Amikor megszületik egy gyermek, a szülők egyik legszebb, de egyben legnehezebb feladata a névválasztás. Egy név nem csupán egy címke, hanem egy identitás alapköve, egy örökség, amit a gyermekünk magával visz élete során. Sokan szeretnének különleges, egyedi nevet adni, ami kiemeli a kicsit a tömegből, ami tükrözi a szülők kreativitását, vagy éppen egy fontos családi hagyományt. Magyarországon azonban a névválasztás nem teljesen szabad. Létezik egy szigorú keretrendszer, amelynek célja a gyermek védelme, és a nyelvi, kulturális normák fenntartása. De vajon mi történik akkor, ha a szülői fantázia túl messzire szárnyal? Mik azok a nevek, amik még a leglazább adminisztrátor arcára is fagyott mosolyt csalnak, és amiket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete könyörtelenül elutasít?
A jogi szabályozás háttere sok szülő számára ismeretlen, pedig a névválasztásnak vannak olyan sarkalatos pontjai, amik felett nem lehet szemet hunyni. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy milyen típusú nevek adhatók, és melyek azok, amelyek károsak lehetnek a gyermek lelki fejlődésére, vagy egyszerűen csak nem illeszkednek a magyar névadási hagyományokba. Ez a cikk nem csupán egy lista, hanem egy mélyreható utazás a magyar névadás labirintusában, bemutatva azokat a hihetetlen és néha mosolyogtató kísérleteket, amik kudarcba fulladtak a hivatalos engedélyezési folyamat során.
A névválasztás jogi korlátai: Miért van szükség a szűrőre?
Sok külföldi országban a névválasztás sokkal liberálisabb, mint Magyarországon. Gondoljunk csak arra, hogy egyes angolszász területeken simán anyakönyveznek olyan neveket, mint Apple (Alma) vagy Pilot Inspektor (Pilóta Felügyelő). Nálunk a helyzet más. A magyar állam, a gyermek érdekeit szem előtt tartva, jogot formál arra, hogy korlátozza a szülők választását. Ez a korlátozás a gyermek jövőbeli boldogulását hivatott segíteni, megakadályozva, hogy a név miatt váljon gúny tárgyává, vagy hogy a névválasztás túlságosan megnehezítse a hivatalos ügyintézést.
A névválasztás legfontosabb alapelve, hogy a gyermeknek legfeljebb két utóneve lehet. Emellett a névnek szerepelnie kell az MTA Nyelvtudományi Intézete által összeállított hivatalos utónév jegyzékben, vagy engedélyeztetni kell azt. A jegyzék folyamatosan bővül, reagálva a társadalmi igényekre és a nemzetközi trendekre, de a bővítés szigorú szabályok szerint történik. Az MTA szakemberei minden egyes új névkérelmet nyelvészeti, helyesírási, hangtani és kulturális szempontból is megvizsgálnak.
„Egy névnek nem szabad gúny tárgyává tennie a viselőjét, nem lehet lealacsonyító, és illeszkednie kell a magyar nyelvi rendszerbe. Ez a hármas szűrő biztosítja, hogy a gyermek méltósággal viselhesse a nevét.”
A leggyakoribb okok, amiért egy kérelem elutasításra kerül, a következők:
- A név nyelvtani szempontból nem megfelelő (pl. nem főnév).
- A név a gyermek számára hátrányos, bántó vagy nevetséges.
- A név már létező keresztnév becézett formája.
- A név egy köznév, ami nem tekinthető hagyományos utónévnek.
- A név nem felel meg a magyar helyesírás szabályainak (fonetikailag vagy írásmódjában).
Ez a szigor sok szülő számára frusztráló lehet, de ha belegondolunk abba, hogy milyen nevekkel próbálkoznak, hamar megértjük a rendszer szükségességét. A cél nem az egyediség eltiprása, hanem a gyermek védelme a felelőtlen névadással szemben.
A névengedélyezés hivatalos folyamata: Az MTA mint kapuőr
A folyamat akkor indul, ha a szülők egy olyan nevet választanak, ami nem szerepel a hivatalos utónév jegyzékben. Ekkor a helyi anyakönyvvezető köteles felvenni a kapcsolatot az MTA Nyelvtudományi Intézetével. Ez a hivatalos szerv dönti el, hogy az adott név bekerülhet-e a jegyzékbe, és ezáltal engedélyezhető-e a gyermek számára. Az MTA döntése végleges és megfellebbezhetetlen a közigazgatási eljárás keretein belül.
A szakemberek nem csak a név hangzását és írását vizsgálják, hanem a név eredetét és jelentését is. Például, ha egy név egy idegen kultúrában tradicionálisan utónévként funkcionál, nagyobb eséllyel kap zöld utat, még akkor is, ha magyar fülnek szokatlan. Az engedélyezési folyamat során kiemelten figyelnek arra, hogy a név ne legyen félrevezető a viselőjének nemét illetően.
A nemekhez kötött névválasztás: Mici és a fiúk
Az egyik leggyakoribb elutasítási ok a nemi hovatartozás kérdése. Magyarországon az utónévnek egyértelműen tükröznie kell a gyermek biológiai nemét. Bár léteznek úgynevezett semleges nevek (mint például a Napsugár, ami fiú és lány esetében is engedélyezett volt egy ideig, bár ma már inkább lány névként szerepel a jegyzékben), az alapelv a nemek szigorú elkülönítése. Egy kisfiú nem kaphat hagyományosan lánynak számító nevet, és fordítva.
Egy tipikus példa az elutasításra: ha a szülők a Mici nevet szeretnék anyakönyveztetni lányuknak. A Mici egy kedves, közismert becéző forma (pl. Mária, Mihályka becézése), de nem önálló keresztnév, és a szabályok szerint nem anyakönyvezhető. A szülőknek a hivatalos, teljes alakot kell választaniuk. Ugyanez a helyzet a fiúneveknél is; a Pisti vagy a Jancsi elutasításra kerül, bár mindenki tudja, kiről van szó.
A becéző nevek önálló utónévként való anyakönyvezése szinte mindig kudarcra van ítélve. A becézés a családon belüli intimitás része, nem a hivatalos dokumentumoké.
A legfurcsább elutasított utónevek listája (Lánynevek)
A szülői kreativitás néha olyan mélységekbe merül, ami megdöbbenti még a sokat látott MTA szakértőit is. Az elutasított nevek listája évről évre bővül, és ezek a kérelmek jól mutatják, hogy a szülők milyen széles spektrumban keresnek egyedi megoldásokat. Az alábbiakban a legemlékezetesebb, leginkább furcsa lánynevek láthatók, amiket az MTA elutasított, és amelyek jól illusztrálják a fentebb említett szabályokat.
Természeti jelenségek és tárgyak: Amikor a köznév utónévvé válna
Sok szülő szeretne természeti ihletésű nevet adni, ami önmagában nem probléma (gondoljunk csak a Hanga, Réka, vagy a Jázmin névre). Azonban a határvonal meghúzása kulcsfontosságú. A névnek utónévként kell funkcionálnia, nem pedig egy egyszerű köznévnek vagy egy ritka jelenségnek.
| Elutasított Lánynevek | Indoklás |
|---|---|
| Jégvirág | Köznév, természeti jelenség, ami nem rendelkezik utónévként való hagyománnyal. |
| Bogyó | Köznév, becéző jellegű, nem felel meg a hivatalos utónév kritériumoknak. |
| Éden | Földrajzi hely (kert), fogalmi név, ami nem illeszkedik az utónév-kategóriába. |
| Tavasz | Köznév, évszak, nem hagyományos utónév. |
| Szkarlett | Helytelen írásmód (a Scarlett már engedélyezett). Az MTA ragaszkodik a magyar helyesíráshoz, vagy az eredeti, elfogadott idegen írásmódhoz. |
| Cukorka | Köznév, tárgy, ami nevetséges vagy hátrányos lehet a gyermek számára. |
| Vadvirág | Összetett köznév, a magyar névadási hagyományoktól idegen. |
A Jégvirág esete különösen érdekes. Bár a Virág önállóan engedélyezett, az összetétel már nem. Az MTA érvelése szerint az ilyen összetett, leíró nevek (mint a Vadvirág vagy a Jégvirág) elveszik a név személyes jellegét, és inkább leíró kifejezésekké válnak.
Mitológiai, történelmi és irodalmi utalások: Ahol a túlzott pompa bukik
Sok szülő szeretne mitológiai vagy irodalmi hősök után nevet adni gyermekének, ami nem is meglepő. Azonban nem minden mitológiai alak neve anyakönyvezhető. Az MTA szempontja, hogy a név ne legyen túlzottan terhes a gyermek számára, és ne sugalljon olyan magasztos vagy abszurd jelentést, amit a gyermek nem tud képviselni.
Elutasításra került például a Nimródia, ami túlzottan összetett, mesterkélt képződmény, de a Dzsenifer írásmód is, mivel a Jennifer már elfogadott, és a fonetikai írásmód nem felel meg az idegen nevek átírási szabályainak.
Egy másik kategória, ami gyakran kudarcot vall, a tisztségek vagy rangok. Bár nem lánynevek, de a jelenség hasonló: a Herceg vagy Királyfi kérelmeket elutasították. Látszik, hogy a hatóságok nem támogatják azokat a neveket, amelyek túlzottan nagy elvárásokat támasztanak a gyermekkel szemben, vagy a társadalmi státuszra utalnak.
A legfurcsább elutasított utónevek listája (Fiúnevek)
A fiúnevek terén a szülők gyakran próbálkoznak humorosnak szánt, vagy rendkívül rövid, esetleg szándékosan eltorzított nevekkel. Itt is érvényesül a fő szabály: a névnek méltóságteljesnek és a magyar nyelvhez illeszkedőnek kell lennie. A rövidítés és a tréfa szinte garantálja az elutasítást.
A rövidítések és a becézések csapdája
Ahogy a lányoknál a Mici, úgy a fiúknál a rövid, becéző formák élveznek nagy népszerűtlenséget az MTA szemében. A szülők szeretnék, ha a gyermeküket már születésétől fogva a kedvelt becenéven szólíthatnák, de a hivatalos névnek a teljes alakot kell képviselnie.
| Elutasított Fiúnevek | Indoklás |
|---|---|
| Bájli | Nem utónév, hanem becéző forma. |
| Benjáminó | Művi képzés, a Benjámin név olaszosított, mesterkélt változata. |
| Mika | Becéző forma, a Mihály rövidítése, nem önálló keresztnév. |
| Zeusz | Mitológiai név, ami túl nagy terhet róhat a gyermekre, túlzott jelentőséggel bír. |
| Rendőr | Köznév, foglalkozás, ami nevetséges vagy hátrányos lehet. |
| Főnix | Mitológiai lény, fogalmi név, ami nem számít hagyományos utónévnek. |
| Csecse | Becéző, köznyelvi kifejezés, ami nem utónév. |
Érdemes megfigyelni a Benjáminó esetét. Mivel a Benjámin már létezik, a szülők próbálkoztak egy egyedibb hangzású, de felismerhető változattal. Az MTA azonban elutasítja azokat a nevet, amelyek mesterkélten képzettek, és nem rendelkeznek nyelvi vagy kulturális hagyománnyal.
A foglalkozások és a tárgyak kategóriája
A Rendőr vagy a Hajó típusú kérelmek egyértelműen a köznév kategóriába esnek. Bár a szándék lehet, hogy humoros vagy szokatlan, a hivatalos álláspont szerint az ilyen nevek alkalmasak a gyermek megalázására vagy gúnyolására az iskolai évek alatt és azon túl is. Az MTA kiemelt figyelmet fordít a név pszichológiai terhelésére.
A magyar névadási törvények célja, hogy a gyermek neve felnőttként is hordozható legyen, és ne akadályozza a társadalmi beilleszkedését vagy a szakmai előmenetelét. Egy Zokni nevű felnőttnek valószínűleg nehezebb dolga lenne a komoly hivatalos életben, mint egy Jánosnak vagy egy Bálintnak.
Az idegen nevek dilemmája: Miért engedélyezik a Kiarát, de nem a Skarletet?
A globalizáció hatására egyre több szülő szeretne idegen eredetű, nemzetközi hangzású nevet adni gyermekének. Ez a tendencia nem állítható meg, és az MTA is rugalmasan reagál rá, folyamatosan bővítve a jegyzéket (gondoljunk csak a Kevin, a Dzsennifer vagy a Kiara nevek elfogadására). Azonban itt is szigorú szabályok érvényesülnek, különösen az írásmódot illetően.
A magyarosítás vagy az eredeti írásmód?
Az idegen nevek esetében két fő szempontot vesz figyelembe az MTA:
- A névnek az eredeti kultúrában is utónévként kell funkcionálnia.
- A név írásmódjának követnie kell a magyar helyesírás szabályait, VAGY az eredeti, hiteles írásmódot.
A probléma akkor merül fel, amikor a szülők fonetikusan, de nem szabályosan próbálják átírni az idegen nevet. Például a Jennifer név magyaros átírása (Dzsennifer) már szerepel a jegyzékben, de a Szkarlett (Scarlett) elutasításra került, mivel a szülők a magyar hangzást próbálták visszaadni, de nem a szabályos átírást használták.
Az idegen nevek magyarosításában az MTA következetes elvet alkalmaz: ha a név már meghonosodott, a magyaros írásmód is elfogadható, de ha egy új névről van szó, az eredeti, nemzetközi írásmód preferált, feltéve, hogy a magyar kiejtési szabályoknak megfelel.
Az elutasított idegen nevek között gyakran találunk olyanokat, amelyek túl bonyolultak a magyar fonetikai rendszer számára, vagy amelyek írásmódja félreértésekhez vezethet. Például a Shaquille vagy a Khaleesi típusú nevek (utóbbi egy fantasy regényből származik, ami szintén kizáró ok lehet) bár hangzatosak, de a magyar anyakönyvezés számára nem elfogadhatóak.
A brandek és a popkultúra árnyéka
Egyre gyakoribb, hogy a szülők a popkultúra, a filmek vagy a márkanevek által inspirált neveket szeretnének adni. Ezek a kérelmek szinte mindig elutasításra kerülnek, mivel az MTA elve, hogy a névnek időtállónak kell lennie, és nem lehet egy átmeneti trend vagy egy kereskedelmi termék neve. A Chanel, Gucci vagy Nike típusú nevek anyakönyvezése kizárt.
A fantasy és sci-fi irodalom is inspirálhatja a szülőket, de az ebből a forrásból származó nevek nagy része elutasításra kerül. Ennek oka, hogy az ilyen nevek nem rendelkeznek valós kulturális háttérrel, hanem kitalált nyelvek részei, vagy túlzottan köthetők egy adott műhöz (pl. a már említett Khaleesi vagy a Gandalf).
A pszichológiai és társadalmi teher: A név mint sors
Miért olyan szigorú az MTA? A válasz a gyermek hosszú távú jólétében rejlik. Egy név pszichológiai teherré válhat, különösen az iskolás évek alatt. A névválasztás nem csak a szülők önkifejezése, hanem egy felelősségteljes döntés, ami meghatározza a gyermek társadalmi interakcióit.
A nevetséges vagy bántó nevek (mint például a korábban elutasított Piton vagy Hófehérke, ha fiúnak adták volna) komoly gúnyolódásnak tehetik ki a gyermeket. A névválasztásnak támogatnia kell a gyermek egészséges identitásfejlődését. Azok a nevek, amelyek túlzottan egyediek, vagy furcsák, elszigetelhetik a gyermeket a kortársaitól.
Az önkifejezés és a védelem egyensúlya
A szülők gyakran az egyediségre törekednek, abban a hitben, hogy ez segíti gyermeküket abban, hogy kitűnjön. Azonban az MTA álláspontja szerint az egyediség nem mehet a gyermek méltósága rovására. Az utónév feladata az, hogy beazonosíthatóvá tegye a személyt, és ne váljon állandó forrásává a magyarázkodásnak vagy a kellemetlen kérdéseknek.
Gondoljunk csak bele: egy Aranyhaj nevű kislánynak minden nap meg kellene küzdenie azzal a ténnyel, hogy a neve egy mesebeli karakterre utal, aminek a felnőtt életben nincs helye. A neveknek komolyságot és időtállóságot kell sugározniuk.
„Egy névnek nem szabad szorongást keltenie. Az MTA névjegyzéke egyfajta szociális háló, ami megvédi a gyermeket a szülői hóbortoktól.”
A magyar helyesírás útvesztői: Az írásmód és a kiejtés
A magyar helyesírás és nyelvtani rendszer szigorú, és ez a névválasztásban is megmutatkozik. Az MTA elutasítja azokat a neveket, amelyek nem illeszkednek a magyar fonetikai és morfológiai szabályokhoz, vagy amelyek túlzottan eltérnek a hagyományos írásmódtól.
A hangzás és az írásmód harmóniája
A neveknek könnyen kiejthetőnek és leírhatónak kell lenniük. Ezért utasítják el azokat a neveket, amelyek tele vannak szokatlan betűkapcsolatokkal vagy írásjelekkel. A magyar nyelvben például nem használunk ékezet nélküli magánhangzókat ott, ahol ékezetesnek kellene lenniük (pl. a szándékosan rosszul írt Krisztian helyett Krisztián). Az idegen nevek esetében is elvárás, hogy a magyar nyelvben szokásos betűket használjuk, vagy az eredeti, nemzetközi írásmódot tartsuk be.
A névnek illeszkednie kell a magyar utónévrendszerhez, ami azt jelenti, hogy a névnek főnévnek kell lennie, és nem lehet melléknév, ige vagy határozószó. Bár a Virág vagy a Bíborka nevek elfogadottak, ezek hagyományosan utónévként is funkcionáltak. Azonban a Bátor vagy a Gyors típusú nevek (bár a Bátor már engedélyezésre került, de a szürke zónában van) sokáig elutasításra kerültek, mivel elsősorban melléknévként funkcionálnak.
Amikor a kreativitás győz: Engedélyezett, de szokatlan nevek
Fontos hangsúlyozni, hogy az MTA nem minden esetben utasítja el az egyedi kéréseket. Épp ellenkezőleg, a jegyzék folyamatosan bővül, és az elmúlt években számos olyan név kapott zöld utat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez a rugalmasság mutatja, hogy az intézet reagál a társadalmi változásokra, de csak akkor, ha a név megfelel a szigorú kritériumoknak.
Néhány példa a közelmúltban engedélyezett, de mégis szokatlan nevek közül:
- Lánynevek: Vanda, Zora, Szítá, Napsugár, Babett, Larissza, Jázmin.
- Fiúnevek: Noel, Zente, Ármin, Milán, Eliot, Zénó.
A Zente név például egy modern kori siker. Bár eredetileg nem szerepelt a jegyzékben, a szülők kitartó kérésére és az MTA alapos vizsgálata után engedélyezték, felismerve, hogy a név rendelkezik olyan hangzással és jelentéssel, ami illeszkedik a magyar névadási hagyományokhoz.
A siker titka: A kérelem megalapozottsága
Ha egy szülő egyedi nevet szeretne, a kérelemnek szakmailag megalapozottnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy bizonyítani kell, hogy a név más kultúrákban utónévként funkcionál, hogy nem bántó vagy nevetséges, és hogy a helyesírása következetes. A puszta kreativitás nem elég; tudományos igazolás szükséges.
Ha egy név mögött van valós történelmi, irodalmi vagy nyelvi hagyomány (akár idegen nyelven is), az esélyek jelentősen megnőnek az engedélyezésre.
Alternatívák a névválasztásban: Hol lehet mégis egyedi a gyermekünk?
Ha a szülők ragaszkodnak az egyediséghez, de a választott név elutasításra kerül, érdemes megfontolni az alternatív lehetőségeket. Magyarországon a gyermeknek két utóneve lehet. A második utónév lehetőséget ad arra, hogy a szülők egy szokatlanabb, de engedélyezett nevet adjanak, miközben az első név hagyományos és könnyen hordozható marad.
Például, ha a szülők nagyon szerették volna a Bogyó nevet, választhatnak egy hagyományos nevet elsőnek (pl. Anna Bogyó), bár Bogyó sajnos még másodikként is elutasításra kerülne a köznév jellege miatt. Viszont egy szokatlanabb, de engedélyezett név, mint a Napsugár vagy az Iringó, már adható második névként.
Külföldi állampolgárság és kettős névhasználat
Érdemes megemlíteni azt is, hogy ha a gyermek kettős állampolgársággal rendelkezik, és a másik országban anyakönyvezett neve nem felel meg a magyar szabályoknak, a magyar hatóságoknak el kell fogadniuk a külföldön anyakönyvezett nevet, amennyiben az nem sérti a magyar közrendet. Ez egy jogi kiskapu lehet azok számára, akik mindenképpen ragaszkodnak egy olyan névhez, ami Magyarországon elutasításra kerülne.
Összefoglaló táblázat: A leggyakoribb elutasítási kategóriák
A névválasztás során elkövetett hibák általában néhány jól behatárolható kategóriába esnek. Az alábbi táblázat segít megérteni, miért utasítják el a legtöbb rendhagyó kérelmet.
| Kategória | Példák (Elutasított) | Miért utasítják el? |
|---|---|---|
| Becéző formák | Mici, Pisti, Jancsi, Csecse | Nem önálló, hivatalos utónevek, hanem rövidítések. |
| Köznevek/Tárgyak | Jégvirág, Bogyó, Cukorka, Rendőr, Hajó | Nevetségesek vagy hátrányosak lehetnek, nem utónévként funkcionálnak. |
| Mesterkélt képzések | Benjáminó, Nimródia, Szkarlett | Túlzottan művi, nincs nyelvi hagyománya, vagy helytelen az írásmódja. |
| Mitológiai/Túlzó nevek | Zeusz, Főnix, Aranyhaj | Túl nagy pszichológiai terhet rónak a gyermekre, vagy kitaláltak. |
| Foglalkozások/Rangok | Herceg, Királyfi, Rendőr | Társadalmi státuszra utalnak, nem utónévként funkcionálnak. |
A magyar névválasztás rendszere elsősorban a gyermek érdekeit szolgáló szűrőként működik. Bár sok szülő számára bosszantó lehet a korlátozás, a cél az, hogy minden gyermek olyan nevet viselhessen, ami méltóságteljes, könnyen használható, és ami nem teszi őt gúny tárgyává. Az elutasított nevek listája tulajdonképpen a szülői felelőtlenség határát jelöli ki, mutatva, hogy hol húzódik a határ a kreativitás és a gyermek védelme között.
A tapasztalt szerkesztőként azt tanácsolom: mielőtt belevágnánk egy vadonatúj név anyakönyvezésébe, mindig tájékozódjunk az MTA hivatalos utónév jegyzékében. Ha a név nem szerepel benne, készüljünk fel egy hosszú, és valószínűleg kudarcba fulladó folyamatra, vagy válasszunk egy másik, engedélyezett nevet. A gyermekünk neve az ajándékunk számára – legyen ez az ajándék a támogatás és a szeretet kifejezése, nem pedig egy felesleges teher.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az Elutasított Utónevekről
🤔 Mi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pontos szerepe a névválasztásban?
Az MTA Nyelvtudományi Intézete az a hivatalos szerv, amely elbírálja azokat az utónév kérelmeket, amelyek nem szerepelnek a hivatalos utónév jegyzékben. Ők döntenek arról, hogy egy új név megfelel-e a magyar nyelvészeti, helyesírási és pszichológiai kritériumoknak, azaz nem hátrányos-e a gyermekre nézve, és illeszkedik-e a magyar névadási hagyományokba.
📝 Hány utónevet adhatok a gyermekemnek Magyarországon?
A magyar jogszabályok szerint egy gyermeknek legfeljebb két utóneve lehet. Mindkét névnek szerepelnie kell a hivatalos utónév jegyzékben, vagy engedélyeztetni kell az MTA-val.
🍒 Miért utasítják el a közneveket, mint például a Bogyó vagy a Cukorka?
Az MTA azért utasítja el a közneveket, mert azok nem utónévként funkcionálnak, és a gyermek számára hátrányosak, nevetségesek lehetnek. A névnek elsősorban személyazonosító funkciót kell betöltenie, nem pedig egy tárgyra vagy élelmiszerre utalnia, ami gúny tárgyává teheti a viselőjét.
🌟 Mi a különbség a Jázmin (elfogadott) és a Jégvirág (elutasított) között?
A Jázmin név egy nemzetközileg elismert, hagyományos utónévként funkcionáló név (virágnév, ami már meghonosodott). Ezzel szemben a Jégvirág egy összetett köznév, ami nem rendelkezik utónévként való hagyománnyal a magyar kultúrában, és túlzottan leíró jellegű.
✍️ Mi a helyzet az idegen nevekkel, például a Szkarlettel?
Az idegen nevek engedélyezhetők, de az írásmódnak követnie kell a magyar helyesírás szabályait, vagy az eredeti, hiteles idegen írásmódot. A Szkarlett elutasításra került, mert a szülők a fonetikus, de nem szabályos magyaros átírást kérték. Az eredeti Scarlett már engedélyezett lány utónévként.
👑 Engedélyezhető-e a Herceg vagy a Királyfi név?
Nem. Ezek a nevek rangot, tisztséget jelölnek, és nem utónévként funkcionálnak. Az MTA elutasítja azokat a neveket, amelyek túlzott elvárásokat támasztanak a gyermekkel szemben, vagy a társadalmi státuszra utalnak.
👶 Mit tehetek, ha egy olyan nevet szeretnék, ami nincs a jegyzékben?
Kérelmet kell benyújtani a helyi anyakönyvvezetőnél, aki továbbítja azt az MTA Nyelvtudományi Intézetének. Fontos, hogy a kérelem tartalmazzon bizonyítékot arra, hogy a név más kultúrákban utónévként funkcionál, és hogy megfelel a magyar nyelvi szabályoknak. Készülj fel arra, hogy a folyamat hosszú és bizonytalan lehet.
Leave a Comment