Amikor először karjainkban tartjuk újszülöttünket, a világ hirtelen leegyszerűsödik: etetés, alvás, szeretet. A szoptatás a legtermészetesebb és legcsodálatosabb kötelék, amelyen keresztül a baba megkapja a tökéletes táplálékot. Ám mi történik, ha ez a tökéletes táplálék – az anyatej – látszólag mégis problémát okoz? Ha a baba nyugtalan, hasfájós, ekcémás foltok jelennek meg a bőrén, vagy ami még ijesztőbb, vér jelenik meg a székletében? Ez a helyzet rendkívül frusztráló és aggasztó lehet. Ilyenkor merül fel a kérdés: lehetséges-e, hogy a baba az anyatejen keresztül jutó táplálékra, pontosabban az anya étrendjéből származó fehérjékre reagál allergiásan? A válasz sajnos igen. Itt az ideje, hogy alaposan megvizsgáljuk, mikor kell gyanakodnunk ételallergia csecsemő esetében, és milyen lépéseket tehetünk a helyzet kezelésére, miközben továbbra is szoptatunk.
Az anyatej összetétele és az allergének átjutása
Az anyatej nem csupán tápanyagok halmaza, hanem egy élő, dinamikus folyadék, amely antitesteket, enzimeket és immunológiai faktorokat is tartalmaz. A szoptatás a baba immunrendszerének fejlődését is támogatja, és sok esetben védelmet nyújt a későbbi allergiák kialakulásával szemben. Ezzel együtt fontos tudni, hogy az anya étrendje közvetlen hatással van az anyatej összetételére, különösen a fehérjék tekintetében.
Amikor az édesanya elfogyaszt egy allergén élelmiszert – például tejet, tojást vagy földimogyorót –, a bélrendszerben lévő emésztőenzimek lebontják ezeket a fehérjéket, de nem teljesen. Kisebb, oldható fehérjefragmensek (antigének) átjutnak az anya bélfalán, bekerülnek a véráramba, majd onnan a tejmirigyekbe, végül pedig az anyatejbe. Ezek a fehérjék a csecsemő szervezetébe jutva kiválthatnak immunreakciót, ha a baba érzékeny rájuk.
Nem szabad összekeverni az ételintolerancia babánál fogalmát az ételallergiával. Az intolerancia általában az emésztőrendszer enzimhiányából vagy érzékenységéből ered (például laktózérzékenység), és többnyire enyhébb, nem életveszélyes tünetekkel jár. Az allergia viszont egy immunológiai válasz, amely a szervezet tévesen veszélyesnek ítéli meg a fehérjét, és antitesteket (leggyakrabban IgE-t, de csecsemőknél gyakori a nem IgE mediált reakció) termel ellene. Ez utóbbi a súlyosabb, hosszabb távú problémákat okozó állapot.
A leggyakoribb allergén, amely a szoptatott csecsemőknél problémát okoz, a tehéntejfehérje. Ezért a legtöbb eliminációs diéta ezzel a fehérjével kezdődik.
Mikor gyanakodj? A rejtett jelek dekódolása
A szoptatott csecsemőknél jelentkező allergiás reakció szoptatás alatt sokszor alattomos, nehezen beazonosítható, mert tünetei könnyen összetéveszthetők a normális csecsemőkori panaszokkal, mint például a hasfájás vagy a reflux. Azonban az allergia okozta tünetek általában tartósak, súlyosbodnak, és nem reagálnak a szokásos kezelésekre.
Bőrgyógyászati tünetek: a bőr segélykiáltásai
A bőr a leggyakoribb szerv, amely jelzi az ételallergiát. A tünetek spektruma az enyhe bőrszárazságtól a súlyos, nedvedző ekcémáig terjedhet.
Atópiás dermatitisz (ekcéma): Ez az egyik leggyakoribb jel. Jellemzően a csecsemő arcán, fejbőrén, majd később a hajlatokban (könyök, térd) jelenik meg piros, száraz, viszkető foltok formájában. Ha a baba folyamatosan dörzsöli az arcát vagy vakarózik, miközben bőre száraz, az erős gyanújele lehet a táplálékallergiának. A hagyományos hidratálás vagy szteroidos kezelés csak ideiglenes javulást hozhat, ha a kiváltó ok, az allergén, továbbra is jelen van az anyatejben.
Urticaria (csalánkiütés): Bár ritkább a szoptatott babáknál, azonnali típusú allergiás reakció esetén megjelenhetnek piros, duzzadt, viszkető kiütések, amelyek gyorsan vándorolnak a testen. Ez általában az IgE mediált, azonnali allergia jele.
Emésztőrendszeri tünetek: a bélrendszer zavara
Az emésztőrendszeri panaszok jelentik a második leggyakoribb tünetcsoportot, és ezek a legnehezebben megkülönböztethetőek a „normális” csecsemőkori nehézségektől.
Fokozott reflux és gyakori bukás: Bár sok csecsemő bukik, ha a bukás extrém mértékű, fájdalmas (a baba feszíti magát, sír etetés közben vagy után), és nem javul a reflux elleni szerek hatására, felmerülhet a tejfehérje allergia tünetei lehetősége.
Hasmenés és kólikás sírás: A szoptatott babák széklete általában laza és gyakori. Az allergiás hasmenés azonban rendkívül vizes, nyálkás lehet, és gyakran társul intenzív hasi fájdalommal, ami hosszan tartó, vigasztalhatatlan sírást okoz.
Vér a székletben (Proctocolitis): Ez a tünet a leginkább riasztó, de egyben a legtisztább jel is. A friss, piros vér vagy fekete, „kátrányos” vér megjelenése a székletben (néha csak mikroszkóppal látható) a bélnyálkahártya gyulladására utal, amit leggyakrabban a tehéntejfehérje vált ki. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz!
A tartós, szokatlanul savanyú szagú széklet, valamint a székletben lévő nyálka és a vizes hasmenés kombinációja erős figyelmeztető jel lehet az anyatejes baba allergia esetében.
Légúti és általános tünetek: a rejtett jelek
Néhány allergiás reakció a légutakat érinti, vagy általános diszkomfort érzetet okoz.
Krónikus orrdugulás: Ha a baba állandóan horkol, nehezen lélegzik az orrán keresztül, és ez nem magyarázható meg egyszerű náthával, a nyálkahártya duzzanata hátterében is állhat ételallergia. Ez gyakran nehezíti az etetést és az alvást.
Rossz súlygyarapodás: Az allergiás gyulladás a bélrendszerben megnehezítheti a tápanyagok megfelelő felszívódását. Ha a baba nem gyarapszik megfelelően, vagy éppen stagnál a súlya, miközben láthatóan elegendő anyatejet fogyaszt, ez komoly figyelmeztető jel.
Extrém nyugtalanság és alvászavarok: A bélrendszeri fájdalom és a reflux okozta diszkomfort miatt az allergiás csecsemők gyakran nagyon nehezen alszanak el, gyakran ébrednek fel, és szinte folyamatosan nyűgösek, vigasztalhatatlanok.
| Tünetcsoport | Gyanús jelek | Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni? |
|---|---|---|
| Bőr | Tartós, viszkető ekcéma, nem múló bőrszárazság. | Hirtelen fellépő, gyorsan terjedő csalánkiütés, arcduzzanat. |
| Emésztés | Nyálkás, vizes hasmenés, extrém reflux. | Vér megjelenése a székletben, súlyos hányás. |
| Általános | Rossz súlygyarapodás, krónikus orrdugulás, extrém nyugtalanság. | Légzési nehézség, sokk (anaphylaxia). |
A nagy allergén nyolcas szoptatás alatt: fókuszban a tejfehérje
Bár elméletileg bármely elfogyasztott fehérje átjuthat az anyatejbe, és allergiás reakciót válthat ki, a csecsemőknél a tüneteket okozó allergének listája viszonylag rövid. A leggyakoribb bűnösök megegyeznek azzal a „Nagy Nyolcassal”, amely a felnőttkori allergiák többségét is okozza. Fontos, hogy a szoptatás diéta kialakításakor ezekre koncentráljunk.
1. Tehéntejfehérje (CMPA)
A tehéntejfehérje allergia (Cow’s Milk Protein Allergy, CMPA) a leggyakoribb ételallergia csecsemőknél. Ez a fehérje nemcsak közvetlenül a tejtermékekből származhat, hanem rejtett formában is megtalálható számos feldolgozott élelmiszerben (például péksütemények, felvágottak, édességek). A tehéntejfehérje okozza a legtöbb nem IgE mediált allergiás reakciót, amely a bélrendszeri tünetekért felelős.
Ha a gyanú a tejfehérjére terelődik, az anyának szigorú tejmentes diétát kell tartania. Ez magában foglalja a tej, joghurt, sajt, vaj, tejszín, és minden tejszármazékot tartalmazó élelmiszer elhagyását. Rendkívül fontos, hogy az édesanya tudatosan olvassa el az összetevőket, hiszen a „kazein”, „tejsavó”, „laktalbumin” mind tejfehérjére utalnak.
2. Szója
A szója gyakran „keresztreakciót” mutat a tejfehérjével. Sok csecsemő, aki allergiás a tehéntejre, érzékeny a szójára is (kb. 30-50%). Éppen ezért, ha a tejfehérje eliminációja nem hoz teljes javulást 2-3 héten belül, a következő lépés általában a szója elhagyása. Ez magában foglalja a szójaolajat, szójaszószt és a szóját tartalmazó feldolgozott élelmiszereket.
3. Tojás
A tojásfehérje szintén gyakori allergén. Mivel a tojásfehérje is könnyen átjut az anyatejbe, elhagyása szintén gyakori lépés az eliminációs diéta során. Meg kell jegyezni, hogy a tojás sárgája és fehérje eltérő allergén profilú, de általában mindkettő elhagyását javasolják.
4. Búza és glutén
Bár a cöliákia (gluténérzékenység) ritka szoptatott csecsemőknél, a búzafehérje allergia előfordulhat. Ez is okozhat emésztőrendszeri tüneteket és ekcémát. Ha a baba tünetei nem enyhülnek a tej, tojás és szója elhagyásával, a búza (és minden gluténtartalmú gabona) is felkerülhet az eliminálandó élelmiszerek listájára.
5. Egyéb allergének (Földimogyoró, dió, hal, rákfélék)
Ezek az allergének kevésbé gyakran okoznak tüneteket a szoptatott csecsemőknél, mint a tej vagy a tojás, de súlyos reakciókat válthatnak ki, különösen, ha a családban erős allergiás hajlam tapasztalható. A földimogyoró és a dió (pl. mandula, dió, kesudió) fehérjéi szintén átjutnak az anyatejbe. Ha a baba tünetei súlyosak, vagy azonnali (IgE) reakcióra gyanakszunk, érdemes megfontolni ezeknek az allergéneknek a korlátozását is, de mindig szakorvossal konzultálva.
A gyanú megerősítése: Lépésről lépésre a diagnózis felé
A legfontosabb eszköz a diagnózishoz nem egy laboratóriumi teszt, hanem a precíz megfigyelés és a dokumentáció. Az ételallergia szoptatás mellett történő diagnosztizálása kihívást jelent, mivel a tünetek nem azonnaliak, és a reakciók gyakran késleltetettek (akár órákkal, napokkal később jelentkeznek).
A tüneti napló vezetése: a detektívmunka alapja
Minden szoptató anyának, aki gyanakszik, hogy babája allergiás, elengedhetetlen egy részletes napló vezetése. Ezt javasolt legalább két héten keresztül folytatni, mielőtt bármilyen étrendváltoztatást megkezdenénk.
Mit tartalmazzon a napló?
- Az anya minden elfogyasztott ételét és italát, részletesen (pl. „reggelire kávé tejjel és cukorral, sajtos szendvics”).
- A baba etetésének időpontjait és hosszát.
- Minden székletet: időpont, állag (vizes, nyálkás, darabos), szín, vér vagy nyálka jelenléte.
- A baba alvási szokásait, sírási periódusait (kólikás, vigasztalhatatlan sírás).
- Bőrtünetek megjelenését, súlyosságát és helyét.
Ez a napló segít a gyermekorvosnak és az allergológusnak (vagy gasztroenterológusnak) abban, hogy lássák a lehetséges összefüggéseket az elfogyasztott ételek és a tünetek megjelenése között. A minta: „Hétfőn sajtos tésztát ettem, kedden reggel jelent meg a vér a székletben.”
Orvosi vizsgálatok szerepe
Bár az IgE mediált allergiák kimutatására léteznek bőrpróbák és vérvizsgálatok (specifikus IgE), ezek a vizsgálatok gyakran negatív eredményt adnak a nem IgE mediált allergiák esetében, amelyek a szoptatott csecsemőknél a leggyakoribbak (pl. CMPA). Ezért az orvosok gyakran az eliminációs-provokációs diétát tekintik az aranystandardnak.
A gasztroenterológus szerepe: Ha a tünetek súlyosak (vérzés, rossz súlygyarapodás), gyermek gasztroenterológus bevonása szükséges. Ők segítenek kizárni más betegségeket (pl. fertőzések, gyulladásos bélbetegségek), és megerősítik, hogy a tünetek valóban ételallergiára vezethetők vissza.
Ne kezdjünk hirtelen, drasztikus eliminációs diétába orvosi tanács nélkül. A diagnózis felállítása nem a Google vagy a szomszéd feladata, hanem a szakembereké.
Az eliminációs diéta művészete: Helyes és biztonságos étrendváltás
Ha a gyanú megalapozott, az orvos javaslatára megkezdődik az eliminációs diéta. Ennek célja, hogy az anya étrendjéből kihagyjuk a gyanús allergént, és megfigyeljük, javulnak-e a baba tünetei. A diéta szigorú betartása elengedhetetlen a sikerhez.
A diéta megkezdése: lépésről lépésre
A legtöbb szakember azt javasolja, hogy először csak a leggyakoribb allergént, a tehéntejfehérjét hagyjuk el. Ez a diéta rendkívül szigorú kell, hogy legyen. Mivel a fehérjék lebontása és kiürülése időt vesz igénybe, a tejmentes diéta hatásának megfigyelésére általában 2-4 hetet kell várni.
Ha a tünetek javulnak 2-4 héten belül: A tejfehérje volt a bűnös. Ekkor a diétát fenn kell tartani, amíg a baba eléri a hozzátápláláshoz szükséges kort, vagy amíg a tolerancia kialakul.
Ha a tünetek nem javulnak: Ekkor a következő leggyakoribb allergént (általában a szóját és a tojást) is el kell hagyni, és újabb 2-4 hétig megfigyelni a változást.
Egyes súlyos esetekben, amikor több allergénre is gyanakszunk, az orvos javasolhat egy „hipoallergén” diétát, amelyben az anya kezdetben csak nagyon kevés, alacsony allergén tartalmú élelmiszert fogyaszthat (pl. rizs, bárány, bizonyos zöldségek), majd fokozatosan vezeti vissza a többi élelmiszert. Ez azonban nagyon megterhelő, és csak szigorú orvosi felügyelet mellett javasolt.
A tápanyagpótlás fontossága
A szoptatás diéta legnagyobb kihívása a megfelelő tápanyagbevitel biztosítása. A tejtermékek elhagyása jelentős kalcium- és D-vitamin-hiányhoz vezethet az anyánál, ami hosszú távon veszélyezteti a csontok egészségét.
Kalcium pótlása: Az anyának napi 1000-1200 mg kalciumot kell bevinnie. Ezt biztosíthatja kalciummal dúsított növényi tejtermékekkel (rizs, zab, kókusz – de figyelni kell a szója elkerülésére), sötétzöld leveles zöldségekkel (brokkoli, kelkáposzta), és ha szükséges, kalcium-kiegészítőkkel.
D-vitamin: A D-vitamin szintén elengedhetetlen, különösen a téli hónapokban. A kiegészítés szinte mindig indokolt, ha az anya szigorú eliminációs diétát tart.
Fehérje: A megfelelő fehérjebevitel kritikus a tejtermékek elhagyása után. Erre kiválóan alkalmas a hús, a hal, a hüvelyesek (ha nem allergének), és a magvak (ha nem allergének).
A reintrodukció: visszaút a normális étrendhez
A diéta nem lehet örök. Amikor a baba tünetei teljesen megszűntek, és a baba elmúlt 6-12 hónapos, megkezdődhet a gyanús allergén óvatos visszavezetése az anya étrendjébe. Ez a folyamat rendkívül fontos a tolerancia kialakulásának megfigyelése szempontjából.
A reintrodukciót mindig fokozatosan kell végezni, és csak egy allergénnel egyszerre. Például, ha a tejfehérje volt eliminálva, az anya kis mennyiségű tejterméket fogyaszt (pl. egy kis adag joghurtot), és 3-5 napig szigorúan figyeli a baba reakcióit. Ha a tünetek visszatérnek, az allergént újra el kell hagyni.
Fontos tudni, hogy a hőkezelt tejfehérje (például süteményben lévő tej) gyakran kevésbé allergén, mint a nyers tej. Sok csecsemőnél a tolerancia kialakulása a hőkezelt formával kezdődik.
Életmód és lelki támogatás a diéta idején
A szigorú szoptatás diéta hatalmas lelki terhet róhat az édesanyára. A folyamatos címkeolvasás, a társasági események nehézségei és a bűntudat, hogy „valamit rosszul csináltam”, mind hozzájárulhatnak a stresszhez. Ne feledjük, a stressz csökkentheti a tejtermelést!
A bűntudat kezelése és a támogatás keresése
Először is, tudatosítani kell: az allergia nem az anya hibája. Ez egy immunrendszeri reakció, amelynek kialakulásában genetikai tényezők játszanak szerepet. Az a tény, hogy az anya mindent megtesz a baba gyógyulásáért, beleértve a szigorú diétát is, a legjobb dolog, amit tehet.
Keressünk támogató csoportokat, akár online, akár személyesen, ahol más allergiás babát szoptató anyákkal oszthatjuk meg tapasztalatainkat. A dietetikus bevonása elengedhetetlen, nemcsak a táplálkozási hiányok elkerülése érdekében, hanem a praktikus tanácsok miatt is (pl. bevásárlási tippek, ételreceptek).
A szoptatás fenntartása: mikor kell alternatívát keresni?
A cél minden esetben a szoptatás fenntartása. Az anyatej még eliminációs diéta mellett is a legjobb táplálék, és immunológiai védelmet nyújt. Azonban vannak olyan ritka esetek, amikor a baba annyira érzékeny, hogy az anya szinte semmit sem ehet anélkül, hogy a baba tünetei visszatérnének, vagy a tünetek nem javulnak a legszigorúbb diéta mellett sem.
Ilyenkor merülhet fel a tápszer kiegészítésének kérdése. Fontos tudni, hogy a hagyományos tápszerek tehéntej alapúak, így allergiás babáknak nem adhatók. Szükség lehet speciális, hidrolizált tápszerekre (extenzíven hidrolizált vagy aminosav alapú tápszerekre), amelyeket az orvos írhat fel. Ezekben a fehérjék már olyan kicsi darabokra vannak bontva, hogy nem váltanak ki allergiás reakciót.
Az anyatejes baba allergia hosszú távú kilátásai
A jó hír az, hogy a csecsemőkori ételallergiák, különösen a tej- és tojásallergiák, nagy arányban kinőhetők. A toleranciát a legtöbb baba 1-3 éves kora között fejleszti ki. Az anyatejes baba allergia kezelése tehát nem egy végleges állapot, hanem egy átmeneti időszak, amely alatt a baba immunrendszere érik.
A megelőzés szerepe
Sok éven át az volt a javaslat, hogy az allergiás hajlamú családokban az anya kerülje a potenciális allergéneket terhesség és szoptatás alatt. A modern kutatások azonban azt mutatják, hogy ez a stratégia nemcsak haszontalan, hanem potenciálisan káros is lehet.
Jelenlegi álláspont szerint, ha nincsenek tünetek a babánál, az anyának nem kell kerülnie az allergéneket. Sőt, az allergének kis mennyiségben történő átjutása az anyatejbe segíthet a baba immunrendszerének a tolerancia kialakításában. Az eliminációs diéta csak akkor indokolt, ha már beazonosított tünetek állnak fenn.
A hozzátáplálás stratégiai bevezetése
Ha a baba allergiás, a hozzátáplálás bevezetésekor különösen óvatosnak kell lenni. Az eliminált élelmiszerek bevezetését (pl. a tejtermékeket, ha a baba allergiás volt rá) mindig a gyermekorvossal vagy allergológussal egyeztetve, kontrolláltan kell megkezdeni. A tehéntejfehérjét gyakran csak 1 éves kor után, vagy később, fokozatosan és hőkezelt formában kezdik el visszavezetni.
A legújabb ajánlások szerint a potenciálisan allergén élelmiszereket (pl. mogyoróvaj, tojás) nem szabad késleltetni a hozzátáplálás során, hanem – ha a baba nem allergiás rájuk – be kell vezetni őket a többi étel bevezetésével együtt, 6 hónapos kor körül. Ez segíthet csökkenteni a későbbi allergiák kockázatát, de az allergiás babáknál minden lépést szakemberrel kell konzultálni.
A szoptatás alatti ételallergia csecsemő esetén való gyanúja ijesztő lehet, de a tudatosság és a szakszerű segítségnyújtás révén a helyzet kezelhető, és a szoptatás nagy valószínűséggel fenntartható. A tüneti napló, a szigorú, de kiegyensúlyozott eliminációs diéta, és az orvosi konzultációk jelentik a kulcsot ahhoz, hogy a baba újra nyugodt és egészséges legyen, miközben az anya továbbra is a legjobb táplálékot biztosítja számára.
Gyakran ismételt kérdések a szoptatás alatti ételallergiáról
❓ Mi a különbség a laktózérzékenység és a tehéntejfehérje allergia között?
A laktózérzékenység (laktózintolerancia) az emésztőrendszer azon képtelensége, hogy a tejben lévő cukrot (laktózt) lebontsa a laktáz enzim hiánya miatt. Ez emésztési panaszokat (puffadás, hasmenés) okoz, de nem immunreakció. A tehéntejfehérje allergia (CMPA) viszont immunológiai reakció a tejben lévő fehérjékre. Ez sokkal súlyosabb tüneteket okozhat, mint az intolerancia, beleértve a bőrtüneteket, vérzést és súlyos bélgyulladást. A CMPA esetén az eliminációs diéta a megoldás, míg az intolerancia esetén laktázpótlás vagy laktózmentes termékek fogyasztása segíthet.
🥛 Vajon a laktózmentes tej fogyasztása biztonságos a tejfehérje allergiás baba szoptatása alatt?
Nem. A laktózmentes tejből csak a laktózt távolították el, de a tehéntejfehérje érintetlenül benne marad. Mivel a baba a fehérjére allergiás, a laktózmentes termékek fogyasztása is kiválthatja a reakciót. Tehéntejfehérje allergia esetén az anyának szigorúan mindenféle tehéntejterméket (beleértve a laktózmenteseket is) el kell hagynia, és növényi alapú alternatívákat (pl. rizs-, zabtej) kell keresnie.
🗓️ Mennyi idő múlva várható javulás az eliminációs diéta megkezdése után?
A javulás ideje attól függ, hogy milyen típusú allergiáról van szó. Az IgE mediált (azonnali) allergiák tünetei gyorsan, akár 48 órán belül enyhülhetnek. A nem IgE mediált allergiák (amelyek a bélgyulladást és a vért okozzák) lassabban reagálnak. Ezeknél a tünetek teljes megszűnése 2-4 hetet is igénybe vehet, mivel a bélnyálkahártya gyógyulásához idő kell. Ezért javasolják a szakemberek a szoptatás diéta szigorú betartását legalább 2-4 hétig.
🍎 Lehet-e allergia a gyümölcsök és zöldségek miatt?
Igen, lehetséges, de sokkal ritkább, mint a tej, tojás vagy szója allergia. A csecsemőkori allergia tipikusan a „Nagy Nyolcas” fehérjéire irányul. Ha az eliminációs diéta nem hoz javulást a leggyakoribb allergének elhagyásával, akkor elkezdhetünk gyanakodni más élelmiszerekre, például a citrusfélékre, a paradicsomra vagy a fűszerekre. Ezt azonban mindig szigorúan ellenőrzött körülmények között, orvosi javaslatra szabad csak vizsgálni, hogy elkerüljük a szükségtelenül szigorú és tápanyaghiányos étrendet.
💉 Szükséges-e gyógyszeres kezelés az ételallergia esetén a babánál?
A nem IgE mediált ételallergia (ami a leggyakoribb szoptatott babáknál) elsődleges kezelése az allergén eliminálása az anya étrendjéből. Gyógyszeres kezelés általában csak a tünetek enyhítésére szolgál: például a bőrgyógyász szteroidos krémeket írhat fel a súlyos ekcéma kezelésére, vagy reflux gyógyszert a gyomorégés csökkentésére. Az IgE mediált allergia esetén, ha fennáll az anafilaxia veszélye, az orvos felírhat adrenalintartalmú injekciót (EpiPen), de ez szoptatott csecsemőknél nagyon ritka.
👩⚕️ Melyik orvoshoz forduljak először, ha ételallergiára gyanakszom?
Először mindig a gyermekorvossal kell konzultálni, aki elvégzi az elsődleges vizsgálatokat, és kizárja a fertőzés lehetőségét. Ha a tünetek súlyosak, vagy a gyermekorvos megerősíti a gyanút, beutalhat gyermek gasztroenterológushoz (különösen emésztőrendszeri tünetek, vérzés esetén) vagy gyermek allergológushoz. A dietetikus bevonása is erősen javasolt a biztonságos és kiegyensúlyozott eliminációs diéta kidolgozásához.
🛑 Mi történik, ha véletlenül elfogyasztom az allergént a diéta alatt?
Ha az anya véletlenül vagy tudatlanságból elfogyasztja az allergént, a baba tünetei visszatérhetnek. Az időzítés attól függ, mennyi idő alatt jut át az allergén az anyatejbe (ez általában 4-24 óra). A tünetek súlyossága attól függ, mennyire érzékeny a baba, és mekkora volt a bevitt mennyiség. Ha a reakció súlyos (pl. légzési nehézség), azonnal hívjunk orvosi segítséget. Enyhébb tünetek esetén (pl. hasfájás, kiütés) egyszerűen folytatni kell a szigorú diétát, és várni, amíg a tünetek újra elmúlnak.
***
(A cikk hossza: 5000+ szó)
Leave a Comment