Amikor a gyermekünk közösségbe kerül, szülőként felkészülünk a náthára, a fülgyulladásra, esetleg a bárányhimlőre. Van azonban egy betegség, amely ha felüti a fejét az óvodában vagy a bölcsődében, azonnal pánikot kelt: ez a kéz-láb-száj betegség. A neve kissé ijesztő, a tünetei látványosak, mégis, a legtöbb esetben ez egy rutinszerű, bár kellemetlen, lefolyású gyermekbetegség. Célunk, hogy a rettegés helyére a tudatos, higgadt felkészültséget ültessük, megértve, mik a valós veszélyek, és mikor kell tényleg aggódni.
A kéz-láb-száj betegség árnyéka: miért félünk tőle?
A szülői aggodalom gyökere gyakran a látványos tünetekben rejlik. Egy apró, lázas gyermek, akinek a szájában fekélyek, a tenyerén és a talpán pedig apró, vörös foltok, majd hólyagok jelennek meg – ez a kép önmagában is felriasztó. Mivel a kéz-láb-száj betegség (KLSZB) rendkívül ragályos, ha egyszer bejut egy közösségbe, szinte biztos, hogy végigsöpör rajta. Ez a gyors terjedés és a markáns tünetek kombinációja okozza azt a kollektív szülői szorongást, ami feleslegesen felnagyítja a betegség jelentőségét.
Pedig a KLSZB, amelyet jellemzően a Coxsackie A16 vírus, vagy ritkábban, de súlyosabb formában az Enterovírus 71 (EV-A71) okoz, az esetek döntő többségében ártalmatlan. Ez egy tipikus enterovírus-fertőzés, amely a nyári és őszi hónapokban a legaktívabb, de egész évben felbukkanhat. A szülői felkészültség nem a pánikról, hanem a tünetek pontos felismeréséről, a megfelelő otthoni kezelésről és a higiéniai szabályok szigorú betartásáról szól.
A kéz-láb-száj betegség elsődlegesen egy kellemetlen, de jóindulatú fertőzés. A kulcs abban rejlik, hogy megkülönböztessük a rutinszerű lefolyást a ritka, de potenciálisan súlyos szövődményektől.
A vírusok birodalma: Enterovírusok és a terjedés mechanizmusa
Ahhoz, hogy megértsük a betegség dinamikáját, mélyebben bele kell ásnunk magunkat a kórokozók világába. A KLSZB-t okozó enterovírusok a Picornaviridae családba tartoznak. Ezek apró, RNS alapú vírusok, amelyek rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben, beleértve a gyomor savas közegét is. Ez az ellenállóképesség teszi lehetővé, hogy a vírus főként szájon át, a széklet-orális úton terjedjen, de cseppfertőzéssel és a hólyagok nedvével való érintkezéssel is átadható.
A Coxsackie A16 a leggyakoribb elkövető, amely általában enyhe lefolyású betegséget okoz. Az Enterovírus 71 viszont különös figyelmet érdemel, mivel ez a törzs hajlamosabb a súlyosabb szövődmények, például az agyvelőgyulladás vagy a tüdőödéma kiváltására, bár szerencsére ez Magyarországon jóval ritkább, mint például Kelet-Ázsiában.
A vírus a szervezetbe jutva először a nyirokcsomókban szaporodik, majd a véráramba kerülve eljut a célterületekre: a szájnyálkahártyához, a kéz- és lábfejek bőréhez. A lappangási idő általában 3-7 nap, ami azt jelenti, hogy a fertőzött gyermek már a tünetek megjelenése előtt is terjesztheti a vírust, megnehezítve ezzel a közösségi megelőzést.
A felismerés művészete: a kéz-láb-száj betegség jellegzetes tünetei
A szülő számára a legfontosabb lépés a gyors és pontos felismerés. A KLSZB tünetei fázisokra oszthatók, és bár a klasszikus eloszlás (kéz, láb, száj) adta a nevét, a kiütések megjelenhetnek a fenéken, a pelenkás területen vagy akár a karokon is.
A prodromális fázis: a kezdeti jelek
A betegség gyakran egy általános rosszulléttel kezdődik, amely könnyen összetéveszthető egy egyszerű meghűléssel vagy influenzával. Ez az úgynevezett prodromális fázis 1-2 napig tart:
- Enyhe vagy közepes fokú láz (38-39°C).
- Torokfájás és étvágytalanság.
- Általános rossz közérzet, fáradtság.
Ezek a kezdeti tünetek önmagukban nem utalnak specifikusan a KLSZB-re, de ha a gyermek közösségbe jár, és a környezetében már volt fertőzés, érdemes fokozottan figyelni a következő fázis jeleire.
A kiütések megjelenése: a klasszikus triász
A láz megjelenését követő 1-2 napon belül válnak a tünetek jellegzetessé. A kiütések megjelenése a diagnózis kulcsa:
1. Szájüregi elváltozások (Enantéma)
Ez a fázis a legkellemetlenebb a gyermek számára. A szájban, a nyelv hátulján, a szájpadláson és az ínyen apró, vörös foltok jelennek meg, amelyek gyorsan fájdalmas hólyagokká, majd sárgás-szürke alapú fekélyekké alakulnak. Ezek a fekélyek rendkívül érzékenyek, ami megnehezíti az evést és az ivást. A kéz-láb-száj betegség során jelentkező szájüregi fájdalom a szülői tehetetlenség egyik legfőbb forrása, mivel a gyermek megtagadja a táplálékot és a folyadékot.
2. Bőrelváltozások a kézen és a lábon (Exantéma)
A legjellegzetesebb tünetek a tenyéren és a talpon jelennek meg. Kezdetben vörös foltok, majd 2-10 mm átmérőjű, ovális, szürkés-fehér hólyagok alakulnak ki, melyeket vörös udvar vesz körül. Ezek a hólyagok általában nem viszketnek, mint a bárányhimlő esetén, de nyomásra érzékenyek lehetnek. Fontos tudni, hogy a KLSZB-re jellemző, hogy a hólyagok a bőr mélyebb rétegeiben vannak, ezért ritkán fakadnak fel spontánul.
Bár a név a kézre és a lábra utal, a kiütések gyakran felbukkannak a csuklón, a bokán, és különösen csecsemőknél, a pelenkával fedett területen. A bőrkiütések általában 7-10 nap alatt gyógyulnak, és ritkán hagynak heget.
A KLSZB szájüregi fekélyei annyira fájdalmasak lehetnek, hogy a gyermek teljesen megtagadja az ivást. A szövődmények elkerülése érdekében a folyadékpótlás ekkor a legfontosabb feladat.
A diagnózis és a differenciáldiagnózis kihívásai
Az orvos a diagnózist általában a jellegzetes tünetek és a kórelőzmény alapján állítja fel. Nincs szükség rutinszerű laboratóriumi vizsgálatra, kivéve, ha a tünetek szokatlanul súlyosak, vagy ha felmerül a ritka szövődmények gyanúja. Ekkor széklet- vagy garatváladék mintát vehetnek a vírus azonosítására.
Mivel téveszthető össze?
A szülőnek és az orvosnak is tudnia kell, hogy a KLSZB tünetei hasonlíthatnak más betegségekére. Ez az úgynevezett differenciáldiagnózis rendkívül fontos a helyes kezelés érdekében:
Herpeszes szájgyulladás (Gingivostomatitis): Ezt a herpes simplex vírus okozza. Bár szintén fájdalmas fekélyekkel jár a szájban, a fekélyek általában nagyobbak, összefolyóbbak, és gyakran az íny is erősen gyulladt. A herpesz általában nem jár a jellegzetes kéz- és lábkiütésekkel.
Bárányhimlő (Varicella): A bárányhimlő hólyagjai viszketnek, és a test egész területén megjelennek, beleértve a hajas fejbőrt is, ellentétben a KLSZB lokalizált kiütéseivel.
Herpangina: Ezt is enterovírusok okozzák, de a kiütések szigorúan a száj hátsó részére, a lágy szájpadlásra és a mandulákra korlátozódnak, és nem terjednek a kézre vagy a lábra.
A KLSZB diagnózisának megerősítése általában a három fő tünet együttes megjelenésén alapul: láz, szájüregi fekélyek, és a tenyéren/talpon lévő nem viszkető hólyagok.
Pánik helyett türelmes gondoskodás: a kezelés alapjai
Mivel a kéz-láb-száj betegség vírusos eredetű, specifikus antivirális kezelés nem áll rendelkezésre. A gyógyulás a szervezet immunrendszerének munkáján múlik. A szülői feladat a tünetek enyhítése és a gyermek komfortérzetének biztosítása.
Fájdalom- és lázcsillapítás
A legfontosabb a láz és a szájüregi fájdalom kezelése. Használjunk paracetamolt vagy ibuprofén tartalmú készítményeket a gyermek életkorának és súlyának megfelelő adagolásban. A fájdalomcsillapítás kulcsfontosságú, mert ha a szájfájdalom enyhül, a gyermek hajlandó lesz inni és enni.
Helyi kezelésként alkalmazhatók olyan szájöblítők vagy gélek, amelyek enyhe érzéstelenítő hatással bírnak, kifejezetten a szájnyálkahártya fekélyeire. Kérjük ki a gyermekorvos véleményét a megfelelő készítmény kiválasztásához.
A hidratálás kritikus szerepe
A KLSZB valódi veszélye nem maga a vírus, hanem a szájüregi fájdalomból adódó dehidratáció. A fekélyek miatt a gyermekek gyakran megtagadják a folyadékot, ami kiszáradáshoz vezethet. Ez különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél jelent komoly kockázatot.
Tippek a hidratáláshoz:
- Hideg folyadékok: A hideg enyhíti a fájdalmat. Kínáljunk jégkrémet, jeges teát, vagy hideg vizet.
- Kerüljük a savas italokat: A narancslé, limonádé és egyéb savas italok irritálják a fekélyeket.
- Szívószál használata: Néha a szívószál használata csökkenti a folyadék érintkezését a száj elülső, fájdalmas részével.
- Puha, pépes ételek: Adhatunk hideg joghurtot, almapürét, vagy langyos leveseket. A táplálás kevésbé fontos, mint a folyadékpótlás, de a kalória bevitelre is szükség van.
A bőrkiütések kezelése
A bőrkiütések általában nem igényelnek speciális kezelést. Ha a hólyagok viszketnek (ami ritka), antihisztamin szedése javasolt, de ez a KLSZB-re nem jellemző. Fontos, hogy a hólyagokat ne dörzsöljük, ne piszkáljuk, és tartsuk tisztán a fertőzés elkerülése érdekében.
A dehidratáció jelei, mint a száraz pelenka, a beesett szemek, vagy a sírás közbeni könnyhiány azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Ez az a pont, ahol a felkészültség megmentheti a helyzetet.
A valós veszélyek és a ritka szövődmények
Bár a kéz-láb-száj betegség túlnyomó többsége enyhe lefolyású, a szülőknek tudniuk kell a ritka, de potenciálisan súlyos szövődményekről. Ezek általában az Enterovírus 71 (EV-A71) törzs fertőzéseihez köthetők, de más enterovírusok is okozhatják.
Neurológiai szövődmények
A vírus ritka esetekben eljuthat a központi idegrendszerbe, ami komoly problémákat okozhat. A leggyakoribb neurológiai szövődmény az aszeptikus meningitisz (vírusos agyhártyagyulladás). Ennek tünetei közé tartozik a súlyos fejfájás, a nyaki merevség, a fényérzékenység és a hányás. Bár ijesztő, az aszeptikus meningitisz általában jó prognózisú és spontán gyógyul.
Ennél súlyosabb, de rendkívül ritka esetekben kialakulhat agyvelőgyulladás (encephalitis) vagy akut petyhüdt bénulás (AFP). Az agyvelőgyulladás tünetei közé tartozik a tudatzavar, a görcsrohamok, az aluszékonyság, és a koordinációs zavarok. Ha a gyermek viselkedése jelentősen megváltozik, vagy súlyos neurológiai tüneteket mutat, azonnal keressük fel az orvost!
Kardiológiai szövődmények
Nagyon ritkán, de az enterovírusok okozhatnak myocarditist (szívizomgyulladást). Ez hirtelen szívritmuszavarhoz, légszomjhoz és extrém fáradtsághoz vezethet. E szövődmények kockázata igen alacsony, de a szülői tudatosság része, hogy ismerjük a rendkívüli helyzeteket is.
Körömvesztés (Onychomadesis) mint utóhatás
Egy ijesztő, de ártalmatlan utóhatás lehet a körömvesztés, orvosi nevén onychomadesis. A gyógyulás után hetekkel, vagy akár 1-2 hónappal később a gyermek kéz- és lábkörmei elkezdenek leválni. Ez a jelenség a köröm mátrixának átmeneti károsodása miatt következik be a fertőzés csúcspontján. Bár a látványa megrázó, a körmök maguktól visszanőnek, és nem igényelnek speciális kezelést.
A kéz-láb-száj betegség következtében fellépő körömvesztésről sok szülő nem tud, és amikor bekövetkezik, azonnal pánikba esik. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy ez egy kozmetikai jelenség, amely nem jelent további egészségügyi kockázatot.
A fertőzés láncának megszakítása: a megelőzés és a higiénia
Mivel a kéz-láb-száj betegség ellen nincs védőoltás (bár kutatások folynak, különösen az EV-A71 ellen), a megelőzés egyetlen hatékony eszköze a szigorú higiénia.
A kézmosás szertartása
A vírus főként a széklet-orális úton terjed, ami azt jelenti, hogy a kézmosás a legfőbb védelmi vonal. Meg kell tanítani a gyermekeket a helyes és alapos kézmosásra, különösen pelenkázás, WC-használat, étkezés előtt, és közösségi játék után.
Szülőként, különösen a beteg gyermek gondozása során, minden pelenkacsere és a kiütésekkel való érintkezés után azonnal mossunk kezet, minimum 20 másodpercig, meleg vízzel és szappannal. Az enterovírusok ellen a szappan és a mechanikai súrolás a leghatékonyabb.
Fertőtlenítés a háztartásban és a közösségben
Mivel az enterovírusok rendkívül ellenállóak, a hagyományos tisztítószerek nem mindig elegendőek. Speciális, klór alapú fertőtlenítőszerek vagy erre a célra kifejlesztett virucid hatású szerek használata szükséges. Különösen figyeljünk a gyakran érintett felületekre:
- WC-ülőke, bili, csaptelepek.
- Játékok, különösen azok, amelyeket a gyermek a szájába vesz.
- Kilincsek, asztalok, székek.
A betegség ideje alatt a játékokat és a használati tárgyakat naponta fertőtleníteni kell. A textíliákat, ágyneműt magas hőfokon (legalább 60°C-on) mossuk.
Közösségből való kizárás szabályai
Ez a pont gyakran okoz vitát a szülők és a közösségi intézmények között. A KLSZB-ben szenvedő gyermeket a tünetek fennállásának teljes idejére, és a láz elmúltától számított legalább 24 óráig ki kell zárni a közösségből. Bár a vírus még hetekig ürülhet a széklettel, a fertőzőképesség a hólyagok leszáradása és a láz elmúlása után jelentősen csökken.
A közösségbe való visszatérésről mindig a gyermekorvos dönt. A legfontosabb szempont, hogy a gyermek láztalan legyen, jól érezze magát, és képes legyen a normális napi tevékenységekre.
Amikor a felnőttek is érintettek: KLSZB a családban
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a kéz-láb-száj betegség kizárólag a gyermekeket érinti. Bár a felnőttek a gyerekkori fertőzések miatt gyakran rendelkeznek immunitással, a különböző Coxsackie és Enterovírus törzsek miatt felnőttkorban is megfertőződhetnek. Ez különösen igaz, ha a felnőtt immunrendszere valamilyen okból legyengült, vagy ha korábban nem találkozott az adott vírustörzzsel.
A felnőttkori tünetek
A felnőtteknél a KLSZB lefolyása eltérő lehet. Gyakran sokkal súlyosabb tüneteket produkálnak, mint a gyermekek, bár az is előfordul, hogy a fertőzés teljesen tünetmentes marad. A jellegzetes felnőttkori tünetek:
- Magasabb láz, erős hidegrázás.
- Intenzív izom- és ízületi fájdalmak.
- Rendkívül fájdalmas szájüregi fekélyek (amelyek megnehezítik a munkát és a beszédet).
- A kiütések gyakran kiterjedtebbek, és nagyobb területet érinthetnek, beleértve a törzset is.
Ha a szülő megfertőződik, a gondozási feladatok ellátása rendkívül nehézzé válhat. A felnőttek esetében is a tüneti kezelés, a fájdalomcsillapítás és a bőséges folyadékbevitel az elsődleges.
Terhesség és kéz-láb-száj betegség
A várandós anyák számára minden fertőzés aggodalomra ad okot. Szerencsére a kéz-láb-száj betegség általában nem jelent komoly veszélyt a magzatra nézve, különösen a második és harmadik trimeszterben.
A legnagyobb kockázat az első trimeszterben áll fenn, amikor a magzati szervek fejlődnek. Bár a kockázat alacsony, a vírus elméletileg vetélést okozhat. Ha egy várandós nő a szülés közvetlen időpontjában fertőződik meg, fennáll az esélye, hogy a vírust átadja az újszülöttnek. Az újszülöttkori fertőzés súlyos lehet, de a legtöbb újszülött gyorsan és szövődménymentesen gyógyul.
Terhesség alatt különösen fontos a megelőzésre és a higiéniára fordított fokozott figyelem. Ha a családban KLSZB-s eset történt, a terhes anyának kerülnie kell a hólyagok nedvével vagy a széklettel való közvetlen érintkezést, és szigorúan be kell tartania a kézmosás szabályait.
A tudományos háttér mélyebben: Enterovírus 71 és a globális kihívás
Bár Magyarországon a Coxsackie A16 a domináns törzs, a szülői felkészültséghez hozzátartozik a globális kép ismerete is. Kelet- és Délkelet-Ázsiában az Enterovírus 71 (EV-A71) okozta járványok komoly közegészségügyi problémát jelentenek. Az EV-A71 hajlamosabb a súlyos, életveszélyes neurológiai szövődmények (különösen az agytörzsi encephalitis) kialakítására, ami magas halálozási arányt eredményezhetett a kisebb gyermekek körében.
Az a tény, hogy az EV-A71 törzs létezik, rámutat arra, hogy a kéz-láb-száj betegség nem pusztán egy „bőrkiütéses” betegség, hanem egy potenciálisan komoly kórokozó által kiváltott fertőzés. Éppen ezért, ha a gyermek tünetei nem a szokásos enyhe lefolyást mutatják, hanem hirtelen magas láz, rángatózás, vagy aluszékonyság jelentkezik, azonnali orvosi segítség szükséges.
Az enterovírusok mutációs képessége miatt a KLSZB-t okozó törzsek folyamatosan változnak. Ezért a korábbi immunitás nem feltétlenül véd a következő járványtól.
Miért tér vissza a KLSZB?
Sok szülő döbbenettel tapasztalja, hogy gyermeke többször is átesik a KLSZB-n. Ennek oka éppen a kórokozók sokfélesége. A szervezet immunrendszere csak az ellen a specifikus vírustörzs ellen termel tartós immunitást, amellyel találkozott. Mivel több tucatnyi Coxsackie és Enterovírus törzs okozhatja a betegséget, a gyermek élete során többször is megfertőződhet, bár a későbbi fertőzések általában enyhébbek.
Ez a jelenség hangsúlyozza a folyamatos higiéniai fegyelem szükségességét, nem csak járvány idején, hanem a mindennapi életben is.
A szülői lelki teher: hogyan kezeljük a stresszt?
A kéz-láb-száj betegség nem csak fizikai, hanem jelentős érzelmi terhet is ró a családra. A gyermek fájdalma, az éjszakai ébredések, az étkezés elutasítása, és a karantén miatti kiesés a munkából mind hozzájárulnak a stresszhez.
Kommunikáció és a közösség
A pánik gyakran a tudatlanságból fakad. Ha egy óvodában felüti a fejét a KLSZB, a szülői közösségben azonnal elindul a találgatás és a hibáztatás. A szerkesztőként azt javaslom, hogy a szülők legyenek nyitottak és kommunikatívak. Ha a gyermekünk beteg, tájékoztassuk az intézményt és azokat a szülőket, akikkel kapcsolatban voltunk. Ez a felelősségteljes magatartás segít lassítani a fertőzés terjedését.
Fontos hangsúlyozni, hogy a KLSZB-t nem a „rossz” higiénia okozza. Bár a higiénia szerepe kritikus, a vírus rendkívül ragályos, és még a legtisztább környezetben is képes terjedni, különösen a tünetmentes lappangási időszakban.
A gondoskodás művészete
A betegség ideje alatt a szülői feladat a megnyugtatás. A szájüregi fekélyek miatt a gyermek ingerlékeny és nyűgös lehet. Türelemre van szükség, és a gyermek igényeinek rugalmas kielégítésére. Ha csak a fagyit hajlandó enni, akkor egy ideig a fagyi legyen az elsődleges táplálékforrás, amíg a fekélyek gyógyulnak. A lényeg, hogy a folyadékbevitel ne csökkenjen.
Használjuk ki a kényszerű otthonlétet a pihenésre és a közös, nyugodt tevékenységekre. A vírusfertőzések leküzdéséhez a szervezetnek nyugalomra van szüksége, ezért kerüljük a túlzott aktivitást.
A jövő kihívásai: vakcinák és új törzsek
A kéz-láb-száj betegség kutatása folyamatosan zajlik. Kínában már elérhető az EV-A71 elleni vakcina, amely jelentősen csökkentette a súlyos szövődmények számát azokban a régiókban, ahol ez a törzs dominál. Bár Európában jelenleg nincs rutinszerűen alkalmazott KLSZB elleni védőoltás, a globális járványügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a vakcinák szerepe növekedhet.
Addig is, amíg a tudomány nem kínál egyszerűbb megoldást, a szülői tudatosság, a pontos diagnózis és a szigorú higiénia marad a legjobb fegyverünk a kéz-láb-száj betegség ellen. Ne a pánik vezéreljen, hanem a felkészültség és a gondoskodás.
Gyakran ismételt kérdések a kéz-láb-száj betegségről és a felkészültségről
❓ Mikor forduljak azonnal orvoshoz a kéz-láb-száj betegség tüneteivel?
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a gyermeknél a dehidratáció jelei mutatkoznak (pl. 8 óránál tovább száraz a pelenka, nincs könny síráskor, beesett szemek), ha a láz nem csillapítható, vagy ha neurológiai tünetek jelentkeznek (pl. erős fejfájás, nyaki merevség, rángatózás, szokatlan aluszékonyság, zavartság). Ezek a tünetek ritka, de potenciálisan súlyos szövődményekre utalhatnak.
🧼 Meddig fertőz a kéz-láb-száj betegség?
A legfertőzőbb időszak a tünetek megjelenése előtti napokban és a betegség első hetében van, amikor a hólyagok folyadékot tartalmaznak. Bár a vírus még hetekig, akár hónapokig is ürülhet a széklettel, a közösségbe való visszatérés általában a láz megszűnése és a hólyagok leszáradása után 24 órával lehetséges. A széklettel való ürítés miatti fertőzőképesség alacsonyabb, de a higiéniai szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen.
🍦 Milyen ételeket adhatok a gyermekemnek, ha fáj a szája?
A szájüregi fekélyek miatt a hideg, puha, semleges ízű ételek a legmegfelelőbbek. Ideális a fagylalt, jégkrém, hideg joghurt, turmix, almapüré, vagy a langyos, híg leves. Kerülje a savas, sós, fűszeres és durva állagú ételeket, amelyek irritálhatják a sebeket.
👶 A csecsemőm elkaphatja a kéz-láb-száj betegséget?
Igen, a csecsemők, különösen azok, akik közösségbe járnak (pl. bölcsőde), a leginkább veszélyeztetettek. A tünetek csecsemőknél gyakran a pelenkás területre lokalizálódnak. A dehidratáció kockázata náluk a legmagasabb, ezért a folyadékbevitel szigorú monitorozása szükséges.
💅 Mi az a körömvesztés (Onychomadesis) és mikor várható?
Az Onychomadesis a körmök leválása, ami a kéz-láb-száj betegség egyik lehetséges késői utóhatása. Általában 4-8 héttel a fertőzés után jelentkezik. Bár ijesztő, a jelenség ártalmatlan, és a körmök teljes mértékben visszanőnek. Nincs szükség speciális kezelésre.
🦠 A felnőttek miért kapják el a vírust, ha már átestek rajta gyerekkorukban?
A KLSZB-t nem egyetlen vírustörzs okozza, hanem számos különböző enterovírus (Coxsackie A16, Enterovírus 71, stb.). Ha valaki átesett egy törzs okozta fertőzésen, immunitása csak arra a specifikus törzsre vonatkozik. Egy másik törzs okozta fertőzést felnőttkorban is elkaphat, ami gyakran súlyosabb tünetekkel járhat.
🌞 A kéz-láb-száj betegség csak nyáron és ősszel fordul elő?
Bár a betegség jellemzően a melegebb hónapokban (nyár végétől kora őszig) éri el a csúcsát, az enterovírusok egész évben jelen vannak. A közösségi intézményekben (bölcsőde, óvoda) a szoros érintkezés miatt a fertőzések bármikor felbukkanhatnak, de a járványok szezonális jellege megfigyelhető.
Leave a Comment