Amikor a pozitív terhességi tesztet a kezében tartja, egy új, izgalmakkal teli fejezet kezdődik az életében. A babavárás kilenc hónapja tele van csodával, de valljuk be, sokszor tele van kérdésekkel és néha aggodalommal is. Az egyik legnagyobb bizonytalanságot általában a terhesgondozás labirintusa okozza. Milyen vizsgálatok várnak rám? Mikor kell menni? Mi derül ki a vérvételből? Ne aggódjon! A modern orvostudomány ma már olyan kifinomult rendszert kínál, amelynek célja, hogy mind Ön, mind a pocaklakó a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ez a részletes útmutató azért készült, hogy segítsen eligazodni a vizsgálatok sorában, és magabiztosan nézhessen szembe a következő orvosi időponttal.
A terhesgondozás célja és alapelvei: miért fontos a rendszeresség?
A terhesgondozás nem csupán egy sor kötelező vizsgálat elvégzését jelenti, hanem egy átfogó, megelőző egészségügyi programot. Fő célja, hogy időben felismerje és kezelje azokat a kockázati tényezőket, amelyek veszélyeztethetik az anya vagy a magzat egészségét. A rendszeres ellenőrzések révén nyomon követhető a baba fejlődése, az anya szervezeti változásai, és biztosítható a szükséges tájékoztatás és lelki támogatás is.
A magyarországi protokoll szerint a várandósgondozás a terhesség felismerésétől a szülésig tart, és a nőgyógyász, a háziorvos, valamint a védőnő szoros együttműködésén alapul. Ez a hármas rendszer garantálja, hogy a kismama minden szempontból megkapja a szükséges ellátást. A vizsgálatok gyakorisága a terhesség előrehaladtával nő: kezdetben havonta, a harmadik trimeszterben már kéthetente, a végén pedig akár hetente is sor kerülhet ellenőrzésre.
A terhesgondozás a babavárás legfontosabb garanciája. Nem csupán a rizikók kizárásáról szól, hanem arról is, hogy a kismama aktívan részt vehessen gyermeke fejlődésének minden szakaszában.
Az első találkozás: a várandósgondozás elindítása
A terhesség megerősítése után, ideális esetben a 6–8. héten kerül sor az első hivatalos nőgyógyászati vizsgálatra. Ekkor történik a várandósság tényének orvosi dokumentálása, és ekkor nyílik meg a várandósgondozási könyv, amely a terhesség teljes történetét tartalmazza.
A kezdeti anamnézis felvétele és a fizikai vizsgálat
Az első vizit során a nőgyógyász részletes anamnézist vesz fel. Ez magában foglalja a korábbi betegségeket, műtéteket, allergiákat, a családban előforduló örökletes betegségeket, valamint a korábbi terhességek és szülések történetét. Ez a beszélgetés kritikus fontosságú, mivel segít azonosítani azokat a tényezőket, amelyek miatt a terhesség esetleg veszélyeztetetté válhat.
Ezt követi a fizikai vizsgálat. Megmérik a testsúlyt és a vérnyomást, ami alapvető a preeclampsia (terhességi toxémia) kockázatának nyomon követéséhez. A nőgyógyászati vizsgálat során mintát vesznek a méhnyakrák szűrésére (ha az elmúlt egy évben nem történt meg), valamint ellenőrzik a hüvelyi fertőzéseket.
A datáló ultrahang
Az első ultrahang vizsgálat (UH) általában a 6–10. héten történik. Ennek a vizsgálatnak több kulcsfontosságú célja van:
- A terhesség megerősítése és annak megállapítása, hogy a terhesség a méhen belül helyezkedik-e el.
- A magzati szívműködés igazolása.
- A terhesség pontos korának meghatározása (datálás) a CRL (Crown-Rump Length – ülőmagasság) mérésével. Ez a legpontosabb módja a szülés várható időpontjának (SZVÍ) kiszámítására.
- Az ikerterhesség kizárása vagy megerősítése.
Az első trimeszter (1–12. hét): a kritikus alapok lerakása
Az első tizenkét hét a magzat fejlődésének legintenzívebb időszaka, amikor a legfontosabb szervek kialakulnak. Ezért a szűrések is kiemelt jelentőségűek.
Az első nagyszabású laboratóriumi vizsgálat (8–12. hét)
Ekkor történik a terhesség alatti egyik legátfogóbb vérvétel. A mintavétel eredményei számos alapvető információt szolgáltatnak:
- Vérkép és vércsoport meghatározás: Létfontosságú tudni az anya vércsoportját és Rh-faktorát. Rh-negatív anya esetén speciális kezelésre lehet szükség a későbbi terhességek problémáinak elkerülése érdekében (Rh-profilaxis).
- Fertőzés szűrés: Szűrik a szifiliszt (VDRL), a hepatitis B és C vírusokat, valamint a HIV-et.
- Immunitás vizsgálata: Megnézik a rubeola és toxoplazmózis elleni védettséget. Bár a rubeola elleni oltás kötelező, a védettség szintjének ismerete fontos. A toxoplazmózis fertőzés (amit gyakran macskaürülék vagy nyers hús fogyasztása okoz) terhesség alatti kialakulása súlyos károkat okozhat.
- Anyagcsere vizsgálatok: Vércukor és vesefunkció ellenőrzése.
A vizeletvizsgálat minden egyes vizit alkalmával megtörténik. A fehérje és cukor jelenlétének ellenőrzése segít kiszűrni a kezdeti veseproblémákat és a terhességi diabétesz korai jeleit.
Genetikai szűrés az első trimeszterben
A modern terhesgondozás egyik sarokköve a genetikai szűrés, amely a kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma, Edwards-szindróma) kockázatát becsüli meg. Ezek a vizsgálatok nem diagnózist adnak, hanem kockázati arányt.
Kombinált teszt (11–13. hét + 6 nap)
Ez a leggyakrabban alkalmazott szűrési módszer, amely két részből tevődik össze:
- Ultrahang vizsgálat: A magzat tarkóredőjének (NT) mérése. A megvastagodott tarkóredő magasabb Down-szindróma kockázatra utalhat. Emellett nézik az orrcsont meglétét, és ellenőrzik a ductus venosus áramlását.
- Vérvizsgálat: Az anyai vérben lévő két hormon (PAPP-A és free β-hCG) szintjének mérése.
A kapott adatokat egy speciális szoftver elemzi, figyelembe véve az anya életkorát és egyéb kockázati tényezőket, és megadja a rendellenesség kialakulásának valószínűségét. Fontos, hogy a vizsgálatot az előírt időablakban kell elvégezni, mivel a tarkóredő vastagsága csak ekkor értékelhető hitelesen.
NIPT (Non-Invazív Prenatális Teszt)
A NIPT a legújabb generációs szűrővizsgálat, amely az anyai vérben keringő magzati DNS-t (cfDNA) vizsgálja. Bár sokkal drágább, mint a kombinált teszt, pontossága jóval meghaladja azt (akár 99% feletti érzékenység). Ezt a tesztet általában a 10. héttől lehet elvégezni, és különösen ajánlott magasabb kockázatú anyák számára (pl. 35 év felettiek, vagy pozitív kombinált teszt esetén).
A NIPT a legmagasabb pontosságú szűrési módszer, amely teljesen biztonságos, mivel csak egy egyszerű anyai vérvételt igényel.
A második trimeszter (13–28. hét): a nyugalom és a részletek időszaka
A második trimesztert sokan a várandósság legszebb időszakának tartják: a rosszullétek elmúlnak, az energia visszatér, és a baba mozgását is elkezdi érezni a kismama. A vizsgálatok ekkor a magzat növekedésére és az esetleges anatómiai eltérések felismerésére fókuszálnak.
A rutinvizsgálatok folytatása
A nőgyógyászati vizitek továbbra is havi rendszerességgel történnek. A rutinvizsgálatok a következők:
- Vérnyomás- és testsúlymérés.
- Méhszáj állapotának ellenőrzése (preventív jelleggel, a koraszülés kockázatának felmérésére).
- Magzati szívhang hallgatása (Doppler készülékkel).
- Vizeletvizsgálat (cukor, fehérje, aceton).
Részletes genetikai ultrahang (II. szintű szűrés)
Ez a vizsgálat a terhesség 18–22. hetében esedékes, és az egyik legfontosabb ultrahangos ellenőrzés. Célja a magzat teljes anatómiájának részletes áttekintése. A vizsgálat során a szakember:
- Megméri a magzat biometriai adatait (fejátmérő, haskörfogat, combcsont hossza) a növekedési ütem ellenőrzésére.
- Áttekinti az összes létfontosságú szervet: szív, tüdő, vesék, gyomor, agy.
- Ellenőrzi a gerinc, az arc és a végtagok fejlődését.
- Vizsgálja a méhlepény elhelyezkedését és a magzatvíz mennyiségét.
Ez a vizsgálat kizárja vagy megerősíti a súlyos fejlődési rendellenességeket, amelyek esetleg nem derültek ki az első trimeszter genetikai szűrése során. A vizsgálat során sokszor kiderül a baba neme is, ami sok szülő számára izgalmas pillanat.
Terhességi cukorbetegség szűrése (OGTT)
A terhességi diabétesz (gesztációs diabétesz mellitusz, GDM) viszonylag gyakori, és kezeletlenül súlyos következményekkel járhat mind az anyára (magas vérnyomás, preeclampsia), mind a magzatra (óriásbébi, születési sérülések) nézve. Ezért a szűrés kötelező.
Mikor és hogyan történik az OGTT?
A szűrést általában a 24–28. terhességi héten végzik. A vizsgálat éhgyomorra történik. A kismama először vért ad, majd megiszik egy meghatározott mennyiségű, erősen cukros folyadékot (75 gramm glükóz oldatát). Ezután 60, majd 120 perccel később ismét vért vesznek. Az értékek kiértékelése alapján állapítják meg, hogy fennáll-e a terhességi cukorbetegség.
Amennyiben az eredmények eltérnek a normálistól, speciális diéta, életmódbeli változtatások és szükség esetén inzulin terápia válhat szükségessé. A diagnózis megerősítése után a kismamát diabetológus gondozza tovább.
AFP (Alfa-fötoprotein) szűrés
Bár az AFP vizsgálat (amelyet a 16–18. héten végeznek) korábban a velőcsőzáródási rendellenességek szűrésére volt használatos, az ultrahang technológia fejlődése és a kombinált teszt elterjedése miatt a jelentősége csökkent. Ma már sok helyen nem része a kötelező szűrési protokollnak, de ha az orvos indokoltnak látja, még elvégezhető.
A harmadik trimeszter (29–40. hét): a cél előtti felkészülés
A harmadik trimeszterben a vizsgálatok célja a magzat növekedési ütemének folyamatos ellenőrzése, a méhlepény működésének felmérése és a szülésre való felkészülés. A vizitek gyakorisága megnő, általában kéthetente, majd a 36. héttől hetente kerül sor ellenőrzésre.
Vér- és vizeletvizsgálatok megismétlése
A 32–34. hét körül megismétlik az első trimeszterben végzett laborvizsgálatok egy részét: vérkép, vasraktárak ellenőrzése (a terhességi vérszegénység gyakori a harmadik trimeszterben), valamint a máj- és vesefunkciók. A vizeletvizsgálat továbbra is minden alkalommal szükséges, különös tekintettel a fehérjeürítésre, ami a preeclampsia egyik tünete lehet.
Növekedési ultrahang (III. szintű szűrés)
A 30–32. héten egy újabb ultrahangra kerül sor, amelynek célja a magzat növekedésének ellenőrzése és a magzatvíz mennyiségének felmérése. Ekkor már pontosan látható, hogy a baba súlya a terhességi kornak megfelelő tartományban van-e. Ekkor vizsgálják a döppler áramlásokat is, amelyek a méhlepény és a köldökzsinór keringését mutatják. A korlátozott áramlás utalhat a méhlepény elégtelen működésére.
A harmadik trimeszter ultrahangja már nem csak a szerveket, hanem a funkciót is vizsgálja. A döppler-vizsgálatok kulcsfontosságúak a méhlepény megfelelő működésének megítélésében.
A GBS szűrés: a Streptococcus B jelentősége
A Group B Streptococcus (GBS) egy baktérium, ami sok nő hüvelyében normálisan megtalálható, és általában tünetmentes. Azonban a szülés során átterjedhet a babára, ami újszülöttkori fertőzést (szepszis, tüdőgyulladás) okozhat.
A GBS szűrés a 35–37. hét között történik egy egyszerű hüvely- és végbélkenet levételével. Ha az eredmény pozitív, a szülés alatt az anya intravénás antibiotikumot kap, hogy minimálisra csökkentse a fertőzés kockázatát a baba számára. Ez a vizsgálat ma már alapvető fontosságú a biztonságos szülés érdekében.
NST/CTG vizsgálatok
A harmadik trimeszter végén, általában a 36. héttől kezdődően, rendszeressé válnak a Non-Stress Test (NST) vagy Cardiotocographia (CTG) vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok a baba állapotának megfigyelésére szolgálnak. A kismama kényelmesen fekszik vagy ül, míg két érzékelőt helyeznek a hasára:
- Egyik a magzati szívfrekvenciát rögzíti (cardio).
- A másik a méh összehúzódásait (toco).
A normális NST azt jelenti, hogy a magzat szíve megfelelő aktivitást mutat a mozgásokra reagálva, ami a baba jó oxigénellátottságát jelzi. Ha az eredmény nem megnyugtató, további vizsgálatokra, például biofizikai profilra lehet szükség.
Az ultrahang vizsgálatok részletes ütemezése és célja
Az ultrahang (UH) a terhesgondozás leggyakrabban használt és leginkább várt eszköze. A magyarországi protokoll szerint legalább három, de gyakran négy hivatalos ultrahang vizsgálat történik a terhesség során.
| Vizsgálat ideje (Terhességi hét) | Főbb célok | Kiemelt fókusz |
|---|---|---|
| 6–10. hét | Datáló ultrahang | A terhesség megerősítése, szívműködés, pontos terhességi kor meghatározása (CRL). |
| 11–13. hét (+6 nap) | I. trimeszteri genetikai szűrés (Kombinált teszt része) | Tarkóredő (NT) mérése, orrcsont megléte, nagyobb rendellenességek kizárása. |
| 18–22. hét | Részletes anatómiai/genetikai szűrés (II. szint) | Szervi felépítés, anatómiai fejlődés (szív, agy, gerinc, vesék), magzatvíz mennyisége, méhlepény elhelyezkedése. |
| 30–32. hét | Növekedési/Áramlás vizsgálat (III. szint) | Magzat súlyának becslése, növekedési ütem, méhlepény funkció (döppler áramlások), magzat elhelyezkedése. |
A 4D és 5D ultrahang szerepe
Bár a 4D (valós idejű, mozgó 3D kép) és az 5D ultrahangok nem részei a kötelező orvosi protokollnak, egyre népszerűbbek a kismamák körében. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a baba arcának és mozgásainak részletes megfigyelését, ami erősíti az anya-magzat kötődést. Orvosi szempontból ezek a vizsgálatok kiegészíthetik a diagnosztikai képet, de a fő anatómiai szűrést a 2D-s, diagnosztikai célú ultrahangok biztosítják.
Speciális vizsgálatok és beavatkozások
A legtöbb várandósság alacsony kockázatú, de bizonyos esetekben további, invazív vagy speciális diagnosztikai eljárásokra lehet szükség. Ezekre általában akkor kerül sor, ha a szűrővizsgálatok magas kockázatot jeleznek, vagy ha az anya egészségügyi állapota megkívánja.
Invazív diagnosztikai vizsgálatok
Ha a genetikai szűrés (Kombinált teszt vagy NIPT) magas kockázatot jelez, pontos diagnózis felállításához invazív mintavétel szükséges, mivel ezek a beavatkozások a magzat sejtjeit vizsgálják, 100%-os pontossággal megállapítva a kromoszóma-rendellenességet.
Chorionboholy-mintavétel (CVS)
Ezt a vizsgálatot a 11–14. héten végzik. A méhlepény egy apró szövetdarabját veszik ki ultrahang irányításával, amelyet azonnal laboratóriumba küldenek genetikai elemzésre. Előnye, hogy korán elvégezhető, de a vetélés kockázata kissé magasabb, mint az amniocentézis esetén.
Amniocentézis (Magzatvízvétel)
Az amniocentézist a 15–20. héten végzik. Ultrahang kontroll mellett vékony tűvel vesznek mintát a magzatvízből, amely magzati sejteket tartalmaz. Ez a leggyakrabban használt diagnosztikai eljárás. Bár a vetélés kockázata csekély (0,5–1%), a diagnosztikai értéke rendkívül magas.
Különleges vérvizsgálatok
Bizonyos autoimmun betegségek, pajzsmirigyproblémák vagy véralvadási zavarok fennállása esetén speciális laborvizsgálatokra van szükség. A trombofília szűrés (véralvadási hajlam vizsgálata) különösen fontos, ha az anyának korábbi vetélései vagy trombózisai voltak, mivel a terhesség maga is növeli a trombózis kockázatát.
A védőnői gondozás szerepe: a lelki támasz és a gyakorlati segítség
A terhesgondozási rendszerben a védőnő szerepe pótolhatatlan. Míg a nőgyógyász az orvosi szempontokért felel, a védőnő a kismama és a család egészségügyi és szociális támogatását biztosítja.
A várandósság alatt a védőnővel való találkozás is kötelező. Az első találkozás célja a szociális anamnézis felvétele, a kismama tájékoztatása a helyi szolgáltatásokról, és a várandósgondozási könyv kitöltése. A védőnő rendszeresen méri a testsúlyt és a vérnyomást, figyeli a terhességi tüneteket, és gyakorlati tanácsokkal látja el az életmóddal, táplálkozással, és a szülésre való felkészüléssel kapcsolatban.
A védőnő az, aki a legközelebb áll a családhoz, és segít a szorongások oldásában, valamint a szülés utáni időszak (pl. szoptatás, gyermekágy) zökkenőmentes elindításában is. A védőnői tanácsadás ingyenes és elengedhetetlen része a magyar terhesgondozásnak.
A terhesgondozás menete a veszélyeztetett terhesség esetén
Bár sok kismama esetében a terhesség problémamentesen zajlik, vannak olyan tényezők, amelyek miatt a várandósságot veszélyeztetettnek minősíthetik. Ilyenkor a vizsgálatok gyakorisága és típusa is eltér a megszokottól.
Mikor beszélünk veszélyeztetett terhességről?
A rizikótényezők közé tartozik:
- Az anya életkora (35 év felett vagy 18 év alatt).
- Krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, autoimmun betegségek).
- Korábbi koraszülés vagy ismétlődő vetélések.
- Iker- vagy többszörös terhesség.
- Terhesség alatt kialakuló szövődmények (pl. preeclampsia, terhességi cukorbetegség, méhszáj elrövidülése).
Veszélyeztetett terhesség esetén a nőgyógyász sokkal sűrűbben rendeli be a kismamát ellenőrzésre. Gyakrabban végeznek ultrahangot a magzat növekedésének precíz nyomon követésére, és a CTG/NST vizsgálatok is korábban, akár már a 32. héttől elkezdődhetnek.
A méhszáj vizsgálata és a koraszülés prevenciója
A koraszülés kockázatának felmérése érdekében a veszélyeztetett terhesség alatt gyakrabban vizsgálják a méhnyak hosszát ultrahanggal (transzvaginális UH). Ha a méhszáj rövidülése vagy tágulása észlelhető, gyógyszeres kezelés (progeszteron) vagy esetleg méhszájzáró műtét (cerclage) válhat szükségessé.
Táplálkozás és kiegészítők: a vizsgálatok háttere
A vizsgálatok eredményei szorosan összefüggnek a kismama életmódjával. Az orvosok és védőnők folyamatosan hangsúlyozzák a megfelelő táplálkozás és a szükséges vitaminok pótlásának jelentőségét, amelyek közvetlenül befolyásolják a magzati fejlődést.
Folsav és D-vitamin
A folsav (B9-vitamin) szedését már a fogantatás előtt ajánlott elkezdeni, és legalább az első 12 hétig folytatni, mivel drámaian csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát. A D-vitamin pótlása pedig elengedhetetlen a csontfejlődéshez és az immunrendszer támogatásához, különösen a téli hónapokban.
Vérszegénység (anémia) és vaspótlás
A terhesség alatt a vér mennyisége megnő, ami relatív vérszegénységhez vezethet. Ha a laborvizsgálatok vashiányos anémiát mutatnak, az orvos vasszupplementációt ír elő. Ennek elmulasztása súlyos fáradtságot, szédülést okozhat, és befolyásolhatja a magzat oxigénellátását is.
A terhesgondozás során a laboreredmények nem csupán adatok, hanem egyenes visszajelzések a szervezet állapotáról. Ne hagyja figyelmen kívül az orvos által javasolt vitamin- és ásványi anyag pótlást!
A szülés előtti utolsó hetek vizsgálatai (38–40. hét)
A 38. héttől a kismama már hivatalosan is érettnek számít. A vizsgálatok célja ekkor már a szülésre való felkészülés és annak eldöntése, hogy szükség van-e beavatkozásra (pl. indításra).
A méhszáj állapota és a belső vizsgálat
A nőgyógyász a 38–40. héten belső vizsgálattal ellenőrzi a méhszáj tágasságát, hosszát és keménységét, valamint a baba elhelyezkedését (beilleszkedését a medencébe). Ez az információ segíti a szülés lefolyásának becslését.
A magzat elhelyezkedése
A 36. hét után az ultrahang és a külső hasi vizsgálat segítségével pontosan meghatározzák a magzat fekvését. Ideális esetben a baba fejvégű (fejjel lefelé) helyzetben van. Ha a baba farfekvéses (medencevégű), akkor az orvos megpróbálhatja a külső fordítást (ha a körülmények engedik), vagy felkészülnek a császármetszésre.
A túlhordás kezelése
Ha a terhesség túllépi a 40. hetet, a vizsgálatok intenzitása megnő. A 40. hét után gyakori (akár napi) NST/CTG és ultrahang vizsgálatokkal ellenőrzik a magzatvíz mennyiségét és a méhlepény működését. Ha a magzatvíz csökken, vagy a NST eredményei romlanak, az orvos a szülés megindítását javasolhatja.
A terhesgondozási kisokos átfogó képet ad arról a rendszerről, amely a modern anyaságot biztonságossá és nyomon követhetővé teszi. Minden vizsgálat, minden vérvétel és minden ultrahang azért történik, hogy Ön és a születendő gyermeke a legjobb ellátást kapja. Ne feledje, hogy a legfontosabb vizsgálat a saját teste és a baba jelzéseinek figyelése. Ha bármilyen szokatlan tünetet észlel, azonnal forduljon orvosához vagy védőnőjéhez. A tájékozottság és a bizalom a legszebb kilenc hónap alapja.
Kismamák kérdezték: alapvető tudnivalók a várandóssági szűrésekről
🤰 Mikor kell először felkeresni a nőgyógyászt a terhesség gyanúja esetén?
Ideális esetben a pozitív teszt után, a terhesség 6. és 8. hete között érdemes felkeresni a nőgyógyászt. Ekkor már általában látható a szívműködés az ultrahangon, és megerősíthető a méhen belüli terhesség.
💉 Fájdalmas a terhességi cukorterhelés (OGTT) vizsgálat?
Maga a vizsgálat nem fájdalmas, de időigényes (kb. 2 óra), és a cukros oldat elfogyasztása sok kismamának kellemetlen lehet. Három vérvételre kerül sor, ami minimális diszkomforttal jár. Az éhgyomorra való érkezés és a két óra pihenés a rendelőben a legmegterhelőbb része a folyamatnak.
🧬 Mi a különbség a szűrővizsgálat (pl. kombinált teszt) és a diagnosztikai vizsgálat (pl. amniocentézis) között?
A szűrővizsgálat (Kombinált teszt, NIPT) csak a kockázatot becsüli meg, százalékos valószínűséget ad a kromoszóma-rendellenességre. A diagnosztikai vizsgálatok (CVS, amniocentézis) invazív módon mintát vesznek a magzat sejtjeiből, és 100%-os pontossággal állítanak fel diagnózist (igen/nem).
🌡️ Miért kell minden alkalommal vizeletet vinni a terhesgondozásra?
A vizeletvizsgálat rendkívül fontos a terhességi toxémia (preeclampsia) és a terhességi cukorbetegség kiszűrésére. A vizeletben megjelenő fehérje a veseproblémák és a preeclampsia jele lehet, míg a cukor a cukorbetegségre utalhat. Emellett a húgyúti fertőzéseket is ellenőrzik.
🦠 Mi az a GBS szűrés, és miért fontos a 36. hét körül?
A GBS (Group B Streptococcus) szűrés egy hüvely- és végbélkenet, amely a baktérium jelenlétét vizsgálja. Ha pozitív, a szülés alatt antibiotikumot adnak az anyának, hogy megakadályozzák a baktérium átjutását a babára, ami súlyos újszülöttkori fertőzést okozhatna. Fontos, mert a GBS-fertőzés az anyára nézve tünetmentes lehet.
⏱️ Mennyire pontos a szülés várható időpontja (SZVÍ) az ultrahang alapján?
A terhesség elején (az első trimeszterben, a 6–10. hét között) végzett datáló ultrahang a legpontosabb, általában 3–5 napos hibahatárral. Később, a második és harmadik trimeszterben a magzat növekedése már egyéni eltéréseket mutat, így a későbbi UH-k már kevésbé alkalmasak a pontos datálásra.
⚖️ Mit jelent, ha veszélyeztetett terhességnek minősítenek?
A veszélyeztetett terhesség azt jelenti, hogy az anya vagy a magzat egészségét valamilyen tényező fokozottan veszélyezteti. Ez gyakoribb ellenőrzéseket, szigorúbb életmódot, esetleg gyógyszeres kezelést vagy táppénzt vonhat maga után, de a legtöbb esetben a megfelelő gondozással egészséges baba születik.
🩺 Hány alkalommal kell találkozni a védőnővel a 9 hónap alatt?
A magyar protokoll szerint a védőnővel való első találkozás a terhesség bejelentését követően kötelező. Ezt követően a várandósság 36. hetéig legalább négy alkalommal, a 36. hét után pedig a szülésig havonta egyszer javasolt a találkozás. Veszélyeztetett terhesség esetén a védőnő sűrűbben keresi fel a kismamát.
Leave a Comment