Amikor a gyermek az iskolában küszködik, a szülői szív kettétörik. Aggódunk, vajon hanyag vagy lusta a csemeténk, esetleg mi rontottunk el valamit a felkészítés során? Pedig sokszor nem akarati kérdésről van szó. Egyes gyerekek számára a betűk felismerése, a helyesírás vagy a matematikai összefüggések megértése olyan áthidalhatatlan akadálynak tűnik, mintha egy idegen nyelvet kellene elsajátítaniuk. Fontos, hogy időben felismerjük: ha a kitartó munka és a rengeteg gyakorlás ellenére sem érkezik áttörés, valószínűleg nem lustaságról, hanem egy mögöttes neurológiai alapú eltérésről, azaz részképesség-zavarról beszélhetünk.
Mi is az a részképesség-zavar, és mit jelent ez a gyakorlatban?
A részképesség-zavar, hivatalos nevén Specifikus Tanulási Zavar (STZ), egy gyűjtőfogalom. Olyan idegrendszeri eltéréseket takar, amelyek a normál vagy átlag feletti intellektus ellenére megnehezítik az olvasás, az írás, vagy a matematikai készségek elsajátítását és használatát. Lényeges hangsúlyozni, hogy ez nem azonos azzal, ha egy gyermeknek „rossz a matekja” vagy „nem szeret olvasni”. A zavar a tanulási folyamatok idegi alapjait érinti, amelyek szükségesek az információ feldolgozásához, tárolásához és előhívásához.
Gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy a részképesség-zavar csak az alulteljesítő, gyenge képességű gyermekeket érinti. Ez nagy tévedés. Sőt, sok esetben éppen a magas intelligenciájú, rendkívül kreatív gyerekeknél okoz frusztrációt, hogy hiába értik meg a komplex összefüggéseket, a betűk vagy számok leírása, leolvasása vagy feldolgozása mégis falakba ütközik. A zavar hátterében nem az érzékszervek (látás, hallás) hibája áll, hanem az agy bizonyos területeinek eltérő működése.
A részképesség-zavar nem betegség, nem gyógyítható, de megfelelő fejlesztéssel és módszertannal kezelhető. Ez egy életre szóló adottság, ami megtanulható kezelni és kompenzálni.
A tévhitek és a valóság: A lustaság mítosza
A szülők és a pedagógusok számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy felismerjék a különbséget a motiváció hiánya és a valós nehézség között. Egy diszlexiás gyermek, aki nem képes automatizálni a betűk és hangok közötti kapcsolatot, tízszer annyi energiát fektet az olvasásba, mint társai. Ez a hatalmas erőfeszítés kimerítő, és gyakran vezet ahhoz, hogy a gyermek elkerüli a feladatokat – ami a kívülállók számára lustaságnak tűnhet.
A valóság az, hogy ezek a gyerekek gyakran szenvednek a kudarctól és az állandó összehasonlítástól. Az önértékelésük sérül, ami másodlagos magatartási problémákhoz, szorongáshoz vagy akár depresszióhoz is vezethet. Éppen ezért elengedhetetlen a szakszerű diagnózis, amely megkönnyebbülést hozhat az egész családnak: végre tudjuk, mi a probléma forrása, és van hová fordulni segítségért.
Korai jelek már óvodáskorban: A figyelmeztető lámpák
Bár a részképesség-zavarok diagnózisa általában csak iskoláskorban válik hivatalossá, a figyelmeztető jelek már jóval korábban, óvodáskorban is észlelhetők. Ezek a jelek gyakran a nyelvi fejlődés, a finommotorika és a mozgáskoordináció területén mutatkoznak meg. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen minél hamarabb kezdődik a fejlesztés, annál hatékonyabban kompenzálhatók a hiányosságok még az írás-olvasás tanulásának megkezdése előtt.
Nyelvi és beszédfejlődési eltérések
- Késői beszédindulás: Bár önmagában nem jelent részképesség-zavart, gyakran társul hozzá.
- Artikulációs hibák: Tartósan fennálló beszédhibák, nehézségek bizonyos hangok képzésével (pl. R, S, Z).
- Szótalálási nehézség: Gyakori „öööö” vagy „izé” használata, hosszú szünetek a beszéd közben, mert nem jut eszébe a megfelelő szó.
- Rím- és ritmusérzék hiánya: Nehezen tanul verset, mondókát, nem veszi észre a rímeket. Ez a fonológiai tudatosság alapvető hiányára utalhat, ami a diszlexia előszobája.
- Utasítások megértése: Nehezen követi a több lépésből álló utasításokat, különösen, ha azok szóbeli formában hangzanak el (auditív feldolgozás zavara).
Motoros és vizuális nehézségek
Az írás és olvasás nem csak nyelvi, hanem mozgásos és vizuális készségeket is igényel. Ha a gyermek ügyetlennek tűnik, vagy ha a finommotorikus feladatok nehézséget okoznak, érdemes gyanakodni.
Jellemző lehet, hogy a gyermeknek nehezen megy a ceruzafogás, a gyöngyfűzés, vagy a cipőfűző bekötése. A rossz grafomotoros koordináció már óvodás korban megmutatkozik a rajzolási nehézségekben is. A vizuális észlelés területén jelentkező problémák pedig abban nyilvánulhatnak meg, hogy a gyermek nehezen másol formákat, nem veszi észre a képek közötti apró különbségeket (vizuális differenciálás), vagy téveszti a jobb és bal oldalt.
A téri tájékozódás bizonytalansága (pl. nehezen találja meg a helyét a sorban, vagy téveszti az irányokat) szintén egy olyan korai jel, amely a későbbi diszgráfia vagy diszkalkulia hátterében állhat.
A tanulási zavarok fő típusai: A nagy hármas
A specifikus tanulási zavarok három fő kategóriába sorolhatók, aszerint, hogy melyik területen okoznak elsődlegesen nehézséget. Fontos azonban tudni, hogy ezek a zavarok gyakran nem különállóan, hanem egymással összefüggve jelentkeznek.
Diszlexia: A betűk útvesztője
A diszlexia a részképesség-zavarok legismertebb típusa. Elsősorban az olvasási képesség és az olvasott szöveg megértésének zavarát jelenti. A diszlexiás gyermek intelligenciája normális, mégis rendkívüli nehézséget okoz számára a betűk és hangok közötti megfeleltetés megtanulása (dekódolás).
A diszlexia leggyakoribb tünetei iskoláskorban
A diszlexia tünetei széles skálán mozognak, de közös bennük, hogy a gyermek olvasása lassú, pontatlan és rendkívül fárasztó. Ez a pontatlanság abból adódik, hogy a gyermek gyakran felcseréli a hasonló alakú betűket (b-d, p-q) vagy a hasonló hangzású betűket (g-k, t-d).
A dekódolási nehézségek: A gyermek lassan, szótagolva, sok hibával olvas. A szavak felismerése nem automatizálódik, ezért minden egyes szót újra és újra ki kell betűznie. Ez a lassú tempó azt eredményezi, hogy mire a mondat végére ér, elfelejti annak elejét, így a szövegértés is sérül. Ezt nevezzük másodlagos olvasásértési zavarnak.
A diszlexia sokszor rejtett, főleg, ha a gyermek kiemelkedő verbális képességekkel rendelkezik. Remekül el tudja mesélni, amit hallott, de ha le kellene olvasnia, kudarcot vall. A diszlexia komoly hatással van a helyesírásra is, hiszen a hangok és betűk közötti kapcsolat bizonytalansága miatt a gyermek nem tudja pontosan leírni a hallott szavakat.
Ne higgyük, hogy a diszlexiás gyermek fordítva látja a betűket! Az agy vizuális feldolgozása eltérő, de nem tükrözött képet látnak. A nehézség a betűk sorrendiségének és a fonéma-graféma megfeleltetésének rögzítésében rejlik.
Diszgráfia: A betűk tánca a papíron
A diszgráfia az írás zavara. Ez magában foglalja a helyesírási nehézségeket és a grafomotoros problémákat, azaz a betűalakítás nehézségeit is. Míg a diszlexia a dekódolásra fókuszál, a diszgráfia a kódolásra – azaz a hangok átültetésére írott formába.
Írásbeli tünetek és a finommotorika szerepe
A diszgráfiás gyermek írása gyakran rendezetlen, nehezen olvasható, a betűk mérete és dőlésszöge inkonzisztens. Gyakran előfordul, hogy a kéz gyorsan elfárad az írás közben, mert a gyermek túl erősen szorítja a ceruzát, vagy rosszul tartja azt. Ez a gyenge finommotoros kontroll jele.
A helyesírási hibák: A diszgráfiás gyermek tipikusan sokkal több hibát vét, mint amennyi az életkorának megfelelő lenne. Jellemző a betűk kihagyása, hozzáadása, a szavak összetolása vagy szétválasztása, valamint a nyelvtani szabályok állandó tévesztése. Különösen nehéz számukra a hosszú és rövid magánhangzók megkülönböztetése, vagy a ly-j, i-í, u-ú felcserélése, mivel ezek a hangok auditív szempontból nagyon hasonlítanak egymásra.
A diszgráfia gyakran társul diszlexiával, de nem feltétlenül. Előfordulhat, hogy a gyermek viszonylag jól olvas, de az íráskészsége kritikán aluli. Ilyenkor a fő gond a vizuális memória és a grafomotoros tervezés területén van.
Diszkalkulia: A számok rejtélye
A diszkalkulia a matematikai képességek zavara. Ez nem csupán azt jelenti, hogy valaki nehezen tanulja meg a szorzótáblát, hanem az alapvető matematikai fogalmak, a mennyiségek megértésének nehézségét, valamint a számolási műveletek végrehajtásának zavarát jelenti.
A diszkalkulia jellegzetességei
A diszkalkuliás gyermek már óvodáskorban is nehezen érti meg az olyan alapvető fogalmakat, mint a „több”, „kevesebb”, „előtte”, „utána”. Iskoláskorban a nehézségek a következőkben mutatkoznak meg:
- Számfogalom: Nehezen érti meg a számok értékét és a tízes számrendszert. Pl. nem tudja, hogy a 12 az 1 tízes és 2 egyes.
- Műveletek: Nehezen automatizálja az alapműveleteket, sokáig ujjal számol.
- Tájékozódás: A számjegyek leírásánál gyakori a tükrözés (pl. 3 helyett E). Nehezen jegyzi meg a műveleti jeleket.
- Problémamegoldás: Képtelen a szöveges feladatok matematikai nyelvre történő lefordítására, még akkor is, ha a logikai képességei jók.
A diszkalkulia hátterében gyakran a téri és idői tájékozódás zavara áll, ami elengedhetetlen a mennyiségek és a számok sorrendjének megértéséhez. A gyermek számára a számok csak absztrakt szimbólumok maradnak, amelyek között nem tud összefüggést teremteni.
Gyakran társuló nehézségek: Amikor több fronton zajlik a harc
Ritka az az eset, amikor a részképesség-zavar önmagában, elszigetelten jelentkezik. Gyakran jár együtt más neurofejlődési zavarokkal, amelyek tovább bonyolítják a tanulási folyamatot és a mindennapi életet. A két leggyakoribb társuló probléma a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a mozgáskoordinációs zavar (DCD/diszpraxia).
Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)
Becslések szerint a részképesség-zavarral küzdő gyermekek 30-50%-ánál diagnosztizálnak ADHD-t is. A figyelem és a koncentráció zavara rendkívüli módon megnehezíti az iskolai munkát, hiszen a tanulás alapja a tartós figyelem fenntartása és a munkamemória hatékony használata.
Ha a gyermek diszlexiás ÉS ADHD-s, akkor nem csak a betűk feldolgozásával küzd, de a feladat elkezdése is nehézséget okoz, könnyen elterelődik a figyelme, és képtelen a hosszú távú feladatok megszervezésére. Ilyen esetekben a terápia komplex, mindkét terület fejlesztését célozza.
Diszpraxia/DCD: Az ügyetlen gyerek szindróma
A fejlődési koordinációs zavar (Developmental Coordination Disorder, DCD), amelyet gyakran diszpraxiának is neveznek, az a zavar, amely a mozgás tervezését és végrehajtását érinti. Ez a zavar szorosan összefügg a diszgráfiával, mivel a finommotorika és a nagymotorika is sérülhet.
A diszpraxiás gyermek mozgása lehet darabos, ügyetlen. Nehezen tanul meg biciklizni, elkerüli a labdajátékokat, és a mindennapi önellátási feladatok (öltözködés, evőeszköz használata) is kihívást jelentenek számára. Mivel a mozgásos fejlődés és a kognitív fejlődés szorosan összefügg, a mozgásfejlesztés elengedhetetlen része a részképesség-zavarok terápiájának.
A jelek kibontakozása: Iskoláskor és serdülőkor
Ahogy a gyermek halad előre az iskolában, a követelmények nőnek, és a részképesség-zavarok tünetei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Ami alsó tagozatban még csak lassú tempó volt, az felső tagozatban már a tanulási folyamat teljes akadályozásává válhat.
Alsó tagozat (6–10 éves kor)
Ez az időszak a legkritikusabb, ekkor történik meg az írás, olvasás és számolás alapkészségeinek elsajátítása. A legfőbb tünetek a betűtanulás és az automatizálás nehézségei.
| Terület | Jellemző tünetek |
|---|---|
| Olvasás | Betűtévesztés (b-d, a-e), lassú, erőlködő olvasás, szótagolás, gyakori visszalépés a sorban. |
| Írás/Helyesírás | Betűk, szótagok kihagyása vagy felcserélése (pl. „patak” helyett „ptak”), rendetlen íráskép, gyenge téri elrendezés a füzetben. |
| Matematika | Nehezen rögzül a szorzótábla, ujjai segítségével számol, nehezen érti meg az óra leolvasását (időfogalom zavara). |
| Szervezés | Elfelejti a házi feladatot, elkeveri a tanszereit, nehezen követi az órai munkát. |
Ebben az időszakban a gyermek gyakran kompenzálhatja a hiányosságait kiváló memóriával vagy magas intelligenciával. Például, a diszlexiás gyermek megjegyzi a mesét, de nem képes elolvasni, így a szülő azt hiszi, minden rendben van. Ha azonban a gyermeknek túl sok időbe telik a házi feladat elkészítése, vagy látványosan szorong az olvasás vagy dolgozatírás előtt, kérjünk segítséget!
Felső tagozat és serdülőkor (11+ éves kor)
Felső tagozatban a hangsúly áthelyeződik az olvasás megtanulásáról a tanulással való olvasásra. A részképesség-zavarok következményei itt robbannak be teljes erővel, mert a tantárgyak anyaga egyre elvontabbá és szövegcentrikusabbá válik.
A diszlexiás serdülő számára a történelem vagy irodalom tankönyvek tömör, hosszú szövegei áthidalhatatlan akadályt jelentenek. A vizsgák során a lassú olvasási tempó miatt nem marad ideje a feladatok befejezésére. A diszgráfiás diák nem képes gyorsan jegyzetelni, és a helyesírási hibák miatt pontokat veszíthet, függetlenül attól, hogy érti-e az anyagot. A frusztráció és az önértékelési problémák gyakran vezetnek iskolai elutasításhoz és magatartási zavarokhoz.
Fontos, hogy serdülőkorban is biztosítsuk a fejlesztést, de legalább ilyen lényeges a kompenzációs stratégiák megtanítása. Ide tartozik a hangoskönyvek használata, a digitális eszközök (pl. szövegfelolvasó szoftverek) bevonása, és a vizuális segédanyagok (gondolattérképek) alkalmazása a tanulásban.
A diagnosztikai útvesztő: Hová forduljunk segítségért?
Ha a szülő vagy a pedagógus felveti a részképesség-zavar gyanúját, a legfontosabb a hivatalos diagnózis megszerzése. Magyarországon a diagnosztikai folyamat általában a Nevelési Tanácsadóban, vagy a Szakértői Bizottságoknál zajlik. A cél nem a „címke” megszerzése, hanem a gyermek erősségeinek és gyengeségeinek pontos feltérképezése, hogy személyre szabott fejlesztési terv készülhessen.
A diagnózis lépései
- Szülői jelzés és iskolai megfigyelés: A szülő vagy az osztályfőnök jelzi a nehézséget. Gyakran az iskola javasolja a Nevelési Tanácsadó felkeresését.
- Pszichológiai vizsgálat: Az intelligencia szintjének felmérése (WISC-IV vagy hasonló teszt), hogy kizárják az általános intellektuális fogyatékosságot.
- Gyógypedagógiai vizsgálat: A részképességek részletes tesztelése (pl. figyelem, memória, téri tájékozódás, fonológiai tudatosság, olvasási-írási teljesítmény).
- Orvosi vizsgálatok: Látás- és hallásvizsgálat, neurológiai szűrés, hogy kizárják az érzékszervi okokat.
- Szakvélemény: A bizottság a vizsgálatok eredményei alapján elkészíti a hivatalos szakvéleményt.
A szakvélemény tartalmazza a diagnózist (pl. diszlexia), valamint a javasolt fejlesztési óraszámot és a kedvezményekre vonatkozó ajánlásokat (pl. időhosszabbítás a dolgozatírásnál, mentesítés az értékelés alól). Ez a dokumentum kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gyermek megkapja a törvényileg előírt segítséget az oktatási intézményben.
Ne féljünk a diagnózistól! A szakvélemény nem megbélyegzés, hanem egy térkép, amely megmutatja a leghatékonyabb utat a gyermek fejlesztéséhez és támogatásához.
Terápiás lehetőségek és fejlesztés otthon
A részképesség-zavarok fejlesztése komplex, hosszú távú folyamat, amely gyógypedagógiai és pszichológiai módszereket egyaránt igényel. A terápia célja a sérült funkciók fejlesztése, a hiányosságok kompenzálása és a tanulási kudarcok okozta lelki sebek gyógyítása.
Hatékony fejlesztő módszerek
A fejlesztés mindig egyénre szabott, de vannak bevált, alapvető módszerek, amelyek a részképességek erősítésére fókuszálnak:
1. Komplex mozgásfejlesztés: Olyan mozgásprogramok, mint a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) vagy a Sindelar program, amelyek az idegrendszer érését segítik elő. Ezek különösen hatékonyak, ha a háttérben mozgáskoordinációs és egyensúlyi zavarok is állnak.
2. Diszlexia/Diszgráfia terápia: Célzott gyógypedagógiai foglalkozások, amelyek a fonológiai tudatosság, a vizuális differenciálás, a munkamemória és a lateralitás fejlesztésére fókuszálnak. Ide tartoznak a Meixner-módszer, az olvasástechnika fejlesztése és a helyesírási szabályok multiszenzoros (több érzékszerven keresztül történő) rögzítése.
3. Diszkalkulia terápia: A matematikai zavarok fejlesztése során kiemelt szerepet kap a számfogalom kialakítása, a mennyiségek manipulálása (pl. bábuk, gyöngyök segítségével), és a téri-idői viszonyok tisztázása.
A szülői szerep a fejlesztésben
A szülő nem helyettesítheti a szakembert, de a fejlesztés sikerének kulcsa a következetes otthoni támogatás. A napi 10-15 perces célzott gyakorlás sokkal többet ér, mint a hosszú, fárasztó délutáni tanulás.
- Pozitív megerősítés: Ne a hibákra, hanem a fejlődésre fókuszáljunk. Dicsérjük a kitartást, nem csak az eredményt.
- Multiszenzoros tanulás: Használjunk minél több érzékszervet! A betűket tapintással, gyurmával, homokba írással is rögzíthetjük. A matematikai feladatokat kézzel fogható tárgyakkal végezzük.
- Rutin és struktúra: A tanulási zavarral küzdő gyermekek számára elengedhetetlen a kiszámítható napirend és a rendszerezett tanulási környezet.
- Türelmes felolvasás: Ha a gyermek lassan olvas, olvassunk fel neki a tankönyvekből, hogy ne maradjon le a tartalom megértésében, miközben a dekódolási képességei még fejlődnek.
A szülői támogatás ereje: Elfogadás és önbizalom
A részképesség-zavar nem múlik el, de a megfelelő támogatással a gyermek megtanul együtt élni vele, és gyakran kiemelkedő karriert fut be (gondoljunk csak olyan hírességekre, mint Albert Einstein, Leonardo da Vinci vagy Steven Spielberg, akik mind diszlexiával küzdöttek). A kulcs az elfogadás és a gyermek erősségeinek kiemelése.
Sok szülő érzi magát bűnösnek vagy tehetetlennek. Fontos megérteni, hogy ez az állapot nem a rossz nevelés vagy a kevés foglalkozás eredménye. A cél az, hogy a gyermek megtanulja: az agya másképp működik, de ez nem jelenti azt, hogy buta vagy kevesebb lenne. Éppen ellenkezőleg: gyakran rendkívüli vizuális vagy logikai képességekkel kompenzálnak, amelyekben kiemelkedően tehetségesek lehetnek.
Keresni kell azokat a területeket, ahol a gyermek sikeres lehet. Legyen az sport, művészet, zene vagy technológia. Ezek a sikerek táplálják az önbizalmat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulási nehézségekkel is bátran szembenézzen. A részképesség-zavarok kezelése egy maratoni futás, nem sprint. Kitartásra, türelemre és sok-sok szeretetre van szükség, de a fejlődés garantáltan el fog jönni.
Gyakran ismételt kérdések a tanulási nehézségekről és a fejlesztésről
❓ Mi a különbség a tanulási nehézség és a tanulási zavar között?
A tanulási nehézség ideiglenes állapot, amely külső tényezőkre (pl. betegség, költözés, motiváció hiánya) vezethető vissza, és megfelelő odafigyeléssel, korrepetálással gyorsan orvosolható. Ezzel szemben a tanulási zavar (részképesség-zavar) idegrendszeri eredetű, tartós állapot, amely a normál intelligencia ellenére is fennáll, és csak célzott, gyógypedagógiai fejlesztéssel kezelhető.
🧠 Lehet-e valaki diszlexiás, ha nagyon okos?
Igen, sőt! A részképesség-zavar definíciójának alapvető feltétele, hogy az érintett gyermek vagy felnőtt intelligenciaszintje legalább átlagos, vagy gyakran átlag feletti. A nehézség az információ feldolgozásának specifikus területére korlátozódik (pl. fonológiai feldolgozás), nem pedig az általános kognitív képességekre.
🕰️ Mikor a legideálisabb elkezdeni a fejlesztést?
A fejlesztés szempontjából a legideálisabb időpont az óvodáskor. Bár a hivatalos diagnózis általában csak az írás-olvasás megkezdése után lehetséges, a korai jelekre (pl. beszédfejlődési elmaradás, rossz finommotorika, fonológiai tudatosság hiánya) épülő prevenciós fejlesztés (pl. TSMT, Alapozó Terápia) nagyban csökkentheti a későbbi tanulási zavarok súlyosságát.
🧑🏫 Milyen kedvezményekre jogosult a gyermek a hivatalos szakvéleménnyel?
A hivatalos szakvélemény alapján a gyermek jogosult lehet egyéni fejlesztésre az iskolában (gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus által tartott órák), valamint mentesítésre bizonyos tantárgyak vagy tantárgyrészek értékelése alól (pl. felmentés a helyesírási értékelés alól). Emellett igényelhető az írásbeli vizsgák időhosszabbítása, vagy szóbeli felelet lehetősége az írásbeli helyett.
💻 Használhat-e digitális eszközöket a diszgráfiás gyermek?
Abszolút igen. A diszgráfiás gyermekek számára a gépelés vagy a szövegszerkesztő programok használata jelentősen megkönnyítheti az iskolai munkát. A kézírás helyett a gépelés lehetővé teszi, hogy a gyermek az anyag tartalmára koncentráljon, ne pedig a fizikai betűalakítás küzdelmére. A digitális eszközök használata kompenzációs eszköznek számít.
🏡 Mit tehetünk otthon, ha a gyermek nem akar tanulni a kudarctól való félelem miatt?
A legfontosabb a stresszmentes környezet megteremtése. Ne a tanulási zavarral kapcsolatos feladatokkal kezdjük a délutánt. Kezdjük a házi feladatot egy olyan tantárggyal, amiben a gyermek sikeres, vagy amihez kedve van. Törjük kisebb egységekre a feladatokat, és iktassunk be rövid, de sűrű szüneteket. A pozitív megerősítés (dicséret) legyen sokkal gyakoribb, mint a kritika.
📈 Teljesen eltűnhetnek a tünetek a fejlesztés hatására?
Mivel a részképesség-zavar idegrendszeri eltérés, nem „gyógyítható” a szó klasszikus értelmében. Azonban a célzott fejlesztés és terápia hatására a tünetek súlyossága jelentősen csökken, a gyermek megtanulja kompenzálni a hiányosságait, és hatékony tanulási stratégiákat sajátít el. Felnőttkorban a diszlexiás vagy diszkalkuliás személyek többsége teljes életet él, és sikeresen végzi a munkáját, köszönhetően a kompenzációnak és az önismeretnek.
Leave a Comment