Amikor a leendő szülők először tekintenek bele abba a vastag, hivatalos kötetbe, amit az utónévkönyvnek hívnak, nem csupán egy listát látnak. Egy döntés súlyát érzékelik, amely egy életre szóló ajándékot vagy terhet jelenthet gyermekük számára. Ez a választás nem csak róluk szól, hanem az egész családi örökségről, a társadalmi elvárásokról, sőt, a történelmi pillanatról is, amelyben élünk. Ma már nem az a kérdés, hogy a Miklós vagy a Zoltán legyen-e a befutó, hanem az, hogy a hagyományos, időtlen magyar nevek, mint a Márton vagy a Dóra, vagy inkább a modern, nemzetközi hangzású nevek, mint a Noel vagy az Olívia uralják-e a bölcsőket. Ahogy a nagypapa Marciból felnőtt, és a mi generációnk már Pannikát köszönt a családban, világosan látszik: a névválasztási trendek folyamatosan tükrözik a társadalmi változásokat és a generációs különbségeket.
A névválasztás pszichológiája: Több, mint hangsor
A név az emberi identitás alapköve. Nem egyszerű címke, hanem az első történet, amit a gyermek magával visz. Pszichológiai szempontból a név befolyásolja az önképet, a másokkal való interakciót, sőt, egyes kutatások szerint még a szakmai előmenetelt is. Gondoljunk csak bele: egy különleges, ritka név viselője már az első találkozáskor kivételesnek érezheti magát, míg egy gyakori név hordozója könnyebben beleolvadhat a tömegbe. A szülők ezért óriási nyomás alatt állnak, hiszen a választásukkal gyakorlatilag egyfajta sorsot, egy első benyomást kódolnak a gyermekükbe.
A név hangzása és ritmusa is kulcsfontosságú. A fonetikai szimbolizmus, vagy hangszimbolika elmélete szerint a névben rejlő hangok tudattalan asszociációkat ébresztenek. Például a kemény mássalhangzókat tartalmazó nevek (pl. Gergő, Viktor) gyakran erőt, határozottságot sugallnak, míg a lágyabb, több magánhangzót tartalmazó nevek (pl. Noémi, Áron) nyitottságot és kedvességet. Ezért választanak sokan olyan neveket, amelyek tükrözik a remélt személyiségjegyeket.
A név egyfajta prófécia. Amikor kimondjuk, már eleve elvárásokat támasztunk a gyermek felé, és ők, tudat alatt, hajlamosak megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
A névválasztás tehát nem csupán esztétikai kérdés, hanem a szülői ambíciók és remények kivetülése. A szülők gyakran keresik azt az egyensúlyt, amely a tiszteletet a hagyományok iránt (nagyszülői nevek), és a vágyat a gyermek egyediségének hangsúlyozására (modern, különleges nevek) ötvözi. Ez a belső konfliktus adja a mai névválasztási trendek egyik legfőbb mozgatórugóját.
A Marciból Pannika lesz: A generációs váltás története
Ahhoz, hogy megértsük, miért hívnak ma annyi gyermeket Hannának, Bencének, vagy éppen Vilmosnak, vissza kell tekintenünk a múltba. A generációs különbségek a névlistákban a társadalmi stabilitás és változás indikátorai.
A hagyomány és stabilitás kora: A nagyszülők nevei (1950-1970-es évek)
A háború utáni és a Kádár-korszak stabilizálódó éveiben a névválasztást a konzervativizmus és a biztonság iránti igény jellemezte. Az emberek ragaszkodtak a szentekhez, a királyi nevekhez és a történelmi gyökerekhez. A leggyakoribb nevek ekkor a klasszikus, időtálló, erős hangzású nevek voltak, mint például István, László, János, Zoltán, vagy női vonalon Katalin, Éva, Mária, és Anna.
Ezek a nevek hordozták a folytonosságot. Egy Márta vagy egy András nem kísérletezett, hanem beilleszkedett. A szülők nem akartak feltűnést kelteni, a cél a konszolidált, kiszámítható élet volt. A Marciból (Mártonból) generáció tagjai, akik ma a nagyszülők szerepét töltik be, gyakran nem értik a mai szülők kísérletező kedvét, hiszen az ő idejükben az egyediség nem volt erény, hanem inkább kockázat.
A rendszerváltás és a nemzetközi hatás: A szülők nevei (1980-2000-es évek)
A rendszerváltás körüli időszak hozta el az első nagy törést a névválasztási trendekben. A társadalmi nyitás, a nyugati kultúra beáramlása és a szabadságérzet növekedése azonnal megmutatkozott az újszülöttek névlistáján. Bár a hagyományos nevek még mindig erősek voltak (pl. Gábor, Zsolt, Eszter), megjelentek az első modern, vagy addig kevésbé használt nevek.
Ez volt az a korszak, amikor a szülők először mertek kísérletezni. Előtérbe kerültek a lágyabb, dallamosabb nevek, és megnőtt az érdeklődés a nemzetközi nevek magyarosított változatai iránt. Ekkor kezdtek elterjedni a Dávid, a Péter, az Andrea, a Zsófia, vagy a Krisztina nevek. Ez a generáció, a mai szülők, már a választás szabadságában nőtt fel, és ezt a szabadságot kívánják átadni gyermekeiknek is.
A Y és Z generáció gyermekei: A keresés és az egyediség kora (2000-es évektől napjainkig)
A digitális kor és a globalizáció teljesen átírta a játékszabályokat. Ma már a szülők nem csak a nagyszülői örökség és a környezetük alapján választanak, hanem a közösségi média, a sorozatok, a külföldi utazások és az interneten fellelhető végtelen listák alapján. Ez a generáció már nem fél a ritka vagy szokatlan nevektől, sőt, kifejezetten keresi azokat.
A Marciból Pannika lesz szlogen tökéletesen leírja ezt a váltást. A Márton (Marci) egy tradicionális, erős, gyakori név. A Pannika (Anna becézett formájából eredő vintage név) viszont egy olyan választás, ami egyszerre utal a dédnagymamák korára, mégis frissnek, szokatlannak hat a mai fülnek. A cél az egyediség, de méltóságteljesen.
A mai szülők két szélsőség között egyensúlyoznak: a biztonságot nyújtó időtlen klasszikusok és a feltűnést keltő, modern, globális nevek között.
A névválasztási trendek dinamikája: Miért éppen Bence és Hanna?
A magyar névválasztási trendek élén évek óta stabilan állnak a rövid, könnyen kiejthető, nemzetközi szinten is érthető nevek. A fiúknál a Bence és a Máté, a lányoknál a Hanna és a Luca évtizedek óta a legnépszerűbbek listáján szerepelnek.
A rövid nevek hatalma és a globalizáció
A modern élet gyors tempója kedvez a rövid, egy- vagy kétszótagú neveknek. Ezek könnyen megjegyezhetők, jól hangzanak a vezetéknévvel együtt, és ami nagyon fontos a mai szülők számára: nemzetközileg is könnyen használhatók. Egy Hanna vagy egy Dávid könnyen beilleszkedik bármilyen európai vagy amerikai környezetbe. Ez a praktikum felülírja a korábbi igényt a hosszas, hagyományos nevek iránt.
A Bence például tökéletes példája a modern klasszikusnak. Rövid, erős, de nem túl kemény, és magyar gyökerekkel rendelkezik. Ugyanígy a Léna vagy az Olívia is népszerű, részben a külföldi sorozatok és hírességek hatására, részben pedig a lágy, nőies hangzásuk miatt.
A vintage nevek visszatérése: A dédnagymama nevei újra divatban
A mai névválasztási trendek egyik legerősebb iránya a vintage reneszánsz. A szülők egyre inkább elfordulnak a 80-as, 90-es években divatos nevek felől (pl. Alexandra, Tamás), és visszanyúlnak a 20. század eleji, vagy akár az Árpád-kori nevekhez.
Miért éppen most? A válasz a nosztalgiában és az egyediség iránti vágyban rejlik. A Pannika, a Lenke, a Vilmos, az Aliz vagy a Vince olyan nevek, amelyek ritkán fordultak elő az elmúlt 50 évben, így frissnek hatnak. Ugyanakkor hordoznak egyfajta méltóságot, történelmi mélységet és összeköttetést a családi gyökerekkel, ami megnyugtató a bizonytalan világban.
A régi magyar nevek közül különösen a lánynevek térnek vissza nagy erővel. Gondoljunk csak a Flóra, a Kamilla, a Boróka, vagy a Panka névre. Ezek mind olyan választások, amelyek azt üzenik: a szülő értékeli a hagyományt, de nem fél attól, hogy gyermeke kitűnjön a tömegből.
| Generáció | Férfi nevek (Jellemző) | Női nevek (Jellemző) | Trend Jellege |
|---|---|---|---|
| Nagyszülők (1950-70) | László, István, Zoltán | Katalin, Éva, Mária | Hagyomány, stabilitás |
| Szülők (1980-2000) | Gábor, Zsolt, Dávid | Eszter, Orsolya, Krisztina | Nyitás, magyarosítás |
| Gyermekek (2000-) | Bence, Noel, Vilmos | Hanna, Luca, Olívia, Pannika | Globalizáció, vintage, rövid nevek |
A névválasztás mint szülői önkifejezés és kockázatvállalás
A névválasztás ma már sokkal inkább szól a szülőkről, mint a gyermekről. A különleges, egyedi nevek választása a szülői identitás és a társadalmi státusz kifejezésének eszköze. A szülők azt akarják jelezni a világnak, hogy ők tájékozottak, kreatívak és nem félnek a normáktól való eltéréstől.
A ritka nevek csábítása és a MÁK szűrője
Magyarországon a névválasztást szigorú szabályok korlátozzák: csak az engedélyezett, bejegyzett nevek közül lehet választani, vagy külön engedélyt kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének utónévbizottságától (korábban MÁK). Ez a szűrőrendszer biztosítja, hogy a nevek megfeleljenek a magyar helyesírásnak, hangzásuk ne legyen becsmérlő, és nemüknek megfelelő legyen.
Ennek ellenére a szülők kreativitása határtalan. Egyre több szokatlan, külföldi név (pl. Zoé, Liam, Jázmin) kerül be a hivatalos listába, ami jelzi a társadalmi elfogadás növekedését. Az engedélyezési folyamat maga is tükrözi a generációs különbségeket: ami 30 éve elképzelhetetlen volt (pl. Fülöp helyett Filip), az ma már elfogadott, tükrözve a külföldi utazások és a nemzetközi házasságok növekvő számát.
Egy név választása a szülői identitás nyilatkozata. A szokatlan névvel a szülő azt üzeni: „A mi gyermekünk különleges, és mi merünk eltérni a megszokottól.”
A név presztízse és a társadalmi mobilitás
Szociológiai kutatások kimutatták, hogy a névválasztás összefüggésben állhat a szülők társadalmi-gazdasági helyzetével és ambícióival. A magasabb státuszú szülők gyakran választanak olyan ritka neveket, amelyek kifinomultságot és műveltséget sugallnak (pl. Vince, Emese, Benedek). Ezek a nevek egyfajta kulturális tőkét jelentenek, és segíthetnek a gyermeknek kitűnni az életben.
Ezzel szemben, bizonyos társadalmi rétegekben megfigyelhető a trend, hogy a nevek a pillanatnyi popkulturális hatásokat követik, vagy a könnyen kiejthető, de kevésbé időtálló külföldi nevek (pl. Kevin, Dzsenifer) kerülnek előtérbe. A névválasztási trendek tehát nem homogének; tükrözik a társadalmi rétegződést és a szülői reményeket a gyermek jövőjével kapcsolatban.
A vezetéknév és az utónév harmóniája: Amit nem szabad elfelejteni
Bármilyen gyönyörű is egy utónév önmagában, a végső döntést mindig a vezetéknévvel együtt kell meghozni. A névválasztási folyamat leggyakoribb hibája, amikor a szülők figyelmen kívül hagyják a hangzást, a ritmust és az esetleges vicces asszociációkat.
A ritmus és a szótagszám jelentősége
A legszebben csengő nevek általában azok, ahol a vezetéknév és az utónév szótagszáma kiegyensúlyozatlan, de ritmikusan váltakozik. Például egy rövid vezetéknévhez (pl. Kiss) jól illik egy hosszabb utónév (pl. Kiss Benedek), míg egy hosszú vezetéknévhez (pl. Székesfehérvári) egy rövid utónév (pl. Székesfehérvári Bence) ajánlott.
Fontos elkerülni az alliterációt, ahol az utónév és a vezetéknév is ugyanazzal a betűvel vagy hanggal kezdődik (pl. Sándor Sámuel). Bár egyesek ezt erősnek találják, a legtöbb esetben nehézkessé teszi a név kiejtését és kevésbé elegáns. Az utónévválasztás során érdemes a nevet hangosan ismételgetni a vezetéknévvel együtt, hogy kiderüljön, hol akad el a nyelv.
A becézés és a gúnynevek elkerülése
A modern szülők gyakran választanak olyan neveket, amelyek eleve becéző formában léteznek (pl. Luca, Maja, Bence). Ez praktikus, de érdemes átgondolni, hogy az utónév hivatalos változata milyen becéző formákat enged meg. A Pannika esetében a hivatalos név lehet Anna, de a szülők a becenevet használják a hivatalos névként is, ami egyre gyakoribb jelenség. Ez a trend a kötetlen életstílushoz és a gyerekcentrikus szemlélethez illeszkedik.
Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy elkerüljük azokat a névösszetételeket, amelyek könnyen gúny tárgyává válhatnak. A mai iskolai környezet sokkal nyitottabb, de a gyerekek kreativitása a csúfolódás terén végtelen. Egy jól csengő, de furcsa asszociációkat keltő név (pl. Vezetéknév + Huba, Zénó) komoly terhet róhat a gyermekre.
A második név dilemmája: Hagyomány vagy menekülőút?
A második utónév, vagy keresztnév választása is jelentős generációs különbségeket mutat. Korábban a második név szinte kötelező volt, általában a nagyszülő vagy keresztszülő nevét adták, ezzel is tisztelegve a családi hagyományok előtt. Ma ez a gyakorlat lazult, de új funkciót kapott.
A kompromisszum eszköze
Ha a házaspár nem tud megegyezni a névben, a második név gyakran a kompromisszum eszköze. A férj ragaszkodik az Istvánhoz, a feleség a Noelhez? Legyen Noel István. Ez lehetővé teszi, hogy mindkét fél vágya teljesüljön, és a gyermek később eldöntheti, melyik nevet használja preferáltan. Ez a rugalmasság a modern névválasztási trendek egyik legfőbb jellemzője.
A ritka nevek pufferzónája
Sok szülő, aki szeretne valami igazán egyedit (pl. Zétény vagy Janka), ad mellé egy időtlen, klasszikus nevet (pl. Zétény János vagy Janka Anna), mint biztonsági hálót. Ha a gyermek felnőve úgy érzi, a ritka neve túl nagy terhet ró rá, egyszerűen használhatja a második, közismertebb nevét. Ez a fajta előrelátás a digitális korban különösen fontos, ahol a névválasztás már a jövőbeli karriert is befolyásolhatja.
A névválasztás során érdemes tehát a második nevet is tudatosan kezelni, mint egy ajándékot, amely választási lehetőséget ad a gyermeknek. Ez a megközelítés sokkal jobban illeszkedik a mai, individualista szülői filozófiához, ahol a gyermek önrendelkezése kiemelt szerepet kap.
A digitális kor és a névválasztás: A név mint márka
A 21. századi névválasztási trendeket elkerülhetetlenül befolyásolja az internet és a közösségi média. A név már nem csak egy megszólítás, hanem egy potenciális online márka, egy kereshető kifejezés, amely meghatározza a gyermek digitális lábnyomát.
SEO és a név egyedisége
A szülők ma már arra is gondolnak, hogy gyermekeik nevét mennyire könnyű lesz megtalálni az interneten, vagy éppen mennyire lesznek képesek elkülönülni az azonos nevűektől. Egy Bence nevű gyermeknek sokkal nehezebb lesz az első oldalon szerepelnie egy Google keresésnél, mint egy Vilmosnak vagy egy Pannikának.
Ez a szempont különösen fontos azoknál a szülőknél, akik a kreatív iparágakban vagy a médiában dolgoznak, és tisztában vannak a személyes márkaépítés jelentőségével. Ez a tudatosság hajtja az egyedi, de mégis professzionális hangzású nevek felé a trendet.
A név és a közösségi média ellenőrzése
Sokan választanak olyan neveket, amelyek nem túl hosszúak, könnyen beírhatók és nincsenek kellemetlen angol vagy más nyelvi jelentéssel. A nemzetközi érthetőség kulcsfontosságú. Egy név, ami magyarul csodálatos (pl. Csenge), külföldön nehezen kiejthető vagy félreérthető lehet. Ezért a szülők gyakran preferálják a globális nevek magyarosított formáit (pl. Léna, Nóra, Noel).
A tudatos névválasztás magában foglalja annak ellenőrzését is, hogy az utónév és vezetéknév kombinációja már létezik-e, és ha igen, milyen kontextusban. Senki sem szeretné, ha gyermeke nevét egy negatív hírnévvel rendelkező személy viselné.
Hogyan válasszunk nevet vita nélkül? A párkapcsolati dinamika
A névválasztás gyakran komoly feszültséget okoz a párok között, hiszen mindkét szülő a saját családi örökségét és ízlését szeretné érvényesíteni. A generációs különbségek különösen itt ütköznek ki, ha az egyik fél ragaszkodik a hagyományokhoz, míg a másik a modernitáshoz.
A 3-3 név szabálya
Az egyik leghatékonyabb módszer a vita elkerülésére, ha mindkét szülő összeállít egy rövid listát (pl. 3-3 név), amelyeket feltétel nélkül elfogad. Ezután a párok közösen megvizsgálják a listákat, keresve az átfedéseket vagy azokat a neveket, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak.
Ha nincs átfedés, érdemes megvizsgálni, hogy melyik név illik jobban a vezetéknévhez, és melyik névnek van a legkevésbé negatív asszociációja a másik fél számára. A névválasztási folyamat során a párbeszédnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, nem pedig az erőltetésen.
A nagyszülők és a külső nyomás kezelése
A külső nyomás, különösen a nagyszülői oldalról, jelentős lehet. A nagymamák gyakran szeretnék, ha az unoka az ő nevüket kapná. Fontos, hogy a szülők udvariasan, de határozottan kommunikálják, hogy a végső döntés az övék. A nagyszülők nevének beépítése a második névként gyakran elegendő ahhoz, hogy a családi béke fennmaradjon, miközben a szülők megtartják a választás szabadságát az első utónév tekintetében.
A legfontosabb, hogy a választott név mindkét szülő számára pozitív érzelmeket hordozzon. A gyermek érzékelni fogja, ha az egyik szülő kényszerből egyezett bele a névbe. A névnek a szeretet és az egység szimbólumának kell lennie.
A Marciból Pannika lesz: A névválasztás jövője
Ahogy a világ egyre kisebb lesz, és a kultúrák egyre jobban keverednek, a névválasztási trendek valószínűleg tovább fognak mozdulni a nemzetközi, rövid és vintage nevek felé. A Bence és a Hanna valószínűleg még sokáig a listák élén marad, de mellettük egyre több olyan név fog megjelenni, ami a dédnagymamák korát idézi, vagy éppen teljesen új, külföldi gyökerű.
A Pannika, a Lenke, a Vilmos és a Vince térnyerése jól jelzi, hogy a magyar szülők a gyökereket keresik, de modern köntösben. A hagyomány és az egyediség iránti igény nem ellentmondás, hanem a modern szülői lét alapvető szükséglete. A névválasztás örök kaland, amely a családi történet legelső fejezete.
A névválasztás nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamat, amely során a szülők saját identitásukat és a gyermekük iránti reményeiket is tükrözik. A trendek jönnek és mennek, de a név, amit adunk, örökre szól. Éppen ezért érdemes a szívünkre hallgatni, de közben a fülünkkel is figyelni, hogy a választott név szépen illeszkedjen a vezetéknévhez, és a gyermek számára is könnyen viselhető legyen.
A mai szülők generációja rendkívül tudatosan közelíti meg ezt a kérdést, hiszen a névválasztási trendek folyamatosan változnak, de az a szeretet és felelősség, amivel a döntést meghozzák, időtlen. Legyen szó akár egy hagyományos Marciról, akár egy trendi Pannikáról, a lényeg, hogy a név a szeretet és a gondoskodás pecsétjét viselje magán.
A magyar utónévkönyv folyamatosan bővül, és minden új név egy újabb lehetőséget, egy újabb történetet rejt magában. A szülők feladata, hogy megtalálják azt az egyet, amelyik a legjobban illik a születendő gyermek egyedi személyiségéhez és a család jövőképéhez.
Gyakran ismételt kérdések a névválasztási trendekről és generációs különbségekről
Miért térnek vissza a régi, vintage nevek, mint a Pannika vagy a Vilmos? 🧐
A vintage nevek visszatérése a nosztalgia, az egyediség iránti vágy és a történelmi mélység keresésének eredménye. A mai szülők olyan neveket keresnek, amelyek ritkák voltak az elmúlt 50 évben, így frissnek hatnak, de mégis van egy kellemes, hagyományos hangulatuk. Ezek a nevek (pl. Lenke, Vince, Flóra) hidat képeznek a dédnagyszülők kora és a modernitás között, elkerülve a 80-as, 90-es években túlzottan elterjedt, már „elhasznált” neveket. A Pannika például az Anna becézéséből ered, így egyszerre hagyományos és szokatlan.
Milyen pszichológiai hatása van annak, ha ritka vagy szokatlan nevet adunk a gyermeknek? 🧠
A ritka nevek viselése jelentősen befolyásolhatja a gyermek önképét. Egyedi névvel a gyermek már korán megtanulhatja, hogy kiemelkedik, ami erősítheti az önbizalmát és a kreativitását. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a név nehéz kiejtése vagy szokatlansága miatt csúfolódás tárgyává válik. A modern pszichológia szerint a legideálisabb a különleges, de mégis könnyen viselhető név, amely nem terheli meg túlságosan a gyermeket.
Mennyire fontos a nemzetközi érthetőség a mai névválasztásban? 🌍
A nemzetközi érthetőség kulcsfontosságú szempont a globalizált világban élő szülők számára. A rövid, könnyen kiejthető nevek (pl. Hanna, Noel, Dávid) előnyösek, mert megkönnyítik a gyermek beilleszkedését külföldi környezetben, és segítik a jövőbeli karrierépítést. Ez a trend tükrözi a mai generációk mobilitását és a külföldi munkavállalás lehetőségét.
Melyek a leggyakoribb vitapontok a párok között a névválasztás során? 🗣️
A leggyakoribb vitapontok a hagyomány és a modernitás ütközése. Az egyik szülő ragaszkodhat a családi örökséghez (nagyszülői név), míg a másik a trendi, modern vagy külföldi nevekhez vonzódik. További feszültséget okozhat a vezetéknévhez való illeszkedés, vagy a nagyszülők nyomása. A kompromisszumos megoldás gyakran a második név bevezetése, amely megnyugtatja a hagyománytisztelő felet.
Milyen szerepet játszik az utónévbizottság a magyar névválasztási trendekben? 📜
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének utónévbizottsága (korábban MÁK) szigorúan szabályozza, hogy milyen utónevek adhatók Magyarországon. Feladata, hogy biztosítsa a nevek helyesírási és nyelvi megfelelőségét, valamint azt, hogy a név ne legyen becsmérlő vagy tévesztő. Bár a bizottság konzervatív szűrőként működik, a társadalmi igények hatására folyamatosan bővíti az engedélyezett nevek listáját, ezzel közvetve alakítva a trendeket.
Igaz-e, hogy a név befolyásolja a gyermek későbbi karrierjét vagy sikerét? 💼
Bár a név nem határozza meg a sorsot, kutatások szerint bizonyos nevek tudattalan előítéleteket ébreszthetnek. Egy hagyományos, erős hangzású név (pl. Márton, Bence) presztízst sugározhat, míg egy túl szokatlan vagy becéző név (pl. Pityu, Dzsenifer) hátrányt okozhat bizonyos szakmákban. A név befolyásolja az első benyomást, ami különösen fontos a digitális térben és az állásinterjúkon.
Milyen nevek számítanak ma a leginkább kísérletezőnek vagy „hipszternek” Magyarországon? ✨
A kísérletező nevek azok, amelyek nagyon régiek (pl. Árpád-kori), természeti vonatkozásúak, vagy szokatlan külföldi nevek. Ezek közé tartoznak a ritka vintage nevek (pl. Vilmos, Eleonóra, Janka), a rövid, modern fiúnevek (pl. Noel, Liam, Zénó), és a lágy, különleges hangzású lánynevek (pl. Boróka, Csenge, Zoé). Ezek a nevek gyakran a modern, urbánus szülők választásai, akik hangsúlyozni szeretnék gyermekük egyediségét.
Leave a Comment