Amikor a reggeli ébredéskor a tükörbe nézve egy apró, de annál bosszantóbb vörös foltot fedezünk fel gyermekünk vagy saját magunk szemén, szinte azonnal elönti a pánik. A vörös, viszkető szem nemcsak kényelmetlen, hanem ijesztő is lehet, különösen, ha tudjuk, hogy valami fertőző dologgal állunk szemben. A fertőző kötőhártya-gyulladás, orvosi nevén konjunktivitisz, az egyik leggyorsabban terjedő családi és közösségi betegség. Bár az esetek nagy többségében ártalmatlan és magától gyógyuló állapotról van szó, a helyes azonosítás és a szigorú higiéniai rendszabályok betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk a „rózsaszín szem” családi körforgását.
Mi is az a kötőhártya-gyulladás és miért fertőző?
Ahhoz, hogy megértsük a problémát, először is tudnunk kell, mi is az a kötőhártya. Ez egy vékony, átlátszó hártya, amely borítja a szemfehérjét (sclera) és a szemhéjak belső felszínét. Ennek a hártyának a gyulladása a kötőhártya-gyulladás. A gyulladás hatására a kis erek kitágulnak és láthatóvá válnak, ettől lesz a szem vörös vagy rózsaszín. A fertőző változatot leggyakrabban vírusok vagy baktériumok okozzák, és éppen a kórokozók miatt terjed rendkívül gyorsan, jellemzően közvetlen érintkezés útján.
A fertőző kötőhártya-gyulladás esetében a legfőbb terjedési út a kéz-szem-kéz kontaktus. Gondoljunk bele: a gyermek megdörzsöli a viszkető szemét, a kórokozók a kezére kerülnek, majd megfogja a közös játékot, az ajtókilincset, vagy megpuszilja a kistestvérét. A kórokozók, különösen az adenovírusok, képesek hosszú ideig életben maradni a felületeken, ami megmagyarázza, miért robban ki egy fertőzés szinte azonnal egy óvodai csoportban vagy egy családon belül.
A fertőző kötőhártya-gyulladás nem ritka. Évente több millió esetet regisztrálnak világszerte, és különösen a hidegebb hónapokban, az influenzaszezon idején jellemző a vírusos típus elterjedése.
A két fő bűnös: vírus és baktérium
A fertőző kötőhártya-gyulladás diagnózisának felállításakor kulcsfontosságú annak meghatározása, hogy melyik kórokozó áll a háttérben. Bár a tünetek sokszor hasonlóak, a kezelésük és a fertőzőképességük jelentősen eltérhet. Két fő típust különböztetünk meg: a vírusos és a bakteriális kötőhártya-gyulladást.
Vírusos kötőhártya-gyulladás: a legmakacsabb típus
A vírusos konjunktivitisz messze a leggyakoribb formája a fertőző szemgyulladásnak, és általában adenovírusok okozzák. Ezek a vírusok felelősek a legtöbb felső légúti fertőzésért, így nem meglepő, hogy a szemgyulladás gyakran együtt jár megfázással, torokfájással vagy náthával. A vírusos típus a legfertőzőbb, és a tünetek megjelenése előtt már terjedhet.
A vírusos kötőhártya-gyulladás jellemzően vizes, híg váladékozással jár. Reggelente előfordulhat enyhe összetapadás, de a váladék nem gennyes. A fő panaszok a szúró érzés, az idegentest-érzés (mintha homok lenne a szemben), és a fényérzékenység. A fertőzés gyakran az egyik szemen kezdődik, majd néhány napon belül átterjed a másikra is, bár az első szem tünetei általában súlyosabbak maradnak. A vírusos esetekre nincs specifikus gyógymód, a kezelés támogató jellegű, a szervezetnek kell leküzdenie a vírust, ami 7–14 napig tarthat.
A vírusos szemgyulladás fertőzőképessége rendkívül magas. A tünetek megjelenésétől számított legalább 10-14 napig, de amíg a szem váladékozik és vörös, addig fennáll a továbbfertőzés veszélye.
Bakteriális kötőhártya-gyulladás: a ragacsos reggelek
A bakteriális kötőhártya-gyulladást leggyakrabban Staphylococcus aureus, Streptococcus pneumoniae, vagy Haemophilus influenzae baktériumok okozzák. Ez a típus kevésbé gyakori, mint a vírusos, de annál látványosabb tünetekkel jár. A kulcsfontosságú különbség a váladék jellege.
A bakteriális fertőzésre a sűrű, gennyes, sárgás-zöldes váladékozás jellemző. Ez a váladék éjszaka kiszárad, reggelre pedig szinte „összeragasztja” a szemhéjakat, megnehezítve a szem kinyitását. A tünetek általában hirtelen, drámaian jelentkeznek. Míg a vírusos fertőzés gyakran mindkét szemet érinti, a bakteriális típus gyakran csak az egyik szemet támadja meg kezdetben, de a fertőzés könnyen átvihető a másikra is.
A jó hír az, hogy a bakteriális kötőhártya-gyulladás általában hatékonyan kezelhető antibiotikumos szemcseppekkel vagy kenőcsökkel. A kezelés megkezdése után a tünetek gyorsan, 24–48 órán belül javulni kezdenek, és a fertőzőképesség is drasztikusan csökken.
A tünetek aprólékos összehasonlítása: hogyan döntsük el, mivel állunk szemben?
Bár a végső diagnózist mindig orvosnak kell felállítania, a szülőknek és érintetteknek hasznos tudni, melyek azok a jelek, amelyek segítenek megkülönböztetni a vírusos, a bakteriális és az allergiás kötőhártya-gyulladást (mely nem fertőző, de hasonló tünetekkel jár).
A viszketés a legfőbb panasz mindkét fertőző típusnál, de az allergiás reakcióknál a legintenzívebb. A vörösség minden esetben jelen van, de a bakteriális fertőzésnél gyakran súlyosabb, míg a vírusosnál gyakran kíséri a szemhéj enyhe duzzanata.
A könnyezés és a váladék jellege a legárulkodóbb jel:
| Tünet | Vírusos (Adenovírus) | Bakteriális (Strepto/Staphylo) | Allergiás (Nem fertőző) |
|---|---|---|---|
| Vörösség | Általában az egyik szemen kezdődik, majd terjed. | Súlyos, hirtelen jelentkezik. | Mindkét szemet érinti, gyakran a szemhéj is duzzadt. |
| Váladék jellege | Vizes, híg, átlátszó. Reggel enyhe kéreg. | Sűrű, gennyes, sárgás-zöldes. Erős összetapadás reggel. | Átlátszó, vizes, bőséges könnyezés. |
| Viszketés | Jelen van, de kevésbé domináns. | Mérsékelt. | Rendkívül erős, elviselhetetlen. |
| Egyéb tünetek | Gyakran kíséri nátha, torokfájás, láz, megnagyobbodott nyirokcsomók a fül előtt. | Ritkán jár együtt légúti tünetekkel. | Tüsszögés, orrfolyás, szénanátha tünetei. |
| Kezelés | Támogató kezelés, hideg borogatás. | Antibiotikumos csepp/kenőcs. | Antihisztaminok, allergén elkerülése. |
A ritkább, de veszélyesebb kórokozók
Bár a legtöbb fertőzés adenovírus vagy banális baktériumok műve, különösen újszülötteknél és szexuálisan aktív felnőtteknél felmerülhetnek ritkább, de súlyosabb kórokozók is. A Chlamydia trachomatis és a Neisseria gonorrhoeae (gonorrhea) által okozott kötőhártya-gyulladás újszülöttek esetében a szülés során történő fertőzés következménye lehet, és azonnali, intenzív orvosi ellátást igényel, mivel látáskárosodást okozhat. Felnőtteknél ezek a fertőzések nemi úton terjedhetnek, és antibiotikumos kezelést igényelnek.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni? A vészjelzések
A legtöbb kötőhártya-gyulladás viszonylag enyhe lefolyású, de vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy a fertőzés komolyabb, és azonnali orvosi beavatkozást igényel. Szülőként vagy érintettként ezeket a vészjelzéseket sosem szabad figyelmen kívül hagyni.
Azonnali orvosi segítség szükséges, ha:
- A látásélesség hirtelen csökken, vagy homályos látás jelentkezik, amely nem múlik el pislogásra.
- Erős, szúró fájdalom jelentkezik a szemben, ami nem csak a kötőhártya felszínén érezhető idegentest-érzés.
- A szem nagyon érzékeny a fényre (fotofóbia), és ez a tünet intenzív.
- A vörösség és a duzzanat rendkívül súlyos, vagy a tünetek a kezelés megkezdése után 24 órával sem kezdenek javulni (bakteriális esetben).
- Láz, erős fejfájás vagy nyaki merevség kíséri a szemtüneteket (ezek komolyabb szisztémás fertőzésre utalhatnak).
- A szaruhártyán (a színes írisz előtti átlátszó rétegen) fehér foltok vagy elváltozások láthatóak.
A látásromlás különösen fontos figyelmeztető jel. A kötőhártya-gyulladás általában nem befolyásolja a látást, így ha ez a tünet megjelenik, az a fertőzésnek a szaruhártyára való átterjedését (keratitisz) jelezheti, ami súlyos szövődmény lehet, különösen az agresszív adenovírus törzsek esetében.
A szigorú higiénia protokollja: a fertőzés megállítása
A fertőző kötőhártya-gyulladás kezelésében a gyógyszerek mellett a szigorú higiénia a legfontosabb eszköz a továbbterjedés megakadályozására. Mivel a kórokozók rendkívül ragaszkodóak, a szokásosnál is nagyobb odafigyelésre van szükség a családban és a közösségben.
A kézmosás művészete
A kézmosás a fertőzésmegelőzés alfája és ómegája. Minden alkalommal, amikor a szemhez nyúlunk (akár cseppentés, akár tisztítás céljából), a kézmosásnak alaposnak kell lennie, szappannal és meleg vízzel, legalább 20 másodpercig. Különösen fontos a kézmosás a gyermekek esetében, akik gyakran dörzsölik a szemüket. Használjunk kézfertőtlenítőt is, különösen, ha nyilvános helyen vagyunk.
Személyes tárgyak szeparálása
Ez a pont kulcsfontosságú, ha egy háztartásban élünk a fertőzött személlyel. A törülközők, párnahuzatok és ágyneműk azonnali és teljes szeparálása kötelező. A fertőzött személynek saját törülközője kell, hogy legyen, amit senki más nem használhat. Ezeket a tárgyakat minden nap cserélni kell, és forró vízen (legalább 60°C-on) kell kimosni a kórokozók elpusztítása érdekében.
Ugyanez vonatkozik a sminktermékekre, szemüvegekre és kontaktlencsékre. A szemceruzák, szempillaspirálok és szemhéjfestékek szinte biztosan szennyezettek. A fertőzés alatt használt sminktermékeket a gyógyulás után azonnal ki kell dobni, hogy elkerüljük az újbóli fertőzést. Aki kontaktlencsét visel, annak a fertőzés ideje alatt át kell térnie a szemüvegre, és a lencséket, tokot és ápolószereket fertőtleníteni vagy cserélni kell.
Felületek tisztítása
Mivel a vírusok és baktériumok órákig, sőt napokig is életben maradhatnak a felületeken, a gyakran érintett tárgyak – ajtókilincsek, távirányítók, telefonok, közös játékok – fertőtlenítése elengedhetetlen. Használjunk klóralapú vagy alkoholos fertőtlenítőszereket, és különös gondot fordítsunk a fürdőszobai felületekre.
Kezelési irányelvek: gyógyszerek és házi praktikák
A kötőhártya-gyulladás kezelése a kórokozótól függ. Míg a bakteriális esetek gyorsan reagálnak az antibiotikumokra, a vírusos eseteknél a tüneti kezelés és a türelem a megoldás.
A bakteriális fertőzés kezelése
Ha az orvos bakteriális fertőzést diagnosztizál, általában antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt ír fel. A kenőcsök előnye, hogy hosszabb ideig maradnak a szem felületén, de átmenetileg homályos látást okozhatnak, ami a gyermekeknél és a napközbeni használatnál zavaró lehet. A cseppek könnyebben adagolhatók, de gyakrabban kell alkalmazni őket (általában 4-6 alkalommal naponta).
A kezelés során elengedhetetlen a teljes kúra végigvitele, még akkor is, ha a tünetek már 1-2 nap után jelentősen javulnak. Ha a kezelést idő előtt abbahagyjuk, a baktériumok rezisztenssé válhatnak, és a fertőzés visszatérhet.
A vírusos fertőzés kezelése: támogató ellátás
Mivel a vírusos kötőhártya-gyulladásra nincs hatékony antivirális szer (kivéve a ritka herpeszvírus okozta eseteket), a kezelés a tünetek enyhítésére fókuszál. A cél a kényelem biztosítása és a szövődmények elkerülése.
- Hideg borogatás: A duzzanat és a viszketés enyhítésére a leghatékonyabb módszer. Használjunk tiszta kendőt, és minden használat után mossuk ki forró vízben.
- Műkönnyek: A szem szárazságának és az idegentest-érzésnek a csökkentésére kiválóan alkalmasak. Ezek recept nélkül kaphatók, és segítenek kimosni a vírusrészecskéket és az irritáló anyagokat a szemből.
- Szemtisztítás: A váladék eltávolítása fontos. Ezt steril sóoldattal vagy forralt, majd langyosra hűtött vízzel átitatott tiszta vattakoronggal végezzük. Mindig a belső szemzugtól a külső felé töröljük, és minden törléshez új vattakorongot használjunk.
Soha ne használjunk szteroidos szemcseppet vírusos kötőhártya-gyulladásra, különösen herpeszvírus gyanúja esetén! Ez súlyosbíthatja a fertőzést, és maradandó károsodást okozhat a szaruhártyán.
Gyermekek a fókuszban: az óvoda és iskola dilemmája
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb ok, amiért a szülők táppénzre kényszerülnek. A fertőzőképesség miatt a közösségből való kizárás elengedhetetlen a járványok megelőzéséhez. De mikor mehet vissza a gyermek az óvodába vagy iskolába?
A közösségi kizárás szabályai
Magyarországon az ÁNTSZ (ma már a Nemzeti Népegészségügyi Központ) általános ajánlásai szerint a gyermek addig nem látogathat közösséget, amíg fertőzőképesnek tekinthető. Ez általában azt jelenti, hogy:
- Bakteriális fertőzés esetén: A gyermek az antibiotikumos kezelés megkezdése után 24 órával, amennyiben a váladékozás megszűnt, visszatérhet a közösségbe.
- Vírusos fertőzés esetén: Mivel itt nincs gyors gyógyulást hozó gyógyszer, a gyermek addig maradjon otthon, amíg a vörösség és a váladékozás teljesen meg nem szűnik. Ez akár 7–14 napot is igénybe vehet.
Sok szülő számára ez nehéz döntés, de a közösség védelme érdekében a szabályok betartása elengedhetetlen. A fertőzés terjedése nem csak a többi gyermeket, hanem a pedagógusokat és a családokat is veszélyezteti. A gyermekorvos vagy a szemész adhat igazolást arról, hogy a gyermek már nem fertőző.
A viszketés kezelése a kicsiknél
A kisgyermekek számára a viszketés elviselhetetlen, és szinte lehetetlen megakadályozni, hogy megdörzsöljék a szemüket. Ez nemcsak a fertőzés terjedését segíti elő, hanem fizikai sérülést is okozhat a szemnek.
Éjszakára, különösen a totyogóknál, hasznos lehet, ha pamutkesztyűt adunk a kezükre, hogy megakadályozzuk az éjszakai dörzsölést. Napközben a gyakori hideg borogatás és a műkönnyek használata enyhítheti a kényszert. Fontos, hogy folyamatosan emlékeztessük őket a kézmosásra, és mindig tartsuk tisztán a környezetüket.
A kontaktlencse és a kötőhártya-gyulladás: dupla veszély
A kontaktlencsét viselők különösen veszélyeztetettek a kötőhártya-gyulladás szempontjából, és náluk a fertőzés lefolyása is súlyosabb lehet. A lencse hordása során a kórokozók könnyebben megtapadnak a szem felületén, és a lencse akár be is zárhatja azokat a szem és a kötőhártya közé.
Ha kötőhártya-gyulladás gyanúja merül fel:
- Azonnal vegyük ki a kontaktlencsét.
- Térjünk át a szemüveg használatára a teljes gyógyulásig.
- Ha a lencsék egyszer használatosak voltak, dobjuk ki őket.
- Ha újra használható lencsékről van szó, ne használjuk őket újra anélkül, hogy orvossal konzultáltunk volna a megfelelő fertőtlenítésről, de sok esetben a legbiztonságosabb a lencsék cseréje.
- A lencsetokot is fertőtleníteni vagy cserélni kell.
A lencseviselés miatti kötőhártya-gyulladás gyakran hajlamosabb a szaruhártya-fertőzésre (keratitisz), amely látáskárosodáshoz vezethet. Ezért a kontaktlencsét viselőknél a vörös szem tüneteit mindig komolyan kell venni.
A szövődmények elkerülése: keratitisz és krónikus irritáció
Bár a legtöbb fertőző kötőhártya-gyulladás nyom nélkül múlik el, a súlyos esetek, különösen az agresszív adenovírus fertőzések, szövődményeket okozhatnak. A legfontosabb szövődmény a szaruhártya érintettsége, azaz a keratitisz.
A szaruhártya-gyulladás (keratitisz)
A vírusos fertőzés során előfordulhat, hogy a vírus bejut a szaruhártya külső rétegébe, és apró gyulladásos beszűrődéseket okoz. Ez homályos látáshoz, erős fényérzékenységhez és fájdalomhoz vezethet. Bár ezek a beszűrődések idővel maguktól felszívódhatnak, ez hetekig, sőt hónapokig is eltarthat, és ritka esetekben a látásélesség tartós csökkenését okozhatja.
A vírusos keratitisz diagnosztizálása speciális eszközöket igényel, ezért ha a látás bármilyen módon megváltozik, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni. A szteroidos cseppek ilyenkor csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett használhatók, mivel rossz időzítés esetén rontják a vírusfertőzést.
Krónikus irritáció és száraz szem
Egyes esetekben a kötőhártya-gyulladás után a szem hajlamosabbá válhat a szárazságra és az irritációra. A fertőzés károsíthatja a könnyfilm stabilitásáért felelős mirigyeket. Ez krónikus diszkomfort érzést okozhat, ami hosszú távú műkönnyhasználatot tehet szükségessé. A szemszárazság megelőzése érdekében fontos a szem pihentetése a fertőzés alatt, és a képernyőhasználat minimalizálása.
Tévhitek és házi praktikák: mit ne tegyünk?
A kötőhártya-gyulladással kapcsolatban rengeteg tévhit és „jó tanács” kering a nagyszülőktől az internetig. Fontos, hogy elválasszuk a valós segítséget a potenciálisan káros praktikáktól.
A kamilla tea mint ördögűző
A kamilla tea borogatás az egyik legelterjedtebb házi praktika. Sokan esküsznek rá nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Azonban a kamilla tea egyáltalán nem steril, és tartalmazhat olyan részecskéket, amelyek irritálhatják a már amúgy is gyulladt szemet. Ráadásul a kamilla tea allergén is lehet. A meleg borogatás segíthet a váladék fellazításában (különösen bakteriális fertőzésnél), de ezt sokkal biztonságosabb tiszta, langyos vízzel átitatott steril kendővel végezni.
Az anyatej csodája
Egyes kultúrákban elterjedt, hogy az anyatej cseppentése segíthet a csecsemők szemgyulladásán. Bár az anyatej tartalmaz antitesteket, amelyek segíthetik a fertőzések leküzdését, a közvetlenül a szembe cseppentett anyatej táptalajt is biztosíthat a baktériumok számára, súlyosbítva ezzel a bakteriális fertőzést. Orvosi konzultáció nélkül soha ne alkalmazzunk anyatejet a szem kezelésére.
Ne használjunk másnak felírt cseppeket
Gyakori hiba, hogy a szülők felhasználják a korábban más gyermeknek vagy maguknak felírt, megmaradt antibiotikumos szemcseppeket. Ez rendkívül veszélyes. Először is, a cseppek már nem biztos, hogy sterilek. Másodszor, ha a fertőzés vírusos, az antibiotikumok feleslegesek, és hozzájárulhatnak a bakteriális rezisztencia kialakulásához. Mindig friss recept alapján, orvosi utasításra használjunk gyógyszert.
A megelőzés hosszú távú stratégiája
A kötőhártya-gyulladás megelőzése szempontjából a legfontosabb a kézhigiéné hangsúlyozása, különösen a gyermekeknél. De van néhány apró, hosszú távú változtatás, ami segíthet a család egészségének megőrzésében.
Szem egészsége és immunrendszer
Az erős immunrendszer segít a vírusos fertőzések elleni védekezésben. Gondoskodjunk a kiegyensúlyozott táplálkozásról, amely gazdag A-vitaminban, C-vitaminban és omega-3 zsírsavakban, amelyek mind hozzájárulnak a szem és a nyálkahártyák egészségéhez. A megfelelő alvás és a stressz minimalizálása szintén kulcsfontosságú az immunrendszer támogatásában.
Környezeti tényezők
Kerüljük a szem túlzott irritációját. A klóros uszodavíz, a por, a füst és a száraz levegő mind gyengítheti a kötőhártya természetes védőrétegét, érzékenyebbé téve azt a fertőzésekre. Uszodában használjunk úszószemüveget, és ha a levegő száraz, használjunk párásítót a hálószobában.
A fertőző kötőhártya-gyulladás kellemetlen, de a helyes ismeretekkel és a szigorú higiéniai intézkedésekkel gyorsan és hatékonyan kezelhető. A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, hanem azonnal cselekedjünk, és kövessük az orvosi utasításokat a család és a közösség védelme érdekében.
Gyakran ismételt kérdések a fertőző szemgyulladásról
❓ Mennyi ideig fertőző a kötőhártya-gyulladás?
A fertőzőképesség a kiváltó októl függ. Bakteriális fertőzés esetén az antibiotikumos kezelés megkezdése után 24 órával, ha a váladékozás megszűnt, már nem fertőző. Vírusos fertőzés (adenovírus) esetén azonban a fertőzőképesség sokkal tovább, akár 10–14 napig is fennállhat, vagy amíg a vörösség és a váladékozás teljesen el nem múlik. Ezért a vírusos típusnál a közösségből való kizárás időtartama hosszabb.
💧 Műkönnyet használhatok a fertőzés alatt?
Igen, a tartósítószer-mentes műkönnyek használata kifejezetten ajánlott a vírusos kötőhártya-gyulladás esetén. Segítenek kimosni az irritáló anyagokat és a vírusrészecskéket a szemből, enyhítik a szárazság és az idegentest-érzés tüneteit. Ügyeljen arra, hogy a cseppentő hegye ne érjen a szemhez, és ne ossza meg másokkal a flakont.
👁️ Mi a különbség a bakteriális és a vírusos váladék között?
A legfőbb különbség a konzisztencia és a szín. A vírusos váladék általában vizes, átlátszó és bőséges könnyezéssel jár. A bakteriális fertőzés ezzel szemben sűrű, gennyes, sárgás-zöldes váladékot okoz, ami gyakran összeragasztja a szemhéjakat, különösen reggelente.
👶 Mit tegyek, ha a csecsemőmnek van kötőhártya-gyulladása?
Csecsemőknél azonnal forduljunk gyermekorvoshoz vagy szemészhez, mivel a fertőzés oka lehet banális baktérium, de akár súlyosabb, szülés során kapott fertőzés is (pl. Chlamydia). A kezelés általában helyi antibiotikumos kenőccsel történik. Szigorú higiénia szükséges, és a szemet óvatosan, steril sóoldattal kell tisztán tartani.
☀️ Védjem a szemem a naptól, ha gyulladásom van?
Igen, a fertőző kötőhártya-gyulladás gyakran jár együtt fényérzékenységgel (fotofóbia). A napszemüveg viselése nemcsak a kellemetlen tüneteket enyhíti, hanem segít megvédeni a szemet a további irritációtól, és vizuális kényelmet biztosít a gyógyulási időszakban.
💊 Szükséges-e minden esetben antibiotikumot használni?
Nem. Az antibiotikumok kizárólag bakteriális fertőzés esetén hatékonyak. A vírusos kötőhártya-gyulladásra (ami a leggyakoribb) az antibiotikumok teljesen hatástalanok, sőt, felesleges használatuk hozzájárul a baktériumok rezisztenciájának kialakulásához. Csak orvosi diagnózis után kezdjen antibiotikumos kezelésbe.
🏫 Mikor mehet vissza a gyermekem az óvodába?
Bakteriális fertőzés esetén általában a hatékony kezelés megkezdése után 24 órával, ha a váladékozás megszűnt. Vírusos fertőzés esetén a gyermeknek addig otthon kell maradnia, amíg a szem vörössége és a váladékozás teljesen meg nem szűnik, ami akár két hét is lehet. Mindig kérje ki a gyermekorvos írásos igazolását a közösségbe való visszatérés előtt.
Leave a Comment