Nyár a zsákban

Anyai nagyszüleimnek kötödéje volt, apai nagymamám varrónő. Ugyan a szüleim biológusként dolgoztak, anyukám nagyon sokat kötött, néha varrt, és erre engem is megtanított.  

A két nagy gyerekemnek sok ruhát és apróságot varrtam, most a legkisebbnél a kötés került inkább előtérbe. A nagyok már elmondják, mit szeretnének, és amiben tudnak, segítenek.

Mint minden gyerek, sokszor nagyon ragaszkodnak egy-egy kedvenc ruhadarabhoz, ezek ezért átalakulnak, „újjászületnek” és így, új formában élnek tovább, gazdáik legnagyobb öröméra.

Véget ér a meleg nyár, hazajöttünk a nyaralásból, a nagyobbaknak kezdődik az óvoda vagy iskola. Egy praktikus zsákocska készítését mutatom most be, amely lehet bölcsis, ovis- vagy tornazsák, a legkisebbeknek pedig a pelenkázás kellékei kerülhetnek bele. A zsákocska ilyen elkészítése nem kíván sok varrástudást, a kezdők is nyugodtan megpróbálhatják :

Egy kicsit foltos, vagy megunt felnőtt nadrág egyik szárát kb. térd magasságban levágom. A vágás helye határozza meg a zsák nagyságát, magasságát.  Jól megvizsgálom a nadrág felhajtását, ha szép, szélei még nem kopottak megtartom, és a levágás mentén varrom össze kifordítva a nadrág szárát. Ha később sokat strapáljuk a zsákot célszerű esetleg duplán átvarrni, vagy cikk-cakk varrással, tisztázással is eltisztázni a szélt. Ha a gyerek maga is tud már pelenkaöltéssel varrni, akár ő is összevarrhatja a zsák alját. Megőrzött felhajtásnál, a belső oldalán, az összevarrásoknál egy kicsit szétfejtem a nadrágot, ide fűzöm a zsinórt, amivel a kész zsákot lehet összehúzni. Ha az eredeti felhajtást el kellett távolítani, úgy hajtom vissza a nadrág alját, hogy levarrásnál maradjon egy rés a kötözőjének.

A zsákot személyessé tehetjük, ha kézzel vagy géppel ráhímezzük a gyermek jelét,  nevét, esetleg egyik kinőtt pólójának mintáját varrjuk fel. Kislányoknak vasalható textilfestékkel és flitterekkel könnyedén készíthetünk virágos vagy tündéres táskácskát. Ügyes kezű gyerekeink maguk is szívesen besegítenek a zsák egyedivé tételében.