Olvasásmánia

Pár hete elcsíptem a férjem megjegyzését...

Úgy történt, hogy egy találkozón voltunk ahol körbeadták azok leveleit, akik nem tudtak eljönni. Egy gépelt oldalon megpróbálták leírni húsz év fontos történéseit. Mikor hozzám ért nem adtam tovább, hanem elkezdtem olvasni, számomra sosem látott férfiak sorait.

Na, ekkor hallottam meg az a bizonyost, a szurkálódót, a közepébe találót, de cseppet sem bántót:

Ucika még a buszjegy hátát is elolvassa! 

Még a könnyem is folyt úgy nevettem. Mert ez szó szerint igaz, mert ennyi év után is ledöbbenek milyen jól ismer, mennyire figyel és megfigyel és ez milyen boldogságosan szép szerelmi vallomás volt. Mert gyerekkorom óta, mikor egy jó mesekönyvért hajnalban keltem, kamaszkorom könyvbarátain át, a Franciska lányom megszületését követő, évekig tartó szünet után, újra 'olvasásmániás' lettem.
A beszólást követően rendeltem magamnak két könyvet az interneten, és hál' Istennek karácsonyra is kaptam ... bekucorodok a fotelba, megsimogatom a borítót, kinyitom és csukott szemmel beleszagolok ...  aztán kezdem ...  és a dolog ragályos, mert a most elsős lányomat tegnap este az ágyamba fészkelve találtam, amint édes kis ujjait vezetve, lassan, de hibátlanul OLVASSA

' E-gér szü-le-tik '.

Ja, és tudtátok, hogy az autópálya matricát egy évig meg kell őrizni? Rajta van a hátulján! Elolvastam.

Szerző: