Ahogy gyermekeink cseperednek, szülőként folyton azon gondolkodunk, hogyan biztosíthatjuk számukra a legteljesebb és legegészségesebb jövőt. Az iskolakezdés, a kamaszkor küszöbén állva egyre több új kérdés merül fel, köztük a védőoltások szerepe is. Az egyik legfontosabb preventív eszköz, amely az elmúlt két évtizedben forradalmasította a nők és férfiak egészségvédelmét, a humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás. Bár a vakcina bevezetése óta eltelt időszakban rengeteg rövid távú siker született, a tudományos közösség most már a hosszú távú, évtizedeken át tartó védelemre vonatkozó bizonyítékokat is a kezünkbe adta, megerősítve, hogy ez a lépés valóban életre szóló biztonságot jelenthet. Érdemes alaposan megvizsgálni, mit mondanak a legújabb, nagyszabású kohorszvizsgálatok.
A HPV és a méhnyakrák: az ok-okozati összefüggés megértése
A méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében világszerte, bár a fejlett szűrőprogramoknak köszönhetően incidenciája csökkent. Fontos tudni, hogy a méhnyakrákos esetek szinte 100 százalékát a humán papillómavírus (HPV) okozza. Ez a vírus rendkívül elterjedt; becslések szerint a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka élete során legalább egyszer megfertőződik vele.
A HPV több mint 200 különböző típusát ismerjük, de csak egy szűk csoportjuk, az úgynevezett magas kockázatú (onkogén) törzsek felelősek a rákos elváltozások kialakulásáért. Különösen két típus, a HPV-16 és a HPV-18 okozza a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékát. A vakcinák fejlesztésekor éppen ezekre a kiemelt kockázatú típusokra koncentráltak, de a legújabb oltóanyagok már kilenc törzs ellen nyújtanak védelmet, ami a rákos megbetegedések 90 százalékát lefedi.
A fertőzés általában tünetmentesen zajlik, és a legtöbb esetben a szervezet immunrendszere magától legyőzi a vírust. Azonban ha a magas kockázatú HPV-törzs tartósan megmarad a szervezetben, hosszú évek alatt (akár 10-20 év alatt) rákmegelőző elváltozásokat (diszpláziát), majd végül invazív rákot okozhat. Itt lép be a képbe a prevenció, amelynek a HPV oltás a leghatékonyabb eszköze.
A vakcina születése és fejlődése: a bivalenstől a nonavalensig
Az első HPV-oltóanyagok a 2000-es évek közepén jelentek meg a piacon. Ez a tudományos áttörés a 21. század egyik legjelentősebb orvosi eredményének számít, hiszen először vált lehetségessé egy daganatos betegség megelőzése oltással. Kezdetben kétféle vakcina volt elérhető: a bivalens (két törzs elleni, főként a 16-os és 18-as típus ellen) és a kvadrivalens (négy törzs elleni, kiegészítve a nem onkogén, de szemölcsöket okozó 6-os és 11-es típussal).
A legújabb generációs oltóanyag, a nonavalens vakcina, kilenc HPV-törzs ellen nyújt védelmet. Ez magában foglalja a két leggyakoribb onkogén típust (16, 18), további öt magas kockázatú típust (31, 33, 45, 52, 58), valamint a két szemölcsöt okozó típust (6, 11). Ez a széles spektrumú védelem drámaian növeli a megelőzés hatékonyságát, és gyakorlatilag a méhnyakrák 90 százalékát teszi megelőzhetővé.
A HPV oltás nem csupán egy védőoltás a vírus ellen; ez egy védőoltás a rák ellen. Ez a tény önmagában is aláhúzza a jelentőségét a közegészségügyben.
A vakcina működési elve: miért olyan erős az immunválasz?
A HPV-oltások nem tartalmaznak élő vagy legyengített vírust, hanem úgynevezett vírusrészecske-szerű struktúrákat (VLP-ket) használnak. Ezek a VLP-k a vírus külső fehérjéit utánozzák, de nem tartalmaznak genetikai anyagot, így nem képesek fertőzést okozni és szaporodni. A szervezet immunrendszere azonban felismeri ezeket a hamis vírusrészecskéket, és erős, specifikus ellenanyagokat termel ellenük.
A VLP-alapú vakcinák egyik legnagyobb előnye, hogy hihetetlenül erős immunválaszt váltanak ki. Kutatások kimutatták, hogy a vakcinával oltott személyek ellenanyagszintje jóval magasabb, mint azoké, akik természetes úton estek át a fertőzésen. Ez a robusztus immunmemória a kulcsa a hosszú távú védelemnek, amely megakadályozza, hogy a jövőben behatoló valódi HPV-vírusok tartósan megtelepedjenek a szervezetben.
A hosszú távú védelem bizonyítékai: 10 éven túli adatok
Amikor az első vakcinák megjelentek, a tudósok még csak rövid távú hatékonyságot ígérhettek. Ma, több mint másfél évtizeddel a széles körű bevezetés után, már rendelkezésre állnak azok a longitudinális (hosszú távú követéses) vizsgálatok, amelyek megnyugtató választ adnak a védelem tartósságára vonatkozóan. Ezek a kutatások megerősítik, hogy a HPV oltás által kiváltott immunitás nem csökken az idő múlásával.
Az antitest-szint stabilitása
Az egyik legfontosabb mérőszám az oltás hatékonyságának vizsgálatában az ellenanyagszint monitorozása. Számos tanulmány, amelyek 10-14 éven keresztül követtek nyomon beoltott serdülőket és fiatal felnőtteket, egyértelműen kimutatta, hogy az antitest-titerek stabilan, a fertőzés elleni védelmet biztosító szinten maradtak. Ez azt jelenti, hogy a szervezet immunmemóriája fenntartja a készenléti állapotot, és azonnal reagálni tud, ha a vírus bekerül a szervezetbe.
Egy amerikai kutatás, amely a kvadrivalens vakcinát kapott nők hosszú távú követésére fókuszált, megállapította, hogy 12 évvel az oltás beadása után sem volt szükség emlékeztető oltásra. A védelem nemcsak a méhnyakrákot okozó típusok, hanem az anogenitális szemölcsök ellen is tartósnak bizonyult. Ez rendkívül megnyugtató hír azoknak a szülőknek, akik aggódnak, hogy gyermeküknek néhány év múlva újra oltásra lenne szüksége.
A klinikai eredmények: a rákmegelőző állapotok drámai csökkenése
A védelem tartósságát nem csak az ellenanyagszinttel mérik, hanem a klinikai végpontok, azaz a rákmegelőző elváltozások (CIN2 és CIN3) és az invazív rák előfordulásának vizsgálatával. A hosszú távú vizsgálatok itt mutatnak be igazán lenyűgöző eredményeket, különösen azokban az országokban, ahol magas az átoltottsági arány.
| Kutatási terület | Követési idő | Főbb eredmény |
|---|---|---|
| Svéd nemzeti regiszter | Akár 11 év | 88%-os csökkenés az invazív méhnyakrák kockázatában a 17 év előtt oltottaknál. |
| Ausztráliai kohorsz | Akár 15 év | A HPV-16/18 fertőzések prevalenciájának közel 90%-os csökkenése a beoltott korosztályban. |
| Skót populációs vizsgálat | Akár 10 év | Jelentős csökkenés a CIN3 elváltozások előfordulásában az oltási programban résztvevő nőknél. |
A svéd áttörés: a rák megelőzhető
A méhnyakrák elleni védekezés hosszú távú hatékonyságát alátámasztó legmeggyőzőbb adatok egyike a svéd nemzeti regiszterből származik. Svédországban az átfogó, populációs szintű oltási program lehetővé tette a kutatók számára, hogy összehasonlítsák a beoltott és a be nem oltott nők hosszú távú egészségügyi kimenetelét. Ez a nagyszabású tanulmány, amely több mint 1,6 millió nőt vizsgált, 2020-ban jelent meg, és világszerte nagy visszhangot váltott ki.
88%-os csökkenés az invazív rák kockázatában
A svéd adatok megdöbbentő eredményre jutottak: azoknál a nőknél, akiket 17 éves koruk előtt beoltottak a HPV ellen, az invazív méhnyakrák kialakulásának kockázata 88 százalékkal alacsonyabb volt, mint a be nem oltott társaiknál. Még azoknál is, akiket 17 és 30 éves kor között oltottak be, a kockázatcsökkenés 53 százalékos volt. Ez a különbség rávilágít arra, hogy a vakcina a legnagyobb védelmet akkor nyújtja, ha a szexuális élet megkezdése előtt, ideális esetben a serdülőkor elején adják be, még mielőtt a vírusnak esélye lenne a fertőzésre.
Ez a kutatás nem elméleti modellre épült, hanem valós, populációs szintű adatokra. A 88 százalékos védelem mértéke azt jelenti, hogy a HPV oltás a méhnyakrák elleni küzdelemben már nem csupán egy ígéret, hanem egy bizonyítottan hatékony, életmentő beavatkozás, amely hosszú távon képes gyökeresen átalakítani a nők egészségügyi statisztikáit.
A svéd regiszter adatai egyértelműen bizonyítják: a HPV oltás nem csak a rákmegelőző állapotokat, hanem magát az invazív méhnyakrákot is drámai mértékben csökkenti, különösen, ha időben adják be.
A kollektív védelem ereje: a nyájimmunitás szerepe
A HPV oltás hatékonysága nem csak az egyéni védelemben mutatkozik meg. A magas átoltottsági arányú országokban (mint például Ausztrália, Skócia vagy Svédország) megfigyelhető az úgynevezett nyájimmunitás (herd immunity) jelensége. Ez azt jelenti, hogy ha a populáció nagy része védetté válik, a vírus körforgása lelassul, vagy akár meg is szűnik, védelmet nyújtva ezzel azoknak is, akiket nem oltottak be, vagy akiknél az oltás valamilyen oknál fogva nem váltott ki teljes immunválaszt.
Eredmények Ausztráliából: a vírus kiirtása a látóhatáron
Ausztrália volt az első ország, amely széles körű, nemi semlegességet biztosító HPV-oltási programot indított, mind a lányok, mind a fiúk bevonásával. Az eredmények lenyűgözőek: az oltás bevezetése utáni tíz évben a 18-24 éves nők körében a HPV-16 és HPV-18 fertőzések prevalenciája 22,7 százalékról mindössze 1,1 százalékra csökkent. Ez gyakorlatilag a vírus ezen típusainak funkcionális eliminációját jelenti a fiatal populációban.
Ausztrál kutatók becslései szerint, ha a jelenlegi átoltottsági arányokat sikerül fenntartani, Ausztrália lehet az első ország a világon, amely a méhnyakrák eliminációját (évi 4 eset/100 000 nő alá szorítását) elérheti, várhatóan 2035-2040 körül. Ez a globális egészségügyi siker azt mutatja, hogy a HPV oltásnak köszönhetően a méhnyakrák hamarosan a ritka betegségek közé kerülhet.
A nyájimmunitás előnye, hogy a fiúk oltása révén nemcsak őket védjük meg a HPV által okozott más rákfajtáktól (pl. végbélrák, fej-nyaki rák), hanem közvetve a női partnereiket is, tovább erősítve a méhnyakrák elleni kollektív védelmet. Ezért is létfontosságú, hogy a nemzeti programok mindkét nem számára elérhetővé tegyék az oltást.
A biztonság és a mítoszok eloszlatása
Bármely új védőoltás bevezetésekor felmerülnek kérdések a biztonságossággal kapcsolatban. A HPV oltás az elmúlt két évtizedben az egyik legtöbbet vizsgált vakcina lett a világon. Milliós nagyságrendű adagot adtak be világszerte, és a hosszú távú biztonsági adatok rendkívül megnyugtatóak.
A globális biztonsági felügyelet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a vezető gyógyszerfelügyeleti hatóságok (például az amerikai FDA és az európai EMA) folyamatosan monitorozzák a HPV-oltások biztonsági profilját. A nagyszabású klinikai vizsgálatok és a bevezetés utáni felügyeleti rendszerek (farmakovigilancia) nem találtak ok-okozati összefüggést az oltás és súlyos, krónikus egészségügyi problémák között.
A leggyakrabban jelentett mellékhatások enyhék és átmenetiek: fájdalom, duzzanat vagy bőrpír az injekció beadásának helyén, esetleg enyhe láz vagy fejfájás. Ezek tipikus immunválaszok, amelyek a legtöbb oltásnál előfordulnak. A komoly allergiás reakciók rendkívül ritkák, és a legtöbb oltóközpont fel van készülve kezelésükre.
Fontos tény: A hosszú távú, nagyszabású vizsgálatok, amelyek 10-15 éves időtávot ölelnek fel, megerősítik, hogy a HPV oltás nem növeli a krónikus betegségek, autoimmun rendellenességek (például sclerosis multiplex vagy Guillain-Barré szindróma) vagy meddőség kockázatát, ellentétben az interneten keringő, tudományosan alá nem támasztott állításokkal.
A termékenység kérdése: tudományos konszenzus
Az egyik leggyakoribb szülői aggodalom a HPV oltás és a termékenység esetleges kapcsolata. A tudományos konszenzus egyértelmű: nincs bizonyíték arra, hogy a HPV oltás negatívan befolyásolná a jövőbeni terhesség esélyét vagy a reproduktív egészséget. Sőt, éppen ellenkezőleg: a vakcina megvéd a HPV által okozott súlyos méhnyakrák-megelőző állapotoktól, amelyek kezelése (pl. konizáció) károsíthatja a méhnyakat, és növelheti a koraszülés kockázatát a későbbi terhességek során. Így az oltás valójában hozzájárul a reproduktív egészség megőrzéséhez.
Az oltási protokollok optimalizálása a maximális védelemért
A hosszú távú védelem biztosításában kulcsfontosságú a megfelelő időzítés és az adagolás betartása. A HPV oltás legideálisabb időpontja a 9 és 14 év közötti életkor, még a szexuális élet megkezdése előtt.
A kétadagos séma hatékonysága
A legújabb kutatások kimutatták, hogy a fiatalabb korosztály (általában 15 éves kor alatt) immunrendszere olyan erőteljesen reagál a vakcinára, hogy elegendő a kétadagos séma alkalmazása a hosszú távú védelem eléréséhez. Ez a protokoll nemcsak kényelmesebb, hanem gazdaságosabb is, és nagymértékben hozzájárul az átoltottsági arány növeléséhez.
A két adagot általában 6-12 hónapos különbséggel adják be. Ha az oltási sorozat 15 éves kor után kezdődik, vagy ha az immunrendszer állapota indokolja, akkor a hagyományos háromadagos séma szükséges a teljes védelem eléréséhez.
Miért a korai oltás a legjobb?
A serdülőkorúak immunrendszere a legaktívabb, és ekkor produkálja a legmagasabb és legstabilabb antitest-szintet. A korai oltás garantálja, hogy a gyermek még az első potenciális HPV-expozíció előtt teljes védelemmel rendelkezzen, maximalizálva ezzel a hosszú távú rákprevenciós hatást.
A WHO ajánlása szerint a HPV elleni vakcináció bevezetése a 9–14 éves lányok és fiúk körében a legköltséghatékonyabb és leghatékonyabb módja a méhnyakrák és más HPV-vel összefüggő rákok megelőzésének.
A HPV oltás szerepe a méhnyakrák szűrés jövőjében
A HPV oltás széles körű elterjedése hosszú távon átalakítja a hagyományos méhnyakrák szűrési protokollokat (Papanicolau-teszt vagy citológia). Bár az oltás rendkívül hatékony, a szűrővizsgálatok továbbra is létfontosságúak maradnak, legalábbis a következő évtizedekben.
Az oltottak szűrése
Mivel a jelenleg elérhető nonavalens vakcina is „csak” a méhnyakrákos esetek mintegy 90 százalékáért felelős törzsek ellen véd, a fennmaradó 10 százalékot más, ritkább HPV-típusok okozhatják. Ezért az oltott nőknek is részt kell venniük a szűrővizsgálatokon, bár a jövőben várhatóan megváltozik a szűrés gyakorisága és típusa.
Egyes országokban már most áttérnek a hagyományos citológiai vizsgálatról a HPV DNS-tesztre, mint elsődleges szűrőmódszerre. Ez a teszt közvetlenül a magas kockázatú HPV-törzsek jelenlétét mutatja ki. Az oltott populációban a HPV DNS-teszt negativitása még erősebb garancia a rákmentességre, ami lehetővé teheti a szűrési intervallumok meghosszabbítását (például 5 évente).
A hosszú távú adatok azt mutatják, hogy ahogy az oltottak felnőnek és elérik a szűrési kort, a szűrőprogramok pozitív leleteinek száma drámaian csökken. Ez hatalmas terhet vesz le az egészségügyi rendszerről, csökkenti a felesleges beavatkozások számát, és jelentős megtakarítást eredményez.
A magyarországi helyzet és a nemzeti program
Hazánkban a HPV oltás elérhetősége az elmúlt években jelentősen javult a nemzeti iskolai oltási program bevezetésének köszönhetően. Ez a program 2014-ben indult, és a 7. osztályos lányok számára tette ingyenessé az oltást, majd 2020 óta a 7. osztályos fiúk számára is térítésmentesen elérhetővé vált.
Az átoltottsági arány kihívásai
Bár az ingyenes oltás bevezetése óriási lépés volt, az átoltottsági arány még mindig elmarad a kívánatos céltól, amely a nyájimmunitás eléréséhez szükséges (ami körülbelül 80-90%). Az elmúlt évek adatai szerint a részvételi arány hullámzó volt, gyakran 70-75% körül mozgott. Ennek oka gyakran a szülői tájékozatlanság, a tévhitek és a vakcinával kapcsolatos bizonytalanság.
A magyarországi tapasztalatok is megerősítik, hogy a legnagyobb védelmet azok a korosztályok élvezik, akiket már az iskolai program keretében, időben beoltottak. A hosszú távú hatás maximalizálása érdekében kritikus fontosságú a szülők folyamatos, hiteles tájékoztatása arról, hogy ez az oltás nem csupán egy kötelező lépés, hanem egy befektetés gyermekük felnőttkori egészségébe.
A nemzeti program révén bevezetett nonavalens vakcina a lehető legszélesebb spektrumú védelmet biztosítja, és ha a részvételi arány emelkedik, a magyar nők méhnyakrák-statisztikái is drámai javulást mutathatnak a következő 15-20 évben, követve ezzel a skandináv és ausztrál mintát.
A HPV és a férfiak egészsége: túl a méhnyakrákon
A HPV oltás hosszú távú védelme nem korlátozódik a méhnyakrák megelőzésére. A HPV a férfiakat is érinti, és számos más daganatos megbetegedésért felelős, amelyek incidenciája növekszik világszerte.
A HPV felelős a végbélrák (anális rák) túlnyomó többségéért, valamint a péniszrák és a fej-nyaki rákok (különösen a garatmandula és a nyelvgyök rákja) jelentős részéért. A fej-nyaki rákok HPV-pozitív eseteinek száma az elmúlt években növekedést mutatott, különösen a fiatalabb, nemdohányzó férfiak körében.
A fiúk oltása tehát nem csupán a női partnerek védelmét szolgáló altruista gesztus, hanem közvetlen, hosszú távú egészségügyi előnyt jelent számukra. A nonavalens vakcina ugyanolyan robusztus és tartós védelmet nyújt a HPV által okozott daganatok ellen a férfiaknál, mint a nőknél. A hosszú távú követéses vizsgálatok itt is megerősítették, hogy az oltás évtizedekre megvédi az egyént a krónikus fertőzéstől és az ebből eredő rákkockázattól.
A szemölcsök megelőzése: a 6-os és 11-es típus elleni védelem
Bár a méhnyakrák megelőzése a fő fókusz, ne feledkezzünk meg a HPV által okozott anogenitális szemölcsökről sem. Ezeket a 6-os és 11-es HPV-típusok okozzák. Bár nem életveszélyesek, rendkívül kellemetlenek, és kezelésük hosszadalmas és költséges lehet. A nonavalens oltás ezek ellen is hosszú távú védelmet nyújt, ami jelentősen javítja az életminőséget és csökkenti a járóbeteg-ellátás terheit.
A jövő: az elimináció felé vezető út
A legújabb kutatási eredmények fényében a HPV oltás hosszú távú sikerét már nem kérdőjelezi meg a tudomány. A következő évtizedekben a fókusz áthelyeződik a védelem fenntartásáról a méhnyakrák globális eliminációjára. A WHO 2020-ban indított egy ambiciózus globális stratégiát e cél elérésére.
A stratégia három kulcslépésből áll (az úgynevezett 90-70-90 célkitűzés 2030-ra):
- A 15 éves lányok 90 százalékát be kell oltani a HPV ellen.
- A 35 és 45 éves nők 70 százalékát hatékony szűrési módszerekkel kell vizsgálni.
- A méhnyakrákot megelőző állapotok és az invazív rák 90 százalékát kezelni kell.
A hosszú távú adatok megerősítik, hogy az első pont teljesítése, azaz a magas átoltottsági arány elérése a fiatalok körében, a legkritikusabb lépés a méhnyakrák kiiktatásában. Ha a szülők és az egészségügyi döntéshozók világszerte támogatják ezt a preventív beavatkozást, gyermekeink generációja lehet az első, amely már nem szembesül a méhnyakrák fenyegetésével.
A tudományos eredmények egyértelműen bizonyítják: a HPV oltás egyike azon kevés orvosi beavatkozásoknak, amelyek évtizedekre szóló ígéretet tesznek a rák elleni védelemre. Ez egy olyan ajándék, amelyet a mai szülők adhatnak gyermekeiknek, biztosítva ezzel egy egészségesebb és biztonságosabb jövőt.
Gyakran ismételt kérdések a HPV oltás hosszú távú védelméről
❓ Miért jobb a HPV oltás a fertőzésen átesettek természetes immunitásánál?
A természetes HPV-fertőzés során a szervezet általában alacsonyabb és kevésbé tartós antitest-szintet produkál. A vakcina (amely vírusrészecske-szerű struktúrákat, VLP-ket használ) viszont rendkívül erős immunválaszt vált ki, sokkal magasabb antitest-titereket eredményezve. Ez a magasabb szintű és stabilabb immunitás a kulcsa a hosszú távú, évtizedeken át tartó védelemnek, amelyet a legújabb kutatások is alátámasztanak.
🛡️ Mennyi ideig tart pontosan az oltás által nyújtott védelem? Szükséges emlékeztető oltás?
A jelenlegi longitudinális vizsgálatok, amelyek egyes kohorszokat már 14-16 éve követnek nyomon, azt mutatják, hogy az oltás által kiváltott immunitás stabilan fennmarad, és az antitest-szintek a védelmet biztosító szinten maradnak. Jelenleg a WHO és a vezető egészségügyi hatóságok nem javasolnak emlékeztető oltást sem a fiatal korban beoltottak, sem a felnőtt korban oltottak számára, mivel a védelem hosszú távú tartóssága bizonyított.
💉 Mi a különbség a kétadagos és a háromadagos oltási séma között a hosszú távú védelem szempontjából?
A kutatások kimutatták, hogy 15 éves kor alatt a kétadagos séma ugyanolyan erős és tartós immunválaszt vált ki, mint a háromadagos séma a felnőtteknél. Ennek oka a serdülők erőteljesebb immunreakciója. 15 éves kor felett, vagy bizonyos immunhiányos állapotok esetén azonban a háromadagos séma szükséges a teljes, hosszú távú védelem eléréséhez.
👶 Befolyásolja-e a HPV oltás a jövőbeni termékenységet vagy a terhesség kimenetelét?
Nagy, populációs szintű vizsgálatok (többek között Dániában és Svédországban) egyértelműen igazolták, hogy a HPV oltásnak nincs negatív hatása a termékenységre, a terhesség megfoganására vagy a terhesség kimenetelére. Épp ellenkezőleg: az oltás megakadályozza a súlyos méhnyakrák-megelőző elváltozásokat, amelyek kezelése (konizáció) növelheti a koraszülés kockázatát, így az oltás valójában védi a reproduktív egészséget.
📊 Milyen mértékű a méhnyakrák kockázatának csökkenése az oltás hosszú távú hatásaként?
A legmeggyőzőbb, valós adatok (például a svéd nemzeti regiszter) szerint azoknál a nőknél, akiket 17 éves koruk előtt oltottak be, az invazív méhnyakrák kialakulásának kockázata 88 százalékkal csökkent. Ez a drámai mértékű csökkenés bizonyítja, hogy az oltás hosszú távon is rendkívül hatékony rákprevenciós eszköz.
👨👩👧👦 Miért fontos a fiúk oltása a hosszú távú közegészségügyi védelem szempontjából?
A fiúk oltása kulcsfontosságú a nyájimmunitás kialakításában, ami csökkenti a vírus terjedését a teljes populációban, ezáltal közvetve védi a be nem oltott lányokat és nőket is. Emellett a HPV a férfiaknál is okoz rákos megbetegedéseket (végbélrák, fej-nyaki rák, péniszrák), így a fiúk oltása közvetlen, hosszú távú védelmet nyújt számukra is e daganatok ellen.
📈 Az oltás bevezetése hogyan változtatta meg a méhnyakrák szűrési protokolljait a hosszú távon?
Bár az oltott nőknek továbbra is részt kell venniük a szűrésen, a magas átoltottsági arányú országokban (például Ausztráliában) már elkezdték ritkítani a szűrési intervallumokat, és egyre inkább a sokkal érzékenyebb HPV DNS-tesztet alkalmazzák a citológia helyett. Hosszú távon, ahogy az oltott korosztály eléri a szűrési kort, a rákmegelőző állapotok előfordulása drámaian csökken, ami optimalizálja és tehermentesíti a szűrőprogramokat.
Leave a Comment