Amikor a hideg évszak beköszönt, minden szülő szívében ott motoszkál a szorongás: vajon a mostani nátha csak egy ártatlan vírus, vagy a rettegett influenza kopogtat az ajtón? Különösen igaz ez, ha a gyermekünk még kicsi, esetleg krónikus betegségekkel küzd. Az influenza nem egyszerű megfázás; a magas láz, a hirtelen rosszullét és a teljes levertség sokszor még a tapasztalt szülőket is elbizonytalanítja. Hol húzódik a határ az otthoni ápolás és az azonnali orvosi beavatkozás között? Ez a kérdés nem csupán a szülői intuícióra hagyatkozhat, hanem pontos, szakmailag megalapozott ismereteket igényel, hogy időben felismerjük a szövődmények korai jeleit.
Az influenza és a nátha közötti lényegi különbség
Sokszor halljuk a szülőktől, hogy „csak egy erősebb nátha”. Pedig az influenza (különösen a kisgyermekek esetében) sokkal súlyosabb kórkép, mint a banális felső légúti fertőzések. A megkülönböztetés kritikus, hiszen az influenza okozta szövődmények veszélye nagyságrendekkel nagyobb.
A megfázás általában fokozatosan alakul ki, enyhe torokfájással, orrfolyással és alacsonyabb, hőemelkedés körüli lázzal jár. Ezzel szemben az influenza hirtelen, szinte órák alatt tör a gyermekre. A láz magas, gyakran eléri a 39,5-40°C-ot, és a kisgyermek teljesen levert, étvágytalan, fájlalja az egész testét.
Egy másik fontos jel a tünetek jellege. Influenza esetén a száraz köhögés és a súlyos izomfájdalom dominál. Míg egy egyszerű nátha mellett a gyermek általában még játszik, addig influenzásan a fekvésen kívül szinte semmire sincs ereje. Ez a hirtelen állapotromlás az, ami elsősorban figyelmeztet minket a komolyabb vírus jelenlétére.
Az influenza nem csak intenzívebb tüneteket okoz, hanem jelentősen gyengíti a gyermek immunrendszerét, megnyitva az utat a másodlagos bakteriális fertőzések előtt.
A tipikus lefolyás: Meddig normális a magas láz?
A szülők számára a láz az egyik legijesztőbb tünet. Az influenza jellegzetesen 3-5 napig tartó, magas, nehezen csillapítható lázzal jár. Ez a láz a szervezet természetes védekezési mechanizmusa, és a vírus elleni harc egyik fő eszköze. Ezért nem is az abszolút hőmérséklet a legfontosabb, hanem a gyermek általános állapota.
Ha a lázcsillapító hatására a gyermek állapota átmenetileg javul, játszik, iszik, és a láz csillapodása után felélénkül, akkor jó eséllyel otthoni ápolással kezelhető a betegség. Amennyiben a lázcsillapítás ellenére a láz néhány órán belül visszatér, ez még a normális lefolyás része lehet. Azonban van egy kritikus pont, ahol a láz már nem tekinthető csupán természetes védekezésnek.
Mikor van szükség azonnali orvosi segítségre a láz miatt?
- Ha a 40°C feletti láz nem csillapítható a szokásos adagú, váltott lázcsillapítókkal.
- Ha a láz az 5. nap után sem csökken, vagy ha 72 órányi lázmentesség után hirtelen visszatér. Ez utóbbi különösen másodlagos fertőzésre utalhat.
- Ha a lázhoz görcsök társulnak (lázgörcs). Bár a lázgörcs ijesztő, általában ártalmatlan, de minden esetben orvosi vizsgálatot igényel.
Vészhelyzeti jelek, amik azonnali orvosi ellátást igényelnek
Vannak olyan tünetek, amelyek azt jelzik, hogy a gyermek szervezete már nem tud megbirkózni a fertőzéssel, és a szövődmények kialakulása megkezdődött. Ezek a jelek nem várhatnak reggelig, azonnali orvosi beavatkozást vagy sürgősségi ellátást igényelnek.
A légzési nehézségek drámai jelei
A leggyakoribb és legsúlyosabb influenza szövődmények a légzőrendszert érintik, mint például a tüdőgyulladás vagy a súlyos bronchiolitis (különösen csecsemőknél). A légzési nehézségek felismerése létfontosságú.
Figyelmeztető légzési tünetek:
- Szapora vagy felületes légzés: Ha a gyermek percenkénti légzésszáma jelentősen megnő (csecsemőknél 60/perc felett, kisgyermekeknél 40/perc felett nyugalmi állapotban), ez arra utal, hogy a tüdő nem képes elegendő oxigént felvenni.
- Nehézlégzés jelei: A légzéskor látható erőfeszítés. Figyeljük meg a mellkas és a has mozgását. Ha a bordák közötti izmok, vagy a kulcscsont feletti terület behúzódik légvételkor (ún. légzési segédizmok használata), ez súlyos nehézlégzésre utal.
- Ajak és körömágy kékes elszíneződése (cianózis): Ez egyértelmű jele az oxigénhiánynak, és abszolút vészhelyzet.
- Sípoló, húzó légzés (stridor): Ez gyakran a felső légutak (gége, légcső) súlyos duzzanatára utal, ami a krupp egyik legijesztőbb tünete lehet.
Ha a gyermek hirtelen abbahagyja a sírást a légzési nehézség miatt, vagy nem képes egy teljes mondatot kimondani (ha már tud beszélni), azonnal hívjunk orvosi segítséget.
A légzési segédizmok behúzódása, a bordák közötti terek süllyedése minden esetben sürgősségi ellátást igényel. Ne várjunk, amíg a helyzet tovább romlik!
A kiszáradás csendes veszélye: A dehidratáció jeleinek felismerése

Az influenzás gyermekek gyakran nem hajlandóak inni a rossz közérzet, a torokfájás és a hányás miatt, miközben a magas láz és a szapora légzés jelentős folyadékvesztést okoz. A dehidratáció kisgyermekeknél rendkívül gyorsan kialakulhat, és életveszélyes állapotot idézhet elő.
A szülő feladata a folyadékpótlás folyamatos biztosítása, még ha csak kis kortyokban is. De mikor jelzi a szervezet, hogy már nem elegendő az otthoni pótlás?
A kiszáradás korai és súlyos jelei:
| Tünet | Mit jelent? | Teendő |
|---|---|---|
| Száraz pelenka/vizelet hiánya | 6-8 órán keresztül nem vizel a gyermek (csecsemőknél 4 óra) | Súlyos figyelmeztető jel. |
| Besüppedt kutacs (csecsemőknél) | A koponya tetején lévő puha rész befelé horpad. | Azonnali orvosi vizsgálat. |
| Könnyezés hiánya síráskor | Nincs könnytermelés, még erős sírás esetén sem. | Sürgősségi folyadékpótlás szükségessége. |
| Rendkívül száraz száj és nyelv | A nyálkahártyák ragacsosak, a nyelv fehér. | Fokozott folyadékbevitel. |
| Aluszékonyság, levertség | Nehezen ébreszthető, passzív a gyermek. | Sürgősségi ellátás. |
Fontos, hogy a gyermek ne csak vizet, hanem elektrolitokat is kapjon. Készítmények, mint a ORS oldatok (orális rehidrációs sók) segíthetnek a só-víz háztartás helyreállításában, de ha a gyermek megtagadja az ivást, vagy folyamatosan hány, akkor infúziós pótlásra lehet szükség.
A másodlagos bakteriális fertőzések alattomos megjelenése
Az influenza vírusa meggyengíti a légutak nyálkahártyájának védelmi vonalát, ezzel utat nyit a baktériumok számára. A szövődmények többsége valójában nem maga az influenza, hanem az ezt követő bakteriális felülfertőzés. A leggyakoribbak a középfülgyulladás, az arcüreggyulladás és a bakteriális tüdőgyulladás.
Mikor gyanakodjunk másodlagos fertőzésre?
A leggyakoribb jel az ún. „kettős megbetegedés” minta. A gyermek állapota az influenza első napjai után átmenetileg javulni kezd, a láz csökken, majd 5-7 nappal a kezdet után a tünetek hirtelen rosszabbodnak, a láz visszatér, és új, lokális tünetek jelennek meg.
Középfülgyulladás (otitis media)
Kisgyermekeknél a fülfájás felismerése nehéz lehet. A fülhöz kapkodás, a fül dörzsölése, vagy az éjszakai sírás, főleg fekvő helyzetben, utalhat fülgyulladásra. Ha a gyermek láza visszatér, és mellé fülfájdalom társul, orvosi vizsgálat szükséges. A középfülgyulladás gyakran igényel antibiotikumos kezelést.
Bakteriális tüdőgyulladás
Ez a legveszélyesebb szövődmény. A tünetek gyakran az influenza lecsengése után jelentkeznek. A visszatérő vagy hosszan tartó magas láz, a produktív, sárgás-zöldes váladékkal járó köhögés, valamint a légzési nehézségek (szapora légzés, fájdalom a mellkasban) azonnal orvosi ellátást igényelnek. A tüdőgyulladás diagnózisának felállításához mellkasröntgen és vérvizsgálat szükséges.
Ha a gyermek állapota a kezdeti javulás után ismét romlik, az a másodlagos bakteriális szövődmények klasszikus jele. Ilyenkor haladéktalanul fel kell keresni a gyermekorvost.
Neurológiai tünetek: A ritka, de sürgető jelek
Bár ritkák, az influenza okozhat közvetlenül neurológiai szövődményeket (például agyvelőgyulladást), vagy a magas láz következtében lázgörcsöt. Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni.
Lázgörcs
A lázgörcs általában 6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő, és a hőmérséklet hirtelen emelkedése váltja ki. Ha a gyermek görcsöl, merevvé válik, rángatózik, és elveszíti az eszméletét, azonnal hívjunk mentőt. Bár a lázgörcs általában jóindulatú, a görcsrohamot minden esetben ki kell vizsgálni, hogy kizárják az agyhártyagyulladást vagy más súlyosabb neurológiai problémát.
Zavartság és aluszékonyság
Ha a gyermek szokatlanul aluszékony, nehezen ébreszthető, nem reagál a megszokott ingerekre, vagy zavart, ez vészhelyzet. A folyamatos, mély alvás, amit nem tör meg éberségi fázis még lázcsillapítás után sem, utalhat agyi érintettségre, súlyos kiszáradásra vagy Reye-szindrómára (bár ez utóbbi rendkívül ritka, főleg, ha aszpirint adtak a gyermeknek). Soha ne próbáljunk ilyen állapotú gyermeket otthon kezelni.
Speciális rizikócsoportok: Különösen figyeljünk a csecsemőkre
Vannak gyermekek, akiknél az influenza szövődményeinek kockázata kiemelten magas. Ebbe a csoportba tartoznak a 6 hónap alatti csecsemők, a krónikus tüdőbetegségben (asztma), szívbetegségben, cukorbetegségben szenvedők, és azok, akiknek immunrendszere gyengített.
Csecsemők (6 hónap alatt)
Ebben a korosztályban a tünetek gyakran kevésbé tipikusak, de a betegség lefolyása gyorsan súlyossá válhat. A magas láz (38°C felett), a rossz táplálkozás, a nehézlégzés vagy a szokatlan sírás minden esetben indokolja a gyermekorvos azonnali felkeresését. A csecsemők szervezete sokkal kevésbé képes kompenzálni a folyadékvesztést és a légzési elégtelenséget.
Krónikus betegek
Ha a gyermek asztmás, az influenza súlyos asztmás rohamot válthat ki, ami nehézlégzéshez vezet. Ha a szokásos rohamoldó gyógyszerek nem hatnak, sürgősségi ellátás szükséges. Krónikus betegség esetén már a betegség gyanújakor érdemes konzultálni a kezelőorvossal a vírusellenes szerek (pl. Oseltamivir) mielőbbi alkalmazásáról.
A gasztrointesztinális tünetek jelentősége
Bár az influenza elsősorban légúti megbetegedés, különösen gyermekeknél gyakran jár jelentős gyomor-bélrendszeri tünetekkel is, mint a hányás és a hasmenés. Ezek a tünetek önmagukban is növelik a kiszáradás kockázatát.
Ha a gyermek kontrollálhatatlanul hány (minden bevitt folyadékot azonnal kihány), vagy a hasmenés rendkívül intenzív és vizes, a dehidratáció veszélye miatt orvoshoz kell fordulni. A súlyos hasmenés és hányás, melyet magas láz kísér, nem csak influenzára, hanem akár rotavírusra vagy más bakteriális fertőzésre is utalhat, ami elkülönítő diagnózist igényel.
A döntés pillanatai: A szülői intuíció és a szakmai szempontok
Sokszor a szülői intuíció a legjobb iránytű. Ha a gyermek „nem olyan, mint szokott”, ha a szülő érzi, hogy valami nagyon nincs rendben, akkor általában érdemes orvoshoz fordulni. A szülők ismerik legjobban a gyermekük normális viselkedését, és a drámai változás a legfontosabb jelzés lehet.
Mikor elég a telefonos konzultáció?
Ha a gyermek lázas, de még iszik, van vizelete, és a lázcsillapító hatására felélénkül, a tünetek pedig még csak 1-2 napja tartanak, elegendő lehet a gyermekorvossal való telefonos konzultáció. Ekkor a doktor tanácsot adhat a lázcsillapítás optimális módjáról és a folyadékpótlásról.
Mikor kell azonnal személyesen megjelenni?
Amennyiben a gyermek:
- Nehezen kap levegőt, liheg, vagy szokatlanul gyorsan lélegzik.
- Képtelen inni, vagy folyamatosan hány.
- Tudatzavara van, vagy rendkívül aluszékony.
- Bőre sápadt, márványos, vagy a szája kékes.
- A láza az 5. napon is 39°C felett van, vagy a lázmentes időszak után visszatér.
Ezekben az esetekben a személyes vizsgálat elengedhetetlen, akár a házi gyermekorvosnál, akár a sürgősségi osztályon.
Ne féljünk feleslegesen orvoshoz fordulni! A szövődmények korai felismerése kulcsfontosságú, és a „felesleges” vizsgálat sokkal jobb, mint egy későn diagnosztizált tüdőgyulladás.
A légúti szövődmények mélyebb elemzése: Bronchiolitis és krupp
Az influenza (és más vírusok) által okozott két gyakori, de eltérő súlyosságú szövődmény a bronchiolitis és a krupp. Mindkettő légzési nehézséget okoz, de a mechanizmusuk és a kezelésük eltérő.
Bronchiolitis (hörgőcskegyulladás)
A bronchiolitis a leggyakoribb súlyos légúti fertőzés 2 év alatti csecsemőknél, különösen a 6 hónapos kor alattiaknál. Jellemzője a kishörgők gyulladása és duzzanata. A tünetek közé tartozik a szapora, felületes légzés, a sípoló légzés (zihálás), és a nehézlégzés jelei (orrnyitás, bordaközi behúzódás).
Ha a gyermek légzése felgyorsul, és a táplálás közben meg kell szakítania a szopást vagy az ivást a levegővétel miatt, ez a légzési elégtelenség korai jele. A bronchiolitis súlyos esetben kórházi kezelést, oxigénterápiát és légzéstámogatást igényelhet.
Vírusos krupp (laryngitis subglottica)
A kruppot a gége és a légcső felső részének duzzanata okozza. Jellemző tünete a fókaszerű, ugató köhögés és a belégzéskor hallható húzó, sípoló hang (stridor). Bár a kruppos rohamok gyakran éjszaka jelentkeznek, és hideg levegőre javulnak, súlyos esetben azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Mikor sürgős a krupp? Ha a stridor nyugalomban is hallható, ha a gyermek kimerült, vagy ha az ajkak kékesek. Súlyos krupp esetén szteroid kezelés és adrenalin inhaláció szükséges a légutak duzzanatának csökkentésére.
A hasi fájdalom és a hányás: Mikor nem csak gyomorinfluenza?
Sok szülő összetéveszti az influenza gasztrointesztinális tüneteit a „gyomorinfluenzával” (ami általában rotavírus vagy norovírus). Bár a hányás és hasmenés az influenza velejárója lehet, a súlyos hasi fájdalom más problémát is jelezhet.
Ha a gyermek hirtelen, erős, lokalizált hasi fájdalmat jelez, ami nem enyhül, és a hasa feszes, ez azonnali sebészeti vagy belgyógyászati kivizsgálást igényelhet. Bár ritka, az influenza okozta szövődmények közé tartozik a hasnyálmirigy-gyulladás vagy a belek gyulladása. Soha ne adjunk fájdalomcsillapítót (kivéve paracetamolt/ibuprofént), ami elfedheti a súlyos hasi problémák tüneteit.
A megelőzés szerepe: Vakcináció és higiénia

A legbiztosabb védekezés a súlyos influenza és szövődményei ellen a védőoltás. Különösen ajánlott a krónikus betegségben szenvedő gyermekeknek és a 6 hónapos kor feletti, egészséges gyermekeknek is. Az oltás nem védi meg 100%-ban a fertőzéstől, de jelentősen csökkenti a súlyos lefolyás és a kórházi kezelés kockázatát.
Emellett a szigorú higiénia (gyakori kézmosás, köhögési etikett) elengedhetetlen, különösen a járványidőszakban. Ne feledjük, hogy az influenza vírusa a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet.
Influenza és antibiotikumok: A helyes stratégia
Az influenza vírusos megbetegedés, így antibiotikumokkal nem kezelhető. Az antibiotikumok kizárólag a másodlagos bakteriális szövődmények (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, arcüreggyulladás) kezelésére szolgálnak. Az indokolatlan antibiotikumhasználat nemcsak felesleges, de káros is lehet, hozzájárulva az antibiotikum-rezisztencia növekedéséhez.
A szülőnek türelmesnek kell lennie, és meg kell várnia a gyermekorvosi döntést. Ha a láz 5 nap után sem csökken, vagy ha a tünetek rosszabbodnak, az orvos valószínűleg vérvételt vagy más vizsgálatot rendel el, hogy megállapítsa, valóban bakteriális fertőzésről van-e szó. Csak ekkor indokolt az antibiotikumos terápia.
A gyermekeknek szánt vírusellenes szerek (pl. Oseltamivir) alkalmazása is szigorúan orvosi mérlegelést igényel. Ezek a szerek csak a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül hatásosak, és főleg a magas kockázatú csoportok számára javasoltak.
A bőrtünetek és a vérzések: Ritka, de súlyos figyelmeztetések
Bár az influenza általában nem okoz bőrtüneteket, bizonyos jelek súlyos állapotra utalhatnak. Ha a gyermek bőrén apró, tűhegynyi bevérzések (petéchiák) jelennek meg, amelyek nyomásra sem halványulnak el, ez vészhelyzet. Ez a tünet utalhat meningitiszre (agyhártyagyulladásra) vagy más súlyos vérképzési zavarra.
Ugyancsak aggasztó, ha a gyermeknél szokatlan vérzés jelentkezik, például orrvérzés, ami nehezen áll el, vagy vér a vizeletben/székletben. Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek, mivel a vírus súlyosan érintheti a véralvadási rendszert.
A szívizomgyulladás (myocarditis) rejtett veszélye
Az influenza egyik legritkább, de legveszélyesebb szövődménye a szívizomgyulladás (myocarditis). Ez akkor fordul elő, ha a vírus megtámadja a szívizomsejteket. A tünetek gyakran nem specifikusak, de figyelmeztető jel lehet, ha a gyermek szívritmuszavart, erős mellkasi fájdalmat vagy extrém fáradtságot tapasztal, ami nem magyarázható a lázzal.
Ha az influenzás gyermek extrém módon gyenge, nem tud felkelni, vagy a szívverése szokatlanul szapora és szabálytalan, azonnal forduljunk kardiológiai vagy sürgősségi szakrendeléshez. A myocarditis azonnali diagnosztikát és kezelést igényel.
Az otthoni ápolás és a megfigyelés fontossága

A legtöbb influenzás gyermek otthon gyógyul meg, de a szülői szerep ebben az időszakban kulcsfontosságú. A folyamatos megfigyelés, a tünetek naplózása és a gyermek viselkedésének elemzése segíti a gyors reagálást, ha a helyzet romlik.
Biztosítsunk nyugalmat, hűvös, de nem hideg levegőt a szobában, és folyamatosan kínáljunk folyadékot. A gyakori, kis adagokban történő folyadékpótlás sokkal hatékonyabb, mint a ritka, nagy mennyiségű ivás. Ha a gyermekünk állapota órákon belül romlik, ne habozzunk ismét konzultálni az orvossal. A gyermekek állapota rendkívül gyorsan változhat, ezért a proaktivitás életet menthet.
Gyakran ismételt kérdések a gyermek influenza szövődményeiről
❓ Mi a különbség a lázgörcs és a súlyos neurológiai szövődmény között?
A lázgörcs a láz hirtelen emelkedésére adott reakció, általában rövid ideig tart, és a gyermek a roham után viszonylag gyorsan magához tér. Bár ijesztő, általában nem okoz maradandó károsodást. Ezzel szemben a súlyos neurológiai szövődmények (mint az agyvelőgyulladás) tünetei a hosszú távú tudatzavar, a tartós zavartság, a súlyos fejfájás, a nyaki merevség, és az aluszékonyság, ami nem javul a láz csillapításával. Lázgörcs esetén is mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges!
💧 Mennyi folyadékot kell innia egy influenzás kisgyermeknek naponta?
Nincs szigorú szabály, de a legfontosabb mérce a vizelet mennyisége. Ha a pelenka 6-8 órán keresztül száraz marad, vagy ha a gyermek vizelete sötét sárga és koncentrált, az elégtelen folyadékbevitelre utal. Általánosságban elmondható, hogy lázas állapotban a szokásos napi folyadékmennyiséghez képest legalább 20-30%-kal többet kellene fogyasztania. Folyadékpótlásra a víz, a tea, az ORS oldat és a hígított gyümölcslé is alkalmas.
🌡️ Mikor adhatok ismét lázcsillapítót, ha az előző nem hatott?
A paracetamol és az ibuprofén tartalmú lázcsillapítók adagolása szigorúan az előírt időintervallumhoz kötött (általában 4-6 óra). Ha az egyik típusú szer nem hat, a szülők váltogathatják a hatóanyagot, de soha ne adják be a következő adagot az előírt idő előtt! Váltás esetén is szigorúan tartsuk be a napi maximális adagot mindkét hatóanyagból. Ha a lázcsillapító bevétele után 1-2 órával sem csökken a láz, a hűtőfürdő vagy hűtőborogatás segíthet, de a gyógyszer adagolási idejét ne rövidítsük le.
🦠 Kell-e aggódnom a zöld orrváladék miatt?
A zöld vagy sárga orrváladék önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy bakteriális fertőzésről van szó, és nem igényel azonnal antibiotikumot. A váladék színe gyakran változik a betegség előrehaladtával, ahogy a szervezet immunsejtjei dolgoznak. Azonban ha a zöld váladékhoz visszatérő vagy hosszan tartó (5 napon túli) magas láz, erős arcüregi fájdalom vagy sűrű köhögés társul, akkor felmerül a bakteriális felülfertőzés gyanúja, és orvosi vizsgálat szükséges.
🌬️ Mi a teendő, ha a kruppos köhögés éjszaka hirtelen jelentkezik?
A kruppos rohamok gyakran hideg levegőre javulnak. Első lépésként vigyük a gyermeket a fürdőszobába, engedjünk forró vizet, hogy párás levegőt teremtsünk, vagy vigyük ki a gyermeket a hűvös éjszakai levegőre (jól betakarva!). Ha a köhögés és a húzó légzés nem enyhül 10-15 percen belül, vagy ha a gyermek kimerült, azonnal hívjunk orvosi segítséget vagy mentőt. Súlyos esetben szteroid adása szükséges.
🍽️ Mikor kezdhet el újra szilárd ételt enni az influenzás gyermek?
Amíg a gyermek lázas és levert, ne erőltessük az evést. A legfontosabb a folyadékpótlás. Amint a láz csökken, és a gyermek jelzi, hogy éhes, kínáljunk könnyen emészthető ételeket, például banánt, rizst, almaszószt vagy pirítóst. Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket, amíg a gyomor-bélrendszer teljesen helyre nem áll.
👶 Milyen jelek utalnak súlyos influenzára egy 6 hónap alatti csecsemőnél?
A csecsemőknél különösen figyelni kell a 38°C feletti lázra, a rossz táplálkozásra (ha a szokásos mennyiség felét sem eszi meg), a szapora, felületes légzésre, a zihálásra, és az általános levertségre. Bármilyen fenti tünet esetén azonnal gyermekorvoshoz kell fordulni, mivel a csecsemők gyorsan dehidratálódhatnak és légzési elégtelenség alakulhat ki náluk.






Leave a Comment