizsgálatokat, a pihenést vagy a kórházi megfigyelést. Azonban a szakorvos – néhány kivételtől eltekintve – nem jogosult közvetlenül „táppénzre venni” a beteget. Ő csak egy javaslatot állít ki, amelyben rögzíti a diagnózist és a keresőképtelenség indokoltságát.

A háziorvos az a személy, aki az adminisztratív részt kezeli. Ő az, aki a szakorvosi javaslat alapján megnyitja a táppénzes állományt a 9-es kóddal. Fontos tudni, hogy a háziorvos nem bírálhatja felül a szakorvos döntését a veszélyeztetettség tényéről, de ő felel a folyamatos igazolásokért. A kismamának tehát mindkét orvossal folyamatos kapcsolatot kell tartania: a nőgyógyászhoz a terhesgondozás miatt jár, a háziorvoshoz pedig a táppénzes papírok miatt.

Vannak esetek, amikor a háziorvos kérheti a kismamát, hogy keressen fel egy felülvéleményező főorvost. Ez rutineljárás, ha a táppénzes időszak hosszúra nyúlik (például több hónap). Ilyenkor az ellenőrző orvos csupán azt vizsgálja meg, hogy a keresőképtelenség indokai továbbra is fennállnak-e. A veszélyeztetett terhesség általában olyan egyértelmű állapot, ahol ezek a vizsgálatok gyorsan és zökkenőmentesen zajlanak, de a megjelenési kötelezettség alól nem mentesítenek.

Az orvosok közötti kommunikációt segíti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Itt a háziorvos látja a nőgyógyász által feltöltött ambuláns lapokat és leleteket. Ennek ellenére a kismamának célszerű a szakorvosi javaslatot papír alapon is elkérnie és bemutatnia, hogy elkerülje az informatikai rendszerek esetleges lassúságából adódó fennakadásokat.

Életmódbeli korlátozások táppénz idején

Sokan gondolják úgy, hogy a táppénz egyfajta „korai szabadság”, de jogi és egészségügyi értelemben ez korántsem igaz. A táppénz célja a gyógyulás vagy az állapotromlás megelőzése, ami bizonyos kötelezettségekkel jár. Az egyik legfontosabb szabály a tartózkodási hely elhagyásának korlátozása. Az orvos meghatározhatja, hogy a kismama csak bizonyos órákban (például délelőtt 10 és 12, vagy délután 14 és 16 óra között) hagyhatja el az otthonát levegőzés céljából.

A veszélyeztetett terhesség kódja (9-es) alatt álló kismamákat is ellenőrizheti a betegellenőr vagy a társadalombiztosítás munkatársa. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a kismama nem tartózkodik otthon, és ezt nem tudja orvosi vizsgálattal vagy nyomós indokkal igazolni, a táppénz folyósítását felfüggeszthetik. Nem javasolt tehát ilyenkor nagyobb utazásokat tervezni, külföldre menni vagy nyilvános eseményeken részt venni, mert ez ellentmond a „keresőképtelen és pihenésre szorul” állapotnak.

Egészségügyi szempontból a veszélyeztetettség gyakran kímélő életmódot, sőt néha szigorú fekvést igényel. A kismamának ilyenkor kerülnie kell a fizikai megterhelést, az emelést és a túlzott stresszt. A táppénz intézménye pont azt hivatott biztosítani, hogy ezeket az utasításokat az anya maradéktalanul be tudja tartani. Ha az állapot javul, az orvos dönthet a táppénz megszüntetéséről, de veszélyeztetett terhesség esetén ez ritka a szülés előtt, kivéve, ha a kockázati tényezők teljesen megszűnnek.

Érdemes tisztázni a háziorvossal, hogy milyen mozgásszabadságot engedélyez. Ha például a kismama a szüleihez költözik a táppénz idejére, mert segítségre van szüksége, ezt be kell jelenteni a háziorvosnak, és az új tartózkodási címet fel kell vezetni a táppénzes naplóba. A transzparencia a kismama érdeke, hogy elkerülje a kellemetlen jogi következményeket.

A táppénz hatása a későbbi ellátásokra (CSED, GYED)

A várandósság alatti táppénz nem vákuumban létezik, hanem szorosan összefügg a szülés után járó ellátásokkal. A legfontosabb kérdés, hogy a táppénz csökkenti-e a CSED vagy a GYED összegét. A válasz megnyugtató: a CSED és a GYED alapját elsősorban a ténylegesen ledolgozott napok jövedelméből számítják. A táppénz alatt kapott összeg nem számít bele a jövedelemátlagba, így nem húzza le azt.

Ugyanakkor a táppénz ideje biztosítási időnek minősül, ami elengedhetetlen a CSED-hez és a GYED-hez szükséges 365 nap összegyűjtéséhez. Sőt, aki táppénzről megy szülni, annak folytonos marad a biztosítási jogviszonya, ami a legmagasabb szintű jogosultságot biztosítja. Lényeges szabály azonban, hogy a CSED igénylésekor a kismamának választania kell: vagy táppénzt kap, vagy CSED-et. A két ellátás egyszerre nem folyósítható.

Gyakori stratégia, hogy a kismamák a kiírt időpont előtt 28 nappal már igénybe veszik a CSED-et. Ha valaki addig táppénzen volt, érdemes kiszámolni, melyikkel jár jobban anyagilag. A CSED jelenleg a bruttó bér 100%-a (melyből csak SZJA-t vonnak), míg a táppénz maximum 60%. Emiatt szinte mindig kifizetődőbb a CSED-et a lehető legkorábban, azaz 4 héttel a szülés előtt elindítani.

Létezik egy úgynevezett „kedvezményszabály” is azok számára, akik két gyermek között rövid időt töltenek munkában, és a második terhességük alatt táppénzre kényszerülnek. Ez a szabály megvédi az anyákat attól, hogy a táppénz miatt alacsonyabb GYED-et kapjanak a következő babával, mint az előzővel. A rendszer tehát igyekszik rugalmasan kezelni a kismamák élethelyzetét, és minimalizálni a veszélyeztetett állapotból adódó pénzügyi hátrányokat.

Gyakori tévhitek a kismama táppénzzel kapcsolatban

Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a táppénz „jár”, ha valaki terhes. Sokan gondolják, hogy a várandósság önmagában elegendő ok az otthonmaradásra. Valójában a magyar szabályozás szerint a terhesség nem betegség, így ha nincsenek komplikációk és a munkakör sem veszélyes, a kismamának elvileg dolgoznia kellene. A veszélyeztetetté nyilvánítás orvosi indikációhoz kötött, még ha a gyakorlatban a szakorvosok gyakran engedékenyek is a kismama kérésére.

Egy másik tévedés, hogy a táppénz alatt tilos kilépni az utcára. Ahogy korábban említettük, van korlátozás, de az nem jelent házi őrizetet. A cél a regenerálódás, így egy könnyű séta vagy a gyógyszertárba menetel természetesen megengedett. Szintén gyakori hiba azt hinni, hogy a táppénz összege minden hónapban ugyanannyi. Mivel a táppénzt naptári napokra fizetik, a 31 napos hónapokban kicsivel több, a 28 napos februárban pedig kevesebb lesz az utalt összeg.

Végezetül sokan gondolják, hogy a táppénz rontja a későbbi nyugdíjukat. Valójában a táppénz időtartama szolgálati időnek számít, így nem jelent kiesést a nyugdíjba vonuláskor szükséges évek számításánál. Bár a táppénz összege után nem fizetünk nyugdíjjárulékot, az állam ezt az időszakot elismeri. Az anyagi biztonság és a jogi védelem tehát együttesen szolgálják azt a célt, hogy a kismama nyugalomban készülhessen fel élete egyik legnagyobb kalandjára, a gyermeknevelésre.

Mikor jár táppénz veszélyeztetett terhesség esetén? Gyakori kérdések