Amikor két ember elhatározza, hogy családot alapít, a gondolatot általában gyorsan követi a remény, majd a tettek mezeje. A legtöbb pár számára ez az út természetes és örömteli, ám vannak, akiknél a várt csoda hónapról hónapra elmarad. A meddőség diagnózisa nem egy betegség, hanem egy olyan állapot, amely mélyen érinti a párkapcsolatot és a lelket. Sokan hosszú évekig próbálkoznak, mire eljutnak arra a pontra, ahol felmerül a kérdés: mi van, ha a természetes út már nem járható? A lombikbébi program, vagy orvosi nevén az IVF (In Vitro Fertilization) már régóta nem tabutéma, hanem egy kifinomult, tudományos úton megalapozott megoldás, amely számtalan család számára hozta el a várva várt gyermeket. De mikor is válik ez a komplex eljárás valós opcióvá, és milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy belevághassunk ebbe a nagy kalandba?
Amikor a várakozás fáj: A meddőség lelki terhe
A gyermekvállalás vágya az egyik legerősebb emberi ösztön. Ha ez a vágy nem teljesül, az a párok életében komoly krízist okozhat. A meddőség nem csak fizikai, hanem intenzív lelki teher is, amely magában foglalja a ciklusok körüli stresszt, a remény és a csalódás hullámvasútját, valamint a társadalmi nyomás kezelését. Fontos tudatosítani, hogy ez az út nem a kudarc, hanem a megoldás keresésének útja.
A meddőségi kezelések, különösen a lombik, megkövetelik a pár mindkét tagjának teljes elkötelezettségét. Ez a folyamat nem csupán orvosi beavatkozások sorozata, hanem egy érzelmi maraton. A sikeres kezelés alapja gyakran a stabil párkapcsolat, a kölcsönös támogatás és a nyílt kommunikáció. Éppen ezért, mielőtt a fizikai kezelések megkezdődnének, sok szakember javasolja a mentális felkészülést és a pszichológiai támogatás igénybevételét is.
A meddőség hivatalosan akkor állapítható meg, ha egy pár egy év rendszeres, védekezés nélküli próbálkozás után sem ér el terhességet. Ha a nő 35 év feletti, ez az időtartam hat hónapra csökken. Ez a definíció teremti meg azt a keretet, amelyen belül a szakemberek megkezdik a meddőségi kivizsgálást és a lehetséges okok feltárását.
A meddőség diagnózisa nem a végállomás, hanem a startvonal egy másik, tudományos alapokon nyugvó utazáshoz, melynek célja a családalapítás.
A meddőségi kivizsgálás átfogó útja
A lombikbébi program sosem az első lépés. Előtte egy alapos és módszeres kivizsgálási folyamaton kell átesnie a párnak, hogy pontosan kiderüljön, mi okozza a gyermekáldás elmaradását. Ez a folyamat időigényes, de elengedhetetlen a megfelelő kezelési stratégia kiválasztásához.
A női meddőségi tényezők feltérképezése
A női oldalon számos tényező okozhat meddőséget, melyek feltárása a hormonális vizsgálatokkal kezdődik. A ciklus különböző napjain végzett vérvételek információt adnak a petefészek működéséről, az ovulációról és a méhnyálkahártya felkészültségéről. Különösen fontos az AMH (Anti-Müllerian Hormon) szint mérése, amely a petefészek-tartalékról, azaz a még rendelkezésre álló petesejtek számáról ad képet. Ez a hormon az egyik legfontosabb prediktor a lombik kezelések sikerességét illetően.
Emellett a méh és a petevezetékek állapotát is ellenőrizni kell. A petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata (HSG – Hysterosalpingographia) kritikus, hiszen ha a petevezeték elzáródott, a természetes fogantatás lehetetlen, és a lombikbébi program szinte azonnal indokoltá válik. A méh üregének vizsgálata (histeroszkópia) kizárja a polipokat, miómákat vagy a méh fejlődési rendellenességeit, amelyek gátolhatják az embrió beágyazódását.
Endometriózis – ez a krónikus állapot, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül is megjelenik – szintén gyakori oka a meddőségnek. A súlyosabb endometriózis diagnózisa és kezelése gyakran sebészeti beavatkozást, majd asszisztált reprodukciós technikákat igényel.
A férfi tényezők szerepe: A spermiogram
Régi tévhit, hogy a meddőség elsősorban a női probléma. Ma már tudjuk, hogy az esetek nagyjából harmadában a férfi oldalán van a probléma, és további harmadában a probléma mindkét félnél fennáll. A spermiogram (spermaanalízis) a férfi meddőségi kivizsgálás alapja. Ez a vizsgálat elemzi a spermiumok számát, mozgását (motilitás) és alakját (morfológia).
Súlyos eltérések esetén, mint például az alacsony spermiumszám (oligozoospermia) vagy a rossz mozgásképesség, a hagyományos kezelések ritkán hoznak sikert, és a lombik (azon belül is az ICSI, lásd később) válik a legvalószínűbb megoldássá. A férfi meddőség kezelése gyakran urológiai és andrológiai konzultációt igényel, de ha a paraméterek nagyon rosszak, a lombikbébi program az egyetlen út.
A kezelési piramis elve: Mikor lépünk a lombik szintjére?
Az asszisztált reprodukciós kezeléseket egyfajta piramisként kell elképzelni, ahol az alap a legkevésbé invazív, a csúcs pedig a legkomplexebb beavatkozás, az IVF.
1. Hormonális támogatás és időzített együttlét
Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy a nőnek enyhe ovulációs zavara van, az első lépés általában a hormonális stimuláció. Ez a peteérést segítő gyógyszerek szedését jelenti, célzott együttléti javaslatokkal. Ez a legegyszerűbb és legkevésbé megterhelő módszer, de csak enyhe problémák esetén hatékony.
2. IUI: Az inszemináció
Az IUI (Intrauterin Insemination) már egy fokkal komolyabb beavatkozás. Akkor jön szóba, ha a spermiogram enyhe eltérést mutat, vagy ha a meddőség oka ismeretlen, de a petevezetékek átjárhatóak. Az IUI során a laboratóriumban előkészített, legjobb minőségű spermiumokat közvetlenül a méh üregébe juttatják, ezzel lerövidítve a spermiumok útját és növelve a találkozás esélyét a petesejttel. Néhány sikertelen IUI ciklus után, ha a terhesség elmarad, a szakemberek általában a lombik felé terelik a párt.
A legtöbb magyarországi klinika és protokoll szerint, mielőtt a lombik szóba kerülne, legalább 3-6 sikertelen inszeminációs kísérletet javasolt elvégezni, amennyiben az orvosi indikáció ezt lehetővé teszi.
Mikor jelent megoldást a lombik? Feltétlen indikációk
A lombikbébi program (IVF) akkor válik a legvalószínűbb, vagy egyenesen az egyetlen megoldássá, ha a meddőség oka olyan jellegű, amelyet más, kevésbé invazív módszerekkel nem lehet orvosolni. Ezek az esetek jelentik az úgynevezett feltétlen indikációkat.
1. Kétoldali petevezeték elzáródás vagy hiánya
Ha a petevezetékek mindkét oldalon elzáródtak (például korábbi gyulladások, méhen kívüli terhesség vagy műtét miatt), a petesejt és a spermium soha nem találkozhat a természetes úton. Ilyenkor a lombik az egyetlen út, mivel az IVF lényege pont az, hogy a megtermékenyítés a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik meg. Az eljárás megkerüli a sérült petevezetéket, és az embriót közvetlenül a méhbe ültetik vissza.
2. Súlyos férfi meddőség: ICSI szükségessége
Amikor a spermiogram extrém rossz eredményeket mutat (nagyon alacsony szám, nulla vagy minimális mozgásképesség), a hagyományos IVF sem elegendő. Ilyenkor az ICSI (Intracytoplasmic Sperm Injection) eljárást alkalmazzák, amely a lombikbébi program egy speciális formája. Az ICSI során egyetlen, morfológiailag legjobb spermiumot választanak ki, és azt egy vékony tű segítségével közvetlenül a petesejt citoplazmájába fecskendezik. Ez a technika forradalmasította a súlyos férfi meddőség kezelését.
Az ICSI indokolt lehet akkor is, ha a férfi szervezetében nincsenek spermiumok az ejakulátumban (azoospermia), de a heréből műtéti úton (TESE, TESA) nyerhetők ki spermiumok. Ezek a spermiumok általában nincsenek felkészülve a természetes úton történő megtermékenyítésre, de ICSI-vel sikerrel alkalmazhatók.
3. Életkor és csökkent petefészek-tartalék
A női életkor kritikus tényező. 35 éves kor felett a petesejtek száma és minősége drasztikusan romlik. 40 év felett a természetes teherbeesés esélye rendkívül alacsony. Ha a kivizsgálás során az AMH szint alacsony, jelezve a csökkent petefészek-tartalékot, a szakemberek gyakran javasolják az azonnali lombikot, mivel nincs idő a kevésbé hatékony módszerekkel való próbálkozásra. Minden hónap számít, és az idő gyorsan fogy.
4. Endometriózis és PCO szindróma
Súlyos endometriózis esetén, különösen ha az érinti a petefészkeket és nagy cisztákat (endometriómákat) okoz, a petesejtek minősége romolhat, és a környezet gyulladása gátolhatja a fogantatást. Bár az endometriózis kezelhető, sok esetben a lombik a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a terhesség elérésének.
A PCO (Policisztás Ovárium Szindróma) is gyakori meddőségi ok. Bár a PCO-s nők általában jól reagálnak az ovulációt serkentő gyógyszerekre, ha a hagyományos stimulációval nem sikerül terhességet elérni, a lombik nagyobb kontrollt biztosít a ciklus felett, és csökkenti a túlstimuláció (OHSS) kockázatát.
5. Ismeretlen eredetű meddőség (Unexplained Infertility)
Nagyjából 10-20% azon párok aránya, akiknél a kivizsgálás során minden eredmény tökéletesnek tűnik – a petevezetékek átjárhatók, a spermiogram kiváló, a hormonok rendben vannak –, mégis elmarad a terhesség. Három-négy sikertelen inszemináció után, ha a pár fiatal, még adhatnak időt a természetnek, de 35 év felett vagy hosszú próbálkozás után az IVF programot javasolják. A lombik során ugyanis kiderülhetnek olyan rejtett problémák, mint a megtermékenyítési hiba, ami laboratóriumi körülmények között már láthatóvá válik.
A lombikbébi program jogi és orvosi feltételei Magyarországon
A magyar egészségügyi rendszer szigorúan szabályozza az asszisztált reprodukciós eljárásokat, beleértve a lombikot is. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a kezelés szakmailag indokolt és jogilag megalapozott legyen.
A párkapcsolati és életkori kritériumok
Magyarországon a lombikbébi program állami támogatással való igénybevételéhez a párnak házasnak kell lennie, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban kell élnie. Az orvosi dokumentációban rögzíteni kell, hogy a meddőség okát feltárták, és más kezelések (ha indokoltak voltak) kudarcot vallottak. A támogatott kezelések maximális száma is korlátozott: öt teljes körű lombikciklus vehető igénybe.
A női életkor felső határa az állami támogatott programokban általában 45 év, bár ez az orvosi protokollok és a petefészek-tartalék függvényében változhat. Az életkori korlát a petesejtek minőségének drasztikus romlásával és a terhességi szövődmények növekedésével magyarázható.
Orvosi feltételek és előzetes vizsgálatok
A lombik megkezdése előtt számos kötelező szűrővizsgálaton kell átesnie mindkét félnek. Ezek magukban foglalják a fertőző betegségek (pl. HIV, Hepatitis B és C, Szifilisz) szűrését, genetikai vizsgálatokat, valamint a nő esetében a méhnyakrák szűrést és a teljes hormonális panelt. A kezelés csak akkor kezdhető meg, ha a pár egészségügyi állapota lehetővé teszi a terhességet és a kezelés biztonságos lefolytatását.
A lombik folyamatának megkezdése előtt a pároknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy megértették az eljárás kockázatait, beleértve a túlstimuláció (OHSS), a többes terhesség és a vetélés esélyét.
A lombik program szakaszai: A remény útja
Miután a feltételek teljesültek és a pár megkapta a zöld utat, megkezdődik a komplex, de rendkívül izgalmas IVF folyamat, amely több fázisból áll.
1. A petefészek stimulációja
A természetes ciklus során általában csak egyetlen petesejt érik meg. A lombik célja, hogy minél több érett petesejtet nyerjenek, ezzel növelve a megtermékenyítés és a sikeres embrió beágyazódás esélyét. Ezért a nőnek hormonális injekciókat kell beadnia magának (vagy be kell adni neki) 8–14 napon keresztül. Két fő protokoll létezik:
- Hosszú protokoll: Néhány héttel a ciklus előtt elkezdik a petefészek működésének elnyomását, majd megkezdik a stimulációt.
- Rövid protokoll: A stimuláció a ciklus elején kezdődik, elnyomás nélkül. Ez ma már a leggyakrabban használt módszer.
A stimuláció során rendszeres ultrahangos és vérvizsgálatok (hormonszintek mérése) történnek, hogy nyomon kövessék a tüszők növekedését és elkerüljék a túlstimulációt.
2. A petesejt leszívás (OPU)
Amikor az ultrahang azt mutatja, hogy a tüszők elérték a megfelelő méretet, egy utolsó injekciót (az ún. „repesztő szurit”) adnak be, amely beindítja a petesejtek végső érését. 34-36 órával később kerül sor a petesejt leszívásra (Oocyte Pick-Up, OPU). Ez egy rövid, altatásban végzett beavatkozás, amely során egy vékony tűvel, ultrahang vezérléssel, a hüvelyen keresztül leszívják a petesejteket tartalmazó folyadékot a tüszőkből.
A petesejt leszívás napja a lombik folyamatának egyik csúcspontja, hiszen ekkor találkozik először a pár genetikai anyaga a laboratóriumi környezetben.
3. Megtermékenyítés: IVF vagy ICSI
Miután a petesejteket a laboratóriumban előkészítették, a férfi frissen levett vagy korábban fagyasztott spermiumait is előkészítik. Ekkor dől el, hogy hagyományos IVF-et vagy ICSI-t alkalmaznak:
| Eljárás | Indikáció | Folyamat |
|---|---|---|
| IVF (Hagyományos) | Normál spermiogram, ismeretlen meddőség. | A petesejteket és több ezer spermiumot egy edénybe helyezik, hagyják, hogy a spermiumok maguktól jussanak be a petesejtbe. |
| ICSI (Intracytoplasmic Sperm Injection) | Súlyos férfi meddőség, korábbi sikertelen IVF. | Egyetlen, kiválasztott spermiumot juttatnak be közvetlenül a petesejtbe. |
A megtermékenyítés megtörténte után a laboratóriumi szakemberek (embriológusok) követik nyomon a fejlődést. A petesejtek egy része megtermékenyül (zigóta), majd elkezdenek osztódni (embrió).
4. Embriótenyésztés és transzfer
Az embriókat speciális inkubátorokban tenyésztik. Hagyományosan a 3. napon (ún. hasítási fázis) vagy az 5. napon (ún. blasztociszta fázis) történik az embrió transzfer. Az 5. napos tenyésztés előnye, hogy csak a legerősebb, legéletképesebb embriók jutnak el eddig a fázisig, így növelve a beágyazódás esélyét.
Az embrió transzfer egy egyszerű, fájdalommentes beavatkozás. A kiválasztott embriót egy vékony katéter segítségével juttatják be a méh üregébe. Általában egy, ritkán két embriót ültetnek vissza a többes terhesség kockázatának csökkentése érdekében.
5. Fagyasztás és fagyasztott embrió transzfer (FET)
Ha több jó minőségű embrió is fejlődik, a fel nem használt embriókat fagyasztják (vitrifikációval). Ez rendkívül fontos lehet, ha az első friss transzfer sikertelen, vagy ha a pár később szeretne még egy gyermeket. A fagyasztott embrió transzfer (FET) egy sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mivel nem igényel petefészek-stimulációt és altatásos leszívást, csak a méhnyálkahártya felkészítését.
A sikeresség realitása és az ismételt próbálkozások szükségessége
A lombikbébi program nem garantálja a sikert. A sikerességi arány számos tényezőtől függ, beleértve a nő életkorát, a meddőség okát, és a klinika laboratóriumi hátterét. Általánosságban elmondható, hogy egy transzfer során (különösen blasztociszta esetén) a sikerességi arány a 35 év alatti nőknél 40-50% körül mozog, de 40 év felett ez az arány drámaian, 10-20%-ra csökkenhet.
A statisztikák azt mutatják, hogy a kumulatív sikerességi ráta (több ciklus után) sokkal magasabb. Számos párnak 2-3 vagy akár 5 ciklusra is szüksége van a várva várt sikerhez. A kitartás gyakran meghozza a gyümölcsét.
A kudarc feldolgozása
A negatív terhességi teszt a lombik után mély csalódást okoz. Fontos, hogy a párok tudják, hogy a sikertelen kísérlet nem jelenti azt, hogy a következő is sikertelen lesz. Minden kudarc segít a szakembereknek finomítani a protokollt, megváltoztatni a gyógyszerezést, vagy újabb vizsgálatokat végezni.
A kudarc utáni regenerálódási időszak elengedhetetlen. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van a pihenésre, mielőtt belevágnak a következő ciklusba. A lombik kezelések közötti szünetben érdemes a lelki egészségre és a párkapcsolatra koncentrálni.
Különleges esetek: Mikor van szükség donációra?
Vannak olyan helyzetek, amikor a pár saját reproduktív anyaga nem használható. Ekkor kerül szóba a donorprogram.
Petesejt donáció
A petesejt donáció akkor szükséges, ha a nő petefészkei nem termelnek petesejteket (például korai menopauza, elháríthatatlan genetikai hiba, vagy extrém alacsony AMH szint és magas életkor miatt). A donor petesejtek felhasználásával a terhességi ráta jelentősen megnő, mivel fiatal, egészséges petesejtekkel dolgoznak. Ez a megoldás lehetővé teszi a terhesség kihordását a nő számára, de a gyermek genetikailag nem lesz az övé.
Spermadonáció
A spermadonációra akkor van szükség, ha a férfi szervezetében egyáltalán nem termelődik életképes spermium, vagy ha súlyos, átörökíthető genetikai betegség áll fenn. Ez az eljárás egyszerűbb, mint a petesejt donáció, és a donor spermiumot inszeminációhoz vagy lombikhoz egyaránt fel lehet használni.
Magyarországon a donációs programok szigorúan szabályozottak, anonimek, és csak a legvégső megoldásként jönnek szóba, miután az összes többi lehetőség kimerült.
Az életmód szerepe a lombik sikerességében
Bár a lombikbébi program egy komplex orvosi beavatkozás, a pár életmódja jelentősen befolyásolhatja a sikerességet. A felkészülés nem csak hormonális, hanem általános egészségügyi is.
Táplálkozás és testsúly
Az optimális testsúly elérése mindkét fél számára elengedhetetlen. A túlsúly (különösen a magas BMI) negatívan befolyásolja a hormonális egyensúlyt, ronthatja a petesejtek és a spermiumok minőségét, valamint növeli a terhességi szövődmények kockázatát. A kiegyensúlyozott, mediterrán típusú étrend, gazdag antioxidánsokban, vitaminokban és folsavban, javasolt.
Stresszkezelés és mozgás
A lombik kezelés intenzív stresszt okoz. Bár a stressz közvetlen hatása a beágyazódásra vitatott, a magas stresszszint ronthatja az általános közérzetet és a kezelésekhez való ragaszkodást. Enyhe, rendszeres testmozgás (pl. jóga, séta) javasolt, de a stimuláció alatt kerülni kell a megerőltető edzéseket.
Dohányzás és alkohol
A dohányzás drasztikusan csökkenti a lombik sikerességi arányát mind a nő, mind a férfi esetében. Rontja a petesejtek és a spermiumok minőségét, valamint csökkenti a méhnyálkahártya befogadóképességét. A kezelés megkezdése előtt mindkét félnek fel kell hagynia a dohányzással és az alkoholfogyasztással.
Lombik: Mi van a pozitív teszt után?
A pozitív terhességi teszt elérése a lombik után hatalmas öröm, de a kezelések itt még nem érnek véget. Mivel a terhesség hormonális támogatással jött létre, a nőnek gyakran folytatnia kell a progeszteron pótlást (pl. hüvelykúpok formájában) a terhesség első trimeszterében, hogy segítse a beágyazódást és fenntartsa a terhességet.
A lombikos terhességeket szigorúan ellenőrzik, különösen a korai szakaszban. Mivel nagyobb az esély a többes terhességre (ha két embriót ültettek vissza) és a koraszülésre, a terhesgondozás kiemelt figyelmet igényel. A kismama magazin szerkesztőjeként hangsúlyozzuk: a lombik nem növeli a veleszületett rendellenességek kockázatát a természetes úton fogant terhességekhez képest, de az anya életkora és a meddőség alapoka növelheti bizonyos kockázatokat, ezért a genetikai szűrések kiemelten fontosak.
A terhesség 12. hetében, amikor a placenta már átveszi a progeszteron termelését, a meddőségi központ általában átadja a gondozást a normál nőgyógyásznak, és megkezdődik a „hétköznapi” kismama élet. Ez a pont jelenti a lombikbébi program hivatalos végét és egy új, csodálatos fejezet kezdetét.
Gyakran ismételt kérdések a lombikról és a meddőségről
🤰 A lombikbébi program fájdalmas?
A lombik folyamata több beavatkozásból áll. A hormonális injekciók beadása enyhe kellemetlenséget okozhat. A petesejt leszívás (OPU) altatásban történik, így az teljesen fájdalommentes. Az embrió transzfer általában egy egyszerű, éber állapotban végzett beavatkozás, melyet a legtöbb nő enyhe menstruációs görcshöz hasonlít. A legnagyobb nehézséget általában nem a fizikai fájdalom, hanem a lelki terhelés és a hormonális ingadozások okozzák.
📅 Mennyi ideig tart egy teljes lombikciklus?
Egy teljes, friss lombikciklus a stimuláció megkezdésétől a terhességi tesztig általában 4-6 hetet vesz igénybe. Ez magában foglalja a stimulációs fázist (kb. 10-14 nap), a leszívást, az embriótenyésztést (3 vagy 5 nap) és a beágyazódásra való várakozás két hetét (TWW). Előtte természetesen hónapokig tartó kivizsgálás és felkészülés szükséges.
💰 Mennyibe kerül a lombik Magyarországon?
Magyarországon a lombikbébi program államilag támogatott. A meddő párok öt teljes körű ciklusra jogosultak állami finanszírozással, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek és a beavatkozások jelentős része ingyenes. Azonban vannak kiegészítő vizsgálatok, gyógyszerek, és speciális laboratóriumi technikák (pl. ICSI, embrió monitoring) vagy a fagyasztás díjai, amelyek önköltségesek lehetnek. Magánklinikán történő kezelés esetén a teljes költség jelentősen magasabb.
🧬 Az IVF-ből született babák egészségesek?
Igen, az IVF-ből született babák általában ugyanolyan egészségesek, mint a természetes úton fogant gyermekek. Bár egyes tanulmányok kimutattak enyhe növekedést bizonyos ritka születési rendellenességek előfordulásában, ez gyakran inkább az alapvető meddőségi okra, mintsem magára az eljárásra vezethető vissza. A szakmai konszenzus szerint a lombik biztonságos eljárás.
🧘 Mit tehetek a beágyazódás esélyének növelése érdekében?
A beágyazódás sikere nagyrészt a petesejt és az embrió minőségétől, valamint a méhnyálkahártya állapotától függ. A legfontosabb, hogy kövesse az orvos utasításait, különösen a progeszteron pótlást illetően. Fontos a stressz minimalizálása, a könnyed mozgás (de a nehéz fizikai munka kerülése), és a dohányzás teljes mellőzése. A transzfer utáni pár napos pihenés javasolt, de a teljes ágynyugalom nem szükséges.
🌡️ Mi az a túlstimuláció (OHSS), és mi a kockázata?
Az OHSS (Ovariális Hyperstimulációs Szindróma) a petefészkek túlzott reakciója a stimulációs hormonokra. Ennek következtében a petefészkek megnagyobbodnak, folyadék gyűlik fel a hasüregben, és súlyos esetben légzési nehézségeket és vérrögképződést is okozhat. A modern lombik protokollok és a gondos orvosi ellenőrzés (ultrahang és ösztrogénszint mérés) célja a kockázat minimálisra csökkentése. Súlyos OHSS ritka.
💔 Hány sikertelen lombik után érdemes feladni?
Nincs szigorú szabály arra vonatkozóan, mikor kell feladni. Ez egy rendkívül személyes döntés, amelyet a párnak az orvossal közösen kell meghoznia. Orvosi szempontból, ha a petesejt-tartalék kimerült, vagy ha több, jó minőségű embrió transzferje sem vezetett terhességhez, az orvos javasolhatja a donációt vagy a kezelés befejezését. Fontos, hogy a párok figyelembe vegyék pénzügyi, fizikai és lelki teherbírásukat is a döntés meghozatalakor.
Leave a Comment