Amikor a csecsemő bőre kipirosodik, viszketni kezd, és apró, száraz foltok jelennek meg rajta, a szülői szív azonnal összeszorul. Az ekcéma, vagy hivatalos nevén atópiás dermatitisz, az egyik leggyakoribb krónikus bőrbetegség, amely kisgyermekkorban jelentkezik, és bár nem fertőző, a család életminőségét jelentősen befolyásolhatja. A legfrissebb statisztikák szerint a gyermekek akár 20%-át is érintheti, és bár a tünetek idővel enyhülhetnek, a kiváltó okok ismerete elengedhetetlen a hatékony kezeléshez és a fellángolások minimalizálásához. Ne tekintsünk rá egyszerű bőrszárazságként; ez egy összetett immunológiai reakció, melynek gyökerei a genetikában és a környezeti tényezőkben rejlenek.
Szakértőink segítségével most részletesen feltárjuk az ekcéma kialakulásának bonyolult mechanizmusát, és bemutatjuk azt a hét legfontosabb tényezőt, amelyek a leggyakrabban indítják el vagy súlyosbítják a tüneteket. Ezeknek a tényezőknek a tudatosítása az első lépés afelé, hogy visszavegyük az irányítást, és megteremtsük a gyermekünk számára a viszketésmentes, nyugodt hétköznapokat.
Mi is az ekcéma valójában, és miért érinti a gyermekeket?
Az ekcéma egyfajta túlzott immunválasz eredménye, amely a bőr külső védőrétegének, a bőrgátnak a sérülésével jár. Nem csupán egy lokális probléma; az atópiás dermatitisz az úgynevezett „atópiás menetelés” része lehet, ami azt jelenti, hogy a bőrtüneteket később más allergiás megbetegedések, például szénanátha vagy asztma is követhetik. A tünetek általában csecsemőkorban, 6 hónapos kor körül jelentkeznek először, leggyakrabban az arcon, a fejbőrön, majd később a könyök- és térdhajlatokban.
A bőrünk a legnagyobb szervünk, és elsődleges védelmi vonalunk a külvilággal szemben. Ekcéma esetén ez a védőréteg hibásan működik. Képzeljük el a bőrgátat egy téglából és habarcsból álló falnak: a téglák a bőrsejtek, a habarcs pedig a lipidek (zsírok) keveréke. Ekcémás bőr esetén a habarcs hiányos, így a falon repedések keletkeznek. Ezeken a réseken keresztül a nedvesség könnyen elpárolog, a bőr kiszárad, és ami még fontosabb, a külső irritáló anyagok és allergének könnyedén bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe, ahol gyulladásos reakciót váltanak ki.
Az atópiás dermatitisz nemcsak a bőrt érinti, hanem a gyermek egész immunrendszerének fokozott érzékenységét jelzi a környezeti ingerekre.
A kutatások egyértelműen rámutatnak a filaggrin nevű fehérje kulcsszerepére. A filaggrin felelős a bőr külső rétegének (stratum corneum) szerkezeti integritásáért és a természetes hidratáló faktorok termeléséért. Ha a filaggrin génje mutációt hordoz (ami gyakori ekcémás családokban), a bőrgát funkciója sérül, és ez megágyaz a krónikus gyulladásnak.
Az ekcéma kialakulásának komplex háttere
Az ekcéma soha nem egyetlen tényező eredménye. Egy komplex, multifaktoriális betegség, ahol a genetikai lottó, az immunrendszer érettsége és a modern környezeti hatások együttesen vezetnek a tünetek megjelenéséhez. A modern higiéniai elméletek (például a „higiéniai hipotézis”) azt sugallják, hogy a túlzottan steril környezet megakadályozhatja az immunrendszer megfelelő fejlődését, ami növeli az allergiás és autoimmun betegségek kockázatát, beleértve az ekcémát is.
Az ekcéma kialakulásában szerepet játszó tényezőket három fő kategóriába sorolhatjuk:
Genetikai tényezők: Örökletes hajlam a bőrgát hibás működésére.
Immunológiai tényezők: Az immunrendszer túlreagálása a nem veszélyes környezeti ingerekre (allergiás gyulladás).
Környezeti tényezők: Kémiai irritáló anyagok, hőmérséklet-változások, stressz és allergének.
Ezeknek a tényezőknek a szinergiája határozza meg, hogy egy gyermeknél mikor, milyen súlyossággal és milyen gyakran jelentkeznek a fellángolások. A szülők feladata, hogy detektívként azonosítsák azokat a környezeti tényezőket, amelyek a genetikai hajlamot „aktiválják”.
A 7 legfontosabb kiváltó ok, amit minden szülőnek érdemes ismernie
Bár az ekcéma háttere összetett, a tünetek fellángolását általában jól beazonosítható külső vagy belső tényezők váltják ki. A következő hét pont a leggyakoribb és legnagyobb hatású provokáló tényezőket foglalja össze, amelyek ismerete alapvető fontosságú a mindennapi életvitel optimalizálásához.
1. Genetikai hajlam és öröklődés
Az ekcéma legerősebb és legmegalapozottabb kockázati tényezője a genetika. Ha az egyik szülő atópiás (ekcéma, asztma vagy szénanátha), a gyermek kockázata 30-50%-ra nő. Ha mindkét szülő érintett, ez a valószínűség akár 70%-ra is emelkedhet. Ez nem azt jelenti, hogy az ekcéma elkerülhetetlen, de azt igen, hogy a gyermek genetikailag hajlamos a sérült bőrgát funkcióra.
Ahogy már említettük, a filaggrin génmutáció (FLG) a leggyakrabban vizsgált genetikai eltérés. Ez a fehérje elengedhetetlen a bőr védőrétegének struktúrájához és a nedvesség megtartásához. A mutációval rendelkező egyének bőre alapvetően szárazabb, kevésbé képes megvédeni magát a külső behatásoktól, és hajlamosabb a gyulladásra. Ez az örökölt sebezhetőség a kiindulópont.
A genetikai hajlamot nem lehet megváltoztatni, de a tudatosság segít. Ha a családban előfordult atópia, már csecsemőkorban érdemes kiemelt figyelmet fordítani a bőrápolásra, a rendszeres hidratálásra, és a potenciális irritáló anyagok minimalizálására. A megelőzés korai szakasza a genetikai terhelés csökkentésének kulcsa.
A genetika adja az alapot, de a környezeti tényezők írják a történetet. A megfelelő bőrápolással átírhatjuk a forgatókönyvet.
A genetika nemcsak a bőrt érinti, hanem az immunrendszer T-sejtjeinek működését is, amelyek felelősek a gyulladásos válaszért. Az ekcémás gyermekek immunrendszere hajlamosabb a T-helper 2 (Th2) típusú válaszra, amely allergiás reakciókat, például IgE antitestek termelését indítja el. Ez a belső, örökölt érzékenység teszi a gyermeket sebezhetővé a külső ingerekkel szemben.
2. A bőrgát sérülése és a kiszáradás
Ez a tényező szorosan összefügg a genetikával, de önállóan is fellángolást okozhat. A száraz bőr önmagában is ekcémás tüneteket válthat ki, mivel a nedvesség elvesztése gyengíti a védőréteget. Ha a bőr kiszárad, az idegvégződések is érzékenyebbé válnak, ami intenzív viszketéshez vezet.
A viszketés-vakarás ördögi köre az ekcéma egyik legfőbb mozgatórugója. A viszkető bőr vakarással sérül, ami tovább gyengíti a bőrgátat, megkönnyíti a baktériumok bejutását, és fokozza a gyulladást. Ez a ciklus fenntartja a krónikus ekcémát.
Mit tehetünk? A megoldás a hidratálás, de nem mindegy, hogyan. A langyos, rövid fürdőzés (legfeljebb 5-10 perc) segít, de utána azonnal, még nedves bőrre kell felvinni a zsíros, illatanyag-mentes emollienseket (hidratáló krémeket). Ez a technika segít bezárni a nedvességet a bőrbe, ezáltal erősíti a bőrgátat és csökkenti a viszketést. A gyakori (napi többszöri) kenés elengedhetetlen. A keramidokat tartalmazó krémek különösen hasznosak, mivel ezek a lipidek természetes összetevői a bőrnek, és segítenek pótolni a hiányzó habarcsot.
A bőrgát erősítésének alapjai
Tevékenység
Miért fontos?
Gyakoriság
Langyos fürdő
Hidratálja a bőrt, eltávolítja az irritáló anyagokat.
Napi 1 alkalom, max. 10 perc.
Emolliens felvitele
Lezárja a nedvességet, helyreállítja a lipidréteget.
Fürdés után 3 percen belül, naponta 2-3 alkalommal.
Puhító ruhaanyagok
Minimalizálja a mechanikai irritációt.
Folyamatosan.
A téli fűtési szezon és a nyári légkondicionálás egyaránt kiszáríthatja a levegőt, ami különösen megterheli az ekcémás bőrt. A párásító használata a gyermek szobájában segíthet fenntartani az optimális páratartalmat, ami közvetlenül támogatja a bőr nedvességtartalmát.
3. Allergének: Étel és környezet
Az ekcéma és az allergiák kapcsolata rendkívül szoros. Fontos különbséget tenni a bőrt irritáló anyagok és az allergiás reakciót kiváltó allergének között. Az allergének olyan anyagok, amelyekre az immunrendszer túlzottan reagál, IgE antitesteket termelve.
Ételallergének
Bár az ekcémás gyermekek többségénél az ételallergia nem az elsődleges kiváltó ok, súlyos ekcémás esetekben jelentős szerepet játszhat. A leggyakoribb ételallergének a tej, tojás, földimogyoró, szója, búza és a dió. Fontos tudni, hogy az ételallergia általában azonnali, súlyosabb tüneteket okozhat (pl. csalánkiütés, légzési nehézség), míg az ekcéma esetében gyakran a tünetek súlyosbodását okozza, nem feltétlenül az azonnali fellángolást.
A diétás korlátozás csak orvosi javaslatra! Sokan önkényesen vonnak meg ételeket a gyermeküktől, de ez táplálkozási hiányt okozhat. Ha ételallergia gyanúja merül fel (például a tünetek következetesen jelentkeznek bizonyos ételek fogyasztása után), allergológiai vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózishoz. A kiváltó ok azonosítása után a szigorú eliminációs diéta segíthet a tünetek enyhítésében.
Környezeti allergének
A levegőben terjedő allergének, mint a poratka, a pollen és az állatszőr, közvetlenül is irritálhatják a sérült bőrgátat. Ezek a mikroszkopikus részecskék bejutnak a bőrbe, ahol allergiás gyulladást okoznak. Ez különösen igaz azokra a gyerekekre, akiknél már kialakult az atópiás menetelés, és érzékenyek a légúti allergénekre.
A poratka elleni védekezés kulcsfontosságú. Ez magában foglalja az ágynemű rendszeres, magas hőfokon történő mosását, antiallergén huzatok használatát, a szőnyegek és nehezen tisztítható textíliák minimalizálását a hálószobában, valamint a rendszeres porszívózást HEPA szűrős készülékkel.
4. Irritáló anyagok és kemikáliák
Az ekcémás bőr rendkívül érzékeny a kémiai és mechanikai irritációra. Ami egy egészséges bőrű embernek nem okoz problémát, az egy atópiás gyermeknél azonnali viszketést és fellángolást válthat ki. Ezek az irritáló anyagok közvetlenül károsítják a bőr lipidrétegét, kiszárítják azt, és gyulladásos választ indítanak el.
Szappanok és tisztítószerek
A hagyományos szappanok, amelyek magas pH-értékkel rendelkeznek, lúgosítják a bőrt, és elpusztítják a természetes savköpenyt, ami elengedhetetlen a védelemhez. Ezért elengedhetetlen a pH-semleges, illatanyag- és színezékmentes tisztálkodószerek használata. Kerüljük az erős illatú habfürdőket és szappanokat.
Hasonlóképpen, a mosószerek maradványai is súlyos irritációt okozhatnak. Mindig használjunk hipoallergén, minimális összetevőjű mosószereket, és lehetőség szerint kétszeres öblítéssel mossunk, hogy minimalizáljuk a ruhákban maradó kémiai anyagokat. Az öblítő használata ekcémás gyermekek esetében szigorúan tilos, mivel az illatanyagok és kémiai lágyítók erősen irritálják a bőrt.
Ruházat és mechanikai irritáció
A durva textúrák, mint a gyapjú vagy bizonyos szintetikus anyagok, mechanikailag súrolják a bőrt, ami azonnali viszketést okoz. A legjobb választás a 100% pamut vagy a puha, jól szellőző anyagok. Fontos, hogy a ruhák ne legyenek túl szorosak, és a varrások, címkék ne dörzsöljék a bőrt. A címkéket mindig távolítsuk el.
Még a klóros víz is irritációt okozhat, ezért uszodai fürdőzés után mindig alaposan le kell zuhanyozni, és azonnal fel kell vinni a hidratáló krémet, hogy helyreállítsuk a bőr nedvességtartalmát.
5. Éghajlati tényezők és hőmérséklet-ingadozás
Az ekcéma tünetei gyakran szezonális mintázatot mutatnak. A szélsőséges időjárási körülmények, mind a hideg, mind a meleg, stresszt jelentenek a bőr számára.
Hideg és száraz idő
Télen a kültéri hideg levegő és a beltéri fűtés okozta száraz levegő kombinációja extrém módon kiszárítja a bőrt. A bőrből eltávozik a nedvesség, a bőrgát sérül, és a viszketés fokozódik. Ilyenkor a sűrűbb, zsírosabb emolliensek (kenőcsök) használata javasolt, amelyek fizikai gátat képeznek a nedvességvesztés ellen.
Meleg és izzadás
Nyáron, vagy fizikai aktivitás során az izzadás a fő kiváltó ok. A verejtékben lévő sók és ásványi anyagok irritálják a sérült bőrt, ami azonnali, intenzív viszketéshez vezethet. A túlmelegedés elkerülése a legfontosabb stratégia. Réteges öltözködés, hűvös, jól szellőző környezet biztosítása, és a meleg utáni gyors, langyos zuhanyzás elengedhetetlen.
A hőmérséklet hirtelen változása, például a fűtött szobából a hidegbe kilépés, azonnali viszketést és bőrpírt provokálhat. A hőszabályozás kulcsfontosságú az ekcéma kordában tartásában.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a nyári napfény jót tesz az ekcémának, de bár a kontrollált UV-fényterápia segíthet, a túlzott napozás és az izzadás ellentétes hatást vált ki. Mindig használjunk ásványi alapú fényvédőt az ekcémás területeken, mivel a kémiai fényvédők irritálhatnak.
6. Stressz és pszichés terhelés
Az ekcéma és a pszichés állapot közötti kapcsolat kétirányú. A krónikus viszketés és a rossz alvás rendkívül megterhelő a gyermek és a szülő számára, ami stresszt okoz. Ugyanakkor a stressz maga is fiziológiai változásokat indít el, amelyek súlyosbítják a tüneteket.
Stressz hatására a szervezet kortizolt és más stresszhormonokat bocsát ki. Ezek a hormonok közvetlenül befolyásolják az immunrendszert, fokozzák a gyulladást, és növelik az idegvégződések érzékenységét a bőrben. Emiatt a viszketési küszöb csökken, és a gyermek gyakrabban kezd vakarni, még akkor is, ha nincs közvetlen irritáló tényező.
Különösen az óvodai, iskolai stressz, a családi változások vagy a szorongásos időszakok válthatnak ki fellángolásokat. Fontos felismerni, hogy a viszketés néha egyfajta stresszoldó mechanizmusként is funkcionálhat a gyermek számára. A szülői feladat itt az, hogy megtanítsa a gyermeket alternatív stresszkezelési technikákra (pl. mély légzés, vizuális relaxáció) a vakarás helyett.
A jó alvás minősége elengedhetetlen. Az ekcémás gyerekek gyakran szenvednek alvászavarban az éjszakai viszketés miatt. A hűvös hálószoba, a puha pizsama és a lefekvés előtti alapos hidratálás segíthet megszakítani az éjszakai vakarózási ciklust. Súlyos esetben az orvos antihisztaminokat javasolhat az alvás segítésére és a viszketés csillapítására.
7. Fertőzések és mikrobiom diszbiózis
Az ekcéma kialakulásának legmodernebb kutatási területe a mikrobiom, azaz a bőrön és a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. A bőrgát sérülése nemcsak beengedi az allergéneket, hanem megengedi a baktériumok túlszaporodását is.
A Staphylococcus aureus szerepe
Az ekcémás bőrön gyakran tapasztalható a Staphylococcus aureus baktérium túlszaporodása. Ez a baktérium toxinokat termel, amelyek tovább fokozzák a gyulladást és a viszketést. Ráadásul a S. aureus megakadályozza a bőr természetes gyógyulási folyamatait. Amikor a bőrön sárgás pörkök, gennyesedés vagy hirtelen súlyosbodás jelentkezik, valószínűleg bakteriális felülfertőződésről van szó, ami azonnali orvosi kezelést igényel, gyakran antibiotikumos kenőcsök vagy szájon át szedhető antibiotikumok formájában.
A felülfertőződés megelőzése érdekében fontos a körmök rövidre vágása és az éjszakai vakarózás gátlása (pl. pamut kesztyűkkel). Bizonyos esetekben az orvos hígított klóros fürdőt (bleach bath) javasolhat, amely hatékonyan csökkenti a S. aureus számát a bőrön, de ezt kizárólag szakember felügyelete mellett szabad alkalmazni.
Bélmikrobiom és a bél-bőr tengely
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélrendszer állapota (diszbiózis, vagyis a jótékony és káros baktériumok arányának felborulása) is befolyásolja az ekcéma súlyosságát. A bél-bőr tengely elmélete szerint a bélrendszer gyulladása távoli hatást gyakorol a bőrre. A kiegyensúlyozatlan bélflóra hozzájárulhat a szisztémás gyulladáshoz, ami súlyosbíthatja az atópiás tüneteket.
A probiotikumok és prebiotikumok szerepe az ekcéma kezelésében még kutatás tárgya, de bizonyos törzsek (például a Lactobacillus rhamnosus GG) ígéretesnek tűnnek, különösen a terhesség utolsó harmadában és a csecsemőkorban alkalmazva a megelőzés szempontjából. Fontos, hogy a gyermek étrendje gazdag legyen rostokban, amelyek támogatják a bélflóra egészségét.
Az ekcéma kezelésének holisztikus megközelítése
Az ekcéma holisztikus kezelése magában foglalja a táplálkozást, stresszkezelést és természetes alapanyagú krémek használatát.
Az ekcéma kezelése magában foglalja a kiváltó okok elkerülését, a bőrgát helyreállítását és a gyulladás csökkentését. A szülői szerep ebben a folyamatban kulcsfontosságú, hiszen a napi rutin, a kitartó bőrápolás és a környezeti kontroll határozza meg a tünetmentes időszakok hosszát.
A bőrápolási rutin szigorú betartása
A legfontosabb eszköz a szülő kezében a rendszeres, megfelelő emolliens (hidratáló) használata. Az ekcéma kezelésében a hidratálás nem csak kényeztetés, hanem gyógyszer. A kenőcsök (amelyek vastagabbak és kevesebb vizet tartalmaznak) általában hatékonyabbak, mint a krémek vagy a testápolók, különösen súlyos szárazság esetén.
A gyulladásos fellángolások kezelésére általában helyi szteroidos készítményeket ír fel a bőrgyógyász. Ezek a készítmények hatékonyan és gyorsan csökkentik a gyulladást és a viszketést. Sokan félnek a szteroidoktól (szteroidfóbia), de a megfelelő erősségű és mennyiségű, orvosi utasítás szerinti, rövid távú használat rendkívül fontos a fellángolás megszakításában és a krónikus gyulladás megelőzésében. A gyulladás csökkentése után térjünk vissza az emolliensek napi rutinjához.
A környezet menedzselése
Ahogy a 7 kiváltó ok is mutatja, a környezeti kontroll alapvető. Ez magában foglalja a hőmérséklet és páratartalom optimalizálását, az allergének minimalizálását (poratka-mentesítés), és a kémiai irritáló anyagok teljes kizárását a gyermek környezetéből (tisztítószerek, szappanok, öblítők).
A mindennapi élet apró változásai hatalmas különbséget hozhatnak. Például, ha a gyermek iskolába megy, érdemes extra hidratáló krémet adni neki, hogy napközben is tudja kenni a hajlatait. Ha sportol, azonnal zuhanyozzon le utána, és kenje be magát.
A viszketés-vakarás ciklusának megtörése
A viszketés (pruritus) az ekcéma legkínzóbb tünete, ami rontja az életminőséget és fenntartja a betegséget. A viszketés megszakítására alkalmazhatók hűsítő borogatások, amelyek ideiglenesen érzéstelenítik a bőrt és csökkentik az ingert. A nedves pakolásos terápia (wet wrap therapy) súlyos esetekben rendkívül hatékony lehet, amikor a gyógyszeres krémet nedves, majd száraz ruhával fedik be, hogy fokozzák a hidratálást és megakadályozzák a vakarózást.
A legújabb kutatások a bőr idegvégződéseinek szerepét is vizsgálják. Bizonyos idegrostok közvetlenül reagálnak a gyulladásos mediátorokra, és viszketési ingert küldenek az agyba. Ezért a modern terápiák már nem csak a gyulladást, hanem a viszketési ingert közvetítő molekulákat is célba veszik, ami reményt ad a krónikusan viszkető ekcémás gyermekeknek.
A szülői türelem és a kitartás a legfőbb erőforrás az ekcéma elleni küzdelemben. Bár a betegség krónikus, a kiváltó okok pontos ismeretével és a szigorú rutin betartásával a tünetmentes időszakok hosszúvá tehetők, és a gyermek boldog, viszketésmentes életet élhet.
Gyakran ismételt kérdések az ekcéma kialakulásáról és kezeléséről
💧 Mi a különbség az ekcéma és az egyszerű száraz bőr között?
Az egyszerű száraz bőr a nedvesség hiánya miatt alakul ki. Az ekcéma (atópiás dermatitisz) viszont egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely genetikai hajlamra épül, a bőrgát hibás működésével jár, és immunológiai túlzott reakcióval társul. Míg a száraz bőr hidratálással könnyen kezelhető, az ekcéma esetében a gyulladást is csökkenteni kell, gyakran orvosi készítményekkel.
👶 Megelőzhető-e az ekcéma, ha a családban előfordult már?
Teljesen megelőzni nem lehet, ha erős a genetikai hajlam, de a tünetek súlyossága és gyakorisága csökkenthető. A korai, intenzív bőrápolás (emolliensek használata már csecsemőkorban), az allergének kerülése, és bizonyos probiotikumok szedése a terhesség alatt vagy a csecsemő első évében csökkentheti a kockázatot. A kulcs a bőrgát funkciójának maximális támogatása.
☀️ A napfény segít vagy árt az ekcémás bőrnek?
Ez rendkívül egyéni. A kontrollált, rövid ideig tartó napozás (UVA és UVB sugarak) segíthet a gyulladás csökkentésében, és a fényterápia is a kezelés része lehet. Azonban a túlzott meleg és az izzadás szinte mindig súlyosbítja a tüneteket. Fontos a leégés elkerülése és a megfelelő, ásványi alapú fényvédelem használata, mivel az izzadás és a kémiai fényvédők irritálhatnak.
🍎 Mely ételek súlyosbíthatják leggyakrabban az ekcémát?
A leggyakoribb ételallergének a tej, tojás, földimogyoró, szója és búza. Fontos kiemelni, hogy az étrendi korlátozás csak akkor indokolt, ha allergológiai vizsgálatok igazolták az allergiát, vagy ha a szülő egyértelműen megfigyelte a tünetek és az étel fogyasztása közötti közvetlen összefüggést. A felesleges diéták táplálkozási hiányt okozhatnak.
🧼 Milyen mosószert használjunk ekcémás gyermek ruháihoz?
Mindig válasszunk hipoallergén, illatanyag- és színezékmentes mosószert, amely minimális számú összetevőt tartalmaz. Kerüljük a hagyományos öblítőket, mert azok irritáló kémiai anyagokat hagynak a textíliákban. Javasolt a ruhák kétszeres öblítése, hogy a mosószer maradványait teljesen eltávolítsuk.
🌡️ Mennyire fontos a páratartalom a lakásban?
Rendkívül fontos, különösen fűtési szezonban. A túl száraz levegő (tipikusan 30% alatti páratartalom) elvonja a nedvességet a bőrből, ami a bőrgát sérüléséhez és viszketéshez vezet. Az optimális páratartalom 40-60% között van, amit télen párásító berendezéssel lehet elérni, különösen a gyermek hálószobájában.
🦠 Miért kaphat felülfertőzést az ekcémás bőr?
A sérült bőrgát (a „repedezett fal”) könnyű bejutási pontot biztosít a baktériumok, különösen a Staphylococcus aureus számára, amely természetesen megtalálható a bőrön. A vakarózás tovább nyitja a sebeket, megkönnyítve a baktériumok bejutását a mélyebb rétegekbe, ami gyulladást és fertőzést okoz. A felülfertőzés jelei: sárgás pörkök, gennyesedés, hirtelen súlyosbodó bőrpír.
Leave a Comment