A terhesség harminchatodik hete: az utolsó NST vizsgálatok és orvosi ellenőrzések

Elérkeztünk a terhesség azon fázisához, amikor már nem heteket, hanem napokat számolunk. A harminchatodik hét egy igazi mérföldkő: orvosi szempontból innentől a baba már érettnek számít, és a szervezeted készenléti állapotba kapcsol. Ez a hét a fokozott figyelem, a heti (vagy akár sűrűbb) ellenőrzések, és a legfontosabb magzati monitorozó vizsgálatok, mint az NST (Non-Stress Test) állandó visszatérője. A cél most már egyértelmű: biztonságosan eljutni a szülésig, biztosítva, hogy a magzat megfelelő körülmények között várja a nagy napot.

A 36. hét a hivatalos „terminus” előszobája. A vizsgálatok célja, hogy minden apró jelre időben felfigyeljünk, ami a magzat vagy az édesanya állapotában változást jelez.

A harminchatodik hét: a terminus elérése és a baba érettsége

A 36. terhességi hét végére a legtöbb baba már elérte azt a fejlettségi szintet, ami lehetővé teszi a külső élethez való alkalmazkodást. Bár a hivatalos terminus a 37. hét után kezdődik, a tüdő érettsége, a hőszabályozás képessége és a szopóreflex gyakran már elegendő ahhoz, hogy egy esetleges korai érkezés ne jelentsen komoly kockázatot. Ez a tudat sok kismamát megnyugtat, de a fokozott orvosi kontroll továbbra is elengedhetetlen.

Ebben az időszakban a baba súlya gyorsan gyarapodik, átlagosan heti 200-300 grammot. A növekedési ütem azonban már nem olyan robbanásszerű, mint a második trimeszterben; a hangsúly most a finomhangoláson van. A magzat már szinte teljesen kitölti a méhet, ami az anya számára újfajta fizikai kihívásokat jelent, mint például a gyakori vizelési inger és a légzési nehézségek.

A méhlepény (placenta) működése kiemelt figyelmet kap. Ahogy a terhesség a végéhez közeledik, a lepény természetes öregedési folyamaton megy keresztül. Bár a legtöbb esetben ez nem okoz problémát, a 36. héttől kezdve kritikus, hogy ellenőrizzük, továbbra is elegendő oxigént és tápanyagot biztosít-e a babának. Ezért válnak rutinná az olyan vizsgálatok, amelyek közvetlenül a magzat állapotát monitorozzák.

Az NST vizsgálat: miért most válik rutinná?

Az NST (Non-Stress Test), vagy más néven CTG (Cardiotocography), a terhesség utolsó heteinek egyik legfontosabb, nem invazív diagnosztikai eszköze. A 36. héttől kezdve a legtöbb rendelőben heti, vagy akár kétszer heti rendszerességgel végzik el ezt az ellenőrzést. Nevéhez híven ez egy stresszmentes teszt, amely a magzat szívműködését és a méh esetleges összehúzódásait rögzíti.

A vizsgálat során két érzékelőt helyeznek fel a kismama hasára: az egyik a baba szívhangját, a másik a méhizomzat aktivitását méri. A kismama egy jelzőgombot is kap, amit meg kell nyomnia, valahányszor magzatmozgást érzékel. A monitorozás általában 20-40 percig tart, és ez idő alatt a szakember azt figyeli, hogyan reagál a baba szívritmusa a saját mozgására.

Az NST lényege: a szívritmus variabilitása

A magzat egészségi állapotának kulcsa a szívritmus variabilitásában rejlik. Egy egészséges, jól oxigenizált magzat szívritmusa nem monoton; folyamatosan változik, gyorsul, majd lassul, ami a vegetatív idegrendszer épségét jelzi. Ezt hívjuk alapritmusnak és variabilitásnak.

A legfontosabb jel, amit keresünk, az az akceleráció. Ez a szívritmus átmeneti, legalább 15 másodpercig tartó, percenként legalább 15 ütéssel való gyorsulása, ami a magzatmozgáshoz kapcsolódik. Ha a 20 perces vizsgálat alatt legalább két ilyen akcelerációt észlelünk, az NST eredménye reaktív, ami azt jelenti, hogy a baba jól van, és elegendő oxigénhez jut.

Ha az NST eredménye nem-reaktív (azaz nem jelentkezik akceleráció, vagy az alapritmus túl alacsony, esetleg monoton), az nem feltétlenül jelent azonnali problémát, de további vizsgálatokat tesz szükségessé. Ilyenkor a magzat alhat, vagy ideiglenesen csökkent aktivitású lehet. Ilyenkor jöhet szóba a vizsgálat meghosszabbítása, vagy kiegészítő tesztek, mint például a biofizikai profil (BPP) vagy a Doppler ultrahang.

A reaktív NST azt jelzi, hogy a magzat idegrendszere megfelelően reagál a mozgásra, ami a jó oxigénellátottság egyik legerősebb jele.

Mi történik, ha az NST gyanús eredményt mutat?

Egy gyanús vagy nem-reaktív eredmény sosem pánikkeltésre ad okot, hanem azonnali cselekvésre. A tapasztalt szülész-nőgyógyász nem csak a görbét nézi, hanem az anya által jelzett mozgásokat is figyelembe veszi. Ha a baba nem ébred fel, előfordulhat akusztikus stimuláció (egy kis zajkeltővel próbálják felébreszteni a babát) vagy a kismama testhelyzetének megváltoztatása.

Ha az aggodalom továbbra is fennáll, vagy ha a szívritmusban decelerációk (ritmuslassulások) jelentkeznek, amelyek nem kapcsolódnak a méh összehúzódásaihoz, a magzati állapotfelmérés alaposabbá válik. Ez magában foglalja a magzatvíz mennyiségének és a lepényi keringésnek a vizsgálatát is. A 36. héten minden orvos arra törekszik, hogy elkerülje a felesleges beavatkozást, de a legkisebb kockázat esetén is a magzat biztonsága élvez elsőbbséget.

A magzatvíz index (AFI) és a biofizikai profil

Az NST mellett a terhesség utolsó heteiben az ultrahangos vizsgálatok fókuszpontjában a magzatvíz mennyisége áll. A magzatvíz index (AFI) rendkívül fontos mutató, mivel a magzatvíz mennyisége szoros összefüggésben van a lepényi funkcióval és a magzat veseműködésével.

Az AFI mérését általában a négy kvadráns módszerrel végzik. Az orvos a méhet négy képzeletbeli részre osztja, és minden kvadránsban megméri a legmélyebb magzatvíz-oszlop magasságát centiméterben. Ezeket az értékeket összeadva kapjuk meg az AFI-t.

Miért fontos az AFI a 36. héten?

Az ideális AFI érték általában 8 és 18 cm között mozog. Két extrém állapot figyelmeztető jel lehet:

1. Oligohydramnion (kevés magzatvíz): Ha az AFI 5 cm alá csökken. Ez gyakran a lepényi funkció csökkenését, vagy a magzat veseműködésének zavarát jelezheti. A kevés magzatvíz növeli a köldökzsinór kompressziójának kockázatát is, ami szülés közben veszélyt jelenthet.
2. Polyhydramnion (túl sok magzatvíz): Ha az AFI 25 cm felett van. Bár ritkább, mint a kevés magzatvíz, jelezhet terhességi diabéteszt (amit elvileg már szűrtek), vagy ritkán a magzat nyelési nehézségét.

A 36. héten és utána a kevés magzatvíz a leggyakoribb aggodalom, ami szorosabb ellenőrzést, esetleg korábbi szülést indokolhat. Ha az AFI alacsony, az orvos gyakran elrendeli a Biofizikai Profil (BPP) elvégzését.

A biofizikai profil (BPP)

A BPP egy átfogóbb teszt, amely az NST eredményét kombinálja négy ultrahangos megfigyeléssel. Összesen öt paramétert értékelnek, mindegyikért 2 pont jár, ha rendben van:

• NST eredmény (reaktív/nem-reaktív)
• Magzat légzőmozgása (legalább egy 30 másodperces epizód 30 perc alatt)
• Magzat mozgása (legalább 3 törzs- vagy végtagmozgás)
• Magzat tónusa (legalább egy végtagnyújtás és hajlítás)
• Magzatvíz mennyisége (AFI vagy egyetlen mély zseb)

Egy 8-10 pontos eredmény kiváló. Ha az eredmény 6 pont vagy alacsonyabb, az orvosok gyakran javasolják a szülés mielőbbi megindítását, mivel ez a magzat krónikus oxigénhiányos állapotára utalhat.

A méhnyak vizsgálata és a Bishop score

A 36. héten a külső vizsgálatok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső, manuális vizsgálat is, bár ennek gyakorisága orvosonként és protokollonként eltérő lehet. A cél a méhnyak (cervix) állapotának felmérése, ami kritikus információt szolgáltat a szülés közeledtéről.

A méhnyak vizsgálata során az orvos tapintással ellenőrzi a méhnyak hosszát, állagát, tágasságát és helyzetét. Ez a vizsgálat segít meghatározni a Bishop score-t, ami egy pontrendszer a méhnyak érettségének megállapítására.

A Bishop score segít az orvosnak abban, hogy felmérje, mennyire valószínű a sikeres szülésindítás, ha erre szükség lenne.

A méhnyak érése

Ahogy közeledik a szülés, a méhnyaknak több változáson kell átesnie:

1. Rövidülés (effacement): A méhnyak hossza fokozatosan csökken, elvékonyodik.
2. Tágulás (dilatáció): A méhszáj fokozatosan kinyílik.
3. Lágyság: A méhnyak megkeményedett, porcos állaga ellágyul.

Bár a 36. héten sok kismamánál már észlelhető némi rövidülés vagy 1-2 cm-es tágulás, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy azonnal megindul a szülés. Azonban az orvos számára ez fontos kiindulási adat a későbbi hetekhez és a szülési tervhez.

Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a méhnyak állapota túlságosan érettnek tűnik, vagy ha más kockázati tényezők is fennállnak, javasolhatja a fizikai megterhelés kerülését, bár a 36. héten már a legtöbb baba biztonságban van.

A GBS szűrés: a Group B Streptococcus protokoll

A 35-37. terhességi hét között kötelezően elvégzendő szűrés a Group B Streptococcus (GBS) baktérium kimutatása. Ez a baktérium a nők körülbelül 10-30%-ának bélrendszerében és hüvelyflórájában is jelen van anélkül, hogy az anyánál bármilyen tünetet okozna.

Miért kritikus a GBS szűrés?

Bár a GBS az anya számára ártalmatlan, a hüvelyi szülés során átterjedhet az újszülöttre, és súlyos fertőzéseket, például tüdőgyulladást, szepszist vagy agyhártyagyulladást okozhat. A szűrés célja a kockázat felmérése és a megelőző kezelés biztosítása.

A vizsgálat egyszerűen egy hüvely- és végbéltörlet vételével történik. Az eredmény általában néhány nap alatt megérkezik. Fontos kiemelni, hogy a GBS jelenléte nem jelenti azt, hogy a baba biztosan megfertőződik, csupán azt, hogy magasabb a kockázat.

A pozitív GBS eredmény kezelése

Ha a szűrés pozitív eredményt hoz, az anya a szülés megindulásakor vagy a burokrepedés után intravénás antibiotikumot (általában Penicillin G-t) kap. Ez a protokoll rendkívül hatékonyan, mintegy 90%-kal csökkenti annak a kockázatát, hogy a baktérium átterjedjen a babára. A kezelést időben el kell kezdeni, idealizált esetben legalább négy órával a szülés előtt, hogy a gyógyszer elérje a megfelelő koncentrációt az anyai vérben.

Ha a GBS státusz ismeretlen, vagy ha a kismamánál korábbi terhességekben már kimutatták a baktériumot, az orvos megelőző antibiotikumos kezelést javasolhat a szülés alatt, mint óvintézkedést. A GBS szűrés elhagyása a 36. héten komoly mulasztásnak számít, ezért mindenképpen ragaszkodjunk ennek elvégzéséhez.

Anyai egészségügyi ellenőrzések: vérnyomás és vizelet

A terhesség utolsó heteiben, amikor az orvosi ellenőrzések heti rendszerességűvé válnak, a fókusz nem csak a babán, hanem az anya állapotán is van. A vérnyomásmérés és a vizeletvizsgálat (fehérje szempontjából) minden egyes vizit alapvető része, mivel ezek a vizsgálatok segítenek kizárni a preeklampszia (terhességi toxémia) kialakulását.

Preeklampszia figyelmeztető jelei

A preeklampszia egy súlyos állapot, amely általában a terhesség második felében jelentkezik, és magas vérnyomással, valamint fehérjevizeléssel jár. A 36. hét különösen kritikus időszak, mivel a tünetek hirtelen fellángolhatnak. Az orvosnak azonnal jelezni kell a következő tüneteket:

• Hirtelen fellépő, erős fejfájás
• Látászavarok (homályos látás, fények villódzása)
• Felső hasi fájdalom (a bordák alatt, jobb oldalon)
• Hirtelen súlygyarapodás és nagymértékű vizesedés (ödéma) az arcon és a kézen

Ha a vérnyomás emelkedett és fehérje is kimutatható a vizeletben, az orvos valószínűleg azonnali kórházi felvételt javasol, mivel a preeklampszia a lepényi keringést is veszélyeztetheti, és a baba mielőbbi világra hozatalát teheti szükségessé.

A vérkép ellenőrzése

Bár a nagyszabású vérvétel általában a 28-32. héten történik, a 36. héten érdemes lehet egy ismételt teljes vérképet (CBC) kérni, különösen ha a kismama hajlamos a vérszegénységre. A szülés során elkerülhetetlen vérveszteség miatt fontos, hogy az anya vas- és hemoglobinszintje megfelelő legyen a szülést megelőzően.

A megfelelő vaskészletek biztosítása nem csak a szülés utáni regenerációt segíti, hanem csökkenti a post partum fáradtságot és a hangulati ingadozások esélyét is. A 36. hét ideális arra, hogy az orvossal áttekintsük az esetleges táplálékkiegészítők – különösen a vas – adagolását.

A lepényi funkció monitorozása Doppler vizsgálattal

Mint már említettük, a terhesség végén a lepény állapota a legfőbb aggodalom. A 36. héten már nem csak az NST és az AFI ad információt, hanem a Doppler ultrahang is, amely a véráramlást vizsgálja.

A Doppler vizsgálat méri a vér áramlását az anya és a magzat közötti erekben, leggyakrabban a köldökzsinór artériában. Ez a vizsgálat segít felmérni, hogy a lepény képes-e még elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a babának. A 36. héten ez a vizsgálat különösen fontos lehet, ha a magzat növekedése lelassult (IUGR gyanúja), vagy ha az anyánál krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) állnak fenn.

Az áramlási ellenállás jelentősége

A Doppler mérés során az orvos az áramlási ellenállást (rezisztenciát) figyeli. Ha az ellenállás túl magas, az arra utal, hogy a lepényben lévő erek elmeszesedtek vagy szűkültek, és a baba nehezebben jut oxigénhez. Súlyos esetben a véráramlás le is állhat vagy visszafordulhat, ami azonnali beavatkozást igényel. Szerencsére a legtöbb esetben a 36. héten a keringés még tökéletes, de a rendszeres ellenőrzés biztosítja a maximális biztonságot.

A Doppler vizsgálat eredményei a magzati állapotfelmérés (BPP) szerves részét képezhetik, különösen, ha az NST eredménye nem egyértelmű. A három vizsgálat – NST, AFI, Doppler – együttesen ad átfogó képet a magzat jólétéről.

A magzat elhelyezkedése és a szülés módjának véglegesítése

A 36. hét az utolsó lehetőség arra, hogy a baba magától ideális pozícióba kerüljön a hüvelyi szüléshez. Az ideális pozíció a fejfekvés (cephalicus), amikor a baba feje lefelé, az anya medencéje felé néz.

A farfekvés (Breech) kérdése

Ha a 36. héten a baba még mindig farfekvéses (azaz a popsija vagy a lábai néznek lefelé), az orvosok általában megvitatják a lehetőségeket. Ekkorra a méh már annyira zsúfolt, hogy a spontán átfordulás esélye minimálisra csökken.

Lehetőségek farfekvés esetén:

1. Külső magzati fordítás (External Cephalic Version – ECV): Ezt a beavatkozást általában a 37. hét körül végzik, kórházi körülmények között. Az orvos kívülről, a hasfalon keresztül próbálja meg átfordítani a babát. Sikeres ECV után a hüvelyi szülés lehetséges.
2. Tervezett császármetszés: Ha a fordítás sikertelen, vagy ha az anya nem szeretné vállalni a beavatkozást, a legtöbb helyen a tervezett császármetszést javasolják.
3. Hüvelyi farfekvéses szülés: Bár bizonyos esetekben lehetséges, ma már ritkán alkalmazott, és csak speciális kritériumoknak megfelelő, tapasztalt orvosok végzik.

A 36. heti vizsgálat során az orvos pontosan meghatározza a baba elhelyezkedését, súlyát és becsült méretét, ami segít a végső szülési terv kialakításában.

Pszichés felkészülés és a fészekrakó ösztön

A fizikai vizsgálatok mellett a 36. hét a mentális felkészülés csúcspontja. A kismamák gyakran tapasztalják a híres „fészekrakó ösztönt”, ami arra sarkallja őket, hogy mindent előkészítsenek a baba érkezésére. Ez az ösztön biológiailag megalapozott, és segít abban, hogy a szülés idejére a környezet biztonságos és rendezett legyen.

Engedjük meg magunknak a fészekrakó ösztön kiélését, de ne feledjük, hogy a pihenés és a feltöltődés most sokkal fontosabb, mint a tökéletesen rendbe tett szekrények.

Fontos, hogy ebben az időszakban ne csak a takarításra és a babaszoba berendezésére koncentráljunk, hanem a lelki felkészülésre is. Olvassunk sokat a szülés folyamatáról, a fájdalomcsillapítási lehetőségekről, és beszéljük át a partnerrel a kórházi utat és a vészhelyzeti protokollokat.

A szülési terv áttekintése

Bár a szülési terv egy rugalmas dokumentum, a 36. héten érdemes azt áttekinteni az orvossal és a bábával. Beszéljük meg, milyen fájdalomcsillapítási módszereket preferálunk (pl. epidurális érzéstelenítés, gáz), milyen pozíciókat szeretnénk kipróbálni, és mi a terv, ha császármetszésre kerülne sor. A kommunikáció kulcsfontosságú, hogy a kórházi személyzet tisztában legyen a kéréseinkkel.

A csomagolás is aktuális. A kórházi táskát érdemes most már teljesen összekészíteni, és egy könnyen hozzáférhető helyre tenni. Ne felejtsük el a szükséges dokumentumokat (TAJ kártya, személyi igazolvány, terhesgondozási kiskönyv) egy külön mappába rendezni.

A vajúdás beindulásának korai jelei

Bár a 36. hét még nem a szülés hivatalos hete, a test már elkezdi a felkészülést. Fontos, hogy a kismama képes legyen különbséget tenni a jóslófájások (Braxton Hicks) és a valódi vajúdás között.

Jóslófájások (Braxton Hicks)

A jóslófájások a méh felkészítő összehúzódásai, amelyek általában rendszertelenek, nem erősödnek, és pihenéssel vagy testhelyzet-változtatással elmúlnak. A 36. héten ezek intenzívebbé válhatnak, különösen fizikai aktivitás után. Ha ezek gyakoriak, de nem fájdalmasak, nincs ok aggodalomra.

Valódi vajúdás jelei

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha:

• Az összehúzódások rendszeresek (pl. 5 percenként jelentkeznek), erősödnek, és legalább egy órán keresztül kitartanak.
• Víz elfolyása (a magzatvíz elfolyása egyértelmű jele a szülés megindulásának, még akkor is, ha nincs fájás).
• Vérzés (erős, menstruációszerű vérzés, nem csak rózsaszínes nyák).
• A magzatmozgás csökkenése vagy megszűnése.

A nyákdugó távozása (ami lehet véres, nyálkás váladék) szintén a szülés közeledtét jelzi, de ez a jel önmagában még napokkal vagy hetekkel a szülés előtt is megtörténhet. Nem szükséges azonnal kórházba menni, de érdemes értesíteni a kezelőorvost.

Magzatmozgás naplózása: a Cardiff módszer

A terhesség végén a legfontosabb otthoni ellenőrzés a magzatmozgás figyelése. Bár a baba mozgásterülete csökken a méhen belül, a mozgások számának nem szabad jelentősen lecsökkennie.

Sok orvos javasolja a Cardiff módszer alkalmazását: válasszunk ki a nap folyamán egy olyan órát, amikor a baba általában aktív. Figyeljük és számoljuk a mozgásokat. Ideális esetben 10 mozgást kell érezni egy órán belül. Ha ez nem sikerül, érdemes lefeküdni, inni egy pohár hideg vizet vagy enni egy kis édességet, majd újra figyelni. Ha a mozgások továbbra is csekélyek vagy megszűnnek, azonnal orvoshoz kell fordulni. A csökkent magzatmozgás a leggyakoribb első jele annak, hogy a babának oxigénellátási problémája van.

A 36. hét tehát a biztonság és a szoros monitorozás időszaka. A heti NST, a vérnyomás és a magzatmozgás folyamatos figyelése biztosítja, hogy a baba a lehető legjobb állapotban érkezzen meg a világra. Ez az utolsó néhány hét intenzív felkészülést igényel, de minden vizsgálat és minden előkészület a célunkat szolgálja: egy egészséges találkozást a gyermekünkkel.

Gyakran Ismételt Kérdések a 36. heti ellenőrzések kapcsán

👶 Miért van szükség az NST-re, ha még mindig érzem a babát mozogni?

A magzatmozgás egy kiváló indikátor, de nem ad teljes képet a baba oxigénellátottságáról. Az NST (Non-Stress Test) a mozgás és a szívfrekvencia összefüggését vizsgálja, ami a magzat vegetatív idegrendszerének épségét és a megfelelő oxigénellátást igazolja. Lehet, hogy a baba mozog, de ha a szívritmusa nem reagál megfelelően a mozgásra (nincs akceleráció), az a lepényi funkció csökkenését jelezheti. Az NST sokkal korábban képes felfedezni az esetleges problémákat, mint az anyai érzet. 🩺

🩸 Mit jelent, ha pozitív a GBS szűrés eredménye a 36. héten?

A pozitív GBS (Group B Streptococcus) eredmény azt jelenti, hogy a baktérium jelen van a hüvely- és/vagy végbéltörletben. Ez nem betegség, és nem kell aggódnia, de növeli annak kockázatát, hogy a szülés során a baba megfertőződjön. A protokoll szerint ilyen esetben a szülés alatt intravénás antibiotikumot (általában Penicillin G-t) kap, ami rendkívül hatékonyan védi meg a babát a fertőzéstől. Fontos, hogy a pozitív eredményt tüntesse fel a szülési tervében és a kiskönyvében. 💊

🌡️ Mennyire megbízható a magzat becsült súlya a 36. heti ultrahangon?

A becsült magzati súly (EFW – Estimated Fetal Weight) a 36. héten már viszonylag nagy hibahatárral rendelkezik. Mivel a baba méretei, a magzatvíz mennyisége és az ultrahangos mérés pontossága egyénenként változó, a becslés általában plusz-mínusz 10-15% eltérést mutathat a valós születési súlyhoz képest. A lényeg nem a pontos súly, hanem a növekedési görbe fenntartása. Ha a baba a görbe alsó vagy felső határán van, az orvos fokozottan ellenőrzi a lepényi keringést. ⚖️

💧 Miért csökkenhet a magzatvíz mennyisége a terhesség végén?

A magzatvíz mennyisége (AFI) természetes módon is ingadozhat, de a 36. hét utáni csökkenés leggyakoribb oka a méhlepény természetes öregedése. A lepényi funkció lassulása csökkenti a véráramlást a babához, ami a magzat vizelettermelésének csökkenéséhez vezet (a magzatvíz nagy része a magzat vizelete). Ha az AFI túl alacsony (oligohydramnion), az további monitorozást vagy akár a szülés indítását teheti szükségessé. 🌊

🚶‍♀️ Lehet még hosszú sétákat tenni a 36. héten?

Ha a terhesség zavartalan, a méhnyak állapota stabil, és az orvos nem javasol pihenést, a mérsékelt testmozgás, beleértve a lassú sétákat, továbbra is javasolt. Sokat segíthet a medence és a hátizmok lazításában. Azonban a 36. héten már kerülni kell a túlzott megerőltetést és a hirtelen mozdulatokat. Hallgasson a testére; ha a séta erős jóslófájásokat vagy kényelmetlenséget okoz, lassítson. 🧘‍♀️

⏰ Mikor kell bemenni a kórházba, ha elfolyik a magzatvíz?

A magzatvíz elfolyása (burokrepedés) szülészeti sürgősségi állapotnak számít, még akkor is, ha nincsenek fájások. Azonnal be kell menni a kórházba. A burokrepedés után megnő a fertőzésveszély, és ha a baba feje még nem fixált a medencében, fennáll a köldökzsinór-előreesés veszélye. Jegyezze meg a magzatvíz színét (ideális esetben tiszta vagy halvány rózsaszín) és az időpontot, majd fekvő helyzetben induljon el a kórházba. 🚨

❓ Mi az a Bishop score és miért mérik?

A Bishop score egy pontrendszer, amelyet a szülész-nőgyógyász használ a méhnyak érettségének felmérésére. Öt paramétert vesz figyelembe (tágasság, rövidülés, állag, pozíció, magzati elhelyezkedés). Minél magasabb a Bishop score (ami 0 és 13 pont között mozog), annál érettebb a méhnyak, és annál nagyobb az esélye a sikeres, hüvelyi szülésindításnak (indukciónak). A 36. héten a Bishop score az orvosnak segít a szülési terv finomhangolásában. 🎯