A modern élet ritmusa kíméletlenül felgyorsult, mégis paradox módon egyre többet ülünk. A számítógép előtti munka, az autózás, a távirányítóval vezérelt kényelem mind hozzájárulnak ahhoz a jelenséghez, amit a szakirodalom egyre gyakrabban emleget: a mozgásszegény életmód csendes járványához. Anyaként, feleségként, dolgozó nőként gyakran érezzük, hogy egyszerűen nincs időnk a testmozgásra, hiszen a napi rohanás, a gyerekek logisztikája és a háztartás ellátása felemészti az összes rendelkezésre álló percet. Pedig a testünk nem erre a statikus létezésre lett tervezve. A mozgáshiány nem csupán esztétikai kérdés, hanem egy időzített bomba, ami hosszú távon aláássa az egészségünket, a vitalitásunkat és a családi életünk minőségét. Lássuk, miért létfontosságú, hogy naponta legalább néhány percet szenteljünk a tudatos mozgásnak, és milyen súlyos veszélyekkel nézünk szembe, ha ezt elmulasztjuk.
A rendszeres testmozgás nem luxus, hanem alapvető biológiai szükséglet, amely nélkül a szervezetünk optimális működése ellehetetlenül. A mozgáshiány hatása lassan, de biztosan épül fel, és mire a tünetek megjelennek, már komoly beavatkozásra lehet szükség. Ne várjuk meg, amíg a fájdalom, a fáradtság vagy egy diagnózis kényszerít minket a változtatásra. Kezdjük el ma, apró lépésekkel, a saját és szeretteink egészségéért.
A mozgásszegény életmód láthatatlan csapdái
Amikor mozgásszegény életmódról beszélünk, nem feltétlenül a sportolókra gondolunk, hanem az átlagemberre, aki napi 8-10 órát ül a munkahelyén, majd otthon a kanapén pihen. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója szerint az számít inaktívnak, aki hetente kevesebb mint 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc magas intenzitású mozgást végez. Ez a statisztika ijesztően magas arányban érinti a modern társadalmakat.
A legfőbb probléma nem is az edzés hiánya, hanem maga az elhúzódó ülés. Az ülés ugyanis egy aktív veszélyforrás. Amikor ülünk, az izomaktivitás drasztikusan lecsökken, ami azonnali negatív hatással van az anyagcserére. A nagy izomcsoportok (főként a lábak és a törzs izmai) inaktívvá válnak, és ez megzavarja a test zsír- és cukorháztartását.
A krónikus ülés nem egyszerűen a kalóriaégetés hiányát jelenti, hanem mélyreható biokémiai változásokat indít el, amelyek hosszú távon növelik a krónikus betegségek kockázatát.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha este elmennek edzeni egy órát, akkor kompenzálták a napközbeni ülés hatásait. Sajnos a legújabb kutatások szerint a napi 8-10 óra ülés negatív hatásait még a rendszeres, intenzív edzés sem képes teljesen semlegesíteni. Ezért kulcsfontosságú, hogy a napi mozgás ne csak egy elkülönített edzés legyen, hanem a mindennapi élet szerves része.
Az anyagcsere lassulása és a súlygyarapodás
A mozgáshiány egyik leggyorsabban érzékelhető következménye az anyagcsere lelassulása. Amikor az izmok nem dolgoznak, a szervezet kevesebb energiát használ fel, ami közvetlenül vezet a súlygyarapodáshoz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
A mozgás kulcsfontosságú szerepet játszik az inzulinérzékenység fenntartásában. Az izomsejtek az inzulin segítségével veszik fel a glükózt a véráramból. Ha az izmok inaktívak, az inzulinérzékenység csökken, ami egyenes úton vezet az inzulinrezisztenciához. Ez az állapot a 2-es típusú cukorbetegség előszobája, és rendkívül aggasztó, különösen a női hormonháztartásra gyakorolt hatása miatt (pl. PCOS).
A hasi elhízás, vagy más néven viscerális zsír felhalmozódása szintén szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal. Ez a zsírtípus nem csupán esztétikai probléma; aktív hormontermelő szervként folyamatosan gyulladáskeltő anyagokat juttat a véráramba. Ez a krónikus, alacsony szintű gyulladás pedig számtalan más krónikus betegség melegágya.
| Élettani folyamat | Mozgásszegény állapotban | Rendszeres mozgás hatására |
|---|---|---|
| Inzulinérzékenység | Csökken, inzulinrezisztencia alakul ki. | Javul, a sejtek hatékonyabban veszik fel a glükózt. |
| Zsírégetés | Drasztikusan lelassul. | A lipáz enzim aktiválódik, nő a zsírsavak felhasználása. |
| Alapanyagcsere | Izomtömeg vesztés miatt csökken. | Izomtömeg növekedés miatt nő. |
A testmozgás itt nem csupán kalóriát éget, hanem újraindítja a zsírsavak és a glükóz feldolgozásáért felelős enzimek működését. Már egy rövid, intenzív séta is képes órákra megváltoztatni a szervezet metabolikus profilját, segítve ezzel a vércukorszint stabilizálását.
A szív- és érrendszer néma gyilkosai
A szív- és érrendszer az egyik legérzékenyebb terület, ahol a mozgáshiány következményei hosszú távon jelentkeznek. A szívünk egy izom, amelynek edzésre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan és hosszú távon működjön. Ha nem mozgatjuk meg rendszeresen, csökken a teljesítőképessége, és a percenkénti pulzusszám nyugalmi állapotban is magasabbá válhat.
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik leggyakoribb civilizációs betegség, amely közvetlenül összefügg az inaktivitással. A rendszeres aerob mozgás, mint a futás, úszás vagy gyors séta, segít tágítani az ereket, rugalmasabbá teszi az érfalakat, és csökkenti a perifériás ellenállást, ezáltal természetes úton mérsékli a vérnyomást.
A mozgásszegény életmód továbbá negatívan befolyásolja a koleszterinszintet. Növeli az LDL (rossz) koleszterin szintjét és csökkenti a HDL (jó) koleszterin szintjét. A HDL koleszterin feladata, hogy eltávolítsa a felesleges koleszterint az erek faláról, és visszaszállítsa a májba. A napi rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb természetes eszköz a HDL szintjének növelésére, ezzel csökkentve az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát.
A mozgás az érrendszer természetes gyógyszere. Minden megtett lépés hozzájárul ahhoz, hogy az erek tisztábbak, rugalmasabbak és egészségesebbek maradjanak, biztosítva a szív optimális működését.
Egy másik, kevesebbet említett veszély a vér sűrűségének növekedése és a trombóziskockázat. Az elhúzódó ülés lelassítja a vérkeringést, különösen az alsó végtagokban. A rendszeres lábmozgás, még ha csak pár perces felállás is óránként, megakadályozza a vér pangását, és csökkenti a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét, ami különösen fontos azoknál az anyukáknál, akik hosszú ideig ülnek szoptatás vagy irodai munka közben.
A váz- és izomrendszer pusztulása
A mozgáshiány talán a váz- és izomrendszerre gyakorolja a legközvetlenebb, legfájdalmasabb hatást. Az emberi test mozgásra van tervezve, és ha nem használjuk, amit kaptunk, az leépül. Ez a leépülés több fronton jelentkezik.
Krónikus derék- és hátfájás
Ki ne ismerné a folyamatosan visszatérő derékfájást? A modern életmód, a rossz testtartás és a gyenge törzsizmok együttese szinte garantálja a krónikus hátproblémákat. Amikor ülünk, a gerincünkre nehezedő nyomás akár 40%-kal is megnőhet az álláshoz képest. Ha ehhez hozzávesszük a gyenge has- és hátizmokat, amelyek nem képesek megtartani a gerincet, a porckorongok túlterhelődnek.
A rendszeres törzserősítő mozgás (core training), mint a jóga vagy a pilates, nem csupán esztétikai célokat szolgál, hanem létfontosságú a gerinc stabilizálásához. Ez a fajta mozgás segít helyreállítani az izomegyensúlyt és jelentősen csökkenti a derékfájás gyakoriságát és intenzitását. Anyukák esetében, akik emelik a gyermeket, cipelnek, és gyakran aszimmetrikus terhelésnek vannak kitéve, a stabil törzs jelenti az egészség alapját.
Ízületek és csontok egészsége
Az ízületek egészsége a mozgástól függ. Az ízületi porcok táplálása a mozgás során történő nyomás- és tehermentesítés váltakozásával valósul meg, ami bepumpálja a tápanyagokat a porcba. Ha az ízület hosszú ideig mozdulatlan, a porc elvékonyodik, és felgyorsul az ízületi kopás (artrózis) folyamata.
A testmozgás továbbá elengedhetetlen a csontsűrűség fenntartásához. A csontok a rájuk nehezedő terhelésre reagálnak, és terhelés hatására erősödnek. A súlyviselő mozgás (séta, futás, súlyzós edzés) serkenti a csontképző sejtek működését. Különösen a menopauza közeledtével és az azt követő időszakban, amikor az ösztrogénszint csökkenése miatt a csontritkulás (oszteoporózis) kockázata jelentősen megnő, a napi mozgás a legjobb megelőző stratégia.
Ne feledjük: az izom nem csak a mozgásért felelős, hanem a hőtermelésért és a hormonális egyensúly fenntartásáért is. Az izomzat elvesztése (szarkopénia) az öregedés egyik legkomolyabb kockázati tényezője.
A mentális egészség és a stresszkezelés
A mozgásszegény életmód veszélyei nem korlátozódnak a fizikai testre; mélyen érintik a mentális és érzelmi jólétünket is. A modern anyaság stresszes, a folyamatos multitasking és az alváshiány kimerítő. A mozgás az egyik leghatékonyabb, legtermészetesebb stresszoldó mechanizmus, amit a rendelkezésünkre áll.
A boldogsághormonok ereje
Amikor fizikailag aktívak vagyunk, a szervezetünk boldogsághormonokat, az úgynevezett endorfinokat bocsát ki. Ezek természetes fájdalomcsillapítóként és hangulatjavítóként működnek. Egy kiadós edzés, vagy akár egy élénk séta a szabadban, képes azonnal megtörni a szorongás és a negatív gondolatok ördögi körét.
A rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a szorongás és a klinikai depresszió tüneteit. Egyfajta meditációként működik: segít elterelni a figyelmet a napi problémákról, és a jelen pillanatra, a testünk érzeteire fókuszálni. Ez a mentális szünet elengedhetetlen a kiégés megelőzéséhez.
Alvásminőség és kognitív funkciók
A mozgáshiány gyakran rossz alvásminőséggel párosul. Az inaktív test nem fárad el kellőképpen fizikailag, ami megnehezíti az elalvást és a mély alvási fázisok elérését. A napi mozgás segít szabályozni a cirkadián ritmust, és támogatja a mély, regeneráló alvást. Fontos azonban, hogy a túl intenzív edzést ne közvetlenül lefekvés előtt végezzük, mert az felpörgetheti a szervezetet.
A mozgás nem csak a testet, de az agyat is edzi. Növeli a véráramlást az agyban, javítja a koncentrációt, a memóriát és a kognitív funkciókat. Kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen mozgó felnőttek körében alacsonyabb a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Ez a hosszú távú szellemi frissesség szempontjából elengedhetetlen.
A mozgás szerepe a krónikus betegségek megelőzésében
Ha a mozgásszegény életmód egy időzített bomba, akkor a rendszeres testmozgás a legjobb biztosítás az egészségügyi problémák ellen. A megelőzés sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb, mint a kezelés.
Immunrendszer és gyulladás
A mérsékelt intenzitású, napi mozgás támogatja az immunrendszert. Segíti a fehérvérsejtek keringését, amelyek így hatékonyabban képesek felderíteni és semlegesíteni a kórokozókat. Ezzel szemben a túlzott edzés (túledzettség) vagy a teljes inaktivitás is gyengíti az immunválaszt.
Ahogy korábban említettük, a mozgáshiány krónikus, alacsony szintű gyulladást tart fenn a szervezetben. A mozgás azonban gyulladáscsökkentő hatású. Segít csökkenteni a gyulladásos markereket (pl. CRP), ezzel csökkentve az olyan betegségek kockázatát, mint a reumatoid artritisz, bizonyos rákfajták és a neurodegeneratív betegségek.
Onkológiai prevenció
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkenti számos rákfajta, különösen a vastagbélrák, a mellrák és az endometriumrák kockázatát. A mozgás több mechanizmuson keresztül is hat: segít fenntartani az egészséges testsúlyt, csökkenti a gyulladást, javítja az inzulinszintet és szabályozza a hormonális egyensúlyt.
Különösen a mellrák prevenciójában játszik kulcsszerepet, mivel segít szabályozni az ösztrogénszintet. Még azoknál a nőknél is, akik már átestek rákbetegségen, a mozgás növeli a túlélési esélyeket és javítja az életminőséget a kezelések alatt és után.
A gyermekek és a család mozgásmintái
A mozgásszegény életmód veszélyei nem kizárólag a felnőtteket érintik. A digitális kor gyermekeinek mozgásigénye gyakran elnyomott, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A szülői példamutatás itt kulcsfontosságú.
A szülői minta ereje
A gyermekek a szüleiktől tanulnak. Ha a szülők egész nap ülnek és a szabadidejüket passzívan töltik, a gyermekek nagy valószínűséggel ugyanezt a mintát veszik át. A családi mozgás nem csak a fizikai egészséget szolgálja, hanem erősíti a családi kötelékeket és lehetőséget ad a minőségi együtt töltött időre.
A gyermekek esetében a mozgás elengedhetetlen a megfelelő motoros fejlődéshez, a térlátáshoz, a koordinációhoz és a szociális készségek fejlesztéséhez. Egy szülő, aki aktívan sportol, vagy legalábbis rendszeresen sétál, sokkal hitelesebben tudja motiválni gyermekét is a fizikai aktivitásra.
Hogyan integráljuk a mozgást a családi életbe?
A mozgás nem kell, hogy időrabló edzés legyen. Lehet játékos, spontán és beépíthető a napi rutinba:
- Közös séta: A délutáni játszótéri kirándulás ne a padon üldögélésből álljon, hanem aktív játékból, futásból a gyerekekkel.
- Kerékpározás: A hétvégi programok részévé tehetjük a közös biciklizést, ami észrevétlenül növeli az állóképességet.
- Házimunka: A nagytakarítás, a kertészkedés vagy a kutyasétáltatás mind beletartozik a napi mozgás kategóriájába.
Fontos, hogy ne a sportteljesítményt, hanem a mozgás örömét helyezzük előtérbe. Így a gyerekek számára a fizikai aktivitás nem kötelező feladat lesz, hanem természetes része az életnek.
Hogyan indítsuk el a változást? A mikromozgások ereje
A mozgásszegény életmód elleni küzdelemhez nem kell azonnal maratont futni. A változás a kicsi, tudatos lépésekkel kezdődik, különösen az anyukák számára, akiknek gyakran csak percek állnak rendelkezésükre.
A NEAT filozófia
A NEAT (Non-Exercise Activity Thermogenesis) az edzésen kívüli hőtermelő aktivitás. Ez magában foglal minden olyan mozgást, ami nem edzés, de energiát éget el: állás, sétálás, takarítás, gesztikulálás. A NEAT növelése az egyik leghatékonyabb módja a mozgásszegény életmód ellensúlyozásának.
Gyakorlati tippek a NEAT növelésére:
- Álló munka: Ha lehetséges, váltsunk álló munkaállomásra, vagy használjunk magasított asztalt. Már napi néhány óra állás is jelentősen megnöveli az energiafelhasználást.
- Felállás óránként: Állítsunk be emlékeztetőt, hogy minden órában legalább 5 percig sétáljunk, nyújtózkodjunk.
- Lépcsőzés: Felejtsük el a liftet és a mozgólépcsőt. A lépcsőzés kiváló kardio edzés, amely erősíti a far- és combizmokat.
- Telefonálás közben: Ne üljünk le telefonálás alatt. Sétáljunk a lakásban vagy az irodában.
A napi 30 perc mítosza és valósága
A hivatalos ajánlás általában napi 30 perc mérsékelt intenzitású mozgást javasol. Ez azonban nem kell, hogy egyben történjen. A 30 perc felosztható 3 darab 10 perces blokkra. Ez a „mozgás adagolás” sokkal könnyebben beilleszthető a zsúfolt napirendbe.
Például:
- Reggel 10 perc gyors séta, amíg a gyerekeket viszem az oviba.
- Délben 10 perc nyújtás és törzserősítés a konyhában, amíg a leves fő.
- Este 10 perc dinamikus játék a gyerekekkel a kertben.
Ez a stratégia segít lebontani az elrettentő „edzés” fogalmát, és a napi mozgást elérhetővé, sőt, élvezhetővé teszi.
Speciális helyzetek: terhesség és szülés utáni időszak
A nők életében vannak olyan időszakok, amikor a mozgás kérdése kiemelt figyelmet igényel, mint például a várandósság és a gyermekágy. Ezekben az időszakokban a mozgásszegény életmód még nagyobb kockázatot jelenthet, de a mozgás típusát és intenzitását gondosan meg kell választani.
Biztonságos mozgás várandósan
A terhesség nem betegség, és a legtöbb esetben a rendszeres testmozgás javasolt, természetesen orvosi konzultáció után. A mozgás segít a súlygyarapodás kontrollálásában, csökkenti a terhességi cukorbetegség és a preeklampszia kockázatát, valamint enyhíti a hátfájást és a puffadást.
A legjobb választások a várandósság alatt az alacsony terhelésű mozgásformák, mint az úszás, a terhesjóga, a séta és a kismamatorna. Ezek erősítik a törzsizmokat és felkészítik a testet a szülésre. A mozgásszegény életmód várandósan növelheti a trombózis és a túlzott súlygyarapodás kockázatát, ami megnehezíti a szülést és a későbbi regenerációt.
Regeneráció és gátizomtorna
A szülés utáni időszakban a legfontosabb a türelem és a fokozatosság. Az első hetekben a pihenés és a regeneráció a prioritás. Azonban a mozgás elindítása elengedhetetlen a medencefenék izmainak helyreállításához és a hasi izmok (rectus diastasis) záródásához.
A gátizomtorna (Kegel-gyakorlatok) a szülés utáni regeneráció alapja. A megerősített medencefenék megelőzi az inkontinenciát és javítja a szexuális életet. A szülés utáni 6-8 hét elteltével, orvosi jóváhagyással, fokozatosan visszatérhetünk a könnyű, alacsony intenzitású kardio mozgásokhoz, majd a törzserősítéshez. A mozgáshiány ebben az időszakban súlyosbíthatja a hangulatingadozásokat és a posztpartum depressziót.
A mozgás mint életforma: a hosszú távú fenntartás titkai
A 4500 szavas cikkünk végére érve láthatjuk, hogy a mozgásszegény életmód veszélyei túlmutatnak a súlyproblémákon. A rendszeres mozgás beiktatása nem egy egyszeri döntés, hanem egy életforma, amit hosszú távon fenn kell tartanunk.
A belső motiváció megtalálása
A külső motiváció (fogyás, jól kinézni) általában rövid életű. A belső motiváció – az, hogy jobban érezzük magunkat, több energiánk legyen a gyerekekhez, és megőrizzük az egészségünket az unokák számára – sokkal erősebb hajtóerő. Találjuk meg azt a mozgásformát, amit valóban élvezünk, legyen az tánc, túrázás, vagy kerti munka.
A napi mozgás fenntartásához elengedhetetlen a célok kitűzése, de ezek legyenek realisztikusak. Kezdjünk kicsiben, és fokozatosan növeljük az intenzitást és az időtartamot. A sikerélmény táplálja a motivációt.
Tudatosság és tervezés
A mozgás beiktatása a napi rutinba tervezést igényel. Kezeljük az edzést, vagy a mozgásra szánt időt, mint egy fontos találkozót, amit nem lehet lemondani. Ha reggel edzünk, mielőtt a napi rohanás elkezdődik, sokkal nagyobb eséllyel tartjuk magunkat a tervhez.
Használjuk a technológiát a segítségünkre: fitnesz órák, lépésszámlálók és edzés applikációk segíthetnek nyomon követni a teljesítményünket és emlékeztetnek, ha túl sokáig ülünk. A rendszeres testmozgás megköveteli, hogy felelősséget vállaljunk a saját egészségünkért.
Összefoglalva, a mozgás a boldog, egészséges élet alapköve. Ne engedjük, hogy a rohanó életmód megfosszon minket ettől az alapvető szükséglettől. Már holnap reggel kezdjük el a napot egy rövid nyújtással vagy egy gyors sétával. A testünk hálás lesz érte, és a családunk is profitál majd az energikusabb, kiegyensúlyozottabb anyukából.
Gyakran ismételt kérdések a mozgásszegény életmódról és a megoldásokról
1. ⏱️ Mennyi mozgás számít minimálisan elegendőnek egy anyukának?
A minimális ajánlás felnőttek számára heti 150 perc mérsékelt intenzitású aerob tevékenység (pl. gyors séta) vagy 75 perc magas intenzitású mozgás. Ezt kiegészítve heti legalább két alkalommal javasolt az izomerősítő gyakorlatok végzése. Fontos, hogy ez a mozgás ne egyben történjen; a napi 3-4 alkalommal végzett 10 perces mozgásblokk is kiválóan működik.
2. 🪑 Hogyan tudom ellensúlyozni a napi 8 óra irodai ülőmunkát?
A kulcs a mikromozgásokban rejlik. Állítson be emlékeztetőt, hogy minden órában álljon fel, sétáljon 5 percet, vagy végezzen pár nyújtó gyakorlatot. Használjon álló munkaállomást, ha lehetséges. Az esti edzés fontos, de nem szünteti meg az egész napos ülés negatív metabolikus hatásait, ezért a legfontosabb, hogy megszakítsa a folyamatos ülő pozíciót.
3. 😴 Igaz, hogy a rendszeres mozgás javítja az alvás minőségét?
Igen, teljesen igaz. A rendszeres testmozgás segít szabályozni a cirkadián ritmust és növeli a mély alvási fázisban töltött időt. Segít csökkenteni a stresszt és a szorongást is, ami gyakori oka az alvászavaroknak. Kerülje azonban az intenzív edzést közvetlenül lefekvés előtt, mert az felpörgetheti a szervezetet.
4. 🦴 Milyen mozgásformák a legjobbak a csontritkulás megelőzésére?
A csontritkulás megelőzésében a súlyviselő mozgások a leghatékonyabbak, mivel ezek terhelik a csontokat. Ilyenek például a gyors séta, a futás, a lépcsőzés, a tánc és különösen a súlyzós edzés. Ezek a mozgások stimulálják a csontképző sejteket, növelve ezzel a csontsűrűséget.
5. 🤰 Várandósan is biztonságos a mozgás?
A legtöbb esetben igen, sőt, ajánlott! A mozgás segít a terhességi diabétesz megelőzésében, javítja a hangulatot és enyhíti a hátfájást. Mindig konzultáljon orvosával, de általában az alacsony intenzitású, kis ütközésű mozgások, mint az úszás, a jóga és a séta, teljesen biztonságosak, ha korábban is aktív volt.
6. 💪 Mi az a „core training”, és miért fontos a mozgásszegény életmód ellensúlyozásában?
A „core training” a törzs izmainak erősítését jelenti (has, hát alsó része, medence). Ezek az izmok felelnek a gerinc stabilizálásáért. A mozgásszegény életmód során ezek az izmok elgyengülnek, ami krónikus derékfájáshoz vezet. A rendszeres core gyakorlatok (pl. plank, pilates) elengedhetetlenek a megfelelő testtartás és a gerinc egészségének fenntartásához.
7. 🍎 A mozgás tényleg segít a vércukorszint szabályozásában?
Igen, rendkívül hatékonyan. A rendszeres testmozgás javítja az izomsejtek inzulinérzékenységét. Az izmok mozgás közben extra glükózt vesznek fel a vérből, ezzel csökkentve a vércukorszintet. Ez a hatás órákig fennmarad, segítve ezzel a 2-es típusú cukorbetegség megelőzését és kezelését.
8. 🏃 Honnan tudom, hogy a mozgásom elég intenzív?
Mérsékelt intenzitású mozgásról akkor beszélünk, ha emelkedik a pulzusa és enyhén izzadni kezd, de még képes összefüggő mondatokban beszélni. Magas intenzitású mozgásnál már nehezen tud beszélni, és liheg. Kezdőként a mérsékelt intenzitású napi mozgás a javasolt, majd fokozatosan növelheti az intenzitást.
Leave a Comment