Az anyaság első pillanataitól kezdve a szülők szembesülnek azzal az édes, mégis súlyos felelősséggel, amelyet egy új élet világra hozatala és felnevelése jelent. Ebben a hosszú, kihívásokkal és örömökkel teli folyamatban a családok számára alapvető biztonságot jelent a magyar állam által nyújtott családtámogatási rendszer, amelynek egyik legmeghatározóbb eleme a családi pótlék. Ez a juttatás hónapról hónapra hozzájárul a gyermeknevelés költségeihez, legyen szó a legkisebbek pelenkázásáról vagy a nagyobbak iskolakezdéséről. Az alábbiakban részletesen feltérképezzük, pontosan ki tarthat igényt erre a támogatásra, milyen összegekkel kalkulálhatunk a családi költségvetés tervezésekor, és milyen adminisztratív lépések vezetnek a sikeres folyósításhoz.
A családi pótlék fogalma és jogi háttere a magyar rendszerben
A hazai jogrendszerben a családi pótlék gyűjtőfogalomként funkcionál, amely valójában két különböző típusú ellátást foglal magában, attól függően, hogy a gyermek az életútja melyik szakaszában jár éppen. Az egyik a nevelési ellátás, amely a gyermek születésétől egészen a tankötelezettség kezdetéig jár a szülőknek. Amint a gyermek eléri azt az életkort, amikor megkezdi általános iskolai tanulmányait, a juttatás átalakul iskoláztatási támogatássá. Ez a váltás automatikusnak tűnhet, de a jogszabályi háttér pontosan meghatározza a feltételeket és az időtartamokat, amelyekre az állam kötelezettséget vállal.
A családtámogatási rendszer alapköve az 1998. évi LXXXIV. törvény, amely rögzíti, hogy az állam hozzájárul a gyermek nevelésével és iskoláztatásával járó költségekhez. Ez a támogatás alanyi jogon jár, ami azt jelenti, hogy nem függ a szülők jövedelmi helyzetétől, vagyis minden magyar állampolgárságú, Magyarországon élő gyermek után igényelhető. Ez a fajta egyetemlegesség biztosítja, hogy minden család részesüljön egyfajta alapvető anyagi segítségben, függetlenül attól, hogy a szülők milyen gazdasági háttérrel rendelkeznek.
A családi pótlék nem csupán egy tétel a havi bankszámlakivonaton, hanem a társadalmi felelősségvállalás egyik legszilárdabb oszlopa, amely minden gyermek számára alanyi jogon jár.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a támogatás összege évek óta változatlan, ami sok vitát vált ki a közbeszédben, ugyanakkor stabil pontot jelent a tervezhetőség szempontjából. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás összegei megegyeznek, csupán az elnevezésük és a folyósításuk feltételei módosulnak a gyermek életkorával. Míg a nevelési ellátás a bölcsődés és óvodás korosztályt érinti, addig az iskoláztatási támogatás a tanulmányi kötelezettségekhez kötődik, és egészen a középfokú tanulmányok befejezéséig tarthat.
Ki jogosult a családi pótlék igénylésére?
A jogosultak köre meglehetősen tág, hiszen a jogalkotó célja az volt, hogy minden olyan élethelyzetben lévő felnőtt megkaphassa a támogatást, aki ténylegesen gondoskodik a gyermekről. Elsősorban a vér szerinti szülők az elsődleges igénylők, de a lista itt nem ér véget. Jogosult lehet az örökbefogadó szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám is, amennyiben a gyermek az ő háztartásában él.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi történik elvált szülők esetében. Amennyiben a bíróság döntése alapján a gyermek elhelyezése közös, vagy az egyik szülőnél történik, a támogatást általában az a szülő igényli, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik. Lehetőség van azonban arra is, hogy a szülők megosszák a családi pótlékot, amennyiben a gyermek felügyelete valóban megoszlik közöttük. Ilyenkor mindkét szülő az összeg 50-50 százalékára válhat jogosulttá, amihez közös nyilatkozat vagy bírósági ítélet szükséges.
Nem feledkezhetünk meg a saját jogon jogosultakról sem. Bizonyos esetekben a gyermek, aki már betöltötte a 18. életévét, de még középfokú oktatási intézményben tanul, saját maga is igényelheti a támogatást, ha például a szülei elhunytak, vagy ha kikerült a nevelésük alól. Ez a méltányossági elem biztosítja, hogy a fiatal ne maradjon segítség nélkül tanulmányai befejezése előtt, még nehéz családi körülmények között sem.
Az ellátás összegei 2024-ben
A családi pótlék havi összege differenciált, több tényezőtől függ: a gyermekek számától a családban, attól, hogy a szülő egyedülálló-e, illetve a gyermek egészségi állapotától. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja az aktuális havi összegeket:
| Családi állapot és gyermekek száma | Összeg gyermekenként (HUF) | Teljes havi összeg (HUF) |
|---|---|---|
| Egygyermekes család | 12 200 | 12 200 |
| Egygyermekes, egyedülálló szülő | 13 700 | 13 700 |
| Kétgyermekes család | 13 300 | 26 600 |
| Kétgyermekes, egyedülálló szülő | 14 800 | 29 600 |
| Három- vagy többgyermekes család | 16 000 | gyermekszám x 16 000 |
| Három- vagy többgyermekes, egyedülálló szülő | 17 000 | gyermekszám x 17 000 |
| Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek | 23 300 | 23 300 |
| Tartósan beteg gyermeket nevelő egyedülálló szülő | 25 900 | 25 900 |
Látható, hogy a jogalkotó preferálja a nagycsaládosokat és azokat, akik nehezebb körülmények között, egyedül nevelik gyermekeiket. Különösen kiemelkedő az emelt összegű családi pótlék, amely a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családoknak jár. Ez az anyagi segítség hivatott enyhíteni azokat a többletköltségeket, amelyeket a speciális fejlesztések, gyógyszerek vagy segédeszközök jelentenek. Ehhez azonban szakorvosi igazolás szükséges, amelyet a kijelölt intézmények állítanak ki.
Az igénylés folyamata lépésről lépésre
A családi pótlék igénylése ma már nem feltétlenül jelent órákig tartó sorban állást a hivatalokban. Az államigazgatás digitalizációja révén több kényelmes út is nyitva áll a szülők előtt. A leggyakoribb és legegyszerűbb módszer az online ügyintézés, amely a Magyarország.hu portálon keresztül érhető el. Ehhez csupán egy Ügyfélkapu-regisztrációra van szükség, amely ma már szinte minden aktív állampolgár rendelkezésére áll.
Amennyiben valaki a hagyományos utat választja, az igényt papír alapon is be lehet nyújtani. Ehhez a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, amely letölthető a Magyar Államkincstár honlapjáról, vagy beszerezhető bármelyik kormányablakban. A kitöltött formanyomtatványt postai úton vagy személyesen is le lehet adni. Fontos, hogy az igénylés mellé csatolni kell a szükséges dokumentumokat, például a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint tartós betegség esetén a szakorvosi igazolást.
A kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. Érdemes tudni, hogy a családi pótlék visszamenőleg legfeljebb két hónapra igényelhető. Ez azt jelenti, hogy ha valaki késlekedik az igényléssel, csak az aktuális és az azt megelőző két hónap járandóságát kaphatja meg egy összegben, a korábbi hónapok támogatása elveszik. Ezért tanácsos a gyermek születése után, vagy az életkörülmények változásakor azonnal elindítani a folyamatot.
Az iskoláztatási támogatás és a tanulói jogviszony
Amint a gyermek tankötelessé válik, a nevelési ellátást felváltja az iskoláztatási támogatás. Ez az átmenet általában zökkenőmentes, mivel az oktatási intézmények és az államkincstár rendszerei között folyamatos az adatcsere. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a szülőnek fokozottan figyelnie kell. Például, ha a gyermek 16 éves kora után is tanul, de már nem köznevelési intézményben, hanem szakképzésben vagy egyéb speciális formában vesz részt, szükség lehet az iskolalátogatási igazolás benyújtására.
Az iskoláztatási támogatás alapesetben a tankötelezettség teljes időtartama alatt jár, ami Magyarországon jelenleg a gyermek 16. életévének betöltéséig tart. Ezt követően, ha a fiatal továbbra is középfokú oktatási intézményben tanul (gimnázium, technikum, szakiskola), a támogatás folyósítása folytatódik egészen annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a tanuló a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 23. életévét – betölti.
A tanulás a legjobb befektetés a jövőbe, és az iskoláztatási támogatás éppen azt hivatott biztosítani, hogy az anyagi nehézségek ne állhassanak a gyermek fejlődésének útjába.
Kiemelten fontos szabály, hogy az iskoláztatási támogatás folyósítását felfüggeszthetik, ha a gyermek igazolatlanul mulaszt az iskolában. Amennyiben az igazolatlan órák száma eléri az 50 órát, a kormányhivatal köteles szüneteltetni a kifizetést. Ilyenkor a támogatás összegét természetbeni ellátásként kaphatja meg a család, ami azt jelenti, hogy a települési önkormányzat döntése alapján például étkezésre vagy tanszerekre fordítható utalványokat kapnak a készpénz helyett. Ez a szigorú szabályozás a gyermekek rendszeres iskolába járását hivatott ösztönözni.
Változásbejelentési kötelezettség és felelősség
A családi pótlék folyósítása során a szülőknek nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Az egyik legfontosabb a változásbejelentési kötelezettség. Minden olyan eseményt, amely befolyásolja a juttatásra való jogosultságot vagy annak összegét, 15 napon belül jelenteni kell a Magyar Államkincstár felé. Ilyen esemény lehet például a lakcím megváltozása, a családi állapot módosulása (például válás vagy új házasság), vagy ha a gyermek kikerül a háztartásból.
Gyakori hiba, hogy a szülők elfelejtik bejelenteni, ha a gyermekük külföldön kezdi meg a tanulmányait, vagy ha a család tartósan külföldre költözik. Az Európai Unió szabályai szerint a családtámogatások koordinációja alá tartozik a családi pótlék is, így nem fordulhat elő, hogy egy család két országból egyszerre kapja meg a teljes összeget ugyanarra a gyermekre. A mulasztás súlyos következményekkel járhat: a jogalap nélkül felvett támogatást az államkincstár visszaköveteli, amit késedelmi kamatok is terhelhetnek.
A bankszámlaszám változása szintén kritikus pont. Ha a folyósítás sikertelen a hibás adatok miatt, a kifizetés megakad, ami kellemetlen pénzügyi zavart okozhat a család életében. Az ilyen jellegű adatmódosításokat is legegyszerűbben az Ügyfélkapun keresztül lehet elintézni, de postai levélben is elfogadják a bejelentést. Érdemes minden módosítást dokumentálni és visszaigazolást kérni róla, hogy egy későbbi esetleges ellenőrzés során igazolni tudjuk jóhiszeműségünket.
Sajátos helyzetek: Tartós betegség és fogyatékosság
A krónikus betegséggel élő vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők helyzete külön figyelmet érdemel. Számukra nemcsak az emelt összegű családi pótlék jelent segítséget, hanem az ezzel járó egyéb kedvezmények is. Az emelt összeg igényléséhez a gyermekkori autizmusról, mozgásszervi, értelmi vagy érzékszervi fogyatékosságról, illetve tartós betegségről (például cukorbetegség, lisztérzékenység) szóló szakorvosi igazolást kell benyújtani.
Ezt az igazolást meghatározott időközönként meg kell újítani, kivéve, ha az állapot véglegesnek minősül. A jogszabály pontosan felsorolja azokat a betegségcsoportokat, amelyek jogosítanak az emelt összegre. Fontos tudni, hogy az emelt összegű családi pótlék mellett ezek a családok jogosulttá válnak a közgyógyellátásra, az utazási kedvezményekre, és bizonyos esetekben az ápolási díjra is. Ez a komplex támogatási rendszer igyekszik a lehető legtöbb terhet levenni a szülők válláról.
Az emelt összegű családi pótlék nemcsak a gyermek 18. életévéig járhat. Amennyiben a fiatal felnőtt állapota miatt munkaképtelen vagy speciális oktatást igényel, a támogatás továbbra is folyósítható. Ez a folyamatosság alapvető a családok számára, hiszen a betegséggel járó kiadások nem szűnnek meg a nagykorúsággal. A méltányosság és az egyéni helyzetek alapos mérlegelése ilyenkor a kormányhivatalok feladata.
Az egyedülálló szülők definíciója és támogatása
A statisztikák szerint Magyarországon is egyre nő az egyszülős családok száma, ami a jogalkotót is arra késztette, hogy magasabb összeggel támogassa ezeket a háztartásokat. De ki számít pontosan egyedülállónak a jogszabály szerint? A törvény kimondja, hogy egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa. Ez utóbbi kitétel rendkívül fontos: ha a szülő párkapcsolatban él és közös háztartást vezet valakivel, már nem jogosult az egyedülállókra vonatkozó magasabb összegre, még akkor sem, ha nem kötöttek házasságot.
A magasabb összeg igénylésekor a szülőnek büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia arról, hogy valóban egyedül neveli a gyermeket. Ha a körülmények megváltoznak – például új élettársi kapcsolat létesül –, azt haladéktalanul jelenteni kell. Az államkincstár véletlenszerű ellenőrzéseket végezhet, és ha bebizonyosodik, hogy a szülő jogosulatlanul vette fel a magasabb összeget, a különbözetet vissza kell fizetnie.
Érdemes megjegyezni, hogy az egyedülálló szülőknek járó plusz támogatás nemcsak a családi pótlék összegében jelenik meg. Számos egyéb juttatásnál, például az óvodai vagy iskolai étkeztetés normatív kedvezményénél is előnyt élveznek azok a gyermekek, akiket egyetlen szülő tart el. Ez a szemlélet elismeri azt a többlet erőfeszítést, amelyet az egyszülős modellekben a szülőnek nap mint nap meg kell tennie a család fenntartásáért.
Külföldi munkavállalás és az uniós családi pótlék
A globalizált világban bevett gyakorlat, hogy a szülők egyike vagy mindkettő külföldön vállal munkát. Ez azonban bonyolítja a családi pótlék kifizetését. Az Európai Unió tagállamaiban érvényes koordinációs rendeletek alapján a családtámogatást abban az országban kell igényelni, ahol a szülő biztosított, azaz ahol dolgozik és járulékot fizet. Ha az egyik szülő Magyarországon dolgozik, a másik pedig például Németországban, akkor a két ország közötti különbözetet kell figyelembe venni.
Példaként: ha a német családi pótlék összege magasabb, mint a magyar, és a gyermek Magyarországon él az egyik szülővel, akkor a magyar állam kifizeti az alapösszeget, a német állam pedig a különbözetet. Ehhez bonyolultabb adminisztrációra van szükség, többek között az E411-es és E401-es formanyomtatványok (vagy ezek digitális megfelelőinek) beszerzésére. Fontos, hogy a szülők ne próbálják eltitkolni a külföldi munkavállalást, mert az adóhatóságok és a kincstárak közötti információs csere ma már rendkívül hatékony.
Az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokban történő munkavállalás esetén még szigorúbbak a szabályok. Általában elmondható, hogy ha a család életvitelszerűen elhagyja az Európai Unió területét, a magyar családi pótlékra való jogosultság megszűnik. A hazatérést követően az igényt újra be kell nyújtani, és igazolni kell a magyarországi lakóhelyet, valamint a gyermek iskolai beiratkozását.
A folyósítás rendje: Banki utalás vagy postai kifizetés?
A családi pótlék kifizetése havonta egyszer, utólag történik. Az államkincstár törekszik arra, hogy a pénz minden hónap elején, általában a hónap első három munkanapján megérkezzen a jogosultakhoz. A szülők kétféle kifizetési mód közül választhatnak: a bankszámlára történő utalás vagy a postai kézbesítés.
A bankszámlára utalás a gyorsabb és biztonságosabb módszer. Ebben az esetben az összeg a kifizetési napon azonnal rendelkezésre áll, és nincs kitéve a postai kézbesítés esetleges csúszásainak vagy a készpénzkezeléssel járó kockázatoknak. A postai kifizetés ezzel szemben több napot is igénybe vehet, mire a postás házhoz viszi az összeget. Fontos tudni, hogy a postai kifizetésnek nincs külön költsége a szülőre nézve, azt az állam viseli.
Különleges időszak a december és az augusztus. Karácsony előtt az államkincstár rendszerint korábban, már a hónap közepén elutalja a decemberi összeget, hogy segítse az ünnepi készülődés kiadásait. Hasonlóképpen, augusztus végén a szeptemberi pótlékot is korábban utalják ki, ezzel is támogatva a tanévkezdéssel járó jelentős anyagi terhek – tanszerek, ruhák, cipők vásárlása – finanszírozását. Ezt a „dupla” utalást azonban ne felejtsük el: szeptemberben és januárban ilyenkor nem érkezik újabb összeg.
A családi pótlék és az adókedvezmény kapcsolata
Sokan összekeverik a családi pótlékot a családi adókedvezménnyel, pedig a kettő bár összefügg, jogilag teljesen eltérő kategória. A családi pótlék egy közvetlen pénzbeli juttatás, amelyet mindenki megkap, míg az adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, tehát csak azok élhetnek vele, akiknek van adózott jövedelmük. Ugyanakkor a két rendszer „látja” egymást: az adókedvezményre való jogosultság alapja gyakran megegyezik a családi pótlékra való jogosultsággal.
A kedvezményezett eltartottak száma határozza meg, mekkora adókedvezményt vehet igénybe a szülő. Egy gyermek után 10 000, kettő után 40 000, három vagy több gyermek után pedig gyermekenként 33 000 forinttal maradhat több a borítékban havonta. Fontos szabály, hogy a családi adókedvezményt a szülők megoszthatják egymás között, vagy akár az egyik szülő egyedül is igénybe veheti a teljes összeget, amennyiben a jövedelme ezt lehetővé teszi.
Az adókedvezmény igényléséhez az adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és leadni a munkáltatónak. Érdemes minden év elején felülvizsgálni ezeket a nyilatkozatokat, különösen ha változott a gyermekek száma vagy az iskolai jogviszonyuk. Bár a családi pótlék összege fix, az adókedvezmény rendszere rugalmasabb és jelentősebb összeget hagyhat a dolgozó szülők zsebében, így a kettő együtt alkotja a magyar családok anyagi támogatásának gerincét.
Gyakori hibák az igénylés során és hogyan kerüljük el őket
Az adminisztráció útvesztőiben még a legtájékozottabb szülők is eltévedhetnek néha. Az egyik leggyakoribb hiba a hiányos adatok megadása. Gyakran előfordul, hogy az igénylőlapon nem tüntetik fel pontosan a gyermek taj-számát vagy az oktatási intézmény pontos nevét és címét. Ezek a mulasztások hiánypótlási eljárást vonnak maguk után, ami hetekkel is késleltetheti a támogatás megérkezését.
A másik jellemző probléma a határidők be nem tartása. Mint említettük, a két hónapos visszamenőleges korlát szigorú. Sokan várnak az igényléssel addig, amíg minden egyéb papír (például az adókártya) megérkezik, pedig a családi pótlékot már a születési anyakönyvi kivonat birtokában érdemes elindítani. Szintén hiba a családi állapot helytelen megjelölése: az élettársi kapcsolatban élők gyakran tévesen egyedülállónak jelölik magukat, ami később jogtalan igénybevételnek minősülhet.
Végezetül, sokan elfelejtik, hogy a családi pótlék folyósítása nem szűnik meg automatikusan, ha a gyermek elvégzi a középiskolát és egyetemre megy. Bár az egyetemista után már nem jár pótlék, ő továbbra is eltartottnak számít a családban. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvére, aki után még jár a támogatás, az ő összege magasabb maradhat (például a kétgyermekes kategóriába esik az egygyermekes helyett), amennyiben az egyetemista hallgatói jogviszonyát igazolják a kincstár felé.
A technológia szerepe az ügyintézésben
A 21. századi kismamák és kispapák számára a papírmunka már nem kell, hogy stresszforrás legyen. A Magyar Államkincstár „E-ügyfél” felülete és a mobilapplikációk lehetőséget adnak arra, hogy bármikor ellenőrizzük a folyósítás állapotát vagy módosítsuk adatainkat. A digitális világ egyik legnagyobb előnye a gyorsaság: egy online beküldött kérelem percek alatt eljut az illetékes ügyintézőhöz, és a rendszer azonnal visszajelzést küld a befogadásról.
Az Ügyfélkapu mellett a telefonos ügyfélszolgálat is sokat fejlődött. A 1811-es számon hívható kincstári ügyfélszolgálat munkatársai készségesen segítenek a bonyolultabb kérdések megválaszolásában is, legyen szó külföldi jogviszonyról vagy örökbefogadással kapcsolatos egyedi esetekről. Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel, hiszen a pontos információ a kulcsa annak, hogy a család minden neki járó forrást megkapjon és hasznosítani tudjon.
Az állam törekvése az, hogy a családtámogatások igénylése a jövőben még egyszerűbbé, akár teljesen automatikussá váljon. Már ma is láthatjuk a jeleit annak, hogy a különböző állami nyilvántartások összekapcsolásával egyre kevesebb igazolást kell a szülőknek beszerezniük. Ez a fajta tehermentesítés lehetővé teszi, hogy a szülők az adminisztráció helyett valóban arra koncentrálhassanak, ami a legfontosabb: a gyermekükkel töltött minőségi időre és a harmonikus családi élet kialakítására.
Mindent a családi pótlékról: Kérdések és válaszok
Mikor utalják pontosan a családi pótlékot minden hónapban? 📅
A Magyar Államkincstár a családi pótlékot általában a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján utalja el. Ha ez a nap hétvégére vagy ünnepnapra esik, akkor az azt megelőző utolsó munkanapon történik a kifizetés. Banki jóváírásnál a pénz még aznap megérkezik, míg postai kifizetés esetén a postás az utalást követő 3-5 munkanapon belül kézbesíti az összeget.
Jár-e családi pótlék az egyetemista gyermek után? 🎓
Közvetlen családi pótlék (iskoláztatási támogatás) már nem jár az egyetemi tanulmányait folytató gyermek után. Azonban ő továbbra is „eltartottnak” minősülhet, ami befolyásolja a kisebb testvérek után járó támogatás összegét. Ehhez minden tanév elején be kell nyújtani az egyetemi hallgatói jogviszony-igazolást a kincstárhoz.
Mi történik, ha elfelejtettem igényelni a támogatást a baba születésekor? 👶
Pánikra semmi ok, de érdemes minél előbb cselekedni. A családi pótlék visszamenőleg legfeljebb két hónapra igényelhető. Ha például a baba januárban született, de csak májusban igényled a támogatást, akkor csak a májusi, áprilisi és márciusi összeget kapod meg, a január és február sajnos elveszik.
Lehet-e kérni a családi pótlék megosztását a szülők között? ⚖️
Igen, amennyiben a szülők külön élnek, de a gyermek felügyelete közös (váltott elhelyezés), kérhető az összeg 50-50 százalékos megosztása. Ehhez mindkét szülő együttes nyilatkozata vagy a bíróság jogerős ítélete szükséges a közös szülői felügyeletről és a gyermek lakóhelyének váltakozó kijelöléséről.
Kell-e adózni a családi pótlék után? 💰
Nem, a családi pótlék Magyarországon adómentes juttatás. Nem számít bele az összevont adóalapba, így nem kell utána személyi jövedelemadót fizetni, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni jövedelemként. Ez egy tiszta támogatás, amely teljes egészében a gyermeknevelési költségek fedezésére fordítható.
Mi a teendő, ha a gyermek tartósan beteg lesz? 🏥
Ebben az esetben igényelhető az emelt összegű családi pótlék. Ehhez egy speciális szakorvosi igazolást kell beszerezni a kijelölt gyermekklinikákról vagy kórházakból. Az igazolás birtokában az igénylést módosítani kell a kormányhivatalnál, és a jóváhagyást követően a magasabb összeg mellett egyéb kedvezményekre (pl. emelt összegű családi adókedvezmény) is jogosulttá válik a család.
Megszűnik-e a támogatás, ha a szülő külföldön vállal munkát? 🌍
Nem feltétlenül szűnik meg, de a szabályok módosulnak. Ha a szülő egy EU-tagállamban dolgozik, az ottani családtámogatási rendszer válik elsődlegessé. Ilyenkor be kell jelenteni a külföldi munkaviszonyt, és a magyar államkincstár megvizsgálja, jár-e különbözeti kifizetés vagy a juttatás szüneteltetése szükséges a kettős kifizetés elkerülése érdekében.
Leave a Comment