Tények és tévhitek a babaúszásról

A Stoller Babaúszó Akadémia egy olyan Magyarországon működő szervezeti egység, amely a babaúszást az úszásoktatás felől közelíti meg.

A méltán népszerű korai fejlesztéssel kapcsolatos programok az Akadémián kizárólag szakértők segítségével kerülnek lebonyolításra, sőt fontos megemlíteni, hogy a babaúszó tanfolyamok mellett államilag elismert babaúszás-oktató képzés is folyik az iskola  keretein belül. A babaúszásról, annak előnyeiről, hátrányairól, illetve az esetleges félelmekről Stoller Katalinnal beszélgettem.

– Mit gondolsz, miért fontos, hogy a gyermekek már egész pici korban megismerkedjenek a vízzel?

– Nem is kifejezetten a megismerkedésen van a hangsúly, hanem azon, hogy folytassák azt, amit a pocakban elkezdtek. Vagyis a pocakos élmények miatt érdemes már korán vízbe vinni a kicsiket. Nyilván fontos, hogy olyan helyet találjunk, ahol már egészen kicsiket is fogadnak, de szerencsére vannak olyan családbarát szállodák, ahol már akár három, sőt akár két hónapos kortól várják a piciket. Ez azért fontos, mert még nagyon közeli az az élmény, amit a pocakban töltöttek, mi pedig ezt az élményt igyekszünk feleleveníteni. Egy más közegben ugyan, de hasonló halmazállapotban. Ebben az esetben az élmény is inkább a pocakhoz kötődik, mint egyéb vízélmény ez, amely a babák számára egyfajta védőburokként funkcionál. Az első merülések alkalmával pedig a babák éppen ebbe a burokba térnek vissza. A másik ok, amiért pedig azt gondolom, hogy érdemes már kicsi korban megismertetni a csöppségeket a vízzel az uszodában az az, hogy az otthoni kádban csak minimális mozgásokat tudunk végezni,  medencében azonban nagyobb kiterjedésű mozgásokkal is fejleszthetjük a babát.

– Ebből kifolyólag a születésélmény befolyásolja a babák vízhez való viszonyát?

– Igen, abszolút. A születésélmény nagyban befolyásolja a picik vízhez való viszonyát. Ha a baba ugyanis negatív tapasztalással érkezik a világra, akkor ez bevésődik a tudatalattijába, és amikor az első víz alatti élménye megtörténik, akkor ezek a születéssel kapcsolatos kisfilmek újra leperegnek az agyában. A születés ilyen formában befolyásolhatja az első vízbemerülést. A negatív tapasztalás az anya nyugtató jelenlétében örömforrássá válhat. Éppen ezért fontos, hogy a két esemény – születés, és az első vizes élmény – közel legyen egymáshoz, mert ebben az esetben, ha a baba azt látja, hogy a szülő nyugodt, akkor az ismétlés sorozatos hatására ez a pánik törlődik. Ez azért is nagyszerű dolog, mert köztudott, hogy a születés élményét felnőttkorban sok tantárgy dolgozza fel, hiszen ezeket az élményeket tudat alatt ugyan, de viseljük magunkon. A babaúszás során azonban van egy úgynevezett első törlés, amikor is ezeket a negatív élményeket a rendszerességnek köszönhetően megszüntetjük.

– Mi a helyzet akkor, ha a baba a víz felett jól érzi magát, a víz alá merülve azonban előtörnek ezek a pánikszerű élmények?

– A két dolog nem összekeverendő. Amikor a víz felett csapdos a baba, az a víznek szóló játékos élmény. Ha azonban a víz alá kerül, előjön a születési élmény.

– Mennyire tartod fontosnak, hogy képzett oktató foglalkozzon a kicsikkel?

– Szerintem ez elengedhetetlen. Sőt, kifejezetten kérem a szülőket, hogy keressenek képzett oktatót. Hiszen nem mindegy, hogy önmagam olvastam valamit a neten vagy egy hozzáértő segítségével végzek bizonyos gyakorlatokat.

– Sokfelől hallani, hogy télen vagy hűvösebb időben nem viszik a babákat uszodába a betegségek, fertőzések miatt. Ez indokolt? Van alapja a félelmeknek?

– Alapvetően azt gondolom, hogy nincs. Nincs hideg, a víz 30 fokos, illetve a levegő is 25 fokos. Tehát bent abszolút nincs hideg. Az öltözőben már néhány fokkal kevesebb van. Ha nem az öltözőben adjuk rá a gyerekekre a sapkát, sálat, kabátot, és nem úgy visszük ki a mínuszokba, hogy már csorog az arcáról az izzadtság, akkor a megfázás lehetősége igen kicsi. Érdemes az előtérben felöltöztetni őket, így elkerülhető, hogy már azelőtt kiizzadjanak, mielőtt kiérnének a levegőre. A lényeg tehát, hogy semmivel sem „rizikósabb” uszodába vinni a gyerekeket, mert egy sima boltban vagy játszóházban ugyanúgy ki vannak téve a fertőzéseknek, ha nem fokozottabban.

– Véleményed szerint azok a babák, akik jártak babaúszásra, előnnyel indulnak a későbbiekben az úszástanulás során?

– Ha azt kérdezném tőled, hogy az a gyermek, aki már az óvodában sok mondókát megtanult, és talán még a betűk formájával is találkozott, akkor szerinted előnnyel indul majd az iskolában? Ugye, hogy igen! Na, ugyanez a helyzet az úszás kapcsán is: azok a gyerekek, akik előbb ismerkednek meg a vízzel, azok előbb érzik azt természetes közegnek.  Az a gyermek egész biztosan előnnyel indul a későbbi úszástanulás során. Ez nyilván abban az esetben nem igaz, ha a szülő saját szakállára úsztatja a babát, vagy netán szakképzetlen oktató kezébe kerül a gyermek, mert ilyenkor a leendő előnyök hátrányba is fordulhatnak. Azt azonban garantálni tudom, hogy az SBA esetében az úszásoktatók olyan képzettséggel rendelkeznek, hogy ezeket a hibákat nem követik el, ezáltal a babák könnyítetten indulhatnak neki  az úszásoktatásnak.

– Hogy néz ki nálatok egy óra? Mit javasolsz, a szülők mit hozzanak magukkal? Csak anya vagy apa legyen a vízben, vagy akár mindannyian?

– Az teljesen általános, hogy mit kell magukkal hozni egy-egy babaúszás-órára, erre van egy szabályrendszerünk is, ennek megfelelően szükség van egy combban jól záródó úszópelusra, emellett mind az ÁNTSZ, mind pedig mi is kérünk egy orvosi igazolást, amely igazolja számunka, hogy a baba teljesen egészséges, nincs akadálya annak, hogy babaúszásra járjon. A szülő kérdése már egy kicsit bonyolultabb: én azt gondolom, hogy az első foglalkozás élménye mindkét szülőnek jár. Későbbiekben azonban már  csak egy felnőtt jelenléte ajánlott. Ennek az az oka, hogy az óra alatt egy szülő egy gyereket foghat, ha már ketten vannak akkor az oktató a szülő és gyermek közti egység megbomlik. Ilyenkor a két szülő figyelme nem az oktatóra irányul, hanem egymásra, ezért nem javaslom, hogy mindkét szülő a vízben legyen. Ezt egyetlen dolog írja felül: ha apa ráér. Azt gondolom, hogy az apával töltött idő gyémánt idő, így ha az apuka két-háromhetente ráér, akkor anyuka helyében ezt az alkalmat átengedném.

– Otthon tehetnek valami olyan előkészület a szülők, ami megkönnyíti az órán való részvételt?

– Igen, ez például a babauszas.com-on az Otthoni előkészületek menü alatt is megtalálható részletesen. Röviden azonban fontos, hogy az otthoni előkészületeket kevésbé bátran végezzük. Ha a köldökcsonk leesését követően nagykádba bújunk a babával, az már éppen elegendő előkészület.

– Végezetül a búvárreflexről kérdeznélek, mi is ez valójában? Mit érdemes tudni róla?

– A búvárreflex az, ami segíti a babaúszás-oktatók munkáját. Az első merüléseknél megkönnyíti a baba víz alá kerülését, ez hat hónapos kor alatt három másodperc. Vagyis ez azt jelenti, hogy a víz alá kerülés során három másodpercig a baba nem vesz levegőt. Azonban fontos tudni, hogy a babaúszás nem a búvárreflexet alkalmazza, hanem a búvárreflex alapján készíti elő, hogy a baba tudatosan kösse össze a mozdulatot, a hangokat azzal, hogy víz alá kerül. Aki babaúszásra jár – és tényleg rendszeresen jár – az a gyermek egyéves kora körül önként beteszi a fejét a vízbe. Ez azonban nem búvárreflex, hanem tudatos cselekvés.

Szerző: