Amikor a reggeli fogmosásnál látunk egy kis vért, hajlamosak vagyunk legyinteni: „Csak az ínyem vérzik.” A fogproblémákat, a szuvasodástól az ínygyulladásig, sokan lokális, esztétikai vagy maximum kellemetlen fájdalommal járó gondnak tekintik. Pedig a szájüregünk nem egy elszigetelt sziget a testünkben. Épp ellenkezőleg: egy rendkívül forgalmas kapu, amely közvetlen kapcsolatban áll a vérárammal, az immunrendszerrel és a legfontosabb szerveinkkel. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen bizonyítják, hogy a szájban zajló krónikus gyulladásos folyamatok – különösen a parodontitis – olyan láncreakciót indíthatnak el, amely a szívtől a tüdőn át egészen a méhlepényig terjed. Ez a felismerés alapvetően írja át a fogápolás szerepét: már nem csak a mosolyunk, hanem az egészségünk forog kockán.
A szájüreg mint a gyulladás melegágya
A szájüreg egy gazdag ökoszisztéma, ahol több száz különböző baktériumfaj él. Amíg az egyensúly fennáll, a flóra ártalmatlan, sőt, hasznos. Azonban a nem megfelelő higiénia, a stressz vagy a hormonális változások (mint például a terhesség alatt) felboríthatják ezt a kényes egyensúlyt, utat engedve a káros baktériumok elszaporodásának. A kezdeti ínygyulladás (gingivitis) még visszafordítható, de ha elhanyagoljuk, könnyen átmehet parodontitisbe, azaz fogágybetegségbe.
A parodontitis nem egyszerűen az íny visszahúzódása; ez egy krónikus gyulladásos állapot, amely a fogat tartó csontot támadja meg. A gyulladt íny tasakokat képez, amelyek ideális menedéket nyújtanak az anaerob baktériumoknak. A legveszélyesebb közülük a Porphyromonas gingivalis (röviden P. gingivalis), amely képes bejutni a véráramba és távoli szerveket is elérni, magával cipelve a gyulladás terhelését.
A szájban lévő fertőzés nem marad a szájban. A gyulladásos citokinek és baktériumok bejutnak a véráramba, és szisztemikus választ váltanak ki, ami lényegében megterheli az egész szervezetet.
A probléma gyökere a krónikus szisztémás gyulladás. Amikor a szervezet folyamatosan harcol a szájüregi fertőzéssel, gyulladásos molekulákat (citokineket) bocsát ki. Ezek a molekulák nem maradnak helyben, hanem a véráramon keresztül eljutnak a test minden szegletébe, és ott károsítják az érfalakat, terhelik az immunrendszert, és hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához.
A néma gyilkos: fogproblémák és a szív- és érrendszer
A fogágybetegség és a szívbetegségek közötti kapcsolat az egyik legmegdöbbentőbb és leginkább dokumentált összefüggés. Azoknál a pácienseknél, akik súlyos parodontitisben szenvednek, 20-40%-kal magasabb a kockázata a szívrohamnak, a stroke-nak és más kardiovaszkuláris eseményeknek, mint azoknál, akiknek egészséges a fogágyuk.
Az érelmeszesedés felgyorsítása
Hogyan jut el a baktérium a szívig? A folyamat két fő útvonalon zajlik. Először is, a P. gingivalis és más szájüregi kórokozók bejutnak a véráramba (ezt nevezik átmeneti bakterémiának, ami akár egy intenzív fogmosás vagy fogselymezés után is előfordulhat). Ezek a baktériumok képesek megtapadni az érfalakon, különösen azokon a területeken, ahol már van némi plakk (zsíros lerakódás).
Másodsorban, a krónikus gyulladásos válasz a kulcs. A szájüregből származó citokinek és gyulladásos mediátorok károsítják az erek belső falát (az endotéliumot). Ez a károsodás ideális környezetet teremt a koleszterin és más anyagok lerakódásához, felgyorsítva az érelmeszesedést (atherosclerosis). A gyulladás hatására a plakkok instabillá válnak, nagyobb eséllyel repednek meg, és trombus (vérrög) képződik belőlük, ami szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.
| Kardiovaszkuláris kockázat | Kapcsolat a parodontitisszel |
|---|---|
| Atherosclerosis (Érelmeszesedés) | A szájüregi gyulladás felgyorsítja az érfalak endotéliumának károsodását, elősegítve a plakkok képződését. |
| Endocarditis (Szívbelhártya-gyulladás) | Baktériumok (főleg Streptococcusok) jutnak a véráramba, megtapadnak a szívbillentyűkön, különösen, ha azok már sérültek. |
| Stroke | Az érelmeszesedés és a vérrögök képződésének fokozott kockázata miatt. |
A szakemberek egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy a fogorvosnak és a kardiológusnak együtt kell működnie. Ha valakinél szív- és érrendszeri betegség kockázata áll fenn, a szájhigiénia rendbetétele nem opcionális lépés, hanem a kezelési terv elengedhetetlen része. Súlyos szívbetegség, például műbillentyű esetén a fogászati beavatkozások előtt gyakran antibiotikumos profilaxisra van szükség a fertőző endocarditis megelőzése érdekében.
A terhesség kritikus időszaka: koraszülés és alacsony születési súly
A kismamák számára talán ez az összefüggés a leginkább aggasztó. A várandósság alatt a hormonális változások (különösen a progeszteron és az ösztrogén szintjének emelkedése) miatt az íny sokkal érzékenyebbé válik a plakkokra. Ez az úgynevezett terhességi ínygyulladás szinte minden második kismamát érint. Ha ez az állapot elmélyül, és parodontitisszé fajul, az komoly veszélyt jelent a magzatra.
A kutatások szerint a súlyos fogágybetegségben szenvedő nőknek akár háromszor nagyobb esélyük van a koraszülésre (37. terhességi hét előtt) és az alacsony születési súlyra, mint azoknak, akiknek egészséges a szájuk. De mi az összefüggés?
A gyulladásos kaszkád a méhben
A szájüregi fertőzésből származó baktériumok és gyulladásos citokinek bejutnak a véráramba, elérik a méhlepényt és a magzatot körülvevő szöveteket. Ezek a gyulladásos mediátorok (különösen a prosztaglandinok és a tumor nekrózis faktor alfa – TNF-α) hasonlóak azokhoz az anyagokhoz, amelyek a természetes szülést is beindítják. Amikor ezeknek az anyagoknak a szintje kórosan megemelkedik a szájüregi fertőzés miatt, idő előtt beindíthatják a méhösszehúzódásokat és a méhnyak tágulását.
A szájüregi egészség a várandósság alatt nem luxus, hanem a magzatvédelmi stratégia központi eleme. A gyulladásos terhelés minimalizálása kulcsfontosságú a terhesség zavartalan lefolyásához.
Ezért a terhesgondozás szerves része kell, hogy legyen a fogászati szűrés és a kezelés. Sok kismama fél a fogászati beavatkozásoktól a terhesség alatt, de a szakemberek egyetértenek abban, hogy a rutinszerű tisztítások és a sürgős kezelések (pl. gyökérkezelés, ha szükséges) sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a kezeletlen, krónikus szájüregi fertőzés.
A második trimeszter számít a legbiztonságosabb időszaknak a fogászati beavatkozásokra, de az alapos szájhigiénia fenntartása az első naptól az utolsóig elengedhetetlen. A várandósság idején fellépő fogínyvérzés nem normális velejárója az állapotnak, hanem figyelmeztető jel, amit komolyan kell venni.
Diabétesz és a fogágybetegség: egy ördögi kör
A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a fogágybetegség kapcsolata igazi kétirányú utca. Nemcsak a diabétesz növeli a fogászati problémák kockázatát, hanem a kezeletlen parodontitis is rontja a cukorbetegség kontrollját.
Miért veszélyezteti a diabétesz a fogakat?
A diabéteszesek hajlamosabbak a fertőzésekre, mivel a magas vércukorszint gyengíti az immunválaszt. Ráadásul a magas glükózszint a nyálban is megjelenik, ami táplálja a káros baktériumokat. A cukorbetegség egyik szövődménye a rossz sebgyógyulás és az erek károsodása, ami a fogágyban is lezajlik, rontva az íny és a csont vérellátását és regenerációs képességét. Ennek eredményeként a diabéteszeseknél sokkal súlyosabb és gyorsabban progrediáló parodontitis alakul ki, gyakran már fiatal korban is.
Hogyan rontja a parodontitis a cukoranyagcserét?
A szájüregi fertőzés állandó gyulladásos terhelést jelent a szervezet számára. A gyulladásos citokinek, amelyek a parodontális tasakokból a véráramba jutnak, akadályozzák az inzulin hatékony felhasználását a sejtekben. Ez az úgynevezett inzulinrezisztencia növekedéséhez vezet. Minél súlyosabb a fogágybetegség, annál nehezebb a vércukorszintet szabályozni, ami tovább rontja a diabéteszes állapotot, és növeli a hosszú távú szövődmények (pl. retinopátia, neuropátia) kockázatát.
A jó hír az, hogy a hatékony fogágykezelés pozitív hatással van a cukorbetegségre. Amikor a gyulladást megszüntetik, a szisztémás gyulladásos terhelés csökken, ami javíthatja az inzulinérzékenységet és csökkentheti a HbA1c szintet – néha olyan mértékben, mint bizonyos gyógyszerek esetében.
A parodontitis kezelése egyes diabéteszes betegeknél olyan, mint egy extra adag gyógyszer, amely segít stabilizálni a vércukorszintet és csökkenteni a szövődmények esélyét.
Légzőszervi betegségek: nem csak a szájból a gyomorba
Talán meglepő, de a szájüregi baktériumok komoly veszélyt jelentenek a tüdőre is, különösen az idősebb, legyengült immunrendszerű vagy kórházi ellátásban részesülő egyének esetében. A szájüregi kórokozók belélegzése (aspirációja) vezethet légúti fertőzésekhez, mint például a bakteriális tüdőgyulladás (pneumonia).
Amikor valakinek súlyos parodontitise vagy rossz szájhigiéniája van, a száj tele van patogén baktériumokkal. Alvás közben, vagy amikor a nyelés reflexe gyengül (ez gyakori az időseknél vagy stroke után), ezek a baktériumok könnyen bejuthatnak a légcsőbe, majd a tüdőbe. Ott elszaporodva komoly tüdőgyulladást okozhatnak.
Ezt a jelenséget különösen gyakran figyelik meg az ápolási otthonokban, ahol a szájhigiénia gyakran elhanyagolt. A kutatások azt mutatják, hogy az intenzív, professzionális szájápolás bevezetése jelentősen csökkentheti a kórházban szerzett tüdőgyulladások előfordulását.
Az autoimmun válasz: ízületi gyulladás és a fogágy
Az immunrendszer túlzott reakciója, amely a szervezet saját szöveteit támadja meg, az autoimmun betegségek lényege. Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a reumatoid artritisz (RA) – egy krónikus, fájdalmas ízületi gyulladás – és a parodontitis között szoros kapcsolat van.
A közös nevező ismét a P. gingivalis baktérium. Ez a kórokozó egyedülálló képességgel rendelkezik: képes elindítani egy folyamatot, amelyet citrullinációnak neveznek. A citrullináció során megváltozik a fehérjék szerkezete, és az immunrendszer idegenként kezdi kezelni azokat. Az RA-ban szenvedő betegeknél gyakran találhatók anti-citrullinált fehérje ellenanyagok (ACPA-k). A P. gingivalis által kiváltott citrullináció a szájban valószínűleg elindítja vagy súlyosbítja azt az autoimmun folyamatot, amely aztán az ízületeket kezdi támadni.
A parodontitisben szenvedő RA betegek ízületi gyulladása általában súlyosabb, és a betegség gyorsabban progrediál. Ezért az RA kezelési tervének feltétlenül tartalmaznia kell a szájüregi gyulladás megszüntetését. A két krónikus gyulladásos állapot kölcsönösen súlyosbítja egymást.
A kognitív hanyatlás árnyéka: demencia és alzheimer-kór
Az életkor előrehaladtával a demencia és az Alzheimer-kór kockázata nő. A legújabb neurológiai kutatások döbbenetes összefüggést találtak a krónikus szájüregi fertőzések és az agyi elváltozások között.
Két fő mechanizmuson keresztül hathat a parodontitis az agyra:
- Közvetlen baktérium behatolás: A P. gingivalis nemcsak a szívbe, hanem az agyba is képes bejutni. Kutatók kimutatták a baktérium jelenlétét az Alzheimer-kórban elhunyt betegek agyában. A baktérium toxinokat bocsát ki (gingipainok), amelyek közvetlenül károsítják az idegsejteket.
- Neuroinflammáció: A szájüregi gyulladásból származó citokinek átjutnak a vér-agy gáton, és krónikus gyulladást indítanak el az agyban. Ez a neuroinflammáció kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kórra jellemző amiloid plakkok és tau fehérje csomók kialakulásában.
Egy hosszú távú tanulmány kimutatta, hogy azok a felnőttek, akiknek 35 éves korukra súlyos fogágybetegségük volt, nagyobb valószínűséggel szenvedtek kognitív hanyatlásban idős korukban. A fogak elvesztése és a parodontitis mértéke szoros összefüggést mutatott a memória romlásával.
Ez a terület még aktív kutatás alatt áll, de az üzenet világos: a száj egészségének megőrzése nem csak az életminőséget javítja, hanem potenciálisan lassíthatja a legpusztítóbb neurodegeneratív betegségek kialakulását is.
Emésztőrendszeri és daganatos megbetegedések
A szájüregi mikrobióma megváltozása nem áll meg a toroknál. Mivel folyamatosan nyelünk nyálat és baktériumokat, a szájban lévő egyensúlytalanság közvetlenül befolyásolja a gyomor-bélrendszer egészségét. A P. gingivalis jelenléte összefüggésbe hozható bizonyos emésztőrendszeri gyulladásos állapotokkal, mint a Crohn-betegség. A szájüregi baktériumok megváltoztathatják a bélflóra összetételét, ami tovább növeli a szisztémás gyulladást.
Továbbá, bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos parodontitis növelheti a rákos megbetegedések, különösen a hasnyálmirigyrák és a nyelőcsőrák kockázatát. Bár a mechanizmusok összetettek, a krónikus gyulladás, az immunrendszer folyamatos terhelése és a patogén baktériumok anyagcseretermékei mind hozzájárulhatnak a karcinogenezishez.
A szájüregi rák, bár elsősorban a dohányzással és alkoholfogyasztással függ össze, szintén korai felismerésre szorul. A fogorvos szerepe itt is létfontosságú, hiszen rutinvizsgálat során a szájüregi elváltozásokat és a potenciálisan rosszindulatú elváltozásokat is észlelheti.
A rejtett gócok veszélye: gyökérkezelések és bölcsességfogak
A szájüregben nem csak a látható ínygyulladás okozhat szisztémás problémákat. Vannak úgynevezett fókuszok vagy gócok, amelyek krónikus, csendes gyulladást tartanak fenn, anélkül, hogy feltétlenül fájdalmat okoznának. Ezek a rejtett fertőzések különösen veszélyesek, mert folyamatosan táplálják a szisztémás gyulladást, miközben a páciens nem is tud a problémáról.
A gyökérkezelt fogak dilemmája
Egy gyökérkezelt fog, ha a beavatkozás nem volt tökéletes, vagy ha a gyökércsúcs körül elhalás és gyulladás (periapikális lézió) alakul ki, tökéletes gócot jelenthet. A gyökércsúcs körüli gyulladás (granulóma vagy ciszta) tele van baktériumokkal és gyulladásos anyagokkal, amelyek közvetlenül a véráramba kerülhetnek. Bár a modern gyökérkezelés célja a teljes sterilizálás, a fogak bonyolult csatornarendszere miatt ez nem mindig 100%-osan érhető el. Egy ilyen góc fenntarthat krónikus fejfájást, ízületi fájdalmat, vagy gyengítheti az immunrendszert.
A fogorvosok gyakran röntgenfelvétellel vagy CT-vel ellenőrzik a gyökérkezelt fogakat, különösen, ha a páciensnek valamilyen krónikus szisztémás betegsége van (pl. autoimmun betegség, szívprobléma), mielőtt a gócot felszámolnák.
Impaktált bölcsességfogak
A részlegesen áttört vagy impaktált (állcsontban rekedt) bölcsességfogak körül gyakran alakul ki krónikus gyulladás, az úgynevezett pericoronitis. Mivel a fog mögötti terület nehezen tisztítható, a baktériumok könnyen elszaporodnak. Bár sokszor csak helyi fájdalmat vagy duzzanatot okoz, egy ilyen krónikus gyulladásos állapot is hozzájárul a szisztémás gyulladásos terheléshez. Az eltávolításuk gyakran nem csak a helyi problémákat, hanem a szervezet általános gyulladásszintjét is csökkentheti.
A megelőzés fortélyai: az otthoni és professzionális ápolás szinergiája
A jó hír az, hogy a fogproblémák megelőzése és kezelése drámaian csökkentheti a szisztémás betegségek kockázatát. A megelőzés nem merül ki a napi kétszeri fogmosásban; ez egy komplex stratégia, amely a higiéniát, az életmódot és a rendszeres orvosi ellenőrzéseket is magában foglalja.
1. A mechanikus tisztítás művészete
A fogkefe önmagában csak a fogfelszín 60-70%-át éri el. A parodontitis és a szuvasodás fő forrása a fogak közötti és az íny alatti részeken marad. Ezért elengedhetetlen a fogközti tisztítás.
- Fogselyem vagy fogköztisztító kefe: A fogselyem azoknak ajánlott, akiknek szorosan állnak a fogaik. Ha a fogak között nagyobb rés van, vagy már van ínyvisszahúzódás, a fogköztisztító kefe (interdentális kefe) sokkal hatékonyabb. Ezt a fogorvos vagy dentálhigiénikus segítségével kell kiválasztani a megfelelő méretben.
- Elektromos fogkefe: A modern elektromos fogkefék, különösen az oszcilláló-rotáló vagy szónikus technológiájúak, bizonyítottan hatékonyabbak a plakk eltávolításában, mint a manuális kefe.
- Nyelvtisztítás: A nyelv felszínén lévő baktériumok szintén hozzájárulnak a rossz lehelethez és a szájflóra egyensúlyának felborulásához. Használjunk nyelvtisztítót naponta.
2. A professzionális ellátás szerepe
Még a legprecízebb otthoni ápolás mellett is képződik fogkő, különösen az ínyvonal alatt. A fogkő durva felülete ideális táptalajt biztosít a baktériumoknak, és csak professzionális eszközökkel távolítható el. A rendszeres, általában 6 havonta esedékes dentálhigiéniai kezelés (fogkőeltávolítás és polírozás) kulcsfontosságú a krónikus gyulladás megelőzésében.
Ha már kialakult a parodontitis, speciális, mélytisztításra (kürettálásra) lehet szükség, hogy eltávolítsák a gyulladt szöveteket és a fogkövet a mélyebb tasakokból. Ez a beavatkozás gyakran megállítja a csontpusztulást és csökkenti a szisztémás gyulladásos terhelést.
3. Étrend és életmód
Az étrendünk közvetlenül befolyásolja a szájflórát és a gyulladásos hajlamot. A magas cukor- és finomított szénhidrát tartalmú ételek nemcsak a szuvasodást segítik elő, hanem a szisztémás gyulladást is fokozzák.
- Cukor minimalizálása: Különösen a ragadós és savas ételek kerülése javasolt, amelyek hosszú ideig a fogakon maradnak.
- Gyulladáscsökkentő táplálkozás: Az omega-3 zsírsavakban (halak, lenmag), antioxidánsokban (bogyós gyümölcsök) és rostokban gazdag étrend támogatja az immunrendszert és csökkenti a szisztémás gyulladást.
- D-vitamin és K2-vitamin: Ezek a vitaminok elengedhetetlenek a csontok egészségéhez, beleértve a fogakat tartó állcsontot is. Pótlásuk segítheti a fogágy regenerációját.
A stresszkezelés is fontos, mivel a krónikus stressz gyengíti az immunrendszert, és sokan stressz hatására fognak csikorgatni (bruxizmus), ami mechanikailag károsítja a fogakat és a fogágyat.
A szájhigiénia nem egy különálló egészségügyi terület, hanem az általános egészségünk tükre. A legjobb befektetés, amit tehetünk, az a rendszeres szűrés és a gondos, precíz otthoni ápolás.
A fogproblémák meglepő hatásainak megértése paradigmaváltást igényel mind az orvosok, mind a páciensek részéről. A fogorvos már nem csak a fájdalmat enyhíti, hanem potenciálisan szívrohamot, koraszülést vagy Alzheimer-kórt előz meg. A prevenciós szemlélet beépítése a mindennapi rutinba a hosszú, egészséges élet alapköve.
Gyakran ismételt kérdések a szájüregi egészség és a szisztémás betegségek kapcsolatáról
❓ Mi az a parodontitis, és miért veszélyesebb, mint az egyszerű ínygyulladás?
Az ínygyulladás (gingivitis) az íny vérzésével és duzzanatával járó, enyhe gyulladás, amely megfelelő higiéniával teljesen visszafordítható. A parodontitis (fogágybetegség) azonban a gingivitis előrehaladott formája, amely már a fogat tartó csontot és szöveteket támadja meg. Veszélyesebb, mert krónikus, nem visszafordítható csontvesztéssel jár, és a parodontális tasakok mélyén élő baktériumok és gyulladásos molekulák jutnak be a véráramba, elindítva a szisztémás gyulladást, amely a szívre, tüdőre és más szervekre is hatással van.
🤰 Kell-e fogászati kezelést vállalnom terhesség alatt, ha koraszüléstől tartok?
Igen, feltétlenül. A rutinszerű fogászati vizsgálatok és a professzionális tisztítások (fogkőeltávolítás) biztonságosak és erősen ajánlottak a terhesség alatt, különösen a második trimeszterben. A kezeletlen, súlyos ínygyulladás vagy parodontitis sokkal nagyobb kockázatot jelent a koraszülés és az alacsony születési súly szempontjából, mint a fogászati beavatkozások. A fogorvosnak mindig jelezni kell a terhességet, hogy elkerüljék a szükségtelen röntgent és bizonyos gyógyszereket.
❤️ Hogyan tudom csökkenteni a szívbetegség kockázatát a szájhigiéniámmal?
A legfontosabb a krónikus gyulladás megszüntetése. Ez magában foglalja a napi kétszeri, alapos fogmosást (lehetőleg elektromos fogkefével), a fogselyem vagy fogköztisztító kefe mindennapos használatát, és a rendszeres, 6 havonta esedékes professzionális fogkőeltávolítást. Ha már diagnosztizáltak parodontitist, kövessük a parodontológus utasításait, mivel a mélytisztítás (kürettálás) csökkenti a szisztémás gyulladásos markerek szintjét.
🧠 Igaz, hogy a fogágybetegség összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral?
A kutatások egyre erősebben utalnak erre. A súlyos parodontitisben szenvedők agyában kimutatták a Porphyromonas gingivalis baktérium toxinjait (gingipainokat), amelyek károsítják az idegsejteket. Emellett a krónikus szájüregi gyulladásból származó gyulladásos citokinek hozzájárulnak a neuroinflammációhoz, amely kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában. A szájüregi egészség megőrzése potenciálisan védő tényező lehet a kognitív hanyatlással szemben.
🦷 Mi a teendő, ha a fogorvosom rejtett gócra gyanakszik egy gyökérkezelt fogamnál, de nem fáj?
Ha a fogorvos röntgen vagy CT alapján gócot (pl. gyökércsúcs körüli gyulladást) azonosít, azt kezelni kell, még akkor is, ha panaszmentes. A góc folyamatosan baktériumokat juttat a véráramba, terhelve az immunrendszert és növelve a szisztémás betegségek kockázatát (különösen, ha Önnek már van valamilyen krónikus betegsége). A kezelés lehet újbóli gyökérkezelés vagy sebészeti beavatkozás (gyökércsúcs rezekció), extrém esetben a fog eltávolítása.
🩸 Hogyan befolyásolja a cukorbetegség a fogaimat, és fordítva?
A cukorbetegség rontja a fogágy vérellátását és gyengíti az immunválaszt, ami súlyos parodontitishez vezet. Fordítva: a kezeletlen parodontitisből származó krónikus gyulladásos molekulák növelik az inzulinrezisztenciát, ami megnehezíti a vércukorszint kontrollálását. Ez egy ördögi kör, ezért a cukorbetegség kezelésében elengedhetetlen a szájüregi gyulladás megszüntetése.
💨 Milyen szerepe van a szájhigiéniának a tüdőgyulladás megelőzésében?
A súlyos parodontitisben szenvedők szájában nagy mennyiségű patogén baktérium halmozódik fel. Ezek a baktériumok belégzés (aspiráció) útján bejuthatnak a tüdőbe, különösen az idős, legyengült vagy kórházi betegeknél. Ez növeli a bakteriális tüdőgyulladás (pneumonia) kockázatát. A gondos szájhigiénia és a professzionális tisztítások minimalizálják a tüdőbe kerülő kórokozók számát, ezzel védve a légzőrendszert.
Leave a Comment