A modern élelmiszeripar és a felgyorsult életmód kéz a kézben jár az édes ízek iránti fokozott igénnyel. Napjainkban az édesség már nem csupán ünnepi jutalom, hanem a mindennapi étrend szerves része, amely szinte észrevétlenül szivárog be az életünkbe. A reggeli müzliktől kezdve a „fitt” joghurtokon át egészen a sósnak gondolt szószokig mindenhol ott rejtőzik a hozzáadott cukor. Ez a láthatatlan jelenlét azonban súlyos árat követel a szervezetünktől, hiszen az evolúciósan nem ilyen mértékű kalóriabevitelre tervezett testünk nehezen birkózik meg a folyamatos glükózterheléssel. Az egészségünk megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal a hosszú távú folyamatokkal, amelyeket a túlzott cukorfogyasztás indít el bennünk.
Az édes íz evolúciós csapdája és a modern bőség
Az emberiség történetének nagy részében az édes íz a biztonságot és a magas energiatartalmat jelentette. Őseink számára a bogyók és gyümölcsök édessége jelzés volt arra, hogy az adott növény nem mérgező és értékes kalóriaforrás a szűkösebb időkre. Ez az ösztönös vonzódás ma is bennünk él, ám a környezetünk drasztikusan megváltozott. Míg korábban kemény munkával kellett megszerezni minden egyes gramm szénhidrátot, ma egyetlen karnyújtásnyira van tőlünk a tömény, finomított cukor.
A szervezetünk alapvető működése nem sokat változott az évezredek alatt, így a testünk még mindig úgy reagál a cukorra, mintha ritka kincs lenne. Amikor cukrot fogyasztunk, az agy jutalmazó központja dopamint szabadít fel, ami elégedettséget és örömöt vált ki. Ez a mechanizmus azonban a modern világban egyfajta függőségi kört hoz létre. Minél több cukrot eszünk, annál inkább vágyunk rá, hiszen az agyunk újra és újra át akarja élni ezt a pozitív ingert.
A finomított fehér cukor, a kukoricaszirup és az egyéb koncentrált édesítők megjelenése felborította az anyagcsere egyensúlyát. Ezek az anyagok rostok és kísérő tápanyagok nélkül kerülnek a véráramba, ami sokkszerű terhelést jelent a hasnyálmirigynek. Nem csupán az a probléma, hogy sok kalóriát viszünk be, hanem az is, hogy ezek a „üres kalóriák” nem adnak valódi telítettségérzetet, így könnyen túlesszük magunkat.
A cukor nem csupán egy ízesítő, hanem egy biológiailag aktív anyag, amely képes alapjaiban megváltoztatni a hormonháztartásunkat és a sejtjeink működését.
Az elhízás és a zsírraktározás láthatatlan folyamatai
Amikor a túlzott cukorfogyasztásról beszélünk, az elhízás az egyik legnyilvánvalóbb következmény. Ez azonban nem csupán esztétikai kérdés vagy az akaraterő hiánya. A folyamat hátterében bonyolult hormonális válaszok állnak, amelyek közül az inzulin játssza a főszerepet. Az inzulin feladata, hogy a vérben lévő cukrot a sejtekbe juttassa energiaként, ám ha túl sok a cukor, a felesleg zsírként raktározódik el.
A máj különösen nagy terhelésnek van kitéve, amikor nagy mennyiségű fruktóz (gyümölcscukor) érkezik a szervezetbe. A glükózzal ellentétben, amelyet a test minden sejtje képes hasznosítani, a fruktózt szinte kizárólag a máj bontja le. Ha a máj telítődik, a felesleges fruktózt zsírrá alakítja, ami a szerveink köré rakódik le. Ez a folyamat vezet a zsigeri zsír kialakulásához, ami a legveszélyesebb zsírtípus, hiszen gyulladásos faktorokat bocsát ki a szervezetbe.
Az elhízás egy másik kritikus pontja a leptinrezisztencia kialakulása. A leptin az a hormon, amely a jóllakottság érzéséért felelős. A folyamatosan magas inzulinszint és a gyulladások miatt az agyunk már nem érzékeli a leptin jelzéseit. Ennek eredményeként hiába ettünk eleget, a testünk azt hiszi, hogy éhezik, és tovább ösztönöz minket az evésre. Ez egy ördögi kör, amelyből nagyon nehéz kitörni tudatos étrendi változtatások nélkül.
Érdemes megvizsgálni, hogy a különböző cukorfajták hogyan befolyásolják a testsúlyt és az anyagcserét. Az alábbi táblázat bemutatja a leggyakoribb édesítők hatásait:
| Édesítő típus | Főbb jellemző | Hatás a szervezetre |
|---|---|---|
| Finomított répacukor | 50% glükóz, 50% fruktóz | Gyors inzulinszint-emelkedés, zsírraktározás fokozása. |
| Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) | Gyakran több mint 55% fruktóz | Máj elzsírosodása, éhségérzet növekedése. |
| Méz (természetes) | Cukrok mellett enzimek és ásványi anyagok | Lassabb felszívódás, de nagy mennyiségben ugyanúgy kalóriadús. |
| Gyümölcslevek (hozzáadott cukor nélkül is) | Koncentrált gyümölcscukor rost nélkül | Hirtelen vércukorszint-ingadozás, alacsony laktató érték. |
A 2-es típusú cukorbetegség előszobája
A hosszú távú, mértéktelen cukorfogyasztás egyik legsúlyosabb következménye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. Ez a betegség nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem egy hosszú folyamat, az úgynevezett inzulinrezisztencia végállomása. Kezdetben a sejtek érzéketlenné válnak az inzulin hatására, ezért a hasnyálmirigynek egyre többet kell termelnie belőle, hogy a vércukorszintet a normális tartományban tartsa.
Ez az állapot évekig, sőt évtizedekig fennállhat anélkül, hogy látványos tüneteket okozna. A háttérben azonban a folyamatosan magas inzulinszint károsítja az ereket és a szerveket. Idővel a hasnyálmirigy béta-sejtjei elfáradnak, és már nem képesek elegendő inzulint előállítani. Ekkor a vércukorszint megemelkedik, és hivatalosan is diagnosztizálhatóvá válik a cukorbetegség. A kezeletlen diabétesz súlyos szövődményekhez vezethet, mint például látásromlás, veseelégtelenség vagy idegkárosodás.
A cukorbetegség megelőzése érdekében kritikus fontosságú a glikémiás terhelés csökkentése. Ez nem csupán azt jelenti, hogy elhagyjuk a süteményeket, hanem azt is, hogy figyelünk a szénhidrátok minőségére. Az egyszerű cukrok helyett a lassan felszívódó, rostban gazdag forrásokat kell előnyben részesítenünk. A rostok ugyanis lassítják a cukor felszívódását a vékonybélben, így elkerülhetőek a drasztikus inzulincsúcsok.
Fogszuvasodás: az édes pusztítás a szájüregben

Gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni a fogaink épségét a belső szervek egészségéhez képest, pedig a fogszuvasodás a túlzott cukorfogyasztás leggyakoribb és legkorábban jelentkező következménye. A szájüregünkben élő baktériumok, különösen a Streptococcus mutans, imádják a cukrot. Amikor cukrot eszünk, ezek a baktériumok savat termelnek melléktermékként, ami elkezdi marni a fogzománcot.
A fogszuvasodás folyamata a demineralizációval kezdődik, amikor a savak kioldják az ásványi anyagokat a fog felszínéből. Ha a nyál nem képes ezt ellensúlyozni (remineralizáció), idővel lyuk keletkezik. A legveszélyesebbek a ragacsos édességek és a cukros üdítők, amelyek hosszú ideig érintkeznek a fogfelszínnel, folyamatos táptalajt biztosítva a baktériumoknak.
Különösen aggasztó ez a folyamat a gyermekeknél, akiknek a tejfogaik sérülékenyebbek. Sokan gondolják, hogy a tejfogak romlása nem baj, hiszen úgyis kiesnek, de ez tévedés. A korai fogvesztés befolyásolhatja a maradandó fogak elhelyezkedését és az állkapocs fejlődését is. Emellett a cukros étrendre való korai rászokás megalapozza a későbbi rossz szokásokat és az egész életen át tartó fogászati problémákat.
A szájüreg egészsége a szervezet egészének tükre; a fogszuvasodás nem csupán helyi probléma, hanem jelzés az étrendünk fenntarthatatlanságáról.
A szív- és érrendszer rejtett ellensége
Sokáig a zsírokat okolták a szívbetegségek kialakulásáért, ám a modern kutatások egyértelműen rámutatnak a cukor szerepére is. A túlzott cukorfogyasztás növeli a krónikus gyulladást a szervezetben, ami az érfalak károsodásához vezet. A magas inzulinszint serkenti a szimpatikus idegrendszert, ami megemelheti a vérnyomást és a pulzusszámot.
A májban a fruktózból képződött zsírok (trigliceridek) bekerülnek a véráramba, rontva a koleszterinszint arányait. Nő a „rossz” LDL-koleszterin szintje, miközben csökken a védő hatású HDL-koleszteriné. Ez az állapot közvetlenül hozzájárul az érelmeszesedéshez, ami a szívinfarktus és a stroke egyik legfőbb kockázati tényezője.
Az érfalak rugalmasságának elvesztése és a plakkok lerakódása lassú folyamat, amely sokszor már gyermekkorban elkezdődik a cukros étrend hatására. A megelőzés kulcsa itt is a gyulladáskeltő anyagok, elsősorban a finomított cukrok és a transzzsírok minimalizálása, valamint az antioxidánsokban gazdag ételek fogyasztása lenne.
Cukor és mentális egészség: a hangulatingadozásoktól a függőségig
Kevesebb szó esik a cukor idegrendszerre gyakorolt hatásáról, pedig a lelki egyensúlyunkat is alapjaiban rengetheti meg. A köznyelvben csak „sugar crash”-ként emlegetett jelenség során a hirtelen megemelkedett, majd drasztikusan visszaeső vércukorszint ingerlékenységet, fáradtságot és koncentrációzavart okoz. Ez a hullámvasút megterheli a mellékveséket és fokozza a stresszhormonok, például a kortizol termelődését.
Hosszabb távon a cukor befolyásolhatja az agy plaszticitását is. Tanulmányok utalnak arra, hogy a magas cukortartalmú étrend csökkenti a BDNF (brain-derived neurotrophic factor) nevű fehérje szintjét, ami elengedhetetlen az új idegsejtek képződéséhez és a tanuláshoz. Ez összefüggésbe hozható a depresszió és a szorongás magasabb kockázatával, valamint az időskori demencia korábbi megjelenésével.
A cukorfüggőség mint fogalom ma már tudományosan is megalapozott. Az agyban ugyanazok az útvonalak aktiválódnak az édességek hatására, mint bizonyos kábítószerek esetében. Ez magyarázza, miért éreznek sokan leküzdhetetlen vágyat egy szelet csokoládé vagy egy pohár kóla után feszült helyzetekben. A cukor egyfajta „öngyógyítási” eszközzé válik a stressz ellen, ami azonban csak rövid távú enyhülést hoz, hosszú távon pedig súlyosbítja a problémát.
A gyermekkori cukorfogyasztás maradandó nyomai
Szülőként a legnagyobb felelősségünk az ízpreferenciák kialakítása. A gyermekek ízlelőbimbói rendkívül érzékenyek, és ha korán hozzászoktatjuk őket a túl édes ízekhez, a természetes ételeket (például a zöldségeket vagy a natúr gyümölcsöket) később jellegtelennek fogják érezni. Ez a folyamat már a várandósság alatt elkezdődik, hiszen az anya étrendje befolyásolja a magzatvíz ízét, majd később az anyatejét is.
A gyermekkori elhízás nem csupán a kilókról szól. A túlsúlyos gyermekeknél nagyobb az esély a korai metabolikus szindróma kialakulására, ami magában foglalja a magas vérnyomást és a kóros vérzsírszinteket. Emellett a pszichés teher sem elhanyagolható: a kortársak csúfolódása és az önértékelési zavarok végigkísérhetik a fejlődésüket.
Fontos látni, hogy a gyerekeknek szánt élelmiszerek (gyerekjoghurtok, tejszeletek, reggelizőpelyhek) sokszor több cukrot tartalmaznak, mint a felnőtt változatok. A marketing és a színes csomagolás megtévesztheti a szülőket, akik azt hiszik, egészséges és vitamindús falatokat adnak csemetéiknek, miközben valójában egy cukorbombával terhelik a fejlődő szervezetet.
A gyermekkorban elsajátított étkezési szokások a legerősebb alapkövek, amelyeket felnőttként a legnehezebb megváltoztatni.
Hogyan ismerjük fel a rejtett cukrokat az összetevők listáján?

Az élelmiszeripar rendkívül találékony, amikor a cukor elrejtéséről van szó. Ha egy terméken azt látjuk, hogy „hozzáadott cukrot nem tartalmaz”, az még nem garancia semmire. Gyakran használnak olyan szinonimákat, amelyeket a fogyasztók nem feltétlenül azonosítanak a fehér cukorral. A tudatos vásárláshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük ezeket az elnevezéseket.
A maltodextrin, a dextróz, a glükóz-fruktóz szirup, az árpanyátszirup vagy a rizsszirup mind-mind a cukor különböző formái. Bár némelyikük természetesebben hangzik, a szervezetben gyakorlatilag ugyanazt a hatást váltják ki: megemelik az inzulinszintet és extra kalóriát jelentenek. Még az olyan „egészségesnek” kikiáltott alternatívák, mint az agavészirup, is rendkívül magas fruktóztartalommal bírnak, ami a máj számára ugyanolyan megterhelő.
Érdemes figyelni az összetevők sorrendjét is. A szabályok szerint az elemek a mennyiségük csökkenő sorrendjében szerepelnek a csomagoláson. Ha a cukor vagy valamelyik változata az első három helyen szerepel, akkor az a termék nagy valószínűséggel nem tekinthető egészséges választásnak. A legjobb stratégia, ha feldolgozott élelmiszerek helyett alapanyagokat vásárolunk, így mi kontrollálhatjuk, mi kerül az ételünkbe.
Gyakorlati lépések a cukorbevitel csökkentésére a családban
A változtatás sosem könnyű, de nem is lehetetlen. A titok a fokozatosságban rejlik. Ha egyik napról a másikra minden édességet megvonunk magunktól és a családunktól, az nagy eséllyel kudarchoz és frusztrációhoz vezet. Kezdjük az apró lépésekkel, például a cukros üdítők lecserélésével vízre, ízesítetlen teára vagy házi készítésű, gyümölcsökkel és mentával ízesített frissítőkre.
A főzés során kísérletezzünk fűszerekkel, amelyek természetes módon fokozzák az édességérzetet. A fahéj, a vanília vagy a szegfűszeg csodákra képes, és segítségükkel jóval kevesebb édesítőre lesz szükség. A süteményekben próbáljuk meg a receptben előírt cukormennyiséget fokozatosan csökkenteni – sokszor a fele mennyiséggel is ugyanolyan élvezhető lesz az eredmény.
A rágcsálnivalók esetében válasszunk természetes forrásokat. Egy marék dió vagy mandula egy kevés bogyós gyümölccsel kombinálva tökéletes uzsonna, ami rostokat, fehérjét és egészséges zsírokat is tartalmaz. Ez a kombináció segít stabilan tartani a vércukorszintet, így nem fog ránk törni a hirtelen éhség vagy a sóvárgás az édesség után.
Végül ne felejtsük el, hogy a példamutatás a leghatékonyabb nevelési eszköz. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülei örömmel fogyasztják a zöldségeket és nem tartanak otthon „titkos” édességkészleteket, ő is ezt a mintát fogja követni. Az egészséges életmód nem a lemondásról szól, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a testünk szükségleteit és hosszú távon fektetünk be a közérzetünkbe.
Az alvásminőség és a cukorfogyasztás összefüggései
Kevesen gondolnák, de a cukorfogyasztásunk és az éjszakai pihenésünk között szoros kapcsolat van. A késő esti édességevés hirtelen inzulinválaszt vált ki, ami gátolhatja a szervezet természetes elalvási folyamatait. A vércukorszint éjszakai ingadozása mikroébredésekhez vezethet, amikre reggel nem is emlékszünk, mégis fáradtan ébredünk miatta. Ez a fáradtság aztán napközben újabb cukoréhséget generál, hogy energiát nyerjünk, így alakul ki egy újabb ördögi kör.
A rossz minőségű alvás továbbá rontja az inzulinérzékenységet. Már egyetlen kialvatlan éjszaka után is mérhetően romlik a szervezet glükózfeldolgozó képessége, és fokozódik a vágy a magas kalóriatartalmú ételek után. Éppen ezért a cukorfogyasztás visszaszorítása nemcsak az anyagcserénket, hanem az alvásunk pihentető erejét is jelentősen javíthatja, ami az általános egészségünk alapköve.
A hormonális egyensúly helyreállítása érdekében tanácsos az utolsó nagyobb étkezést, különösen az egyszerű szénhidrátokat, 3-4 órával a lefekvés előtt befejezni. Ez időt ad a szervezetnek, hogy az emésztési folyamatok elcsendesedjenek, és a hangsúly a regeneráción, valamint a méregtelenítésen legyen az éjszaka folyamán.
A bélflóra egyensúlya és az immunrendszer védelme
A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok milliárdjai, az úgynevezett mikrobiom, döntő szerepet játszanak az egészségünkben. A túlzott cukorfogyasztás azonban felborítja ezt a finom egyensúlyt. A cukor kedvez a káros baktériumok és gombák (például a Candida) elszaporodásának, miközben visszaszorítja a jótékony probiotikus törzseket. Ez a diszbakteriózis állapota, amely közvetlen hatással van az immunrendszerünkre.
Mivel az immunsejtek jelentős része a bélrendszerben található, a flóra egyensúlyának felborulása gyengíti a védekezőképességünket. Aki sok cukrot fogyaszt, gyakrabban tapasztalhat visszatérő fertőzéseket, gyulladásokat vagy akár allergiás reakciókat is. A rostban szegény, de cukorban gazdag étrend „kiéhezteti” a hasznos baktériumokat, amelyek rövid láncú zsírsavakat termelnének a bélfal védelme érdekében.
A bél-agy tengely révén a mikrobiom állapota a hangulatunkat is befolyásolja. Bizonyos baktériumtörzsek hiánya összefüggésbe hozható a szorongással és a depresszióval. A cukor elhagyása és a fermentált ételek (például natúr joghurt, savanyú káposzta) bevezetése segíthet visszaállítani a belső békét és megerősíteni a szervezet természetes védvonalait.
A bőr öregedése és a glikáció folyamata

A cukor nemcsak belül, hanem kívül is nyomot hagy rajtunk. A bőrgyógyászatban jól ismert folyamat a glikáció, amely során a vérben keringő felesleges cukormolekulák a fehérjékhez, például a kollagénhez és az elasztinhoz kötődnek. Ezek a fehérjék felelősek a bőr rugalmasságáért és feszességéért. A kötődés hatására úgynevezett AGE-k (Advanced Glycation End-products) jönnek létre, amelyek merevvé és törékennyé teszik a rostokat.
Ennek következtében a bőr hamarabb elveszíti rugalmasságát, mélyebb ráncok alakulnak ki, és a bőrszín is fakóbbá, szürkébbé válhat. A túlzott cukorfogyasztás tehát felgyorsítja a biológiai öregedést. Emellett a cukor fokozza az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) termelődését is, ami serkenti a faggyúmirigyek működését, így közvetlenül hozzájárulhat a felnőttkori akné kialakulásához is.
A szépségápolás tehát nem a drága krémeknél, hanem a tányérunknál kezdődik. A cukormentesebb életmód hatására a bőr kitisztul, visszanyeri természetes fényét és hidratáltságát. Az antioxidánsokban gazdag étrend (például bogyós gyümölcsök, zöld leveles zöldségek) segít semlegesíteni a glikáció során keletkező szabad gyököket, így megőrizve a fiatalságunkat.
A máj egészsége: a zsírmáj nem csak az alkoholisták betegsége
Sokáig azt hittük, hogy a máj elzsírosodása kizárólag a túlzott alkoholfogyasztás következménye. Ma már tudjuk, hogy létezik a nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD), amelynek egyik legfőbb okozója a finomított szénhidrátok és a fruktóz mértéktelen bevitele. Amikor a szervezetünk több cukrot kap, mint amennyit el tud égetni, a máj kénytelen azt zsírrá alakítani és elraktározni a saját sejtjeiben.
Ez a folyamat kezdetben tünetmentes, de hosszú távon májgyulladáshoz, sőt fibrózishoz is vezethet. A zsíros máj kevésbé hatékonyan látja el méregtelenítő funkcióit, ami az egész szervezet terheltségét növeli. Az inzulinrezisztencia és a zsírmáj gyakran kéz a kézben jár, tovább rontva az anyagcsere folyamatokat.
A jó hír az, hogy a máj rendkívül jó regenerációs képességgel rendelkezik. Az étrend megváltoztatásával, a hozzáadott cukrok és a magas fruktóztartalmú szirupok elhagyásával a zsírosodás folyamata visszafordítható. A rendszeres testmozgás tovább segíti a májat a raktározott energia felhasználásában, így tehermentesítve ezt a létfontosságú szervünket.
A tudatosság növelése és az apró változtatások bevezetése nem csupán a betegségek megelőzését szolgálja, hanem egy energikusabb, minőségibb élet kapuját nyitja meg előttünk. A szervezetünk hálás lesz minden egyes alkalommal, amikor a cukor helyett a valódi tápanyagokat választjuk.
Gyakori kérdések a túlzott cukorfogyasztás hatásairól
Teljesen el kell hagynom a cukrot az étrendemből? 🍯
Nem feltétlenül kell a teljes megvonásra törekedni, de a hozzáadott, finomított cukrokat érdemes minimalizálni. A természetes források, mint a gyümölcsök, rostokkal együtt tartalmazzák a cukrot, ami lassabb felszívódást biztosít. A cél a mértékletesség és a minőségi források megválasztása.
Mennyi az ideális napi cukorbevitel egy felnőtt számára? ⚖️
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a hozzáadott cukor ne haladja meg a napi kalóriabevitel 5-10%-át. Ez egy átlagos felnőtt esetében körülbelül 25-50 grammot (kb. 6-12 teáskanál) jelent naponta, amibe a rejtett cukrok is beleszámítanak.
A gyümölcslevek egészségesebb alternatívát jelentenek a kólánál? 🍎
Bár a gyümölcslevek tartalmaznak vitaminokat, rosttartalmuk hiánya miatt a bennük lévő fruktóz szinte ugyanolyan gyorsan megemeli a vércukorszintet, mint az üdítők. Mindig szerencsésebb a teljes gyümölcsöt elfogyasztani a lé helyett.
Hogyan csökkenthető az édesség utáni sóvárgás? 🧠
A sóvárgás hátterében gyakran vércukorszint-ingadozás vagy magnéziumhiány állhat. Segít a rendszeres, fehérjében és rostban gazdag étkezés, a megfelelő hidratáció és az elegendő alvás. Ha ránk tör a vágy, együnk meg pár szem olajos magvat vagy egy kocka magas kakaótartalmú étcsokoládét.
Veszélyesek a mesterséges édesítőszerek? 🧪
A mesterséges édesítők kalóriamentesek, de fenntarthatják az édes íz iránti vágyat, és egyes kutatások szerint kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélflórát. Rövid távú segítségnek alkalmasak lehetnek az áttérésnél, de hosszú távon a természetes ízek felé való elmozdulás a legbiztosabb út.
Milyen jelei vannak a gyermekkori túlzott cukorfogyasztásnak? 👶
A hiperaktivitás, a gyakori hangulatváltozások, az alvászavarok és a korai fogszuvasodás mind intő jelek lehetnek. Ha a gyermek elutasítja a zöldségeket és csak az édes falatokat fogadja el, érdemes fokozatosan elkezdeni a cukormentesítést.
Mennyi idő kell a szervezetnek a cukorról való „leszokáshoz”? ⏳
Az ízlelőbimbók viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt képesek alkalmazkodni a kevésbé édes ízekhez. Ezután a korábban kedvelt édességeket már sokszor túl töménynek és kellemetlennek fogjuk érezni. A biokémiai folyamatok rendeződése azonban több hónapot is igénybe vehet.






Leave a Comment