A szülővé válás az egyik legcsodálatosabb, egyben leginkább embert próbáló időszak egy felnőtt életében, amikor az idő fogalma teljesen átértékelődik. Ahogy a kicsi növekszik, a mindennapi logisztika, az óvodai szünetek és a váratlan betegségek megoldása folyamatos egyensúlyozást igényel a munkahelyi kötelezettségek és a családi élet között. Ebben a kihívásokkal teli rendszerben nyújtanak érezhető segítséget a gyermekek után járó pótszabadságok, amelyek 2025-ben is alapvető pillérei a magyar családtámogatási rendszernek. Ez a plusz pihenőidő nem csupán néhány extra napot jelent a naptárban, hanem lehetőséget arra, hogy valóban jelen lehessünk gyermekünk életének legfontosabb pillanataiban.
Kik jogosultak a gyermekek után járó pótszabadságra
A jogszabályi háttér értelmében a pótszabadság alanyi jogon jár minden olyan munkavállalónak, aki saját háztartásában nevelt gyermekről gondoskodik. Ez a megfogalmazás tágabb kört ölel fel, mint elsőre gondolnánk, hiszen nemcsak a vér szerinti szülőkre, hanem az örökbefogadó és a nevelőszülőkre is vonatkozik. A 2025-ös szabályozás továbbra is fenntartja azt a méltányos elvet, hogy a gyermekneveléssel járó többletterheket az állam elismeri és plusz pihenőnapokkal kompenzálja.
A jogosultság feltételei között az egyik legmeghatározóbb tényező a közös háztartásban élés ténye, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülő és a gyermek életvitelszerűen együtt laknak. Amennyiben a szülők külön élnek, az a fél jogosult a pótszabadságra, akinél a gyermeket elhelyezték, vagy akivel a gyermek ténylegesen együtt él. Érdemes tudni, hogy a pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti, tehát nem egy megosztandó keretről van szó, hanem egyéni jogosultságról.
A család és a munka közötti egyensúly megteremtése nem luxus, hanem a fenntartható és boldog élet alapfeltétele minden édesanya és édesapa számára.
A gyermek tizenhat éves koráig tart ez a kedvezményes időszak, ami segít átvészelni az általános iskolai éveket és a középiskola kezdetét is. A számításnál azt az évet kell utoljára figyelembe venni, amelyben a gyermek a tizenhatodik életévét betölti, így a születésnap pontos dátuma nem zárja le azonnal a jogosultságot az adott naptári évben. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a családok számára, hogy az utolsó évben is teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló keretet.
Mennyi az annyi: a napok száma a gyermekek létszáma alapján
A pótszabadság mértéke közvetlenül függ a nevelt gyermekek számától, hiszen minél több apróság zsong körülöttünk, annál több szervezést és pihenést igényel a hétköznapi körforgás. Egyetlen gyermek nevelése esetén évi két munkanap pótszabadság jár, ami talán kevésnek tűnhet, de a tanítási szünetek vagy egy hirtelen jött nátha idején aranyat érhet. Ez az alapmennyiség minden évben automatikusan megilleti a szülőt, függetlenül attól, hogy mióta dolgozik az adott munkahelyen.
Két gyermek nevelésekor a pótszabadság mértéke évi négy munkanapra emelkedik, ami már érezhetőbb könnyítést jelent a családok számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy két gyermeknél a logisztikai feladatok nem csupán megduplázódnak, hanem gyakran hatványozódnak, így ez a négy nap segít az iskolai rendezvények és a családi programok összehangolásában. A jogalkotó ezzel a lépcsőzetes emeléssel igyekszik igazodni a növekvő családi igényekhez.
A nagycsaládosok, akik három vagy több gyermeket nevelnek saját háztartásukban, összesen évi hét munkanap pótszabadságra jogosultak. Ez a hét nap már komoly segítséget jelent, hiszen lehetővé teszi, hogy a szülők hosszabb családi vakációkat tervezzenek, vagy több időt fordítsanak a gyermekek egyéni igényeire. Fontos kiemelni, hogy hét napnál több pótszabadság a gyermekek száma alapján akkor sem jár, ha a családban négynél több gyermek nevelkedik, ez a jogszabályi felső határ.
| Gyermekek száma | Éves pótszabadság mértéke (munkanap) |
|---|---|
| 1 gyermek | 2 munkanap |
| 2 gyermek | 4 munkanap |
| 3 vagy több gyermek | 7 munkanap |
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezek a napok a munkavállalót megillető alapszabadságon felül értendőek, és az év elején azonnal bekerülnek a szabadnapok keretébe. A 2025-ös évben is érvényes, hogy a pótszabadság nem váltható meg pénzzel a munkaviszony fennállása alatt, azt mindenképpen természetben, tehát pihenéssel kell tölteni. A munkáltatónak kötelessége biztosítani ezeket a napokat, és az ütemezésnél figyelembe kell vennie a szülő kéréseit, amennyiben azok nem veszélyeztetik a cég működését.
Különleges figyelem a fogyatékkal élő gyermekeket nevelőknek
Azok a családok, ahol tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, gyakran emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a mindennapok során, hiszen a fejlesztések, az orvosi vizitek és a speciális gondozás rengeteg időt és energiát emészt fel. A jogszabály 2025-ben is kiemelt figyelmet fordít ezekre a szülőkre, és gyermekenként további két munkanap pótszabadságot biztosít számukra. Ez az extra keret hozzáadódik a gyermekek száma után járó alap-pótszabadsághoz, elismerve a fokozott gondozási igényt.
Ha például egy családban két gyermek él, akik közül az egyik fogyatékkal élő, a szülőnek összesen hat munkanap pótszabadság jár az adott évben. Ez a négy napból (két gyermek után) és a plusz két napból (a fogyatékkal élő gyermek után) tevődik össze, segítve a terápiákra való eljutást vagy a rehabilitációs időszakokat. A fogyatékosság tényét szakorvosi igazolással vagy a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozattal kell igazolni a munkáltató felé az év elején vagy a diagnózis kézhezvételekor.
A támogatás mértéke gyermekenként értendő, tehát ha több fogyatékkal élő gyermek is van a családban, mindegyikük után jár a két-két extra nap. Ez a rendelkezés jelentős könnyebbséget hozhat a szülőknek, hiszen a betegségekkel járó váratlan helyzetekben nem a rendes szabadságukat kell feláldozniuk. A munkáltatók számára is egyértelmű az üzenet: a családbarát szemléletmód része a speciális élethelyzetben lévők támogatása.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi minősül fogyatékosságnak a szabadság szempontjából, és a válasz a hatályos jogszabályokban keresendő. Általában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek fogalmát használjuk, amelybe beletartoznak a testi, érzékszervi vagy értelmi akadályozottsággal élő gyermekek. A 2025-ös adminisztrációs folyamatok során érdemes időben frissíteni az igazolásokat, hogy a bérszámfejtés zökkenőmentesen rögzíthesse a megnövelt keretet.
Az apasági szabadság szabályai és lehetőségei 2025-ben
Az apák szerepe a gyermek születése körüli időszakban felbecsülhetetlen, hiszen ők jelentik a stabilitást és a fizikai segítséget az édesanya számára az első hetekben. A magyar jogrendszer 2025-ben is biztosítja a tíz munkanapnyi apasági szabadságot, amely kifejezetten a baba világra jöttét követő időszakra fókuszál. Ez a tíz nap lehetővé teszi, hogy az édesapa jelen legyen az első fürdetéseknél, az orvosi kontrolloknál, és kivegye a részét az otthoni teendőkből, amíg az anya regenerálódik.
Az apasági szabadságot legkésőbb a gyermek születésétől vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadás engedélyezésétől számított második hónap végéig kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy ezt a tíz napot a munkáltató köteles a munkavállaló által kért időpontban biztosítani, és nem tagadhatja meg a kérést. Az apáknak érdemes már a szülés várható időpontja előtt jelezniük szándékukat a felettesüknek, hogy a munkaszervezés zökkenőmentes legyen a távollétük alatt.
Az édesapa jelenléte az első hetekben nemcsak az anyának segítség, hanem a gyermekkel való életre szóló kötődés megalapozása is egyben.
A díjazás tekintetében a tíz nap két részre oszlik: az első öt munkanapra a távolléti díj 100 százaléka jár, míg a hatodik naptól a tizedikig a távolléti díj 40 százalékát kapja meg az édesapa. Sokan döntenek úgy, hogy mind a tíz napot kihasználják, hiszen az együtt töltött idő értéke messze meghaladja az anyagi kiesést. A 2025-ös szabályozás célja az apák bevonása a korai gondozásba, ami hosszú távon pozitív hatással van a családi dinamikára.
A szabadság igénybevételéhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges a munkahelyen, miután a pici hazatért a kórházból. Ez a típusú pótszabadság akkor is megilleti az apát, ha a gyermek sajnos halva születik vagy a születése után elhalálozik, biztosítva ezzel a gyászidőszakhoz szükséges jelenlétet. A rugalmas hozzáállás és a jogismeret segíthet abban, hogy minden édesapa méltó módon élhesse meg szülővé válásának első fejezetét.
Mi az a szülői szabadság, és kinek jár a negyvennégy nap
A szülői szabadság intézménye viszonylag új keletű a magyar munkaerőpiacon, de 2025-re már a legtöbb tudatos szülő számára ismert fogalommá vált. Ez a típusú távollét összesen negyvennégy munkanapot tesz ki, amelyet a gyermek hároméves koráig vehetnek igénybe a szülők. Fontos feltétel azonban, hogy a munkavállalónak legalább egyéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie az adott munkáltatónál a szabadság megkezdése előtt, ami a folytonosságot és a lojalitást ösztönzi.
Ezt a negyvennégy napot nem kötelező egyben kivenni, a szülők rugalmasan beoszthatják a gyermek első három évében, amikor a legnagyobb szükség van a jelenlétükre. Gyakran előfordul, hogy az anyasági szabadság lejárta után, a bölcsődei beszoktatás idején vagy a munkába való visszatérés átmeneti szakaszában használják fel ezeket a napokat. A szülői szabadság egy lehetőség a minőségi együttlétre, anélkül, hogy a munkaviszony megszűnésétől kellene tartani.
Ami a juttatást illeti, a szülői szabadság alatt a munkavállalót a távolléti díj 10 százaléka illeti meg, amit csökkenteni kell az adott időszakra járó egyéb ellátásokkal, például a GYED vagy GYES összegével. Emiatt ez a megoldás elsősorban nem jövedelemkiegészítésként, hanem a munkából való legális és védett távolmaradás eszközeként funkcionál. 2025-ben sok család választja ezt a megoldást, ha a nagyszülők nem tudnak besegíteni, vagy ha a gyermek lassabb adaptációt igényel az intézményi környezetben.
A munkáltatónak a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, feltéve, hogy az igényt legalább tizenöt nappal korábban bejelentették. A cégnek joga van kivételes esetekben elhalasztani a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal, ha az a működést súlyosan veszélyeztetné, de ezt minden esetben írásban indokolnia kell. A tudatos tervezés és az átlátható kommunikáció itt is segít abban, hogy mind a szülő, mind a munkahely elégedett legyen az elrendezéssel.
Az igénylés folyamata és a szükséges dokumentumok
A gyermekek után járó pótszabadságok nem íródnak jóvá teljesen automatikusan minden cégnél, gyakran szükség van egy hivatalos nyilatkozattételre a munkavállaló részéről. Az év elején, vagy új munkahelyre való belépéskor a HR osztály általában bekéri a gyermekek adatait, beleértve a születési dátumukat és az adóazonosító jelüket is. Ez a nyilatkozat szolgál alapul a bérszámfejtő szoftvereknek, hogy a törvényben meghatározott napokat hozzáadják a munkavállaló éves keretéhez.
A 2025-ös adminisztratív gyakorlat során a legtöbb vállalat már digitális felületeken keresztül kezeli ezeket a kérelmeket, de a papír alapú nyilatkozatok is érvényesek. Az édesanyáknak és édesapáknak egyaránt ki kell tölteniük ezt a formanyomtatványt, hiszen, mint említettük, a pótszabadság mindkét szülőt megilleti. Ha év közben érkezik új családtag, érdemes a születést követő hetekben azonnal leadni az adatokat, hogy az időarányos napok még abban az évben felhasználhatóak legyenek.
A szükséges dokumentumok listája szerencsére nem túl hosszú, általában a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata vagy az adókártyájának bemutatása elegendő. Amennyiben tartós betegségről van szó, a szakorvosi igazolás vagy a Magyar Államkincstár határozata elengedhetetlen a plusz két nap érvényesítéséhez. Az elvált vagy külön élő szülők esetében a gyermek elhelyezéséről szóló bírósági végzés vagy a gyámhatósági nyilatkozat igazolhatja a közös háztartásban nevelés tényét.
Fontos szem előtt tartani, hogy a munkáltató nem kötelezhet minket a pótszabadság kivételére, de ösztönözheti azt az éves szabadságolási terv elkészítésekor. A kéréseinket érdemes írásban, a belső rendszereken keresztül benyújtani, hogy később is visszakövethető legyen az egyeztetés folyamata. A jól működő munkahelyeken a gyermekes szülők pótszabadságának ütemezése rugalmasan, a család igényeit szem előtt tartva történik, ami jelentősen növeli a dolgozói elkötelezettséget.
Időarányos számítás év közbeni születés vagy munkahelyváltás esetén
Gyakran merül fel kérdésként, hogy mi történik akkor, ha a kisbaba az év közepén születik meg, vagy ha a szülő júliusban vált munkahelyet. A jogszabály ilyenkor az időarányosság elvét alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a teljes évi pótszabadság keretet a munkaviszonyban töltött napok számához igazítják. Ha például valaki augusztusban kezdi meg új munkaviszonyát, a gyermeke után járó két nap pótszabadságnak csak a ráeső részét kapja meg az új helyen.
Ugyanez az elv érvényes a gyermek születésekor is: ha a baba július elsején jön a világra, a szülő az arra az évre járó pótszabadság felére jogosult. Ez a rendszer biztosítja az igazságosságot a munkáltatók felé is, elkerülve, hogy egy rövid ideig tartó munkaviszony alatt a teljes éves keretet ki kelljen adni. A bérszámfejtők ilyenkor napra pontosan kiszámolják a járandóságot, és a törredéknapokat a kerekítés szabályai szerint kezelik.
Munkahelyváltás esetén az előző munkahely köteles kiadni egy igazolást a tárgyévben már igénybe vett szabadságokról, beleértve a gyermekek után járó pótszabadságokat is. Ezt a dokumentumot le kell adni az új munkáltatónak, aki ez alapján számolja ki a még hátralévő napokat. Ezzel elkerülhető a duplázás, de biztosítható is, hogy a szülő ne essen el a neki járó pihenőidőtől a váltás miatt. 2025-ben is kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre az igazolásokra, hogy a folyamatosság ne sérüljön.
Érdemes tudni, hogy ha a munkaviszony év közben szűnik meg, és a szülő nem vette ki az időarányosan járó pótszabadságát, a munkáltatónak azt pénzben meg kell váltania az utolsó munkanapon. Ez a kifizetés a végelszámolás része, és ugyanúgy adózik, mint a rendes munkabér. Fordított esetben, ha a szülő több szabadságot vett ki, mint amennyi az időarányos rész alapján járt volna neki, a munkáltató bizonyos esetekben követelheti a többlet visszatérítését vagy levonhatja azt a járandóságokból.
Gyakori tévhitek és félreértések a pótszabadságok körül
A köztudatban számos tévhit kering a gyermekek után járó napokról, amelyek olykor felesleges feszültséget generálnak a munkavállaló és a munkáltató között. Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a pótszabadságot csak az édesanyák vehetik igénybe, az apáknak ez nem jár. Ahogy korábban tisztáztuk, ez 2025-ben is egyéni jogosultság, tehát mindkét szülő a saját munkahelyén, a saját jogán élhet ezzel a lehetőséggel, függetlenül attól, hogy a másik fél kiveszi-e a saját részét.
Egy másik gyakori tévedés, hogy a pótszabadságok „elvesznek”, ha nem használjuk fel őket a tanítási szünetekben. Valójában ezek a napok az éves szabadságkeret részévé válnak, és az év bármely szakaszában kivehetőek, ha a munkáltatóval megegyezünk. Nincs olyan előírás, amely korlátozná a pótszabadság felhasználását kizárólag a gyermekkel töltött programokra, bár a célja valóban a családi egyensúly segítése.
A tájékozottság biztonságot ad: ne hagyjuk, hogy a tévhitek megfosszanak minket a nekünk járó pihenéstől és a családdal töltött időtől.
Sokan gondolják úgy is, hogy a nagyszülők is jogosultak pótszabadságra, ha ők vigyáznak az unokákra. Sajnos a jelenlegi szabályozás szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nagyszülő egyben a gyermek törvényes gyámja is, és saját háztartásában neveli a kicsit. Az alkalmi felügyelet vagy a „nagyszülői segítség” nem alapozza meg a pótszabadságra való jogosultságot a Munka Törvénykönyve alapján.
Végül érdemes tisztázni azt is, hogy a gyermekek után járó pótszabadság nem vonható össze az életkor szerinti pótszabadsággal olyan értelemben, hogy az egyik kizárná a másikat. Mindkettő külön jogcímen jár, és összeadódnak. Tehát egy 35 éves szülőnek jár az életkora miatti plusz nap, és ezen felül kapja meg a gyermekei létszáma utáni extra napokat is. Ez az összeadódó rendszer teszi lehetővé, hogy a tapasztaltabb, családos munkavállalók több pihenőidővel rendelkezzenek.
A gyermekek után járó pihenőnapok kiadása és ütemezése
A szabadságok kiadása alapvetően a munkáltató joga és kötelezettsége, de a törvény szigorú korlátokat szab a munkavállalók védelmében. A 2025-ös évben is érvényes az a szabály, hogy a munkáltatónak évente legalább hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Ebbe a hét napba beleértendőek a gyermekek után járó pótszabadságok is, így a szülőnek van egyfajta rendelkezési joga a keret egy része felett.
Az ütemezésnél érdemes figyelembe venni az iskolai félévek rendjét és a tavaszi vagy őszi szüneteket, amikor a gyermekek felügyelete megoldandó feladattá válik. A szülőknek célszerű már az év elején, de legalább 15 nappal a tervezett távollét előtt jelezniük igényüket. Ez a 15 napos határidő biztonságot ad a munkáltatónak a feladatok átcsoportosítására, miközben a szülő számára is kiszámíthatóságot biztosít.
Különleges helyzetet teremthet, ha a gyermek betegsége miatt van szükség azonnali szabadnapra. Bár a pótszabadság elvileg előre tervezett pihenőidő, sok humánus munkáltató engedélyezi annak hirtelen igénybevételét ilyen krízishelyzetekben. Ha azonban a gyermek betegsége elhúzódik, érdemesebb a gyermekápolási táppénz (GYÁP) lehetőségét választani, hogy a pótszabadságokat megőrizhessük a későbbi, örömtelibb családi eseményekre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leghatékonyabb megoldás a nyílt kommunikáció és a hosszú távú tervezés. Ha a munkáltató látja a szülő elkötelezettségét és azt, hogy felelősséggel kezeli a határidőket, sokkal rugalmasabb lesz a pótszabadságok engedélyezésekor. A 2025-ös munkaerőpiacon a családbarát szemlélet már nem csak egy szlogen, hanem a tehetséges munkavállalók megtartásának egyik alapvető eszköze, amiben a pótszabadságok korrekt kezelése kiemelt helyet foglal el.
Mi történik válás vagy különélés esetén
A családi szerkezet megváltozása, például egy válás, jogilag is érinti a pótszabadságok kérdését, hiszen a jogosultság alapja a közös háztartásban nevelés. Amennyiben a bíróság az egyik szülőnél helyezi el a gyermeket, ő válik jogosulttá a teljes pótszabadság keretre a saját munkahelyén. A különélő szülő, aki csak látogatási joggal rendelkezik, elvileg elveszíti ezt a jogosultságot, mivel a gyermek nem az ő háztartásában él életvitelszerűen.
Azonban a 2025-ös gyakorlatban egyre gyakoribb a váltott gondoskodás, amikor a gyermek idejének felét az egyik, felét a másik szülőnél tölti. Ilyen esetekben, ha a bírósági ítélet vagy a gyámhatóság által jóváhagyott egyezség kimondja a közös felügyeletet és a megosztott lakóhelyet, mindkét szülő jogosulttá válhat a pótszabadságra. Ez méltányos megoldás, hiszen a váltott nevelés során mindkét szülőnél felmerülnek a neveléssel járó logisztikai és időbeli többletterhek.
A dokumentáció ilyenkor különösen fontossá válik. A munkáltató kérheti a bírósági végzés bemutatását, hogy igazolva lássa a háztartásban nevelés tényét. Fontos, hogy a szülők tisztázzák egymás között és a munkahelyükön is a helyzetet, elkerülve az esetleges jogtalan igénybevételt. A cél minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete és a szülői szerep támogatása, még a megváltozott körülmények között is.
Gyakran előfordul, hogy a válás utáni új párkapcsolatban mozaikcsaládok jönnek létre, ahol a nevelőszülő vagy az élettárs is részt vesz a gyermek gondozásában. A pótszabadság szempontjából azonban az élettárs csak akkor válik jogosulttá a partner gyermekei után járó napokra, ha a gyermeket örökbe fogadja, vagy ha hivatalosan is gyámmá nevezik ki. Önmagában az egy háztartásban élés a partner gyermekével nem keletkeztet pótszabadságra való jogot a Munka Törvénykönyve szerint.
A pótszabadság és a részmunkaidős foglalkoztatás kapcsolata
Sok édesanya tér vissza a szülés után részmunkaidőben a munkaerőpiacra, hogy több időt tölthessen a gyermekével. Fontos tudni, hogy a részmunkaidő nem csökkenti a gyermekek után járó pótszabadság napjainak számát. Ha valaki napi négy vagy hat órában dolgozik, ugyanúgy megilleti a két, négy vagy hét nap pótszabadság, mintha teljes munkaidőben lenne foglalkoztatva. A különbség csupán a szabadság alatt fizetett távolléti díj összegében mutatkozik meg, ami a csökkentett munkaidőhöz igazodik.
Ez a szabályozás a méltányosságot szolgálja, hiszen a gyermeknevelési feladatok nem lesznek kevesebbek attól, mert a szülő kevesebb időt tölt a munkahelyén. A részmunkaidős szülőknek is ugyanúgy szükségük van a plusz napokra az iskolai szünetek vagy betegségek idején. A munkáltatóknak 2025-ben is kötelességük biztosítani ezeket a napokat, és tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a részmunkaidőben dolgozókkal szemben.
A szabadság kiadásakor a részmunkaidősök esetében is a munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a szülő a hétnek csak bizonyos napjain dolgozik, akkor a szabadságot is csak azokra a napokra kell kiírni, amikor egyébként munkavégzési kötelezettsége lenne. A jól szervezett részmunkaidős foglalkoztatás és a pótszabadságok kombinálása kiváló módon segítheti a fokozatos visszatérést és a családi béke fenntartását.
Minden, amit a gyermekek után járó pótszabadságokról tudni kell 2025-ben – GYIK
Hány éves korig jár a gyermekek utáni pótszabadság? 🧒
A pótszabadság abban az évben jár utoljára, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. Nem a születésnap dátuma a mérvadó, hanem az adott naptári év egésze.
Mindkét szülő kiveheti ugyanazon gyermek után a pótszabadságot? 👩❤️👨
Igen, ez egy egyéni jogosultság. Mind az édesanya, mind az édesapa jogosult a gyermekek száma szerinti teljes pótszabadság keretre a saját munkahelyén.
Mi történik, ha év közben születik meg a babánk? 👶
Ilyenkor az adott évre járó pótszabadság időarányos részére lesztek jogosultak a születés napjától az év végéig tartó időszakra számítva.
Hogyan kell igazolnom a munkahelyemen a jogosultságot? 📝
Általában egy nyilatkozatot kell kitölteni a gyermek adataival (név, születési idő, adóazonosító jel), és be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot vagy az adókártyát.
Jár-e plusz nap, ha a gyermekem tartósan beteg? ❤️
Igen, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén gyermekenként további 2 munkanap pótszabadság jár a szülőknek, amit szakorvosi papírral kell igazolni.
Kivehetem-e pénzben a pótszabadságot, ha nem használtam fel? 💰
Nem, a pótszabadság a munkaviszony alatt pénzzel nem megváltható. Kizárólag a munkaviszony megszűnésekor köteles a munkáltató pénzben kifizetni a bent maradt napokat.
Mi a különbség az apasági szabadság és a gyermek utáni pótszabadság között? 👨🍼
Az apasági szabadság egy egyszeri, 10 napos keret a születés utáni első két hónapra, míg a gyermek utáni pótszabadság minden évben újra járó, a gyermek létszámától függő pihenőidő.
Kell-e egyéves munkaviszony a pótszabadság igénybevételéhez? ⏳
Az alap-pótszabadsághoz (2, 4 vagy 7 nap) nem kell egy év, az a munkába állás napjától időarányosan jár. Az 1 év munkaviszony csak a 44 napos szülői szabadsághoz szükséges feltétel.
Leave a Comment