Az újdonsült szülők életében elérkezik az a pillanat, amikor a világ korábban megszokott prioritásai hirtelen átrendeződnek, és a figyelem középpontjába egy egészen meglepő téma kerül. A baba emésztése, a pelenka tartalma és az abban látott színek, állagok és mintázatok napi szintű elemzés tárgyává válnak a családi asztalnál. Bár elsőre talán furcsának tűnhet, ez a fajta éberség valójában az egyik legősibb szülői ösztön, hiszen a csecsemő egészségi állapotáról a széklete meséli a legrészletesebb történetet. Ebben az útmutatóban elmerülünk a pelenkázás tudományában, hogy minden édesanya magabiztosan dönthesse el, mikor van dolga teljesen természetes jelenséggel, és mikor érdemes szakemberhez fordulnia.
A legelső találkozás a magzatszurokkal
A szülőszobán töltött első órák izgalmai után a legtöbb édesanyát meglepi az első pelenkacsere élménye, hiszen az újszülött első széklete semmiben sem hasonlít ahhoz, amit később látni fogunk. Ezt a sűrű, ragacsos, feketés-zöldes anyagot magzatszuroknak vagy meconiumnak nevezzük, amely az anyaméhben töltött hónapok alatt halmozódik fel a baba bélrendszerében. Összetétele leginkább magzatvízből, hámsejtekből és epéből áll, ami magyarázatot ad különös, szinte kátrányszerű megjelenésére.
A magzatszurok megjelenése valójában egy kiváló visszajelzés arról, hogy a kisbaba emésztőrendszere beindult és akadálytalanul működik. Az első 24-48 órában ez a sötét anyag fokozatosan távozik, utat engedve a tej megemésztése után keletkező salakanyagoknak. Érdekesség, hogy a meconiumnak szinte egyáltalán nincs szaga, mivel a baba bélflórája ilyenkor még steril, és nem telepedtek meg benne azok a baktériumok, amelyek a jellegzetes illatokért felelnek.
Sok édesanya aggódik, amikor látja, milyen nehéz letisztítani ezt a ragacsos anyagot a baba érzékeny bőréről. Egy apró praktika, ha ilyenkor egy kevés természetes olajjal átitatott vattakorongot használunk, ami segít feloldani a sűrű réteget anélkül, hogy dörzsölnünk kellene a bőrt. Ahogy a baba elkezdi kapni az előtejet, majd az érett anyatejet vagy tápszert, a széklet színe látványosan világosodni kezd, jelezve a sikeres átmenetet.
A magzatszurok eltűnése az első mérföldkő a baba fejlődésében: ez a biztos jele annak, hogy az emésztőrendszer készen áll a tápanyagok feldolgozására.
Az átmeneti időszak és a színek változása
A harmadik és ötödik nap között a szülők egyfajta átmeneti állapotnak lesznek tanúi, amit találóan átmeneti székletnek nevez a szakirodalom. Ilyenkor a fekete szín zöldesbarnára, majd mustársárgára vált, állaga pedig egyre lazábbá és vizesebbé válik. Ez a szakasz olykor aggodalmat kelthet, mert a zöldes árnyalatokat sokan hajlamosak betegségnek hinni, pedig valójában csak a szervezet tisztulási folyamatáról van szó.
Ebben a néhány napban a baba emésztése még rendkívül képlékeny, és minden egyes etetés után számíthatunk egy kisebb-nagyobb csomagra. A szervezet ilyenkor tanulja meg, hogyan dolgozza fel a tejcukrot és a zsírokat, ami gyakran jár hangosabb bélmozgásokkal is. Nem kell megijedni, ha a pelenka tartalma ilyenkor szemcsésnek vagy darabosnak tűnik, ez csupán a tejfehérje és a zsír tökéletlen lebontásának jele.
Az átmeneti széklet megjelenése egyben azt is jelenti, hogy az anyatej termelődése fokozódik, és a baba elegendő mennyiségű kalóriához jut. Ha ez a változás elmarad, és a baba a harmadik nap után is csak sötét magzatszurkot ürít, érdemes beszélni a védőnővel vagy gyermekorvossal. Ez ugyanis jelezheti, hogy a kicsi nem jut elég folyadékhoz, ami az első napokban meghatározó a sárgaság elkerülése érdekében is.
Az anyatejes baba székletének jellemzői
Amikor a szoptatás már stabilan beállt, az anyatejes babák széklete egy egészen specifikus formát ölt, amit sokan a mustárhoz vagy a túróhoz hasonlítanak. Színe általában élénksárga vagy aranysárga, illata pedig meglepően édeskés, néha egyenesen a joghurtra emlékeztet. Állaga folyékony, krémes, és gyakran tartalmaz apró, fehér rögöket, amelyeket a szaknyelv emésztetlen tejzsírnak hív.
Az anyatejes táplálás egyik legfontosabb sajátossága, hogy a székletürítés gyakorisága rendkívül tág határok között mozoghat. Vannak csecsemők, akik minden egyes szoptatás után telepakolják a pelenkát, míg másoknál akár 7-10 nap is eltelhet két ürítés között. Mindkét véglet teljesen természetes és egészséges lehet, feltéve, hogy a baba közérzete jó, a hasa puha, és nem mutatja fájdalom jeleit.
Ez a nagyfokú variabilitás abból adódik, hogy az anyatej szinte maradéktalanul felszívódik a baba szervezetében. Ha a kicsi éppen növekedési ugráson megy keresztül, előfordulhat, hogy a szervezete minden cseppet hasznosít, így egyszerűen nem keletkezik salakanyag. Látnunk kell, hogy amíg a végtermék állaga lágy, addig nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha napok óta üres a pelenka.
Azonban a sárga színtől való eltérés is előfordulhat az anyatejeseknél, különösen, ha az édesanya étrendje drasztikusan megváltozik. Egy-egy erősebb zöldes árnyalat például akkor jelentkezhet, ha a baba túl sok úgynevezett „első tejet” kap, amely tejcukorban gazdag, de zsírokban szegényebb. Ilyenkor a gyorsabb áthaladás miatt az epe nem tud tökéletesen lebomlani, ami zöldesre színezi a végeredményt.
Miben más a tápszeres babák széklete
A tápszerrel táplált csecsemők emésztése némileg eltér anyatejes társaikétól, ami a pelenka tartalmán is azonnal meglátszik. A tápszeres széklet általában sűrűbb, krémesebb, de határozottabb formájú, színe pedig inkább a halványbarnás, mogyoróvajas vagy zöldessárga irányba hajlik. Az illata is jellegzetesebb, erőteljesebb, ami a tápszerek összetett fehérje- és zsírszerkezetére vezethető vissza.
Mivel a tápszer nehezebben emészthető, mint az anyatej, ezeknél a babáknál a székletürítés ritmusa általában kiszámíthatóbb és rendszeresebb. A legtöbb tápszeres baba naponta legalább egyszer, de inkább kétszer-háromszor ürít. Fontos, hogy náluk gyakrabban fordulhat elő keményebb széklet, ami már odafigyelést igényel, hiszen a túl sűrű állag megterhelheti a baba pici szervezetét.
A tápszerek gyakran tartalmaznak emelt mennyiségű vasat, ami szintén befolyásolja a látványt. A vas oxidációja miatt a széklet színe mélyzöldre vagy akár sötétszürkére is változhat, ami sokszor ijesztő lehet a szülőknek. Ha azonban a baba nem küzd hasfájással, és a széklete nem kőkemény, ez a színeltérés csupán a készítmény összetevőinek természetes következménye.
A tápszeres etetés során érdemes szigorúan betartani az adagolási útmutatót, mert a túl töményre kevert ital könnyen szoruláshoz vezethet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba erőlködik, arca elvörösödik és fájdalmasan sír ürítés közben, érdemes konzultálni a gyermekorvossal a tápszerváltásról vagy a folyadékpótlásról. A jól megválasztott tápszer mellett a székletnek pasztaszerűnek és könnyen üríthetőnek kell maradnia.
Színkalauz a pelenkázó mellé
A szülők számára a széklet színe a legfőbb diagnosztikai eszköz, ezért érdemes tisztában lenni azzal, melyik árnyalat mit üzen. A legtöbb szín a barna, sárga és zöld skálán mozog, és általában nem ad okot aggodalomra. Azonban vannak bizonyos jelzőszínek, amelyek azonnali figyelmet és orvosi konzultációt igényelnek.
| Szín | Jelentés | Teendő |
|---|---|---|
| Sárga / Mustársárga | Normális (anyatejes) | Nincs teendő |
| Világosbarna / Tan | Normális (tápszeres) | Nincs teendő |
| Zöldes / Sötétzöld | Vas, epe vagy gyors emésztés | Figyelni a közérzetet |
| Fekete (újszülöttkor után) | Lehet alvadt vér vagy gyógyszer | Orvosi konzultáció |
| Piros / Véres | Sérülés vagy allergia jele | Azonnali orvosi vizsgálat |
| Fehér / Szürke | Epevezeték elzáródás jele lehet | Azonnali orvosi vizsgálat |
A zöld szín a leggyakoribb „félreértés” forrása. A legtöbb esetben ez csupán annyit jelent, hogy a széklet gyorsabban haladt át a bélrendszeren, és az epe zöldes festékanyaga nem tudott lebomlani barnává. Okozhatja ezt a fogzás miatti fokozott nyáltermelés, egy enyhébb vírusfertőzés vagy akár a kismama által fogyasztott nagyobb mennyiségű zöldség is. Ha a baba vidám és jól hízik, a zöld szín önmagában nem betegségjelző.
Vannak azonban a „tiltott zónák”. A fehér vagy agyagszürke széklet komoly figyelmeztetés, mert azt jelezheti, hogy az epe nem jut el a bélrendszerbe. Ez májműködési zavarra vagy epeúti problémára utalhat, ezért ilyenkor nem szabad várni. Hasonlóan a piros szín is riasztó, ami lehet egy apró végbélrepedés eredménye a keményebb széklet miatt, de jelezhet tejfehérje-allergiát vagy bélgyulladást is.
A fekete szín, amennyiben nem az első napok magzatszurokról van szó, szintén kivizsgálást igényel. Előfordulhat, hogy a baba vért nyelt egy sebes mellbimbóból szoptatás közben, de a felső tápcsatornai vérzés is feketére színezi a székletet. Látnunk kell, hogy a színek elemzésekor mindig a baba általános állapotát kell figyelembe venni: egy mosolygós, jól evő csecsemő furcsa színű pelenkája ritkábban jelent bajt, mint egy bágyadt, lázas baba szokatlan széklete.
A hozzátáplálás és az igazi változások
Amikor a baba eléri a hat hónapos kort, és megkezdődik a szilárd ételek bevezetése, a pelenkázás élménye gyökeresen megváltozik. Ez az a pillanat, amikor a széklet elkezdi felvenni a felnőttekére hasonlító formát, állagot és szagot. A korábbi édeskés illatot felváltja a markánsabb aroma, az állag pedig masszívabbá válik, ahogy a bélrendszer elkezdi feldolgozni a rostokat és az összetettebb szénhidrátokat.
A hozzátáplálás kezdetén a széklet színe hűen tükrözi a baba menüjét. Ne ijedjünk meg, ha a sárgarépa után narancssárga, a spenót után mélyzöld, vagy a cékla után ijesztően vöröses lesz a végeredmény. Ez nem emésztési hiba, hanem a természetes növényi színanyagok játéka. Gyakran előfordul az is, hogy bizonyos darabosabb ételek, például kukoricaszemek vagy paradicsomhéj darabok érintetlenül köszönnek vissza a pelenkában.
Ez a jelenség azért fordul elő, mert a baba rágási technikája és emésztőenzim-készlete még nem tökéletes. Amíg ezek a darabkák nem okoznak irritációt vagy hasmenést, nincs ok az aggodalomra. Ahogy a baba egyre több félét eszik, a bélflórája diverzifikálódik, ami segít a hatékonyabb bontásban. Azonban a hozzátáplálás kezdeti szakaszában érdemes fokozatosnak lenni, hogy a gyomor és a belek hozzászokjanak az új kihívásokhoz.
A hozzátáplálással a pelenka tartalma a baba étrendjének színes tükrévé válik, ahol minden új alapanyag hagy valamilyen nyomot.
Érdekes megfigyelni, hogy a szilárd ételek hatására a székletürítés rendszere is átalakul. A korábban gyakran ürítő babák széklete sűrűbbé válik, és a szervezetük hosszabb ideig tartja vissza az anyagot. Ilyenkor különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel biztosítása, hiszen a rostok csak elegendő víz mellett tudnak könnyen áthaladni a tápcsatornán. A székrekedés egyik leggyakoribb oka ebben az életkorban a kevés víz vagy a túl sok megfogó étel, például a banán vagy a főtt burgonya fogyasztása.
Amikor az állag aggodalomra ad okot
A széklet állaga talán még a színénél is többet árul el a baba hidratáltságáról és emésztési egészségéről. Az ideális állapot a krémes, fogkrém-szerű vagy lágy gyurma-szerű textúra. Ha a széklet túl vizes, és szinte teljesen beszívódik a pelenkába, vagy ha túl kemény, apró bogyókból áll, akkor érdemes felülvizsgálni az étrendet és a folyadékpótlást.
A hasmenés csecsemőkorban rendkívül veszélyes lehet a kiszáradás kockázata miatt. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a széklet szokatlanul vizes, a megszokottnál sokkal gyakrabban jelentkezik, és esetleg kellemetlen, szúrós szag kíséri. Ha a baba emellett bágyadt, kevesebbet pisil, vagy a kutacsa besüllyed, azonnal orvoshoz kell fordulni. A hasmenést okozhatja vírusfertőzés, antibiotikum-kúra vagy valamilyen ételérzékenység is.
A másik véglet a székrekedés, ami különösen a tápszeres vagy már szilárd ételt is fogyasztó babáknál gyakori. A kemény, száraz golyócskák ürítése fájdalmas lehet a kicsi számára, ami miatt hajlamos visszatartani a következő alkalmat, ördögi kört hozva létre. A székrekedés ellen sokat segíthet a hasmasszázs, a „bicikliztetés” a lábaival, vagy olyan ételek bevezetése, mint az őszibarack vagy a szilva püré.
Látnunk kell, hogy az állag változása néha csak átmeneti reakció. Például a fogzás idején a babák rengeteg nyálat nyelnek le, ami felhígíthatja a székletet, és akár enyhe bőrirritációt, pelenkakiütést is okozhat. Ez a „fogzós kaki” általában nyálkásabb és savasabb, de amint a fog áttöri az ínyt, az állapot magától rendeződik. Fontos, hogy ilyenkor fokozottan ügyeljünk a bőr védelmére popsikrém használatával.
Nyák és vér a pelenkában
A nyákos széklet látványa sok édesanyát megriaszt, pedig nem minden esetben jelent komoly problémát. A nyák egy csillogó, zselészerű anyag, amely a bélfal védelmére szolgál. Ha csak alkalmanként fordul elő, és a baba egyébként jól van, valószínűleg csak a fokozott nyáltermelés (fogzás) vagy egy enyhébb irritáció áll a háttérben. Azonban ha a nyákosodás tartós, és hasfájással, puffadással vagy véres csíkokkal párosul, az gyulladásra vagy allergiára utalhat.
A vér a székletben talán a legijesztőbb látvány egy szülő számára. Bár mindig komolyan kell venni, nem minden esetben jelent tragédiát. Leggyakoribb oka a végbélnyílás környékén keletkező apró repedés (fisszúra), ami a kemény széklet ürítésekor alakul ki. Ilyenkor élénkpiros vér látható a széklet felszínén vagy a törlőkendőn. Ez a probléma általában az állag rendezésével és hámosító kenőcsökkel gyorsan gyógyul.
Más a helyzet, ha a vér sötétebb, vagy kocsonyás állagú nyákkal keveredik. Ez utalhat tejfehérje-allergiára (szaknyelven bél-manifestációjú ételallergia), amely során a baba szervezete immunválaszt ad az anyatejjel vagy tápszerrel átjutó tehéntejfehérjére. Ilyenkor a kismama diétája vagy speciális tápszer bevezetése hozhat megoldást. Mivel a diagnózis felállítása szakorvosi feladat, véres széklet esetén mindenképpen tartsuk meg a pelenkát vagy készítsünk róla fotót az orvos számára.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a vér jelenléte bakteriális fertőzés (például Salmonella vagy Campylobacter) tünete. Ilyenkor általában láz, hányás és erős hasi görcsök is kísérik az ürítést. Elengedhetetlen látni, hogy a diagnózis felállításához elengedhetetlen a szakember segítsége, ne próbáljuk meg otthoni módszerekkel kezelni a véres székletet.
A bélflóra és az emésztés egyensúlya
A baba székletének minőségét alapvetően meghatározza a bélrendszerében élő baktériumok összetétele, amit bélflórának vagy mikrobiomnak nevezünk. Születéskor a baba bélrendszere még szinte teljesen steril, és az első hetekben telik meg azokkal a jótékony baktériumokkal, amelyek az emésztést és az immunrendszert támogatják. Az anyatej ebben is verhetetlen, hiszen olyan prebiotikumokat tartalmaz, amelyek kifejezetten a hasznos baktériumok szaporodását segítik elő.
Ha a bélflóra egyensúlya felborul – például egy antibiotikum-kúra vagy egy fertőzés hatására –, az azonnal látszik a pelenkában. Ilyenkor a széklet habosabbá válhat, szaga kellemetlenül savanyúvá válik, és a baba gázosodással, puffadással küzdhet. A probiotikumok adása ilyen esetekben sokat segíthet az egyensúly visszaállításában, de mindig kérjük ki a gyermekorvos tanácsát a megfelelő készítmény kiválasztásához.
Érdemes tudni, hogy a császármetszéssel született babák és a hüvelyi úton születettek bélflórája kezdetben eltérő lehet, ami befolyásolhatja a széklet alakulását is. A hüvelyi szülés során a baba találkozik az anya jótékony baktériumaival, míg császármetszésnél ez a lépés kimarad. Ezt a különbséget azonban a korai bőrkontaktus és a szoptatás nagyon hatékonyan képes kompenzálni az első hónapokban.
Az egészséges bélflóra nemcsak a jó emésztés záloga, hanem a baba immunrendszerének alapköve is. A széklet rendszeres figyelésével valójában a kicsi belső ökoszisztémájának állapotát monitorozzuk. Ha hosszú távon kiegyensúlyozott, jó állagú a produktum, az azt jelenti, hogy a baba szervezete harmóniában van a kapott táplálékkal és a környezetével.
Gyakori tévhitek a babák emésztéséről
A szülői körökben rengeteg tévhit kering a széklettel kapcsolatban, amelyek felesleges aggodalmat okozhatnak. Az egyik legmakacsabb ilyen nézet, hogy a babának minden nap kell ürítenie. Mint láthattuk, az anyatejes babáknál a napi ötszöri és a tíznaponkénti egyszeri ürítés is belefér a normális kategóriába. A hangsúly soha nem a gyakoriságon, hanem a széklet állagán és a baba közérzetén van.
Másik gyakori tévhit, hogy a zöld széklet mindig éhezést jelent. Bár létezik az úgynevezett „éhezési széklet”, ami sötétzöld és kevés, a legtöbb zöldes árnyalat mögött sokkal egyszerűbb okok állnak, például a vasbevitel vagy a gyors emésztés. Ha a baba hízik és elégedett, a zöld szín önmagában nem jelenti azt, hogy több ételre lenne szüksége.
Sokan gondolják úgy is, hogy a szélcső használata függőséget okoz, és a baba elfelejt tőle önállóan kakilni. Bár a szélcső csak végső megoldás kellene, hogy legyen a gázok és a beszorult széklet távozásához, alkalmankénti használata nem okoz maradandó zavart a reflexekben. Látnunk kell azonban, hogy a baba mozgásfejlődése, a hasra fordulás és a kúszás-mászás természetes módon fogja segíteni a bélmozgásokat, így a legtöbb ilyen jellegű probléma az idővel magától megoldódik.
Végezetül, gyakran hallani, hogy a „fogzós hasmenés” egy kötelező elem. Bár a fogzás valóban lazíthatja a székletet a nyál miatt, a valódi vizes hasmenés és a láz soha nem írható pusztán a fogzás számlájára. Ilyenkor mindig gondolni kell egy párhuzamosan zajló vírusfertőzésre is, és nem szabad elbagatellizálni a tüneteket.
Praktikus tanácsok a pelenkázáshoz
A pelenka tartalmának elemzése után érdemes néhány szót ejteni magáról a folyamatról is. A helyes tisztítási technika nemcsak a higiénia miatt fontos, hanem a fertőzések megelőzése érdekében is. Kislányoknál különösen kritikus a „elölről hátrafelé” irány, hogy elkerüljük a székletbaktériumok húgyutakba jutását, ami könnyen gyulladáshoz vezethet.
A popsitörlők kényelmesek, de sokszor tartalmaznak olyan illatanyagokat vagy tartósítószereket, amelyek irritálhatják a baba bőrét, különösen egy savasabb széklet után. Otthoni körülmények között a legjobb választás a tiszta langyos víz és egy puha textil vagy vattakorong. Ha mégis törlőkendőt használunk, válasszunk minél magasabb víztartalmú, illatmentes változatokat.
A pelenkakiütés megelőzésének legjobb módja a gyakori csere és a „levegőztetés”. Ha tehetjük, hagyjuk a babát naponta többször pelenka nélkül egy textilpelenkán feküdni, hogy a bőre teljesen megszáradhasson. A nedvesség és a székletben lévő enzimek kombinációja a legnagyobb ellensége a baba finom bőrének, ezért a gyors reakció a teli pelenkára a legjobb védekezés.
Érdemes egy kis naplót vagy applikációt vezetni az első hetekben, ahol feljegyezzük az ürítések számát és típusát. Ez nemcsak nekünk ad biztonságot, hanem a védőnőnek és az orvosnak is nagy segítség lehet, ha bármilyen kérdés merülne fel. Egy idő után rutinná válik a dolog, és már egyetlen pillantással tudni fogjuk, hogy minden rendben van-e a kicsi háza táján.
A babakaki tehát minden furcsasága ellenére az egyik legőszintébb kommunikációs csatorna köztünk és a csecsemő között. Megtanulni olvasni ezekből a jelekből egyfajta szülői szupererő, ami segít abban, hogy jobban megértsük gyermekünk belső folyamatait. Ne feledjük, minden baba más, és ami az egyiknél szokatlan, a másiknál a napi rutin része lehet. A legfontosabb mérce mindig a baba általános boldogsága, fejlődése és az a megnyugtató érzés, hogy figyelünk az apró jelzéseire.
Gyakran ismételt kérdések a babakaki világából
Mennyi az ideális székletszám egy újszülöttnél? 👶
Az első hetekben az anyatejes babák gyakran minden étkezés után, azaz napi 8-10 alkalommal is ürítenek. Később ez lecsökkenhet, és az is normális, ha csak hetente egyszer van széklet. A tápszeres babáknál a napi 1-3 alkalom az átlagos.
Normális, ha a baba széklete zöld és habos? 🦠
Igen, gyakran előfordul, ha a baba túl gyorsan eszik, sok levegőt nyel, vagy több első tejet kap szoptatáskor. Ha a baba nem nyugtalan és nincs láza, általában nincs ok aggodalomra, de érdemes figyelni az etetési technikára.
Mikor beszélhetünk valódi székrekedésről? 🧱
Székrekedésről akkor van szó, ha a széklet kemény, száraz, bogyós állagú, és a baba láthatóan fájdalommal, erőlködéssel üríti. Az, hogy hány nap telik el két kakilás között, önmagában nem határozza meg a székrekedést, ha az állag végül puha marad.
Veszélyes, ha nyákot látok a pelenkában? 💧
A nyákos széklet gyakran csak a fokozott nyáltermelés (például fogzás vagy nátha) jele, mivel a baba a nyálat lenyeli. Aggodalomra akkor van ok, ha a nyák tartósan jelen van, és vérrel vagy erős hasfájással társul, mert ez allergiára utalhat.
Mit tegyek, ha piros csíkot látok a székletben? 🩸
Azonnal konzultálj a gyermekorvossal. Bár lehet egy ártalmatlan repedés a popsiján vagy tejallergia, fontos kizárni a komolyabb fertőzéseket vagy bélproblémákat. Mindig készíts fotót a pelenkáról az orvosnak!
Okozhat a hozzátáplálás hasmenést? 🥕
Az új ételek bevezetése megváltoztatja a székletet, ami néha lazább lehet. Ha azonban vizes hasmenés jelentkezik, az jelezheti az adott étel intoleranciáját vagy egy fertőzést. Ilyenkor érdemes pár napig szüneteltetni az új alapanyagot.
Miért változik meg a széklet szaga a hozzátáplálás után? 👃
A szilárd ételekkel új baktériumok telepednek meg a bélrendszerben, és a fehérjék lebontása során keletkező gázok miatt a széklet szaga erőteljesebbé, a felnőttekéhez hasonlóvá válik. Ez az emésztőrendszer érésének természetes jele.
Leave a Comment