A szülővé válás csodálatos utazás, tele kérdésekkel és bizonytalanságokkal, de van egy dolog, amihez évmilliók óta nem fér kétség: az anyatej páratlan ereje. Ez a folyékony arany nem csupán a baba növekedéséhez szükséges tápanyagokat biztosítja, hanem egy kifinomult, személyre szabott védelmi rendszert is átad, amely felvértezi a csecsemőt a külvilág kihívásaival szemben. Ahogy a pici elhagyja a steril méhet, azonnal találkozik a kórokozók komplex világával. Az anyatej az első és leghatékonyabb védőpajzs, melynek összetevői precízen illeszkednek a fejlődő szervezet igényeihez, megalapozva az egész életre szóló immunológiai memóriát és ellenálló képességet.
Az anyatej: Több, mint táplálék
Az anyatej összetétele sokkal bonyolultabb, mint bármely tudományosan előállított tápszer. Ez egy élő, dinamikus anyag, amely folyamatosan változik a nap folyamán, a szoptatás alatt, sőt, a baba életkorának megfelelően is. A kezdeti, sűrű, sárgás kolosztrumtól a néhány hét múlva megjelenő érett tejig minden fázisban más és más immunológiai fókusz érvényesül. A kolosztrum különösen gazdag immunoglobulinokban és fehérvérsejtekben, ami a baba első védőoltásának felel meg.
Az anyatej nem csak zsírokból, fehérjékből és szénhidrátokból áll. Olyan bioaktív molekulákat, enzimeket, hormonokat és élő sejteket tartalmaz, amelyek közvetlenül hatnak a baba bélrendszerére és immunrendszerére. Ezek az összetevők szinergikusan működnek, nem csupán elpusztítják a kórokozókat, hanem támogatják a baba saját immunrendszerének érését is, megtanítva azt a helyes válaszreakciókra.
Az anyatej egy dinamikus, élő folyadék, amely folyamatosan adaptálódik a csecsemő aktuális egészségügyi szükségleteihez, mintha egy személyre szabott gyógyszertár lenne.
A tejben található sejtek, mint például a makrofágok és a limfociták, közvetlenül a baba szervezetébe jutva képesek elnyelni és elpusztítani a baktériumokat és vírusokat. Ezek az élő védősejtek különösen nagy számban vannak jelen a kolosztrumban, biztosítva a kritikus védelmet az újszülött számára, amikor a saját immunrendszere még csak most kezdi kiépíteni védekezési vonalait.
A csecsemő immunrendszerének fejlődése és az anyatej szerepe
A csecsemő immunrendszere születéskor még éretlen. Bár a terhesség alatt az anyai IgG antitestek átjutnak a placentán, passzív védelmet nyújtva, ez a védelem idővel csökken. Az első néhány hónap kritikus időszak, amikor a baba saját immunrendszerének komponensei (különösen az IgA) még csak kezdenek termelődni. Ebben a „védelmi résben” válik nélkülözhetetlenné az anyatej.
Az anyatejben található immunológiai faktorok két fő módon segítik a babát: egyrészt passzív védelmet nyújtanak (kész antitestek átadásával), másrészt aktívan stimulálják a baba saját immunrendszerének fejlődését (tanító molekulák révén). Ez a kettős hatás biztosítja, hogy a baba ne csak túlélje a fertőzéseket, hanem hosszú távon is erősebb immunválaszt alakítson ki.
A bélrendszer, amely a szervezet immunrendszerének 70-80%-át adja, az anyatejes táplálásnak köszönhetően fejlődik optimálisan. Az anyatej segít lezárni a bélfal áteresztő képességét (ami újszülötteknél még jelentős), megakadályozva ezzel a kórokozók és allergének véráramba jutását. Ez a védőréteg kulcsfontosságú a későbbi allergiás és autoimmun betegségek megelőzésében.
Az antitestek (immunglobulinok) védőpajzsa
A tej immunológiai hatásának egyik legismertebb eleme az immunglobulinok, azaz az antitestek jelenléte. Ezek a fehérjék specifikusan kötődnek a kórokozókhoz, semlegesítve azokat, mielőtt kárt okozhatnának. Az anyatejben található legdominánsabb antitest az szekretoros immunglobulin A (sIgA).
Az sIgA különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül ellenálló az emésztőenzimekkel szemben, így sértetlenül jut el a baba bélrendszerébe. Ott nem szívódik fel a véráramba, hanem bevonja a bélnyálkahártyát, mintegy védőfestékként működve. Ez a réteg megakadályozza, hogy a baktériumok és vírusok megtapadjanak a bélfalon és bejussanak a szervezetbe. Ez a helyi immunitás az első védelmi vonal.
Az anyatej sIgA tartalma egyedülálló, mivel az anya szervezete folyamatosan termeli azokat az antitesteket, amelyekre a babának éppen szüksége van. Amikor az anya vagy a baba találkozik egy új kórokozóval a környezetben, az anya szervezete azonnal termelni kezdi a specifikus IgA-t, és az a tejbe jut. Ez egy hihetetlenül gyors és hatékony immunológiai kommunikáció az anya és a csecsemő között.
Emellett az anyatej tartalmaz kisebb mennyiségben IgG és IgM antitesteket is. Míg az IgG védelem főként a terhesség alatt alakul ki, az IgM a véráramban lévő kórokozók elleni védelemben játszik szerepet. Az anyatejben lévő antitestek összességében egy teljes spektrumú védelmet biztosítanak a leggyakoribb gyermekbetegségeket okozó baktériumok és vírusok ellen, mint például az E. coli, a rotavírus és a légúti kórokozók.
A fehérvérsejtek és a makrofágok a tejben
A folyékony aranyban nem csak antitestek találhatók, hanem élő immunsejtek is, amelyek közvetlenül védik a csecsemőt. Ezek az anyai immunrendszer részei, amelyek átjutnak a tejbe, és aktívan részt vesznek a védekezésben a baba emésztőrendszerében.
A leggyakoribb fehérvérsejtek az anyatejben a makrofágok. Ezek a sejtek igazi „takarítók”, amelyek képesek bekebelezni és megemészteni a baktériumokat, gombákat és elhalt sejteket. A makrofágok emellett fontos szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában és a gyulladás csökkentésében is. A kolosztrumban a makrofágok aránya kiemelkedően magas, ami a korai, intenzív védekezés szükségességét mutatja.
A tejben lévő limfociták (T- és B-sejtek) szintén létfontosságúak. Ezek az adaptív immunrendszer sejtjei, amelyek képesek emlékezni a korábbi fertőzésekre. Bár a kutatások még zajlanak a pontos mechanizmusról, feltételezhető, hogy ezek a sejtek hozzájárulnak a baba immunrendszerének kiképzéséhez, segítve az adaptív válasz kialakulását. Ez a sejtátvitel egyedülálló, és a tápszer soha nem képes reprodukálni.
A makrofágok és limfociták jelenléte azt jelenti, hogy az anyatej nem csak táplálék, hanem egy speciálisan tervezett sejtterápia is a baba számára.
Oligoszacharidok (HMO-k): A prebiotikus csoda
Az anyatej harmadik leggyakoribb szilárd összetevője a laktóz és a zsír után az emberi tej oligoszacharidok (HMO-k). Ezek a komplex cukormolekulák a leglenyűgözőbb felfedezések közé tartoznak az anyatej kutatásában. Több mint 200 különböző típusuk ismert, és a mennyiségük óriási, bizonyos esetekben elérheti a 15 grammot literenként.
A HMO-k elsődleges feladata nem a csecsemő táplálása, mivel a baba nem képes azokat megemészteni. Ehelyett ők a bélflóra tápláléka. A HMO-k prebiotikumként funkcionálnak, célzottan serkentve a jótékony baktériumok, különösen a Bifidobacterium infantis szaporodását. Ez a baktériumtörzs létfontosságú a bél pH-jának csökkentésében és egy egészséges, védő mikrobiom kialakításában.
De a HMO-k ennél többet is tudnak. Úgy működnek, mint a „csali receptorok” a bélben. A kórokozók (például a patogén E. coli vagy a rotavírus) gyakran a bélfal sejtjeihez kötődve okoznak fertőzést. A HMO-k szerkezetileg nagyon hasonlítanak ezekhez a sejtreceptorokhoz, így a kórokozók inkább a HMO-khoz kötődnek, majd kiürülnek a széklettel. Ez a mechanizmus hatékonyan megakadályozza a fertőzés megtapadását.
A HMO-k emellett közvetlenül befolyásolják az immunrendszert is. Befolyásolják a bélfalon lévő immunsejteket, segítve a megfelelő gyulladásos válasz kialakítását, és csökkentve az allergiás reakciók esélyét. A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a HMO-k kritikus szerepet játszanak a bél-agy tengely fejlődésében is, ami hosszú távon a kognitív funkciókra is kihat.
Az anyatej gyulladáscsökkentő és antivirális összetevői
Az anyatej tele van olyan molekulákkal, amelyek célzottan küzdenek a gyulladások és a vírusok ellen, még akkor is, ha nincsenek jelen specifikus antitestek. Két kiemelkedő példa erre a laktoferrin és a lizozim.
Laktoferrin: A vasat megkötő szuperhős
A laktoferrin egy fehérje, amely nagy mennyiségben található meg az anyatejben, különösen a kolosztrumban. Két fő mechanizmussal működik: egyrészt vasat köt meg. A legtöbb patogén baktérium (mint például a Staphylococcus vagy az E. coli) a növekedéséhez vasat igényel. A laktoferrin megvonja tőlük ezt a létfontosságú elemet, gátolva ezzel a szaporodásukat. Másrészt a laktoferrin közvetlen antivirális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, képes megakadályozni bizonyos vírusok bejutását a sejtekbe.
Lizozim: A baktériumölő enzim
A lizozim egy enzim, amely képes elpusztítani a baktériumok sejtfalát, különösen a Gram-pozitív baktériumokét. Az anyatej harmincszor több lizozimot tartalmaz, mint a tehéntej, ami jelentősen hozzájárul a baba emésztőrendszerében lévő kórokozók elleni védelemhez. Ez az enzim különösen hatékonyan támogatja az egészséges bélflóra kialakulását, mivel szelektíven pusztítja el a káros törzseket.
Ezeken túlmenően az anyatej tartalmaz citokineket és kemokineket, amelyek az immunsejtek közötti kommunikációt segítik. Ezek a jelzőmolekulák szabályozzák a gyulladás mértékét, biztosítva, hogy a szervezet megfelelően reagáljon egy fertőzésre, de ne váljon túlzottá a gyulladásos válasz. Ez a finomhangolás elengedhetetlen a korai fejlődés során.
Hosszú távú immunológiai előnyök: Allergiák és autoimmunitás
Az anyatejes táplálás immunológiai hatásai nem érnek véget az elválasztással. A szoptatás során lefektetett alapok hosszú távú védelmet nyújtanak számos krónikus betegség ellen, amelyek gyökerei gyakran az immunrendszer korai hibás programozásában keresendők.
A legszembetűnőbb előny a gyermekkori allergiák, mint az asztma és az ekcéma kockázatának csökkenése. A kutatások azt mutatják, hogy a kizárólagos szoptatás, különösen az első hat hónapban, jelentősen csökkenti az atópiás dermatitisz előfordulását. Ez a hatás a HMO-knak és a gyulladáscsökkentő citokineknek köszönhető, amelyek segítenek a baba immunrendszerének megtanulni, hogy ne reagáljon túlzottan az ártalmatlan környezeti anyagokra.
Az autoimmun betegségek, mint az 1-es típusú cukorbetegség (T1D) és a cöliákia (lisztérzékenység) előfordulása is alacsonyabb azoknál a gyermekeknél, akiket hosszabb ideig szoptattak. Bár a genetikai hajlam jelentős, az anyatej a bélflóra optimalizálásával és a bél áteresztőképességének szabályozásával csökkenti a bélrendszeri gyulladásokat, ami kulcsfontosságú lehet az autoimmun folyamatok beindulásának megakadályozásában.
A szoptatott csecsemők jobb oltási válaszokat is mutatnak. Az anyatejben lévő immunmodulátorok valószínűleg segítik a baba saját immunrendszerét a vakcinákra adott hatékonyabb és tartósabb antitestválasz kialakításában. Ez azt jelenti, hogy a szoptatott csecsemők immunizálása hatékonyabb védelmet eredményezhet.
A szoptatás hatása a fülgyulladás, légúti és emésztőrendszeri fertőzések ellen
Az anyatejes táplálás legközvetlenebb és leginkább mérhető előnye a fertőző betegségek elleni védelem. A szoptatás időtartamának és kizárólagosságának növelésével arányosan csökken a gyermekorvosi látogatások száma, a kórházi kezelések szükségessége és az antibiotikum-használat gyakorisága.
A középfülgyulladás (otitis media) az egyik leggyakoribb gyermekkori betegség. A szoptatott csecsemők esetében a fülgyulladás kockázata drámaian csökken. Ennek oka egyrészt az anyatejben lévő antitestek védő hatása, másrészt a szopási mechanizmus. A mellből történő szoptatás során a baba szájüregi izmai másképp működnek, ami segíti a fülkürt (Eustach-kürt) megfelelő működését, megakadályozva a folyadék felgyülemlését és a baktériumok felszaporodását.
Az emésztőrendszeri fertőzések, mint a hasmenés és a gyomorhurut, szinte eltűnnek a kizárólagosan szoptatott csecsemők körében. Az anyatejben lévő sIgA, laktoferrin és HMO-k együttesen olyan védelmi falat építenek, amely meggátolja a rotavírus, norovírus és a patogén baktériumok megtelepedését. Ha mégis bekövetkezik a fertőzés, az anyatejjel táplált babák általában sokkal enyhébb tünetekkel és gyorsabb felépüléssel rendelkeznek.
A légúti fertőzések, beleértve a tüdőgyulladást és a légcsőhurutot, szintén ritkábbak és enyhébbek a szoptatott gyermekeknél. A RSV (légúti óriássejtes vírus) elleni védelem különösen fontos, mivel ez a vírus súlyos légzési problémákat okozhat csecsemőkorban. Az anyatejben lévő antivirális faktorok és antitestek itt is kulcsszerepet játszanak, csökkentve a súlyos kimenetel esélyét.
| Betegség | Védelmi mechanizmus | Kockázatcsökkenés (kb.) |
|---|---|---|
| Középfülgyulladás | sIgA, szopási technika | 20-50% |
| Hasmenés | HMO-k, Laktoferrin, Lizozim | 50-70% |
| Légúti fertőzések | Antitestek, makrofágok | 30-50% |
| Gyermekkori elhízás | Hormonális szabályozás | 15-30% |
Az anya egészsége és az immunválasz szinkronizációja
Az anyatej immunológiai varázsa a dinamikus alkalmazkodóképességben rejlik. Az anya szervezete folyamatosan figyeli a baba környezetét és az esetleges kórokozókat, amelyekkel a baba kapcsolatba kerül. Ez a folyamat a entero-mammary pathway (bél-emlő útvonal) néven ismert.
Amikor a baba a szájába vesz valamit (akár játékot, akár az anya bőrét), és az anya bélrendszerébe jutnak a kórokozók, az anya bélfalában lévő immunsejtek azonnal felismerik azokat. Ezek az immunsejtek aktiválódnak, elvándorolnak az emlőmirigyekhez, és ott megkezdik a specifikus sIgA antitestek termelését, amelyek a tejbe kerülnek. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a baba mindig a legfrissebb, legrelevánsabb védelmet kapja az aktuális helyi kórokozók ellen.
Ez a szinkronizáció azt jelenti, hogy még ha az anya maga nem is mutat tüneteket, a szervezete már reagál a baba környezetében lévő kórokozókra. Ez a személyre szabott védelem az, amit semmilyen laboratóriumi körülmények között előállított táplálék nem képes utánozni. A tej összetétele szó szerint percről percre változik, alkalmazkodva a baba aktuális fertőzésveszélyéhez.
A szoptatás emellett pozitívan hat az anya egészségére is. A hormonális változások (oxitocin felszabadulása) segítenek a méh összehúzódásában szülés után, és hosszú távon csökkentik bizonyos rákos megbetegedések, mint a mellrák és a petefészekrák kockázatát. Bár ez nem közvetlen immunológiai hatás a babára nézve, az anya egészségének megőrzése közvetve a baba jólétét is szolgálja.
A koraszülöttek különleges igényei és az anyatej
A koraszülött csecsemők immunrendszere még éretlenebb, és a bélrendszerük is sokkal sérülékenyebb. Számukra az anyatej nem csak táplálék, hanem életmentő gyógyszer. A koraszülöttek esetében az anyatejes táplálás előnyei még hangsúlyosabbak, mivel a fertőzések kockázata náluk sokkal nagyobb és a kimenetelük súlyosabb lehet.
A koraszülöttek anyateje (amelyet gyakran premature tejnek neveznek) összetételében különbözik a terminusban született babák anyatejétől. Gazdagabb fehérjében, bizonyos ásványi anyagokban és ami a legfontosabb, immunológiai faktorokban. A koraszülött babák anyateje magasabb koncentrációban tartalmaz laktoferrint, sIgA-t és élő sejteket, hogy kompenzálja a baba éretlen védekezőképességét.
Az anyatej legfontosabb védő hatása a koraszülöttek esetében a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) elleni védelem. A NEC egy rendkívül veszélyes bélrendszeri gyulladás, amely gyakran végzetes kimenetelű lehet a koraszülötteknél. A kizárólagos anyatejes táplálás szinte nullára csökkenti a NEC előfordulását. Az anyatejben lévő növekedési faktorok segítik a bélsejtek érését és regenerálódását, míg az immunfaktorok megakadályozzák a patogén baktériumok invázióját.
A koraszülött babák esetében, ha az anya saját teje nem áll rendelkezésre, a donor anyatej is jelentős védelmet nyújt a tápszerrel szemben, bár az immunológiai szinkronizáció és a frissesség előnyei hiányoznak. A neonatalógiai intenzív osztályokon (NICU) ma már az anyatej az elsődleges táplálék, elismerve gyógyszerként betöltött szerepét.
A mikrobiom programozása: Életre szóló egészségügyi alap
A bélflóra, vagy mikrobiom, az immunrendszerünk „motorja”. A születés pillanatától kezdve a bélrendszer elkezd benépesülni baktériumokkal, és az anyatej az elsődleges programozó e folyamatban. Az egészséges mikrobiom kialakítása kritikus fontosságú a hosszú távú egészség és az immunológiai egyensúly szempontjából.
Az anyatejes táplálás egy olyan mikroorganizmus-együttest hoz létre, amelyet Bifidobacterium-dominanciájú flórának nevezünk. Ez a flóra csökkenti a gyulladáskeltő baktériumok szaporodását. A Bifidobacteriumok tejsavat és rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelnek, amelyek fenntartják a bél egészséges savasságát, táplálják a bélsejteket, és közvetlenül modulálják az immunválaszt.
A kutatások egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a szoptatás módja és időtartama befolyásolja a gyermek bélflóráját még évekkel az elválasztás után is. Az egészséges mikrobiom programozása révén az anyatej nem csak a fertőzések ellen véd, hanem csökkenti a későbbi felnőttkori krónikus betegségek, mint a gyulladásos bélbetegségek (IBD), az elhízás és a metabolikus szindróma kockázatát is.
A mikrobiom programozása révén az anyatej programozza a T-szabályozó sejteket (Treg) is. Ezek a sejtek felelősek az immunválasz fékezéséért, megakadályozva, hogy az immunrendszer megtámadja a saját szöveteket (autoimmunitás) vagy túlzottan reagáljon ártalmatlan anyagokra (allergia). Az anyatej egyensúlyozó hatása tehát alapvető a tolerancia kialakításában.
Gyakorlati tanácsok a szoptatás támogatásához
Bár az anyatej immunológiai előnyei vitathatatlanok, a szoptatás nem mindig könnyű út. A siker kulcsa a megfelelő támogatás és a hiteles információk birtoklása. A szülőknek tudniuk kell, hogy minden csepp számít, és még a részleges szoptatás is jelentős védelmet nyújthat a babának.
A legfontosabb, hogy a szoptatást a baba igényeihez igazítsuk. A gyakori szoptatás, különösen az első hetekben, nemcsak a tejtermelést serkenti, hanem biztosítja a folyamatos immunológiai faktorok bevitelét is. A baba első jeleire történő szoptatás (és nem az óra szerinti etetés) garantálja, hogy a baba hozzájusson a kolosztrumban és az érett tejben lévő maximális védőanyag-mennyiséghez.
Ha az anya beteg, különösen fontos a szoptatás folytatása. Ahogy korábban említettük, az anya szervezete azonnal termelni kezdi a specifikus antitesteket, amelyek átjutnak a tejbe. A szoptatás megszakítása esetén a baba megkaphatja a fertőzést, de elveszíti a legfontosabb védelmet, a célzott antitesteket.
A megfelelő táplálkozás és hidratálás az anya részéről szintén hozzájárul a tej minőségéhez, bár az immunológiai összetevők elsősorban az anya immunrendszerének állapotától függnek, és nem a táplálkozástól. Ugyanakkor az anya jó közérzete és stresszmentessége közvetetten támogatja a hormonális egyensúlyt és a tejtermelést.
A kizárólagos szoptatás hat hónapig javasolt a WHO és a hazai szakmai szervezetek ajánlása szerint is, mivel ez biztosítja a maximális védelmet az élet legkritikusabb szakaszában. Ez idő alatt a baba bélrendszere és immunrendszere kellőképpen megerősödik ahhoz, hogy jobban megbirkózzon a szilárd ételek bevezetésével és a környezeti kihívásokkal. A szoptatás folytatása, kiegészítő táplálékkal, két éves korig vagy azon túl is javasolt, mivel az immunológiai előnyök nem szűnnek meg az első év végén.
A tudományos bizonyítékok egyértelműek: az anyatejes táplálás a legkomplexebb és leghatékonyabb biológiai rendszer, amelyet a természet a csecsemő védelmére és fejlődésére tervezett. Ez a folyékony intelligencia nem csak táplál, hanem tanít, véd és programoz, megalapozva a gyermek egész életre szóló immunológiai ellenálló képességét.
Gyakran felmerülő kérdések az anyatej immunvédelméről
❓ Miért olyan fontos a kolosztrum az immunrendszer számára?
A kolosztrum, az első napokban termelődő sűrű tej, rendkívül magas koncentrációban tartalmaz szekretoros IgA (sIgA) antitesteket és élő immunsejteket, mint a makrofágok. Ez a „folyékony arany” az újszülött első védőoltásának felel meg, azonnali és intenzív védelmet nyújtva a bélrendszernek, mielőtt a baba saját immunrendszere beindulhatna.
🦠 Hogyan védenek a HMO-k (emberi tej oligoszacharidok) a fertőzések ellen?
A HMO-k két fő módon védenek. Először is, prebiotikumként táplálják a jótékony bélbaktériumokat (például a Bifidobacteriumot), ezzel kiszorítva a patogén kórokozókat. Másodszor, úgy működnek, mint a „csali receptorok”: a kórokozók a HMO-khoz kötődnek a bélfal helyett, így a széklettel kiürülnek a szervezetből, megelőzve a fertőzést.
🤧 Egy beteg anya folytathatja a szoptatást?
Igen, sőt, kifejezetten ajánlott folytatni a szoptatást! Amikor az anya megbetegszik, a szervezete azonnal termelni kezdi a specifikus antitesteket az adott kórokozó ellen. Ezek az antitestek azonnal átjutnak a tejbe, célzott védelmet biztosítva a babának. A szoptatás megszakítása esetén a baba megkaphatja a fertőzést, de elveszíti a védekezéshez szükséges antitesteket.
💉 Befolyásolja az anyatejes táplálás az oltások hatékonyságát?
Igen, pozitívan befolyásolja. Kutatások bizonyítják, hogy a szoptatott csecsemők általában jobb antitestválaszt mutatnak az oltásokra, mint a tápszerrel táplált társaik. Az anyatejben lévő immunmodulátorok segítik a baba immunrendszerét a hatékonyabb és tartósabb immunológiai memória kialakításában.
🛡️ A részleges szoptatás is nyújt immunológiai előnyöket?
Minden csepp anyatej számít! Bár a kizárólagos szoptatás nyújtja a legnagyobb védelmet, a részleges szoptatás is jelentős immunológiai előnyökkel jár a tápszeres táplálással szemben. A kulcsfontosságú immunfaktorok, mint az sIgA és a laktoferrin, még kis mennyiségű anyatejjel is bejutnak a baba szervezetébe, csökkentve a fertőzések kockázatát.
🕰️ Meddig tart az anyatej immunvédelme?
Az anyatejben lévő antitestek és élő sejtek által nyújtott közvetlen, passzív védelem addig tart, amíg a baba fogyasztja a tejet. Azonban az anyatej által programozott bélflóra és az immunrendszer érése által nyújtott hosszú távú előnyök (csökkent allergiakockázat, autoimmunitás) évekig, sőt, egész életen át tartanak.
🩺 Mi a különbség a passzív és az aktív immunitás között az anyatej szempontjából?
A passzív immunitás az, amikor az anya átadja a kész antitesteket (sIgA), amelyek azonnal védenek a kórokozók ellen. Az aktív immunitás pedig az, amikor az anyatej összetevői (pl. HMO-k, immunsejtek) stimulálják és „tanítják” a baba saját immunrendszerét arra, hogy önállóan és hatékonyan termeljen saját antitesteket és immunsejteket.
Leave a Comment