Amikor először találkozunk a gyermekünkkel, a szülés módja gyakran háttérbe szorul az érzelmek tengerében. Azonban ha az első (vagy második, esetleg harmadik) gyermek császármetszéssel érkezett, a következő várandósság idején hamarosan felmerül a nagy kérdés: vajon megpróbálhatom-e a hüvelyi szülést császármetszés után, vagy az ismételt császár a biztonságosabb út? Ez a döntés nem csupán orvosi protokollok és statisztikák összessége. Ez a döntés a női testbe vetett bizalomról, a félelmek kezeléséről és a legmélyebb vágyakról szól. A szakirodalom, és a támogató orvosok egyre inkább hangsúlyozzák, hogy a VBAC (Vaginal Birth After Cesarean) sok esetben nemcsak lehetséges, de a legtöbb anya számára a legbiztonságosabb szülési mód lehet.
A VBAC fogalma és a tévhitek eloszlatása
A VBAC, azaz a hüvelyi szülés császármetszés után, egy olyan lehetőség, amely sokáig tabunak számított az orvostudományban. Az 1970-es években még szinte dogmaként tartották számon a mondást: „Egyszer császár, mindig császár”. Ez a szigorú álláspont azonban az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott, ahogy a modern diagnosztikai eszközök és a szülészeti gyakorlat fejlődött. Ma már tudjuk, hogy a legtöbb, egyszeri császármetszésen átesett nőnek van esélye a sikeres hüvelyi szülésre.
Fontos megkülönböztetni a TOLAC (Trial of Labor After Cesarean) és a VBAC fogalmát. A TOLAC azt jelenti, hogy az anya megpróbálja a hüvelyi szülést, beindul nála a vajúdás, és figyelemmel kísérik a folyamatot. A VBAC pedig a TOLAC sikeres kimenetele, azaz a tényleges hüvelyi szülés. Amikor az orvosok a VBAC esélyeit latolgatják, valójában a TOLAC biztonságát és sikerességi valószínűségét vizsgálják.
A statisztikák szerint a megfelelően kiválasztott kismamák esetében a TOLAC sikerességi rátája globálisan 60-80% között mozog. Ez azt jelenti, hogy 100 nőből, aki megpróbálja a hüvelyi szülést, 60-80-nak sikerül is. Ez a szám önmagában is rendkívül biztató, és alátámasztja, hogy a VBAC nem csupán egy ritka esély, hanem egy reális, jól tervezhető szülési opció.
„A VBAC nem egy kockázatos kísérlet, hanem egy gondosan megtervezett és felügyelt szülési lehetőség, amely a legtöbb esetben kevesebb kockázatot rejt, mint az ismételt hasi műtét.”
Mikor nem kérdés az ismételt császár? A kizáró okok listája
Bár a VBAC egyre elterjedtebb, vannak olyan szülészeti és egészségügyi feltételek, amelyek esetén az ismételt császármetszés jelenti a kisebb kockázatot mind az anya, mind a baba számára. A legfontosabb tényező mindig a méhrepedés kockázata, amely bár rendkívül ritka, a legsúlyosabb szövődménye lehet a TOLAC-nak.
A korábbi metszés típusa: a legfontosabb faktor
A legkritikusabb információ a korábbi császármetszés során alkalmazott méhmetszés típusa. A legtöbb császármetszés ma már úgynevezett alacsony, haránt irányú metszéssel (transzverzális metszés) történik a méh alsó szegmentumán. Ez a metszés vékonyabb, de erősebb heget eredményez, amely a legkevésbé hajlamos a repedésre a vajúdás során.
- Klasszikus (vertikális) metszés: Ha a korábbi császármetszés során a méh felső, izmosabb részén történt a metszés (ez általában sürgős, rendkívül koraszülött babák esetén fordul elő), a repedés kockázata jóval magasabb. Ebben az esetben a VBAC szinte minden esetben kizárt.
- T-alakú vagy J-alakú metszés: Ezek a ritkább, kiterjedt metszéstípusok szintén magas kockázatot jelentenek. Ha az orvos nem biztos a korábbi metszés típusában, a VBAC-et általában elvetik, kivéve, ha a korábbi műtéti dokumentáció egyértelműen rendelkezésre áll.
Kizáró anyai és szülészeti tényezők
A méh hege mellett számos más tényező is kizárhatja a VBAC lehetőségét, vagy jelentősen megnövelheti az ismételt császármetszés szükségességét a vajúdás alatt:
- Korábbi méhrepedés: Ha az anyának már volt méhrepedése a múltban (akár szülés, akár más méhműtét során), a VBAC abszolút kontraindikált.
- Előzetes méhműtétek: A méhfalat érintő más műtétek (pl. kiterjedt myomectomia, azaz miómaeltávolítás, ahol a méh üregét is megnyitották) szintén növelik a repedés kockázatát.
- Két vagy több korábbi császármetszés: Bár a VBAC két császár után (VBAC2) lehetséges, a kockázatok nőnek, és a sikerességi arány csökken. Három vagy több császár után a legtöbb intézmény már az ismételt császárt javasolja.
- Súlyos anyai betegségek: Olyan állapotok, mint a placenta praevia (mélyen fekvő méhlepény), vagy aktív herpesz fertőzés, amelyek egyébként is indokolják a császármetszést, természetesen kizárják a VBAC-et.
- Időintervallum: A két szülés közötti túl rövid időtartam növeli a repedés esélyét. Általános ajánlás, hogy legalább 18-24 hónap teljen el a két szülés között, hogy a heg megfelelően gyógyuljon és megerősödjön.
A legideálisabb időintervallum a császármetszés és a következő szülés között minimum 18 hónap, de a 24 hónap még biztonságosabb. Ez elegendő időt biztosít a méh regenerációjára.
A sikeres VBAC esélyei: pozitív prediktorok
Ha a kizáró okok nem állnak fenn, érdemes megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek növelik a sikeres hüvelyi szülés valószínűségét. Ezek a pozitív prediktorok segíthetnek a kismamának és az orvosnak a tájékozott döntéshozatalban.
A korábbi hüvelyi szülés ereje
A legfontosabb és legerősebb prediktor, amely drámaian növeli a VBAC sikerességét, ha az anyának volt már korábbi hüvelyi szülése, még a császármetszés előtt vagy utána. Ha a méh már „kipróbálta” a vajúdást és a tágulást, az izomzat jobban reagál, és a test már ismeri a folyamatot.
Egyetlen korábbi hüvelyi szülés a VBAC sikerességi esélyét akár 85-90%-ra is növelheti! Ez a tényező felülírhat sok más, kevésbé kedvező paramétert is, például az anya magasabb BMI-jét vagy a korábbi császár okát.
A korábbi császár oka
Nem mindegy, miért történt az első császármetszés. Ha az ok nem valószínű, hogy megismétlődik, a VBAC esélyei jobbak:
- Megállt vajúdás (szülési elakadás): Ha az első szülés azért végződött császárral, mert a vajúdás nem haladt kellőképpen (például méhszájnyitási zavarok vagy elhúzódó kitolási szakasz miatt), a VBAC sikeressége mintegy 60-70%.
- Fájdalomcsillapítási okok vagy magzati distressz: Ha a császár oka átmeneti volt (pl. magzati szívhang eltérések, vagy a kismama kimerültsége), a következő szülésnél gyakran megindul és halad a vajúdás.
- Megismétlődő okok: Ha az ok anatómiai jellegű (pl. szűk medence – bár ez ritka), vagy a kismama krónikus betegsége, akkor az ismételt császárra nagyobb az esély.
- Farfekvés: Ha az első császár oka a farfekvés volt, a következő, fejfekvéses baba esetén a VBAC sikerességi aránya igen magas.
Egyéb kedvező tényezők
A fiatalabb életkor, a normál testsúly (BMI 30 alatt) és a spontán meginduló vajúdás mind pozitívan befolyásolják a VBAC esélyeit. A tervezett szülés időpontjában a magzat fejfekvése és becsült súlya (a makroszómia, azaz a 4000 gramm feletti súly csökkenti az esélyeket) is fontos szempont.
A rettegett méhrepedés: kockázatok és statisztikák
Amikor a VBAC-ről beszélünk, elkerülhetetlen a méhrepedés témája. Ez az a szövődmény, amely miatt a legtöbb orvos és kismama aggódik, és amely miatt a szülést fokozott figyelemmel kell kísérni. Fontos azonban a kockázatokat megfelelő kontextusba helyezni.
A méhrepedés valószínűsége
A méhrepedés (uterin ruptura) kockázata a TOLAC során a legtöbb tanulmány szerint 0,5% és 1% között mozog. Ez azt jelenti, hogy 1000 próbálkozásból 5-10 esetben fordul elő. Ez a kockázat alacsonyfekvésű, haránt irányú hegnél érvényes, és nagyságrendekkel magasabb a klasszikus metszés esetén.
Összehasonlításképpen: az ismételt, tervezett császármetszésnek is megvannak a maga kockázatai, mint például a vérzés, a fertőzés, a sebgyógyulási zavarok, a bél- vagy hólyagsérülés, és a későbbi terhességeknél a placenta tapadási rendellenességeinek (pl. placenta accreta) növekvő esélye. Egy ismételt hasi műtét mindig nagyobb szövődményi rátával jár, mint egy hüvelyi szülés.
A méhrepedés sajnos magzati kockázatot is jelent, mivel hirtelen csökkenhet a baba oxigénellátása. Ezért kritikus, hogy a VBAC-re csak olyan intézményben kerüljön sor, ahol a sürgősségi császármetszés lehetősége 10-15 percen belül biztosított. Ez a feltétel alapvető a biztonságos TOLAC megvalósításához.
A heg vastagságának mérése
Egyes intézményekben a várandósság végén ultrahanggal mérik a korábbi császármetszés hegének vastagságát. Bár ez a mérés hasznos lehet, nem tekinthető 100%-os prediktornak. A kutatások azt mutatják, hogy nincs egyértelmű „kritikus” vastagság, amely garantálná a repedést vagy annak hiányát. Egy nagyon vékony heg (pl. 2 mm alatt) esetén azonban az orvosok gyakran óvatosságra intenek, és inkább az ismételt császárt javasolják. Fontos, hogy ez a mérés önmagában nem döntő, csak kiegészítő információ.
A vajúdás menedzselése VBAC esetén: indukció vagy spontán szülés?
A VBAC egyik legérzékenyebb pontja a vajúdás megindításának (indukciónak) kérdése. A cél mindig a spontán szülés, hiszen az a legbiztonságosabb a heg szempontjából. Azonban ha túlhordás vagy egyéb orvosi indok miatt szükségessé válik a szülés megindítása, különös óvatosság szükséges.
A spontán vajúdás előnyei
Ha a vajúdás magától indul meg, a méh izomzata természetesebb ütemben és erővel húzódik össze, ami a legkisebb terhelést jelenti a hegre. A spontán vajúdás esetén a VBAC sikerességi rátája a legmagasabb.
Indukció VBAC esetén: szigorú protokoll
Az indukció növeli a méhrepedés kockázatát, mivel a külsőleg adott szerek erősebb és kevésbé koordinált méhösszehúzódásokat okozhatnak. Ezért az indukciót VBAC esetén csak szigorú indikációval és óvatosan szabad alkalmazni.
A legkockázatosabb szerek a prosztaglandinok (méhnyakat érlelő gyógyszerek), amelyek a leginkább összefüggésbe hozhatók a méhrepedéssel. Sokan egyetértenek abban, hogy a prosztaglandinok alkalmazása VBAC esetén kerülendő, ha van más lehetőség.
A legbiztonságosabbnak tartott módszerek közé tartozik:
- Mechanikus tágítás: Például Foley-katéter vagy ballon használata, amely fizikai nyomást gyakorol a méhnyakra, elősegítve a tágulást. Ez a módszer kíméletesebb a heghez.
- Oxytocin (szintetikus méhösszehúzó): Csak nagyon óvatosan, alacsony dózisban, folyamatos CTG (kardiotokográfia) monitorozás mellett adható, miután a méhszáj már kissé tágult.
- Burokrepesztés: Ha a méhszáj már kedvező, a burokrepesztés önmagában elindíthatja a vajúdást.
A VBAC indukcióját csak olyan kórházakban szabad végezni, ahol a személyzet rendkívül tapasztalt a magas kockázatú szülések kezelésében és azonnali beavatkozásra képes.
A VBAC biztonságának záloga a folyamatos és intenzív monitorozás. A legkisebb gyanú esetén is azonnal fel kell készülni a császármetszésre.
A kismama szerepe a VBAC felkészülésben
A VBAC sikeressége nem csak az orvosi tényezőkön múlik. A kismama aktív szerepvállalása, felkészültsége és mentális állapota jelentősen befolyásolhatja a kimenetelt. A legtöbb anya, aki VBAC-re készül, mélyen átgondolja a korábbi szülési élményét, és feldolgozza az esetleges traumákat.
A megfelelő orvos és kórház kiválasztása
A legelső és talán legfontosabb lépés a megfelelő szülészeti team megtalálása. Olyan orvost és szülésznőt kell választani, akik VBAC-pártiak, és aktívan támogatják a hüvelyi szülést. Ha egy orvos már az első konzultáción elutasító a VBAC-kel kapcsolatban, érdemes lehet másik szakembert keresni, mivel a negatív hozzáállás rontja a siker esélyeit.
A kórháznak rendelkeznie kell megfelelő infrastruktúrával: 24 órás aneszteziológiai és sebészeti háttérrel, valamint azonnali beavatkozási lehetőséggel. Ez a biztonságos környezet adja meg a nyugalmat a vajúdás során.
Fizikai és mentális felkészülés
A terhesség alatti aktív életmód, a medencefenék erősítése és a megfelelő testsúly megtartása mind segíti a test felkészülését a szülésre. Emellett a mentális felkészülés is elengedhetetlen:
- Szülési terv: Készítsünk részletes szülési tervet, amelyben rögzítjük a VBAC iránti vágyunkat, de tartalmazza a császármetszésre vonatkozó preferenciákat is, ha arra sor kerülne (pl. azonnali bőrkontaktus, apás részvétel).
- Trauma feldolgozás: Ha az első császármetszés traumatikus élmény volt, érdemes lehet pszichológus vagy dúla segítségét kérni a feldolgozáshoz. A feloldatlan félelem és stressz gátolhatja a vajúdás előrehaladását.
- Információgyűjtés: Tudatosan tájékozódjunk, de csak hiteles forrásból. Ismerjük meg a méhrepedés tüneteit (pl. hirtelen, erős hasi fájdalom, szívhang eltérések), hogy a vajúdás alatt tudjuk, mire kell figyelni.
A vajúdás alatt: a monitorozás fontossága
A VBAC során a vajúdás menedzselése eltér a hagyományos, alacsony kockázatú szülésekétől. A legfőbb különbség a folyamatos CTG monitorozás szükségessége.
A folyamatos CTG elengedhetetlen, mivel a magzati szívhang monitorozása a legkorábbi jelzés a méhrepedésre vagy a baba oxigénhiányára. A szülésznőnek és az orvosnak folyamatosan figyelnie kell a szívhang görbéjét, és a legkisebb eltérés esetén is fel kell készülni a sürgősségi beavatkozásra.
Bár a folyamatos monitorozás korlátozhatja a mozgásszabadságot, ma már léteznek vezeték nélküli CTG-k, amelyek lehetővé teszik a kismama számára, hogy sétáljon, vagy kényelmesebb pozíciókat vegyen fel, miközben a baba szívhangja folyamatosan rögzítésre kerül. A mozgás kulcsfontosságú a vajúdás előrehaladásához, ezért érdemes erről előre tájékozódni a választott kórházban.
Az epidurális érzéstelenítés VBAC esetén általában megengedett. Korábban aggódtak, hogy az epidurál elfedheti a méhrepedés fájdalmát, de a modern szakmai álláspont szerint az epidurális érzéstelenítés nem növeli a kockázatot, és segíti az anyát a vajúdás elviselésében.
VBAC két korábbi császár után (VBAC2)
Az a kérdés, hogy két vagy több császármetszés után lehet-e még hüvelyi úton szülni, egyre gyakrabban felmerül. Bár a legtöbb intézmény szigorúan csak egy korábbi császár után támogatja a TOLAC-ot, a VBAC2 nem lehetetlen, de a kockázatok mérlegelése sokkal kritikusabb.
A kockázatok növekedése
Két császár után a méhrepedés kockázata kissé emelkedik, nagyjából 1-2% közé. Míg az ismételt császárral járó szövődmények kockázata (pl. vérzés, méheltávolítás szükségessége) is növekszik a császárok számával.
A VBAC2 sikerességi rátája általában alacsonyabb, mint az egy császár utáni VBAC, de még mindig elfogadható, gyakran 50-70% közötti, különösen, ha az anyának volt már egy korábbi hüvelyi szülése. Ha volt már sikeres VBAC az első két császár között, a harmadik szülésnél a VBAC esélyei ismét jelentősen megnőnek.
A VBAC2-t csak a legszigorúbb feltételek mellett és a legmagasabb szintű orvosi felügyelet mellett szabad megkísérelni, kizárólag olyan intézményekben, ahol van tapasztalat a magas kockázatú VBAC-ek terén.
| Szempont | VBAC (Sikeres) | Ismételt Császár (Tervezett) |
|---|---|---|
| Felépülési idő | Rövidebb, gyorsabb visszatérés a normál élethez. | Hosszabb, több hétig tartó sebgyógyulás. |
| Fertőzés kockázata | Alacsonyabb. | Magasabb (sebfertőzés, endometritis). |
| Későbbi terhességi kockázatok | Nem növekszik (pl. placenta accreta). | Növekvő kockázat a placenta tapadási rendellenességeire. |
| Méhrepedés kockázata | 0,5% – 1% (fő kockázat). | Gyakorlatilag 0% (de más műtéti kockázatok vannak). |
| Eszközös beavatkozás igénye | Kisebb. | Szigorúan műtéti beavatkozás. |
A császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) pszichológiája
A VBAC iránti vágy gyakran nem csak fizikai, hanem mélyen pszichológiai gyökerekkel is rendelkezik. Sok anya, aki az első szülését császárral zárta, úgy érzi, elvettek tőle egy fontos élményt, vagy kudarcnak éli meg a helyzetet. A VBAC lehetősége a gyógyulás, a kontroll visszaszerzésének és a „teljes” szülési élmény megtapasztalásának ígéretét hordozza.
A félelem kezelése és a bizalom felépítése
A VBAC-re való felkészülés során az anyák gyakran szembesülnek az első szüléssel kapcsolatos félelmeikkel. Félelem attól, hogy a vajúdás ismét elakad, félelem a fájdalomtól, vagy a legnagyobb félelem: a méhrepedés gondolata. Fontos, hogy ezeket a félelmeket nyíltan megosszák az orvossal és a szülésznővel.
A bizalom felépítése kulcsfontosságú. A kismamának bíznia kell a testében, hogy képes a szülésre, és bíznia kell az orvosi team szakértelmében, hogy szükség esetén azonnal beavatkoznak. A dúla vagy a szülésfelkészítő csoportok segíthetnek a pozitív megerősítések és a relaxációs technikák elsajátításában.
A VBAC egy hatalmas lépés a gyógyulás felé. Nem arról szól, hogy „kipipáljuk” a hüvelyi szülést, hanem arról, hogy visszaszerezzük a kontrollt a saját szülési élményünk felett.
Az ismételt császár tervezése: ha a VBAC nem lehetséges
Előfordul, hogy az orvosi tényezők vagy a kismama személyes döntése alapján a tervezett ismételt császármetszés (Elective Repeat Cesarean Section, ERCS) a legbiztonságosabb választás. Ebben az esetben a cél az, hogy a műtéti élmény a lehető legpozitívabb és családbarátabb legyen.
A „gyengéd császár” (Gentle C-section)
Ma már egyre több kórházban alkalmazzák a „gyengéd császár” protokollját, amely a műtéti beavatkozás ellenére igyekszik minél közelebb hozni az élményt a természetes szüléshez:
- Átlátszó paraván: Lehetővé teszi az anya számára, hogy lássa a baba megszületését.
- Azonnali bőrkontaktus: Amint a babát kiemelték, azonnal az anya mellkasára helyezik, amíg a sebész összevarrja a rétegeket. Ez elősegíti a kötődést és a szoptatás megindulását.
- Apás részvétel: Az apa végig az anya mellett maradhat, és támogathatja a bőrkontaktust.
- Lassú kiemelés: Enyhén lassítják a baba kiemelését, hogy a mellkasát összenyomja a szülőcsatorna szerepét utánozva, segítve a tüdőben lévő folyadék felszívódását.
A tervezett császármetszés nagy előnye a kiszámíthatóság és a stresszmentesség. Az anya tudja, mikor fog megszületni a gyermeke, és felkészülhet a műtétre mentálisan és fizikailag is.
A műtét időzítése
A tervezett császármetszést általában a 39. hét betöltése után végzik el. Ez azért fontos, mert a 39. hét előtt született babáknál nagyobb a légzési nehézségek kockázata. A 39. hét a legbiztonságosabb időpont, amikor a baba már érett, de a spontán vajúdás megindulásának kockázata még alacsony.
Összefoglaló a döntéshozatalhoz
A VBAC vagy az ismételt császár közötti döntés meghozatala alapos tájékozódást és őszinte önvizsgálatot igényel. A modern szülészet egyre inkább az egyéni kockázatértékelésre helyezi a hangsúlyt, és elismeri, hogy a VBAC a legtöbb anya számára biztonságos opció.
Ha a kismama megfelel az alapvető kritériumoknak (egy alacsony, haránt irányú metszés, nincs korábbi méhrepedés, nincs aktuális szülészeti kizáró ok), akkor a VBAC megpróbálása egy racionális és támogatott döntés. Ha azonban a kockázati tényezők halmozódnak, vagy az anya pszichésen nem készül fel a vajúdásra, a tervezett ismételt császár lehet a nyugodtabb és biztonságosabb út.
A legfontosabb, hogy a kismama érezze, hogy a döntés az övé. Tájékozottan, a szakemberekkel együttműködve, de a saját testébe vetett bizalommal kell meghoznia azt a döntést, amely a leginkább illeszkedik az ő egészségügyi helyzetéhez és szülési vágyaihoz.
A szülés módjától függetlenül a cél mindig ugyanaz: egy egészséges anya és egy egészséges baba. Legyen szó VBAC-ről vagy ismételt császárról, a felkészültség, a támogató környezet és az informált döntéshozatal kulcsfontosságú a pozitív szülési élmény eléréséhez.
Gyakran ismételt kérdések a császármetszés utáni szülési lehetőségekről
🤰 Mi a különbség a TOLAC és a VBAC között?
A TOLAC (Trial of Labor After Cesarean) a császármetszés utáni hüvelyi szülés megkísérlését jelenti, azaz a vajúdás beindítását és megfigyelését. A VBAC (Vaginal Birth After Cesarean) pedig a TOLAC sikeres kimenetele, vagyis maga a hüvelyi szülés. Amikor az orvosok az esélyekről beszélnek, a TOLAC sikerességi valószínűségét vizsgálják.
⏱️ Mennyi időnek kell eltelnie a császármetszés és a VBAC között?
A legtöbb szakértő azt javasolja, hogy legalább 18 hónap teljen el a két szülés között. Az ideális időtartam a 24 hónap vagy annál több, mivel ez elegendő időt biztosít a méh sebének maximális gyógyulásához és megerősödéséhez, minimalizálva ezzel a méhrepedés kockázatát.
📏 Mérhető-e a heg vastagsága, és ha igen, mennyire megbízható a mérés?
Igen, a heg vastagsága mérhető ultrahanggal a terhesség utolsó heteiben. Bár a nagyon vékony heg (pl. 2 mm alatt) esetén nő az aggodalom, a mérés önmagában nem 100%-os prediktor. A vastagság csak egy kiegészítő információ, amelyet más kockázati tényezőkkel együtt értékelnek. Egy vastag heg sem garantálja a VBAC sikerét, de javítja az esélyeket.
❌ Mi a legnagyobb kockázata a VBAC-nek, és mennyire gyakori?
A legnagyobb és legsúlyosabb kockázata a VBAC-nek a méhrepedés (uterin ruptura). Ez a szövődmény ritka: egy alacsony, haránt irányú heg esetén a kockázat 0,5% és 1% között van (azaz 1000 próbálkozásból 5-10). Ezért van szükség a folyamatos CTG monitorozásra a vajúdás alatt.
💊 Lehet-e szülést indítani (indukció) VBAC esetén?
Lehet, de fokozott óvatossággal, mivel az indukció növeli a méhrepedés kockázatát. A prosztaglandinok alkalmazása általában kerülendő. A legbiztonságosabb módszerek közé a mechanikus tágítás (pl. Foley-katéter) és az alacsony dózisú oxytocin infúzió tartozik, szigorú orvosi felügyelet mellett.
👶 Növeli-e a baba nagyobb mérete a VBAC kockázatát?
Igen. Ha a magzat becsült súlya magas (makroszómia, általában 4000 gramm felett), az kissé csökkenti a VBAC sikerességi esélyét, és enyhén növelheti a repedés kockázatát. Ezt a tényezőt mindig figyelembe veszik az egyéni kockázatértékelés során.
🧑⚕️ Milyen orvosi feltételek szükségesek a VBAC megkísérléséhez?
A legfontosabb feltétel, hogy a korábbi császármetszés alacsony, haránt irányú metszéssel történt, ne volt korábbi méhrepedés, és a szülésre olyan intézményben kerül sor, ahol biztosított a 24 órás aneszteziológiai és sebészeti háttér, valamint az azonnali sürgősségi császármetszés lehetősége.
Leave a Comment