Amikor a hőmérő higanyszála hirtelen felszökik, és a gyermekünk arca kipirul, az a pillanat minden szülő számára a pánik és az azonnali cselekvés keveréke. Az elsődleges ösztön a gyógyítás, a vigasztalás és a gondoskodás, de a háttérben, szinte észrevétlenül, azonnal elindul egy pénzügyi lavina is. A betegség nem csupán érzelmileg terhelő, de komoly anyagi kihívásokat is tartogat. Hirtelen kiesik a munka, meg kell venni a szükséges gyógyszereket, és talán sürgősségi orvosi ellátásra is szükség van. Ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben a fókusz valóban a gyermek gyógyulásán maradhasson, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, milyen pénzügyi jogok és kötelezettségek hárulnak ránk, és hogyan tudjuk minimalizálni a stresszt.
A munka és a gondoskodás kényes egyensúlya: a gyermekápolási táppénz (GYÁP)
A legelső és talán legjelentősebb anyagi vonzat, ami egy szülőre hárul, ha a gyermeke megbetegszik, a munkából való kiesés. Magyarországon a beteg gyermek otthoni ápolására a jogszabályok biztosítanak lehetőséget a gyermekápolási táppénz (GYÁP) formájában. Ez a juttatás lehetővé teszi, hogy a szülő otthon maradhasson, miközben legalább részben pótolja a kieső jövedelmet, bár fontos hangsúlyozni, hogy a táppénz összege sosem éri el a teljes fizetést.
A GYÁP igénylésének alapfeltétele, hogy a szülő biztosított legyen, azaz munkaviszonyban álljon. A juttatás igénybevételének időtartama azonban szigorúan korlátozott, és a gyermek életkorától függ. Ez a korlátozás sokszor okoz fejtörést a szülőknek, különösen, ha a gyermek gyakran beteg, vagy krónikus egészségügyi problémával küzd.
A gyermekápolási táppénz időtartamának titkai
A táppénzre jogosultság napjainak száma nem naptári évenként, hanem a gyermek életkora szerint kerül meghatározásra, és az igénylő szülő biztosítási jogviszonyától függetlenül, a gyermek után jár. Az alábbi táblázatban részletezzük a legfontosabb korcsoportokat és a hozzájuk tartozó jogosultsági napokat:
| Gyermek életkora | Jogosultsági napok száma (évente) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 0-1 éves | Korlátlan | A gyermek egyéves koráig jár a szülőnek, ha a gyermek kórházi ellátásra szorul. |
| 1-3 éves | 84 naptári nap | Mindkét szülő összesen, együttesen jogosult rá. |
| 3-6 éves | 42 naptári nap | Mindkét szülő összesen, együttesen jogosult rá. |
| 6-12 éves | 14 naptári nap | Mindkét szülő összesen, együttesen jogosult rá. |
| 12-18 éves (súlyos betegség esetén) | Bővebb feltételekkel, méltányossági alapon | Különleges elbírálás szükséges, csak meghatározott, súlyos esetekben. |
Fontos tudni, hogy a táblázatban szereplő napok száma összesített jogosultság, amit a két szülő oszthat meg egymás között. Ha az egyik szülő kimeríti a keretet, a másik szülő is csak addig veheti igénybe, amíg az összesített napok száma el nem fogy. Ez különösen nehézzé teszi a helyzetet a kisgyermekes családok számára, ahol a bölcsődei, óvodai közösségbe kerülés elején gyakoriak a fertőzések.
A táppénz összegének kalkulációja: a bevétel csökkenésének realitása
A táppénz számításának alapja a szülő napi átlagkeresete, amelyet a megelőző 180 naptári napi jövedelem alapján határoznak meg. A táppénz mértéke ezen alap után kerül megállapításra, ami a legtöbb esetben a bér 60%-a. Ez a csökkentett bevétel azonnal érezhetővé válik a családi költségvetésben, különösen, ha a betegség elhúzódik.
„A táppénz a fizetés 60%-a, de ha a biztosítási jogviszonyunk rövidebb, mint két év, akkor 50% is lehet. Ez a különbség jelentős mértékben befolyásolja a havi pénzügyi stabilitást.”
A táppénz igényléséhez a háziorvos vagy a gyermekorvos állítja ki az igazolást (a ‘táppénzes papírt’). Ezt az igazolást kell eljuttatni a munkáltatóhoz, aki a kifizetőhelyi feladatokat ellátva továbbítja azt a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) felé. A folyamat néha lassú, ami azt jelenti, hogy a táppénz kifizetése késhet, tovább növelve a pénzügyi bizonytalanságot.
Méltányossági táppénz: amikor elfogynak a napok
Mi történik, ha a gyermek krónikus betegsége, vagy egy elhúzódó, súlyos állapot miatt a jogszabályban meghatározott napok száma elfogy? Ilyenkor lép életbe a méltányossági gyermekápolási táppénz lehetősége. Ez egy rendkívüli jogintézmény, amely hosszabb időtartamú gondoskodást tesz lehetővé, de szigorú feltételekhez kötött.
A méltányossági kérelem elbírálása egyedi, és csak akkor lehetséges, ha a gyermek állapota valóban indokolja az otthoni ápolást, és az igénylő szülő korábban már kimerítette az összes jogosultsági napot. A kérelem benyújtásához a kezelőorvos részletes igazolása szükséges, amely alátámasztja a gyermek súlyos egészségügyi állapotát. Ez a megoldás nem automatikus, és a NEAK regionális igazgatóságai bírálják el, de létfontosságú lehet a súlyosan beteg gyermekek szüleinek.
A gyógyszerköltségek labirintusa: támogatások és teljes ár
A táppénz a kieső jövedelmet hivatott pótolni, de a másik jelentős anyagi terhet a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és orvosi segédeszközök jelentik. A beteg gyermek ápolása során felmerülő gyógyszerköltségek nagyon gyorsan felhalmozódhatnak, különösen, ha antibiotikum, lázcsillapító, köhögéscsillapító és vitaminok sora is szükséges.
Vényköteles gyógyszerek és a NEAK támogatása
A vényköteles gyógyszerek esetében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatása jelent komoly könnyebbséget. A támogatás mértéke azonban gyógyszerenként és indikációnként eltérő lehet. A támogatási kategóriák a következők:
- Normatív támogatás: Ez a leggyakoribb, általában 25%, 50%, vagy 70% mértékű. A támogatási kulcs attól függ, hogy az adott hatóanyag mennyire tekinthető létfontosságúnak, és milyen alternatívák állnak rendelkezésre.
- Emelt támogatás (EÜ): Bizonyos krónikus betegségek esetén (pl. cukorbetegség, asztma) a gyógyszerek 90%-os támogatást kaphatnak. Ennek igénybevételéhez a kezelőorvosnak speciális jogcímet kell feltüntetnie a recepten.
- Egyedi méltányossági támogatás: Ha egy gyógyszer nincs a támogatotti listán, de a gyermek gyógyulásához elengedhetetlen, egyedi kérelemre támogatás igényelhető. Ez bonyolult adminisztrációt igényel, de jelentősen csökkentheti a költségeket.
A szülőknek érdemes mindig rákérdezni a gyógyszertárban a generikus készítményekre. Ezek az originális (eredeti) gyógyszerekkel azonos hatóanyagot tartalmaznak, de gyakran lényegesen olcsóbbak, és ugyanaz a NEAK támogatás vonatkozik rájuk. A gyógyszerész segíthet a legköltséghatékonyabb megoldás kiválasztásában.
A generikus gyógyszerek választásával nem a hatékonyságból engedünk, hanem az árból faragunk. Ne féljünk megkérdezni az olcsóbb alternatívákat!
A vény nélküli termékek rejtett költségei
A legnagyobb pénzügyi terhet gyakran a vény nélkül kapható (OTC) termékek jelentik, mivel ezekre nem vonatkozik NEAK támogatás. Ide tartoznak a lázcsillapító szirupok, orrspray-k, torokfertőtlenítők, és különösen az immunerősítő vitaminok, amelyek rendszeres szedése komoly havi kiadást generálhat.
Egy egyszerű nátha esetén is könnyen elköltünk 5-10 ezer forintot a gyógyszertárban, ami egy hirtelen, tervezetlen kiadás. Ha a gyermekünk havonta többször is megbetegszik, ez a tétel már a havi családi költségvetés komoly részét képezheti. Éppen ezért érdemes a gyógyszerszekrényben mindig tartani egy alapkészletet a leggyakrabban szükséges szerekből, amikor éppen akciósak.
Orvosi költségek: állami és magánellátás dilemmája
Bár Magyarországon az állami egészségügyi ellátás elvileg ingyenes, a beteg gyermek ápolásának anyagi vonzatai mégis kiterjednek az orvosi szolgáltatásokra. Ez a dilemma a várólisták, a gyorsaság és a kényelem között feszül.
Az állami ellátás korlátai és a magánszféra ára
A gyermek háziorvosi ellátása, a sürgősségi ellátás és a kórházi kezelés ingyenes. Azonban ha egy speciális vizsgálatra (pl. gyermek gasztroenterológus, allergológus, fül-orr-gégész) van szükség, az állami rendszerben a beutalók és a hosszú várólisták jelentik a legnagyobb problémát.
A szülők gyakran kényszerülnek arra, hogy gyermekük gyors gyógyulása érdekében magánorvoshoz forduljanak. A magánorvosi konzultáció díja jelentős tétel lehet. Egy gyermekgyógyász szakorvosi vizit ára könnyen elérheti a 15 000 – 30 000 forintot, és ha ehhez még laborvizsgálat, képalkotó diagnosztika (ultrahang, röntgen) is társul, a költség gyorsan a százezres nagyságrendbe emelkedik.
A magánellátás egyik legnagyobb előnye a gyorsaság, ami kulcsfontosságú lehet a diagnózis felállításában, különösen, ha a gyermek állapota bizonytalan vagy súlyos. Azonban az anyagi teher minimalizálása érdekében érdemes alaposan tájékozódni arról, hogy az állami rendszerben milyen gyorsan juthatunk hozzá a szükséges beutalókhoz és időpontokhoz.
Laborvizsgálatok és diagnosztika
Sok betegség diagnosztizálása speciális vérvizsgálatokat igényel. Ha a háziorvos vagy a szakorvos beutalót ad, a vizsgálatot az állami laborok ingyenesen elvégzik. Azonban a magánlaborok szolgáltatásaiért fizetni kell. Bár a magánlaborok gyorsabb eredményt garantálnak, a teljes vérkép és a speciális allergia panel ára tízezrekben mérhető. Érdemes mérlegelni, hogy a gyorsaság valóban indokolja-e a jelentős plusz költséget.
A krónikus betegségek pénzügyi terhe: hosszú távú tervezés
Ha a gyermek nem csupán átmeneti fertőzésben szenved, hanem krónikus betegséggel él (pl. asztma, diabétesz, cöliákia, súlyos allergia), a pénzügyi vonzatok drámaian megnőnek, és hosszú távú stratégiát igényelnek.
Speciális étrend és segédeszközök
A krónikus betegségek gyakran speciális diétát vagy életmódot követelnek meg. Például a cöliákiás (gluténérzékeny) gyermekek számára szükséges gluténmentes élelmiszerek ára többszörösen meghaladja a normál élelmiszerek árát. Bár bizonyos esetekben (mint a cöliákia) adókedvezmény és támogatás igényelhető, a napi bevásárlás többletköltsége folyamatosan terheli a családi kasszát.
Hasonlóan jelentős tétel lehet a diabéteszes gyermekek vércukormérő segédeszközei (tesztcsíkok, inzulinpumpa tartozékok), bár ezek jelentős része támogatott. Azonban a támogatatlan, de életminőséget javító eszközök, mint például a folyamatos glükózmonitorozó rendszerek (CGM), jelentős önerőt igényelhetnek, ami havonta több tízezer forintos kiadást jelent.
Rehabilitáció és terápiák
Egyes krónikus betegségek vagy súlyos sérülések után a gyermeknek rendszeres fejlesztésre, rehabilitációra vagy terápiára lehet szüksége (pl. gyógytorna, logopédia, pszichoterápia). Bár az állami rendszer biztosít ilyen szolgáltatásokat, a kapacitások korlátozottak, és a minőségi, rendszeres terápiáért a szülők gyakran a magánszektorhoz fordulnak.
A magánterápiás órák ára rendkívül magas lehet. Egy intenzív gyógytorna kúra, vagy rendszeres fejlesztő foglalkozás havi 100 000 – 200 000 forintot is elérhet. Ez a költség nem csupán a betegség kezelésének része, hanem a gyermek jövőbeli életminőségének alapja.
Adókedvezmények a krónikus betegségek enyhítésére
A magyar adórendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a súlyos fogyatékossággal élők, illetve a krónikus betegségben szenvedő gyermekek szülei személyi jövedelemadó (SZJA) kedvezményt vegyenek igénybe. Ezt a kedvezményt a jogszabályban nevesített, ún. súlyos fogyatékosságok esetén lehet igénybe venni.
Ezek közé tartoznak többek között:
- A cukorbetegség (diabétesz)
- A cöliákia (lisztérzékenység)
- Bizonyos krónikus gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség)
- Súlyos hallás- és látássérülések
- Az asztma súlyosabb formái
A kedvezmény mértéke a minimálbér 5%-ának megfelelő összeggel növelt havi adóalap kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy az adóalap csökkentésével havonta több ezer forinttal kevesebb adót kell fizetni. Ennek igénybevételéhez a gyermek kezelőorvosától kell igazolást kérni, amelyet a szülőnek meg kell őriznie, és az adóbevalláskor fel kell tüntetnie.
A krónikus betegségek esetében az adókedvezmény nem csupán egy apró gesztus, hanem egy jelentős, havi szinten visszatérő pénzügyi segítség, amely némileg ellensúlyozza a speciális étrend és gyógyszerek költségeit.
A beteg gyermek ápolásának rejtett kiadásai
A táppénz, a gyógyszerek és az orvosi díjak csak a jéghegy csúcsát jelentik. A beteg gyermek otthoni ápolása számos olyan rejtett kiadást generál, amelyeket ritkán kalkulálunk bele előre a költségvetésbe.
Növekvő rezsiköltségek és otthoni fogyasztás
Ha a gyermek otthon van, a fűtés, a villany, és a víz fogyasztása is megnő. Egy lázas gyermeknek gyakori mosásra, magasabb hőmérsékletű szobára van szüksége. Ez különösen a téli hónapokban jelentős plusz terhet a fűtésszámlán. Továbbá a gyakori kézmosás, fertőtlenítés és a higiéniai termékek (pl. eldobható pelenkák, ha még szükségesek, vagy speciális fertőtlenítő kendők) is extra kiadást jelentenek.
Különleges táplálkozás és kiegészítők
A betegség idején gyakran szükség van speciális, könnyen emészthető ételekre, probiotikumokra, vagy elektrolit pótló szerekre. Ezek a termékek nem részei a szokásos bevásárlásnak, és teljes áron kerülnek megvásárlásra. Egy súlyos hasmenés vagy hányás esetén a folyadékpótló szerek akár több ezer forintos kiadást is jelenthetnek naponta.
A helyettesítés költsége: bébiszitter és nagyszülők
Ha a szülő táppénzes kerete elfogyott, vagy ha a gyermek állapota hirtelen rosszabbodik, és a szülőnek fontos munkahelyi kötelezettsége van, felmerülhet a bébiszitter vagy a nagyszülő utaztatásának költsége. Bár a nagyszülők segítsége felbecsülhetetlen, ha messze laknak, az utazási költségük, vagy az esetleges szállásuk is a család terhére esik. Egy hivatásos bébiszitter díja pedig óránként több ezer forint, ami gyorsan felhalmozódik, ha több napra van szükség a segítségére.
Pénzügyi védőháló kialakítása: biztosítások és megtakarítások
A beteg gyermek ápolásának anyagi vonzatai ellen a legjobb védekezés a tudatos pénzügyi tervezés és a megfelelő biztosítások megkötése.
Egészségbiztosítási kiegészítések és a pénztári tagság
Bár az állami egészségbiztosítás kötelező, érdemes lehet kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat mérlegelni, amelyek fedezhetik a magánorvosi vizitek egy részét, vagy lerövidíthetik a diagnosztikai várólistákat. Ezek a biztosítások főleg a krónikus betegségek kezelése esetén nyújtanak komoly segítséget.
A önkéntes egészségpénztári tagság az egyik leginkább ajánlott pénzügyi eszköz a gyermekes családok számára. Az egészségpénztári számlára befizetett összeget felhasználhatjuk gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, pelenkák, és bizonyos magánorvosi szolgáltatások kifizetésére. Ráadásul az egészségpénztári befizetések után 20% adókedvezmény (visszatérítés) igényelhető az SZJA-ból, ami jelentős megtakarítást jelent.
Érdemes felmérni, hogy az adott egészségpénztár milyen termékkört fedez. Sok pénztár már a gluténmentes élelmiszerek árát is támogatja, ami a cöliákiás gyermekek szülei számára hatalmas segítség. A kulcs, hogy a pénztári számlát ne csak vésztartaléknak tekintsük, hanem a rendszeres gyógyszer- és vitaminvásárlások finanszírozására is használjuk.
Vészhelyzeti megtakarítás és pénzügyi puffer
Mivel a betegség és az ebből fakadó táppénzes időszak kiszámíthatatlan, létfontosságú egy vészhelyzeti pénzügyi puffer kialakítása. Ez a megtakarítási összeg ideális esetben legalább 3-6 havi fix kiadásunkat fedezi, de a beteg gyermek esetében érdemes egy kisebb, dedikált alapot is elkülöníteni a váratlan orvosi és gyógyszerköltségekre.
Ez a puffer segít abban, hogy a szülő ne érezze kényszerítve magát arra, hogy a táppénzes napok kimerülése után azonnal vissza kelljen mennie dolgozni, még akkor is, ha a gyermek még nem gyógyult meg teljesen. A pénzügyi biztonság megteremti a lehetőséget a nyugodtabb és hatékonyabb otthoni ápolásra.
A táppénz igénylésének adminisztratív útvesztői
A táppénz igénylése bár rutinszerű folyamatnak tűnik, az adminisztratív hibák vagy a hiányos dokumentáció jelentős késedelmet okozhatnak a kifizetésben, ami tovább rontja a család anyagi helyzetét.
A háziorvos szerepe és a folyamatos igazolás
A táppénz igazolását mindig a gyermek kezelőorvosa állítja ki. Fontos, hogy a szülő a betegség kezdetétől tájékoztassa a munkáltatóját, és gondoskodjon arról, hogy a táppénzes igazolás (a „táppénzes papír”) időben bekerüljön a rendszerbe. Ha a betegség elhúzódik, az orvosnak rendszeresen, általában hetente vagy kéthetente kell igazolnia a további ápolás szükségességét.
A szülőnek különösen figyelnie kell arra, hogy a táppénzes időszak kezdő és záró dátuma pontosan egyezzen a gyermek betegségének időtartamával, és ne legyen átfedés a szabadság vagy más távollét idejével. Bármilyen hiba a dátumokban jelentős késedelmet okozhat a NEAK feldolgozásában.
Munkáltatói kötelezettségek és a kifizetés
A táppénz kifizetése a munkáltatón keresztül történik, amennyiben a cég kifizetőhelyi feladatokat lát el. Ha a munkáltató nem kifizetőhely, akkor a papírokat továbbítja a területileg illetékes kormányhivatal felé. Ez utóbbi esetben a kifizetés ideje hosszabb lehet.
A szülőnek joga van tájékoztatást kérni a munkáltatótól a táppénz igénylésének státuszáról. A munkáltató köteles a dokumentumokat a beérkezéstől számított 5 napon belül továbbítani, és a kifizetést a döntéstől számított 15 napon belül teljesíteni. Ha a kifizetés késik, érdemes először a bérszámfejtéssel felvenni a kapcsolatot.
Speciális esetek: kórházi ápolás és szülés utáni időszak
Különleges szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a gyermek kórházi ellátásra szorul, vagy ha a gyermek még nagyon kicsi.
Gyermek kísérése kórházban
Ha a gyermek kórházi kezelésre szorul, a szülőnek joga van vele maradni, és erre az időtartamra szintén jár a táppénz. Az egyéves kor alatti gyermek kórházi ápolása esetén a táppénz időtartama korlátlan, ami hatalmas anyagi biztonságot jelent. Az idősebb gyermekeknél is biztosított a kísérés, de a táppénz a fent említett éves keret terhére történik.
Fontos, hogy a kórházban a kezelőorvos állítja ki az igazolást, amelyen fel kell tüntetni a szülő kísérésének szükségességét. Ez a dokumentáció elengedhetetlen a táppénz folyósításához.
Szülés utáni időszak és a GYED/GYES
Ha a szülő Gyermekgondozási Díjban (GYED) részesül, és a nagyobbik gyermek megbetegszik, a helyzet bonyolultabb. A GYED idején a szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, mivel a GYED is egyfajta távolléti juttatás. Ekkor a másik szülő veheti igénybe a GYÁP-ot, ha rendelkezik biztosítási jogviszonnyal.
Ha a gyermek még GYES-en van, és a szülő nem áll munkaviszonyban, akkor nincs táppénzre jogosultság. Ebben az esetben a családnak kell megoldania a kieső jövedelem pótlását, ami aláhúzza a vészhelyzeti megtakarítás fontosságát.
A mentális és anyagi teher kezelése
A beteg gyermek ápolása nem csak pénzügyi, hanem jelentős mentális terhet is ró a szülőkre. A stressz minimalizálása érdekében a tervezés elengedhetetlen. Érdemes a családban előre tisztázni a táppénzes napok elosztását, és megbeszélni, hogy ki melyik betegség esetén marad otthon.
A pénzügyi tervezés és a jogszabályok pontos ismerete (GYÁP, adókedvezmények, NEAK támogatások) segít abban, hogy a szülők ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak a rendszerben. A tudatosság a legnagyobb fegyver a váratlan kiadások ellen.
A betegség idején a legfontosabb befektetés a gyermek gyógyulása. Bár a táppénz csak részben fedezi a kieső jövedelmet, és a gyógyszerek drágák, a szülői jelenlét és a gyors orvosi segítség felbecsülhetetlen értékű. Ezért kell minden anyagi lehetőséget megragadni a biztonságos otthoni környezet megteremtéséhez.
A hosszú távú megoldás a megtakarítási fegyelem és a kiegészítő biztosítások, amelyek enyhítik a váratlan helyzetek súlyát. Ne feledjük, a beteg gyermek ápolása egy maraton, nem sprint, és a pénzügyi állóképesség kulcsfontosságú a célba éréshez.
Gyakran ismételt kérdések a beteg gyermek ápolásának anyagi vonzatairól
1. Jogosult vagyok-e gyermekápolási táppénzre (GYÁP), ha a gyermekem már elmúlt 12 éves? 🤒
Igen, de csak rendkívüli esetekben, méltányossági alapon, ha a gyermek súlyos betegségben szenved, és állapota indokolja az otthoni ápolást. A 12 év feletti korosztályra vonatkozó általános, éves keret (14 vagy 42 nap) nem jár automatikusan. A kérelmet a NEAK bírálja el a kezelőorvos javaslata alapján.
2. Hogyan számítják ki pontosan a táppénz összegét, és miért kevesebb, mint a fizetésem? 💰
A táppénz összege a megelőző 180 nap átlagkeresetének 60%-a (ha legalább 2 éve biztosított vagy), vagy 50%-a (ha rövidebb ideje). Soha nem éri el a teljes fizetést, mivel a táppénz célja a jövedelemkiesés részleges pótlása, nem a teljes bér kifizetése.
3. Megoszthatjuk-e a táppénzes napokat a párommal? 👨👩👧
Igen. A táblázatban szereplő jogosultsági napok száma (pl. 3-6 éves gyermek esetén 42 nap) az adott naptári évre vonatkozóan a két szülő összesített kerete. Ezt a napkeretet oszthatják meg egymás között, ahogy számukra a legmegfelelőbb.
4. Mi a teendő, ha elfogytak a táppénzes napok, de a gyermek még mindig beteg? ⏳
Ha a törvényben meghatározott napok elfogytak, a szülőnek lehetősége van méltányossági gyermekápolási táppénzt igényelni (súlyos betegség esetén). Ezen felül a szülőnek ki kell vennie a rendes szabadságát, vagy fizetés nélküli szabadságot kell kérnie. Utóbbi esetén jövedelemkiesés lép fel.
5. Milyen gyógyszerköltségeket fedezhetek az egészségpénztári számlámról? 💊
Az egészségpénztári megtakarítások felhasználhatók a vényköteles gyógyszerek támogatáson felüli részére, vény nélkül kapható gyógyhatású készítményekre, vitaminokra, gyógyászati segédeszközökre (pl. lázmérő, inhalátor, pelenka), és sok esetben gluténmentes vagy laktózmentes élelmiszerekre is, ha a gyermek krónikus betegségben szenved.
6. Milyen adókedvezmény jár a krónikus beteg gyermek után? 📝
A súlyos fogyatékosságnak minősülő krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, cöliákia) esetén a szülő személyi jövedelemadó (SZJA) kedvezményt vehet igénybe. Ez a kedvezmény a minimálbér 5%-ának megfelelő összeggel növelt adóalap kedvezményt jelent havonta.
7. Mi a különbség a GYÁP és a fizetés nélküli szabadság között? 🛑
A GYÁP egy pénzbeli ellátás, amely a fizetés 50-60%-át fedezi, és a jogosultsági napok száma korlátozott. A fizetés nélküli szabadság esetén a szülő jövedelme 0 forint, de a gyermek 10 éves koráig (vagy súlyos betegség esetén tovább) a munkáltató köteles biztosítani ezt a lehetőséget a szülő kérésére.
Leave a Comment