Minden szülő szívében ott dobog a kérdés: vajon jól csinálom? Vajon a gyermekem ott tart a fejlődésben, ahol tartania kellene? Ez a bizonytalanság természetes, hiszen a gyermeknevelés nem egy lineáris folyamat, hanem egy izgalmas, olykor kihívásokkal teli utazás. Bár minden gyermek a saját ritmusában halad, a fejlődési táblázat és a mérföldkövek ismerete segíthet abban, hogy megnyugodjunk, ha minden rendben, és időben felismerjük, ha szakértői támogatásra van szükségünk. Ne feledjük: ezek az adatok csupán iránymutatók, de rendkívül értékesek lehetnek a mindennapokban.
A fejlődési mérföldkövek filozófiája: Térkép, nem vasúti menetrend
Amikor a gyermek fejlődése szóba kerül, sokan automatikusan a szigorú határidőkre gondolnak. Pedig a fejlődési mérföldkövek valójában nem merev szabályok, hanem tág időkeretek, amelyek jelzik, hogy egy adott készség vagy képesség mikor várható el a gyermekek többségétől. A fejlődés négy fő területét vizsgáljuk: a nagymozgást (pl. járás, futás), a finommotorikát (pl. tárgyak manipulálása), a kognitív fejlődést (gondolkodás, problémamegoldás) és a szociális-érzelmi fejlődést (kapcsolatok, érzelmek kezelése). Egy gyermek lehet, hogy hamarabb kezd el beszélni, de kicsit később ül fel, vagy fordítva. Ez teljesen normális.
A szakemberek szerint a fejlődési táblázatok célja nem az összehasonlítás, hanem a korai felismerés: ha egy gyermek jelentősen eltér az elvárt tartománytól, az okot adhat a további vizsgálatokra.
A legfontosabb, amit szülőként meg kell értenünk, hogy a fejlődést támogató környezet biztosítása sokkal többet ér, mint az állandó aggódás. A játék, a minőségi idő, a biztonságos felfedezési lehetőség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek a saját tempójában, de optimálisan haladjon előre. A mérföldkövek ismeretével tudatosabbá válhatunk abban, hogy milyen ingereket és kihívásokat kínáljunk a gyermekünknek az adott életkorban.
0–6 hónap: Az első csodák és a bizalom megalapozása
Az újszülöttkor és a csecsemőkor első fél éve a legintenzívebb változások időszaka. A baba a teljes kiszolgáltatottságból indul, és fokozatosan válik aktív résztvevőjévé a világnak. Ekkor alapozódik meg a bizalom és a biztonságérzet, amely a későbbi érzelmi fejlődés alapja lesz.
Nagymozgás és reflexek
A kezdeti mozgásokat a veleszületett reflexek uralják. A legfontosabb feladat ebben a szakaszban a nyaki izomzat erősítése, ami elengedhetetlen a későbbi mozgásfejlődéshez. Nagyjából a harmadik hónap végére a babák stabilan tartják a fejüket, és élvezik a hasra fektetést, ami a kúszás előszobája.
Kognitív és szociális fejlődés
A csecsemő már néhány hetesen képes felismerni az anya hangját és illatát. A negyedik hónap körül megjelenik a szociális mosoly, ami a szülők számára az egyik legelső és legmeghatóbb visszajelzés. Kezd érdeklődni a keze iránt, és a tárgyakat a szájába viszi – ez az exploráció első formája.
| Életkor (kb.) | Mozgásfejlődés | Kommunikáció és érzékelés |
|---|---|---|
| 1–2 hónap | Emeli a fejét, ha hasra fektetik. Ökölbe szorítja a kezét. | Sírással kommunikál. Képes követni a tárgyakat a szemével. |
| 3–4 hónap | Stabilan tartja a fejét. Hátáról oldalára fordul. Elkezdi kinyújtani a kezét tárgyak felé. | Megjelenik a szociális mosoly. Gőgicsél, hangokat utánoz. |
| 5–6 hónap | Hátáról hasára fordul. Húzódzkodva ülésbe segíthető. Két kezébe veszi a tárgyakat. | Hangosan nevet. Különbséget tesz ismerős és idegen arcok között. |
6–12 hónap: A nagy felfedezők éve
Ez az az időszak, amikor a baba fizikai értelemben is meghódítja a teret. A mozgásfejlődés felgyorsul, a gyermek aktívan keresi a függetlenséget, ami a kúszásban, mászásban, felhúzódzkodásban és végül az első lépések megtételében nyilvánul meg. Ez a szakasz a tárgyállandóság kialakulásának kritikus ideje is.
A mozgás szabadsága
A kúszás, majd a mászás elengedhetetlen a két agyfélteke összehangolt működéséhez. A legtöbb baba 8–10 hónapos kora körül indul el ezen az úton. A bútorokba kapaszkodva felhúzza magát, majd oldalazva lépked. Ez a mozgássor készíti fel a lábakat az önálló járásra.
Beszédfejlődés kezdete
A gagyogás egyre összetettebbé válik, megjelennek a kettőzött szótagok (ma-ma, ta-ta, ba-ba). Bár még nem érti a szavak teljes jelentését, a baba aktívan utánozza a hangokat és a hangsúlyt. Az első, értelmes szavak általában az első születésnap környékén hangzanak el.
A 9 hónapos kor körüli szeparációs szorongás teljesen normális fejlődési mérföldkő. Ez jelzi, hogy a gyermek megértette: önálló lény, és tudja, hogy a szülő elhagyhatja őt.
1–2 év: A járni tudó kisember korszaka
A kisgyermekkor (toddlerhood) elindulásával a gyermek egyre inkább autonóm szereplővé válik. A járás képessége gyökeresen megváltoztatja a világgal való interakcióját, és a szókincs robbanásszerűen növekedni kezd. Ez az az időszak, amikor a szülők először szembesülnek az erős akaratnyilvánítással és a dac első jeleivel.
A szavak ereje és a szókincs bővülése
Míg az egyéves gyermek általában 5–10 szót használ, a kétéves már 50–100 szót is ismerhet, és elkezd két szóból álló mondatokat alkotni („Anya, ide!”). A nyelv megértése (receptív szókincs) mindig sokkal előrébb jár, mint a beszéd (expresszív szókincs).
Finommotorika és problémamegoldás
A finommotorika terén hatalmas fejlődés tapasztalható: a gyermek képes építőkockákból tornyot építeni (2 éves korra már 4–6 kockát), lapozni a könyvben, és egyre jobban használja a kanalat. A formabeillesztő játékok és a toronyépítés kulcsfontosságúak a térlátás és a logikai gondolkodás alapjainak lefektetésében.
| Készségterület | 18 hónapos korban (átlag) | 24 hónapos korban (átlag) |
|---|---|---|
| Nagymozgás | Jól jár, esetleg futásba kezd. Egyedül felmászik a kanapéra. | Fut, rúgja a labdát. Lépcsőn fel-le jár (kapaszkodva). |
| Finommotorika | Épít 3-4 kockából tornyot. Egyedül eszik kanállal (bár ügyetlenül). | Épít 6-8 kockából tornyot. Utánozza a ceruzával húzott vonalakat. |
| Beszéd és kognitív | Használ 10-20 szót. Követ egyszerű utasításokat („Hozd ide a labdát!”). | Használ 50+ szót. Két szavas mondatokat alkot. Felismeri a testrészeket. |
| Szociális | Utánozza a házimunkát. Elkezdi jelezni a szükségleteit (pl. pisi). | Párhuzamosan játszik más gyerekekkel (nem együtt). Erős „én” tudat. |
2–3 év: A „miért?” korszak és a dackorszak csúcsa
A harmadik életév a nagy ellentmondások kora. A gyermek elképesztő sebességgel fejlődik, de ezzel párhuzamosan megéli az autonómia iránti vágy és a frusztráció közötti konfliktust, amit gyakran nevezünk dackorszaknak. Ez a korszak nem a rosszaságról szól, hanem az érzelmek és az akarat felfedezéséről.
A nyelvi fordulat
A három szavas mondatok és a névmások (én, te, ő) megjelenése jelzi a nyelvi fejlődés fontos állomását. A gyermek képes elmondani, mi történt vele, és folyamatosan kérdez: „Miért?”. Ez a kérdezési fázis a kognitív fejlődés szempontjából rendkívül fontos, hiszen ezzel fedezi fel az ok-okozati összefüggéseket.
Szobatisztaság és önkontroll
Bár a szobatisztaságra való érés egyéni, a legtöbb gyermek 2,5–3 éves kor között éri el a nappali szobatisztaságot. Ehhez szükség van arra, hogy a gyermek fizikailag képes legyen visszatartani, és kognitíve megértse a folyamatot. A siker kulcsa a türelem és a pozitív megerősítés.
A dackorszak a gyermek önállósági törekvéseinek természetes velejárója. A cél nem a tiltás, hanem az érzelmek validálása és a határok egyértelmű kijelölése.
3–4 év: Az óvodás évek küszöbén
Az óvodáskor kezdetével a gyermek világa kitágul. A hangsúly a családról a kortárs kapcsolatokra és a szabályok megismerésére tevődik át. Ez az időszak a szerepjátékok aranykora, ami elengedhetetlen a szociális készségek és az empátia fejlesztéséhez.
Komplex nagymozgás
A mozgás már kifinomultabbá válik. A gyermek képes rövid ideig fél lábon állni, triciklizni, felváltott lábbal járni a lépcsőn. A mozgáskoordináció fejlődése felkészíti a testet az iskolai követelményekre, például a hosszas ülésre vagy a sporttevékenységekre.
Kreativitás és finommotorika
A ceruzafogás már a felnőtthöz hasonló (háromujjas fogás) lehet, bár még sok a kivétel. Képes rajzolni egyszerű formákat (kör, kereszt) és figurákat (fejláb ember). A gyurma, a gyöngyfűzés és az ollóval való vágás gyakorlása kiemelten fontos a kézizmok erősítéséhez.
| Készségterület | Elvárt tudás (átlag) | Támogatás módja |
|---|---|---|
| Nagymozgás | Képes megállni egy lábon 5 másodpercig. Triciklizik. | Kerékpározás, udvari játékok, akadálypályák. |
| Finommotorika | Másolja a kört és a keresztet. Önállóan öltözik (cipzár, gombok). | Olló használata, rajzolás, építőkockák. |
| Beszéd és kognitív | 4-5 szavas mondatok. Ismeri a 4 alapszínt. Képes elmesélni egy rövid történetet. | Mesélés, olvasás, beszélgetés a nap eseményeiről. |
| Szociális | Részt vesz az együttjátszásban. Képes megosztani a játékokat. | Szerepjátékok, társasjátékok egyszerű szabályokkal. |
4–5 év: Az igazi mesélők és társas lények
Az ötödik életév a fantázia és a szociális intelligencia robbanásszerű fejlődését hozza magával. A gyermekek ekkor már képesek komplex narratívákat gyártani, és a valóság, valamint a képzelet határa elmosódik – ez a mesék kora. A társas kapcsolatok egyre stabilabbá válnak, megjelennek az első igazi barátságok.
Nyelvi finomhangolás
A gyermek nyelvezete már majdnem olyan komplex, mint a felnőtteké, bár még előfordulnak nyelvtani hibák. Képesek megérteni a vicceket, rímeket és a szavak kettős jelentését. A történetmesélés képessége kritikus, hiszen ez jelzi a szekvenciális gondolkodás fejlődését.
A szabályok ereje
Ebben az életkorban a gyermekek egyre jobban megértik a szabályokat, és képesek betartani azokat, különösen, ha a csoport is ezt teszi. A szabályjátékok (pl. fogócska, bújócska) nemcsak a mozgásfejlődést segítik, hanem a társadalmi normák elsajátítását is.
A 4-5 éves gyermekek már megértik, hogy az érzéseik nemcsak az övék, hanem másoknak is vannak érzéseik. Ekkor kezd kialakulni az igazi empátia képessége.
5–6 év: Az iskolára való felkészülés
Az iskola előtti utolsó év a kompetenciák finomhangolásáról szól. Az iskolaérettség nem csupán az olvasás vagy számolás tudását jelenti, hanem sokkal inkább az érzelmi, szociális és fizikai felkészültséget a strukturált tanulási környezetre.
Iskolaérettségi szempontok
Kognitív szempontból elengedhetetlen, hogy a gyermek képes legyen utasításokat követni, 10-ig számolni, felismerni a betűk egy részét, és tudjon különbséget tenni a bal és jobb oldal között (lateralitás). A figyelemkoncentráció is elvárás: képesnek kell lennie 15–20 percig egy feladatra összpontosítani.
Finommotorika és grafomotorika
A rajzolás már részletesebb: az emberalak már tartalmazza a törzset, a végtagokat és az arcvonásokat. Képes másolni a háromszöget és a saját nevét leírni (bár még nyomtatott betűkkel). A ceruzafogás rögzülése és a kézizmok ereje kulcsfontosságú a későbbi írástanuláshoz.
| Terület | Elvárt készség | Figyelmeztető jel (ha hiányzik) |
|---|---|---|
| Figyelem | Képes 15-20 percig koncentrálni egy feladatra. | Nagyon rövid ideig tartó figyelem, könnyen elterelődik. |
| Nyelv | Képes elmondani a nevét, címét, életkorát. Használ összetett mondatokat. | Súlyos artikulációs problémák, alig érthető beszéd. |
| Logika/Matematika | Ismeri az idő fogalmát (tegnap, ma, holnap). 10-ig számol. | Nem érti a mennyiség fogalmát (több/kevesebb). |
| Motorika | Képes ugrókötelezni. Könnyedén másolja a háromszöget. | Merev ceruzafogás, ügyetlen mozgás. |
6–8 év: Kisiskolás kor – A tudásvágy időszaka
Az iskolakezdés hatalmas változást hoz a gyermek életébe. A játékos tanulás helyét átveszi a strukturált oktatás, és a gyermeknek meg kell felelnie az új szociális elvárásoknak. Ez a korszak a készségek elsajátításának, az olvasás, írás és számolás alapszintű megalapozásának ideje.
Kognitív áttörés
A gyermek elkezdi használni a logikus gondolkodást. Képes egyszerű következtetéseket levonni, és megérti a konzerváció elvét (az anyag mennyisége nem változik, ha a formája igen). Az olvasás és írás elsajátítása gyökeresen megváltoztatja a tanulás módját.
Szociális identitás
A baráti kapcsolatok kiemelt fontosságúvá válnak. A gyermek a családon kívül is keresi az elfogadást, és kialakítja saját helyét a kortárs csoportban. A szabályok betartása az iskolai életben alapvetővé válik, és a kudarcok kezelésének képessége is ekkor fejlődik ki.
A kisiskolás kor egyik legnagyobb kihívása a teljesítménykényszer és az önértékelés egészséges egyensúlyának megtalálása. A szülői támogatás és a feltétel nélküli szeretet ekkor a legfontosabb.
8–10 év: A logikus gondolkodás fejlesztése
Ezt a szakaszt Jean Piaget a „konkrét műveletek korának” nevezte. A gyermek gondolkodása már rugalmasabb, képes megérteni az összefüggéseket, és jobban tudja kezelni a több szempontú problémákat. A szociális élet a klubok, sportcsapatok és szakkörök köré szerveződik.
Előrehaladott kognitív készségek
Képesek bonyolultabb matematikai műveletek elvégzésére, és elkezdenek érdeklődni a történelem és a természettudományok iránt. A problémamegoldó képesség fejlődik: már nem csak próbálgatással, hanem tudatos tervezéssel oldanak meg feladatokat.
Önállóság és felelősség
A gyermekeknek egyre több felelősséget kell vállalniuk a saját életükért (pl. bepakolás, házifeladatok, szoba rendben tartása). Ez a felelősségvállalás támogatja az önbecsülést és felkészíti őket a tinédzserkorra.
| Terület | Elvárt készség | Szülői támogatás |
|---|---|---|
| Akadémiai | Képes olvasott szöveget összefoglalni. Érti a törtek, arányok alapjait. | Beszélgetés a tanultakról, közös könyvtárlátogatás. |
| Szociális | Mélységes barátságok kialakítása. Megérti a csoportnyomás fogalmát. | Szerepjátékok a konfliktuskezelésről. Szabadidős tevékenységek bátorítása. |
| Motorika | Kifinomult kézügyesség (pl. hangszer, részletes rajz). Jó sportteljesítmény. | Mozgás biztosítása, hobbi támogatása. |
10–12 év: A pre-adoleszcencia és az érzelmi viharok előszobája
A serdülőkor előtti szakasz (pre-adoleszcencia) a fizikai és érzelmi változások kezdetét jelzi. Bár a gyermek még sok szempontból gyermek, elkezdi megkérdőjelezni a felnőttek tekintélyét, és intenzíven foglalkozik a testképével és a társadalmi elfogadással.
Absztrakt gondolkodás
A gyermek képessé válik az absztrakt fogalmak megértésére (pl. igazság, erkölcs, szabadság). Képes vitatkozni, és megfogalmazni saját véleményét a világ dolgairól. Ez a kritikai gondolkodás fejlődésének ideje.
Érzelmi függetlenedés
A szülőktől való érzelmi eltávolodás elindul. A gyermekek a barátokra támaszkodnak a problémák megbeszélésében. Ekkor jelenik meg az első igazi érdeklődés a pénzügyek, a politika és a globális problémák iránt.
Ebben a korban a szülői szerep átalakul: a direkt irányítás helyett a mentorálás és a bizalmi alapú kommunikáció kerül előtérbe. Fontos, hogy a gyermek érezze: a szülő otthon van, de tiszteletben tartja a privát szférát és az önálló döntéseket.
Támogató környezet kialakítása: Hogyan segíthetjük a fejlődést?
A fejlődési táblázatok ismerete önmagában nem elég; aktív cselekvéssel kell támogatnunk gyermekünk előrehaladását. A kulcs a stimuláció, a biztonság és a következetesség biztosítása, kortól függetlenül.
A játék fontossága
A játék a gyermek munkája. A csecsemőkorban a tapintás és a hangok játéka, a kisgyermekkorban a szerepjáték, az iskoláskorban a szabályjátékok és a stratégiai játékok mind a kognitív és szociális fejlődést szolgálják. Ügyeljünk arra, hogy a játék ne a passzív médiafogyasztásról szóljon, hanem az aktív interakcióról.
Beszéd és nyelv fejlesztése
Kortól függetlenül beszéljünk sokat a gyermekünkhöz, olvassunk meséket, és kérdezzünk. A receptív szókincs bővítése az expresszív szókincs alapja. A helyes beszédminta a leghatékonyabb eszköz a nyelvi fejlődés támogatására.
Mozgás és érzékelés
A mozgásfejlődés alapvető a későbbi tanulási képességek szempontjából. A szabad, korlátlan mozgás biztosítása (kúszás, mászás, futás) a kisgyermekkorban elengedhetetlen. A nagyobbak esetében a sport és a fizikai aktivitás segít a stresszkezelésben és a koncentráció javításában.
Amikor aggódni kell: A piros zászlók felismerése
Bár a fejlődésben lévő eltérések gyakoriak, vannak olyan jelek, amelyek szakértői beavatkozást igényelhetnek. Ha a gyermek egy adott mérföldkövet jelentősen később ér el, vagy ha regresszió (visszafejlődés) tapasztalható, érdemes gyermekorvoshoz vagy fejlesztő pedagógushoz fordulni.
Nagymozgás és finommotorika
Ha a gyermek 15 hónapos koráig nem jár önállóan, vagy ha 6 hónapos korában sem tartja stabilan a fejét, esetleg csak az egyik oldalát használja mozgásra, érdemes szakembert felkeresni. A finommotoros elmaradás, például 3 éves kor után is tartósan ügyetlen kanálhasználat vagy a ceruzafogás elutasítása szintén figyelmet érdemel.
Beszéd és kommunikáció
A beszédfejlődés elmaradása az egyik leggyakoribb aggodalom. Ha a gyermek 2 éves korában nem használ legalább 50 szót, vagy ha 3 évesen nem alkot két szóból álló mondatokat, szükség lehet logopédiai vizsgálatra. Ugyanilyen fontos a szociális kommunikáció: ha a gyermek nem reagál a nevére, vagy nem tart szemkontaktust, az további vizsgálatot igényel.
Ne feledjük, a korai beavatkozásnak óriási jelentősége van. Ha a szülői intuíció azt súgja, hogy valami nem stimmel, ne habozzunk segítséget kérni. A fejlődés támogatása nem a hibák kereséséről szól, hanem a gyermek egyéni szükségleteinek maximális kielégítéséről.
A gyermekek fejlődése egy csodálatos, komplex folyamat, amely tele van meglepetésekkel és örömökkel. A fejlődési táblázat nem egy vizsga, hanem egy segítő eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a legjobb útitársai legyünk gyermekünknek a felnőtté válás útján. A legfontosabb mérföldkő mindig az, amikor a gyermek boldog, biztonságban érzi magát, és szeretettel teli környezetben nő fel.
Gyakran ismételt kérdések a gyermek fejlődéséről és a mérföldkövekről
👶 Mi számít jelentős eltérésnek a fejlődési táblázatokhoz képest?
Jelentős eltérésnek tekintjük, ha a gyermek egy adott mérföldkövet a normál tartomány felső határánál 3–6 hónappal később ér el, vagy ha a korábban megszerzett készségek eltűnnek (regresszió). Például, ha egy gyermek 18 hónaposan sem jár önállóan, vagy 3 évesen sem alkot rövid mondatokat, érdemes szakemberhez fordulni. A korai beavatkozás javítja a hosszú távú eredményeket, ezért soha ne halogassuk a konzultációt, ha bizonytalanok vagyunk.
🗣️ Mikor kell aggódni a beszédfejlődés elmaradása miatt?
Aggodalomra ad okot, ha a gyermek 12 hónaposan nem gagyog, 18 hónaposan nem használ legalább 5-10 értelmes szót, vagy 2 éves korára nem kezd el két szóból álló mondatokat alkotni. Fontos jelezni, ha a gyermek nem reagál a nevére, vagy nehezen tart szemkontaktust, mert ez nem csak a beszéd, hanem a szociális kommunikáció területére is utalhat.
🧠 Mennyire befolyásolja a képernyőidő a kognitív fejlődést?
A szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy 2 éves kor alatt semmilyen képernyőidő ne legyen, kivéve a videóhívásokat. 2–5 éves kor között a napi javasolt limit maximum 1 óra, szülői felügyelettel és interaktív tartalommal. A túlzott passzív képernyőidő bizonyítottan hátráltatja a nyelvi, kognitív és szociális fejlődést, mivel elveszi az időt a játéktól és az emberi interakciótól.
🤸 Mi a teendő, ha a gyermekem nem mászik?
Bár a mászás nem kötelező mérföldkő – néhány gyermek kihagyja és egyből feláll/jár –, a mászás rendkívül fontos a két agyfélteke összehangolása és a keresztező mozgások gyakorlása szempontjából. Ha a gyermek kúszásból azonnal feláll, de a mozgása ügyetlen vagy aszimmetrikus, érdemes lehet gyógytornász vagy Dévény-terapeuta segítségét kérni. Ha viszont kiegyensúlyozottan fejlődik, nincs ok az aggodalomra.
🍎 Mikor kezdődik a dackorszak, és hogyan kezeljem?
A dackorszak általában 18 hónapos kor körül kezdődik, és 2-3 éves kor körül éri el a csúcsát. Ez a gyermek azon törekvésének természetes velejárója, hogy önálló akar lenni, de még nem tudja kezelni a frusztrációt. A legjobb módszer a megelőzés (választási lehetőségek felkínálása), az érzelmek validálása („Látom, dühös vagy, mert nem eheted meg a csokit”), és a következetes, de nyugodt határok felállítása.
⚖️ Hogyan tudom megállapítani, hogy gyermekem iskolaérett-e?
Az iskolaérettség nem csak a betűk ismeretéről szól, hanem az érzelmi, szociális és fizikai felkészültségről. Fontos, hogy a gyermek képes legyen 15–20 percig koncentrálni, kövesse a csoportos utasításokat, tudjon együttműködni, és rendelkezzen megfelelő finommotoros készségekkel (pl. helyes ceruzafogás). Ha bizonytalan, kérje az óvónő véleményét, és vegyen részt iskolaérettségi vizsgálaton.
😴 Mennyi alvásra van szüksége a gyermeknek az egyes életkorokban?
Az alvásigény folyamatosan csökken, de kritikus a fejlődés szempontjából. Egy 1 éves gyermeknek napi 11–14 óra alvás (beleértve a nappali szundikat) szükséges. Egy 3–5 éves óvodásnak 10–13 óra. Az iskoláskorú gyermekeknek (6–12 év) pedig 9–12 óra éjszakai alvás javasolt. A megfelelő alvási rutin elengedhetetlen a kognitív funkciók és a hangulat szabályozásához.
Leave a Comment