Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor a gyermeke először ébred éjszaka magas lázzal, vagy apró piros pöttyök lepik el a bőrét. Ez a pillanat azonnal aktiválja az aggódás riasztórendszerét. Természetes, hogy félünk az ismeretlentől, de a gyermekkori betegségek nagy része rutinszerűen kezelhető, és valójában az immunrendszer erősödését szolgálja. Az aggodalom csökkentésének legjobb módja a tudás megszerzése. Ha tisztában vagyunk a leggyakoribb tünetekkel, a vészjelekkel és az otthoni ápolás lehetőségeivel, sokkal magabiztosabban navigálhatunk a betegségek tengerén. Ne feledjük: a legtöbb apró betegség a gyermekkor természetes része, és mi, szülők, felkészülten állhatunk elébe.
Az első lépés: a láz helyes kezelése
A láz önmagában nem betegség, hanem a szervezet védekező mechanizmusa, amely azt jelzi, hogy az immunrendszer harcba szállt egy kórokozóval. A láz kezelésének célja nem a teljes hőmérsékletcsökkentés, hanem a gyermek komfortérzetének javítása. A legfontosabb, hogy mindig a gyermek általános állapotát figyeljük, ne csupán a hőmérőn látott számot.
A lázcsillapítást általában 38,5 °C felett javasolják, különösen akkor, ha a gyermek rosszul érzi magát, bágyadt, vagy fájdalmai vannak. Két fő hatóanyag áll rendelkezésre: a paracetamol és az ibuprofén. Mindig tartsuk be a gyermek életkorához és testsúlyához igazított adagolást, és soha ne adjuk mindkét szert egyszerre, hacsak az orvos kifejezetten másképp nem rendeli.
A fizikális lázcsillapítás, mint például a hűtőfürdő vagy a hűtőborogatás, ma már kevésbé javasolt, mivel hirtelen hőmérsékletváltozást okozhat, ami kellemetlen a gyermek számára. Enyhe láz esetén a bőséges folyadékpótlás, a könnyű öltözék és a szellőztetett szoba sokszor elegendő. A kiszáradás megelőzése a láz alatti ápolás egyik legfontosabb eleme.
A láz nem az ellenségünk. A láz a test természetes válasza. A mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a gyermek számára a pihenést és a megfelelő hidratálást, miközben a szervezet elvégzi a munkát.
Vészjelek: mikor hívjunk azonnal orvost?
Bár a legtöbb gyermekbetegség otthon is kezelhető, vannak olyan tünetek, amelyek azonnali orvosi figyelmet igényelnek. Szülőként ezeket a jeleket feltétlenül ismernünk kell, hogy szükség esetén gyorsan és határozottan cselekedhessünk. Ne féljünk segítséget kérni, ha bizonytalanok vagyunk; a gyermekorvosok és a sürgősségi ellátás azért van, hogy támogasson minket.
A légzési nehézségek mindig vészjelnek számítanak. Ha a gyermek gyorsan, felületesen vagy nehezen lélegzik, ha a légzés közben behúzódik a bordaközti izomzat vagy a szegycsont feletti terület, azonnal hívjunk segítséget. Ugyancsak riasztó, ha a gyermek ajka vagy körme elkékül.
A kiszáradás jelei szintén kritikusak. Ide tartozik a csökkent vizeletmennyiség (csecsemőknél 6-8 órán át száraz pelenka), a beesett szemek, a száraz nyelv és száj, valamint a sírás közbeni könnyhiány. Súlyos kiszáradás esetén a gyermek letargikus, aluszékony lehet, vagy éppen extrém módon ingerlékeny.
Figyeljünk a neurológiai tünetekre is. A hirtelen kialakuló, el nem múló fejfájás, a tarkókötöttség (amikor a gyermek nem tudja az állát a mellkasához érinteni), a zavartság, a fényérzékenység, vagy a lázgörcs utáni hosszan tartó aluszékonyság azonnali orvosi vizsgálatot indokol.
Soha ne habozzunk. Ha a gyermek állapota hirtelen romlik, vagy ha a belső anyai ösztönünk azt súgja, hogy valami nincs rendben, kérjünk orvosi segítséget.
A légúti fertőzések útvesztője: a náthától a kruppig
A felső légúti fertőzések a leggyakoribb gyermekbetegségek közé tartoznak. Az óvodás és iskolás korú gyermekek évente akár 6-10 alkalommal is áteshetnek náthán, ami teljesen normális. A kihívás abban rejlik, hogy meg tudjuk különböztetni az egyszerű vírusfertőzést a komolyabb betegségektől.
Nátha és megfázás: a mindennapi harc
A náthát több száz különböző vírus okozhatja, a tünetek általában enyhék: orrfolyás, orrdugulás, enyhe torokfájás és esetleg hőemelkedés. A nátha kezelése tüneti: az orr tisztán tartása (fiziológiás sóoldatos orrspray vagy orrszívás) és a megfelelő folyadékbevitel. Az antibiotikumok vírusos fertőzés esetén hatástalanok.
Fontos tudni, hogy a zöldes, sűrű orrváladék még önmagában nem jelenti azt, hogy bakteriális fertőzés alakult ki. A váladék színe a betegség előrehaladtával természetesen változik. A nátha általában 7-10 nap alatt magától lezajlik.
Influenza: a nehezebb menet
Az influenza (vírus okozta megbetegedés) sokkal súlyosabb tünetekkel jár, mint a nátha. Jellemző a hirtelen kezdet, a magas láz (39–40 °C), a súlyos izom- és ízületi fájdalmak, a fejfájás és a gyengeség. A gyermek sokkal betegebbnek tűnik, mint egy egyszerű megfázás esetén.
Az influenza megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás, amelyet minden szezonban javasolnak a 6 hónaposnál idősebb gyermekek számára. Kezelése tüneti, de bizonyos esetekben (pl. rizikócsoportba tartozó gyermekeknél) antivirális szerek is szóba jöhetnek, természetesen orvosi javaslatra.
RSV (respiratórikus szinciciális vírus) fertőzés
Az RSV a legtöbb idősebb gyermek és felnőtt számára enyhe náthaként zajlik le, de a 2 év alatti csecsemők, különösen a koraszülöttek és a krónikus tüdőbetegséggel élők számára komoly veszélyt jelenthet, mivel hörgőcskegyulladást (bronchiolitis) okozhat. A tünetek közé tartozik a sípoló légzés, a nehézlégzés és a gyors, felületes légzés. Az RSV esetében fokozottan figyelni kell a légzési nehézségekre és a folyadékpótlásra.
A krupp (laringitisz szubglottika): a rémisztő éjszakai köhögés
A krupp általában vírusos eredetű gyulladás, amely a gége alatti területet érinti, duzzanatot okozva a hangszalagok alatt. Jellemzően éjszaka, hirtelen kezdődik, jellegzetes, ugató köhögéssel és belégzési stridorral (sípoló hang a belégzéskor). Ez a tünet ijesztő lehet a szülők számára, de a legtöbb esetben jól kezelhető.
A krupproham elsődleges kezelése a hideg, párás levegő. Vigyük ki a gyermeket a hűvös éjszakai levegőre, vagy üljünk be vele a gőzzel telített fürdőszobába. Súlyosabb esetekben a gyermekorvos szteroidos kúpot vagy szájon át adható szteroidot írhat fel a gyulladás csökkentésére. A legfontosabb, hogy a szülő maradjon nyugodt, mert a gyermek pánikja tovább ronthatja a légzést.
Emésztőrendszeri betegségek: hasmenés, hányás és a kiszáradás veszélye
A gyomor-bélhurut (gasztroenteritisz) a második leggyakoribb gyermekbetegség, amelyet leggyakrabban vírusok (rota-, noro-, adeno-vírusok) okoznak. A fő tünetek a hirtelen fellépő hányás és/vagy hasmenés, esetleg láz. A legnagyobb veszélyt a kiszáradás jelenti, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél.
A folyadékpótlás protokollja
Amikor a gyermek hány, ne próbáljuk meg azonnal nagy mennyiségű folyadékkal pótolni a hiányt, mert az újabb hányást provokálhat. A kulcs a lassú, kis adagokban történő pótlás. Használjunk elektrolit-tartalmú folyadékokat (rehidratáló oldatok), amelyek pótolják az elvesztett sót és ásványi anyagokat.
Kezdjük 5-10 ml folyadékkal 5-10 percenként, majd fokozatosan növeljük az adagot, ha a gyermek tolerálja. A szilárd étkezést csak akkor kezdjük újra, ha a hányás több órája szünetel, és a gyermek étvágyat mutat. A diéta legyen könnyű, kímélő (pl. rizs, pirítós, banán).
Rotavírus és a védőoltás
A rotavírus egyike a leggyakoribb és legsúlyosabb gyomor-bélhurutot okozó kórokozóknak, amely különösen a 6 hónapos és 2 éves kor közötti gyermekeket érinti. A rotavírus okozta hasmenés és hányás extrém mértékű kiszáradást okozhat, ami gyakran igényel kórházi kezelést.
A rotavírus elleni védőoltás (amely szájon át, cseppek formájában adható) nagy hatékonysággal megelőzi a súlyos, kórházi kezelést igénylő eseteket. Bár az oltás nem garantálja, hogy a gyermek soha nem kap el gyomorfertőzést, jelentősen csökkenti a betegség súlyosságát.
| Tünet | Teendő |
|---|---|
| Enyhe hasmenés, hányás | Elektrolit oldat, szigorú diéta, kis adagok. |
| Kiszáradás jelei (beesett szem, száraz száj) | Fokozott elektrolitpótlás, azonnali orvosi konzultáció. |
| Vér a székletben vagy hányadékban | Sürgősségi ellátás. |
| Láz + hányás/hasmenés | Lázcsillapítás, folyadékpótlás, fertőzés forrásának tisztázása. |
A rettegett pöttyök: kiütéses gyermekbetegségek
A kiütések megjelenése szinte azonnal pánikot okoz a szülőkben, hiszen a kiütéses betegségek közül néhány valóban komoly lehet. Azonban a legtöbb esetben a kiütés egy vírusfertőzés természetes velejárója, és ártalmatlan.
Bárányhimlő (Varicella)
A bárányhimlő rendkívül ragályos, vírusos betegség, amelyet a varicella zoster vírus okoz. Jellemzője a viszkető, folyadékkal teli hólyagok megjelenése, amelyek először a törzsön és az arcon alakulnak ki, majd terjednek szét. A kiütést láz és általános rossz közérzet kíséri.
A legfontosabb otthoni kezelés a viszketés enyhítése, hogy megelőzzük az elvakarást és az esetleges bakteriális felülfertőződést. Használjunk hűsítő, viszketést csillapító szereket (pl. calamine oldat), és tartsuk tisztán a bőrt. A bárányhimlő elleni védőoltás ma már része a választható, de erősen javasolt oltások körének, és jelentősen csökkenti a betegség súlyosságát és a szövődmények kockázatát.
Harmadnapi láz (Roseola infantum)
A harmadnapi láz (vagy exanthema subitum) a kisgyermekek egyik leggyakoribb kiütéses betegsége, amelyet a humán herpeszvírus 6 (HHV-6) okoz. Jellemzően 3-4 napig tartó, magas lázzal kezdődik, ami hirtelen csökken. Amint a láz elmúlik, finom, rózsaszín, nem viszkető kiütések jelennek meg a törzsön, majd a végtagokon. Mivel a láz lemenetele után jön a kiütés, sokszor a szülők azt hiszik, hogy a lázcsillapítótól jött ki a bőrreakció.
A betegség ártalmatlan, speciális kezelést nem igényel, csak a lázcsillapításra kell koncentrálni a lázas időszakban. A kiütések maguktól, nyom nélkül eltűnnek 1-2 nap alatt.
Kéz-láb-száj betegség (Enterovírus fertőzés)
Ez a vírusos fertőzés (leggyakrabban Coxsackie vírus okozza) az óvodai közösségekben rendkívül gyorsan terjed. Tünetei közé tartozik a láz, a torokfájás, majd jellegzetes, fájdalmas hólyagok jelennek meg a szájban, a tenyéren és a talpon. Egyes esetekben a kiütés megjelenhet a pelenkával fedett területen is.
A szájban lévő hólyagok miatt a gyermek nehezen eszik és iszik, ezért a folyadékpótlás itt is kulcsfontosságú. Kínáljunk hideg, puha ételeket és italokat. A betegség általában 7-10 nap alatt lezajlik. Fontos a szigorú kézhigiénia, mivel a vírus a széklettel és a hólyagok tartalmával is ürül.
Skarlát (Streptococcus fertőzés)
A skarlátot nem vírus, hanem baktérium (A-csoportú Streptococcus) okozza. Bár a kiütéses betegségek közé soroljuk, valójában egy szövődmény, amely a kezeletlen streptococcus torokgyulladásból alakulhat ki. Jellemző a hirtelen fellépő magas láz, erős torokfájás, majd a finom, piros, érdes tapintású kiütés megjelenése, ami „libabőr” érzetet ad. Jellemző a málnanyelv.
Mivel bakteriális fertőzésről van szó, a skarlátot antibiotikummal kell kezelni. A teljes kúrát be kell tartani a szövődmények (pl. reumás láz, vesegyulladás) elkerülése érdekében. Ha a gyermeknél skarlátra utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk orvoshoz streptococcus gyorsteszt elvégzése céljából.
Gyakori bakteriális fertőzések a gyermekkorban
Bár a legtöbb gyermekbetegség vírusos eredetű, vannak olyan gyakori kórokozók, amelyek bakteriálisak, és antibiotikus kezelést igényelnek. Ezek felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen a szövődmények megelőzéséhez.
Középfülgyulladás (Otitis media)
A középfülgyulladás gyakran a felső légúti vírusfertőzés szövődményeként alakul ki, amikor a fülkürt (Eustach-kürt) elzáródik, és a középfülben baktériumok szaporodnak fel. Kisgyermekeknél a fülkürt rövidebb és vízszintesebb lefutású, ezért könnyebben elzáródik.
Tünetei: fülfájás (csecsemőknél a fül dörzsölése, húzogatása), láz, nyugtalanság, étvágytalanság. Csecsemőknél a tünetek gyakran nem specifikusak. A fájdalomcsillapítás alapvető fontosságú. A középfülgyulladás lehet vírusos is, de ha bakteriális, az orvos antibiotikumot ír fel. Fontos a rendszeres ellenőrzés, hogy a gyulladás ne váljon krónikussá.
Mandulagyulladás (Tonsillitis)
A torokfájás rendkívül gyakori, de a mandulagyulladás súlyosabb formája lehet vírusos vagy bakteriális eredetű. Ha a mandulák erősen duzzadtak, vörösek, esetleg gennyes tüszők láthatók rajtuk, és magas láz, nyelési nehézség kíséri, feltétlenül vizsgáltassuk ki.
A bakteriális mandulagyulladást (amit gyakran streptococcus okoz) antibiotikummal kell kezelni. A vírusos mandulagyulladásnál (ami gyakoribb) tüneti kezelés szükséges. A két típus megkülönböztetésére az orvos gyorstesztet vagy torokváladék-tenyésztést végezhet. A kezeletlen streptococcus fertőzés szövődményei súlyosak lehetnek, ezért ne hagyjuk figyelmen kívül a tüneteket.
A szövődmények megelőzése érdekében, ha a torokfájás magas lázzal és gennyes tüszőkkel jár együtt, kérjünk orvosi vizsgálatot. Ne kezdjünk el otthon antibiotikumot adni orvosi utasítás nélkül.
Krónikus visszatérő problémák kezelése
Vannak olyan betegségek, amelyek hajlamosak a visszatérésre, vagy hosszú távú kezelést igényelnek, mint például az asztma, az allergiák vagy a visszatérő húgyúti fertőzések. Ezek a krónikus állapotok különösen nagy kihívást jelentenek a szülői gondoskodásban.
Húgyúti fertőzések (UTI)
A húgyúti fertőzések (UTI) gyakoribbak lányoknál, de fiúknál is előfordulhatnak. Tünetei lehetnek: gyakori, fájdalmas vizelés, hasfájás, láz, vagy csecsemőknél csak általános rossz közérzet és étvágytalanság. A kezeletlen UTI a vesékre is átterjedhet, ezért fontos a gyors diagnózis.
Ha UTI-re gyanakszunk, vizeletmintát kell gyűjteni, amelyet laboratóriumban vizsgálnak. Kezelése antibiotikummal történik. A megelőzés érdekében fontos a megfelelő higiénia (különösen a lányoknál elölről hátrafelé történő törlés), a bőséges folyadékbevitel és a vizelet visszatartásának elkerülése.
Allergiás reakciók és asztma
Egyre több gyermek szenved allergiától és asztmától. Az allergia tünetei széles skálán mozoghatnak, a szezonális orrfolyástól a súlyos ételallergiáig. Az asztma a légutak krónikus gyulladásával jár, ami nehézlégzést okozhat. Fontos, hogy a szülők ismerjék a gyermekük allergiás triggerjeit és az asztmás roham kezelésére szolgáló akciótervet.
Az asztmás gyermekeknél kulcsfontosságú a rendszeres kontroll és a gyógyszerek (pl. inhalátorok) helyes használata. Az allergiák kezelésében a megelőzés (az allergén elkerülése) és az antihisztaminok/szteroidok használata segíthet. Ételallergia esetén mindig legyen kéznél az orvos által javasolt sürgősségi csomag (pl. epinefrin autoinjektor).
A megelőzés művészete: higiénia és immunerősítés
Bár a közösségbe járó gyermekek elkerülhetetlenül találkoznak kórokozókkal, szülőként sokat tehetünk a fertőzések számának és súlyosságának csökkentéséért. A megelőzés két pilléren nyugszik: a higiénián és az immunrendszer támogatásán.
A kézmosás hatalma
A betegségek terjedésének elsődleges módja az érintkezés. A helyes és gyakori kézmosás – különösen étkezés előtt, WC használat után, és hazaérkezéskor – az egyik leghatékonyabb védelmi vonal. Tanítsuk meg a gyermeknek a legalább 20 másodpercig tartó, alapos kézmosást szappannal és vízzel.
A felületek rendszeres tisztítása, különösen a betegség idején, szintén segít. A játékok, kilincsek és távirányítók fertőtlenítése csökkenti a vírusok és baktériumok túlélési esélyeit a környezetben.
Immunrendszer és életmód
Az erős immunrendszer alapja az egészséges életmód. Ez magában foglalja a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrendet, a megfelelő mennyiségű alvást és a rendszeres testmozgást. A D-vitamin pótlása, különösen a téli hónapokban, sok pediáter szerint elengedhetetlen a gyermekek számára.
Bár a vitaminok és immunerősítők piaca telített, a legfontosabb „erősítő” továbbra is a jó minőségű étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes értékű gabonát tartalmaz. A probiotikumok szedése hasznos lehet, különösen antibiotikum-kúra után, a bélflóra helyreállítására.
A védőoltások szerepe
A védőoltások a modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya. Nem csak a beoltott gyermeket védik meg a súlyos, életveszélyes betegségektől (pl. kanyaró, mumpsz, rubeola, diftéria), hanem hozzájárulnak a nyájimmunitás kialakulásához, védve ezzel azokat is, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást.
Fontos, hogy kövessük a kötelező oltási rendet, és tájékozódjunk az ajánlott, de nem kötelező oltásokról (pl. rotavírus, bárányhimlő, influenza, meningococcus). A védőoltásokkal kapcsolatos hiteles információkat mindig a gyermekorvostól vagy a hivatalos egészségügyi forrásokból szerezzük be.
A lelki támogatás és a lábadozás művészete
Amikor egy gyermek beteg, nem csak a fizikai tünetekkel kell megküzdenünk. A betegség alatti és utáni időszakban a gyermeknek fokozott lelki támogatásra és türelemre van szüksége. A szülői jelenlét és a megnyugtató rutin segít a gyorsabb felépülésben.
Pihenés és türelem
A betegség alatt a szervezet minden energiáját a gyógyulásra fordítja. Ne erőltessük a gyermeket az evésre, ha nincs étvágya, a pihenés sokkal fontosabb. Azonban a folyadékpótlás ne szenvedjen hiányt. Egy beteg gyermeknek joga van a rossz kedvre, a nyűgösségre és a szorosabb szülői ölelésre.
Amikor a gyermek jobban van, de még nem gyógyult meg teljesen, ne küldjük azonnal vissza a közösségbe. A közösségbe való visszatérés általános szabálya: a gyermek láztalan és tünetmentes legyen legalább 24 órája (lázcsillapító nélkül!), és képes legyen részt venni a napi tevékenységekben. Ez védi a gyermeket a visszaeséstől, és a közösséget az újbóli fertőzéstől.
A fertőzés utáni időszak
Egy súlyosabb fertőzés után a gyermek még napokig, sőt hetekig fáradékony lehet. A vírusok legyengítik a szervezetet. Támogassuk a gyermeket a lassú visszaállásban, biztosítsunk elegendő alvást, és kerüljük a túlzott stresszt. Ez az időszak ideális a vitaminraktárak feltöltésére és a kímélő étrend folytatására.
A szülői aggódás természetes, de a legfontosabb, hogy észben tartsuk: a gyermekek rendkívül ellenállóak. A legtöbb betegség egy rövid, de intenzív fejezet a család életében, amelyből a gyermekek erősebb immunrendszerrel kerülnek ki.
Gyakran ismételt kérdések a gyermekbetegségekről: nyugalom és tudás
Mi a különbség a bakteriális és a vírusos fertőzés között? 🤔
A vírusos fertőzéseket (pl. nátha, influenza, rota) vírusok okozzák, és antibiotikumokkal nem kezelhetők, csak a tünetek enyhíthetők. A bakteriális fertőzéseket (pl. skarlát, gennyes mandulagyulladás, súlyos középfülgyulladás) baktériumok okozzák, és antibiotikumos kezelést igényelhetnek. Az orvos feladata a kettő elkülönítése, gyakran gyorsteszt segítségével.
Mikor adhatom be újra a lázcsillapítót, ha a gyermek hányt? 🤮
Ha a gyermek a szájon át adott lázcsillapítót (szirupot vagy tablettát) 10-15 percen belül kihányja, valószínűleg nem szívódott fel, így adható egy újabb adag. Ha az időtartam ennél hosszabb volt, várjunk a következő adaggal a gyógyszer utasításai szerint, hogy elkerüljük a túladagolást. Hányás esetén a végbélkúp használata biztonságosabb lehet.
Muszáj diétázni hasmenés esetén? 🍎
A szigorú, éheztető diéták mára elavultak. A legfontosabb a folyadék- és elektrolitpótlás. Amint a gyermeknek étvágya van, adhatunk neki könnyen emészthető, kímélő ételeket (pl. főtt rizs, banán, pirítós, főtt répa), mivel a bélnyálkahártya regenerálódásához tápanyagra van szükség. A tejtermékeket és a zsíros ételeket eleinte kerülni kell.
Milyen hőmérséklet számít magas láznak csecsemőknél? 🌡️
Csecsemőknél és kisgyermekeknél általában 38 °C feletti hőmérsékletet nevezünk láznak. A lázcsillapítást a legtöbb pediáter 38,5 °C felett javasolja, de a gyermek általános állapotát mindig figyelembe kell venni. Ha a csecsemő 3 hónaposnál fiatalabb és lázas, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Mikor mehet vissza a gyermek a közösségbe (óvoda/iskola) bárányhimlő után? 🎒
A bárányhimlő fertőzőképessége az első kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal kezdődik, és addig tart, amíg az összes hólyag pörkösödik, és már nincs új hólyagképződés. Ez általában 7-10 nap. Csak akkor mehet vissza a közösségbe, ha minden pörkösen van, és már nem fertőz.
Mi a teendő, ha a gyermekem lázgörcsöt kap? 🚨
A lázgörcs ijesztő, de általában ártalmatlan jelenség, amelyet a hirtelen hőmérséklet-emelkedés vált ki. A legfontosabb, hogy a gyermeket ne fogjuk le, és helyezzük biztonságos pozícióba (pl. oldalára), hogy ne nyelje le a nyelvét vagy a váladékot. A görcs elmúlása után azonnal hívjunk orvost, még akkor is, ha a gyermek magához tért.
Miért tűnik úgy, hogy a gyermekem folyamatosan beteg az óvoda kezdete óta? 🤧
Ez a jelenség teljesen normális, és a „közösségi immunitás” kiépítésének része. Az első évben a gyermek immunrendszere nagy mennyiségű új kórokozóval találkozik. Ez a gyakori betegeskedés idővel csökkenni fog, ahogy a szervezet ellenanyagokat termel a leggyakoribb vírusok ellen. A türelem a kulcs.
Leave a Comment